Tudom, hogy én alapvetően egy unalmas, átlagos, és kiszámítható emberke vagyok. Ezért is szoktam gondolkodni a blog "létjogosultságán". Nem nagyon hiszem, hogy egy véletlenül idetévedő olvasó túl sok érdekességet találna benne. Na de ezen már túljutottam...:)
Lehet, hogy már említettem: két dolgot meglepően sokszor szoktak nekem/rólam mondani. Először kételkedem bennük, aztán rá kell jönnöm, hogy van bennük némi igazság. Az egyik az, hogy velem, mindig történik valami, a másik pedig, hogy nekem "mindenhol vannak ismerőseim". Az eltelt napokban ismételten elsősorban az első felvetés igazolódott be valamelyest.
---
El is érkeztünk a címhez. Pápán voltunk ETO-meccsen. Erről mesélek egy kicsit, de inkább amolyan "háttérinfókat", nem pedig (sport)szakmai elemzést. :)
Szóval. Mindig szoktam mondani, hogy az idegenbeli túráknak mindig nagyon jó hangulatuk szokott lenni, szerintem olyan emberek is simán jól éreznék magukat, akiket a - magyar - foci egyébként nem érdekelne.
Elfelejtettem vinni magammal cigit. Ezt a parkolóban közöltem Andrással, aki nem dohányzik. A mellettünk lévő autó sofőrje meghallotta beszélgetésünket, és mondta, hogy szívesen ad pár szálat az övéből. Persze nem fogadtam el, elmentünk egy kocsmába cigiért. Ahol egy Pápa-sálas emberke odajött hozzám, hogy "győznünk kell", különben meleg lehet a pite. Nekem persze az ETO-mezemet takarta a kabátom, így inkább ennyiben is maradtunk, nem álltam le vele ellenkezni. :)
Huh... A vendégszektor parkolójánál öltözködtek-melegítettek a pápai pompomlányok... Juuuj, hát az elég szép látvány volt...:$ Húzta fel a csaj a zokniját, én meg azt vártam, hogy milyen hosszú még az a láb. Vagy az a zokni. Szóval megvolt az esztétikai élmény is. :)
A toitoi WC-ben ki volt írva, hogy a megfelelő karbantartás mellett 10 ember hét napnyi kulturált kiszolgálására alkalmas... Háát, én ebben azért nem vagyok biztos...:/
A meccset egyébként 2-1-re a Pápa nyerte, nagy mákkal sikerülhetett volna a pontszerzés, de azért csak sikerült elbalfaszkodni... És ami a legszomorúbb: a győzelmet vendégoldalról csak mi nézők akartuk volna igazán...
Hazatérve András Csanakon egy buszmegállónál tett ki. Mivel nagyon kellett már pisilnem, bementem a Mekibe, és ha már ott voltam, gyorsan meg is vacsoráztam. És Nikitől vehettem a szendvicseket. Róla korábban már meséltem, most nem írom le a történetet még egyszer, a lényeg annyi, hogy nagyon örülök, hogy "visszatért", és hogy olyan mosolygós volt....:)
---
Szerda este Real Madrid-FC Barcelona a BL-elődöntő első mérkőzésén 0-2. Ez azért megért a meccs közben és utána három doboz sörikét! :)
A Barca tökéletesen játszotta azt, amit idegenben a Madrid ellen játszani kell a nagy siker érdekében. És igen, talán a bíróval is szerencsénk volt. De azért az, hogy José Mourinho, a Real portugál edzője a meccs kapcsán az Unicef és a világ összeesküvéséről beszél, enyhén szánalmas...
---
Csütörtök. Rájöttem, hogy nyáron a nagy lakásvásárlási projekt során, a nagy "osztogatás" közepette nem maradt példányom az adásvételi szerződésből...:/ De elmentem az ügyvédhez, és sikerült pótolnom a hiányosságot. :)
Utána benéztem az útba eső szexshopba. Miért ne, hiszen felnőtt emberek vagyunk. A gond csak az volt, hogy a hely afféle "pincehelyiség", így szinte beestem a lépcsőn...:D Az eladócsaj megkérdezte, segíthet-e valamiben... Háát, nem tudom..:D
Aztán kivel futottam össze a Szent István úton? Saját tulajdon édesanyámmal. :) Ez csak azért érdekes, mert nem voltunk "megegyezve", szép magyarosan kifejezve a dolgot. :)
Onnan pedig irány a pláza, találka Katával. Lipóti Kávézó, terasz. Tök jól elvoltunk szokás szerint. Hm... A fiú-lány barátságoknak megvan az a diszkrét bája, mikor a lány is megnézi azokat a csajokat, akiket én, és valamelyiknél közli, hogy "na, neki például szerintem is jó segge van!". Hát, majdnem félrenyeltem az almafröccsöt...:D
Egyébként nemrég valaki azt mondta, hogy nekem az anorexiás csajok a zsánereim. Szerencsére van olyan olvasóm, aki tudja - vagy sejti - magáról (vagy rólam, hogy kell ezt mondani?) hogy tetszik nekem, illetve olyan is, aki tudja, hogy nekem ki(k) tetszik/tetszenek. Na, ők remélem legalább magukban megerősítenek, hogy ez nincs így...:)
---
Péntek. Bocsánat, de: húbazmeg.
Meló után felhívott egy öt éve nem látott osztálytársam, hogy Győrben van, találkozhatnánk.
Megbeszéltük, hogy egy kóla erejéig becsatlakozik meccs előtti sörözésünkhöz, aztán ki-ki megy a dolgára.
Ehhez képest amikor kanyarodott be az udvarunkba, hátulról beletrafált egy ballagásra igyekvő társaság.
Így aztán nem mentem meccsre. Helyette alkudozás, telefonálgatás, kárbejelentő-kitöltés... Az eset még 4 előtt történt, a meccs 5-kor kezdődött, és a második félidő közepén mentek haza a népek.
Sajnáltam én mindenkit. A cimborámat is, hogy így járt, miközben engem akart meglátogatni, meg a srácot is, aki az öccse ballagása helyett nálunk adminisztrált...:/
A rendőrök meg? Azt mondták, kb. 6-7 között tudnának kijönni. De amikor egy kedves lakó, aki beszólt a rendőrségre, hogy "elálljuk az utat" - ahelyett, hogy nekünk szólt volna -, azonnal kijöttek... No comment...:/
A Paks ellen egyébként 1-1 lett a vége, volt itt meg nem adott ETO-gól - ami amúgy tényleg nem volt bent teljes terjedelmében -, az ellentámadásból paksi egyenlítés, további egy reklamálásért begyűjtött két sárga lap utáni győri kiállítás...
Jah, szóval remek volt.
Este viszonylag hamar lefeküdtem, ma meg 7 körül keltem, döglöttem, meg lementem újságért.
Ma pótnévnapi ebéd a Hajón, meg gokart Győrzámolyon, utána szolid sörözés valahol tesómékkal. Jó lesz. :)
Holnap meg még nem tudom mi lesz. Vagy Écs, vagy nem. Anyák napja lesz ugyebár, Anyu meg jön be mindenképpen, szóval az is lehet, hogy itt köszöntöm fel. Majd még kiderül.
Na ennyi mára.
Jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)
Lehet, hogy már említettem: két dolgot meglepően sokszor szoktak nekem/rólam mondani. Először kételkedem bennük, aztán rá kell jönnöm, hogy van bennük némi igazság. Az egyik az, hogy velem, mindig történik valami, a másik pedig, hogy nekem "mindenhol vannak ismerőseim". Az eltelt napokban ismételten elsősorban az első felvetés igazolódott be valamelyest.
---
El is érkeztünk a címhez. Pápán voltunk ETO-meccsen. Erről mesélek egy kicsit, de inkább amolyan "háttérinfókat", nem pedig (sport)szakmai elemzést. :)
Szóval. Mindig szoktam mondani, hogy az idegenbeli túráknak mindig nagyon jó hangulatuk szokott lenni, szerintem olyan emberek is simán jól éreznék magukat, akiket a - magyar - foci egyébként nem érdekelne.
Elfelejtettem vinni magammal cigit. Ezt a parkolóban közöltem Andrással, aki nem dohányzik. A mellettünk lévő autó sofőrje meghallotta beszélgetésünket, és mondta, hogy szívesen ad pár szálat az övéből. Persze nem fogadtam el, elmentünk egy kocsmába cigiért. Ahol egy Pápa-sálas emberke odajött hozzám, hogy "győznünk kell", különben meleg lehet a pite. Nekem persze az ETO-mezemet takarta a kabátom, így inkább ennyiben is maradtunk, nem álltam le vele ellenkezni. :)
Huh... A vendégszektor parkolójánál öltözködtek-melegítettek a pápai pompomlányok... Juuuj, hát az elég szép látvány volt...:$ Húzta fel a csaj a zokniját, én meg azt vártam, hogy milyen hosszú még az a láb. Vagy az a zokni. Szóval megvolt az esztétikai élmény is. :)
A toitoi WC-ben ki volt írva, hogy a megfelelő karbantartás mellett 10 ember hét napnyi kulturált kiszolgálására alkalmas... Háát, én ebben azért nem vagyok biztos...:/
A meccset egyébként 2-1-re a Pápa nyerte, nagy mákkal sikerülhetett volna a pontszerzés, de azért csak sikerült elbalfaszkodni... És ami a legszomorúbb: a győzelmet vendégoldalról csak mi nézők akartuk volna igazán...
Hazatérve András Csanakon egy buszmegállónál tett ki. Mivel nagyon kellett már pisilnem, bementem a Mekibe, és ha már ott voltam, gyorsan meg is vacsoráztam. És Nikitől vehettem a szendvicseket. Róla korábban már meséltem, most nem írom le a történetet még egyszer, a lényeg annyi, hogy nagyon örülök, hogy "visszatért", és hogy olyan mosolygós volt....:)
---
Szerda este Real Madrid-FC Barcelona a BL-elődöntő első mérkőzésén 0-2. Ez azért megért a meccs közben és utána három doboz sörikét! :)
A Barca tökéletesen játszotta azt, amit idegenben a Madrid ellen játszani kell a nagy siker érdekében. És igen, talán a bíróval is szerencsénk volt. De azért az, hogy José Mourinho, a Real portugál edzője a meccs kapcsán az Unicef és a világ összeesküvéséről beszél, enyhén szánalmas...
---
Csütörtök. Rájöttem, hogy nyáron a nagy lakásvásárlási projekt során, a nagy "osztogatás" közepette nem maradt példányom az adásvételi szerződésből...:/ De elmentem az ügyvédhez, és sikerült pótolnom a hiányosságot. :)
Utána benéztem az útba eső szexshopba. Miért ne, hiszen felnőtt emberek vagyunk. A gond csak az volt, hogy a hely afféle "pincehelyiség", így szinte beestem a lépcsőn...:D Az eladócsaj megkérdezte, segíthet-e valamiben... Háát, nem tudom..:D
Aztán kivel futottam össze a Szent István úton? Saját tulajdon édesanyámmal. :) Ez csak azért érdekes, mert nem voltunk "megegyezve", szép magyarosan kifejezve a dolgot. :)
Onnan pedig irány a pláza, találka Katával. Lipóti Kávézó, terasz. Tök jól elvoltunk szokás szerint. Hm... A fiú-lány barátságoknak megvan az a diszkrét bája, mikor a lány is megnézi azokat a csajokat, akiket én, és valamelyiknél közli, hogy "na, neki például szerintem is jó segge van!". Hát, majdnem félrenyeltem az almafröccsöt...:D
Egyébként nemrég valaki azt mondta, hogy nekem az anorexiás csajok a zsánereim. Szerencsére van olyan olvasóm, aki tudja - vagy sejti - magáról (vagy rólam, hogy kell ezt mondani?) hogy tetszik nekem, illetve olyan is, aki tudja, hogy nekem ki(k) tetszik/tetszenek. Na, ők remélem legalább magukban megerősítenek, hogy ez nincs így...:)
---
Péntek. Bocsánat, de: húbazmeg.
Meló után felhívott egy öt éve nem látott osztálytársam, hogy Győrben van, találkozhatnánk.
Megbeszéltük, hogy egy kóla erejéig becsatlakozik meccs előtti sörözésünkhöz, aztán ki-ki megy a dolgára.
Ehhez képest amikor kanyarodott be az udvarunkba, hátulról beletrafált egy ballagásra igyekvő társaság.
Így aztán nem mentem meccsre. Helyette alkudozás, telefonálgatás, kárbejelentő-kitöltés... Az eset még 4 előtt történt, a meccs 5-kor kezdődött, és a második félidő közepén mentek haza a népek.
Sajnáltam én mindenkit. A cimborámat is, hogy így járt, miközben engem akart meglátogatni, meg a srácot is, aki az öccse ballagása helyett nálunk adminisztrált...:/
A rendőrök meg? Azt mondták, kb. 6-7 között tudnának kijönni. De amikor egy kedves lakó, aki beszólt a rendőrségre, hogy "elálljuk az utat" - ahelyett, hogy nekünk szólt volna -, azonnal kijöttek... No comment...:/
A Paks ellen egyébként 1-1 lett a vége, volt itt meg nem adott ETO-gól - ami amúgy tényleg nem volt bent teljes terjedelmében -, az ellentámadásból paksi egyenlítés, további egy reklamálásért begyűjtött két sárga lap utáni győri kiállítás...
Jah, szóval remek volt.
Este viszonylag hamar lefeküdtem, ma meg 7 körül keltem, döglöttem, meg lementem újságért.
Ma pótnévnapi ebéd a Hajón, meg gokart Győrzámolyon, utána szolid sörözés valahol tesómékkal. Jó lesz. :)
Holnap meg még nem tudom mi lesz. Vagy Écs, vagy nem. Anyák napja lesz ugyebár, Anyu meg jön be mindenképpen, szóval az is lehet, hogy itt köszöntöm fel. Majd még kiderül.
Na ennyi mára.
Jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése