2011. május 22., vasárnap

Szegény blog

Nem tudom, mit ártott nekem szegény blogom, de mindig, amikor rossz kedvem van, vagy padló-közeli állapotba kerülök, eldöntöm, hogy nem írom tovább, törlöm, konyec, pápá. Aztán mégis mindig megyek tovább. És ez jó. Remélem, más is így gondolja! :)
Az előző poszt elég szétszórtra sikeredett. Például teljes egészében kifelejtettem belőle az egész kedd délutánt. :) Aznap ugye Réka és Kata születésnap. Rékával csak sms-t váltottunk, Katával viszont az Alpesiben iszogattunk egyet, de csak visszafogottan, este már 8 körül itthon voltam.
Még jó, hogy pénteken azt mondtam Gergő kollégának, hogy a héten még nem ittam sört...:D
Kifelejtettem azt is, hogy még múlt vasárnap megnéztem a Szerelem és egyéb drogok című filmet. Nem voltam túlzottan elájulva tőle, nem hiszem, hogy még egyszer meg fogom nézni. Mindenesetre egy újabb mozi 'ép és nem ép' ember kapcsolatáról, ebből a szempontból viszont kétségkívül érdekes volt.
A film témája ugyanis egy gyógyszerügynök, és egy Parkinson-kóros lány szerelmének/kapcsolatának alakulása.
----
Szoktam magamra haragudni, ha valami témát csak megpendítek, de nem írok róla bővebben. De most tényleg megvan rá az okom, sajnos aktuális problémám nem "nyilvános", nem tárhatom a nagy nyilvánosság elé... Mármint ennyire...
Mindenesetre sokesélyes a dolog, és nagyon idegesítő...:/
---
Pénteken délután gyűlés volt a munkahelyemen. Mindig ledöbbenek azon, hogy hányan tudják a nevemet olyan emberek közül, akikről én azt sem tudom, hogy kicsodák... Ez olyan fura...
Hm... Annak pedig megvan a maga bája, amikor egy látásból ismert lány, akivel csak köszönőviszonyban vagyok, integet nekem, de én nem veszem észre, és csak késve viszonzom az üdvözlést, mert épp a pasiját "csekkolom".... Segáz, több is veszett Mohácsnál, ugyebár... :)
---
Péntek estétől meg ugye Écs. DVD-re írtam 4 órányi Showder Klubot, kiolvastam egy hétnyi Kisalföldet, HVG-t... És szombaton reggel 6-ra beállítottam az ébresztőt... Csak azt nem tudom, hogy miért...:/ :)
Aztán tegnap délután ugye Öttevényre mentem volna, de tényleg nem akartam fancsali képemmel rontani az este hangulatát, ezért aztán inkább meccsre mentem. ETO-Kaposvár a záró fordulóban.
2-0-ra nyertünk, elég hosszú idő után fiatal magyar újoncot avattunk Windecker József személyében.
3 dolog röviden, szubjektívan:
* meccsre alapvetően nem csajozni megy az ember fia... De az a sok rövidnacis, miniszoknyás lány...Szeretem a nyarat... :D
* a legjobban azt a srácot irigyeltem, aki pólóban-rövidgatyában sört kortyolgatva nézte a meccset a viharos-esős időben, közben mellette ülő, nyakig beöltözött barátnője próbálta felmelegíteni... Mármint simogatta a hátát, ennyi... Jaj, tartok tőle, itt most nem jön át, amit ki akarok fejezni, meg b*zi kukkoló is vagyok minden bizonnyal... De a lényeg annyi, hogy majd én is szeretnék valamikor így meccsre menni...
* beázott a lépcsőház a stadionban, baromi óvatosan kellett közlekedni... Az egyik lépcsőházban aztán pont én segítettem egy megcsúszó-eleső srácnak feltápászkodni... És megint az volt, hogy annyira meglepődtem, hogy valaki esik a lépcsőn, és az nem én vagyok, hogy aztán majdnem én is leestem a lépcsőn...
---
Meccs után még egy kis sörike, meg MSN az egyik öttevényi leányzóval... :)
Ma is nagyon korán felébredtem, lementem Sportért, kádban fetrengve kiolvastam, írtam egy CD-t, most meg blog.
Mindjárt Veszprém-Szeged kézi, délután meg Forma-1 Spanyol Nagydíj. Jaj, de jó lenne, ha Alonso nyerné... :)
Meg persze focimeccsek is lesznek.
Aztán el is telik a hétvége.
Jövő héten már tényleg kell igazolványkép, pénteken nem intéztem el. Meg lesz két németóra, meg talán tali is lesz. Hétvége meg Écsen. BL-döntő, F1 Monaco, hangulatos események.
És mára ennyi.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. május 19., csütörtök

Laposkúszás

Van ez az úriember. A nemzetközi sajtóban csak DSK-ként emlegetik. A teljes neve Dominique Strauss-Kahn, posztját tekintve a Nemzetközi Valutaalap elnöke, Franciaország potenciális elnökjelöltje. Volt.
A hétvégén ugyanis egy hotelszobában meztelenül megkergetett (?), és megerőszakolt (?) egy AIDS-es (?) szobalányt...
Hát nem tudom... Ha én a Nemzetközi Valutaalap elnöke lennék évi 150 millió forintos fizetéssel, és rámjönne a kufircolhatnék, inkább kerítenék valahonnan egy tehetséges és diszkrét prostituáltat. Valamennyire azért elegánsabb megoldás. Még akkor is, ha Monsieur Strauss-Kahnt saját elmondása szerint tőrbe csalták...
---
Eddig ez a hét vezető híre. Durva. Legalább nincs természeti katasztrófa. :)
Vasárnap Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert a Fradi. Szép és jó, gratulálok is nekik, de... De a fradistákat játékosostul-szurkolóstól-vezetőstől jellemzi egy olyan fokú felsőbbrendűségi érzés, hogy nem vagyok benne biztos, hogy fordított esetben ők örülnének-e a győriek, az ETO-sok sikerének.
---
Férfi kosárlabdában bajnok a Szolnok, a döntőben a fehérvári Albacompot verték meg. Győriként talán meglepő, de én inkább utóbbiak sikeréért szorítottam. :)
AZ a csapat szimpatikus, meg aztán még jajderégen ismertem egy fehérvári Dórit, aki nagy-nagy Alba-fan volt. Volt, hogy idegenbeli meccsről, a buszról hívott fel. Ez olyan 2001 tájékán volt, akkor nem is gondoltam volna, hogy hasonló élményben nekem is lesz részem. :)
Vízilabdában Eger. Gerendás Gyurinak kijárt.
A foci Magyar Kupa a Kecskemété. KTE-Ereco. Számukra most tuti az erec(ti)o. Bocsánat. :) De tényleg semmi bajom velük, és persze a Vidit verték a döntőben. Szóval duplán nagy grat a hírös város csapatának. :)
Az Európai Ligát pedig a Porto nyerte, a szintén portugál Braga ellenében. De ez a meccs annyira nem kötött le.
Az ETO-Bayern öregfiúk-meccs szerveződik, jó kis banzáj lesz! Átigazolási fronton meg Tisza Tibor és Torghelle Sanyi nevét hallani. A mi Sanyink Győrben? :) Nem tudom, én nagyon kedvelem őt, örülnék neki, még akkor is, ha eléggé vadállat! :)
Meg még valakit hallottam, de az sajnos nem publikus. Nem írom le, mert lenyakaznak. A nagy titok tudója vagyok. De tényleg! :)
---
Hétfőn volt egy németóra. Átlagos volt, ismerős sráccal, jól el is bohóckodtunk közben.
Tegnap meg beütött a krach. Korábban leírt anyagi természetű félelmeim beigazolódtak. Ma nem is mentem dolgozni, a Hivatalba mentem ügyintézni.
Valamennyire tán sikerült elsimítani a dolgokat, de erről többet nem szabad írnom, mert a nagyhatalmú Hivatal hallgatásra ítélt. Csend van, na meg persze hullaszag.
Gergő barátom mondása jut eszembe, miszerint az megszokott állapot, ha nyakig sz*rban vagyok, az a ciki, amikor lötyögtetik is. Hát most lötyög. Nem kicsit: nagyon. Elk*rtuk. Én meg ők is...
---
Holnap péntek! Meló után igazolványképet kell csináltatnom. Utazási igazolványhoz.
Szombatra pedig lemondtam Öttevényt, nem lennék most túl szórakoztató társaság. Helyette ETO-Kaposvár. Meg előtte esetleg élményfürdő. Már egyfolytában csúsztatom, pedig tényleg jó lenne eljutni.
Vasárnap meg vagy Écs, vagy itt punnyadás.
Nagyon szét vagyok esve. Tudom, mindenkinek megvannak a maga gondjai, az enyémnél is léteznek nagyobbak, mást is kóstolgat az élet, de... De néha már sok...
Na mindegy, alakul a jóidő, közeleg a hétvége, kell ennél több?
Semmi.
Schwimmen, Laufen, Flughafen, na meg persze Világbéke!
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. május 15., vasárnap

Lazulás

Egyébként meg nem csak lusta vagyok, hanem szórakozott is. Ez persze családom nagy részére jellemző. :)
Történt ugyanis, hogy kaptam egy értesítőt, hogy 11-én cserélik nálam a vízórát. Én meg szóltam Anyunak, hogy jöjjön ki legyen szíves KEDD reggel, és felügyelje a műveletet. Ki is jött, várt-várt, természetesen hiába. Aztán szerdán kijött még egyszer. Akkor már jött a szaki, és kicserélte az órát.
Most legalább nem a híres péntek 13-at néztük be, hanem a szerda 11-et.... :)
---
Tegnap? Végülis jó kis nap lett belőle. Majd egy órát döglöttem a kádban, olvastam, relaxáltam.
Aztán sütöttem rántottát sajttal-gépsonkával-piros paprikával, nagyon fincsi lett. Közben elkezdődött a Debrecen-ETO kézimeccs. Amit hárommal nyert meg a győri csapat, így zsebben az újabb bajnoki cím. :)
De a meccs végén már aludtam, szerencsére állítottam be órát, így 5-kor felkeltem.
Így is aludtam jó két és fél órát.
Utána Vidi-ETO, sör, és pattogatott kukorica. A Vidi bajnokavatójára mindösszesen négyezer ember gyűlt össze, ami azért nagyon soványka. A meccsen 2-1-re kikaptunk, nem játszottunk jól, de a döntetlen meg lehetett volna, de Pilibaitis sajnos kihagyta a tizenegyest...
---
Euróvízió. A titkos favoritnak tartott Wolf Kati a 22. helyen végzett. Továbbra is tartom, hogy nekem tetszik ez a szám, és a döntőben Kati jobb volt, mint az elődöntőben.
De ezek szerint valami mégiscsak hiányzott. Mondjuk szerintem ez inkább országszimpátiáról szól, mint a dalok minőségéről.
A szomszédos országok szépen megtámogatták egymást, mi is pakoltunk szomszédainknak, nekünk meg valahogy nem jött össze.
Azért a maxpont finn testvéreinktől nem semmi... :D
Egyébként Kati szereplését megnéztem, utána már csak futólag követtem az eseményeket, a pontok kiosztása közben pedig néztem az Utódomra ütök című filmet. Ami nem volt rossz, de azért az első részt, az Apádra ütök-öt meg sem közelíti.
---
Most majd menek Écsre, délután meg vissza. Remélem, azért nem esik nagyon az eső...:/
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

2011. május 14., szombat

Ha a lustaság fájna

Én elég gyakran ordítanék. Néha bizony rám jön. Akkor pedig elég hevesen. Ezen a héten is megesett, hogy ellustálkodtam ezt-azt, de jobban belegondolva nem volt annyira vészes. Taktikai szempontból jó döntéseket hoztam. :)
---
Jaj... Azt nem tudom, meséltem-e, hogy sikerült leamortizálnom az egyik kedvenc pulcsimat... Munkahelyemen beletenyereltem egy frissen festett ajtóba, ami ugye a fekete pulóvernek nem tett jót... Tetézi a bajt, hogy vannak olyan festék-oldószereink amivel ha időben szólok, ki lehetett volna szedni a festéket, de nem szóltam. A szimpla mosás pedig nem segített...
Így a pulcsi leminősült otthoni játszóruhává... Szokásos Goszi-féle balfaszság... :/
---
Na... Először is kedden voltam lusta. Nem volt lelkierőm elvonszolni magam meló után élményfürdőbe... Jövő héten igyekszem pótolni... Sőt, ma is gondolkodtam rajta, de 1-től Loki-ETO kézilabda bajnoki döntő, fél 6-tól meg Vidi-ETO focimeccs, ezért aztán a 3 órás csobbanást nem tudtam beleilleszteni a napirendembe.
Majd mindjárt, posztolás utána kádban azért döglök egyet... :D
Kedden még Eurovíziós Dalfesztivált néztem. Wolf Kati bejutott a döntőbe. Nekem tetszik a száma, de valamiért úgy éreztem, hogy nagyon izgul... Majd a ma esti döntőben még jobban elő fogja adni, ebben biztos vagyok. :)
---
Szerdán meg a németórámat mondtam le. Új tanítvánnyal, első óra lett volna, így elég necces a dolog. De így volt időm itthon készülődni-vacsorázni, és az este 8-as ETO-Honvéd előtt még sörözni egyet a cimbikkel. Német meg majd hétfőn. :)
A meccsen 3-0-ra nyertük, teljesen sima meccsen. Csak azért nem vagyok elégedett, mert lehetett volna közte akár hat is...
A Vidi meg már matematikailag is bajnok... Várható volt, túlélem. Az mondjuk elég ciki, hogy ma az ősi rivális ETO játékosainak sorfala között vonulnak majd ki a Videoton játékosai a pályára. Ezért sem megyek Fehérvárra, nincs kedvem nézni az örömködést. De azért a sör be van készítve a hűtőbe, jó lenne egy kis ünneprontó bajnokverés. :D
A Paks pedig tegnap bebiztosította ezüstérmét. Szimpatikus csapat, magyar edző, csak magyar játékosok. És milyen a sors? Vayer Gábor évekig Győrben játszott, '97-ben őszi bajnok lett a csapattal, a dobogóra sajnos nem sikerült fellépniük a végén. Aztán légiós volt, majd egy fehérvári "ballépés" után szülővárosa csapatával aztán elérte a nagy sikert.
---
Csütörtökön német volt, egész ügyesek voltak a srácok. Mondjuk a heti egy órában nulláról négy hónap alatt állásinterjú-szintű német nyelvtudás elérésében nem vagyok annyira biztos! De szakmailag nagy kihívás. :)
Előtte meg Holló volt. Természetes velejáróként. :)
---
Nem kizárt, hogy szarban leszek. Lehet, hogy el kell adnom a lakást. Vagy az adósok börtönébe kell vonulnom.
Megtudtam valamit, ami nem érint túl jól, nem túl megnyugtató infó, és alapjában rengeti meg felépített "pénzügyi stratégiámat"... Majd kiderül, mi lesz a vége, nem kizárt, hogy hatalmas nagy szívás...
Erről bővebben nyilván nem írhatok. Meg aztán még az is lehet, hogy szokásomhoz híven előre pánikolok feleslegesen.
De a kilátások nem túl jók. Szétb@sz az ideg... :/ - haha, nem húzta alá a helyesírás-ellenőrző a szétb@sz szót. :) mondjuk lehet, hogy már felvettem a szótáramba. :P -
---
Tegnap voltam fodrásznál. Nyári dizájn, hirtelen felindulásból. Jó rövid lett a hajam. :)
Ma már csak döglés van napirenden. Meg tévé, benne a fent említett eseményekkel. Holnap meg villámlátogatás, meg családi ebéd Écsen.
A jövő hét? Németórák, idegbaj, agyalás a fent említett "kétségen", meg még ami jön...
---
Hallottátok, mi történt megint Liptai Claudiával? Megbüntették. Jogtalanul használta elhunyt édesanyja parkolási engedélyét. Azt mondta, kiesett a napellenző mögül, rá a műszerfalra, amikor becsukta az ajtót. :) Sokan nem hisznek a véletlenekben. Szerintem mondjuk simán belefér. Minket például büntettek már meg úgy, hogy kiraktam az engedélyt, tesóm meg rádobta a baseball-sapkáját. Így kvázi engedély nélkül, jogtalanul álltunk be a mozgássérült parkolóba.
Jó, mondjuk a mi büntinket szerencsére törölték, előadtuk kis történetünket, és rendesek voltak, megenyhült rajtunk az illetékesek szíve. :)
Szóval ja. Minden lehetséges.
Ezért aztán lottóötöst akarok. Most. Ma. :)
---
Ennyi mára.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. május 9., hétfő

Konkrétan

Tegnap pár dolgot kifelejtettem, meg történt is egy s más azóta, szóval ma még egy bejegyzés.
Gyerekek, el kell ismernem, ha nők nélkül nem élet az élet. Ők adják az egésznek a savát-borsát. És még találékonyak is. :)
Egyikük az immáron másfél éves telefonomon mutatta meg, hol kell a csengés mellé a rezgést bekapcsolni, így már pl. buszon is észreveszem, ha hívnak. :)
Másikuk pedig "anyatigris" módjára kiakadt azon a vidékiben, hogy az aluljárónál a fiatalok nem engedtek oda a lépcső korlátjához kapaszkodni. Még én nyugtatgattam őt. :)
---
Szombaton majd' fél óra késéssel ért a busz Écsre, amivel Győrbe jöttem. Meguntam a várakozást, rágyújtottam, és jött is. Ahogy ilyenkor lenni szokott. :)
Jó volt a szombat este, tényleg nagyon jól éreztem magam Katával. Még a bulizás sem hiányzott. Csak a címben szereplő "Konkrétan" kifejezésről kellene leszoktatnom. :) Öt mondatban három konkrétan azért konkrétan már sok. Szerintem. :)
---
Vasárnap reggel fél 7-kor kidobott az ágy, képtelen voltam visszaaludni... :/ Annak tükrében, hogy 1 körül feküdtem le, elég durva volt...:/
Egy kérésnek eleget téve meghallgattam az idei német emelt szintű érettségi hallásértés-szövegeit.
Jó... Mondjuk van annyi rutinom, hogy szégyen lenne, ha egy ilyen szöveget nehéznek találnék. Persze egy-két olyan szó volt, aminél csak pislogtam.
De mindent egybevetve nem volt vészes, a szöveg tempója is tűrhető volt. Ami idegesített: a felvételen hallható nő hangja, kiejtése, hangsúlyozása... Egyszerűen borzalmas volt. :)
Ja, és persze volt még egy előnyöm: nem kellett hallgatózás közben feladatokkal bíbelődnöm. Azt nem kerestem meg. :P
Aztán az ETO Parkba is kimentem. És megszűnt az újságos...:/
A rendezvényt sajnos lényegében elmosta az eső... Alig voltunk, mi is csak keveset, aztán jöttünk haza.
Főnökömmel is összefutottam, aki a kislányát hozta fellépésre, de aztán az is elmaradt...
Jaj, és nyertem a lottón...:) A "dórikás számsorral". Nem játszom túl gyakran, de amikor Anyu szelvényét feladom, akkor ezeket a számokat mindig megjátszom. Vagy amikor kér, hogy diktáljak. És most két találat lett, sőőt, ha egy évvel idősebb lenne, akkor hármas lett volna. Így egy szám mellette van. :)
---
Sport. A Forma-1 elég változatos, sok előzéssel tarkított futamot hozott. Vettel nyert. Én meg elaludtam....:D
A Szeged-Veszprém kézidöntőt nem láttam, szégyenszemre elfeledkeztem róla. :/
A Vidi bajnokavatása egyelőre elmaradt. Szerdán viszont behúzzák, mi pedig - mármint az ETO-tábor - egy szurkolói nótával szegényebbek leszünk. Már nem lesz aktuális, hogy "fehérvári cigány parasztok, sose lesztek bajnokok..."...:( :)
Fehérvári ismerőseimtől ezúton is elnézést, ez természetesen csak egy zrika a foci-tábornak. Verbális pengeváltás, semmi több... :)
A Való Világot pedig Alekosz nyerte. Én pedig Évának szurkoltam. Mert a párbajokon megfigyelésem szerint szinte mindig a "támogatottam" veszített. Szerencsére most is. :)
Ma még lesz egy afféle "szembesítő show" az összes korábbi szereplővel, aztán indul Alekosz csajozós műsora. Amit tényleg csak akkor nézek majd, ha nagyon nincs más dolgom. :D
---
Nagyon gondolkodom rajta, hogy holnap meló után elmegyek élményfürdőbe. Rég voltam, ebben a hónapban meg ugye ETO-bérlettel ingyenes keddenként, szóval szerintem csobbanok egyet. :)
Meg lesznek a héten németórák, meg ETO-meccsek.
A többi meg majd még alakul.
Majd mesélek.
Addig jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. május 8., vasárnap

Másodállásos

Egy sportújságban (!) olvastam egy interjút Kovács Ákos zenésszel. Sok érdekes mellett azt is nyilatkozta, hogy szívesen tanítgat fiatalokat zenélni, de "foglalkozásszerűen" biztosan nem tudna tanítani, mert idegesítenék az olyan diákok, akik nem akarnak tanulni.
Én is valahogy így vagyok a német nyelv tanításával. Így munka mellett teljesen jó, de az, hogy napi szinten, mondjuk egy általános iskolában tanítani, jórészt olyan srácokat, akiket egyáltalán nem érdekel a német, nos, erre nem lennék képes...
Különóra terén viszont nem vagyok válogatós. De tény, hogy akkor is sokkal nagyobb élmény olyan emberrel németezni, aki mondjuk nyelvvizsgára készül, vagy meg akar tanulni németül, mintha mondjuk a bukás elkerülése lenne a cél. Persze ilyen is van.
Mostanában újra nagyon felpörgött ez a tanítás-téma, jelenleg négy tanítvány van, egy pedig gondolkodik rajta. :)
Ezen a héten kétszer is tanítottam a meló befejeztével, vagyis az egyik még csak megbeszélés volt. De jövő héten a lovak közé csapunk. :) Szerdán meg vicces lesz, mert meló, aztán 5-től tanítás, aztán este 8-tól ETO-meccs. :)
---
Nagyjából elégedett vagyok az életemmel. Ezt már írtam korábban is. Egyedül csajozás-téren van restancia, ezt is írtam már.
Ha valaki mondjuk tíz-tizenöt évvel ezelőtt azt mondja, hogy 30 éves koromban szexuális életem DVD-k és interneten lévő képek nézegetéséből fog állni, biztos furcsán néztem volna rá. Jah, mert mondjuk 15 évvel ezelőtt azt sem tudtam, mi az a DVD, és mi az az internet. :)
No... Van egy DVD-sorozat, amit meg szoktam venni. Kb. havonta jelenik meg, és amikor nagyjából letelik az egy hónap, akkor kezdem el keresni az újságosnál.
Most azért viszonylag ciki volt, mert épp egy sportújságot vadásztam, és akkor bökte meg a vállamat az épp telefonáló újságos-tulaj, hogy "ott a DVD, amit kerestél"...
Legalább segítőkész volt. :)
---
Szóval ezen a héten vagy pihengettem, vagy tanítottam délutánonként, pénteken meg Kecskemét-ETO-t néztem tévében. 2-1-es kecskeméti vezetésnél felhúztam magam, és Anyuval hazamentem Écsre. Aztán 3-3 lett a vége. Az ismétlést meg elaludtam...:( :D
Tegnap meg délután jöttem vissza Győrbe. Majd' fél óra késéssel jött a busz, de azért beértem.
Az Alpesibe ültünk be, beszélgettünk-sörözgettünk, de csak viszonylag lájtosan, 11-re már itthon voltam.
Volt levezető sör, meg MSN. Annyi sör után, teljesen értelmesen. És erre büszke vagyok. :) Sőt... Csak azért léptem be, hogy hátha fent lesz az illető, akivel még soha nem társalogtunk MSN-en, és most akkor esetleg. És sikerült... Telepátia. :)
---
Ma meg nem lesz teljesen "itthonülős" nap. Az ETO Park parkolójában Esélyegyenlőségi Nap lesz, erre azért mindenképpen kinézek. De csak villámlátogatás lesz. Aztán ebéd, meg Forma-1, Török Nagydíj.
Este sztárvendég is lesz, méghozzá Molnár Ferenc Caramel.
Helyette inkább Való Világ-döntőt nézek. Pedig nem vagyok függő. :) És Évának szurkolok. De csak azért, hogy ne ő nyerjen. :D
---
Tartom magam ahhoz, hogy itt a blogon nem politizálok. Most egy kis kivétel.
Én most elvileg ugyebár "kormánypárti választópolgár" volnék. De ez nem jelenti azt, hogy minden intézkedéssel egyetértenék. Közel sem. Sőt, sok f*szság van. Egyre több.
De azt azért főleg döbbenten hallom, hogy megszűnne, esetleg integrálódna a győri Széchenyi Egyetem. Nem. Vagyok annyira naiv, hogy azt higgyem, hogy volt egy rakás fejlesztés, meg ott az Audi-támogatás, ezért ezt az egyetemet "békén hagyják".
Persze lehet, hogy rosszul gondolom.
---
Érettségi. Javában zajlanak a vizsgák. Mi meg a tízéves osztálytalálkozóra készülünk... :)
Azon gondolkodtam, hogy vajon mióta van ez az új rendszer, a kétszintű érettségi, meg írásbeli töriből, meg stb.
Nem jöttem rá, rákeresni meg lusta voltam. De majd pótolok...
---
Azt hiszem, mára ennyi.
Ha lesz valami, majd még jövök.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

2011. május 2., hétfő

Tömör gyönyör

Na, ez a hétvége azért megint ott volt a szeren...:)
A meccs kihagyását sikerült megemésztenem. Öt év alatt mindösszesen a harmadik hazai ETO-meccs maradt ki, de most igazából nem volt kérdés, hogy maradok-e a volt osztálytársammal...
Szombaton délután először is tesómék meghívtak a Hajóra, amolyan "pótnévnapi" ebédre. Olaszos menüt választottam, sajtleves sajtos bagett-tel, és csirkemell valamiféle olasz módra. Volt hozzá hasábburgonya, spenót, paradicsom, meg talán bazsalikom, de ebben nem vagyok teljesen biztos. :) Mindenesetre nagyon finom volt, és laktató. :)
Aztán gokart Győrzámolyon. A legénybúcsú óta nem történt változás, nem mertem kipróbálni. Megígértem, hogy majd valamikor tényleg pótolok, de fél órát szerintem nem bírtam volna erővel.
A többiek nagyon jól mentek, én meg fotóztam. És nagyon kreatív voltam. :)
Este pedig a Hollóban zártuk a napot, de csak lájtosan, este 11 körül már itthon is voltunk.
Azért bratyóval az itthoni levezető sör nem maradhatott ki. :)
Vasárnap tesómék kimentek Écsre, én pedig maradtam.
Takarítottam, pihengettem a tévé, na meg persze a gép előtt, és gyorsan el is telt a nap.
Anyu este jött be, így őt is volt alkalmam felköszönteni. :)
Ezután volt MSN, meg hosszú idő után chatelés facebookon..
Meg Való Világ-párbaj. Egyetlen kívánságom az, hogy ne Éva nyerjen a végén! De szerintem ez sem fog teljesülni...:/
Ja, és töröltem magam az általam nem használt közösségi oldalakról, a myvipről, a milgramról, és a baratikor.com-ról... Szerintem van ilyen kisebb oldal, ahová regeltem, csak már nem tudom, mi volt az. :)
Az iwiw egyelőre marad. Egyrészt két emberkével főképp ott tartom a kapcsolatot, másrészt bármilyen fos is, azért az iwiw mégiscsak iwiw. :)
Olvastam valahol, hogy ha május 1. vasárnapra esik, akkor május második vasárnapján van Anyák napja. Ez szerintem hülyeség. 1994. május 1-én is Anyák napi ünnepségről jöttünk haza Pestről, amikor megtudtuk, hogy Ayrton Senna a San Marino-i F1-futam közben halálos balesetet szenvedett... A futamok pedig ugyebár vasárnap vannak...
Már 17 éve... Hihetetlen... És mintha tegnap történt volna... :(
II. János Pál pápát pedig boldoggá avatták.
Nagyon nehéz közhelyek nélkül írni. Megérdemelte, mert igazi példakép, szeretnivaló, jó EMBER volt...
---
Ez a hét ez érdekes lesz. Lesz két németezős nap, pénteken délután "természetesen" ETO-meccs... Szerencsétlen időpont, mondjuk ezúttal idegenben.
Hétvégén meg talán valami valahol. De nem tuti.
---
A fénykép meg? No comment... :)
Ennyi mára.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

2011. április 30., szombat

On tour Pápa-backstage

Tudom, hogy én alapvetően egy unalmas, átlagos, és kiszámítható emberke vagyok. Ezért is szoktam gondolkodni a blog "létjogosultságán". Nem nagyon hiszem, hogy egy véletlenül idetévedő olvasó túl sok érdekességet találna benne. Na de ezen már túljutottam...:)
Lehet, hogy már említettem: két dolgot meglepően sokszor szoktak nekem/rólam mondani. Először kételkedem bennük, aztán rá kell jönnöm, hogy van bennük némi igazság. Az egyik az, hogy velem, mindig történik valami, a másik pedig, hogy nekem "mindenhol vannak ismerőseim". Az eltelt napokban ismételten elsősorban az első felvetés igazolódott be valamelyest.
---
El is érkeztünk a címhez. Pápán voltunk ETO-meccsen. Erről mesélek egy kicsit, de inkább amolyan "háttérinfókat", nem pedig (sport)szakmai elemzést. :)
Szóval. Mindig szoktam mondani, hogy az idegenbeli túráknak mindig nagyon jó hangulatuk szokott lenni, szerintem olyan emberek is simán jól éreznék magukat, akiket a - magyar - foci egyébként nem érdekelne.
Elfelejtettem vinni magammal cigit. Ezt a parkolóban közöltem Andrással, aki nem dohányzik. A mellettünk lévő autó sofőrje meghallotta beszélgetésünket, és mondta, hogy szívesen ad pár szálat az övéből. Persze nem fogadtam el, elmentünk egy kocsmába cigiért. Ahol egy Pápa-sálas emberke odajött hozzám, hogy "győznünk kell", különben meleg lehet a pite. Nekem persze az ETO-mezemet takarta a kabátom, így inkább ennyiben is maradtunk, nem álltam le vele ellenkezni. :)
Huh... A vendégszektor parkolójánál öltözködtek-melegítettek a pápai pompomlányok... Juuuj, hát az elég szép látvány volt...:$ Húzta fel a csaj a zokniját, én meg azt vártam, hogy milyen hosszú még az a láb. Vagy az a zokni. Szóval megvolt az esztétikai élmény is. :)
A toitoi WC-ben ki volt írva, hogy a megfelelő karbantartás mellett 10 ember hét napnyi kulturált kiszolgálására alkalmas... Háát, én ebben azért nem vagyok biztos...:/
A meccset egyébként 2-1-re a Pápa nyerte, nagy mákkal sikerülhetett volna a pontszerzés, de azért csak sikerült elbalfaszkodni... És ami a legszomorúbb: a győzelmet vendégoldalról csak mi nézők akartuk volna igazán...
Hazatérve András Csanakon egy buszmegállónál tett ki. Mivel nagyon kellett már pisilnem, bementem a Mekibe, és ha már ott voltam, gyorsan meg is vacsoráztam. És Nikitől vehettem a szendvicseket. Róla korábban már meséltem, most nem írom le a történetet még egyszer, a lényeg annyi, hogy nagyon örülök, hogy "visszatért", és hogy olyan mosolygós volt....:)
---
Szerda este Real Madrid-FC Barcelona a BL-elődöntő első mérkőzésén 0-2. Ez azért megért a meccs közben és utána három doboz sörikét! :)
A Barca tökéletesen játszotta azt, amit idegenben a Madrid ellen játszani kell a nagy siker érdekében. És igen, talán a bíróval is szerencsénk volt. De azért az, hogy José Mourinho, a Real portugál edzője a meccs kapcsán az Unicef és a világ összeesküvéséről beszél, enyhén szánalmas...
---
Csütörtök. Rájöttem, hogy nyáron a nagy lakásvásárlási projekt során, a nagy "osztogatás" közepette nem maradt példányom az adásvételi szerződésből...:/ De elmentem az ügyvédhez, és sikerült pótolnom a hiányosságot. :)
Utána benéztem az útba eső szexshopba. Miért ne, hiszen felnőtt emberek vagyunk. A gond csak az volt, hogy a hely afféle "pincehelyiség", így szinte beestem a lépcsőn...:D Az eladócsaj megkérdezte, segíthet-e valamiben... Háát, nem tudom..:D
Aztán kivel futottam össze a Szent István úton? Saját tulajdon édesanyámmal. :) Ez csak azért érdekes, mert nem voltunk "megegyezve", szép magyarosan kifejezve a dolgot. :)
Onnan pedig irány a pláza, találka Katával. Lipóti Kávézó, terasz. Tök jól elvoltunk szokás szerint. Hm... A fiú-lány barátságoknak megvan az a diszkrét bája, mikor a lány is megnézi azokat a csajokat, akiket én, és valamelyiknél közli, hogy "na, neki például szerintem is jó segge van!". Hát, majdnem félrenyeltem az almafröccsöt...:D
Egyébként nemrég valaki azt mondta, hogy nekem az anorexiás csajok a zsánereim. Szerencsére van olyan olvasóm, aki tudja - vagy sejti - magáról (vagy rólam, hogy kell ezt mondani?) hogy tetszik nekem, illetve olyan is, aki tudja, hogy nekem ki(k) tetszik/tetszenek. Na, ők remélem legalább magukban megerősítenek, hogy ez nincs így...:)
---
Péntek. Bocsánat, de: húbazmeg.
Meló után felhívott egy öt éve nem látott osztálytársam, hogy Győrben van, találkozhatnánk.
Megbeszéltük, hogy egy kóla erejéig becsatlakozik meccs előtti sörözésünkhöz, aztán ki-ki megy a dolgára.
Ehhez képest amikor kanyarodott be az udvarunkba, hátulról beletrafált egy ballagásra igyekvő társaság.
Így aztán nem mentem meccsre. Helyette alkudozás, telefonálgatás, kárbejelentő-kitöltés... Az eset még 4 előtt történt, a meccs 5-kor kezdődött, és a második félidő közepén mentek haza a népek.
Sajnáltam én mindenkit. A cimborámat is, hogy így járt, miközben engem akart meglátogatni, meg a srácot is, aki az öccse ballagása helyett nálunk adminisztrált...:/
A rendőrök meg? Azt mondták, kb. 6-7 között tudnának kijönni. De amikor egy kedves lakó, aki beszólt a rendőrségre, hogy "elálljuk az utat" - ahelyett, hogy nekünk szólt volna -, azonnal kijöttek... No comment...:/
A Paks ellen egyébként 1-1 lett a vége, volt itt meg nem adott ETO-gól - ami amúgy tényleg nem volt bent teljes terjedelmében -, az ellentámadásból paksi egyenlítés, további egy reklamálásért begyűjtött két sárga lap utáni győri kiállítás...
Jah, szóval remek volt.
Este viszonylag hamar lefeküdtem, ma meg 7 körül keltem, döglöttem, meg lementem újságért.
Ma pótnévnapi ebéd a Hajón, meg gokart Győrzámolyon, utána szolid sörözés valahol tesómékkal. Jó lesz. :)
Holnap meg még nem tudom mi lesz. Vagy Écs, vagy nem. Anyák napja lesz ugyebár, Anyu meg jön be mindenképpen, szóval az is lehet, hogy itt köszöntöm fel. Majd még kiderül.
Na ennyi mára.
Jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. április 25., hétfő

Formabontó

Annyiban mindenképpen az, hogy húsvét vasárnapja van, Écsen vagyok, és egy laptopon pötyögöm ezt a bejegyzést. Amin ugyebár nincs net. Ezért majd valami adathordozóra felmásolom, és majd Győrben kilövöm az éterbe. Ha ott sikerül csatlakoznom. Mert mostanában sajnos ez is elég gyakran problémás volt...
Laptop… Nem vagyok hozzászokva…Rohadt furcsa így gépelni, a touch padot baromira nem érzem, de elhatároztam, hogy így fogok posztolni, és ettől nem tántoríthat el senki és semmi… :)
Erről a hétről mindenekelőtt azt tudom elmondani, hogy nagyon gyorsan eltelt.
Most jut eszembe, hogy a vasárnappal kell kezdeni…:/ És hát igen… Az ETO kézislányainak nem sikerült a hőn áhított BL-döntőbe jutás az Itxako ellen. Igazából érzésem szerint egy pillanatig nem volt meg az esély szikrája sem, teljesen kilátástalan volt a visszavágó. Az okok megfejtése talán nem az én feladatom, de az az érzésem, hogy a lányok elhitték magukról, hogy jobbak a spanyoloknál, a többi pedig majd jön magától. Hát sajnos nem jött. Egymás után ötödször jutottak be a lányok a legjobb négy közé, ami fantasztikus eredmény, de azért jó lett volna már végre-valahára BL-t nyerni.
Azt olvastam a Kisalföldben, hogy a következő szezonban az új igazolásoknak köszönhetően a Győri Audi ETO KC lehet a női kézilabda Real Madridja. Ez a megnevezés engem mondjuk inkább elijeszt… :P
Hétfőn meló után itthon voltam, és döglöttem. Meg persze átfutottam egy hét Kisalföld-termését. Kicsit tömény az információ-áramlás, de azért érdekes volt.
Kedden fogorvos. Ez most csak azért volt rendkívüli, mert kajáltam előtte a plázában. Nem tehetek róla: éhes voltam. És a mozzarella-rudacskákat valóban ínyemre valónak találtam. :)
Szerdán Segafredo, Réka. Pár hetente meg szoktuk ejteni kis szeánszunkat, most a szokásosnál kicsit talán több volt a „kihagyás”, de a lényeg, hogy végre sikerült összefutni. Háát… Mind mondjak? Volt már vidámabb alaphangulatú találkánk is. És lesz is. Nagyon-nagyon remélem. :)
Szerda este meg Barca-Real Király Kupa-döntőt néztem. Hosszabbítás után 1-0-ra nyert a Real Madrid. Kb. fél 1-kor lett vége a meccsnek, másnap reggel meg 5-kor keltem. Szóval nagyon kipihent voltam. :)
A Real focistái annak rendje és módja szerint megmutatták szurkolóiknak a trófeát. Amit aztán a csapat egyik játékosa, Sergio Ramos a busz kerekei alá ejtett. Az RTL Klub Fókusz című műsorában ez már úgy hangzott el a hír, hogy Sergio Ramos kapus leejtette a bajnoki címért járó serleget. LOL! :)
Csütörtökön meló után végre sor került az utolsó fogorvosi kezelésre. Összesen négy fogamat tömött, és ez volt az egyetlen, amit nem éreztem, hanem ő mondta, hogy ezt a fogat még meg kellene csinálni.
És hát ez valami kegyetlen volt. A kezeléssel semmi gond nem volt, de amikor kiment az érzéstelenítő hatása… Otthon rettenetesen megfájdult a fogam: könnyeztem a fájdalomtól, folyt a nyálam, a gyógyszer nem használt. Amikor öblögetni próbáltam, olyan érzésem volt, mintha még legalább három lyukas fogam lenne.
Nem tudtam magammal mit kezdeni, ezért már a Barátok közt közben/után lefeküdtem. És csoda történt: reggelre „kialudtam” az egészet, elmúltak a fájdalmaim, és a fogaim „jobbak, mint új korukban”. Kop-Kop.
Pénteken rövidnapot tartottam. Kettőkor letettem a lantot, hazajöttem. Letettem a cuccaimat, szépen nyugodtan megittam egy sört, majd elindultam a Stadion irányába, mert 5-kor kezdődött az ETO-Hali.
Örömteli, hogy a faszék – ilyen szót nem illik papírra, képernyőre vetni! Hihi :) - után most már az övtáska is előkerült. Azaz kabát, pulcsi nem kellett, mezben mehettem meccsre, a kieső zsebeket pedig övtáskával pótoltam.
Magából a meccsből egyébként nem sokat láttam, egyik szurkerkollégának születésnapja volt, amiről elég alaposan meg is emlékeztünk. :) 2-2 lett a végeredmény, a Haladás ellen hagyományosan nagyon megy nekünk ez a pontvesztés az utolsó percekben, kétgólos előnyből…
Juj: május hónapban ETO-meccsjeggyel/bérlettel keddenként ingyen lehet élményfürdőbe menni. Egyedül viszont nincs kedvem hozzá. Úgyhogy kísérő jelentkezését várom. Lányok előnyben. Hogy finoman fogalmazzak… ;) – Természetesen ETO-jeggyel/bérlettel nem rendelkező leányzónak fizetném a jegyét. :)
Szombaton időben keltem, megpróbáltam posztolni egyet, de nem sikerült, sajnos nem tudtam csatlakozni a Zinternetre. Anélkül meg ugye nehéz.
Ezért azért aztán „dolgom végezetlenül” – ha mondják így…:) – indultam el a vidéki felé. Vagyis először a vasúti újságoshoz Sportért meg lottóért. Bakker: öt oszlop, meg joker, meg minden, és kb. egy számot sem találtam el. Még szerencse, hogy nem vagyok egoista: a születési dátumom megjátszásával kettesem lett volna… :( :)
Vidéki. Szeressük. Ilyenkor jó időben meg főleg. Annyi ember, és annyi féle… Érdekes, egyedi, már-már utánozhatatlan. :)
Úgy elbambultam, hogy a déli buszra fel is szálltam- délután egykor… :)
A buszon szórakoztam a telefonnal. Bekapcsoltam a bluetooth-ot, és ugyancsak bekapcsolt állapotú készülékeket kerestem. Egyet találtam. „Szenvedélyes vörös” volt a „telefon neve”. Na, erre varrjatok gombot! ;)
Itthon aztán megint Kisalföld-olvasás volt, meg tévé, meccseket figyelgettem a háttérben. 4-3-re kikaptunk az olaszoktól. Hatalmas csoda lett volna újra feljutni az A-csoportba, de hazai pályán megvolt rá az esély. A srácok pedig mindenképpen meg is érdemelték volna. Mindegy, ez így is „Szép volt, fiúk!”. Ez tényleg még tévében is hatalmas élmény volt, nem semmi lehetett ezeket a meccseket a helyszínen átélni.
Ma először elkezdtem nézni a Shortbust. Aztán megállítottam. Egyrészt mert a film hangulata nem nagyon illik a húsvéti áhítathoz, másrészt film egyes jelenetei könnyen megzavarhatták volna esetlegesen éppen benyitó szüleim nyugalmát. Ezért aztán a facebook-alapító Marc Zuckerbergről szóló Közösségi hálót néztem meg. Ami inkább érdekes, mint jó. Azt hozta, amit vártam tőle. :)
Most majd szerintem keresek még valami agypihentető romantikus filmet, vagy valami hasonlót.
Meg alvás, tévé, és sok-sok húsvéti finomság.
Hétfőn meg „családi nap”: jönnek tesómék, meg unokatesómék is. Aztán megyünk valamikor Győrbe. És utána teszem fel ezt a posztot, amit most éppen olvasol! ;)
Mára azt hiszem ennyi.
Ha valami eszembe jut, még mindenképpen jelentkezem.
Jók legyetek, további jó pihenést kívánok Nektek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!
---
Epilógus: tegnap este végülis két film lett belőle. Megnéztem az Anya, lánya, unokája, és a 27 idegen igen című filmeket. A céljukat maximálisan elérték: időtöltésnek, agypihentető relaxnak teljes mértékben megfeleltek. :)
Amúgy degeszre kajáltam magam, vacsorázni tegnap nem bírtam, aztán fél 10-kor mégiscsak volt "nasi", ma meg második kör, a lehető legtágabb családi körben, tesóékkal, nagybratyóékkal. :)
Kellemes Húsvét, Boldog Nyuszi volt, nemrég értem vissza Győrbe. Holnap pedig lehet, hogy megyünk Pápára ETO-meccsre. :)
---
Haha: szombati Kisalföld, 17. oldal: Kate Middleton esküvője alkalmából csak az út egy részét teszi meg hintón, a többit személykocsival. Az ok: allergiás a lovakra. Ugyanezen oldalon egy másik cikk: kiszivárgott hírek szerint nászútjukon egy lovas kalandtúrán vesznek részt. MOST AKKOR MI VAAAN? - igen, ezt be kellett másolnom, hogy a kedves celeb-bulvár-hírekre szomjazó internetes társadalmat gugli barátunk blogomra is elvezesse... :D :P
---
Na, akkor tényleg ennyi.
Mindenkinek további kellemes napot kívánok!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. április 17., vasárnap

Ráadásul

Ma nem terveztem posztolni, de a tegnapi történéseket mégis szeretném megosztani Veletek.
Először is rendeltem pizzát. Új étlap, új hely, Pizza Művek a neve. A Pizzasütödéhez hasonlóan ez is afféle "diszkont pizzéria", csak itt nem 500, hanem 550 forint egy pizza. De van ötféle calzone 700-ért, meg melegszendvics, hideg szendvics, hot-dog, óriáspalacsinta, szóval minden, mi szem-szájnak ingere.
És nagyon finom. Mondjuk az adatrögzítés kézzel történik, és a nevemet nem sikerült normálisan leírni, de nincs ezzel probléma. :)
---
Az volt a terv, hogy Katával elmegyünk a Laposra beszélgetni egyet, és én így meg tudom nézni a tévében a Zete-ETO-t. Persze nem is mi lennénk, ha nem került volna porszem a gépezetbe. A városházi buszmegállónál láttuk, hogy az Egyetemnél a 6-os, és a 11-es busznak van megállója. A 11-est lekéstük, így felszálltunk a 6-osra. Igen ám, de rossz irányba mentünk...:) "Ismerd meg hazádat"-túrát tettünk Adyváros, Szabadhegy, Sárás, Kismegyer, voltunk mi mindenhol... :) Ugyanezzel a busszal visszamentünk a Révai utcába, majd onnan már a 11-essel az Egyetemhez, így el is értem- a második félidőt. :)
Amúgy az építkezések befejezése óta most voltam először az egyetemnél. Nekem nagyon tetszik. Teljesen ilyen nyugat-európai campus feelingje van. Na nem mintha sok ilyet láttam volna. Meg aztán én csak fősulit végeztem, ami egy ismerősöm bölcs megállapítása szerint azért nem egyetem...:)
1-1 lett a meccs, nem sokat láttam belőle, mert beszélgettünk, hang meg nem is volt. A Zete otthonában jó az iksz, de azért szerintem mákunk is volt rendesen...
Aztán maradtunk, hogy megnézzük a Real-Barcát is. Mivel ETO-mezben voltam, közben pár embernek be kellett számolnom a Zete-meccsről.
Közben befutott Kata öccse is, Balázzsal meg bőszen politizáltunk is.
Ez a meccs is 1-1 lett, de ebből a második félidőt nem láttuk, mert Kata elálmosodott, ezért Balázs hazadobott minket.
Meg elvittük egy barátunk barátnőjét buliba, meg hazavittünk egy barátunkat, szóval izgi volt.
Itthon még sör, cigi, zene. Kellett egy kis levezetés. :)
---
Ma reggel 6-kor akartam kelni, hogy időben elmenjek Sportért, de teljesen esélytelen volt. :) 8-kor keltem, 9-kor kezdődött a Forma-1. A Kínai Nagydíjat Hamilton nyerte, akit rühellek, de a változatosságnak jót tesz, hogy végre nem Vettel nyert.
Aztán fürdés, benzinkút, kaja - virslit főztem, de kipukkadtak...:( :) -
Most meg folytatódik a sportnap, már megy a Nyíregyháza-DVTK, és tegnap nem is írtam hogy Fradi-Metz női kézilabda KEK-elődöntő is van ma...:)
---
Egy sokdiplomás, "agyoniskolázott" tanárnőnk gyakorta hangoztatta, hogy a világ dolgait a három p-betű határozza meg. Úgy mint pénz, pia, és pina.
Elég sarkos megfogalmazás, mindenesetre lehet benne valami. Hiszen egy osztrák nőgyógyász már 1912-ben leírta a vaginát, mint motort, a két gondolatmenetet összekapcsolva kvázi az élet motorját. :) Olvasd csak!
A legjobb motor a világon a vagina – állapította meg még 1912-ben Dr. Hermann Otto Klöpneckler, osztrák nőgyógyász.
Mint naplójában leszögezi: „… a vagina egy ujjal beindítható, önállóan kenődik, bármilyen méretű dugattyú befogadására alkalmas, és négyhetente egyedül cseréli az olajat”.
Némi kívánnivalót hagy maga után, hogy vezérlőrendszere –az orvos szavaival élve– „kib@szottul kiszámíthatatlan”.
Ugye hogy ugye? :)
---
Na, ennyit akartam.
További kellemes hétvégét nektek.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. április 16., szombat

Így került a cipő az asztalra

Hétfőn hosszabb távon is felavattam az új adidas futócipőmet. Teljesen rendben van. Vagyis... Vagyis ez így nem teljesen igaz. Ha ülök, vagy állok, eléggé fáj a lábam, benne sétálni viszont nagyon pöpecül tudok. És szerintem egy cipő estében ez a lényeg. :)
Viszont hétfőn reggel még valahogy nagyon nyomta a lábamat. Gergő kolléga észrevette, hogy benne felejtették a lopásvédő bigyókat. Az ifjonti hév jegyében mi nekiestünk a cipőnek csavarhúzóval, és mindenféle egyéb kampósvégű izékkel... Mígnem idősebb - elnézést: tapasztaltabb :) - munkatársunk tanácsára kifűztük a cipőfűzőt, és lám, ki is tudtunk szedni azokat a szarokat... :)
Ebben az esetben már csak annyi volt a bibi, hogy ahogy cipőt kötni sem tudok "normálisan" - mármint klasszikus módon nem, csak masnival, "nyuszifülekkel"-, cipőfűzőt befűzni sem vagyok képes. De szerencsére Gergő ebben is segítségemre volt. :)
Kedden pedig lakógyűlés volt. Csak azt nem tudom, miért ugrik be először mindig a falugyűlés szó... :D
Semmi érdekes nem volt. Unalom a köbön, de azért Anyuval becsülettel végigültük. Annyit talán érdemes elmesélni, hogy hamarosan két társasház is épül közvetlen közelünkben. Érdekes lesz...
A szerda-csütörtök pedig melóban a költözésé volt. Egy új épületbe, annak is első emeletére költözött az irodánk. És hát igen, ez a rakodás-pakolászás elég stresszes dolog volt. Én személy szerint persze az ilyen lépcsőn felcipelős dolgokban nem tudtam résztvenni, de nekem is meglett a testhezálló feladat. Kb. tíz ládányi mintát selejteztünk le, és én szedtem külön a tasakokat, a cetliket, illetőleg a fém-, és műanyag alkatrészeket. Nagyon izgalmas volt. :) Eszembe jutottak a gyerekkori borsó-, és babfejtések, ribizliszedések, kukoricamorzsolások. Azok voltak ilyen végtelen szöszmötölős órák. :) Persze ezt semmiképpen nem panaszként írtam, egy új úttörő mint tudjuk ott segít, ahol tud. :)
Egyelőre szokjuk az új körülményeket, nem rossz, mindenesetre még biztosan hetekbe telik majd, mire minden a helyére kerül. De azért alakulunk. :)
Azt azért elmondhatom, hogy "saját portámon" is rendet raktam, kibéleltem a fiókokat, aktivizáltam egy tolltartót, szóval új életet kezdtem... :D
Ja: a lépcsőről meg valamiért a teleshop jut eszembe. Ennek okát magam sem tudom. :) Ott mondjuk a harmadikon voltunk, a lépcsőn közlekedve inkább idegbeteg állat voltam, mint fáradt, de valahogy erről is beugrottak az ottani idők... :)
Tegnap két nap után tudtam bekapcsolni bent a gépemet, kaptam jó pár e-mailt, de azért nagyjából sikerült feldolgozni őket. És 3-kor leléptem a biztonság kedvéért: a péntek az emeleten is péntek. :)
Délután Kata látogatott meg, valamikor a Barátok közt előtt ment haza, és lehet, hogy ma is találkozunk. De erről majd később.
---
Egy beszélgetésben szóba kerültek a swinger klubok. Most teljesen mindegy, hogy kivel, és miért. Kicsit rákerestem a témára a neten, és egy fórumban találtam egy "félénkpár" nevű hozzászólót, aki azt kérdezi, hogy párjával lehetnek-e álarcban, mert ők elég szégyenlősek. Nem tudom, de ez szerintem annyira vicces... :)
---
Ma elég aktív napom volt eddig. Reggel hatkor felébredtem, képtelen voltam visszaaludni. Elmentem Sportért, kávéztam, volt utána egy németórám. Jobb voltam, mint Cserpes Laura. :D
Aztán Sparban vettem 60 liter ásványvizet, meg 12 doboz tejet, egy ideig tuti kitart a készlet. Nem, sört ezúttal nem vettem...:)
---
Sporthétvége. De teljesen. :D
Ma reggel F1 kínai nagydíj időmérő volt. Fél 6-kor Zete-ETO, Laposon, tévében, Katával. Este 10-kor Real-Barca, a négyfelvonásos el classico-dömping első felvonása.
Holnap reggel ugye futam, délután egy NB2-es rangadó: Diósgyőr-Nyíregyháza (sok néző, jó hangulat garantált, meccset kíváncsian várom), utána ETO-Itxako Navarra BL-visszavágó, meg a pesti hoki VB is elindul, ami ugyancsak hangulatos szokott lenni. :)
Na, ezt még elolvasni is fárasztó lehet. :) Ilyenkor tiszta szerencse, hogy nem kell osztoznom a tévé távkapcsolóján... :) Persze azért kipróbálnám. Vagy a lány is legyen sportbuzi! :)
---

Ez a mai poszt elég lájtosra sikeredett, ezért elnézést mindenkitől!
Majd valamikor jövök.
És ennyi is voltam mára.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

2011. április 10., vasárnap

Négy szék között a pad alá

Mozgássérültnek lenni dolog. Na jó, ez túlzás. De legalábbis érdekes. Olyan dolgokat tapasztal meg az ember, ami másképpen nem lenne lehetséges.
Péntek délutáni cigiszünetemben egy az új épületünkön dolgozó munkásember csatlakozott hozzám. Közölte velem, hogy mi tulajdonképpen sorstársak vagyunk, mert neki is (?) rövidebb az egyik lába, csak az ő járásán nem látszik. Miután így kibeszélgettük magunkat, a bajtársiasság jegyében kért tőlem egy szál cigit. :)
Este meg jött a néni leolvasni a gázórát. Vagyis lefényképezte. Fél 5-re ígérkezett, 5 után felhívtam, de nem vette fel. Fél 6 körül megérkezett, majd 7 magasságában felhívott, hogy van tőlem egy nem fogadott hívása... :D
Fürdéskor meg majdnem sikerült kiesnem a kádból. Hm... Majdnem-sérülésemet, fájdalmam fő okát inkább nem részletezem, maradjunk annyiban, hogy nem volt kellemes érzés...
Komolyan gondolkodunk egyébként, hogy a fürdőkád helyett tusolót rakunk be. Tény, a zuhanykabin praktikusabb, de a kád kényelmes, el lehet benne dögleni, minden veszélye ellenére is...:)
---
Tegnap délelőtt semmi érdekeset nem csináltam. Délután elmentem az Árkádba cipőt nézni. És ismételten utáltam...
Utáltam, hogy nem foglalkoztak velem az eladók. Utáltam, hogy egyre több cipőnek "hülye" a számozása. Bár ha jól gondolom, most megjegyeztem, hogy a 7-es felel meg a 41-esnek. Utáltam, hogy a nekem tetsző cipők nem voltak a méretemben, így végül egy fehér (!) adidas futócipőt (!) vettem, az tűnt a legkényelmesebbnek. Aztán majd kiderül, hogy mennyire fogja bírni a kiképzést.
Még két dolog: az egyik helyen volt egy tévé a lurkóknak. Annyira aranyosak voltak, ahogy ültek a tévé előtt, tátott szájjal nézték a Hupikék törpikéket, apukák-anyukák meg vitték nekik próbálni a cipőket... :)
Hm... Bárhol próbáltam cipőt, szinte mindenhol a szemembe akadt egy-egy "kőműves dekoltázs" -idézőjelben is kidobja a google?:P :) -, már nem tudtam, hova nézzek. Vagyis hova ne...:$ :) Elég gáz, hogy ez nekem 30 évesen "említésre méltó", dehát ez van...
---
Cipővásárlás után Zsófival és Melindával Segafredo, majd ETO-Szolnok. 4-2-re nyertünk a sereghajtó ellen. A négy rúgott gól nagyon jó, ehhez nem vagyok hozzászokva, de azért nem vagyok maradéktalanul elégedett. Sokat sétáltak, alibiztek a srácok, szerencse is kellett hozzá, hogy a végén találjunk még két gólt...
A meccs után? Hajjaj... :) Luival megbeszéltük, hogy a Magvassyban, kivetítőn nézzük meg az Itxako Navarra-ETO női kézilabda BL-elődöntőt. Szóltam a csajoknak is, hogy csatlakozzanak. A focimeccs után felhívtam Luit, ők leragadtak egy kocsmában ("1. szék"). Ezután felhívtam Melindáékat, akik egy másik kijáratnál jönnek ki a stadionból. Félre is értettem Melindát, így kb. fél órát vártam őket a parkolóban abban a b*szott nagy szélben, mire kiderült, hogy ők már a csarnokban vannak. ("2. szék"). Teljesen átfáztam, és úgy döntöttem, hogy már inkább itthon nézem meg a meccs végét. Elég lassan tudtam menni a széllökések közepette - kiskoromban egyszer betört a fejem, mikor egy széllökés nekilökött egy homokozó betonsarkának, szóval azóta nem vagyok jóban Szellő Pistivel..:/ :) -, aztán mikor hazaértem, Anyu is felhívott, mikor még be sem kapcsoltam a tévét. Így aztán az itthoni meccsnézésnek ("3. szék") is lőttek, épp a végeredményt írták ki, mire benyomtam a tévét. A vége egyébként 26-21 lett, ha nem is simán, de ez a hátrány azért a Magvassyban ledolgozható.
Aztán bontottam egy sört, megvártam tesómékat, akik épp csak egy beköszönésre ugrottak be. Aztán este 11 után még kentem két zsíros kenyeret, csak úgy update-módra... :)
Ja, és kollégáim is szóltak még hétközben, hogy ha úgy alakul, menjek le szombat este a Pirate-ba. ("4. szék"). Hát nem alakult úgy, fáradt voltam, és nyűgös, és még fáztam is...:/ Meg mondjuk zavarni sem akartam őket...
De azért telefonon lejelentkeztek a fiatalok...:)
A "pad alá" helyett pedig jött az ágyikó, és egy jó nagy alvás... :)
---
Ma reggel felkeltem, elmentem sportért a kútra, ami egyben cipőteszt is volt. :)
Aztán F1, egészen addig néztem, amíg Alonso és Hamilton össze nem koccantak...:/ Vettel nyert. Hát, szép kis VB-nek nézünk elébe.
Meg virslit főztem, és megnéztem a Lázongó ifjúság című filmet. Háát, mit mondjak? Elég gyengus volt... Mindenesetre én még soha nem kentem be egy lányt sem napolajjal...:$ :D Ennyi jut eszembe...
Ma még válaszolok egy e-mailre, aztán tévé.
Jövő héten Réka-tali, meg Kata-élménybeszámoló, és lakógyűlés...
Szóval lesznek itt események...:)
Ennyi mára.
További jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)
---
Szerk.: azt hiszem, megvan az ok, ami miatt az utóbbi időben a megszokottnál több látogatója volt a blogomnak. :) A gyakorikerdesek.hu-n valaki belinkelte az egyik bejegyzésemet, egy "nagyon fontos kérdés" magyarázataként. Behalok... :) (katt ide)

2011. április 7., csütörtök

Fészbuksi

Terhes a macsekom. Vagy, ha úgy jobban tetszik, áldott állapotban van. Mondanám, hogy mindenórás, de ez nem teljesen helytálló, mert szegényem már hetek óta szenved, és akkora, mint egy póniló...
Ezt mondjuk nem valószínű, hogy elmeséltem volna, ha nem látom a hétvégén azt, amit. Buksi kutyám ugyanis - aki egyébként puli, és mivel Zuckerberg is ilyen kutyát vásárolt a közelmúltban, a hétvégén átkereszteltem Fészbuksinak. :D Nem tiltakozott, de a megszólítása továbbra is Buksi marad... :) - szívén viseli négylábú kollégája sorsát. Még alvókuckóját is átadta neki, ő pedig éberen őrzi a pihengető macsekot. Néha megnyalogatja, a cica pedig hozzádörgölőzik, mielőtt kis sétára indul.Ha pedig teher a heves gondoskodás, odasuhint egyet a kutyunak, de csak óvatosan, nem nagyon bántják egymást.Mondjuk szombaton sikerült kicsit belerondítanom a barátságba: játszottam Buksival, aki a nagy lelkesedésében rálépett a békésen szunyókáló egérvadászra...:/ De jelentem, mindenki jól van. :)- a kép természetesen csak illusztráció, nem a két megátalkodott van a képen...:) -
---
A héten pedig felcsaptam tévészerelőnek. Hétfőn, a bejegyzés megírása után vettem észre, hogy összekuszálták az analóg tévécsatornákat. Nagy nehezen beraktam minden csatornát a megszokott helyére, majd ugyanígy a videón is.
Aztán tegnap kiderült, hogy igen, az ima meghallgatásra talált: bekerült a digitális csomagba a Digisport, és a Digisport+ is, plusz pénzt - egyelőre - nem kell fizetni érte. :) - egy okkal kevesebb a mérgelődésre! :)
Nagy nehezen meg is találtam tegnap a két adót - először az összes (!) csatornán csak hang volt, ami - lévén tévéről beszélünk - nem egy nagy élmény.
De aztán megoldódott, ma pedig vérszemet kaptam, létrehoztam a kedvencek csoportját, így már egyszerű a nagyszerű, gyakrabban fogok digitálisan tévézni. :)
---
Ha már tévé. Akartam írni arról, hogy mostanában Gergő elég sokszor hazadobott meló után, így aztán elég gyakran nézem a Szomszédokat. Megunhatatlan.
És most döbbenten hallottam, hogy életének 93. évében meghalt Komlós Juci, a sorozat népszerű Lenke nénije. Hihetetlen, hogy a nagy öregek már mind elmentek... Taki bácsi (Zenthe Ferenc), Kutya (Raksányi Gellért), Sümeghy Oszkár (Palócz László) mind-mind az égi színpadokon játszanak már.
Nyilvánvaló, hogy mindegyikük domborított jóval nagyobb művészi értékkel bíró szerepben is. De hogy a Szomszédokkal váltak igazán egy ország kedvencévé, a sorozat pedig mára egy kor sajátos lenyomatává, nekem személy szerint fiatalkorom egyfajta emlékévé vált, az egészen biztos.
---
Mostanában kezdek hadirokkanttá válni. A héten megégettem a kezemet - virslifőzés közben a főzőlap fölé lógó serpernyő-nyelet raktam arrébb -, belenyúltam egy kaktuszba - a szomszéd feldőlt növényét próbáltam felállítani -, ráraktam egy puffot a bal kis lábujjamra - még jó, hogy tőlem nem kérdezik meg, hogy miért sántítok :D -, és a lépcsőn lefelé menet bal lábammal ráléptem a bal bokámra - művészet, utánozni nehéz, és veszélyes! :) -.
Szóval igen, történnek érdekes dolgok... :)
---
Munkahelyemen hamarosan beköltözünk új birodalmunkba. Hát, ez elég érdekes projekt lesz, kíváncsian várom! Ja, és végre plusz óráim vannak! :)
Holnap még meló, aztán jönnek a gázosok órát fényképezni.
Szombaton reggel F1 Malajzia időmérő, aztán Árkád Zsófival, majd ETO-Szolnok.
Utána jó lenne egyet sörözni valahol-valakikkel. :)
Vasárnap reggel természetesen futam, utána meg döglés itt Győrben.
---
Visszalépett Laci a VV-től. Ez a nagy dráma. Most komolyan örülök, hogy ez "a nagy dráma". Ennél nagyobb ne is legyen!
A pontos idő 20.24
Több megszakítással sikerült befejeznem ezt a posztot. :)
Szóval mára ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

2011. április 4., hétfő

Faszék

Nem, nem tervezek intim piercinget. Egészen más miatt lett ez a cím. Hogy pontosan miért, az a poszt végefelé kiderül. :)
---
Szóval szombat délelőtt hazamentem. Mivel még betértem egy kávéra a Hollóba, csak a déli buszt értem el.
Amúgy szeretek ilyenkor a Hollóban ücsörögni. Kávé, cigi, Nemzeti Sport, meg egy kicsit átgondolom a hét eseményeit. Jó az.
Egy eredetileg távolsági buszként használt Ikarust állítottak be erre a vonalra. És én ezt szeretem. És újfent kiderül, hogy nem vagyok teljesen normális. Összesen 13 évig jártam különféle buszokkal különböző városok kollégiumaiba - és persze vissza -, nekem erről a járgányról mégis inkább a különféle kirándulások, meg persze az ETO-túrák jutnak eszembe. Még akkor is, ha most "csak" hazamentem. :)
---
És sikerült megnéznem az Üvegtigris 3-at. Nekem nagyon tetszett! Hatalmas poénok, váratlan helyzetek, jóval több mozgalmasság, mint az első két részben. Szerintem az eddigi legjobb rész. Mondjuk a Zimmer Feri 2 után kicsit tartottam tőle, de félelmeim alaptalannak bizonyultak. :)
---
Végre megtaláltam a téli sapkámat. Éppen jókor! :D Legalább haza tudtam vinni kimosni. Ma pedig vékony dzseki, ohne sapka, úgy eláztam, mint annak a rendje.
Az esernyőket persze én alapból nem szeretem, mozgásállapotom révén mindig sikerrel "kiszédelgek" alóla, és még le is foglal egy kezet. De ezt már biztos meséltem... :)
---
Éden Hotel. A Viasat3 -on futó valóságshow. Még nem nagyon láttam. Állítólag leginkább abban különbözik a Való Világtól, hogy "kuki és puni is látható benne". Hát amennyit én láttam belőle, ott éppen azt hittem, hogy egy leszbi show-nak vagyok a tanúja, aztán a szőke hosszú hajúról kiderült, hogy pasi. :D
A VV-n tegnap kiakadtam. Nem Giginek szurkoltam, hanem Éva ellen, nagyon nem bírom ezt a degenerált, idegbeteg nőt. Na jó, Gigi meg álszent, megjátssza magát, ez tény. De ott a villában szerintem mégis sokkal normálisabb, mint Éva.
És a tegnapi párbaj nagyon bundagyanús volt. Az állás megmutatása, az elszólások, melyek alapján sejthető volt, hogy Éva megy vissza, meg hogy folyamatosan jelezték neki az állást... Nagyon nem volt fair...
Gigi meg? Na ja... "Én soha nem éltem meg a testemből...". Mikor a közönség, és a nézők nagy része már rendelkezik azzal a kétségkívül nélkülözhetetlen információval, hogy "DE IGEN!" :)
Mindenesetre azt kívánom magamnak, és kedves olvasóimnak is, hogy ennél nagyobb bajunk sose legyen, mint hogy elégedetlenek vagyunk egy valóságshow kiesőjének személyével... :)
---
A Győri Audi ETO KC csapata sorrendben és megszakítás nélkül hetedszer nyerte meg a Magyar Kupát! Hatalmas nagy gratula a lányoknak, ez nagyon szép teljesítmény! :) Magyar csapattól a Magvassyban ugyancsak hét éve nem kaptak ki a lányok. Digi-fóbiám is enyhül valamelyest, ugyanis a cég az ETO mezszponzora lett a csapatnak, állítólag elég tekintélyes összeggel támogatják a csapatot.
És folynak a tárgyalások, hogy a Digisport esetleg bekerül a Vidanet kínálatába. Mondjuk plusz pénzt annyira nem szívesen áldoznék érte... Bár fene tudja, várjuk ki a végét... :)
A Gyirmót megverte a Pécset, így jelenleg feljutónak számít, a Videoton tartalékcsapata ugye nem válthat osztályt! :)
A Győri ETO FC pedig nem kapott ki Debrecenben. Ebben a szezonban már szinte minden mindegy, így nem vagyok elégedetlen.
21 meccs, eddig 7 győzelem, 7 döntetlen, 7 vereség, 22-22 es gólkülönbség, 28 pont, ami így a 9. helyhez elegendő. Teljes az egyensúly. :)
A Real Madrid otthon kapott ki, a Barca idegenben nyert, 8 pont az előny a közelgő el classico előtt. Ez már csak hab a tortán. :)
A Veszprém BL-kiesését leszámítva tökéletes sporthétvége.
És tegnap este végre előkerült a faszék is. :) Az előtérben tárolt fából készült ülőalkalmatosságot a meccs után kivittem a függőfolyosóra, és ott, a szép időt kiélvezve fogyasztottam el maradék sörömet. :) Ez már tényleg a tavasz kezdete volt! :)
---
Szemezgetek a társkereső oldalakkal. Szar egyedül, és mint már írtam, az önsajnáltató sebnyalogatás idejének le kell járnia, ha valamit kezdeni szeretnék magammal. És így lesz. Először valószínüleg MEOSZ-honlap, "teszt-jelleggel". Igyekszem rászánni magam... :)
---
A hét még fogalmam sincs, hogyan fog alakulni, szombaton meccs, előtte remélhetőleg Árkád, a hétköznapokat még nem tudom. Fizu már van, cipőt kéne venni, meg Lui barátommal tervezünk valamikor egy szolidabb sörözést.
---
Ez volt a 450. poszt. Kíváncsi lennék, hogy az összes eddigi bejegyzés mondjuk wordben kb. hány oldalt tenne ki, de ezt azt hiszem soha nem fogom megtudni. :)
De azért ez a 450. már elég komoly szám. Azt hiszem. :)
---
Ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

2011. április 2., szombat

Elsőfok

Akkor tehát megszületett. Nem, nem a trónörökös, hanem az ítélet. "Amire mindenki várt." Stohl "Buci" András színész-műsorvezető emlékezetes tavalyi autóbalesete után első fokon 2 év 4 hónap börtönbüntetést kapott.
Nem tartozom azok közé, akik a példastatuálás hívei. A hírek szerint a kiszabható megmagasabb büntetésnek pontosan a felét kapta, ami reális, tekintve, hogy visszaesőként, drogos befolyásoltság alatt történt az eset.
Nem szabad annyival elintézni a dolgot, hogy ő is ember, hibázhat. Nem. Egy közszereplő, de főképp egy háromgyermekes apa ne legyen ennyire felelőtlen!
Meg aztán akik ezt gondolják, azoknak is minden bizonnyal más lenne a véleménye, ha - ne adj' Isten! - az ő családtagjuk, barátjuk autójába trafált volna bele a művész úr azon a hajnalon.
Szóval én amondó vagyok, töltse le majd a kiszabott büntetését, és utána térjen vissza a színpadra, a médiába, a közönség majd úgyis eldönti, hogy van-e még igény rá.
Ja, és valószínűleg van erre logikus, jogi hátterű magyarázat, de ne fellebbezzen már enyhítésért és felmentésért (!). Ez utóbbi szó elég durván hangzott.
De mondom, nyilván ez egy jogi formula, meg aztán mindenki fellebbezne, nem vagyunk mártírok. De a felmentés akkor is durva...
---
Jaj! :) Van egy régi szám. Joy: Touch by touch. Kb. ovis vagy alsós lehettem, amikor ezt a számot a rádiók játszották. Na, és készült egy 2011-es verziója. És az olyan szinten tetszik, hogy az valami hihetetlen! :) És van egy belassulós része, ami mindent visz... :) Egyik reggel a buszon azon kaptam magam, hogy tellegetek a kezemmel, a lábammal is "járom a ritmust" - vagy hogy mondják? -, szóval egy külső szemlélő számára nagyon gáz lehetettem. :) Nem nagyon érdekelt, de azért amint észbekaptam, abbahagytam. :P
---
Eszembe jutott, hogy miért írtam le Adri nevét. A vicc az, hogy nem is róla akartam írni. :) Vele kapcsolatban jutott eszembe valami, és azt hittem, ha a neve felkerül a cetlire, beugrik, hogy miért történt ez. Kis fáziskéséssel sikerült a képzettársítás. :)
Szóval letöltöttem valami frissítést az MSN Messenger Plus-hoz. Magyar nyelvet nem lehetett választani, így a németet pipáltam be. Azt hittem, hogy csak a letöltés nyelve német, hát nem. Most két nyelven működik az MSN-em. És ez az Adri abgemeldet, meg Adri ist jetzt offline engem zavar. Még akkor is, ha valamennyire azért pötyögök németül. :) Ja, és nem mintha az Adri kijelentkezett, vagy az Adri nem elérhető mondatokat sokkal jobb lenne olvasni. :) Szóval ennyi volt a nagy titok. Tényleg. :)
---
Hát hiába terveztem én mára Gyirmót-Pécset. Főképpen azért, mert holnap lesz! :) A tévében is. 3-tól, utána pedig fél 6-kor Debrecen-ETO, úgyhogy holnap délután visszajövök, és meccsmaraton. :)
Mert ma kimegyek Écsre kicsit relaxálni. A szokásos programok mellett még annyi, hogy megkaptam az Üvegtigris 3-at, így azt illenék megnézni. :)
A héten egyébként nem sok minden történt, meló látástól-Mikulásig. Tegnap és tegnapelőtt szerencsére Gerej kolléga hazahozott, megmentve a teljes összezuhanástól. :)
Na, asszem ma ennyit akartam.
Jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. március 30., szerda

Így is lehet

Hétfőn is akartam írni, de lusta disznó voltam. Meg tegnap is tervben volt, de tegnap meg fáradt voltam. De ma pótolok! :)
Egyébként nem tudom, ki hogy van vele, de ez az óraállításos-frontos időszak kissé megvisel. Igen fáradékony és düddő vagyok...:)
Mostanában elkezdtem délután is kávét inni. Kb. a negyediket. Kell. A gáz ezzel csak az, hogy előtte hulla vagyok, aztán meg képtelen vagyok elaludni.
---
Na, akkor kezdem az érdemi részt!
Még múlt csütörtökön levelet kaptam a MEOSZ-ból. Most az egy dolog, hogy egy ekkora bazi nagy városban négy nap alatt kaptam meg. (Boldogult gimis éveimben, net és mobiltelefon nélkül nyaranta jó pár emberkével leveleztem, és három nap alatt a válasz is megjött- persze nem Győrből...) Az utcanév rosszul írva - mikor jól adtam meg-, az éves beszámoló négy oldalas, tele helyesírási hibákkal - régebben mintha igényesebb lett volna... Meg persze bőszen biztatnak a Humanitás újság előfizetésére. Arra az újságra, amelynek a főszerkesztőjének kb. három e-mailt írtam, amiben csekket kértem az előfizetéshez. Válasz nem érkezett...
--
Eddig soha nem volt lázmérőm. Nem is nagyon szoktam méregetni a lázamat. Ha beteg vagyok, akkor nagyon kidőlök, akkor tök mindegy. Ha meg a közérzetem jó, akkor rohadtul nem érdekel, hogy van-e lázam. De most, amikor dokinál voltam, kérdezte, hogy volt-e lázam, én pedig hasból mondtam valamit. Ezért Anyutól most kaptam egyet. Echte kórházi. Csipog, ha végzett. EU-kompatibilis. Semmi higany. :P És strapabíró: kicsomagoláskor beleejtettem a mosogatóba...:D
---
Hétvégén megnéztem néhány filmet. Röviden pár szó róluk:
Már megint te: romantikus vígjáték, lány hazaérkezik bátyja esküvőjére, és döbbentett tapasztalja, hogy a menyasszony nem más, mint gimis éveinek megkeserítője. Meg az örömanyák is rosszban voltak diákkorukban. A vége totális happy end, jóban lesz mindenki mindenkivel, aranyos film, tetszett.
Zimmer Feri 2.: kár volt megcsinálni. Az első rész speciális humora tetszett, ez eléggé nézhetetlen. Dislike.
Terhes társaság: sajátos road movie, egyebek mellett a Másnaposok nagydarab szakállas idiótájával. Néha ilyen is kell: beteg film, de nem rossz... :)
Ja, és kiírtam DVD-re a 100 éves Vasas SC-ről szóló dokumentumfilmet. Zsófi, kérlek, ne utálj érte, nem hülyültem meg, ez csak sporttörténeti érdekesség! ;)
---
Forma-1. A szezonelőzetest nem sikerült felvennem, elaludtam. A futam sem hozta a várt izgalmakat, a dobogósok személyével sem vagyok maximálisan elégedett, de azért jó, hogy elkezdődött. :)
Kézilabdában meg nagyon megverte a Barcelona a Veszprémet. Még fociban sem szurkolnék a Barcának magyar csapat ellen, de ennek főleg nem örülök...
---
A hetet már nagyjából felvezettem. Elég sok meló, viszonylag durva, kevés pihenős, de gyorsan telő napokkal. Nap végére elálmosodós, itthon kávétól felpörgős. Beteges. :D
A tegnap este viszont nagyon jó volt. MSN három imádnivaló leányzóval, előtte-utána-közben pedig holland-magyar... Ilyen beteg meccset... 5-3-ra kikaptunk, Dzsudzsák szabályos gólját nem adta meg a bíró.... (Hogy mondják norvégul, hogy apád f*szát? :D). Így ki lehet kapni, nagyon jók voltunk, kár, hogy Pesten messze nem volt ilyen a játék.
Ha pikírt szeretnék lenni, azt mondanám, hogy így változik a világ: 58 éve az volt a világszenzáció, hogy 6-3-ra nyertünk Angliában, most meg az, hogy csak 5-3-ra kaptunk ki Amszterdamban Hollandiától. De nem leszek pikírt. Jó volt ez így...
2-1-es vezetésünknél bontottam egy sört, mire megittam, 3-3 volt az állás, mindez kb. 20 perc alatt...
Szombaton nagyon gondolkodom egy Gyirmót-Pécsen. Az NB2 Nyugati csoportjának csúcsrangadója, jó lenne kinézni. :)
Holnap Kata-tali, holnapután meg péntek. Szóval jó minden...:)
Felírtam a puskacetlimre, hogy Adri. De fogalmam sincs, hogy miért...:O
---
Meg szerelmes is vagyok. Mindjárt triplán! :$ ♥ Szerelmem három "tárgya": 1. múlt héten csütörtök-péntek körül volt a Kisalföldben egy cikk az egyetemi könyvtárról. És a mellékelt fotón van egy lány. Egy gyönyörűség. Nillának hívják, és vááá de aranyos...Egyfolytában az újságot lapozgattam a hétvégén. :D 2. egy híradós csajszi. RTL Klub. Róla bővebben majd máskor! ;) 3. meg egy új kollegina is jó hatással van a bioritmusomra. :P Ez persze csak poén, két szót nem beszéltünk, de nagyon aranyos...:$ :)
Ma meg... Na mindegy, ezt nem írom le, nem teszem magam közröhej tárgyává... :D
---
Megszoktam a blogon a napi 30-40 fős olvasótábort. Mostanában viszont meglepve látok néha 150-160-as napi látogatottságot... Ennek persze nagyon örülök, tök jó, meg minden, csak nem értem, hogy mire fel ez a nagy emelkedés...:) Facebook-faktor? Valaki megírhatná névtelen kommentben... Meg amúgy is tök régen jött hozzászólás... :(
No, de nem kötelező, nem erőszak a disznótor, csak szegény röfinek, de azért ha van kedvetek, írjatok! ;)
Ennyi mára.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

2011. március 26., szombat

Felbőgnek

Tanult kollégám, egyben rendszeres olvasóm szólt, hogy az előző posztban kicsit sok a szóismétlés. Átolvastam még egyszer. Igaza volt, így itt-ott átírtam.
Tök fura, azt is észrevettem, hogy kedden, amikor nem volt jó a net, valami rejtélyes okból kifolyólag "megszállták" a blogomat: több, mint 160 látogatót regisztrált a rendszer, ez volt a statisztika beállítása óta a második leglátogatottabb nap.
---
Megejtettük az említett második MSN-es német órát. Egész jó volt, nem nagyon tértünk el a tárgytól, mindenesetre most kiderült, hogy valószínűleg nem teljesen azt gyakoroltuk, amit kellett volna... Mondjuk ebben ártatlan vagyok. Tanulság: a birtokos eset, és a birtokos névmás nem egészen ugyanaz...
---
Tegnap volt a névnapom. Rengeteg SMS-t, üzenetet, telefont, stb. kaptam, meg is lepődtem. Érdekes, hogy olyan ember is írt, akivel sajnos évek óta nem beszéltünk, és olyan is, akivel csak egyszer találkoztam.
Meg az is komoly, hogy hányféleképpen lehet a Gábort becézni. :) De ezt inkább nem fejtem ki bővebben... :P :)
Délután Katáékkal nosztalgiáztunk egyet, kávé és almafröccs mellett az Alpesiben, a sört este a Fábry-show alatt pótoltam. :)
Tegnap meg totális csőd... Az volt a terv, hogy egy kis sörike és popcorn kíséretében megnézem a magyar-hollandot, és még jó előérzetem is volt, azt hittem, meglephetjük a picit tartalékos hollandokat...
Ehhez képest úgy bevacsoráztam két sajtos stangliból eszkábált négy darab szendviccsel, hogy sört nem is bontottam, teljesen megtelt a pocim.
Aztán 0-1-nél bealudtam, és csak a teletextről tudtam meg, hogy 0-4 lett a vége. Ennyit a sörről, a meccsnézésről, és a meglepetésről... Egyértelmű, hogy nem a VB-ezüstérmes hollandok ellen kell nekünk villognunk, de ez a végeredmény mégiscsak elkeserítő...
---
Mármint a motorok bőgnek fel. A Forma-1-ben. Végre. :) Lassan kezdődik az időmérő. Utána kimegyek Écsre. Kaptam pár filmet DVD-n, a tévében meg lesz egy-két focimeccs is, szóval nem fogok unatkozni.
Aztán óraátállítás, meg hajnali kelés a futam miatt, de ezt már említettem legutóbb... :)
Valamit még akartam írni, de fogalmam sincs, mi volt az. :/
Úgyhogy ennyi.
Jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

2011. március 23., szerda

Na ugye

Pont nemrégiben írtam arról, hogy a problémák mennyire "körülményfüggők", relatívak tudnak lenni.
Ez a feltevésem az elmúlt napokban újfent beigazolódott. Kezdődött azzal, hogy vasárnap és hétfőn, tehát egymás után két éjjel sikerült szemüveggel a fejemen, újsággal a kezemben, égő olvasólámpa mellett elaludnom, egyszer fél 4-kor, másodszor pedig fél 3-kor ébredve fel. Ez állítólag az egész "effektív" alvást tönkre szokta vágni, mondjuk én nem voltam sokkal fáradtabb a nagy átlagnál. Meg aztán oda szoktam figyelni, hogy ez ne történjen meg, most mégis megesett. Kétszer. Na és?
Tegnap itthon volt tesóm, és értem jött melóba. Elmentünk Sparba bevásárolni, aztán hazajöttünk, picit beszélgettünk, majd sajnos hamar ment is vissza.
A Sparban dobtam egy hátast. Kihasználtam, hogy tesóm kocsival volt, vettem pár tartósabb dolgot, amiket gyalog-busszal nem tudtam volna hazacincálni. Levettem a polcról két-két doboz literes narancs-, ill. almalevet, beraktam a bevásárlókocsiba. Erre odajött az eladónéni, és nagy megdöbbenésünkre megkérdezte, hogy muszáj-e ebből ennyit vennünk. Már kezdtem azt hinni, hogy gyümölcslé-értékesítési korlátozás lépett érvénybe, amikor kiderült, hogy mától 20 forinttal olcsóbbak az üdítők, és arra akart rábeszélni, hogy várjuk meg az akciót. Megköszöntük a hölgy kedvességét, de sajnos csak tegnap voltunk kocsival, nem tudtuk halasztani a beszerzést.
Aztán valahogy a kocsiban szóba került, hogy tesóm szerint rossz szokás, ha beprogramozott tévé mellett alszom el, az nem rendes pihenés, teljes csend kell normális alváshoz- ennek mindjárt jelentősége lesz. :)
Szóval hazaértünk, és kiderült, hogy nem működik se a net, se a kábeltévé. Felhívtam a Vidanetet, akik közölték, hogy Győrben több helyről jeleztek hibát, és már dolgoznak a kijavításán. Megnyugodtam: nem vagyok reménytelen netfüggő, a gond nélkül kibírtam nélküle- mondjuk hiányzott, az tény.
Tévé szobaantennával pedig van a konyhában, így a ValóVilágot és a Barátok köztöt ott meg tudtam nézni.
De amikor bejöttem a szobába... Nincs se rádió, se CD-lejátszó, se semmi. Gépről, telefonról meg nem akartam zenét hallgatni.
Nem játszom meg magam. Nem lájkolom facebookon a "Kiskifli-nagykifli alvópóz"-t, mert azt sem tudom mi az. Nem lépek be az "Akik nem szeretnek egyedül aludni"-klubba sem, mert ha én nem szeretnék egyedül aludni, akkor életemben nem aludtam volna ki magam normálisan. De abban a csendben tegnap este komolyan mondom meg tudtam volna őrülni... Sokak szerint ebből leendő párkapcsolatomban majd lehetnek gondjaim. Egyrészt szerintem nem lesz leendő párkapcsolatom, másrészt ha mégis, abban az esetben nyilván nem lenne csend, és így nem lenne, ami zavarna. :) Ha meg lenne, akkor meg nem zavarna...:D Szóval, ja... :)
Egyébként a kábeltévé még ma reggelre sem állt helyre, csak most, meló utánra működik minden.
És igen, ha ez a műszaki hiba mondjuk februárban történt volna, valószínűleg teljesen felidegesítettem volna magam. Most már nem.
Gondolom, a Vidanet sem jókedvéből hozta össze, egy napot ki lehetett így bírni, ma már működik, és ennyi.
Helyén kell kezelni a dolgokat.
---
És ha már facebook. Egyik barátom azt írta nekem kommentben, hogy legszívesebben beállítaná kezdőlapnak az adatlapomat, mert "nagy humország az oldalam". Ezen egészen elérzékenyültem. Komolyan, nagyon jól esett, és köszönöm neki, ha így gondolja...:)
---
Ma németet korrepetálok majd MSN-en. Ez egy új dolog, teszteljük a módszert, ma lesz a második óra. :)
Holnap sokadik nekifutásra Katával próbálunk összefutni, pénteken meg holland-magyar.
Aztán hétvége. Állítólag szar idővel, de nem érdekel, élvezem, hogy most süt a nap.
Meg lesz óra-előreállítás vasárnap hajnalban, meg Forma-1 szezonnyitó Ausztráliából. Ugyancsak vasárnap reggel 6-kor idényelőzetes lesz a német RTL-en, azaz kb. fél 6-kor kelek kávézni, ami mai idő szerint fél 5. Szeretem a kihívásokat... :D
Ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!
Ja és persze feel the sunshine! ;)

2011. március 20., vasárnap

Egynapos hétvége

Pénteken a megbeszéltek szerint elmentünk Edit sógornőmmel és az egyik öccsével az Árkádba farmert nézni.
Hát elég viccesen kezdődött... :) Összefutottunk egy teleshopos volt kolléganőnkkel. Ő arra panaszkodott, hogy nem tudott venni a Saturnban kukorica-pattogtató gépet. Az egy dolog, hogy én azt sem tudtam, hogy ilyen létezik... :) Ahogy ezt mesélte, eszembe jutott, hogy megkérdezem tőle, szereti-e a mikrózható kukoricát, illetve megkérdezem tőle, hogy miért nem szerez be olyat. Nos, két gondolatom a "Miért nem szeretkezel be mikrózható popcornt?" kérdésben öltött testet, egy pillanatra azt hiszem, megállt a levegő... Kommunikáció-szak rulez! :D Na, mindegy! :)
Edit öccsével, Jocóval idén kb. először találkoztam. És pont mellettem állt, amikor felhívott egy haverja, akinek még hetekkel ezelőtt adta meg a számomat pénzügyi tanácsadás témában. A srác jó fej volt, de mivel már amúgy is ügyfelük vagyok, tárgytalan volt a beszélgetés.
Aztán még összefutottunk Jocó egy volt osztálytársával, akit én ETO-meccsekről ismerek, és pont az összefutás előtt kérdeztem tőle, hogy tud-e róla valamit, de akkor már hónapok óta nem találkoztak. Ez így leírva biztos nem túl érdekfeszítő, de megélni vicces volt. :)
Egyébként a farmervásárlás is sikerült, kb. 3-4 helyen néztük meg, ez nekem rekord! :D Ja, és teljesült a rémálmom: nem volt szék a próbafülkében, így az öltözködés nekem egy akrobatamutatványhoz hasonlított, egy ízben majdnem kizuhantam pulcsi-boxer-öltözékben az eladótérbe, de szerencsére sikerült korrigálni. :)
---
Aztán tegnap ugye munkanap volt, és most elég sok mindent csináltam, persze a többi szombati munkanaphoz viszonyítva. :)
Mondjuk nem keltem fel előbb, sőt, csak 7-re értem be, mert csak a harmadik újságosnál sikerült Nemzeti Sportot vennem... :)
Meló után aztán hazasiettem, mert kezdődött nálunk a meccs előtti sörözés. Meg kólázás, mert András barátom két kisfia is itt volt.
1-0-ra megvertük a Fradit, ami mindenképpen jó dolog. Debütált az új ETO-himnusz, sokaknak nem tetszik, szerintem viszont egész jó.
De ennél sokkal lényegesebb, hogy végre valami focira emlékeztetőt mutatott a csapat, és komolyan mondom, többet támadgattunk, mint Pinyővel egész ősszel...
A meccs egyetlen negatívuma, hogy a hideg, a nap közben elfogyasztott négy kávé, valamint a meccs előtt és alatt elfogyasztott négy sör miatt kb. ugyanennyiszer voltam pisilni a stadidonban meccs előtt, közben, és után. :D Szerencsére a budik már meg voltak nyitva, nem kellett toitoiba menni...
Kata aztán a tegnapi "randinkat" is lemondta, ezért meccs után itthon voltam, söröztem-neteztem-tévéztem.
Ötkor felébredtem, kicsit olvastam, vettem be egy Algoflexet, majd aludtam tovább.
Most semmi extra, amolyan átlagos vasárnap: tévé - megnéztem a meccs ismétlését :) -, olvasás, stb.
Fradi-verés ide vagy oda, Nemzeti Sportért ezúttal nem volt kedvem lemenni. Fáztam...:/ :)
Lehet, hogy ma még összefutunk Katával, de ez még ugye nem tuti...
Ha nem, akkor alvás lesz, meg kézimeccs, meg fociösszefoglaló. :) Ha meg igen, akkor nem tudom, hol kötünk ki. De majd elmesélem... ;)
Mára viszont ennyi!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. március 17., csütörtök

Normális kerékvágás

Azért ezt a címet egyelőre tessék baromi nagy idézőjelben érteni. Most per pillanat tényleg nem tudom, mi a "normális", vagyis tudom, sejtem, hogy mi az, de a határok kissé összemosódtak/szétnyíltak, vagy nem is tudom...
Szóval azért alakulok, mint púpos ember a prés alatt. - ahogy Anyám szokta mondani.
Most jó hangosan üvölt a hangszóróból egy félórás Delta-megamix, pötyögök egy posztot a blogomba, és ez így jó... :)
Hol is tartottam? Hétfőn délelőtt mentem ki Écsre, és nagyon gyorsan eltelt a nap. Kedden délután jöttem vissza Anyuval. És nagyon-nagyon szép idő volt. Idén eddig a legszebb. :) Anyu a lakást takarította, én a számítógépet, szóval volt munkamegosztás. :)
Katával találkoztam volna, ő aztán sajnos lemondta, de annyiban nem bántam, hogy jó volt egy kicsit pihengetni, dögleni, és persze időben lefeküdni. Jaj, a Bayern-Inter BL-meccsen úgy elaludtam, mint annak a rendje...:( :)
Tegnap pedig már mentem dolgozni. És tényleg az volt amit vártam: jó volt ott lenni. Vissza kell rázódni a hétköznapokba, elterelni a gondolataimat... Amik aztán mindenfelé járnak, és most sajnos tényleg nem a legvidámabb dolgokon agyalok...
Rájöttem, hogy még mindig hatalmas nagy ürességet érzek... Ezt sem biztos, hogy pontosan meg tudom fogalmazni... Jól érzem magam az emberek között, jó újra dolgozni, bohóckodni a kollégákkal, tudok jókat nevetni, meg minden, de... De sokszor, amikor esetleg máskor "torkot harapnék át" - ez így túl erős: inkább kiakadnék valamin -, akkor ledöbbenek magamon, hogy "Úristen, ilyen dolgon kiakadni, normális vagy?", és inkább hagyom az egészet a francba... És továbbra is utálok vitatkozni... Persze szerencsére erre mostanában nem is nagyon volt szükség... :)
Ilyen komoly érzelmi hullámzásban legutóbb kb. - ha lehet ilyet mondani - eddigi kedvenc posztom megírásakor volt részem, de most tényleg teljes összevisszaság van az agyamban...
És most ez - sajnos? - nagyon nem arról szól, hogy belép-e az életembe a nagy Ő, vagy tán egyedül fogok meghalni, vagy ilyesmi. Ez most más. Ez mélyebb.
Egyébként a nagy Ő-re nem számítok. Már nem. De erről nem most fogok értekezni...
Ja: és ez a mai szar idő tetszett. Mert ebben már tavaszi esőt éreztem, nem azt a téli undorító fost... :)
Tegnap a fodrász nem maradt el, holnap pedig sógornőm elkísér farmert vásárolni, ami nekem nem egy kedvenc programom. Mármint a vásárlás. :)
Szombaton pedig megyünk dolgozni, de korán kéne kelni, kb. 4-kor, hogy beérjek 6-ra, hogy leléphessek 2-kor, mert meccs lesz. ETO-Fradi. Előtte meg sör, valószínűleg nem a Sörkertben, hanem nálunk. Este meg vagy ivászat, vagy táncitánci. Vagy valami remélem lesz. Nem lesz kedvem itthon csücsülni, annyi szent.
Na, és azt hiszem ennyi.
Csak gondoltam gyorsan "helyzetjelentek", mert legközelebb kb. vasárnap lenne időm normálisan írni, és hátha addig hiányoznék valakinek... :)
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. március 14., hétfő

Terápia

Körülbelül ott tartottam, hogy csütörtök délután hazamentem Anyuval Écsre. Tulajdonképpen jó is volt, elvoltunk: tévéztünk, beszélgettünk, nagyokat kajáltam - volt mit pótolni ugyebár szegény pocimnak...-, csak hát az otthonlét apropója... :(
Aztán pénteken tesómék is megérkeztek. Magam sem tudom megfogalmazni miért, de sokkal könnyebb volt úgy átvészelni ezt az egészet, hogy ők is ott voltak. Egyébként nem temetés volt, hanem búcsúztatás, a kettő közötti különbséget most nincs kedvem leírni, de gondolom a dolog jellegéből adódóan egyértelmű.
Most kivételesen nem jöttem vissza tesómékkal Győrbe, otthon maradtam még egy napot. Anyuék is eléggé meg voltak/vannak zuhanva, én sem akartam egyedül lenni, így ráhúztam még egy kicsit az otthonlétre.
Nagyon nehéz... Tartok tőle, ott Écsen, soha semmi nem lesz már a régi, vagy legalábbis nagyon hosszú időnek kell ahhoz eltelnie... Még mindig várom, hogy kiderüljön, hogy csak egy rossz álom volt ez az egész.
Ja, és olyan dolgok vannak, hogy csak úgy lesek ki a fejemből: hihetetlenül gerinctelen féreg embereket hord a hátán a föld... :/
---
Na.... Akkor lazítsunk egy kicsit! Csertői bemutatkozott az ETO kispadján. 0-0-ás döntetlent játszottunk az MTK otthonában, ami így első blikkre nem túl nagy előrelépés. De állítólag ez azért sokkal nézhetőbb 0-0 volt, mint Pinyővel.
Nem szeretném, hogy a Vidi legyen a bajnok. Nincs túl sok bajom a fehérvári csapattal, de a szurkolóikkal ugye megy a rivalizálás, és nagyon nagy lenne az arc "odaát".
Ezért a szombati, egyébként a tavasz meccseként beharangozott Fradi-Vidin magyar bajnokin életemben először szorítottam a budapesti zöld-fehérek sikeréért. Na, és a Fradi történelmi, 5-0-ás vereséget szenvedett, még soha nem kaptak ki öt góllal az Üllői úton.
Lehet venni Fradi-pólót olyan felirattal, hogy "Köszönöm Istenem, hogy fradistának teremtettél." Fradi-szurkolói hatékonyságomból kiindulva gyárthatnának olyan pólót is, hogy "Köszönöm Istenem, hogy a Goszit nem fradistának teremtetted." :) Egyébként nem hullattam krokodilkönnyeket... Csak ne ellenünk térjenek magukhoz szombaton... :/
---
Szombaton délután jöttem vissza Győrbe. Tesómmal elmentünk Árkádba shoppingolni, egy farmert akartam venni, lett belőle egy ing, egy kabát, és egy pulcsi. Farmert majd valamikor a héten nézünk- sógornőmmel.
Este pedig Smuki, megittunk pár korsó sörikét. Csak szolidan. Nagyon jó volt, mondjuk kicsit "terápiás jellege" volt, nagyokat beszélgettünk mentősökkel, ápolókkal. :)
És most tényleg nagyon jó volt emberek között lenni, akárhol otthon lettem volna, masszívan közeledtem volna a becsavarodáshoz.
A villába pedig Béci ment vissza. Nem mintha nem lenne teljesen mindegy, de én jobban örülök neki, mint Szandikának. Nem bírtam azt az idegbeteg csajt...
Tegnapra volt szó egy kézimeccsről, meg egy Laposról. Végül egyikre sem mentem, itthon voltam, tévéztem. Csak egy helyre mentem le. Nem fogjátok kitalálni: a benzinkútra, Nemzeti Sportért... :)
Itthon voltam, alukáltam, olvastam, tévéztem, játszottam.
Most olyan egy kicsit, mintha szombat lenne, megyek megint Anyuékhoz, és holnap vissza. Lehet, hogy már délelőtt, és lesz egy kis tavaszi nagytakarítás. Legalábbis tervezzük. :)
Szerdán végre eljutok fodrászhoz, szombaton meg meló, utána meg ETO-Fradi.
Ennyi a fix a hétből.
A mai bejegyzés meg ennyi.
Jók legyetek, jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. március 10., csütörtök

Újrakezdés

Hétvégén összeállt a fejemben egy poszt, amiben leírtam volna, hogy miért nem szabad most egy darabig folytatnom a blogot.
Arra gondoltam, hogy nagyon a történtek hatása alatt vagyok, és valamennyire önmagamat is becsapnám, hogyha ezt a témát itt kerülném. Akkor viszont kicsit "torz" ez az egész.
Meg hát igazából kit is érdekel ilyenkor, hogy mit játszott az ETO, hogy a Forma-1-ben az új Pirelli-gumik rosszabbak a vártnál, vagy hogy esetleg kivel fogok sörözni a hétvégén.

Aztán arra jutottam, hogy az életnek - bármennyire morbid ezt most így leírni - mennie kell tovább.
Most ez egy hatalmas nagy "pofon", amit még jó darabig cipelni fogok magammal, de nem nagyon szeretnék írni róla. Mondjuk nem is nagyon tudnék...
Tehát újrakezdem úgy, hogy tulajdonképpen be sem fejeztem.
----
Szóval szombaton kimentem Écsre, és ahogy vártam, szörnyű élmény volt. Döbbenet, gyász, szótlanság, teljesen nyomasztó hangulat. Mondom, ebben semmi váratlan nincs, mindenesetre sírni tudtam volna.
Aztán Anyu visszahozott Győrbe, ETO-meccsre. Hazai pályán 1-0-ra kikaptunk a Vasastól, valami botrányosan rossz játékkal. Igazából fel sem húztam magam a dolgon, aminek csak az egyik oka volt az, hogy tulajdonképpen csak testben voltam ott a meccsen...
Időközben kiderült, hogy ezt a teljesítményt már a vezetőség is megelégelte, elküldték Pintér Attila vezetőedzőt. A győri származású Csertői Aurél lett a gárda új trénere, nagyon bízom benne, mondjuk az egyértelmű, hogy Pityőnél csak jobb lehet. Legalábbis merem remélni.
Egyébként a játékosok szégyellik magukat a gyenge játék miatt, és pénteken fizetik a buszt és a belépőt az őket Pestre az MTK ellen elkísérő szurkolóknak.
Lehet, hogy üres gesztus, mindenesetre szép kezdeményezés. Mondjuk nekem sajna máshol lesz jelenésem, de erről majd lejjebb...
Meccs után Melindával és Zsófival beültünk egyet a Babylonba, kicsit próbálták elterelni a gondolataimat, de szerintem nem lehettem akkor túl szórakoztató társaság...
Hazatérve kitelepültem a konyhába, sör, cigi, és Való Világ. Kicsit "kiszellőztettem" az agyamat, de ez akkor nagyon kellett...
Vasárnap ahogy terveztem, tévéztem, olvastam, és e-mailekre válaszolgattam.
Amit viszont nem terveztem: este nagyon rosszul lettem. Fogalmam sincs, hogy gyomorrontás, vírus vagy mi volt, mindenesetre nagyon cefetül éreztem magam. Éjjel szinte semmit nem aludtam, hétfőn pedig még arra sem volt erőm, hogy elmenjek dokihoz, pedig innen kb. 2 percnyi sétára van a rendelő.
De elkezdtem kúrálni magam: tea, keksz, és egy pár virsli. Semmi más nem ment le.
Kedden elmentem végre a doktornőhöz, javasolt gyógyszert, meg pihenést írt elő. Ekkor már meg bírtam enni két melegszendvicset is. Sima sajtos-vajast, natúr.
Tegnap már kezdtem jobban lenni, és hosszú idő után először meg is éheztem. A virsli-reggeli után sütöttem ebédre rántottát, a vacsi meg keksz, tea, és joghurt.
Nem hibbantam meg, nem lettem gasztroblog sem, csak azért írom le, hogy miket ettem, hogy látható legyen a "lépésről-lépésre-elv" megvalósulása.
Ma visszamentem dokinénihez, kiírt egész hétre. Aztán meglátogattam Anyut a munkahelyén, majd hazajöttem.
Ja, és ma már végre voltam vécén is. Bocs, tudom, tán túl sok az infó, de jelen állapotomban ez most siker.
Délután Anyuval hazamegyek, aztán holnap délután temetés. Az lesz szerintem a legnehezebb az egészben. Bár már ezt sem tudom...
Szombaton tesómékkal megyünk sörözni, bár a Forma-1-szezon nem kezdődik el, az idénynyitó sörözést megtartjuk.
Vasárnap meg ketten is hívtak ide-oda, majd még kiderül, hogyan fog alakulni.
Aztán még a plázába is jó lenne elmenni ruhát nézni, láttam egy-két ígéretes göncöt, de egyedül aztán el nem megyek...
Hétfő-kedd meg szabad, mert ugye nemzeti ünnep, meg hosszú hétvége.
Meló tehát csak jövő szerdán. Utána meg fodrász. - Ez csak azért írtam ide, hogy el ne felejtsem! :) -
Komolyan mondom, valamennyire a munkát is várom. Mármint jó lesz újra tartósan emberek között, visszarázódni a dolgos hétköznapokba. Akkor talán vége lesz a sok agyalásnak.
---
Jah, és végül, de nem utolsó sorban nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki bármilyen formában segített átvészelni az elmúlt napokat!
---
Ennyi mára.
Jók legyetek, puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

2011. március 5., szombat

Döbbenet

Nem vesztem el, ez a kis szünet be volt tervezve. Tudtam, hogy zsúfolt hetem lesz, és csak hétvégén lesz időm írni. Ami aztán történt...
Na de kezdem az elején. Szombaton Smukinál adtunk a testünknek rendesen, söröztünk-beszélgettünk. Fél 1 körül jöttem haza taxival, és még jó darabig neteztem-tévéztem, mert nem voltam álmos.
Vasárnap tévé, relax, regenerálódtam.
Elindult az új magyar "focishow", monstre, több mint 2 órás összefoglaló a magyar bajnokikról Harmadik félidő címmel a Sport2-n. A műsor nyilván még gyerekbetegségekkel küzd, de nem lesz rossz.
Hétfőn semmi, kedden fogorvos. Előtte nem bírtam ellenállni a kísértésnek, és lementem a Hollóba, kávé, kóla, cigi. Utána persze fogmosás.
Szerdán? ETO-meccs, MK-nyolcaddöntő az MTK ellenében. 1-1 lett a vége, a pesti 0-0 miatt idegenben lőtt góllal kiestünk. A stadionban a WC-k le voltak zárva, pottyantós budikat állítottak be. Állítólag azért, mert nem számítottak arra a stadion tervezésekor, hogy télen is rendeznek meccseket, és ezért befagy a rendszer. Vagy hálózat, vagy mi. Szóval értitek.
Csütörtökön ismét fogorvos. Lett volna. Előtte bementem a plázába, teljesen véletlenül összefutottam Katáékkal, és beültünk a Lipótiba egy kávéra. Közben Anyu telefonált. És azóta a hívás óta nem olyan a világ, mint régen...
Lemondtam a fogorvost, teljesen szétestem, biztosan nem bírtam volna ki a mókerálást.
Tegnap a munkahelyemen csak lézengtem. Szerencsére hamar letelt a nap, így ismét pláza, ismét Kata, ismét Lipóti.
Most majd indulok haza Écsre, de hamar jövök is vissza. 4-kor ETO-Vasas. Utána elvileg nőnapi buliba mentem volna a Pirate-ba, de már korábban lemondtam, most már méginkább lemondtam volna.
Holnap pedig itt leszek. És nem fogok csinálni semmit. Max. újságért lemegyek, meg függőben lévő mailekre igyekszem válaszolni. És letelik a hétvége.
Most nem jó a hétvége. A hétköznap sem. Szar itt lenni egyedül az üres lakásban, szar lesz kimenni Écsre is, és emberek közé se nagyon vágyom. Ürességet érzek.
Igen, a falunkban történt az újabb családi tragédia. Az utcánkban. A szomszédunkban. Az ember próbál valami értelmeset írni, de képtelenség.
Úgyhogy be is fejezem.
Jó hétvégét mindenkinek, vigyázzatok magatokra!