2011. március 5., szombat

Döbbenet

Nem vesztem el, ez a kis szünet be volt tervezve. Tudtam, hogy zsúfolt hetem lesz, és csak hétvégén lesz időm írni. Ami aztán történt...
Na de kezdem az elején. Szombaton Smukinál adtunk a testünknek rendesen, söröztünk-beszélgettünk. Fél 1 körül jöttem haza taxival, és még jó darabig neteztem-tévéztem, mert nem voltam álmos.
Vasárnap tévé, relax, regenerálódtam.
Elindult az új magyar "focishow", monstre, több mint 2 órás összefoglaló a magyar bajnokikról Harmadik félidő címmel a Sport2-n. A műsor nyilván még gyerekbetegségekkel küzd, de nem lesz rossz.
Hétfőn semmi, kedden fogorvos. Előtte nem bírtam ellenállni a kísértésnek, és lementem a Hollóba, kávé, kóla, cigi. Utána persze fogmosás.
Szerdán? ETO-meccs, MK-nyolcaddöntő az MTK ellenében. 1-1 lett a vége, a pesti 0-0 miatt idegenben lőtt góllal kiestünk. A stadionban a WC-k le voltak zárva, pottyantós budikat állítottak be. Állítólag azért, mert nem számítottak arra a stadion tervezésekor, hogy télen is rendeznek meccseket, és ezért befagy a rendszer. Vagy hálózat, vagy mi. Szóval értitek.
Csütörtökön ismét fogorvos. Lett volna. Előtte bementem a plázába, teljesen véletlenül összefutottam Katáékkal, és beültünk a Lipótiba egy kávéra. Közben Anyu telefonált. És azóta a hívás óta nem olyan a világ, mint régen...
Lemondtam a fogorvost, teljesen szétestem, biztosan nem bírtam volna ki a mókerálást.
Tegnap a munkahelyemen csak lézengtem. Szerencsére hamar letelt a nap, így ismét pláza, ismét Kata, ismét Lipóti.
Most majd indulok haza Écsre, de hamar jövök is vissza. 4-kor ETO-Vasas. Utána elvileg nőnapi buliba mentem volna a Pirate-ba, de már korábban lemondtam, most már méginkább lemondtam volna.
Holnap pedig itt leszek. És nem fogok csinálni semmit. Max. újságért lemegyek, meg függőben lévő mailekre igyekszem válaszolni. És letelik a hétvége.
Most nem jó a hétvége. A hétköznap sem. Szar itt lenni egyedül az üres lakásban, szar lesz kimenni Écsre is, és emberek közé se nagyon vágyom. Ürességet érzek.
Igen, a falunkban történt az újabb családi tragédia. Az utcánkban. A szomszédunkban. Az ember próbál valami értelmeset írni, de képtelenség.
Úgyhogy be is fejezem.
Jó hétvégét mindenkinek, vigyázzatok magatokra!

Nincsenek megjegyzések: