Körülbelül ott tartottam, hogy csütörtök délután hazamentem Anyuval Écsre. Tulajdonképpen jó is volt, elvoltunk: tévéztünk, beszélgettünk, nagyokat kajáltam - volt mit pótolni ugyebár szegény pocimnak...-, csak hát az otthonlét apropója... :(
Aztán pénteken tesómék is megérkeztek. Magam sem tudom megfogalmazni miért, de sokkal könnyebb volt úgy átvészelni ezt az egészet, hogy ők is ott voltak. Egyébként nem temetés volt, hanem búcsúztatás, a kettő közötti különbséget most nincs kedvem leírni, de gondolom a dolog jellegéből adódóan egyértelmű.
Most kivételesen nem jöttem vissza tesómékkal Győrbe, otthon maradtam még egy napot. Anyuék is eléggé meg voltak/vannak zuhanva, én sem akartam egyedül lenni, így ráhúztam még egy kicsit az otthonlétre.
Nagyon nehéz... Tartok tőle, ott Écsen, soha semmi nem lesz már a régi, vagy legalábbis nagyon hosszú időnek kell ahhoz eltelnie... Még mindig várom, hogy kiderüljön, hogy csak egy rossz álom volt ez az egész.
Ja, és olyan dolgok vannak, hogy csak úgy lesek ki a fejemből: hihetetlenül gerinctelen féreg embereket hord a hátán a föld... :/
---
Na.... Akkor lazítsunk egy kicsit! Csertői bemutatkozott az ETO kispadján. 0-0-ás döntetlent játszottunk az MTK otthonában, ami így első blikkre nem túl nagy előrelépés. De állítólag ez azért sokkal nézhetőbb 0-0 volt, mint Pinyővel.
Nem szeretném, hogy a Vidi legyen a bajnok. Nincs túl sok bajom a fehérvári csapattal, de a szurkolóikkal ugye megy a rivalizálás, és nagyon nagy lenne az arc "odaát".
Ezért a szombati, egyébként a tavasz meccseként beharangozott Fradi-Vidin magyar bajnokin életemben először szorítottam a budapesti zöld-fehérek sikeréért. Na, és a Fradi történelmi, 5-0-ás vereséget szenvedett, még soha nem kaptak ki öt góllal az Üllői úton.
Lehet venni Fradi-pólót olyan felirattal, hogy "Köszönöm Istenem, hogy fradistának teremtettél." Fradi-szurkolói hatékonyságomból kiindulva gyárthatnának olyan pólót is, hogy "Köszönöm Istenem, hogy a Goszit nem fradistának teremtetted." :) Egyébként nem hullattam krokodilkönnyeket... Csak ne ellenünk térjenek magukhoz szombaton... :/
---
Szombaton délután jöttem vissza Győrbe. Tesómmal elmentünk Árkádba shoppingolni, egy farmert akartam venni, lett belőle egy ing, egy kabát, és egy pulcsi. Farmert majd valamikor a héten nézünk- sógornőmmel.
Este pedig Smuki, megittunk pár korsó sörikét. Csak szolidan. Nagyon jó volt, mondjuk kicsit "terápiás jellege" volt, nagyokat beszélgettünk mentősökkel, ápolókkal. :)
És most tényleg nagyon jó volt emberek között lenni, akárhol otthon lettem volna, masszívan közeledtem volna a becsavarodáshoz.
A villába pedig Béci ment vissza. Nem mintha nem lenne teljesen mindegy, de én jobban örülök neki, mint Szandikának. Nem bírtam azt az idegbeteg csajt...
Tegnapra volt szó egy kézimeccsről, meg egy Laposról. Végül egyikre sem mentem, itthon voltam, tévéztem. Csak egy helyre mentem le. Nem fogjátok kitalálni: a benzinkútra, Nemzeti Sportért... :)
Itthon voltam, alukáltam, olvastam, tévéztem, játszottam.
Most olyan egy kicsit, mintha szombat lenne, megyek megint Anyuékhoz, és holnap vissza. Lehet, hogy már délelőtt, és lesz egy kis tavaszi nagytakarítás. Legalábbis tervezzük. :)
Szerdán végre eljutok fodrászhoz, szombaton meg meló, utána meg ETO-Fradi.
Ennyi a fix a hétből.
A mai bejegyzés meg ennyi.
Jók legyetek, jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)
Aztán pénteken tesómék is megérkeztek. Magam sem tudom megfogalmazni miért, de sokkal könnyebb volt úgy átvészelni ezt az egészet, hogy ők is ott voltak. Egyébként nem temetés volt, hanem búcsúztatás, a kettő közötti különbséget most nincs kedvem leírni, de gondolom a dolog jellegéből adódóan egyértelmű.
Most kivételesen nem jöttem vissza tesómékkal Győrbe, otthon maradtam még egy napot. Anyuék is eléggé meg voltak/vannak zuhanva, én sem akartam egyedül lenni, így ráhúztam még egy kicsit az otthonlétre.
Nagyon nehéz... Tartok tőle, ott Écsen, soha semmi nem lesz már a régi, vagy legalábbis nagyon hosszú időnek kell ahhoz eltelnie... Még mindig várom, hogy kiderüljön, hogy csak egy rossz álom volt ez az egész.
Ja, és olyan dolgok vannak, hogy csak úgy lesek ki a fejemből: hihetetlenül gerinctelen féreg embereket hord a hátán a föld... :/
---
Na.... Akkor lazítsunk egy kicsit! Csertői bemutatkozott az ETO kispadján. 0-0-ás döntetlent játszottunk az MTK otthonában, ami így első blikkre nem túl nagy előrelépés. De állítólag ez azért sokkal nézhetőbb 0-0 volt, mint Pinyővel.
Nem szeretném, hogy a Vidi legyen a bajnok. Nincs túl sok bajom a fehérvári csapattal, de a szurkolóikkal ugye megy a rivalizálás, és nagyon nagy lenne az arc "odaát".
Ezért a szombati, egyébként a tavasz meccseként beharangozott Fradi-Vidin magyar bajnokin életemben először szorítottam a budapesti zöld-fehérek sikeréért. Na, és a Fradi történelmi, 5-0-ás vereséget szenvedett, még soha nem kaptak ki öt góllal az Üllői úton.
Lehet venni Fradi-pólót olyan felirattal, hogy "Köszönöm Istenem, hogy fradistának teremtettél." Fradi-szurkolói hatékonyságomból kiindulva gyárthatnának olyan pólót is, hogy "Köszönöm Istenem, hogy a Goszit nem fradistának teremtetted." :) Egyébként nem hullattam krokodilkönnyeket... Csak ne ellenünk térjenek magukhoz szombaton... :/
---
Szombaton délután jöttem vissza Győrbe. Tesómmal elmentünk Árkádba shoppingolni, egy farmert akartam venni, lett belőle egy ing, egy kabát, és egy pulcsi. Farmert majd valamikor a héten nézünk- sógornőmmel.
Este pedig Smuki, megittunk pár korsó sörikét. Csak szolidan. Nagyon jó volt, mondjuk kicsit "terápiás jellege" volt, nagyokat beszélgettünk mentősökkel, ápolókkal. :)
És most tényleg nagyon jó volt emberek között lenni, akárhol otthon lettem volna, masszívan közeledtem volna a becsavarodáshoz.
A villába pedig Béci ment vissza. Nem mintha nem lenne teljesen mindegy, de én jobban örülök neki, mint Szandikának. Nem bírtam azt az idegbeteg csajt...
Tegnapra volt szó egy kézimeccsről, meg egy Laposról. Végül egyikre sem mentem, itthon voltam, tévéztem. Csak egy helyre mentem le. Nem fogjátok kitalálni: a benzinkútra, Nemzeti Sportért... :)
Itthon voltam, alukáltam, olvastam, tévéztem, játszottam.
Most olyan egy kicsit, mintha szombat lenne, megyek megint Anyuékhoz, és holnap vissza. Lehet, hogy már délelőtt, és lesz egy kis tavaszi nagytakarítás. Legalábbis tervezzük. :)
Szerdán végre eljutok fodrászhoz, szombaton meg meló, utána meg ETO-Fradi.
Ennyi a fix a hétből.
A mai bejegyzés meg ennyi.
Jók legyetek, jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése