2013. március 29., péntek

Nyusziváró

Kedden este Isztambulban: Törökország-Magyarország 1-1. A játék és az eredmény is lehetett volna jobb is, bár egy törökországi pontszerzést én személy szerint inkább sikerként könyvelek el. Most hiányzik igazán a románok ellen elbukott két pont...
---
Egy nemzetközi "mosoly-kampányban" Holzleiter Fanny, ismertebb nevén Mosolyka képviseli Magyarországot. 
Az izomsorvadásban szenvedő - vagyis dehogy szenved ő -lány blogot ír, és mutat példát mindnyájunkban vidámságból, optimizmusból, pozitív hozzáállásból. 
A napokban pedig online interjút készített vele a kisalfold.hu.
A régió hírei iránt érdeklődő emberként egyébként gyakran látogatom ez utóbbi oldalt, főleg, hogy az utóbbi időben nem nagyon jutok hozzá a nyomtatott változathoz. Melynek szerkesztőségében egyébként szakmai gyakorlatomat töltöttem.:P
És hát a honlapot roppant mód színvonaltalannak, szükségtelenül bulvárosnak tartom- elég csak egy pillantást vetni a blogomon is megtalálható "hírcsokorra"...
Nem is beszélve az oldalon megjelenő kommentelőkről, akik -tisztelet a kivételnek- akkora idióták, hogy néha az az érzésem, hogy direkt "trollkodnak".
Jellemző a kommentekre a Mosolyka-interjú beharangozójához érkezett két szösszenet. Az egyik a lány "szép magyar nevébe" kötött bele, a másik pedig azt állapította meg, hogy bizony látott már nála szebb mosolyú lányt.
Mindketten szépen megfogták a "lényeget"...
Az interjú egyébként önmagáért beszél: számomra részben ismert gondokra adott példaértékű, számomra is követendő válaszok.
---
Visszakaptam egy régi ismerősömet névnapomra.:) A lánnyal az utóbbi időben rajtunk kívülálló okokból nem ment zökkenőmentesen a kapcsolattartás, de ez most úgy tűnik, megoldódott. Majdnem ugyanúgy beszélgetünk, mint a régi szép időkben...:)
---
A vonzás törvénye. Még csak lapozgatom a könyvet, nem álltam még neki ténylegesen elolvasni. De nem hülyeség, meg kell hogy állapítsam!:) Kicsiben próbálgatok belőle dolgokat, és ezek ha kicsiben is, de működnek...:)
---
Van csajod?
Ezt a kérdést kaptam pár nappal ezelőtt ask.fm-en, valószínűleg egy ismerősömtől. A válasz egyszerű: nincs.
Egyébként lehet, hogy hülyeség, meg talán hülye játék a szavakkal, de én már kinőttem abból a korból, hogy csajom legyen. Párt szeretnék találni. Vagy éppen társat, ha úgy jobban tetszik. 
Feleséget azt nem...:)
Ehhez persze pár dolognak történnie kell még, nekem magamnak pedig változnom.
Egyebek mellett két fogalmat el kell helyeznem ama bizonyos lomtárba: az egyik a "múzsa", a másik a "piedesztál".
Ehelyütt már biztos írtam ezekről bővebben, de most röviden összefoglalom. Az első szót eredetileg tesóm használta a nekem tetsző lányokra...:)
Poén, meg vicces, de eléggé egészségtelen dolog ez. Az adott lányról ábrándozni és áradozni, lényegében magamban felépíteni "ideálként". 
Aztán közben valószínűleg magamat égetem le botcsinálta "hősszerelmes" módjára...
A második. A piedesztálra emelt punci. A 40 éves szűz című filmből ered, és az a lényege, hogy "alulnézetből" tekint az ember fia a nőkre. Nem, ez alatt nem azt kell érteni, hogy belát a szoknyájuk alá, hanem maga fölé emeli, túlzottan felmagasztalja őket, ahelyett, hogy egyenrangú partnernek tekintené magát velük szemben, vagy éppen mellettük.
Szintén fontos dolog, hogy ezekről a dolgokról nem kell másoknak beszélni. Az előző posztban említett "5-6 lány" is. 
Nem kell az ilyet elmondani, csak nevetségessé teszem magam.
Ha itt leírom, az még oké, mert ez a naplóm.:P
És ha esetleg megtetszik valaki, akkor az kevés emberre tartozik. 
Legfőképpen rám és rá. És azokra, akik a "bizalmasok"...
Na, ebben a bekezdésben szokás szerint sikerült nem teljesen azt írni, amit szerettem volna, de azért remélem, a lényeg benne van...
És ha esetleg kissé elvont lettem volna, akkor elnézést kérek érte, mostanában ilyen gondolkodó időszakomat élem...:)
---
Szerdán munkából hazaérve váratlan meglepetés ért. 
Keresztanyámtól kaptam egy nagyon aranyos húsvéti képeslapot. Nagyon jól esett, örültem neki. És el is érzékenyültem, mert ezeket a lapokat Anyu szokta kapni...
Este egyébként kissé nosztalgia-hangulatom volt. Két kedves ismerősömmel privát üzenetekben társalogtunk facebookon, de teljesen olyan hangulata volt, mint a régi éjszakába nyúló MSN-ezéseknek.:)
És sütöttem bundás kenyeret.:) Kriszti megkérdezte, mi lesz a vacsora. Én meg beírtam, hogy szalámis szendvics. De aztán hirtelen bepötyögtem, hogy lehet, hogy megpróbálkozom a bundás kenyérrel. Ez számomra a very best of-kaja, fogalmam sincs, mit szeretek benne annyira, de egyszerűen képtelen vagyokl megunni. 
Anyu anno bármit képes volt kitalálni helyette, sógornőmet meg végképp nem akarom ezzel nyaggatni.
Gyorsan elkészítettem fejemben a "darabjegyzéket" és a "művelettervet", és miután minden stimmelt, nekiálltam. És finom lett. És többé-kevésbé felismerhető...:)
Egyszer majdnem magamra rántottam a serpenyőt, de sikerült korrigálni, meg egy tojást is le kellett ütnöm közben pluszban, de nem tört rám a pánik, megoldottam.:)
És egyébként tökre rákattantam erre a konyha-témára. 
Szeretném minél több étel elkészítését megtanulni.:) 
Olyan édesség is érdekelne, amit nem kell sütni. És nem kell hozzá habverő...:P
---
Csütörtök. Reggel iszonyú vállfájásra ébredtem. Azt hittem, elfeküdtem, de aztán rájöttem, hogy a konyhaszekrény tetején lévő tévé bizergálása közben húzódhatott meg. Nem: esés nem volt. Se ittasan, se máshogy!:)
Reggel egy kollégával egyetemben leordította fejünket a buszsofőr. 
Annyi történt, hogy rosszul nyomtam meg a leszállásjelző gombot, így nem látta a sofőr, hogy le szeretnénk szállni. Amikor szóltunk neki, elég indulatos, és nem éppen utasbarát volt a válasza....
Elég lassan és nehezen telt a nap, de azért viszonylag sokáig kitartottunk...:)
Éééés hazafelé: szemeztem egy lánnyal a buszon. Vagy mi a szösz...:)
Rámosolyogtam. Visszamosolygott.
Mosolyogtam tovább. Mosolygott tovább.
Valahogy annyira meglepődtem, hogy idővel elnevettem magam.
Szóval nincs happy end.:)
---
Ma nagypéntek lévén német anyacégünknél nem volt munkanap, így elvben nekünk is lájtosan telt a nap. De azért pár függőben lévő ügyet sikerült rövidre zárni. Szigorúan délután kettőig.:)
Reggel ezúttal nem ért "inzultus" a buszon. Az azért említésre méltó, hogy a buszsofőr Retro DJ-ként funkcionált: üvöltött a hangszórókból a Soho Party, a Carpe Diem, meg a VIP...:)
És ismét bejelöltem egy látásból ismert lányt facebookon. Ezt nem írnám le, ha nem két különböző embertől tudtam volna meg a kereszt-, és a vezetéknevét...:)
---
Mára a szokásos esti fürdésen-pakolászáson-vacsorán-neten-Barátok köztön kívül nincs más program..:)
Apropó BK: mekkora gyökerek már ezek a Szabó-ikrek... OMG!:)
Holnap délelőtt el kéne ugranom boltba, aztán összepakolok, és irány Écs...
Nem várom... "Zombi-üzemmód"...
Vasárnap ebéd után jövök vissza, este fél 7-ről meg meccs: ETO-Diósgyőr.
Hétfőn ugyancsak itthon teszek-veszek... És el is telik a hosszú hétvége...
Ja, és indul a nyári időszámítás...
Még sosem hangzott ennyire cinikusan...:( :D
---
Mára pedig ennyi voltam.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket, Boldog Nyuszit mindenkinek!:)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

2013. március 26., kedd

Behavazva és túlfűtve

Ez a fostalicska időjárás engem szabályosan frusztrál Frusztrált is voltam, nyűgös is voltam, hogy stílusos legyek: tele lett a hócipőm, így jobb is volt hazajönni.
Éljen a csúszó munkaidő!:)
Azért a felszabaduló időmben pötyögök egy picit!
---
 A lányok kettesével járnak vécére. Ennek megállapításához nem kellenek a brit tudósok. 
Mi fiúk nem járunk kettesével. Ha valami megbeszélnivalónk támadna, feltűnés nélkül bevárjuk egymást.
Vagy például vadidegenekkl beszélgettünk.
Mint például pénteken, amikor a román meccs után  gyűltünk össze a piszoárnál. 
"A f*sz kivan!"- jelentettem ki egy nagy sóhajtás közepette. És milyen igazam volt...:)
"Hát én ilyet még megláttam"-közölte a mellettem álló srác. 
Egy pillanatra megijedtem, de aztán hamar leesett, hogy a románok egyenlítő góljára gondol...:) 
A Children of Distance-fellépés a NEO-ban végül kimaradt az életemből, egyedül nem akartam odamenni, meg aztán teljesen esélytelen volt, ugyanis 1-kor távoztunk a Smukiból.
De azon a bizonyos bakancslistámon szerepel a CoD, egyszer szeretném őket élőben látni-hallani.
---
Jaj, ez a vasásnapi Forma-1-futam nagyon kész volt...
Alonso korai kiesése, Hamilton boxutcai bakija, Vettel partizánakciója sokáig emlékezetes marad.
Szegény Webbert nagyon sajnálom, nem csodálom, hogy kevés híján lekevert egyet Sebastiannak...
Nézegetem a háromszoros világbajnokok névsorát: az ausztrál Jack Brabham, a skót Jackie Stewart később csapattulajdonosok voltak. Az osztrák Niki Lauda és a brazil Ayrton Senna a sportág igazi legendái, a szintén brazil Nelson Piquet nem különben.
Vettelben viszont egyelőre nem látom azt a bizonyos "karizmát", ami a többiek fölé emelné.
Pedig kétségkívül jó pilóta. Mégis inkább amolyan "jókor jó helyen"-érzésem van vele kapcsolatban.
---
Idén 110 éves a Nemzeti Sport.
Azt szokták mondani, hogy "apám adta a kezembe az első Népsportot."
Nos, nekem egy pesti iskolatársam apukája. 
A fiú nevére már nem emlékszem, csak arra, hogy nagyon fiatalon meghalt, és hogy szerepelt a Három kívánság-ban.
Aztán a bentlakásos suliban az igazgató, Pali bácsi adta nekem minden este az újságját.
Aki ismer, vagy rendszeresen olvassa a blogot, tudja, hogy nem túlzok, hogy az életem része lett a lap, nem telhet el nap nélküle. Csak nagyon ritka esetekben.:)
Mondom ezt annak ellenére, hogy amikor volt konkurencia, akkor egy évig nem olvastam Nemzeti Sportot, akkor a "Színes Sport" volt a favorit. Még egy pólót is kaptam tőlük.:)
Az első ára, amire emlékszem 11 forint 80 fillér (!) volt...:)
Néha kicsit "szennylap", néha kicsit fradista, de legalább nem ETO-ellenes.
És igen, jópár éve van online változat is. De azért a friss újság reggel nélkülözhetetlen.:)
Ha már ETO-ellenes média: meg kell követnem Gergő barátomat. Néztem a Sportklubon egy "retro VB"-meccset Horti Gábor kommentálásában. És akkora show-t nyomott a csávó, hogy besírtam rajta. "Mon dieu", meg "verdammt"- természetesen német-francia meccs volt az 1982-es vébéről.
Hatalmas...:)
---
Anyu... 
"Üres pillanataimban" mindig eszembe jut. A legváratlanabb helyzetekben...
Tegnap este telefonom lemerülőben volt. Fürdeni készültem, utána meg vacsorát csinálni.
Bevillant, hogy hová dugjam be tölteni, hogy mindenképpen meghalljam, ha Anyu hívna. 
Aztán persze a másodperc törtrésze alatt bevillant, hogy nem fog hívni... És bedugtam a töltőt a számítógép melletti konnektorba.
Ugyancsak tegnap este mondták a hírekben, hogy kimentettek a Tiszából egy idős asszonyt. 61 éves. Mint Anyu.
Ha meséltem neki valakiről, aki "kicsit idősebb", mindig nevetve "segített ki", hogy "Olyan öreg, mint én?"-persze cinkos mosollyal az arcán.
Vagy például a fodrász. Amikor fodrászhoz készült, mindig közölte, hogy már nem festeti be a haját, mert egy "vén picsa". Én persze mindig egy Gyurcsány-idézettel válaszoltam: "Lószart, mama!".
Aztán ezen jót nevettünk.
És persze a hajfestés mindig megvolt...
Nem volt "idős asszony"...
Nagyon nem...
---
Törölt egy ismerősöm facebookon az ismerősei közül. 
A hírfolyamban láttam egy fényképét, amit egy közös ismerősünk lájkolt, és én csak a "megosztásra" tudtam volna klikkelni...
Jó rendben, jó pár évvel ezelőtt, pár hétig dolgoztunk együtt, de például jár ETO-meccsre, és meccsek után szoktunk értekezni az üzenőfalon, szóval meglepett a dolog.
De nem dőlök a kardomba. 
Több is veszett Mohácsnál- már megint azok a kurva törökök...:)
Az iwiw-profilomat viszont a héten szerintem törlöm. Akikkel ott kommunikáltam, már mind fent vannak facén, így semmi akadálya...
Hehe: viszont kaptam kérdéseket ask.fm-en. Na, abból is valószínűleg előbb utóbb profiltörlés lesz, jó poén, de alapvetően "tinioldal". Néha nem is értem, mit írnak... :D
---
Tegnap mostam. Teregetés közben egy pillanatra eszembe jutott, hogy tangát kéne hordanom. Akkor jobban elférnének a cuccok a ruhaszárítón. Vagy valamit rosszul csinálok...
Ja, és találtam egy nagyon frankó melegszendvics-receptet is.
Azt mondjuk valaki elmesélhetné, hogy hogyan kell egy zsemle aljának belsejét kivenni. Ki kell tépkedni?:)
Én mondjuk simán képes vagyok arra a bravúrra, hogy egy zsemle félbevágásakor kilyukad (!) az alja...:D
---
Fedőneve: "A Lány". Ez tök aranyos...:)
Hogy ki ő? Ez pedig maradjon talány...
Nem véletlenül szeretem a Barcelonát!
Pssszt! Csitt!;)
---
Viszonylag kevés emberrel vagyok rosszban.
Ez jó is így. De néha szoktam azon gondolkodni, hogy valaki miért utál.
Viszont az, hogy azon gondolkodom, hogy valakinek miért vagyok, hogyan lettem szimpatikus, az egy kicsit új. 
Persze rájöttem, hogy ezen nem gondolkodni kell. Örülni neki és elfogadni. 
---
Ütközik a blog-szféra és a valóság!:)
Cimbora poénból megkér, hogy soroljam fel azt az 5-6 lányt, aki tetszik. 
-Olvastad a blogon?-kérdem én.
-Nem. Te mondtad pár napja.-hangzik a válasz.
De én erre jajdenagyon nem emlékszem...:)
Természetesen neveket nem mondtam.
Nincs az az Isten...:)
---
Ma reggel. hóesés, életveszélyes járda, és hideg...
Velem szemben műszakváltáskor távozó lányok. 
Mindegyikük persze alaposan beöltözve. Egyikükből a sál és sapka takarásában csak egy mosolygödröcske (ld. az Édesvölgyi suli szerelmes ikrei...:P :D ) látszik. 
Ő nagy meglepetésemre "Szia Gábor!"-ral köszön. Szóval tudja a nevem...:)
Meg aztán a kollegina, aki a pénteki (!) locsolást kéri számon előre...:O :)
Apró örömök egy fogcsikorgató reggelen. 
Mégha érzelmileg kétségkívül kissé túlfűtött is vagyok mostanában...;)
 ---
Pár éve egy Törökország-Magyarország meccsen Gera Zolit buktatása után a várt büntető helyett a szerencsétlen skót bíró műesésért kiállította.
Akkor majdnem kidobtam a tévét.
De csak majdnem. Így aztán láthattam a vereségünket.
Szóval van miért visszavágni. 
Este fél 8-tól HAJRÁ, MAGYAROK!
---
A héten még karácsony, vagyis húsvét. Szombaton valamikor irány Écs, vasárnap ETO-meccsre jövök vissza. Ha jól tudom a programot.
A többi meg majd alakul.
Ezzel zárom soraim!;)
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. március 24., vasárnap

A szeretet él

Ez szerintem egy jó hosszú bejegyzés lesz, vagy két cetlire való kulcsszót összeírtam, de azt még  nem tudom pontosan, hová fog kikerekedni a történet!
Az előző poszt után egy kollegina megkérdezte, hogy be voltam-e szívva, amikor írtam. Nem, nem voltam. Nem kizárt, hogy írtam összevisszaságokat -ahogy előre jeleztem:)-, de vállalom soraim!:)
---
Mitől érdekes egy blog? Kell bele valami szükséges "plusz", ami miatt az emberek visszatérnek, rendszeresen nyomon követik. Az én esetemben ez a bizonyos plusz az önagát újra (?) felépíteni próbáló srác őszintesége próbál lenni.
Továbbra is úgy állok hozzá amúgy a bloghoz, hogy ez az én "titkos naplóm", amit kint felejtek az asztalon. De ezesetben az emberek szívességet tesznek azzal, hogy beleolvasnak!:)
Néha szoktam azon gondolkodni, hogy mennyien olvasnak rendszeresen. A "lájkokból", visszajelzésekből ítélve olyan 20 és 30 közé teszem ezt a számot. 
Létrehoztam egy e-mail-címet: gosziblog@freemail.hu
Ide várom a bloggal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, témajavaslatokat, benyomásokat, stb. Lányoktól pedig fényképes jelentkezéseket a Miss Gosziblog szépségversenyre, bikini-, és vizes póló-kategóriában! Na jó, ez a mondat persze csak vicc volt!:)
---
Nagyon sokat számít a bizalom. Legyen szó iskoláról, melóról, vagy fociról a haverokkal a "grundon", erőt ad, ha bíznak bennem, és nem néznek hülyének, bénának. És ez persze oda-vissza működik, így talán én is könnyebben hiszem el magamról, hogy se hülye, se béna nem vagyok!:)
Az utóbbi időben nagyon sok kisebb-nagyobb "szeretet-morzsát" érzek felém érkezni -ezt jól megaszontam-, amiért hatalmas nagy köszönönet jár mindnyájatoknak!:)
---
Kaptam kölcsön a egy könyvet. A címe egyelőre maradjon titokban!;)
Pozitív hozzáállás, önismeret, gondolkodásmód megváltoztatása... Egyesek szerint baromság.
Szerintem nem az!
Elvesztettem azt az embert, akinek a legtöbbet köszönhetem, aki a legjobban ismert, tudott minden örömömről-bánatomról? Igen.
Van valaki, akivel bármikor megbeszélhetem a mindennapok örömeit, gondjait, és itt van mellettem? Nincs. 
Szeretnék ezen változtatni? Természetesen.
Mindezek tükrében van vesztenivalóm? Nincs. 
Szóval ez ennyi.
---
Kimi Räikkönen nyert a múlt vasárnapi, Ausztráliában rendezett Forma-1-es szezonnyitót! Öröm-boldogág, nagyon örültem neki! A mai futamról majd lentebb!
Ja, és megvettem a Bernie Ecclestone-ról, a Forma-1 mindeneséről szóló könyvet! Ez is felkerült a "várólistára", de ahogy belelapozgattam, elég érdekes olvasmány!:)
---
Április 11-én, csütörtökön rendezik meg Veszprémben az ETO-Valcea női kézilabda BL-elődöntőt!
Ráadásul este 7-kor lesz a meccs...
Elég hülye időpont, ez szerintem legalább egy, de inkább két nap szabi lenne, még erősen gondolkodom rajta...
Még tavaly megbeszéltük cimbivel, hogy legközelebb nem utazunk el Veszprémbe ETO-meccsre, hátha a mi balfaszságunk hoz balszerencsét a lányokra!
De idén annyira jó a csapat, hogy szerintem ezt mi sem ronthatjuk el!:)
Mondjuk azért az ETO-focisták egy idegenbeli nemzetközi kupameccsére is nagyon szívesen elmennék, ha már szabiról van szó... És nagyon remélem, hogy az BL-meccs lesz, nem pedig Európa Liga!:)
---
Nagyjából egy évvel ezelőtt még nem gondoltam volna, hogy én a főzéssel "kacérkodom", illetve rendszeresen mosok...
Vagyis de, csak az a nyugdíjas éveit megkezdő Anyu "felügyelete" alatt volt tervben...:(
A héten csak egyszer főztem, kedden: tojást. Nagyon jó lett!:)
---
Szerda-csütörtök talán az elmúlt 5 év két legjobb napja volt a munkahelyen, ha lehet ilyet mondani! Magyarázat nem szükséges. Köszönet.:)
Szerdán találkoztunk Gergő barátommal, a Vendelinbe ültünk be beszélgetni, kávéztunk és kóláztunk. Igen gyorsan eltelt az idő, volt mit megbeszélnünk. A tippmix el is maradt!:)
Bár szerdán azt hiszem, a hétvégi meccsekre még nem lehet fogadni, azért örülök, hogy nem adtam fel szelvényt, már eleve a spanyol-finnen elszálltam volna...:)
Jaj, de leégettem magam, bakker...
A mellettünk lévő asztalokhoz leült vagy 8-10 nagyon helyes leányzó. Amikor távozni készültünk, Gergő már közelebb volt a kijárathoz, én meg elkezdtem feltűnés nélkül megszámolni a lányokat, hogy mondhassam Gergőnek, hogy "Basszus, kilenc csaj, és mind milyen helyes volt..." Igen ám, csak azt nem vettem észre, hogy a kilencből egy lány már ott áll mellettem, hogy megüresedő asztalunktól elvegyen egy széket... Biztos nem nézett hülyének...:)
Aztán Gergő még egy ismerősével összefutottunk.Nem ismertem a lányt, persze be lettünk mutatva egymásnak. 
Hallgattam beszélgetésüket, figyeltem a forgalmat...
Közben mondtam valamit Gergőnek, és bambultam tovább. Így egy pár másodperc "spättel" vettem észre, hogy a csaj keresi velem a szemkontaktust, mint egy jelezvén, hogy nem mondtam hülyeséget...
Ez is olyan, hogy nagy valószínűség szerint "nem jön át", amit írni akartam...
Szóval oda kell figyelnem az ilyenekre (is)...:)
---
Végre nem felejtettem el megnézni a PRO4-en a topless időjárás-jelentést!:)
Háát...
A viccesnek szánt kísérőszövegek gyengék, a "szakmai" rész is hagyott némi kívánnivalót maga után.
Szakmai? Ez olyan, mint amikor az anekdota szerint réges-régen egy neves színészt "Kolléga Úr"-nak szólított egy fiatal színésznő. 
Jött is a kontra: "Kolléga? Mióta vagyok én kurva?" XD 
És ezt most nem az álszentség okán írtam, érdekelt a műsor, megnéztem, nem a csajt akartam lekurvázni. Csakhát ne várjunk tőle H. Bóna Márta-szintű elemzést...:)
---
De nagyon kiakadtam erre a Hetényi Zolira!
A magyar jégkorong-válogatott kapusa az USÁ-ban egy bárban taperolta a pincérnőt, szidta Amerikát és a négereket, és még a rendőrökkel is keménykedett!
Hát ha jégkorongozó vagyok, és az NHL előszobáját jelentő egyik ligában játszom az Egyesült Államokban, akkor örülök, mint majom a farkának, mert ez a CSÚCS, próbálok tanulni-fejlődni, és nem rontom el azt egészet egy sörtől mámoros éjszakán...
Pff...
---
Csütörtök délután meg Rékával és párjával ETO Parkoztunk, lassan tényleg a Babylont nevezhetjük törzshelyünknek. Kellemes délután-este volt. Ismét csak gyorsan eltelt a nap, és nagyon hideg volt útban hazafelé... :/ :D
---
Péntek. Na, az a nap sem volt piskóta!:)
Meló után tesómékat megvártam a vidékiben.
Elmentünk vonatjegyet venni, meg postára, aztán Kutyával találkoztunk a Café Frei-ben.
Onnan a Patioba mentünk, megnézni, van-e forralt bor. Persze nem volt, ezért sütiztünk egyet.
Amúgy tök vicces volt az út, rengeteg ismerőssel találkoztunk séta közben. Ja, és ráléptem a fülhallgatómra... Nem, nem egy csajt nézve bambultam el... Vagyis dehogynem...:)
Aztán tesómékat elkísérük a vonatra.
Mivel csupa nemdohányzó helyen voltunk, hazaindulás előtt rágyújtottam. Elvoltam a gondolataimban, (egyik) fülemen szólt a zene, és egy srác odajött hozzám tüzet kérni.
Vicces volt, mert éppen egy Gáspár Laci-számot hallgattam: "Kezemet nyújtom, tüzedet gyújtom..." stb.:)
Itthon aztán kicsit facebookoztam, meg magamhoz vettem a tartalék fülhallgatomat. Azért tartalék, mert gyengébben szól, mint a másik, és azzal szoktam az ágyban rádiót hallgatni, nem féltem, ha esetleg ráfekszem...
Aztán elindultam a Smukiba baráti sörrentésre.
Két olyan dögös csaj ült velem szemben a buszon miniszoknyában, hogy csak lestem... Fáztam helyettük is...:D
Az estének volt pár apropója.
Meccset néztünk, az aznap eltemetett Cipő emlékére is ittunk, meg volt egyéb búfelejtés is.
A névnapomra még nem ittunk, mert azt meg is kell(ett) érni ugyebár..:)
A meccs: Magyarország-Románia 2-2.
Ígértem, és mégsem írtam véleményt a "zártkapu" tárgyában. Már nem is fogok. Nem biztos, hogy tűrné a nyomdafestéket. 
Na, nem mintha bárki is kinyomtatná ezt a bejegyzést...
Szóval na, a zártkapu no comment, de a meccs is... 
Ennyire az utolsó pillanatban gólt kapni, és így... :( 
Kedden Törökországban kell javítani, nem lesz egy egyszerű menet....
Itthon még két levezető sört megittam -találtam a hűtőben:)-, aztán lefeküdtem...
---
Szombat. Huh, hát felkeltem időmérőt nézni.
Közben felhívott apu, ami azért volt vicces, mert én meg időmérő után akartam neki telefonálni.
Megbeszéltük, hogy mikor megyek ki hozzá, és fel is köszöntött. Ő nem babonás.:)
Aztán tegnap elég használhatatlan voltam, még Sportért sem mentem le.
Döglöttem-tévéztem-olvastam.
Emellett kiégett két izzó -megoldottam a Föld óráját:)-, és majdnem kicsuktam magam a nappalimból, majdnem letörtem a kilincset...:)
Hogy valami hasznosról is beszámolhassak: 49 új szám került fel az mp3-lejátszómra. Nesze neked 8 gigabyte memória!:)
A számok egy része német múlatós zene. Én szeretem. Fülbemászó zenék, magyar nyelven vállalhatatlan, agyament dalszövegek... Nem véletlenül nevezik ezeket a derék németek "Lieder zum Mitbrüllen"-nek is. Ami kb. annyit jelent, hogy jó sok sör elfogyasztása közben lehet együtt énekelni/üvölteni ezeket a dalokat.:)
Jó hamar lefeküdtem aludni, mára jó sok minden volt/van betervezve!:)
 ---
Reggel elég korán keltem, Forma-1 volt, Maláj Nagydíj!
Mosogatás közben néztem a beharangozó műsort. Meg a futam elejét is. Sok volt a mosatlan.:)
Egy apró kritikai észrevétel a közvetítéssel kapcsolatban: mivel nem tudok angolul, elég kellemetlen, hogy a pilóták nyilatkozatait nem "szinkronizálják", hanem feliratozzák.
Főleg, hogy a konyhában a szekrény tetején van a tévé...
Alonso elég amatőr hiba után kiesett, a versenyt végül Vettel nyerte Webber és Hamilton előtt.
Érdekes volt a dobogó, mindenki morcos volt valamiért.
Hamilton beállása a McLaren boxába nagyon komoly volt.:)
Úgy vagyok vele, mint egyik kedves ismerősöm: amióta nem utálom Hamiltont, azóta csinál ilyen balfaszságokat.:)
Mindesetre azt mondom, hogy egy Forma-1-versenyző legyen az arrogancia határát súrolóan magabiztos, mint Alonso. A felesleges maszlaggal nem foglalkozva eredményes, mint Räikkönen. 
De ne legyen már milyen hisztis hülyegyerek, mint Vettel. Vagy inkább Vettelke.
Sorozatban begyűjtött három VB-címe ellenére...
---
A futam után elmentem az Árkádba. A buszmegállóban kezem-lábam járt az egyik fent említett mulatós zenére. Gondolom ez égő, de most olyan "b*szni bele, szól a zene"-hangulatom volt.
Sógornőm új telefontokja pipa. Két "fél" helyett egy fülhallgató pipa.
Két izzóból meg csak egy pipa...:(
Aztán hazajöttem.
---
Nem tudom, valahogy tiszta zizi vagyok mostanában. 
Tavasz, hormonok, meg ilyenek, de "csomó" lány tetszik... 
Na jó, azért egy kézilabda-csapatnál kevesebb.:)
Az egyiknek majdnem írtam is. 
Meg akartam tőle kérdezni, hogy hogyan szokott mosolyogni egy olyan srácra, akit ismer, és/vagy szeret, mert én már attól kész vagyok, ahogy rám, a látásból ismert kollégára néz.
De nem írtam. Egyrészt akkor annyi lenne a "piedesztál-elvnek", másrészt azért nem akartam magamat égetni...:)
Meg kezdek házasság-szkeptikus lenni.
Na, nem mintha ezen kellene agyalnom a közeljövőben, de akkor is...
De erről majd máskor...
---
Ma majd még nemsokára rendelek valami kaját, mosok egy adagot, meg pihengetek.
Ja, és persze válaszolok a rengeteg névnapi üzenetre, amiket ezúton is köszönök.
Azt hiszem, semmi nem maradt ki.
És tényleg sokat írtam...:)
Úgyhogy gyorsan be is fejezem...
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!:)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. március 18., hétfő

Hangosan gondolkodós

Ez egy hangosan gondolkodós bejegyzés, azaz nem kizárt, hogy írok egy-két épületes baromságot benne. Ez most ilyen, előre is elnézést érte...
---
Azon gondolkodtam, hogy én azért nem vagyok egy könnyű eset. Sőt bizonyos tekintetben elég bonyolult vagyok.
Például szeretem az autóversenyeket és az autókat. De nincs jogsim, így nem vezetek. Sőt őszintén bevallom, nem is nagyon ismerem az autó-típusokat. Jó, persze egy Audit nem keverek össze egy BMW-vel, szóval a márkákkal nincs gond, de a típusokat nem vágom. Megnézem, hogy szép-szép, oszt' jó napot! 
Még gokartot sem vezettem. Ezen mondjuk a hétvégén szerettem volna változtatni, nem rajtam múlott, hogy ez nem jött össze. Azért igyekszem nem égi jelként értelmezni.
Vagy éppen szeretem a zenéket. Szoktak is tőlem néha válogatás CD-t kérni. Ezzel csak az a bibi, hogy nem nagyon járok bulikba, alapvetően egy otthonülő fiatalember vagyok, így nem tudom, hogy mi a sláger, a menő zene!
Egyébként gondolkodom, hogy pénteken el kéne menni CoD-ra a Neo-ba! Szóval ha úgy tetszik, Goszi Sitter-t keresek!;)
A sportról nem is beszélve. Elég kevés sportot űzök, de azért szeretem.
Mentségemre szóljon, hogy nekem néha a járás is extrém sportnak minősül. Főleg télen!:)
---
Azt mondják az okosok, hogy az ember hétévente változik.
2005-ben lediplomáztam. Azóta "itthon vagyok". 
Elvoltam. Dolgoztam-buliztam-meccsre jártam, olvasgattam-neteztem, és el is telt hét év.
Azt szoktam mondani, hogy az "érzelmi oldalt", Anyu teljesen kitöltötte. Mindent megbeszéltünk egymással, sokat beszélgettünk, féltettük egymást.
Ott vannak/voltak persze a barátok, akik szintén mindig is fontos szerepet játszottak az életemben...
Ha meg szexre vágytam, akkor elővettem... Egy DVD-t. Aztán "szegény ember kézzel nőz'", vagy éppen "magad uram, ha Olgád nincsen..."
Aztán tavaly év végén minden megváltozott. 
Elindult az újratervezés...
---
"Mosolyogj, és a világ visszamosolyog Rád!" Igen, tudom, ezt már valószínűleg írtam. 
Egyik nap boltban voltam. És láttam egy nagyon helyes lányt. Igen ám, de elég mufurc képet vágott. És amikor ez eszembe jutott, rájöttem, hogy most valószínűleg a világ összes fájdalmával az arcomon álldogálok. És mosolyra "igazítottam" az arcomat.
És láss csodát: a csaj visszamosolygott!
A pénztárnál is mögöttem állt, a barátnőjével valami pultnál lévő cuccon viccelődtek. És én is "rácsatlakoztam" egy poénnal.
És a két csaj nevetett.
És mivel mivel mindig baromi lassan pakolok össze vásárlás után, el is köszöntek távozáskor.
Ezzel tulajdonképpen semmit nem akarok mondani.
Talán "csak" annyi a tanulság, hogy nem szabad bezárkózni.
Igen, és a piedesztált le kell bontani!;)
---
Mostanában elég sok hölgyismerősöm osztja meg azt a "némi bölcsessséget, miszerint az "igazi férfi küzd a nőért, akit szeret."
Ez mit jelent? Ha van pasija a csajnak, akkor minek küzdjek? Mert egy kapcsolat két emberről szól, nem szép dolog belerondítani.
Ha meg nem jövök be a csajnak, és elküld? Nem mászom vissza az ablakon, ha az ajtón kidobnak. Ezt már zaklatásnak hívják. Nem?
Ha meg túlzottan "körüludvarlom", akkor egyrészt nyálas vagyok, másrészt újra áll a piedesztál.
Szóval mint értünk "küzdelem" alatt? :)
A másik "kedvencem" a Marilyn Monroe-féle "Az igazi nő csókol, de nem szeret, meghallgat, de nem hisz el semmit, és elhagy, mielőtt elhagynák." Vagy valami ilyesmi...:)
Tényleg ilyen lenne egy igazi nő? Mert akkor maradjanak a DVD-k...:)
Vagy tesóm interpretálásában: "Meg lehet nézni, hogy végezte..."
Persze elnézést minden Marilyn Manson-rajongótól...:)
---
Tegnap nem sikerült felkelnem a bepótolt időmérő edzésre, kinyomtam a telefont 0.30-kor.
Aztán 5.30-kor keltem, ittam kávét, elmentem a kúthoz Sportért, aztán megnéztem az Ausztrál Nagydíjat.
Räikkönen nyer, Alonso második, Vettel a harmadik.
Az eredménnyel elégedett vagyok, a futam is jó volt, sok akcióval....
És hosszú idő után a kommentátorokat hallgatva sem volt hiányérzetem...:)
Aztán pihentem, tévéztem, olvastam, relaxáltam, délután megettem a maradék tésztát, aztán unalmamban kisütöttem a töpörtyűs pogácsát is...
Csak fagyasztott pogácsa, szóval nem egy nagy "vaszisztdasz",  de azért mégis furcsa magammal kapcsolatban ilyet írni.:)
Vittem melóba is kóstolót, és ízlett az embereknek, sőt volt, aki még kért...:)
Móninak meg majd viszek legközelebb!:)
A héten? 
Két csekket fel kell adnom. Most vettem észre, hogy a gázszámlát már befizettem!:) 
Ez majdnem olyan, mintha pénzt találtam volna a zsebemben...:)
Lesz egy-két tali, pénteken CoD, -mondjuk szerintem kimarad, de majd kiderül...-, meg magyar-román,  szombaton sörrentés, meg Forma-1. Szóval lesznek itt érdekes dolgok!:)
Mára ennyi voltam.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

2013. március 16., szombat

Az összetartás ünnepe

Csütörtökön a blogbejegyzés megírása után kikapcsolt a számítógépem. Aztán újraindítás után pár perccel megint. Majd még kétszer.
Azt hittem, a gép -ami már amúgy megérett a cserére- lehelte ki a lelkét, aztán rájöttem, hogy itt bizony áramingadozásról van szó. Ami azért volt furcsa, mert amióta itt lakom, nyolc év alatt még egy áramkimaradással sem találkoztam.
Nem szoktam időjárásjelentést nézni. Kiskoromban frusztrált, túl hosszúnak tűnt a várt sporthírek előtt. Meg aztán elég gyakran "mellélőnek"...
A PRO4-en látható vetkőző időjósokat pedig mindig elfelejtem megnézni... :( :D
De száz szónak is egy a vége: ezúttal beletrafáltak a meteorológusok: hóesés, szélvihar zúdult kishazánkra!
Péntek reggel kávém kortyolgatása közben a facebookot nézegettem, és úgy vettem észre, hogy itt bizony "helyzet" van...
Özönlöttek a fényképek, helyzetjelentések az üzenőfalra.
Én annyiban voltam "érintett", hogy tegnap mentem volna Écsre, ma pedig Komáromba gokartozni, de viszonylag hamar tudatosult bennem, hogy ez igencsak felejtős lesz...
Annak viszont örültem, hogy tesómék Ausztriából vonattal gond nélkül hazaértek.
---
Ugyancsak a facebookon értesültem róla, hogy két győri rádió, a Győr Plusz, és az Ozone FM összekapcsolta adását, és amolyan "katasztrófarádióvá" alakult át.
Egész nap azt hallgattam. Hihetetlen, amit ők teljesítettek: reklámot nem sugároztak, zenét is csak alig, amúgy információk, segélykérések, felajánlások hangzottak el az éterben. Ők tartották a lelket a hóban rekedt, a körzetben lévő emberekben. Legalábbis próbálták.
Büszkeséggel tölt el, hogy Gergő barátom édesanyja, az általam is szeretett és tisztelt, a napokban a Sajtó Napja alkalmából kitüntetett Harcsás Jutka is tagja a csapatnak.
Ő amúgy 27 órát húzott le a mikrofon mögött megszakítás nélkül...
---
Szomorú, hogy "egyes "emberek" a feltörték a hóban ragadt autókat. 
Szomorú, hogy a Belügyminisztérium egy SMS-sel köpött a jónép arcába.
Szomorú, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnökét "soron kívül" emeltkék ki a tömegből...
Minősíthetetlen, hogy az autópályakezelő közleményt adott ki, amelyben "megnyugtatja" a hóban ragadtakat, hogy nem fogja őket megbüntetni esetleg lejárt autópálya-matricájuk miatt.
Nem érdekel, hogy hogyan kezeltek volna egy ilyen helyzetet Svájcban, Németországban, esetleg Japánban. 
Nem érdekel, hogyan kezelte volna a helyzetet az ellenzék, ha ők vannak kormányon. Ez Magyarország, 2013 márciusa. 
A kormány a barikádokon hagyta fülkeforradalmárait, de az ellenzék sem igazán használta fel a rossz idő miatt elmaradt ünnepségek okán felszabadult "erőforrásait".
Hála legyen érte annak a Magasságosnak!
---
Van abban valami sorsszerű, hogy az események nemzeti ünnepünkön történtek.
Ünneplőbe bújtatott képmutató beszédek helyett az EMBEREK megmutaatták, hogy igenis képesek még az összetartásra, segítségnyújtásra, nem halt ki belőlük az empátia! 
A mindenórás kismamát kórházba szállító mozdonyvezető, az éjt nappallá téve dolgozó mentősök, rendőrök, katonák és katasztrófavédők, a havat lapátoló és szendvicset gyártó, bajbajutottakat éjszakára befogadó önkéntesek mind-mind HŐSÖK- így csupa nagy betűvel.
Az ünnepnap dacára kinyitó, és ételt osztó vendéglátósok, bevásárlóközpontok is jelesre vizsgáztak emberségből!
Kedvenc focicsapatom, a Győri ETO FC is szállást biztosított a rászorulóknak. Sőt, szurkolói csoportunk, a médiában csak "huligánok"-ként emlegetett UCSK is havat lapátolt, adományt gyűjtött... - És igen, az ősi rivális Red Blue Devils ugyanígy cselekedett Fehérváron...:) -
És igen: 165 évvel a forradalom után az osztrákok is jöttek! Mert vártuk őket. Megváltóként!
Talán közhely, de leírom: mégiscsak jó magyarnak lenni. 
Most megmutatta az ország!
---
Én személy szerint posztolgatással próbáltam segíteni, nekem is mondtak újat, hátha én is tudok valakinek...
És egy kedves volt iskolatársam, későbbi diákdiri tőlem értesült a vasúti menetrendről, arról, hogy igen, az a vonat, amin ő ül, hamarosan el fog indulni.
És ezt meg is köszönte- pedig már vagy 10 éve nem beszéltünk egymással személyesen...
---
Este még meg akartam nézni a Forma-1 felvételről leadott 2. szabadedzését, de persze elaludtam rajta.
Reggel tesómékkal keltünk időmérőt nézni, azt pedig a változatosság kedvéért az eső mosta el.
Folytatás 0.45-től az m1-en élőben, megpróbálok felkelni, de szerintem esélytelen.
Wéber Gábor egyébként Szujó Zolival párban szerintem fantasztikusan közvetít, hosszú évek után meg sem fordult a fejemben, hogy átkapcsoljak az ORF-re. És ez nagyon nagy szó!
Utána tesómmal kimentünk a piacra sült kolbászt reggelizni, majd az Árkádban vettünk ezt-azt, és tippmixet is töltöttem. A csütörtöki, kevés kockázattal járó, a magas oddsok miatt mégis nagy nyereménnyel kecsegtető szelvényem egy meccsen ment el, de már a maitól is elbúcsúztam... :(
Az Árkádból átsétáltunk a "régi" Intersparba, onnan a Lidl-be, majd haza. 
Érdekes, azt hittem, hogy ezek olyan "húdenagy" távolságok. Nem mondom, hogy nem fáradtam el, azért nem volt veszélyes...:)
---
Ééés hazaérve sógornőm segítségével főztem. Túrós tésztát pirított szalonnával, desszertként pedig fagyasztott pogácsát sütöttem ki- amolyan Fornetti-feeling.
Ma már semmi nincs tervben.
Holnap Forma-1, mosogatás, rendrakás, opcionálisan ETO-piac, meg pihi.
Még az is lehet, hogy posztolok még egyet.
Szerintem lenne miről... :)
De mára ennyi...
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. március 14., csütörtök

Villámcsapás

Zacskós gyümölcsleves készítése. Mi sem egyszerűbb ennél! A tasak tartalmát beleöntjük fél liter tejbe, habverővel jó alaposan elkeverjük, 10 percet a hűtőben "pihentetjük", majd újabb kevergetés után lehet fogyasztani.
Nincs a háztartásomban habverő, ezért elemes tejhabosítóval helyettesítettem. 
De mennyi az a fél liter tej? Hm... Fogtam egy fél literes flakont. Teleengedtem vízzel. A vizet áttöltöttem egy egy bögrébe, amiről így kiderült, hogy pontosan fél literes. A bögrébe ezután tejet öntöttem, majd a tejet átborítottam egy ételhordó dobozba, és abban készítettem el a gyümölcslevest!:)
Finom lett, még egy kis tejszínhabbal is megbolondítottam!:)
Ez volt a vasárnapi ebéd egyik fele, a második előző nap rendelt, mikróban megmelegített cordon bleu.:)
Délután sportprogram: Podgorica-ETO női kézilabda BL, meg Fradi-Újpest magyarfoci. A győri lányok sorozatban 11. meccsüket nyerték meg a nemzetközi kupában, egy valóban izgalmas meccsen. A focimeccset pedig a Fradi nyerte, teltházas, jó hangulatú, és viszonylag jó iramú meccsen. 
Jova Levente, az FTC kapusa "felfokozott idegállapotában" a meccs után D&G feliratú pólóban ünnepelt. Csak hát nem Dolce Gabbana volt a felirat, hanem Dózsás G*cik. Na, az a nem mindegy...
---
Hétfő. Elég "érdekesen" indult a nap: reggel otthagyott a busz a megállóban. Már majdnem az ajtónál voltam, amikor egyszer csak teljesen váratlanul kikanyarodott a megállóból... 
A következő busz meg majdnem nem állt meg ott, ahol le szerettünk volna szállni... Szerencsére kolléganőm idejében kiabált a sofőrnek. 
Meghalt Cipő, a Republic frontembere. Nem akartam nekrológot írni, reméltem, hogy javulni fog még az állapota. Szíve eddig bírta a küzdelmet.
Nyugodj Békében, Cipő! Dalaidban élsz tovább...
---
Janics Natasa meggondolta magát, és mégiscsak hazatér visszatér Magyarországra. Sőt, nemhogy Magyarországon, hanem Győrben folytatja pályafutását.
Háromszoros olimpiai bajnokként kicsit érettebb gondolkodást, megfontoltabb döntéseket lehetne várni valakitől. Kíváncsian várom a folytatást. Vagyis inkább ne legyen újabb csavar a történetben. Bár az sem nagyon lepne meg!
---
Kedd. nem kicsit "buta" nap volt a melóban, mármint rengeteg mindent kellett intézni, elég stresszesen telt a nap. De legalább jó gyorsan.
Tényleg nem nagyon emlékszem ilyen mozgalmas napra, volt olyan pillanat, amikor tényleg sikítani tudtam volna. 
Hazafelé menet Gergő barátom barátnőjével, Zsófival őőő sosem írtam még le ezt a kifejezést, de: vibereztünk. Vagy SMS-eztünk viber-en. Vagy mi...:D
Semmi titkolnivaló nincs benne, sőt nagyon vicces volt, de így leírva szerintem nem jönne át a poén, szóval inkább nem mesélem el.:)
Ja, és a buszról leszállva segítettem egy anyukának leemelni a babakocsit a buszról. Ezt nem azért írom le, mert akkor én most olyan faszagyerek vagyok. Hanem azért, mert az ilyen manőverekre inkább nem szoktam vállalkozni, nehogy baj legyen belőle.
Most viszont amikor láttam, hogy meg tudok úgy támaszkodni, hogy nem esek el, az anyuka meg elöl tartja a kocsit, meg mertem fogni, és le mertem emelni a kocsit. Meglepődtem magamon.
Este pedig következett a Barcelona-Milan BL-vissszavágó. És hát igen... A Barca hamar ledolgozta a hátrányt, 4-0-ás győzelme után kétség sem fért továbbjutásához.
A bibi csak annyi volt, hogy 3-0-nál elaludtam. És szerda reggel azon paráztam, hogy nem tudom a végeredményt, és mi van akkor, ha a Milan esetleg lőtt egy gólt, és 3-1-gyel továbbment? 
A reggeli kávé közben aztán LiveScore-on megnéztem, hogy 4-0 lett a vége. Öröm-bódottá, jól indult a nap!:)
---
Szerda. Az esetleges félreértések és kavarások elkerülése érdekében nem szeretek túlzottan "intim", vagy "belső" témákról írni. Most viszont kivételt teszek, ennek megfelelően diszkréciót kérek! Köszipuszi!;)
Szóval. Szereldénkben járva egy főképp látásból ismert srác egy kollegina mellett ült, és beszélgettek- a munka természetesen ment közben.
Ahogy illik, odamentem a sráchoz egy pacsira, aki közben a lányt dicsérte. Hogy milyen szép, kedves, helyes stb. 
Majd megkérdezte az én véleményemet is. A lány persze válaszomat várva szintén rám nézett. Valami olyasmit feleltem, hogy "minden egyes szavaddal egyetértek", de így visszagondolva nem vagyok benne biztos, hogy jött ki hang a torkomon...:D
Slusszpoén: a lány ismerősöm facebookon, igazából köszönésen kívül még nem beszéltünk egymással, de tulajdonképpen pont ezért jelöltem be, mert reggel nagyon kedvesen-mosolygósan szokott üdvözölni.:)
Egyébként sok mindent el lehet mondani facebookos ténykedésemről, de "ismerőshalmozó" nem vagyok, szerintem engem többen jelölnek be, mint fordítva.
Éééés: van egy lány, aki olyan hatással van rám, mint eddig még nagyon kevesen. Villámcsapás. Ennyi.
És tartom: nem vagyok szerelmes, ő "csak egy lány", akit nagyon szimpatikusnak találok, szeretem, ha a közelemben van, és nem tudnék olyan dolgot mondani róla, amibe beleköthetnék.
És ennyi.:)
Gondolom ez elég "hüle" bekezdés, de le szerettem volna írni...:)
---
És megválasztották az új pápát. Az olasz bevándorló szülők gyermekeként Argentínában született Jorge Mario Bergoglio bíboros, Buenos Aires nyugalmazott érseke a Ferenc nevet választotta. Egyes források szerint nevében az I. (első) "sorszám" nem szerepel, majd csak akkor fog, ha lesz II. Ferenc is.
Tényleg érdekes, sőt megindító volt követni az eseményeket a tévében. 
Szimpatikus, barátságos, ezek voltak az első benyomásaim róla.
Szellemes szösszenetek, poénok is születtek már az új pápa nevével kapcsolatban. De ezek közléséről inkább eltekintek, a Kereszténydemokrata Néppárt ugyanis közleményben szólította fel az internetes társadalmat az ízléstelen, erkölcsromboló viccek mellőzésére.
Ferenc egyébként focirajongó, állítólag kedvenc argentin csapatáért, a San Lorenzoért már misézett is, illetve Messi további formajavulásáért imádkozott. 
Nem kizárt, hogy "lazább", mint a közleményt megfogalmazó "fogadatlan prókátorok"? 
---
Nem tudom, írtam-e már, de amikor Anyu temetését intéztük, János atya mesélt sok érdekes dolgot.
Egyebek mellett azt is, hogy mi a különbség II. János Pál és XVI. Benedek között? 
Nos, előbbi közvetlen, nyílt, barátságos, míg utóbbi inkább zárkózott, magának való.
Ezt bizonyítják a róluk készült fotók is. II. János Pál két tenyerét "hívón" maga felé fordítja, míg XVI. Benedek fordítva, tenyerei mindig a hívek felé vannak. Figyeld csak meg!
---
Péntek -jav.: természetesen ma, azaz csütörtök:)-. Nyugis nap, két áramszünettel. A viszonylag -mihez képest?:)- sok túlórát kihasználva 2-kor leléptem, a plázában bevásároltam, tippmix, lottó, aztán hazajöttem.
Tesóm tippjeivel nyertünk tippmixen, mármint ő adta a tippeket, én megjátszottam. Csapatmunka...:)
Még mindig nem tudom, hogy a Lipótiban lévő kedvenc pultoslányom honnan ismerős, de gyanítom, hogy extanítványom volt barátnője. De nem mertem megkérdezni...:)
Egyébként hiába vagyok szinte "törzsvendég" abban a kávézóban, és a "Mit kérsz?" helyett a "Szokásosat?" szokott lenni a kérdés, most elfelejtettek hozzám feljönni. Én meg lusta voltam lemenni.:) De ez nem ellenreklám, szeressük azt a helyet...:)
---
Holnap elvileg kimegyünk tesómékkal apánkhoz. Ha az időjárás megengedi. Remélem, azért holnapig javul a helyzet, bár a mostaninál csak jobb lehet...
Szombaton meg Komáromba megyünk gokartozni. És valószínűleg fóbiámat legyőzve én is ki fogom próbálni. Lehet, hogy leégetem magam, de tényleg ki kell próbálni.:)
Vasárnap meg lehet, hogy főzőcskézünk sógornőmmel!:)
---
Ildi, Móni, köszönöm Nektek!♥ :)
---
És mára befejeztem.
Jók legyetek, kellemes hosszú hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. március 10., vasárnap

Van itt minden

Még péntek éjjel volt egy elég érdekes álmom. Egy olyan álom, ami azért reményeim szerint meg fog valósulni, csak idő kérdése. 
Ha ez belátható időn belül megtörténik, akkor elmondhatom, hogy volt az álmomnak valóságalapja. És ha így lesz, el is fogom mesélni nektek, hogy mi volt az.:)
---
A nőnapi köszöntéssel kapcsolatban akartam írni egy kis személyes "benyomásról", de inkább kihagyom. Viszont egy kérdés: ami a lányokon ilyen testhez simuló nadrág, de nem cicanaci, az mi az? Az a leggings? Vagy az nem az?:)
---
Jaj, de felidegesített pénteken a "zebrás csávó", még mindig sokszor eszembe jut. Tényleg kevésen múlott, hogy tettlegességig fajuljon a dolog...:)
Mivel ETO-sál volt rajtam, látom magam a Bors címlapján: "Hajmeresztő! Sánta futballhuligán bántalmazott egy kisfiút a zebrán!"
Na, ez lett volna a nemmsemmi!:)
---
Tegnap viszonylag gyorsan sikerült megjárnom az ETO Parkot. A postán felvettem a súlyadó-csekket, és gyorsan be is fizettem.
Emlékeztek a Szomszédokból a mindig elégedetlenkedő, mindenért reklamáló Rozsomákra? Ott volt a postán!
Valami nem stimmelt a számlájával. Mondták neki a postáskisasszonyok, hogy ők sajnos nem tudnak segíteni neki, mert ahhoz ebben a hivatalban nincs hozzáférésük.
A faszi meg nyugtázta, hogy megértette, majd újra elmondta, hogy mi a problémája, és kérte, hogy segítsenek neki. 
A hölgyek persze ismételten elmondták, hogy bármennyire is szeretnének segíteni, nem tudnak.
Ez a kör lement háromszor.
Majd a szimpatikus úr a főnököt akarta hívatni.
Aki persze szombat lévén nem volt ott, de ő sem tudott volna segíteni. Hétköznap sem.
Jaj, hát én azt hittem, befonom a szemöldököm...:D
A CBA-t is megjártam, ott ezúttal nem történt semmi említésre méltó dolog. Max. annyi, hogy ismét alig bírtam hazacipelni a cuccom. Meg olyan lassan pakolok el a kasszánál, hogy saját magamnak is agyamra mentem. Nem hogy a pénztáros néninek, meg a mögöttem várakozóknak...:)
---
Hazajöttem, kipakoltam, pihengettem, olvasgattam, meg szundítottam egy kicsit.
Megnéztem, ahogy elszáll a tippmixem - Diósgyőr.... :( -, aztán elindultam meccsre.
---
Győri ETO FC-Siófok 2-1.
Tehát a listavezető nyert a sereghajtó ellen. A játék viszont finoman szólva sem volt meggyőző, de legalább nyertünk. 
A Nemzeti Sport szerint jó meccs volt, én nem így éreztem...
Bevezettek a stadionban egy újítást. Mindenki köteles a helyén szurkolni, nem szabad a szektorok fölött lévő részen állni.
Ami nekünk azért ciki, mert vagyunk hatan bérletesek, és szokott velünk lenni valamikor kettő, valamikor négy kisgyerek, akiknek ugye nem kell jegy. Na most adódik a kérdés: ők ilyenkor hova üljenek??????
Ja, és persze egy "kordon", vagy szalagot, vagy mit is kifeszítettek.
Így elég bonyolult a korlát alatt átbújva elmenni sörtért/vécére/kijelölt dohányzó helyre.
Ez lenne a családbarát stadion? 
Ez lenne az akadálymentes stadion?
Ja, és kopasz biztonsági csákó persze ott cigizett, ahol kurvára tilos, én bezzeg szünetben el tudok battyogni a kijelölt helyre...
A második félidőt már egy másik szektorból néztük, ahol volt sok szabad hely, viszont az túlzottan lent volt, nekem nem tetszett...
Egyébként 4000-ren voltunk a meccsen, ami egy Siófok ellen nem egy rossz nézőszám. De ahogy várható volt, kezdenek megjelenni a "sznob divatdrukkerek", akik részesei akarnak lenni egy esetleges bajnoki címnek.
A "kedvencem" két fiatal srác volt, akik rendszeresen kijárnak a Bayern München meccseire, és megállapították, hogy az Allianz Arénában a hangulat, és a foci is jobb. NEM MONDOD, BAMMEG? 
---
Hazaérve valamiért elég nyűgös voltam, fájt a fejem. 
Így a levezető sör elmaradt, egy kis mentes ásványvízzel letoltam a meccsről maradt Sport szeletet, olvasgattam picit a fórumokat a meccsről, aztán lefeküdtem.
---
FTC-Valcea 23-30. Azon gondolkodtam, nem gáz-e lesüllyedni a kárörvendő Fradi-drukkerek szintjére. Dehogynem gáz. Viszont nagyon jó érzés!:)
És senki ne jöjjön azzal, hogy egy magyar csapatnak szurkolni kell a nemzetközi kupákban.
Tavaly május óta ne...
"Ami nem megy, azt nem kell erőltetni..." 
Ugye?
---
Éjjel aztán teljesen összevissza aludtam.
Fél 3-kor felébredtem, hogy szól a tévé.
Kikapcsoltam.
Bedugtam a fülest, elkezdtem rádiót hallgatni.
5 óra körül felriadtam az mp3-lejátszó csipogására, hogy lemerült. Majd' összecsináltam magam...:)
7 előtt felkeltem, elmentem újságért a kútra.
Terveztem menni ETO-piacra, de az most kimarad, elfelejtettem szólni pótanyámnak, hogy jöjjön ki velem, húst kell vennem faternak, ahhoz meg nem értek...
---
Mai program? 
Facebook-üzenetek, mosogatás, lehet, hogy összedobok egy mosást is!
Délután aztán Fradi-Újpest, meg Podgorica-ETO.
És el is telik a nap...
---
Jaj! Nem is írtam, hogy a társasház felmondta a hanyagul de drágán dolgozó takarítóbrigád szerződését. Heti bontásban a lakók fogják takarítani a lépcsőházat...
Én lépcsőfelmosás közben... Az jó móka lesz!:)
---
És mára ennyi!
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

2013. március 8., péntek

Pozitív töltetek

Nem tudom, valahogy nagyon pozitív alaphangulatban indult ez a hét. Nyilván közrejátszott ebben a vasárnapi váratlan "ebédmeghívás", illetve az előző posztban említett videó. Vagyis inkább az, hogy egy szinte csak látásból ismert kollegina elküld nekem egy videót, mert úgy érzi, hogy szükségem van rá. És igaza van.:)
-megj.: alapvetően nem szeretek más emberekről írni a blogon, főleg akkor nem, ha tudom, hogy olvassák, de ez most ilyen kivételes eset. És ma még lesz ilyen...:)-
---
Ismét felhúztam magam az emberek -mostanában mindenek előtt a neten tapasztalt- "humortalanságán", begyöpösödöttségén. Hihetetlen, miért kell mindig mindent annyira komolyan venni, mindenben a belekötnivalót keresni. Nagyon idegen tőlem ez a mentalitás. Erre nem is akarok több sort pazarolni, de szerintem majd még visszatérek a témára.
---
Egy nagyon váratlan, és nagyon kellemes meglepetés ért a héten. Egy lánytól kaptam facebookon egy üzenetet, hogy rákattant a blogomra, és most az elejétől olvassa. 
Általánosban eggyel alattunk járt, van több emlékem vele kapcsolatban, ő is emlékszik rám. De az elmúlt tizenhét (!) évben egy emlékezetes bulit leszámítva nem találkoztunk, most meg mégis úgy irkálunk, mint régi ismerősök. Mármint "folyamatos" ismerősök. 
Az meg, hogy végigolvasta a blogot, már-már a perverzió határát súrolja, én nem lennék rá képes, az biztos.:)
De tényleg nagyon jól esett, komolyan elérzékenyültem egy-egy levelét olvasva.:)
Köszönet érte ezúton is!:)
---
Hétfő. Hosszú idő után beszéltem Katámmal telefonon. A személyes találka még egy ideig csúszik, de örülök, hogy hallottam róla.:)
---
Kedd. Keden és az egész héten is sikerült ignorálnom a szundi-gombot, minden nap 4.30-kor keltem, és viszonylag sokáig dolgoztam, a mai napot leszámítva... Sok pluszórát gyűjtöttem, alakul a molekula!:)
Este már 8 körül ágyban voltam, megfürödve, "pizsiben" tévéztem, a BL-meccsen aludtam el.:)
---
Szerda. Megvolt a Ligakupa-visszavágó, 3-3-as hazai döntetlen után kiestünk az Eger ellen. 2-0-ra vezettünk, szóval meg lehetett volna a fordítás, sajnos nem jött össze, de azért nem fogok a kardomba dőlni...
És még egy ETO-döntetlen, de erről egy kicsit bővebben.
Szóval: a női kézilabda NB1-ben: FTC Rail Cargo- Győri Audi ETO KC 34-34. 
Elég furcsán néztem a meccset, mert "online közvetítettem" Sportklub csatornával nem rendelkező ismerőseim számára, és a géptől elég fura szögben van a tévé.
A meccs előtt azt mondta Elek Gábor, a Fradi edzője, hogy ezt a rangadót eleve feladják, és a Valcea elleni BL-meccsre fókuszálnak.
Hm... Lehet, hogy spanyol edzőnket, Ambros Martint nem készítették fel arra, hogy az FTC kommunikációját nem szabad készpénznek venni. De én inkább élnék a gyanúperrel, hogy mi is edzőmeccsként tekintettünk erre a találkozóra. Másképpen ez az ETO nem kaphat 34 gólt egy meccsen, ezt egyszerűen kizártnak tartom...
Mindenesetre örülök neki, hogy a sorozatban kétszeres KEK-győztes, az országos médiában agyonsztárolt csapat számára ekkora sikerélményt jelent, hogy hazai pályán öt év után elcsípnek egy pontot a Győrtől.
Tomori Zsuzsa valóban világklasszis játékossá érett, ez biztató a válogatott szempontjából. De amúgy egy - már bocsánat így nőnap alkalmából:)- tulok, örülök, hogy már nincs az ETO-nál.
Rázuhant egy néző az ETO kispadjára, szépen telibe találva a mit sem sejtő Szepesi Ivettet, aki csak a szerencsének köszönhetően nem sérült meg súlyosan. A drukker egyébként állítólag értelmi fogyatékos, így nem huliganizmus, hanem rendezői hiányosság történt. Köszi.
A második félidő elején piros lappal szórták ki a bírók Amorimot, így elég sokat védekezhettünk Duda nélkül. Gyakorolásnak jó volt, remélem sikerül a tanulságokat levonni.
A Sportklub közvetítése, Léderer kommentálása pedig tényleg no comment... A Fradi itt is "megkapta a hazai pályát", Ákosunk a Kámaszutra teljes gyönyöreit átélte a Ferencváros játékát látva. Váljék kedves egészségére!
A Fradit meg majd verjük a rájátszásban. Ha már most nem sikerült.:)
---
Meghalt Hugo Chavez venezuelai diktátor. A hírek szerint ez elzárhatja a pénzcsapokat honfitársa és barátja (!), a Williams Forma-1-es csapatánál versenyző, a tavalyi Spanyol GP-t nyerő Pastor Maldonado számára. Kíváncsian várom a fejleményeket.
---
Csütörtök. Főztem tojást, úgy, ahogy a múltkor sógornőmtől láttam. Finom is lett, meg is tudtam pucolni, szóval már talán elmondhatom, hogy tudok tojást főzni.
A következő projekt a bundás kenyér lesz. Necces, meg tuti nem lesz jó, de már annyira "hiányom van", hogy az hihetetlen.:)
 ---
Péntek. Egyik kolléganőm pár hónapja egyszer megígérte, hogy hoz nekem palacsintát, ha legközelebb süt. Tegnap sütött, ma hozott.:)
Nagyon örültem neki, azt, hogy meglepődtem, csak azért nem mondhatom, mert írt tegnap este SMS-t.:)
A nappalos műszak végén történt meg a cégnél a nőnapi köszöntés. A virágokat "mi férfiak"/fiúk/srácok osztottuk ki a lányoknak/hölgyeknek.
Hm... Hogy írjam, hogy ne legyen sértődés, és/vagy pletyka belőle?:)
Több olyan lánynak adhattam át én a virágot, akit "szuggeráltam", hogy én adhassam.:)
Van akit azért, mert sokat köszönhetek neki, és ezt így akartam jelezni neki. És van, akit azért, mert még nem, vagy csak alig beszéltünk egymással, és így lehetett ezen változtatni.:)
De voltak olyan csajok is, akikről "lemaradtam", pedig önkéntes segítőm is volt, de sajnos valaki beelőzött...:( :)
Meló után elmentem postára. 
Jött ugyanis értesítőm, hogy ajánlott levelem van a 2-es (vasúti) postán. Ott aztán közölték, hogy rossz az értesítő, mert az ETO Park postáján van... Köszi BAMMEG!
Egyébként valószínűleg a súlyadó-csekk jött meg. Súlyadót elvileg nem kéne fizetnem, mert mozgássérült vagyok ugyebár, de ez tavaly óta nem jár alanyi jogon, orvosszakértői bizottság elé kellene mennem. Évente. Én meg nem bohóckodok, inkább fizetek. De ugyanígy szakvélemény kell(ene) adókedvezményhez, meg a parkolási engedélyhez is, ez utóbbit legutóbb is hatalmas protekcióval kaptam meg...
Másnak meg simán megadják, ha mittudomén depressziós...:O :)

Na, a kis kanyar után: utána Vendelin, totó-lottó kitöltés, majd fel is adtam. Ezután találkoztam egy kedves ismerősömmel, akivel azon a környéken gyakran összefutok. Pedig nem is arra lakik.:)
Aztán a 14-essel eljöttem haza.
Ott aztán olyan dolog történt, ami a rémálmom... 10-12 év körüli kiscsávó előttem száll le anyjával a buszról. És kiszúrt magának: hátrafordulva figyelte a járásomat, még muttert is ráncigálta, hogy nézze meg a produkciót... A zebra előtt direkt megálltam, hogy nem adom meg neki ezt az örömet, de ő akkor is folyamatosan bámult vissza, idővel már a járásomat utánozva... Vicces volt, ahogy várta, hogy elinduljak, de én addig nem mozdultam, míg látótávolságban volt...
Tudom, én vagyok a hülye, hogy az ilyenekkel foglalkozom. 
De 10-12 évesen legyen már ennyire neveletlen, tapintatlan bunkó... Kicsiktől ez a rácsodálkozás még rendben van, de ez a kölök nagyon kiakasztott.
Szerencséje, hogy virágos jókedvemben -érteeed: virágos:)- talált, ellenkező esetben közel jártam ahhoz, hogy lepattintok neki egyet, és/vagy csúnyákat mondok neki.
---
Ma már nyilván semmi extra program nincs tervben.
Holnap ETO Park, posta, meg bevásárlás.
Aztán hazajövök, kaja, pihi, pakolászás.
Majd este újra ETO Park: focimeccs lesz, jön a Siófok.:)
Meg buliba is elhívtak, de az most szerintem kimarad.
Egyrészt nem tudom miért, de újabban betegesen félek a másnaposságtól, másrészt vasárnap lehet, hogy kinézek a piacra az ETO Park-HOZ.:)
Jaj, mekkora ETO-s vagyok!:)
Mondjuk szerintem ETO-meccs előtt/alatt/után sem leszek szomjas, de a stadionban kapható vizezett sör jóféle fasírozottas szendviccsel az más. Annak hangulata van, kérem szépen...:)
Vasárnap délután meg lehet, hogy csendespihenőzök egyet.
Még akkor is, ha aki sokat alszik, az keveset él...:)
---
És mára ennyi.
Jók legyetek, jó hétvégét mindenkinek!:)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. március 4., hétfő

Éld az életed!

Ilyen is nagyon régen fordult elő, hogy egymás után három napon posztolok, de ez most így jött ki!:) Megnéztem ugyanis ama bizonyos filmet! 
Címe egészen meglepő módon megegyezik ezen bejegyzés címével. A videó megtalálható a YouTube-on, szóval bárki számára szabadon hozzáférhető.
Most megnéztem, február 16-án kaptam meg a linket, és tegnap este kerítettem sort a megtekintésre. Ennek a húzás-halasztásnak tulajdonképpen két oka volt: nem akartam futtában megnézni, meg aztán egy picit úgymond tartottam is tőle.
Végülis 90 perc, "félidőben" azért tartottam egy cigiszünetet. A reflexek, ugyebár...:)
A véleményem... Hát igazándiból az a "szokásos" pozitív életfelfogás- és énkép erősítő film! Élj pozitívan, gondolkodj pozitívan, zárd ki a negatív dolgokat, a jókat erősítsd, és akkor minden szép lesz és jó!
Zanzásítva ennyi a lényeg. Kissé tán cinikusnak tűnhetnek a soraim, de nekem tetszett!
Két dolgot kiemelnék. Az első: belső félelmeink, aggodalmunk, paráink nem biztos, hogy valódiak és indokoltak, de az azokból keletkező düh, szomorúság, morcosság esetleg pesszimizmus már annál inkább! Ezért nem árt kordában tartani őket!
A másik: a megbocsátás. Meg kell tudni bocsátani az embereknek, túllépni apró és tán kevésbé apró hülyeségeken, de ebbe beletartozik az is, hogy saját magadnak megbocsáss, elfogadd magad, és élvezd az életet- fenntartások nélkül!
Szóval abszolút érdemes volt megnézni, sok elgondolkodtató tanulsággal szolgált, és szerintem nem tegnap néztem meg utoljára.
---
Egyébként tegnap nagyon jó kis napom kerekedett.
Épp készültem nekiállni az otthonról hozott pörkölt elfogyasztásának, hogy utána nekiálljak takarítani. Ekkor azonban kaptam egy üzenetet egy kedves ismerősömtől, hogy ő épp a plázába tart ebédelni, és ha van kedvem, csatlakozzak.
Volt kedvem, csatlakoztam.
Ez azonban csak egy kis csúszással történt meg, ugyanis indulás előtt, borotválkozás közben megvágtam az arcomat. Nem tudom, de valahogy az ilyen indulás előtti-sietős borotválkozásoknál ez mindig megtörténik...
Már majdnem indulóban voltam, már csak a vérnyomokat akartam eltüntetni az arcomról, amikor újra nekikezdett...
De azért csak sikerült elindulni...
Jó társaság, finom kaja, kellemes beszélgetés: szuper ebéd. 
Aztán elég hamar elbúcsúztunk, a kávét már itthon fogasztottam el.
Majd porszívóztam-felmostam-elmosogattam. Roppant büszke voltam magamra, még akkor is, ha a "fakultatív programként" beharangozott mosást végül kihagytam. 
Inkább megnéztem helyette a filmet, de ezt már fentebb leírtam!
Utána meg persze fociösszefoglaló, és MK-sorsolás: "természetesen" az ősi rivális Videoton csapatát kaptuk. Mondjuk nem is nagy baj, van miért revansot vennünk!
Szóval ja... Nagyon kerek kis nap kerekedett belőle, ilyennek kell lennie egy vasárnapnak!:)
---
Ma meg... Itt a tavasz!:) Szép idő van, ez alaphangulatnak nagyon jó! Szundi-gomb nélkül fel is keltem 4.30-kor!:)
A nap gyorsan eltelt, kedves kollegina meg hazahozott!:)
Most lehet, hogy mosni fogok. Aztán vacsora: Muci néni pörkölte. Update nemtommennyi. De legalább finom lesz, az biztos!:)
Aztán tévé, alvás.
És ennyi.
Jók legyetek!:)
Puszik, pacsik éljenek a csajok!:)
Ja: a közelgő nőnap alkalmából Isten éltesse sokáig kedves hölgyolvasóimat! Na meg persze a Zoltánokat!;)

2013. március 3., vasárnap

Az otthon hol van?

Na, szóval tegnap délelőtt kimentem Écsre. A lábam messze nem volt az igazi, de a felületes pedikűr is jót tett a futóművemnek. A kedvem is jobb volt az ilyenkor szokásosnál, ez valószínűleg az ébredező tavasznak volt köszönhető.:)
Muci néni nagyon finom húslevest és pörköltet küldött át nekem, apuval ebédeltem. 
Továbbra is azt tudom mondani, hogy "morbid" a helyzet... Próbálunk beszélgetni, keresgéljük a témákat, ez valamennyire sikerül is. Ez nem panasz, vagy szidás: tény.
Praktikus okokból szükségessé vált, hogy apánknak is legyen mobiltelefonja. Ez azt jelenti, hogy kivittem az újonnan vásárolt SIM-kártyát, és izzítottam Anyu telefonját.
Hm... Apu személyiségéből nem nagyon van hozzászokva ahhoz, hogy valaki "tanítja". Ami érdekli, azt tudja, ami meg nem érdekli, azzal nem foglalkozik. 
Ezért teljesen új neki a mobiltelefon is. Semmilyen gombot, funkciót nem ismert eddig belőle, de ezt-azt persze igyekeztem megmutatni neki.
Viszont egyáltalán nem hülye: a használati útmutató segítségével megtanulta kezelni a mosógépet, és tegnap a telefon használatiját is elkérte.
Nos, ma reggel 6.55-kor apu hívására keltem. Mikor megjegyeztem neki, hogy "Na, akkor sikerült hívást kezdeményezni...", jött a válasz, hogy "Igen, csak fogalmam sincs, hogy hogyan..."
És nevettünk.
Mindig azt mondom, hogy egy kapcsolat alapja a humor. Ha már tudunk valamin együtt nevetni, az már annyira rossz nem lehet...
Bár a telefon bekapcsolásánál apunak nem mondhattam, hogy a "punci-gombot" kell megnyomni. Anyu tudta, mi a dörgés...
A buszra elindulva összetalálkoztam szembeszomszédunkkal. Nagyon kedves, mosolygós asszony, szeretek vele beszélgetni. Tőle tudtam meg, hogy Anyunak is kell adóbevallást csinálnunk, de valószínűleg az enyémet is segít elkészíteni.
Ja, és megkérdezte, hogy "most hazamegyek?".
Ez tök fura... Mármint persze, a munkahelyemről, meccsről, vagy a plázából ide "hazajövök", de a családi szlengben ez a hely inkább Gyárváros, Győr, vagy éppen "a lakás" volt.
Mondjuk az écsi vezetékes számunkat is csak nemrég írtam be OTTHON néven a telefonomba.
Változnak az idők...
---
Mákom volt, a buszról pont át tudtam szállni a 14-es buszra, így elég gyorsan beértem.
Sikerült elcsípni a Real-Barca második félidejét, és az ETO-Larvikból is láttam valamennyit. A Barca újfent kikapott, de ez most annyira nem zavar, mert a bajnokságban így is elég masszív az előny. 
Meg aztán ötévente egyszer kikaphat a Barcelona bajnokin a Bernabeu-ban.:)
A kézislányok pedig újabb győzelmükkel csoportelsők...
Jaj... Újpest-Paks 0-6. Se szervezett szurkolás, se csapat a Megyeri úton, a jövő héten pedig Fradi-Újpest.
Komolyan mondom, szinte sajnálom szegény lilákat...
De ami a legfontosabb: Kaposvár-ETO 1-2. 
Nem a legjobb játékkal, de nyertünk, és a riválisok botlásainak köszönhetően immáron immáron kilenc pont előnnyel vezetjük a bajnokságot, jövő héten a nem túl acélos Siófokot fogadjuk az ETO Parkban.
Nem rossz kilátások. Mondtam, hogy a tavaszi első négy-öt fordulóban sok minden el fog dőlni. Hát, reménykedek...
A meccs közben egy hét után lepakoltam a ruhaszárítót. Jaj, hogy én mennyire lusta vagyok ehhez. Mondjuk - ebből a szempontból - szerencsére vendéget nem nagyon fogadok, engem meg nem zavar a ruhaszárító, simán elkerülgetem...
Utálok zoknit válogatni... :)
Este aztán meg akartam még nézni valami jó kis romantikus vígjátékot, de aztán elment a kedvem tőle.
Inkább a Dal-t néztem. ByeAlex Kedvesem című szám fogja képviselni kishazánkat a malmői Eurovíziós Dalfesztiválon.
Hát volt egy ilyen sejtésem, személyes véleményem szerint annyira elvont sz*r, hogy az már jó. Nekem Bayer Friderika "Kinek mondjam el vétkeimet?" című ópusza jutott róla eszembe. Na, azzal ölni lehetett...:D
Én Kállay Saunders Andrást küldtem volna. Trendi csávó, aranyos, lötyögős dal, részben angol refrénnel, teljesen jó...
Mondjuk a döntőt nem hiszem, hogy fogom nézni, ez a verseny szerintem nem a dalokról, hanem az országok közötti szimpátiáról szól. Abban meg nem vagyunk valami erősek...
---
Reggel időben elmentem sportért, átfutottam a tegnapi eseményeket.
Ja, és megint kettesem van a lottón, ezúttal a dórikás számokkal. Kifosztom a Zrt.-t, ahogy a Troll Tippmixen olvasható.:)
Esküszöm, becsülöm én a kicsit is, de a havi kettesek helyett jöhetne egy icipici lottóötös. Csak egyszer... Vagy egy erősebb négyes... Velem lehet alkudozni!:)
---
Aztán ma felmosok, takarítok, filmet nézek, este meg meccsek, meg Magyar Kupa-sorsolás. Kíváncsian várom...:)
---
A kedves ismerősök után újabb fogalommagyarázat: tesómék. Ez a szó bátyámat, és sógornőmet jelöli. Tesómat soha az életben nem szólítom a keresztnevén, ő sem engem, így kézenfekvő a megnevezés. Sógornőm, vagy ha úgy tetszik bátyám felesége, ez meg így túl hivatalos. Ezért maradok a tesómék-nál.:)
---
Kórház. A héten hivatalosan is átadták a Petz Aladár Megyei Oktatókórház új szuperszárnyát.
Anyunak ez lett volna a finálé, ezután ment volna nyugdíjba, sajnos nem adatott meg neki...:(
Én meg ugye kisgyerek-korom óta szinte "hazajártam" a kórházba. Vagy kezelésre, vagy Anyu munkahelyére, vagy tesóméra, esetleg a cimborákhoz...
Múlt héten a plázában nem tudtam pénzt felvenni az automatából, adta volna magát, hogy átbattyogok a kórházba, és a fogadószinten veszek fel pénzt. De nem ment... 
Október vége óta nem...
---
Tök fura dolog ez a fiú-lány, vagy ha úgy jobban tetszik, férfi-nő kapcsolat/barátság/szerelem, stb.
Néha elég rendesen el tudnak játszadozni az emberrel a saját érzelmei...
Adott például egy lány. 
Tetszik a kinézete, a stílusa, a beszéde, az egész nő tetőtől-talpig.
De tudod, hogy ebben az életben nem lesz köztetek soha semmi "komolyabb". 
Bár egy barátság sem feltétlenül "komolytalan"...
Ha meg komolytalan, az sem feltétlenül probléma...
Na, szóval lehet az is cél, hogy ne csinálj magadból bohócot a jelenlétében. Vagy ha mégis, az még a "vállalható kategóriába" essen.
Komoly dolgok ezek, bizony...
---
Úgyhogy be is fejezem mára.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

2013. március 2., szombat

A szél zúg, a nap nevet

Azzal akartam kezdeni, hogy az előző, Cipőről szóló posztom egy kissé "elnagyolt" lett. Megírhattam volna az egyes részeket kicsit részletesebben, érdekesebben is. De utólag nem szeretek módosítani a bejegyzéseken, szóval már így marad.
Arra pedig csütörtökön jöttem rá, hogy valami ki is maradt az írásból. A legszomorúbb, legfájdalmasebb rész.
Történt ugyanis, hogy régen hallott Republic-számokat hallgattam, és pakolásztam fel az mp3-lejátszómra. Össze is jött vagy 30...
Aztán a Csend beszél tovább című számnál elakadtam....
"Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet.
Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat."
Ezt az idézetet választottuk Anyu gyászhirdetéséhez.
Amint megláttuk a listát, erre böktünk rá tesómmal mindketten. Szerintem felolvasni nem volt erőm, arra emlékszem, hogy mondtam, hogy a "tizenegyes" idézet. 
És az ügyintéző hölgy felolvasta. Rémlett, hogy valahonnan nagyon-nagyon ismerős, de meg sem fordult a fejemben, hogy ez Republic-dalszöveg. 
Most pedig a címet látva azonnal leesett.
Nagyon furcsa volt a hölgy "szavalata" után újra Cipő énekét hallani. Csütörtök este a sírás kerülgetett, most már inkább megnyugtat ez a zene.
Ez is jelzi, hogy Anyu itt van, "ahol a szél zúg, a nap nevet."...
---
Hétfő este a blogbejegyzés megírása után pihi volt napirenden. Ezúttal nem volt Kék fény. 
Aznap volt ugyanis a Kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ebből az apropóból több filmet leadtak a tévében. Engem nagyon érdekel a téma, a kor, de sajnos egyik filmet sem sikerült elejétől a végéig elcsípni...
---
Kedd. Tesóm itthon volt. 
Beszélgettünk, döglöttünk a tévé előtt. Bátyámnak "zongorázhatnékja" támadt a távkapcsolóval, így aztán nem nézhettem a Barca-Real meccset. Mondjuk nem is volt benne túl sok köszönet, mert ahányszor odakapcsoltam/-tunk, mindig gólt kapott a Barcelona. 0-3-nál aztán kikapcsoltam. A vége egyébként 1-3 lett...
---
Szerda. Persze Real-drukker kollégám kihasználta a ziccert, kaptam a zrikát rendesen. Meg egy Real Madrid-energiaitalt is. :)
Egyáltalán nem sértődtem meg rajta, szerintem tök jó poén volt. Még "pózoltam" is Barca-mezben, Barca-sállal, az energiaitallal a kezemben.
Na, például Real-mezt soha az életben nem vennék fel, az egyszer biztos!:)
Délután aztán következett egy másik "nagyságrend": az ETO-Honvéd Magyar Kupa-negyeddöntővel elindult a tavaszi "magyarfoci"-szezon. 
A meccs előtt Harcsi barátommal beültünk a Borvirágba beszélgetni. Előtte meg a buszmegállóban odajött hozzám egy ilyen punk, vagy emo-s vagy pusztán elvolt kölök, és cigit kért. tőlem. És narancsot akart adni cserébe. De nagyon erősködött vicces volt...:)
A meccsen egyébként az ETO nyerte 2-0-ra. A játék, és a szurkolás is idényeleji volt, én konkrétan szinte végigbeszélgettem a meccset a rég nem látott cimbikkel.
Elég érdekes volt a játékvezetés, hármas emberelőnyben fejeztük be a találkozót. Tegnap meg akartam nézni az ismétlést, hogy ezekből mennyi volt jogos, de bealudtam. Lehet tényleg jobb, ha nem látom...:)
---
Csütörtök. Újra tulajváltás lesz a kedvenc, és hozzám legközelebbi trafikban. Vásárlás közben szoktunk pár szót váltani, úgyhogy most az utolsó cigi és Nemzeti Sport apropóján kicsit el is érzékenyültünk...:)
Túlóra volt erre a napra betervezve, de fáradt és nyűgös voltam, nem sikerült betartanom, időben hazajöttem.
Este a királyi tévé híradójában azt találta mondani a bemondó, hogy "évszázadok után először lemondott a pápa. Annyira jó, hogy ezt megértük, egy ilyen történelmi pillanatnak tanúi lehetünk..."
Hát nem tudom! Nem vagyok olyan húúúde nagyon vallásos, de ez szerintem elég szerencsétlen megfogalmazás. Egy pápa lemondása nem az a kategória, amit "jó megélni". Ezt a szintet szerintem meg kéne hagyni a bulvár-vonalnak, celeb-híreknek.
---
Péntek. Amolyan "péntek". Nagyon péntek. 
Szerencsére most már hivatalosan is megkaptam az öt nap plusz szabit, így már nem is fáj annyira, hogy hat napot ki kellett íratnom...:)
Gyorsan eltelt a nap, délután a plázában adtam fel lottót meg tippmixet.
Estére jutott egy újabb "újdonság": a kádbandöglés eddig amolyan nyári programpontom volt, de tegnap kivételt tettem. Ott olvastam ki a Sportot. Ennek a legfőbb oka persze az volt, hogy pedikűröznöm kellett...:)
Hát, kicsit jobb lett a helyzet, de hogy őszinte legyek eléggé fáj a lábam, a kórházba pedig nem merek és akarok bemenni. Szóval meglátjuk mi lesz...
---
Ma majd kimegyek Écsre apámhoz, megnézem, mi újság vele. Picit beszélgetünk, ebédelünk, aztán jövök is vissza.
"Sportdélután" lesz. Délután Real-Barca bajnoki, meg ETO kézi BL, meg Kaposvár-ETO foci. Kedvenceim egy kupacon.:)
Mondjuk szerintem a 18.30-as focira visszaérek, a 4-es Barca-meccs bukó.
Holnap is elég sűrű nap lesz... Rendrakás-takarítás, boltba is el kéne menni, sőt lehet, hogy valami cipőt sem ártana nézni...
Ja, és holnap nézem meg a Mónitól kapott filmet. Amit nem azért húzok-halasztok, mert nem érdekel, hanem mert nem olyennak tűnik, amit így "kutyafuttában" meg lehet nézni...:)
---
Ezekkel a hétvégékkel egyébként továbbra sem tudok megbarátkozni.
Jó-jó, hétvége van, meg lehet pihenni, ez tök jó... De nem vagyok emberek között, nem beszélek senkivel, és néha úgy érzem, mindjárt befordulok...
Na mindegy, erősnek kell lenni!
Ja, és talán a foci-, és Forma-1-szezon beindulásával csak jobb lesz a helyzet!:)
---
Ezek a nők, ezek a nők...
Ej-ej...:)
Erről ennyi, és nem több!:)
---
Én pedig ennyi is voltam mára!
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)