Na, szóval tegnap délelőtt kimentem Écsre. A lábam messze nem volt az igazi, de a felületes pedikűr is jót tett a futóművemnek. A kedvem is jobb volt az ilyenkor szokásosnál, ez valószínűleg az ébredező tavasznak volt köszönhető.:)
Muci néni nagyon finom húslevest és pörköltet küldött át nekem, apuval ebédeltem.
Továbbra is azt tudom mondani, hogy "morbid" a helyzet... Próbálunk beszélgetni, keresgéljük a témákat, ez valamennyire sikerül is. Ez nem panasz, vagy szidás: tény.
Praktikus okokból szükségessé vált, hogy apánknak is legyen mobiltelefonja. Ez azt jelenti, hogy kivittem az újonnan vásárolt SIM-kártyát, és izzítottam Anyu telefonját.
Hm... Apu személyiségéből nem nagyon van hozzászokva ahhoz, hogy valaki "tanítja". Ami érdekli, azt tudja, ami meg nem érdekli, azzal nem foglalkozik.
Ezért teljesen új neki a mobiltelefon is. Semmilyen gombot, funkciót nem ismert eddig belőle, de ezt-azt persze igyekeztem megmutatni neki.
Viszont egyáltalán nem hülye: a használati útmutató segítségével megtanulta kezelni a mosógépet, és tegnap a telefon használatiját is elkérte.
Nos, ma reggel 6.55-kor apu hívására keltem. Mikor megjegyeztem neki, hogy "Na, akkor sikerült hívást kezdeményezni...", jött a válasz, hogy "Igen, csak fogalmam sincs, hogy hogyan..."
És nevettünk.
Mindig azt mondom, hogy egy kapcsolat alapja a humor. Ha már tudunk valamin együtt nevetni, az már annyira rossz nem lehet...
Bár a telefon bekapcsolásánál apunak nem mondhattam, hogy a "punci-gombot" kell megnyomni. Anyu tudta, mi a dörgés...
A buszra elindulva összetalálkoztam szembeszomszédunkkal. Nagyon kedves, mosolygós asszony, szeretek vele beszélgetni. Tőle tudtam meg, hogy Anyunak is kell adóbevallást csinálnunk, de valószínűleg az enyémet is segít elkészíteni.
Ja, és megkérdezte, hogy "most hazamegyek?".
Ez tök fura... Mármint persze, a munkahelyemről, meccsről, vagy a plázából ide "hazajövök", de a családi szlengben ez a hely inkább Gyárváros, Győr, vagy éppen "a lakás" volt.
Mondjuk az écsi vezetékes számunkat is csak nemrég írtam be OTTHON néven a telefonomba.
Változnak az idők...
---
Mákom volt, a buszról pont át tudtam szállni a 14-es buszra, így elég gyorsan beértem.
Sikerült elcsípni a Real-Barca második félidejét, és az ETO-Larvikból is láttam valamennyit. A Barca újfent kikapott, de ez most annyira nem zavar, mert a bajnokságban így is elég masszív az előny.
Meg aztán ötévente egyszer kikaphat a Barcelona bajnokin a Bernabeu-ban.:)
A kézislányok pedig újabb győzelmükkel csoportelsők...
Jaj... Újpest-Paks 0-6. Se szervezett szurkolás, se csapat a Megyeri úton, a jövő héten pedig Fradi-Újpest.
Komolyan mondom, szinte sajnálom szegény lilákat...
De ami a legfontosabb: Kaposvár-ETO 1-2.
Nem a legjobb játékkal, de nyertünk, és a riválisok botlásainak köszönhetően immáron immáron kilenc pont előnnyel vezetjük a bajnokságot, jövő héten a nem túl acélos Siófokot fogadjuk az ETO Parkban.
Nem rossz kilátások. Mondtam, hogy a tavaszi első négy-öt fordulóban sok minden el fog dőlni. Hát, reménykedek...
A meccs közben egy hét után lepakoltam a ruhaszárítót. Jaj, hogy én mennyire lusta vagyok ehhez. Mondjuk - ebből a szempontból - szerencsére vendéget nem nagyon fogadok, engem meg nem zavar a ruhaszárító, simán elkerülgetem...
Utálok zoknit válogatni... :)
Este aztán meg akartam még nézni valami jó kis romantikus vígjátékot, de aztán elment a kedvem tőle.
Inkább a Dal-t néztem. ByeAlex Kedvesem című szám fogja képviselni kishazánkat a malmői Eurovíziós Dalfesztiválon.
Hát volt egy ilyen sejtésem, személyes véleményem szerint annyira elvont sz*r, hogy az már jó. Nekem Bayer Friderika "Kinek mondjam el vétkeimet?" című ópusza jutott róla eszembe. Na, azzal ölni lehetett...:D
Én Kállay Saunders Andrást küldtem volna. Trendi csávó, aranyos, lötyögős dal, részben angol refrénnel, teljesen jó...
Mondjuk a döntőt nem hiszem, hogy fogom nézni, ez a verseny szerintem nem a dalokról, hanem az országok közötti szimpátiáról szól. Abban meg nem vagyunk valami erősek...
---
Reggel időben elmentem sportért, átfutottam a tegnapi eseményeket.
Ja, és megint kettesem van a lottón, ezúttal a dórikás számokkal. Kifosztom a Zrt.-t, ahogy a Troll Tippmixen olvasható.:)
Esküszöm, becsülöm én a kicsit is, de a havi kettesek helyett jöhetne egy icipici lottóötös. Csak egyszer... Vagy egy erősebb négyes... Velem lehet alkudozni!:)
---
Aztán ma felmosok, takarítok, filmet nézek, este meg meccsek, meg Magyar Kupa-sorsolás. Kíváncsian várom...:)
---
A kedves ismerősök után újabb fogalommagyarázat: tesómék. Ez a szó bátyámat, és sógornőmet jelöli. Tesómat soha az életben nem szólítom a keresztnevén, ő sem engem, így kézenfekvő a megnevezés. Sógornőm, vagy ha úgy tetszik bátyám felesége, ez meg így túl hivatalos. Ezért maradok a tesómék-nál.:)
---
Kórház. A héten hivatalosan is átadták a Petz Aladár Megyei Oktatókórház új szuperszárnyát.
Anyunak ez lett volna a finálé, ezután ment volna nyugdíjba, sajnos nem adatott meg neki...:(
Én meg ugye kisgyerek-korom óta szinte "hazajártam" a kórházba. Vagy kezelésre, vagy Anyu munkahelyére, vagy tesóméra, esetleg a cimborákhoz...
Múlt héten a plázában nem tudtam pénzt felvenni az automatából, adta volna magát, hogy átbattyogok a kórházba, és a fogadószinten veszek fel pénzt. De nem ment...
Október vége óta nem...
---
Tök fura dolog ez a fiú-lány, vagy ha úgy jobban tetszik, férfi-nő kapcsolat/barátság/szerelem, stb.
Néha elég rendesen el tudnak játszadozni az emberrel a saját érzelmei...
Adott például egy lány.
Tetszik a kinézete, a stílusa, a beszéde, az egész nő tetőtől-talpig.
De tudod, hogy ebben az életben nem lesz köztetek soha semmi "komolyabb".
Bár egy barátság sem feltétlenül "komolytalan"...
Ha meg komolytalan, az sem feltétlenül probléma...
Na, szóval lehet az is cél, hogy ne csinálj magadból bohócot a jelenlétében. Vagy ha mégis, az még a "vállalható kategóriába" essen.
Komoly dolgok ezek, bizony...
---
Úgyhogy be is fejezem mára.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése