2011. április 16., szombat

Így került a cipő az asztalra

Hétfőn hosszabb távon is felavattam az új adidas futócipőmet. Teljesen rendben van. Vagyis... Vagyis ez így nem teljesen igaz. Ha ülök, vagy állok, eléggé fáj a lábam, benne sétálni viszont nagyon pöpecül tudok. És szerintem egy cipő estében ez a lényeg. :)
Viszont hétfőn reggel még valahogy nagyon nyomta a lábamat. Gergő kolléga észrevette, hogy benne felejtették a lopásvédő bigyókat. Az ifjonti hév jegyében mi nekiestünk a cipőnek csavarhúzóval, és mindenféle egyéb kampósvégű izékkel... Mígnem idősebb - elnézést: tapasztaltabb :) - munkatársunk tanácsára kifűztük a cipőfűzőt, és lám, ki is tudtunk szedni azokat a szarokat... :)
Ebben az esetben már csak annyi volt a bibi, hogy ahogy cipőt kötni sem tudok "normálisan" - mármint klasszikus módon nem, csak masnival, "nyuszifülekkel"-, cipőfűzőt befűzni sem vagyok képes. De szerencsére Gergő ebben is segítségemre volt. :)
Kedden pedig lakógyűlés volt. Csak azt nem tudom, miért ugrik be először mindig a falugyűlés szó... :D
Semmi érdekes nem volt. Unalom a köbön, de azért Anyuval becsülettel végigültük. Annyit talán érdemes elmesélni, hogy hamarosan két társasház is épül közvetlen közelünkben. Érdekes lesz...
A szerda-csütörtök pedig melóban a költözésé volt. Egy új épületbe, annak is első emeletére költözött az irodánk. És hát igen, ez a rakodás-pakolászás elég stresszes dolog volt. Én személy szerint persze az ilyen lépcsőn felcipelős dolgokban nem tudtam résztvenni, de nekem is meglett a testhezálló feladat. Kb. tíz ládányi mintát selejteztünk le, és én szedtem külön a tasakokat, a cetliket, illetőleg a fém-, és műanyag alkatrészeket. Nagyon izgalmas volt. :) Eszembe jutottak a gyerekkori borsó-, és babfejtések, ribizliszedések, kukoricamorzsolások. Azok voltak ilyen végtelen szöszmötölős órák. :) Persze ezt semmiképpen nem panaszként írtam, egy új úttörő mint tudjuk ott segít, ahol tud. :)
Egyelőre szokjuk az új körülményeket, nem rossz, mindenesetre még biztosan hetekbe telik majd, mire minden a helyére kerül. De azért alakulunk. :)
Azt azért elmondhatom, hogy "saját portámon" is rendet raktam, kibéleltem a fiókokat, aktivizáltam egy tolltartót, szóval új életet kezdtem... :D
Ja: a lépcsőről meg valamiért a teleshop jut eszembe. Ennek okát magam sem tudom. :) Ott mondjuk a harmadikon voltunk, a lépcsőn közlekedve inkább idegbeteg állat voltam, mint fáradt, de valahogy erről is beugrottak az ottani idők... :)
Tegnap két nap után tudtam bekapcsolni bent a gépemet, kaptam jó pár e-mailt, de azért nagyjából sikerült feldolgozni őket. És 3-kor leléptem a biztonság kedvéért: a péntek az emeleten is péntek. :)
Délután Kata látogatott meg, valamikor a Barátok közt előtt ment haza, és lehet, hogy ma is találkozunk. De erről majd később.
---
Egy beszélgetésben szóba kerültek a swinger klubok. Most teljesen mindegy, hogy kivel, és miért. Kicsit rákerestem a témára a neten, és egy fórumban találtam egy "félénkpár" nevű hozzászólót, aki azt kérdezi, hogy párjával lehetnek-e álarcban, mert ők elég szégyenlősek. Nem tudom, de ez szerintem annyira vicces... :)
---
Ma elég aktív napom volt eddig. Reggel hatkor felébredtem, képtelen voltam visszaaludni. Elmentem Sportért, kávéztam, volt utána egy németórám. Jobb voltam, mint Cserpes Laura. :D
Aztán Sparban vettem 60 liter ásványvizet, meg 12 doboz tejet, egy ideig tuti kitart a készlet. Nem, sört ezúttal nem vettem...:)
---
Sporthétvége. De teljesen. :D
Ma reggel F1 kínai nagydíj időmérő volt. Fél 6-kor Zete-ETO, Laposon, tévében, Katával. Este 10-kor Real-Barca, a négyfelvonásos el classico-dömping első felvonása.
Holnap reggel ugye futam, délután egy NB2-es rangadó: Diósgyőr-Nyíregyháza (sok néző, jó hangulat garantált, meccset kíváncsian várom), utána ETO-Itxako Navarra BL-visszavágó, meg a pesti hoki VB is elindul, ami ugyancsak hangulatos szokott lenni. :)
Na, ezt még elolvasni is fárasztó lehet. :) Ilyenkor tiszta szerencse, hogy nem kell osztoznom a tévé távkapcsolóján... :) Persze azért kipróbálnám. Vagy a lány is legyen sportbuzi! :)
---

Ez a mai poszt elég lájtosra sikeredett, ezért elnézést mindenkitől!
Majd valamikor jövök.
És ennyi is voltam mára.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

2011. április 10., vasárnap

Négy szék között a pad alá

Mozgássérültnek lenni dolog. Na jó, ez túlzás. De legalábbis érdekes. Olyan dolgokat tapasztal meg az ember, ami másképpen nem lenne lehetséges.
Péntek délutáni cigiszünetemben egy az új épületünkön dolgozó munkásember csatlakozott hozzám. Közölte velem, hogy mi tulajdonképpen sorstársak vagyunk, mert neki is (?) rövidebb az egyik lába, csak az ő járásán nem látszik. Miután így kibeszélgettük magunkat, a bajtársiasság jegyében kért tőlem egy szál cigit. :)
Este meg jött a néni leolvasni a gázórát. Vagyis lefényképezte. Fél 5-re ígérkezett, 5 után felhívtam, de nem vette fel. Fél 6 körül megérkezett, majd 7 magasságában felhívott, hogy van tőlem egy nem fogadott hívása... :D
Fürdéskor meg majdnem sikerült kiesnem a kádból. Hm... Majdnem-sérülésemet, fájdalmam fő okát inkább nem részletezem, maradjunk annyiban, hogy nem volt kellemes érzés...
Komolyan gondolkodunk egyébként, hogy a fürdőkád helyett tusolót rakunk be. Tény, a zuhanykabin praktikusabb, de a kád kényelmes, el lehet benne dögleni, minden veszélye ellenére is...:)
---
Tegnap délelőtt semmi érdekeset nem csináltam. Délután elmentem az Árkádba cipőt nézni. És ismételten utáltam...
Utáltam, hogy nem foglalkoztak velem az eladók. Utáltam, hogy egyre több cipőnek "hülye" a számozása. Bár ha jól gondolom, most megjegyeztem, hogy a 7-es felel meg a 41-esnek. Utáltam, hogy a nekem tetsző cipők nem voltak a méretemben, így végül egy fehér (!) adidas futócipőt (!) vettem, az tűnt a legkényelmesebbnek. Aztán majd kiderül, hogy mennyire fogja bírni a kiképzést.
Még két dolog: az egyik helyen volt egy tévé a lurkóknak. Annyira aranyosak voltak, ahogy ültek a tévé előtt, tátott szájjal nézték a Hupikék törpikéket, apukák-anyukák meg vitték nekik próbálni a cipőket... :)
Hm... Bárhol próbáltam cipőt, szinte mindenhol a szemembe akadt egy-egy "kőműves dekoltázs" -idézőjelben is kidobja a google?:P :) -, már nem tudtam, hova nézzek. Vagyis hova ne...:$ :) Elég gáz, hogy ez nekem 30 évesen "említésre méltó", dehát ez van...
---
Cipővásárlás után Zsófival és Melindával Segafredo, majd ETO-Szolnok. 4-2-re nyertünk a sereghajtó ellen. A négy rúgott gól nagyon jó, ehhez nem vagyok hozzászokva, de azért nem vagyok maradéktalanul elégedett. Sokat sétáltak, alibiztek a srácok, szerencse is kellett hozzá, hogy a végén találjunk még két gólt...
A meccs után? Hajjaj... :) Luival megbeszéltük, hogy a Magvassyban, kivetítőn nézzük meg az Itxako Navarra-ETO női kézilabda BL-elődöntőt. Szóltam a csajoknak is, hogy csatlakozzanak. A focimeccs után felhívtam Luit, ők leragadtak egy kocsmában ("1. szék"). Ezután felhívtam Melindáékat, akik egy másik kijáratnál jönnek ki a stadionból. Félre is értettem Melindát, így kb. fél órát vártam őket a parkolóban abban a b*szott nagy szélben, mire kiderült, hogy ők már a csarnokban vannak. ("2. szék"). Teljesen átfáztam, és úgy döntöttem, hogy már inkább itthon nézem meg a meccs végét. Elég lassan tudtam menni a széllökések közepette - kiskoromban egyszer betört a fejem, mikor egy széllökés nekilökött egy homokozó betonsarkának, szóval azóta nem vagyok jóban Szellő Pistivel..:/ :) -, aztán mikor hazaértem, Anyu is felhívott, mikor még be sem kapcsoltam a tévét. Így aztán az itthoni meccsnézésnek ("3. szék") is lőttek, épp a végeredményt írták ki, mire benyomtam a tévét. A vége egyébként 26-21 lett, ha nem is simán, de ez a hátrány azért a Magvassyban ledolgozható.
Aztán bontottam egy sört, megvártam tesómékat, akik épp csak egy beköszönésre ugrottak be. Aztán este 11 után még kentem két zsíros kenyeret, csak úgy update-módra... :)
Ja, és kollégáim is szóltak még hétközben, hogy ha úgy alakul, menjek le szombat este a Pirate-ba. ("4. szék"). Hát nem alakult úgy, fáradt voltam, és nyűgös, és még fáztam is...:/ Meg mondjuk zavarni sem akartam őket...
De azért telefonon lejelentkeztek a fiatalok...:)
A "pad alá" helyett pedig jött az ágyikó, és egy jó nagy alvás... :)
---
Ma reggel felkeltem, elmentem sportért a kútra, ami egyben cipőteszt is volt. :)
Aztán F1, egészen addig néztem, amíg Alonso és Hamilton össze nem koccantak...:/ Vettel nyert. Hát, szép kis VB-nek nézünk elébe.
Meg virslit főztem, és megnéztem a Lázongó ifjúság című filmet. Háát, mit mondjak? Elég gyengus volt... Mindenesetre én még soha nem kentem be egy lányt sem napolajjal...:$ :D Ennyi jut eszembe...
Ma még válaszolok egy e-mailre, aztán tévé.
Jövő héten Réka-tali, meg Kata-élménybeszámoló, és lakógyűlés...
Szóval lesznek itt események...:)
Ennyi mára.
További jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)
---
Szerk.: azt hiszem, megvan az ok, ami miatt az utóbbi időben a megszokottnál több látogatója volt a blogomnak. :) A gyakorikerdesek.hu-n valaki belinkelte az egyik bejegyzésemet, egy "nagyon fontos kérdés" magyarázataként. Behalok... :) (katt ide)

2011. április 7., csütörtök

Fészbuksi

Terhes a macsekom. Vagy, ha úgy jobban tetszik, áldott állapotban van. Mondanám, hogy mindenórás, de ez nem teljesen helytálló, mert szegényem már hetek óta szenved, és akkora, mint egy póniló...
Ezt mondjuk nem valószínű, hogy elmeséltem volna, ha nem látom a hétvégén azt, amit. Buksi kutyám ugyanis - aki egyébként puli, és mivel Zuckerberg is ilyen kutyát vásárolt a közelmúltban, a hétvégén átkereszteltem Fészbuksinak. :D Nem tiltakozott, de a megszólítása továbbra is Buksi marad... :) - szívén viseli négylábú kollégája sorsát. Még alvókuckóját is átadta neki, ő pedig éberen őrzi a pihengető macsekot. Néha megnyalogatja, a cica pedig hozzádörgölőzik, mielőtt kis sétára indul.Ha pedig teher a heves gondoskodás, odasuhint egyet a kutyunak, de csak óvatosan, nem nagyon bántják egymást.Mondjuk szombaton sikerült kicsit belerondítanom a barátságba: játszottam Buksival, aki a nagy lelkesedésében rálépett a békésen szunyókáló egérvadászra...:/ De jelentem, mindenki jól van. :)- a kép természetesen csak illusztráció, nem a két megátalkodott van a képen...:) -
---
A héten pedig felcsaptam tévészerelőnek. Hétfőn, a bejegyzés megírása után vettem észre, hogy összekuszálták az analóg tévécsatornákat. Nagy nehezen beraktam minden csatornát a megszokott helyére, majd ugyanígy a videón is.
Aztán tegnap kiderült, hogy igen, az ima meghallgatásra talált: bekerült a digitális csomagba a Digisport, és a Digisport+ is, plusz pénzt - egyelőre - nem kell fizetni érte. :) - egy okkal kevesebb a mérgelődésre! :)
Nagy nehezen meg is találtam tegnap a két adót - először az összes (!) csatornán csak hang volt, ami - lévén tévéről beszélünk - nem egy nagy élmény.
De aztán megoldódott, ma pedig vérszemet kaptam, létrehoztam a kedvencek csoportját, így már egyszerű a nagyszerű, gyakrabban fogok digitálisan tévézni. :)
---
Ha már tévé. Akartam írni arról, hogy mostanában Gergő elég sokszor hazadobott meló után, így aztán elég gyakran nézem a Szomszédokat. Megunhatatlan.
És most döbbenten hallottam, hogy életének 93. évében meghalt Komlós Juci, a sorozat népszerű Lenke nénije. Hihetetlen, hogy a nagy öregek már mind elmentek... Taki bácsi (Zenthe Ferenc), Kutya (Raksányi Gellért), Sümeghy Oszkár (Palócz László) mind-mind az égi színpadokon játszanak már.
Nyilvánvaló, hogy mindegyikük domborított jóval nagyobb művészi értékkel bíró szerepben is. De hogy a Szomszédokkal váltak igazán egy ország kedvencévé, a sorozat pedig mára egy kor sajátos lenyomatává, nekem személy szerint fiatalkorom egyfajta emlékévé vált, az egészen biztos.
---
Mostanában kezdek hadirokkanttá válni. A héten megégettem a kezemet - virslifőzés közben a főzőlap fölé lógó serpernyő-nyelet raktam arrébb -, belenyúltam egy kaktuszba - a szomszéd feldőlt növényét próbáltam felállítani -, ráraktam egy puffot a bal kis lábujjamra - még jó, hogy tőlem nem kérdezik meg, hogy miért sántítok :D -, és a lépcsőn lefelé menet bal lábammal ráléptem a bal bokámra - művészet, utánozni nehéz, és veszélyes! :) -.
Szóval igen, történnek érdekes dolgok... :)
---
Munkahelyemen hamarosan beköltözünk új birodalmunkba. Hát, ez elég érdekes projekt lesz, kíváncsian várom! Ja, és végre plusz óráim vannak! :)
Holnap még meló, aztán jönnek a gázosok órát fényképezni.
Szombaton reggel F1 Malajzia időmérő, aztán Árkád Zsófival, majd ETO-Szolnok.
Utána jó lenne egyet sörözni valahol-valakikkel. :)
Vasárnap reggel természetesen futam, utána meg döglés itt Győrben.
---
Visszalépett Laci a VV-től. Ez a nagy dráma. Most komolyan örülök, hogy ez "a nagy dráma". Ennél nagyobb ne is legyen!
A pontos idő 20.24
Több megszakítással sikerült befejeznem ezt a posztot. :)
Szóval mára ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

2011. április 4., hétfő

Faszék

Nem, nem tervezek intim piercinget. Egészen más miatt lett ez a cím. Hogy pontosan miért, az a poszt végefelé kiderül. :)
---
Szóval szombat délelőtt hazamentem. Mivel még betértem egy kávéra a Hollóba, csak a déli buszt értem el.
Amúgy szeretek ilyenkor a Hollóban ücsörögni. Kávé, cigi, Nemzeti Sport, meg egy kicsit átgondolom a hét eseményeit. Jó az.
Egy eredetileg távolsági buszként használt Ikarust állítottak be erre a vonalra. És én ezt szeretem. És újfent kiderül, hogy nem vagyok teljesen normális. Összesen 13 évig jártam különféle buszokkal különböző városok kollégiumaiba - és persze vissza -, nekem erről a járgányról mégis inkább a különféle kirándulások, meg persze az ETO-túrák jutnak eszembe. Még akkor is, ha most "csak" hazamentem. :)
---
És sikerült megnéznem az Üvegtigris 3-at. Nekem nagyon tetszett! Hatalmas poénok, váratlan helyzetek, jóval több mozgalmasság, mint az első két részben. Szerintem az eddigi legjobb rész. Mondjuk a Zimmer Feri 2 után kicsit tartottam tőle, de félelmeim alaptalannak bizonyultak. :)
---
Végre megtaláltam a téli sapkámat. Éppen jókor! :D Legalább haza tudtam vinni kimosni. Ma pedig vékony dzseki, ohne sapka, úgy eláztam, mint annak a rendje.
Az esernyőket persze én alapból nem szeretem, mozgásállapotom révén mindig sikerrel "kiszédelgek" alóla, és még le is foglal egy kezet. De ezt már biztos meséltem... :)
---
Éden Hotel. A Viasat3 -on futó valóságshow. Még nem nagyon láttam. Állítólag leginkább abban különbözik a Való Világtól, hogy "kuki és puni is látható benne". Hát amennyit én láttam belőle, ott éppen azt hittem, hogy egy leszbi show-nak vagyok a tanúja, aztán a szőke hosszú hajúról kiderült, hogy pasi. :D
A VV-n tegnap kiakadtam. Nem Giginek szurkoltam, hanem Éva ellen, nagyon nem bírom ezt a degenerált, idegbeteg nőt. Na jó, Gigi meg álszent, megjátssza magát, ez tény. De ott a villában szerintem mégis sokkal normálisabb, mint Éva.
És a tegnapi párbaj nagyon bundagyanús volt. Az állás megmutatása, az elszólások, melyek alapján sejthető volt, hogy Éva megy vissza, meg hogy folyamatosan jelezték neki az állást... Nagyon nem volt fair...
Gigi meg? Na ja... "Én soha nem éltem meg a testemből...". Mikor a közönség, és a nézők nagy része már rendelkezik azzal a kétségkívül nélkülözhetetlen információval, hogy "DE IGEN!" :)
Mindenesetre azt kívánom magamnak, és kedves olvasóimnak is, hogy ennél nagyobb bajunk sose legyen, mint hogy elégedetlenek vagyunk egy valóságshow kiesőjének személyével... :)
---
A Győri Audi ETO KC csapata sorrendben és megszakítás nélkül hetedszer nyerte meg a Magyar Kupát! Hatalmas nagy gratula a lányoknak, ez nagyon szép teljesítmény! :) Magyar csapattól a Magvassyban ugyancsak hét éve nem kaptak ki a lányok. Digi-fóbiám is enyhül valamelyest, ugyanis a cég az ETO mezszponzora lett a csapatnak, állítólag elég tekintélyes összeggel támogatják a csapatot.
És folynak a tárgyalások, hogy a Digisport esetleg bekerül a Vidanet kínálatába. Mondjuk plusz pénzt annyira nem szívesen áldoznék érte... Bár fene tudja, várjuk ki a végét... :)
A Gyirmót megverte a Pécset, így jelenleg feljutónak számít, a Videoton tartalékcsapata ugye nem válthat osztályt! :)
A Győri ETO FC pedig nem kapott ki Debrecenben. Ebben a szezonban már szinte minden mindegy, így nem vagyok elégedetlen.
21 meccs, eddig 7 győzelem, 7 döntetlen, 7 vereség, 22-22 es gólkülönbség, 28 pont, ami így a 9. helyhez elegendő. Teljes az egyensúly. :)
A Real Madrid otthon kapott ki, a Barca idegenben nyert, 8 pont az előny a közelgő el classico előtt. Ez már csak hab a tortán. :)
A Veszprém BL-kiesését leszámítva tökéletes sporthétvége.
És tegnap este végre előkerült a faszék is. :) Az előtérben tárolt fából készült ülőalkalmatosságot a meccs után kivittem a függőfolyosóra, és ott, a szép időt kiélvezve fogyasztottam el maradék sörömet. :) Ez már tényleg a tavasz kezdete volt! :)
---
Szemezgetek a társkereső oldalakkal. Szar egyedül, és mint már írtam, az önsajnáltató sebnyalogatás idejének le kell járnia, ha valamit kezdeni szeretnék magammal. És így lesz. Először valószínüleg MEOSZ-honlap, "teszt-jelleggel". Igyekszem rászánni magam... :)
---
A hét még fogalmam sincs, hogyan fog alakulni, szombaton meccs, előtte remélhetőleg Árkád, a hétköznapokat még nem tudom. Fizu már van, cipőt kéne venni, meg Lui barátommal tervezünk valamikor egy szolidabb sörözést.
---
Ez volt a 450. poszt. Kíváncsi lennék, hogy az összes eddigi bejegyzés mondjuk wordben kb. hány oldalt tenne ki, de ezt azt hiszem soha nem fogom megtudni. :)
De azért ez a 450. már elég komoly szám. Azt hiszem. :)
---
Ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

2011. április 2., szombat

Elsőfok

Akkor tehát megszületett. Nem, nem a trónörökös, hanem az ítélet. "Amire mindenki várt." Stohl "Buci" András színész-műsorvezető emlékezetes tavalyi autóbalesete után első fokon 2 év 4 hónap börtönbüntetést kapott.
Nem tartozom azok közé, akik a példastatuálás hívei. A hírek szerint a kiszabható megmagasabb büntetésnek pontosan a felét kapta, ami reális, tekintve, hogy visszaesőként, drogos befolyásoltság alatt történt az eset.
Nem szabad annyival elintézni a dolgot, hogy ő is ember, hibázhat. Nem. Egy közszereplő, de főképp egy háromgyermekes apa ne legyen ennyire felelőtlen!
Meg aztán akik ezt gondolják, azoknak is minden bizonnyal más lenne a véleménye, ha - ne adj' Isten! - az ő családtagjuk, barátjuk autójába trafált volna bele a művész úr azon a hajnalon.
Szóval én amondó vagyok, töltse le majd a kiszabott büntetését, és utána térjen vissza a színpadra, a médiába, a közönség majd úgyis eldönti, hogy van-e még igény rá.
Ja, és valószínűleg van erre logikus, jogi hátterű magyarázat, de ne fellebbezzen már enyhítésért és felmentésért (!). Ez utóbbi szó elég durván hangzott.
De mondom, nyilván ez egy jogi formula, meg aztán mindenki fellebbezne, nem vagyunk mártírok. De a felmentés akkor is durva...
---
Jaj! :) Van egy régi szám. Joy: Touch by touch. Kb. ovis vagy alsós lehettem, amikor ezt a számot a rádiók játszották. Na, és készült egy 2011-es verziója. És az olyan szinten tetszik, hogy az valami hihetetlen! :) És van egy belassulós része, ami mindent visz... :) Egyik reggel a buszon azon kaptam magam, hogy tellegetek a kezemmel, a lábammal is "járom a ritmust" - vagy hogy mondják? -, szóval egy külső szemlélő számára nagyon gáz lehetettem. :) Nem nagyon érdekelt, de azért amint észbekaptam, abbahagytam. :P
---
Eszembe jutott, hogy miért írtam le Adri nevét. A vicc az, hogy nem is róla akartam írni. :) Vele kapcsolatban jutott eszembe valami, és azt hittem, ha a neve felkerül a cetlire, beugrik, hogy miért történt ez. Kis fáziskéséssel sikerült a képzettársítás. :)
Szóval letöltöttem valami frissítést az MSN Messenger Plus-hoz. Magyar nyelvet nem lehetett választani, így a németet pipáltam be. Azt hittem, hogy csak a letöltés nyelve német, hát nem. Most két nyelven működik az MSN-em. És ez az Adri abgemeldet, meg Adri ist jetzt offline engem zavar. Még akkor is, ha valamennyire azért pötyögök németül. :) Ja, és nem mintha az Adri kijelentkezett, vagy az Adri nem elérhető mondatokat sokkal jobb lenne olvasni. :) Szóval ennyi volt a nagy titok. Tényleg. :)
---
Hát hiába terveztem én mára Gyirmót-Pécset. Főképpen azért, mert holnap lesz! :) A tévében is. 3-tól, utána pedig fél 6-kor Debrecen-ETO, úgyhogy holnap délután visszajövök, és meccsmaraton. :)
Mert ma kimegyek Écsre kicsit relaxálni. A szokásos programok mellett még annyi, hogy megkaptam az Üvegtigris 3-at, így azt illenék megnézni. :)
A héten egyébként nem sok minden történt, meló látástól-Mikulásig. Tegnap és tegnapelőtt szerencsére Gerej kolléga hazahozott, megmentve a teljes összezuhanástól. :)
Na, asszem ma ennyit akartam.
Jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. március 30., szerda

Így is lehet

Hétfőn is akartam írni, de lusta disznó voltam. Meg tegnap is tervben volt, de tegnap meg fáradt voltam. De ma pótolok! :)
Egyébként nem tudom, ki hogy van vele, de ez az óraállításos-frontos időszak kissé megvisel. Igen fáradékony és düddő vagyok...:)
Mostanában elkezdtem délután is kávét inni. Kb. a negyediket. Kell. A gáz ezzel csak az, hogy előtte hulla vagyok, aztán meg képtelen vagyok elaludni.
---
Na, akkor kezdem az érdemi részt!
Még múlt csütörtökön levelet kaptam a MEOSZ-ból. Most az egy dolog, hogy egy ekkora bazi nagy városban négy nap alatt kaptam meg. (Boldogult gimis éveimben, net és mobiltelefon nélkül nyaranta jó pár emberkével leveleztem, és három nap alatt a válasz is megjött- persze nem Győrből...) Az utcanév rosszul írva - mikor jól adtam meg-, az éves beszámoló négy oldalas, tele helyesírási hibákkal - régebben mintha igényesebb lett volna... Meg persze bőszen biztatnak a Humanitás újság előfizetésére. Arra az újságra, amelynek a főszerkesztőjének kb. három e-mailt írtam, amiben csekket kértem az előfizetéshez. Válasz nem érkezett...
--
Eddig soha nem volt lázmérőm. Nem is nagyon szoktam méregetni a lázamat. Ha beteg vagyok, akkor nagyon kidőlök, akkor tök mindegy. Ha meg a közérzetem jó, akkor rohadtul nem érdekel, hogy van-e lázam. De most, amikor dokinál voltam, kérdezte, hogy volt-e lázam, én pedig hasból mondtam valamit. Ezért Anyutól most kaptam egyet. Echte kórházi. Csipog, ha végzett. EU-kompatibilis. Semmi higany. :P És strapabíró: kicsomagoláskor beleejtettem a mosogatóba...:D
---
Hétvégén megnéztem néhány filmet. Röviden pár szó róluk:
Már megint te: romantikus vígjáték, lány hazaérkezik bátyja esküvőjére, és döbbentett tapasztalja, hogy a menyasszony nem más, mint gimis éveinek megkeserítője. Meg az örömanyák is rosszban voltak diákkorukban. A vége totális happy end, jóban lesz mindenki mindenkivel, aranyos film, tetszett.
Zimmer Feri 2.: kár volt megcsinálni. Az első rész speciális humora tetszett, ez eléggé nézhetetlen. Dislike.
Terhes társaság: sajátos road movie, egyebek mellett a Másnaposok nagydarab szakállas idiótájával. Néha ilyen is kell: beteg film, de nem rossz... :)
Ja, és kiírtam DVD-re a 100 éves Vasas SC-ről szóló dokumentumfilmet. Zsófi, kérlek, ne utálj érte, nem hülyültem meg, ez csak sporttörténeti érdekesség! ;)
---
Forma-1. A szezonelőzetest nem sikerült felvennem, elaludtam. A futam sem hozta a várt izgalmakat, a dobogósok személyével sem vagyok maximálisan elégedett, de azért jó, hogy elkezdődött. :)
Kézilabdában meg nagyon megverte a Barcelona a Veszprémet. Még fociban sem szurkolnék a Barcának magyar csapat ellen, de ennek főleg nem örülök...
---
A hetet már nagyjából felvezettem. Elég sok meló, viszonylag durva, kevés pihenős, de gyorsan telő napokkal. Nap végére elálmosodós, itthon kávétól felpörgős. Beteges. :D
A tegnap este viszont nagyon jó volt. MSN három imádnivaló leányzóval, előtte-utána-közben pedig holland-magyar... Ilyen beteg meccset... 5-3-ra kikaptunk, Dzsudzsák szabályos gólját nem adta meg a bíró.... (Hogy mondják norvégul, hogy apád f*szát? :D). Így ki lehet kapni, nagyon jók voltunk, kár, hogy Pesten messze nem volt ilyen a játék.
Ha pikírt szeretnék lenni, azt mondanám, hogy így változik a világ: 58 éve az volt a világszenzáció, hogy 6-3-ra nyertünk Angliában, most meg az, hogy csak 5-3-ra kaptunk ki Amszterdamban Hollandiától. De nem leszek pikírt. Jó volt ez így...
2-1-es vezetésünknél bontottam egy sört, mire megittam, 3-3 volt az állás, mindez kb. 20 perc alatt...
Szombaton nagyon gondolkodom egy Gyirmót-Pécsen. Az NB2 Nyugati csoportjának csúcsrangadója, jó lenne kinézni. :)
Holnap Kata-tali, holnapután meg péntek. Szóval jó minden...:)
Felírtam a puskacetlimre, hogy Adri. De fogalmam sincs, hogy miért...:O
---
Meg szerelmes is vagyok. Mindjárt triplán! :$ ♥ Szerelmem három "tárgya": 1. múlt héten csütörtök-péntek körül volt a Kisalföldben egy cikk az egyetemi könyvtárról. És a mellékelt fotón van egy lány. Egy gyönyörűség. Nillának hívják, és vááá de aranyos...Egyfolytában az újságot lapozgattam a hétvégén. :D 2. egy híradós csajszi. RTL Klub. Róla bővebben majd máskor! ;) 3. meg egy új kollegina is jó hatással van a bioritmusomra. :P Ez persze csak poén, két szót nem beszéltünk, de nagyon aranyos...:$ :)
Ma meg... Na mindegy, ezt nem írom le, nem teszem magam közröhej tárgyává... :D
---
Megszoktam a blogon a napi 30-40 fős olvasótábort. Mostanában viszont meglepve látok néha 150-160-as napi látogatottságot... Ennek persze nagyon örülök, tök jó, meg minden, csak nem értem, hogy mire fel ez a nagy emelkedés...:) Facebook-faktor? Valaki megírhatná névtelen kommentben... Meg amúgy is tök régen jött hozzászólás... :(
No, de nem kötelező, nem erőszak a disznótor, csak szegény röfinek, de azért ha van kedvetek, írjatok! ;)
Ennyi mára.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

2011. március 26., szombat

Felbőgnek

Tanult kollégám, egyben rendszeres olvasóm szólt, hogy az előző posztban kicsit sok a szóismétlés. Átolvastam még egyszer. Igaza volt, így itt-ott átírtam.
Tök fura, azt is észrevettem, hogy kedden, amikor nem volt jó a net, valami rejtélyes okból kifolyólag "megszállták" a blogomat: több, mint 160 látogatót regisztrált a rendszer, ez volt a statisztika beállítása óta a második leglátogatottabb nap.
---
Megejtettük az említett második MSN-es német órát. Egész jó volt, nem nagyon tértünk el a tárgytól, mindenesetre most kiderült, hogy valószínűleg nem teljesen azt gyakoroltuk, amit kellett volna... Mondjuk ebben ártatlan vagyok. Tanulság: a birtokos eset, és a birtokos névmás nem egészen ugyanaz...
---
Tegnap volt a névnapom. Rengeteg SMS-t, üzenetet, telefont, stb. kaptam, meg is lepődtem. Érdekes, hogy olyan ember is írt, akivel sajnos évek óta nem beszéltünk, és olyan is, akivel csak egyszer találkoztam.
Meg az is komoly, hogy hányféleképpen lehet a Gábort becézni. :) De ezt inkább nem fejtem ki bővebben... :P :)
Délután Katáékkal nosztalgiáztunk egyet, kávé és almafröccs mellett az Alpesiben, a sört este a Fábry-show alatt pótoltam. :)
Tegnap meg totális csőd... Az volt a terv, hogy egy kis sörike és popcorn kíséretében megnézem a magyar-hollandot, és még jó előérzetem is volt, azt hittem, meglephetjük a picit tartalékos hollandokat...
Ehhez képest úgy bevacsoráztam két sajtos stangliból eszkábált négy darab szendviccsel, hogy sört nem is bontottam, teljesen megtelt a pocim.
Aztán 0-1-nél bealudtam, és csak a teletextről tudtam meg, hogy 0-4 lett a vége. Ennyit a sörről, a meccsnézésről, és a meglepetésről... Egyértelmű, hogy nem a VB-ezüstérmes hollandok ellen kell nekünk villognunk, de ez a végeredmény mégiscsak elkeserítő...
---
Mármint a motorok bőgnek fel. A Forma-1-ben. Végre. :) Lassan kezdődik az időmérő. Utána kimegyek Écsre. Kaptam pár filmet DVD-n, a tévében meg lesz egy-két focimeccs is, szóval nem fogok unatkozni.
Aztán óraátállítás, meg hajnali kelés a futam miatt, de ezt már említettem legutóbb... :)
Valamit még akartam írni, de fogalmam sincs, mi volt az. :/
Úgyhogy ennyi.
Jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

2011. március 23., szerda

Na ugye

Pont nemrégiben írtam arról, hogy a problémák mennyire "körülményfüggők", relatívak tudnak lenni.
Ez a feltevésem az elmúlt napokban újfent beigazolódott. Kezdődött azzal, hogy vasárnap és hétfőn, tehát egymás után két éjjel sikerült szemüveggel a fejemen, újsággal a kezemben, égő olvasólámpa mellett elaludnom, egyszer fél 4-kor, másodszor pedig fél 3-kor ébredve fel. Ez állítólag az egész "effektív" alvást tönkre szokta vágni, mondjuk én nem voltam sokkal fáradtabb a nagy átlagnál. Meg aztán oda szoktam figyelni, hogy ez ne történjen meg, most mégis megesett. Kétszer. Na és?
Tegnap itthon volt tesóm, és értem jött melóba. Elmentünk Sparba bevásárolni, aztán hazajöttünk, picit beszélgettünk, majd sajnos hamar ment is vissza.
A Sparban dobtam egy hátast. Kihasználtam, hogy tesóm kocsival volt, vettem pár tartósabb dolgot, amiket gyalog-busszal nem tudtam volna hazacincálni. Levettem a polcról két-két doboz literes narancs-, ill. almalevet, beraktam a bevásárlókocsiba. Erre odajött az eladónéni, és nagy megdöbbenésünkre megkérdezte, hogy muszáj-e ebből ennyit vennünk. Már kezdtem azt hinni, hogy gyümölcslé-értékesítési korlátozás lépett érvénybe, amikor kiderült, hogy mától 20 forinttal olcsóbbak az üdítők, és arra akart rábeszélni, hogy várjuk meg az akciót. Megköszöntük a hölgy kedvességét, de sajnos csak tegnap voltunk kocsival, nem tudtuk halasztani a beszerzést.
Aztán valahogy a kocsiban szóba került, hogy tesóm szerint rossz szokás, ha beprogramozott tévé mellett alszom el, az nem rendes pihenés, teljes csend kell normális alváshoz- ennek mindjárt jelentősége lesz. :)
Szóval hazaértünk, és kiderült, hogy nem működik se a net, se a kábeltévé. Felhívtam a Vidanetet, akik közölték, hogy Győrben több helyről jeleztek hibát, és már dolgoznak a kijavításán. Megnyugodtam: nem vagyok reménytelen netfüggő, a gond nélkül kibírtam nélküle- mondjuk hiányzott, az tény.
Tévé szobaantennával pedig van a konyhában, így a ValóVilágot és a Barátok köztöt ott meg tudtam nézni.
De amikor bejöttem a szobába... Nincs se rádió, se CD-lejátszó, se semmi. Gépről, telefonról meg nem akartam zenét hallgatni.
Nem játszom meg magam. Nem lájkolom facebookon a "Kiskifli-nagykifli alvópóz"-t, mert azt sem tudom mi az. Nem lépek be az "Akik nem szeretnek egyedül aludni"-klubba sem, mert ha én nem szeretnék egyedül aludni, akkor életemben nem aludtam volna ki magam normálisan. De abban a csendben tegnap este komolyan mondom meg tudtam volna őrülni... Sokak szerint ebből leendő párkapcsolatomban majd lehetnek gondjaim. Egyrészt szerintem nem lesz leendő párkapcsolatom, másrészt ha mégis, abban az esetben nyilván nem lenne csend, és így nem lenne, ami zavarna. :) Ha meg lenne, akkor meg nem zavarna...:D Szóval, ja... :)
Egyébként a kábeltévé még ma reggelre sem állt helyre, csak most, meló utánra működik minden.
És igen, ha ez a műszaki hiba mondjuk februárban történt volna, valószínűleg teljesen felidegesítettem volna magam. Most már nem.
Gondolom, a Vidanet sem jókedvéből hozta össze, egy napot ki lehetett így bírni, ma már működik, és ennyi.
Helyén kell kezelni a dolgokat.
---
És ha már facebook. Egyik barátom azt írta nekem kommentben, hogy legszívesebben beállítaná kezdőlapnak az adatlapomat, mert "nagy humország az oldalam". Ezen egészen elérzékenyültem. Komolyan, nagyon jól esett, és köszönöm neki, ha így gondolja...:)
---
Ma németet korrepetálok majd MSN-en. Ez egy új dolog, teszteljük a módszert, ma lesz a második óra. :)
Holnap sokadik nekifutásra Katával próbálunk összefutni, pénteken meg holland-magyar.
Aztán hétvége. Állítólag szar idővel, de nem érdekel, élvezem, hogy most süt a nap.
Meg lesz óra-előreállítás vasárnap hajnalban, meg Forma-1 szezonnyitó Ausztráliából. Ugyancsak vasárnap reggel 6-kor idényelőzetes lesz a német RTL-en, azaz kb. fél 6-kor kelek kávézni, ami mai idő szerint fél 5. Szeretem a kihívásokat... :D
Ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!
Ja és persze feel the sunshine! ;)

2011. március 20., vasárnap

Egynapos hétvége

Pénteken a megbeszéltek szerint elmentünk Edit sógornőmmel és az egyik öccsével az Árkádba farmert nézni.
Hát elég viccesen kezdődött... :) Összefutottunk egy teleshopos volt kolléganőnkkel. Ő arra panaszkodott, hogy nem tudott venni a Saturnban kukorica-pattogtató gépet. Az egy dolog, hogy én azt sem tudtam, hogy ilyen létezik... :) Ahogy ezt mesélte, eszembe jutott, hogy megkérdezem tőle, szereti-e a mikrózható kukoricát, illetve megkérdezem tőle, hogy miért nem szerez be olyat. Nos, két gondolatom a "Miért nem szeretkezel be mikrózható popcornt?" kérdésben öltött testet, egy pillanatra azt hiszem, megállt a levegő... Kommunikáció-szak rulez! :D Na, mindegy! :)
Edit öccsével, Jocóval idén kb. először találkoztam. És pont mellettem állt, amikor felhívott egy haverja, akinek még hetekkel ezelőtt adta meg a számomat pénzügyi tanácsadás témában. A srác jó fej volt, de mivel már amúgy is ügyfelük vagyok, tárgytalan volt a beszélgetés.
Aztán még összefutottunk Jocó egy volt osztálytársával, akit én ETO-meccsekről ismerek, és pont az összefutás előtt kérdeztem tőle, hogy tud-e róla valamit, de akkor már hónapok óta nem találkoztak. Ez így leírva biztos nem túl érdekfeszítő, de megélni vicces volt. :)
Egyébként a farmervásárlás is sikerült, kb. 3-4 helyen néztük meg, ez nekem rekord! :D Ja, és teljesült a rémálmom: nem volt szék a próbafülkében, így az öltözködés nekem egy akrobatamutatványhoz hasonlított, egy ízben majdnem kizuhantam pulcsi-boxer-öltözékben az eladótérbe, de szerencsére sikerült korrigálni. :)
---
Aztán tegnap ugye munkanap volt, és most elég sok mindent csináltam, persze a többi szombati munkanaphoz viszonyítva. :)
Mondjuk nem keltem fel előbb, sőt, csak 7-re értem be, mert csak a harmadik újságosnál sikerült Nemzeti Sportot vennem... :)
Meló után aztán hazasiettem, mert kezdődött nálunk a meccs előtti sörözés. Meg kólázás, mert András barátom két kisfia is itt volt.
1-0-ra megvertük a Fradit, ami mindenképpen jó dolog. Debütált az új ETO-himnusz, sokaknak nem tetszik, szerintem viszont egész jó.
De ennél sokkal lényegesebb, hogy végre valami focira emlékeztetőt mutatott a csapat, és komolyan mondom, többet támadgattunk, mint Pinyővel egész ősszel...
A meccs egyetlen negatívuma, hogy a hideg, a nap közben elfogyasztott négy kávé, valamint a meccs előtt és alatt elfogyasztott négy sör miatt kb. ugyanennyiszer voltam pisilni a stadidonban meccs előtt, közben, és után. :D Szerencsére a budik már meg voltak nyitva, nem kellett toitoiba menni...
Kata aztán a tegnapi "randinkat" is lemondta, ezért meccs után itthon voltam, söröztem-neteztem-tévéztem.
Ötkor felébredtem, kicsit olvastam, vettem be egy Algoflexet, majd aludtam tovább.
Most semmi extra, amolyan átlagos vasárnap: tévé - megnéztem a meccs ismétlését :) -, olvasás, stb.
Fradi-verés ide vagy oda, Nemzeti Sportért ezúttal nem volt kedvem lemenni. Fáztam...:/ :)
Lehet, hogy ma még összefutunk Katával, de ez még ugye nem tuti...
Ha nem, akkor alvás lesz, meg kézimeccs, meg fociösszefoglaló. :) Ha meg igen, akkor nem tudom, hol kötünk ki. De majd elmesélem... ;)
Mára viszont ennyi!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. március 17., csütörtök

Normális kerékvágás

Azért ezt a címet egyelőre tessék baromi nagy idézőjelben érteni. Most per pillanat tényleg nem tudom, mi a "normális", vagyis tudom, sejtem, hogy mi az, de a határok kissé összemosódtak/szétnyíltak, vagy nem is tudom...
Szóval azért alakulok, mint púpos ember a prés alatt. - ahogy Anyám szokta mondani.
Most jó hangosan üvölt a hangszóróból egy félórás Delta-megamix, pötyögök egy posztot a blogomba, és ez így jó... :)
Hol is tartottam? Hétfőn délelőtt mentem ki Écsre, és nagyon gyorsan eltelt a nap. Kedden délután jöttem vissza Anyuval. És nagyon-nagyon szép idő volt. Idén eddig a legszebb. :) Anyu a lakást takarította, én a számítógépet, szóval volt munkamegosztás. :)
Katával találkoztam volna, ő aztán sajnos lemondta, de annyiban nem bántam, hogy jó volt egy kicsit pihengetni, dögleni, és persze időben lefeküdni. Jaj, a Bayern-Inter BL-meccsen úgy elaludtam, mint annak a rendje...:( :)
Tegnap pedig már mentem dolgozni. És tényleg az volt amit vártam: jó volt ott lenni. Vissza kell rázódni a hétköznapokba, elterelni a gondolataimat... Amik aztán mindenfelé járnak, és most sajnos tényleg nem a legvidámabb dolgokon agyalok...
Rájöttem, hogy még mindig hatalmas nagy ürességet érzek... Ezt sem biztos, hogy pontosan meg tudom fogalmazni... Jól érzem magam az emberek között, jó újra dolgozni, bohóckodni a kollégákkal, tudok jókat nevetni, meg minden, de... De sokszor, amikor esetleg máskor "torkot harapnék át" - ez így túl erős: inkább kiakadnék valamin -, akkor ledöbbenek magamon, hogy "Úristen, ilyen dolgon kiakadni, normális vagy?", és inkább hagyom az egészet a francba... És továbbra is utálok vitatkozni... Persze szerencsére erre mostanában nem is nagyon volt szükség... :)
Ilyen komoly érzelmi hullámzásban legutóbb kb. - ha lehet ilyet mondani - eddigi kedvenc posztom megírásakor volt részem, de most tényleg teljes összevisszaság van az agyamban...
És most ez - sajnos? - nagyon nem arról szól, hogy belép-e az életembe a nagy Ő, vagy tán egyedül fogok meghalni, vagy ilyesmi. Ez most más. Ez mélyebb.
Egyébként a nagy Ő-re nem számítok. Már nem. De erről nem most fogok értekezni...
Ja: és ez a mai szar idő tetszett. Mert ebben már tavaszi esőt éreztem, nem azt a téli undorító fost... :)
Tegnap a fodrász nem maradt el, holnap pedig sógornőm elkísér farmert vásárolni, ami nekem nem egy kedvenc programom. Mármint a vásárlás. :)
Szombaton pedig megyünk dolgozni, de korán kéne kelni, kb. 4-kor, hogy beérjek 6-ra, hogy leléphessek 2-kor, mert meccs lesz. ETO-Fradi. Előtte meg sör, valószínűleg nem a Sörkertben, hanem nálunk. Este meg vagy ivászat, vagy táncitánci. Vagy valami remélem lesz. Nem lesz kedvem itthon csücsülni, annyi szent.
Na, és azt hiszem ennyi.
Csak gondoltam gyorsan "helyzetjelentek", mert legközelebb kb. vasárnap lenne időm normálisan írni, és hátha addig hiányoznék valakinek... :)
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. március 14., hétfő

Terápia

Körülbelül ott tartottam, hogy csütörtök délután hazamentem Anyuval Écsre. Tulajdonképpen jó is volt, elvoltunk: tévéztünk, beszélgettünk, nagyokat kajáltam - volt mit pótolni ugyebár szegény pocimnak...-, csak hát az otthonlét apropója... :(
Aztán pénteken tesómék is megérkeztek. Magam sem tudom megfogalmazni miért, de sokkal könnyebb volt úgy átvészelni ezt az egészet, hogy ők is ott voltak. Egyébként nem temetés volt, hanem búcsúztatás, a kettő közötti különbséget most nincs kedvem leírni, de gondolom a dolog jellegéből adódóan egyértelmű.
Most kivételesen nem jöttem vissza tesómékkal Győrbe, otthon maradtam még egy napot. Anyuék is eléggé meg voltak/vannak zuhanva, én sem akartam egyedül lenni, így ráhúztam még egy kicsit az otthonlétre.
Nagyon nehéz... Tartok tőle, ott Écsen, soha semmi nem lesz már a régi, vagy legalábbis nagyon hosszú időnek kell ahhoz eltelnie... Még mindig várom, hogy kiderüljön, hogy csak egy rossz álom volt ez az egész.
Ja, és olyan dolgok vannak, hogy csak úgy lesek ki a fejemből: hihetetlenül gerinctelen féreg embereket hord a hátán a föld... :/
---
Na.... Akkor lazítsunk egy kicsit! Csertői bemutatkozott az ETO kispadján. 0-0-ás döntetlent játszottunk az MTK otthonában, ami így első blikkre nem túl nagy előrelépés. De állítólag ez azért sokkal nézhetőbb 0-0 volt, mint Pinyővel.
Nem szeretném, hogy a Vidi legyen a bajnok. Nincs túl sok bajom a fehérvári csapattal, de a szurkolóikkal ugye megy a rivalizálás, és nagyon nagy lenne az arc "odaát".
Ezért a szombati, egyébként a tavasz meccseként beharangozott Fradi-Vidin magyar bajnokin életemben először szorítottam a budapesti zöld-fehérek sikeréért. Na, és a Fradi történelmi, 5-0-ás vereséget szenvedett, még soha nem kaptak ki öt góllal az Üllői úton.
Lehet venni Fradi-pólót olyan felirattal, hogy "Köszönöm Istenem, hogy fradistának teremtettél." Fradi-szurkolói hatékonyságomból kiindulva gyárthatnának olyan pólót is, hogy "Köszönöm Istenem, hogy a Goszit nem fradistának teremtetted." :) Egyébként nem hullattam krokodilkönnyeket... Csak ne ellenünk térjenek magukhoz szombaton... :/
---
Szombaton délután jöttem vissza Győrbe. Tesómmal elmentünk Árkádba shoppingolni, egy farmert akartam venni, lett belőle egy ing, egy kabát, és egy pulcsi. Farmert majd valamikor a héten nézünk- sógornőmmel.
Este pedig Smuki, megittunk pár korsó sörikét. Csak szolidan. Nagyon jó volt, mondjuk kicsit "terápiás jellege" volt, nagyokat beszélgettünk mentősökkel, ápolókkal. :)
És most tényleg nagyon jó volt emberek között lenni, akárhol otthon lettem volna, masszívan közeledtem volna a becsavarodáshoz.
A villába pedig Béci ment vissza. Nem mintha nem lenne teljesen mindegy, de én jobban örülök neki, mint Szandikának. Nem bírtam azt az idegbeteg csajt...
Tegnapra volt szó egy kézimeccsről, meg egy Laposról. Végül egyikre sem mentem, itthon voltam, tévéztem. Csak egy helyre mentem le. Nem fogjátok kitalálni: a benzinkútra, Nemzeti Sportért... :)
Itthon voltam, alukáltam, olvastam, tévéztem, játszottam.
Most olyan egy kicsit, mintha szombat lenne, megyek megint Anyuékhoz, és holnap vissza. Lehet, hogy már délelőtt, és lesz egy kis tavaszi nagytakarítás. Legalábbis tervezzük. :)
Szerdán végre eljutok fodrászhoz, szombaton meg meló, utána meg ETO-Fradi.
Ennyi a fix a hétből.
A mai bejegyzés meg ennyi.
Jók legyetek, jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. március 10., csütörtök

Újrakezdés

Hétvégén összeállt a fejemben egy poszt, amiben leírtam volna, hogy miért nem szabad most egy darabig folytatnom a blogot.
Arra gondoltam, hogy nagyon a történtek hatása alatt vagyok, és valamennyire önmagamat is becsapnám, hogyha ezt a témát itt kerülném. Akkor viszont kicsit "torz" ez az egész.
Meg hát igazából kit is érdekel ilyenkor, hogy mit játszott az ETO, hogy a Forma-1-ben az új Pirelli-gumik rosszabbak a vártnál, vagy hogy esetleg kivel fogok sörözni a hétvégén.

Aztán arra jutottam, hogy az életnek - bármennyire morbid ezt most így leírni - mennie kell tovább.
Most ez egy hatalmas nagy "pofon", amit még jó darabig cipelni fogok magammal, de nem nagyon szeretnék írni róla. Mondjuk nem is nagyon tudnék...
Tehát újrakezdem úgy, hogy tulajdonképpen be sem fejeztem.
----
Szóval szombaton kimentem Écsre, és ahogy vártam, szörnyű élmény volt. Döbbenet, gyász, szótlanság, teljesen nyomasztó hangulat. Mondom, ebben semmi váratlan nincs, mindenesetre sírni tudtam volna.
Aztán Anyu visszahozott Győrbe, ETO-meccsre. Hazai pályán 1-0-ra kikaptunk a Vasastól, valami botrányosan rossz játékkal. Igazából fel sem húztam magam a dolgon, aminek csak az egyik oka volt az, hogy tulajdonképpen csak testben voltam ott a meccsen...
Időközben kiderült, hogy ezt a teljesítményt már a vezetőség is megelégelte, elküldték Pintér Attila vezetőedzőt. A győri származású Csertői Aurél lett a gárda új trénere, nagyon bízom benne, mondjuk az egyértelmű, hogy Pityőnél csak jobb lehet. Legalábbis merem remélni.
Egyébként a játékosok szégyellik magukat a gyenge játék miatt, és pénteken fizetik a buszt és a belépőt az őket Pestre az MTK ellen elkísérő szurkolóknak.
Lehet, hogy üres gesztus, mindenesetre szép kezdeményezés. Mondjuk nekem sajna máshol lesz jelenésem, de erről majd lejjebb...
Meccs után Melindával és Zsófival beültünk egyet a Babylonba, kicsit próbálták elterelni a gondolataimat, de szerintem nem lehettem akkor túl szórakoztató társaság...
Hazatérve kitelepültem a konyhába, sör, cigi, és Való Világ. Kicsit "kiszellőztettem" az agyamat, de ez akkor nagyon kellett...
Vasárnap ahogy terveztem, tévéztem, olvastam, és e-mailekre válaszolgattam.
Amit viszont nem terveztem: este nagyon rosszul lettem. Fogalmam sincs, hogy gyomorrontás, vírus vagy mi volt, mindenesetre nagyon cefetül éreztem magam. Éjjel szinte semmit nem aludtam, hétfőn pedig még arra sem volt erőm, hogy elmenjek dokihoz, pedig innen kb. 2 percnyi sétára van a rendelő.
De elkezdtem kúrálni magam: tea, keksz, és egy pár virsli. Semmi más nem ment le.
Kedden elmentem végre a doktornőhöz, javasolt gyógyszert, meg pihenést írt elő. Ekkor már meg bírtam enni két melegszendvicset is. Sima sajtos-vajast, natúr.
Tegnap már kezdtem jobban lenni, és hosszú idő után először meg is éheztem. A virsli-reggeli után sütöttem ebédre rántottát, a vacsi meg keksz, tea, és joghurt.
Nem hibbantam meg, nem lettem gasztroblog sem, csak azért írom le, hogy miket ettem, hogy látható legyen a "lépésről-lépésre-elv" megvalósulása.
Ma visszamentem dokinénihez, kiírt egész hétre. Aztán meglátogattam Anyut a munkahelyén, majd hazajöttem.
Ja, és ma már végre voltam vécén is. Bocs, tudom, tán túl sok az infó, de jelen állapotomban ez most siker.
Délután Anyuval hazamegyek, aztán holnap délután temetés. Az lesz szerintem a legnehezebb az egészben. Bár már ezt sem tudom...
Szombaton tesómékkal megyünk sörözni, bár a Forma-1-szezon nem kezdődik el, az idénynyitó sörözést megtartjuk.
Vasárnap meg ketten is hívtak ide-oda, majd még kiderül, hogyan fog alakulni.
Aztán még a plázába is jó lenne elmenni ruhát nézni, láttam egy-két ígéretes göncöt, de egyedül aztán el nem megyek...
Hétfő-kedd meg szabad, mert ugye nemzeti ünnep, meg hosszú hétvége.
Meló tehát csak jövő szerdán. Utána meg fodrász. - Ez csak azért írtam ide, hogy el ne felejtsem! :) -
Komolyan mondom, valamennyire a munkát is várom. Mármint jó lesz újra tartósan emberek között, visszarázódni a dolgos hétköznapokba. Akkor talán vége lesz a sok agyalásnak.
---
Jah, és végül, de nem utolsó sorban nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki bármilyen formában segített átvészelni az elmúlt napokat!
---
Ennyi mára.
Jók legyetek, puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

2011. március 5., szombat

Döbbenet

Nem vesztem el, ez a kis szünet be volt tervezve. Tudtam, hogy zsúfolt hetem lesz, és csak hétvégén lesz időm írni. Ami aztán történt...
Na de kezdem az elején. Szombaton Smukinál adtunk a testünknek rendesen, söröztünk-beszélgettünk. Fél 1 körül jöttem haza taxival, és még jó darabig neteztem-tévéztem, mert nem voltam álmos.
Vasárnap tévé, relax, regenerálódtam.
Elindult az új magyar "focishow", monstre, több mint 2 órás összefoglaló a magyar bajnokikról Harmadik félidő címmel a Sport2-n. A műsor nyilván még gyerekbetegségekkel küzd, de nem lesz rossz.
Hétfőn semmi, kedden fogorvos. Előtte nem bírtam ellenállni a kísértésnek, és lementem a Hollóba, kávé, kóla, cigi. Utána persze fogmosás.
Szerdán? ETO-meccs, MK-nyolcaddöntő az MTK ellenében. 1-1 lett a vége, a pesti 0-0 miatt idegenben lőtt góllal kiestünk. A stadionban a WC-k le voltak zárva, pottyantós budikat állítottak be. Állítólag azért, mert nem számítottak arra a stadion tervezésekor, hogy télen is rendeznek meccseket, és ezért befagy a rendszer. Vagy hálózat, vagy mi. Szóval értitek.
Csütörtökön ismét fogorvos. Lett volna. Előtte bementem a plázába, teljesen véletlenül összefutottam Katáékkal, és beültünk a Lipótiba egy kávéra. Közben Anyu telefonált. És azóta a hívás óta nem olyan a világ, mint régen...
Lemondtam a fogorvost, teljesen szétestem, biztosan nem bírtam volna ki a mókerálást.
Tegnap a munkahelyemen csak lézengtem. Szerencsére hamar letelt a nap, így ismét pláza, ismét Kata, ismét Lipóti.
Most majd indulok haza Écsre, de hamar jövök is vissza. 4-kor ETO-Vasas. Utána elvileg nőnapi buliba mentem volna a Pirate-ba, de már korábban lemondtam, most már méginkább lemondtam volna.
Holnap pedig itt leszek. És nem fogok csinálni semmit. Max. újságért lemegyek, meg függőben lévő mailekre igyekszem válaszolni. És letelik a hétvége.
Most nem jó a hétvége. A hétköznap sem. Szar itt lenni egyedül az üres lakásban, szar lesz kimenni Écsre is, és emberek közé se nagyon vágyom. Ürességet érzek.
Igen, a falunkban történt az újabb családi tragédia. Az utcánkban. A szomszédunkban. Az ember próbál valami értelmeset írni, de képtelenség.
Úgyhogy be is fejezem.
Jó hétvégét mindenkinek, vigyázzatok magatokra!

2011. február 26., szombat

Burkolt protekció

Tegnap délelőtt elmentem fogröntgenre. Anyu "természetesen" odatelefonált, hogy majd megyek, és lehetőség szerint vegyenek előre. De azért szóljak is ott valakinek. Kétszer-háromszor kijött az asszisztensnő, aki "nem ért rá" elvenni a papíromat, ezért hát slattyogtam vissza a helyemre.
Ami nem is volt gond, elvoltam, mint a befőtt, volt nálam Forma-1-újság. :) Aztán amikor végre oda tudtam adni a beutalót, a hölgy kérte a személyimet is. Mondtam neki, hogy azért bizony vissza kell mennem Anyu irodájába. No, innentől tiszta volt a helyzet, asszisztensnéni mondta, hogy elhiszi az adatokat, és nagyjából 5 percen belül bent voltam. Mondjuk szerintem ennyi idő után már amúgy is én következtem volna...
Aztán kiderült, hogy a hölgy azért nem figyelt rám oda, mert azt hitte, hogy a bátyám fog menni, akit velem ellentétben ismer... :)
Találkoztam ismerős beteghordóval, informatikussal, sőt "ismerősanyukával" is. Morbid: nem egy vidám hely ez a kórház, de nekem kicsit hazai pálya... :) És még egy átfedés: Anyu dolgait a munkaügyön Melinda barátosném húga intézi... :D
A kórházból kunbélára (a szerk. megj.: nem húzza alá a helyesírás-ellenőrző! :O :D) mentem, gyógycipő-boltba. A receptem ugye novemberi, tehát már lejárt, újra kell dátumoztatni.
Egy csuka 7000 forint, és nem garantált, hogy tartósabb, mint egy bolti, de jobban tartaná a bokámat, mint amazok. Amúgy másfél hónap alatt készül el, és recept nélkül 30 ezer forint lenne... Ja, és nagyon csúúnya... :S De hát tényleg a cél szentesíti esetünkben...
Nem sokkal dél után már otthon is voltam. Olvastam-tévéztem-pihengettem. 5-kor aztán kezdődött a Siófok-ETO. A Sport M közvetítette, ezért 4 körül a biztonság kedvéért bekapcsoltam a digidobozt, hogy rendben működik-e. Hát nem működött. Az általam ismert módszerekkel nem tudtam bele életet lehelni, ezért az idegbaj határán felhívtam a vidanet ügyfélszolgálatát. Egy kedves hölgy segített, csináltunk rendszerfrissítést, és láss csodát: ... vagyis ehelyett ETO-meccset! :D
De ezzel még nem volt vége. Öt előtt kb. 10 perccel hív András barátom, hogy nem működik a digije... :) Így aztán nála is levezényeltem egy frissítést, és nála is működött.
Amúgy 1-0-ra nyert az ETO Siófokon, a második félidő már nem is volt annyira szörnyű, viszont idegesítően nagy helyzeteket sikerült kihagyni. :/
Nagyon álmos lettem este, azt hittem, a Barátok köztöt már ágyból nézem, de aztán felélénkültem, és olyan 11-ig olvastam még.
---
Nagyon bírom ezt a Sebestyén Balázs-gyereket. Tetszik a műsorvezetési stílusa, amikor kell, akkor komoly, máskor bohóckodik, néha pedig rendesen odapakol az embereknek.
Volt a Morning show-ban ez a Hortenzia nevű csaj, aki SMS-ben, majd telefonon panaszkodott a munkahelyi körülményekre, erre föl munkáltatója annak rendje és módja szerint kirúgta.
Ha egy lakáshitel törlesztő családban én vagyok az egyetlen kereső ember, nem panaszkodnék munkahelyemre az "egész ország" füle hallatára. Ez okés.
Az is okés, hogy emberek százezrei panaszkodhatnának, de mégsem teszik.
De Balázsék felkarolták a csajt, már kapott több állásajánlatot, jogi segítségét, és a három műsorvezetőtől az új munkahely megtalálásáig anyagi támogatást kap.
Pedig baromira nem lett volna muszáj a segítségére sietni, mégsem tették, szép gesztus...
---
Július 1-től a zérótolerancia elvét követve betiltják a dohányzást kis hazánk minden zárt vendéglátóipari egységében, meg buszmegállóban, meg még sok helyen.
Alapvetően jó döntés. Az egy másik kérdés, hogy per pillanat nem tudom elképzelni, hogy egy kávé, de főleg egy hétvégi sörözés alkalmából ne gyújtsak rá...
Majd valami lesz. Megszokom. Vagy leszokok. Akkor... De ezt senki nem kérheti számon rajtam, ez nem ígéret, csak morfondírozok... :)
---
Mindjárt irány Écs. Este meg vissza, kórházi cimbikkel megyünk Smukiba sörözni. Ennyit a piacramenésről. :) Holnap meg el kéne mennem cipőt nézni... :/ A szokásos...
Na, asszem ennyi voltam, jók legyetek, jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

2011. február 24., csütörtök

Péntek az én (szabad)napom

Az egész tegnap reggel kezdődött. Leszálltam a szökőkútnál a 14-es buszról, majd bementem kenyérért a Lipótiba. Be sem raktam a táskámba, így siettem a Honvéd ligetbe, a 7-es buszra. De a busz nem jött. Egy járat kimaradt, majd fél órát várakoztunk korán reggel a -10 fokban. Akkor jutott eszembe, hogy ebből erre a hétre öt nap mindenképpen sok lenne, kéne egy nap szabi.
Mire az irodába értem, meg is született az ötlet: mivel a fogröntgennel csak a mínusz órákat gyűjtögetném, inkább szabit kérek péntekre, és a röntgen után elintézek más dolgokat is, elmegyek például gyógycipő-témában körülnézni. Mivel a recept, amit Anyu korábban kért, szerintem már sajnos lejárt, ezért az ortopédiára is kell mennem... De ez a nap erre lesz szánva. Így persze a szombati piac-túrának tuti lőttek, annyit nem lesz kedvem csámborogni... :/
Holnap annyi a megkötés, hogy 5-re haza kell érni, kezdődik a Siófok-ETO meccs, és a "tavaszi szezon". A meccset adja tévé, remélem, a digi-szar működni fog.
Ja, és 36 ezer forint lett a gázszámlám, több, mint négyszer annyi, mint Anyuéknak Écsen. Persze elfelejtettünk diktálni, és ennyit számoltak ki... :/
A gázóra meg a nevemen sincs még, nem írattuk át még tesómmal, ezért "kuncsorogni" sem fogok tudni bemenni... :/
---
Nyílt levélben kérték a Győri Audi ETO KC szurkolói a klub vezetőit, hogy még egy évre hosszabbítsák meg a jelen állás szerint távozó Simona Spiridon és Aurelia Bradeanu szerződését. Pusztán érzelmi alapon, mert ők a legkedvesebbek a szurkolókkal... Nehéz, nagyon nehéz ügy. Szimi és Mika két valóban két nagyon szimpatikus játékos, de - ahogy már írtam - ez egy profi klub, szponzorokkal, célokkal, elvárásokkal, és szakmai elképzelésekkel, amibe ők ezek szerint nem férnek már bele...
A szezon hátralévő részében mindent meg kell tenni a sikerért, a két lányt méltóképpen elbúcsúztatni, és jövőre jönnek a potenciális új kedvencek, egyebek mellett Löke és Lekics is.
A focistákkal is meglepően sokat foglalkozik a napokban a Nemzeti Sport. Irigylésre méltó stadion, infrastruktúra, jó úton járó szakmai munka - pff... :)-.
Pintér Attila vezetőedző úgy fogalmaz, hogy kis hazánk sajnos az irigy emberek országa. Sajnos, ebben nagyon sok igazság van.
És ha már Nemzeti Sport, és irigyek országa... Egy kedves ismerősömmel kapcsolatban van egy cikk a mai lapszámban. Ennek általában örülnék, de ezesetben sajnos elég szomorú az apropó. Móni kerekeszékkel közlekedik, és az új-zélandi evezés világbajnokságon a fogyatékosok kategóriájában 4. helyen végzett. Szó volt róla, hogy megválasztják evezésben az év sportolónőjének, de erre nem került sor. Egészen döbbenetes módon saját klubja, a Győri Vízügy Spartacus Evezős Klub kampányolt a díjazás ellen. Az ok: a klub megvált Móni edzőjétől, mire ő természetesen bejelentette, hogy ő is követi mesterét. Pff...
Lengyel Mónika jó eséllyel pályázhat a 2012-es londoni paralimpián való részvételre, és akkor felkészülés helyett ilyen dolgokkal kell foglalkoznia... :/
Én pedig most "a megváltozott munkaképességű dolgozó" lettem. Egy volt csoporttársnőm szakdolgozatához töltetett ki velem ebben a témában egy kérdőívet. Egy mozgássérült ismerősöm pedig azzal keresett meg, hogy egy alapítványnál dolgozik, és arra kér, hogy írjam meg "munkavállalói sikertörténetemet". Mert hogy mozgássérült vagyok, de mégis lediplomáztam, beszélek egy idegen nyelvet, és épek között élek, és dolgozom.
Sajnálom, hogy ez olyan "nagy dolog"-nak számít. Ez nem érdem, vagy szenzáció, tanultam, mert tanulnom kellett, és ebben családom, tanáraim, majd később barátaim csak támogattak, és most munkahelyemen sincsenek állapotomból adódó gondjaim...
Szóval majd valamit írok, a gond az, hogy névvel-fényképpel kell, megy valami felmérésbe, vagy szóróanyagba vagy mibe. Semlegesnek kell lennem, nem akarok nagyképűnek, önfényezőnek, vagy ilyesminek tűnni...
Ja, és a kézenfekvő megoldásra a válasz: nem mondhatom le a "felkérést", kedvelem a srácot, nem akarom megbántani...
Hamarosan majd új látványelemekkel fog bővülni a GosziBlog, már dolgozunk a végleges megoldáson! :)
Ennyit mára.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. február 22., kedd

Legyen már tavasz! :)

A hétvége egész jól telt. Mondjuk újabban erősödik bennem az az érzés, hogy a hétvégében a kedvenc részem a péntek délután.
"A munkát letéve" lehet egész délután kellemesen hesszelni, és még két olyan nap hátravan még a hétből, amikor nem kell órára kelni. :) Ez mondjuk annyiban nem érint, hogy hétvégén, vagy szabi alatt általában viszonylag korán kelek, jóval hamarabb, mint ahogy hétköznap gondolnám. :)
No... Szombaton betértem a Hollóba egy kávéra, és a kórháznál szálltam fel a buszra. A leszállás elég viccesre sikeredett. Már utazótáskával a vállamon álltam az ajtónál, jeleztem, az mp3-at kikapcsoltam - ilyenkor ki szoktam, sofőrnek köszönés, hátha valaki utánam szól stb. -, amikor megszólalt a zsebemben a telefonom. Mindenki engem nézett, hogy miért nem veszem már fel, de sajnos foglaltak voltak a kezeim, nem fértem hozzá, így esélytelen volt... Mindegy, már túl vagyok rajta, hogy zavarjon, ha esetleg hülyének néznek. Nem érdekel. Viszont mintha valaki utánam integetett volna... Ami nem baj, csak zavar, hogy nem tudom, ki volt az...
Otthon aztán megvolt az ETO-délután. A focisták hazai pályán kaptak ki 2-1-re a Halitól (ma meg ikszeltek a visszavágón, így kiestek), a csajok viszont szenzációs, 9 gólos győzelmet arattak a norvég Larvik otthonában. Nem túlzás, történelmi siker, iszonyatosan jók voltak a csajok.
És már biztos, hogyBahreinben a helyi zavargások miatt elmarad a szezonnyitó F1-nagydíj. :( A szezonnyitó sörözést viszont megtartjuk. :) Ráadásul március 15. miatt 4 napos hosszúhétvége lesz, ha jól tudom. Csak arról nem tudok még semmit, hogy 14-ét, hétfőt mikor kell ledolgozni...
No, de jól elkanyarodtam. Otthon ismét csak Kisalföld-olvasás-maraton volt, meg nagy kajálások, meg tévé, és sok-sok alvás. Vasárnap ebéd után is kb. 2 órát aludtam, csak azt nem értem, hogy ilyenkor apám miért hiszi azt, hogy beteg vagyok... :)
Vasárnap este jöttem vissza Győrbe. A benzinkútnál már nem volt Sport, így Borsot vettem. És olyat röhögtem Hajdú Péteréken... :) Nem nagyon - sőt nagyon nem - bírom azt az embert, ezért jót röhögtem azon, hogy amikor eladta a telefonját, nem törölte ki belőle felesége nyaralós-vízparti-bikinialsós képeit... Ennyire nem lehet balf*sz... :D Még civilként sem, hát még celebként. :) Szóval durva. Ha meg megtervezett "média-geg" volt, akkor pedig szánalom a köbön... :/ :D Mert persze a telefon új tulajdonosa eladta a képeket a Borsnak. :)
---
A Kisalföldet olvasva rámtört a nosztalgia. A Dunakapu teret 1-2 hónap múlva lezárják, jó alaposan felújítják. Nekem meg eszembe jutott, hogy régen mamám évtizedekig árult ott a piacon. Én meg nem is tudom, mióta nem jártam arra. Lehet, hogy szombaton reggel kinézek. Eszek sült kolbászt, meg körülnézek, hogy miket árulnak ott mostanában. A benyomásaimról persze majd beszámolok.
---
Eddig nagyjából ennyi történt a héten. A hónap végéig kéne nullázni melóban a minuszóráimat. De szerintem kiíratom szabiból. Ez olyan 2-3 napot jelentene, ami persze nem kellemes... De jelen állás szerint nyáron nyáron nem lesz kivel, nem lesz miből, ennek okán pedig nem lesz hová menni, így ennyi "könnyelműség" simán belefér... :/
A héten még ugye fogröntgen is lesz valamelyik reggel... És csak utána megyek melózni, és ez sem valami túlórára ösztönző kiindulási helyzet... :/
Na, de majd ez még alakul.
Hétvége meg még teljesen képlékeny, a piac például tényleg komoly terv, de egyedül nem tudom, hogy lesz-e kedvem hozzá.
Lehet, hogy aztán megint kimegyek Écsre, mert az utána következő két hétvége nagyon "telítődik", akkor nem biztos, hogy lesz rá időm. :)
Ja: tudom, hogy Alekosz mester egyik gondolatmenete kapcsán akartam írni valamit, de ma nincs kedvem túl komoly dolgokkal foglalkozni. Így ez még mindig csúszik! :)
És tavaszt akarok. :) Utálom a telet, a hideget, a télikabátot, a fűtést, a gázszámlát, a foci-, és F1-szünetet, a sötétedést... Szóval ja... :)
Ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. február 19., szombat

Vegyesfelvágott 21

Vegyesfelvágott nélkül nem GosziBlog a GosziBlog, így most felélesztem ezt a címet. Nem mintha nem lett volna mostanában ilyen "ömlesztett bejegyzés", de Vegyesfelvágott kell néha. Főleg, mert a 21-es állítólag szerencsés szám. :)
---
Ha összefutnék ama bizonyos jótündérrel, és jó lennék nála egy kívánságra, akkor valószínűleg csalhatatlan emberismeretet kérnék tőle. Mert tényleg nagyon jó lenne "olvasni" tudni, ki milyen ember, kitől mire számíthatsz, ki az aki tényleg jó fej, és ki az, aki csak megjátssza magát neked.
Amúgy ennek jelen pillanatban nincs személyes háttere, főképp a ValóVilág kapcsán jutott eszembe. Olivér kiesése után egyes emberek olyan szinten fordultak ki magukból, hogy az döbbenet. Még akkor is meglepő, hogyha forgatókönyv szerint megy a műsor. Ami persze teljességgel lehetséges.
Már többször írtam, igen, nézem a műsort, még ha ezért sokan "kultúrbarbárnak" is tartanak, és próbálom leszűrni belőle a magam kis tanulságait.
Mondjuk a benti emberkék nagy része annyira ostoba, hogy az valami hihetetlen. Nincs olyan közöttük, akire egyértelműen mondanám, hogy szurkolok neki.
Alekosz mondjuk egy külön kategória. A személyisége szerintem nem teljesen okés, de azok a szövegek... A tegnapi Jerzy-osztás: "Te egy retardált légpisztoly vagy!" Ilyen szövegek honnan jönnek neki? :)
Ugyancsak tegnap formált véleményt a fiú-lány barátságról, erre majd valamikor bővebben visszatérek, most terjedelem, és idő hiányában nem fog menni...
---
Sportrovat. :)
Forma-1: elterjedtek olyan hírek, melyek szerint Kubica állapota korántsem olyan jó, mint ahogyab ezt kommunikálják. Az infó Robert barátnőjétől ered, de persze mindenki rögtön cáfolta. Azért remélem, tényleg nincs nagy gond... Mondjuk az, hogy a keze-lába 17 (!) különböző helyen tört el, egészen elképesztő szám...
Helyettese egyébként Nick Heidfeld lesz, akit nem nagyon kedvelek, de a BMW-nél csapattársak voltak, ismerik egymást, szóval a lehetőségekhez mérten lesz "csapatmunka" is.
Vettel meg - már elnézést - olyan szinten nyalt be csontig a Ferrarinak, hogy majdnem leestem a székről, amikor olvastam. Hogy gyerekkora óta erről a csapatról álmodik, meg ha tehetné, világkörüli útra küldené Alonsot vagy Massát, hogy vezethesse az egyik autót... Nevetséges, komolytalan! :)
Baumgartner neve pedig felmerült a Hispania Racing Team második számú pilótájaként. A kacsát szerencsére hamar lelőtték. Nem, nem utálom Zsoltot. Mondjuk nem is szeretem, ez is igaz. Pontot is szerzett 2004-ben az USA GP-n a fostalicska Minardival, ezért is riszpekt, de semmi eredményt nem mutatott fel versenyzőként más kategóriában. És ez égő. Pedig a Forma-1-tapasztalat nagyon jó referencia.
Foci:
Kikapott a Barca a BL idei első fordulójában az Arsenal otthonában. Nem aggódok, a visszavágón remélhetőleg simán a maguk javára döntik el a továbbjutás sorsát.
Ronaldo pedig bejelentette visszavonulását. Nem a Cristiano, hanem a másik. Az igazi. Il Fenomeno. Én nem nagyon kedveltem, mocsok húzásnak tartottam, amikor a 2002-es VB után a Real Madridhoz igazolt úgy, hogy előtte az Internazionale időt és pénzt nem kímélve mindent megtett a felépüléséért. Ő pedig így hálálta meg. Persze nyilván a milánóiak sem jártak rosszul.
Voltak hülye dolgai, de el kell ismerni, játékosként egy zseni- volt, a jelen állás szerint.
Azért írhatok én itt bármit a Barcáról, vagy Ronaldoról, mazochista módon azt várom már cefetül, hogy a magyar bajnokság kezdődjön. Március 2-án fogadjuk az MTK-t Magyar Kupa-meccsen, 5-én pedig már a Vasast bajnokin. Ma amolyan felvezetésként Ligakupa-meccs lesz a Haladás ellen, de csak tévében nézem, ez a sorozat nem élvez sajnos prioritást... Ja, utána pedig a kézis csajoknak lesz BL-meccs. Tőlük egyébként a szezon végén távozik Aurelia Bradeanu. Nagyon sajnálom, Mika hozzánőtt ehhez a csapathoz, már a 2005-ös első "újkori" bajnokcsapatnak is tagja volt. De sajnos a vezetőség a játékoskeret összeállításakor nem mindig hallgathat az érzelmekre. Azért jó lenne, ha Bajnokok Ligája-győzelemmel koronázhatná meg győri pályafutását. :)
---
Mostanában megint mindig úgy alszom el, mint akit fejbe lőttem... :/ Este 10 körül lelövöm a gépet, beállítom a telefont, beprogramozom a tévét, elkezdem kiolvasni a Nemzeti Sportot, és reggel azon kapom magam, hogy az elejét már nem is olvastam. Mert mindig hátulról kezdem... :) Azért ez nagyon komoly... :/
---
Elkezdtem fogorvoshoz járni. Egy fog elkészült, még hármat kell mókerálni. Rosszul hangzik, de én azt hittem, még ennél is rosszabb a helyzet. Viszont ez a doki nagyon ügyes, jól dolgozik, és abszolút nem fáj, amit csinál. Csak hát kellemetlen...
Ja, és a Holló felett van a rendelője, de most kénytelen vagyok becsapni a reflexeket... :D
---
Felírtam a kis cetlimre, hogy Bakács Tibor Settenkedő. De tudjátok mit? No comment...
Voltál már úgy szupermarketben, hogy éhes voltál? Valószínűleg igen. És úgy, hogy nem volt nálad pénz? Na, ez már kevésbé valószínű... Celeb vagy? Még akár az is lehet...;) Ja, és számláid befizetése után csak 80 ezer forintod marad egy hónapban? Bár úgy lenne...
Akkor mégse no comment...
---
Stephan, egy kedves német kollégám Lisszabonban volt Benfica-Stuttgart Európa Liga-meccsen. Az Vfb-ETO-meccsre készült sálat vitte magával. És azt ígérte, lefényképezi nekem a Fehér Miki-szobrot.
Sajna 2-1-re kikaptak. Azóta még nem beszéltünk, de a vereség ellenére remélem jó kis túra volt.
---
Utálom a facebook-on az új képnézegetőt... De valahol olvastam, ha egy megnyitott képnél nyomsz egy F5-öt, akkor a "régi módon" nézhetsz végig egy albumot. És akkor lehet kommentelni, látszanak a piros számok, ha épp vannak, meg stb. Szóval frankó. :) Valami még volt eszemben a facebook kapcsán, de nem tudom, hogy mi.
---
Hétvége van. Jujdejóó... :)
Ma délután megyek majd Écsre, ETO-meccsk, Kisalföldek, kaja, Anyu-köszöntés. Mondjuk tegnap jött be kocsival cuccért, így virággal már meg tudtam lepni, ezúttal nem kell buszon cincálni. :) Meg egy könyvet is kapott tőlem szülinapjára, így most csak a közös relax van hátra. Ránk fér. :)
Ja, meg a magánnyugdíjpénztáras kérelmet kell kitöltenem. Igen, hogy ha van kérem a reálhozamot, ami jár! Mert van ilyen kérelem, tegnap tudtam meg. Aki érintett, nézzen utána, nehogy meglepetés érje!
És tegnap tudtam meg, hogy a teleshopban is voltak mnyp-t... Én azt hittem, hogy az nem számított rendes munkaviszonynak... Szóval van 24 hónap plusz befizetésem... :)
---
És tulajdonképpen ennyi mára, jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. február 14., hétfő

Rövidített hétfő

Szombaton délután először is megnéztem a Poligamy című filmet. Szeretem a magyar mozikat, így ez a film elég régi restancia volt.
Végülis tetszett, nem volt rossz. Sok éve párkapcsolatban élő pasi barátnőjével ellentétben még nem nagyon akar házasodni, és gyermeket vállalni. Nagy bizonytalanságában érdekes dolog történik vele: úgy ismerhet meg különféle nőket, vagy inkább nőtípusokat, hogy nem csalja meg barátnőjét, hanem ő (Lilla) alakul át mindig másmilyen nővé. Így végül az igazit is megtalálja, akitől aztán gyerekek is születnek, és boldogan élnek, míg meg nem halnak.
Néha nem értettem, hogy jut el a film A-ból B-be, mi, miért és hogyan történik, de azért egészen nézhető film. Ja, és nekem a "második Lilla", a szőke lány jött be a legjobban. :)
Aztán hosszú idő után újra rendeltem a Don Pepéből. A rendelésfelvevő csaj annyira durva volt... :/ Annyira affektált, hogy az valami hihetetlen... :/ Hogy kérek-e extra sajtot, meg rízsfelfújtat, meg más valamit... Még jó étvágyat is olyan tenyérbemászóan kívánt, hogy majdnem sztornóztattam a rendelést... :/ :D
Egyébként a pizza finom volt, az este folyamán pedig már szivacsként funkcionált, de ez már egy másik történet... :P
Először Való Világ-párbajt néztünk. Ez az Olivér gyerek teljesen összeomlott... Béci nagyon simán maradt bent, mondjuk Olivér pedig nem nagyon törte össze magát a siker érdekében.
Én személy szerint inkább Bécinek szurkoltam, de ez a két rossz között inkább a kevésbé rossz alternatíva.
Mert hát Oli lehet, hogy agyon van tetoválva, meg menőcsávó, de kavarásai számomra egészen irritálóak voltak. Nem is beszélve arról, ahogy a vége felé Anikóval (el)bánt. Aki egyébként szintén nem teljesen százas, de nem ezt érdemelte. Enikő, Olivér barátnője sem, de ez már legyen az ő dolguk...
A döntő pillanat nagyon vicces volt... Mint egy BL-finálé büntetőpárbaja: néma csend, képernyő-szuggerálás, majd az eredmény kommentálása "pártállás", és vérmérséklet szerint... :)
Ja... Ami még érdekes: nem szeretem az öntelt/nagyképű/beképzelt embereket. A magabiztosság viszont szimpatikus. Nagyon vékony a határvonal... :)
Egész jó kis este volt. Úgy volt, hogy éjjel taxival hazajövök. Aztán meg, hogy az első busszal. Ebből pedig reggel 9-es hazaérkezés lett, nulla alvással, és annál több (féle) alkoholtartalmú folyadékkal szervezetemben.
Én alapvetően "sörös" vagyok. És ha borral kínálnak, mindig elmormolom a "sörre bor mindenkor..."-kezdetű bölcsességet, mintegy csekkolandó, hogy az most jó lesz-e nekem. Na, most volt sör-vadász-sör kombó is, a második váltásnál már nem mormogtam semmiféle mondókát! ;) Jó volt, na, néha ilyen este is kell! :D
Máig nem tudom, hogy értem haza épségben két busszal, és az is durva, hogy mennyire hosszú lehet egy gyalogos-aluljáró ilyen állapotban... :/ :D
Aztán aludtam 3-ig. Ezután fürdés, kávé, algoflex, és egy flakon ásványvíz. Meg virsli. Főtt. Életemben először főztem, eddig mindig csak mikróztam. :) Meg Anyu hozott be krémest, ez volt a desszert.
Kicsit aztán olvasgattam, meg megnéztem az ETO-Lipcse kézimeccset, majd este 8-kor villanyoltás. A Csak barátok című filmet még elkezdtem nézni, de szerencse, hogy vettem videóra, mert semmire nem emlékeztem belőle... :/
Ma reggel 5-kor keltem. Teljesen átlagos hétfői nap volt, gyorsan el is telt, de 2-nél tovább képtelen voltam maradni...
Valami tuti van a levegőben, alapvető fáradtságomon kívül is, mert teljesen hulla voltam/vagyok.
No de segáz, most már pihi van, holnapra teljesen rendben leszek. Remélem. :D
A hétben csak két dolog tűnik biztosnak. Szombaton Écs, csütörtökön meg fogorvos. Ez utóbbi persze mint púp a hátamra, de sajnos már nagyon aktuális lett... Túléljük ezt is, kerül, amibe kerül! :/ :)
Ja, meg Édesanyám a héten 59 éves lesz! :) A legfontosabb. Hétvégén köszöntés! :)
Ma meg Valentin-nap. Aki ünnepli, ünnepelje! Aki meg nem, az ne! :) Ilyen egyszerű, nem kell ezt túllihegni.
Ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. február 12., szombat

Bioritmus

Vannak dolgok, és vannak emberek, akik - egy újabb Alekosz-bonmottal élve - jó hatással vannak a bioritmusomra.
Nem kell feltétlenül konkrét személyes találkozásnak lennie, egy SMS, egy beszélgetés MSN-en, egy összefutás-odaköszönés valahol, és már dobott is valamennyit a kedvemen.
Ez csak úgy eszembe jutott... :)
---
Kubica jobban van. Nem várt tempóban javul az állapota, és ezzel még kezelőorvosainak is nagy meglepetést okoz. Két nagyon komoly műtétet hajtottak végre rajta, de már nincs az intenzív osztályon, és a lehető leghamarabb versenyautóba akar ülni.
Valószínűleg egykori BMW-s csapattársa, Nick Heidfeld fogja helyettesíteni, de a hivatalos bejelentés még nem hangzott el.
Mindeközben a jerezi teszteken az összes csapat üzent a lengyel versenyzőnek. Minden csapat elhelyezte autóján a fotón látható lengyel nyelvű feliratot, melyben mielőbbi gyógyulást kívánnak Robertnek. Szép gesztus, és egyben ékes bizonyítéka annak, hogy a profizmus, a sport és az üzlet mellett azért az emberi dolgoknak is fontos szerep jut a száguldó cirkuszban, és hogy a Forma-1-ben szerencsére nem divat a fociból - sajnos - ismert "utállak, mert 'Kubicás' vagy, én meg téged, mert Vettelnek szurkolsz."-felfogás. Mármint jó esetben nem jellemző. :)
Kubica borzasztóan optimista, már az idén versenyezni akar. Elszántsága elismerésre méltó, aztán hogy mit hoz a jövő, az majd kiderül.
Ha már sport, ETO-zok egy kicsit. 10-én megszületett a megállapodás a az Audi és a focicsapat között, így a négykarikás német autógyár évi 350 millió forinttal fogja támogatni "aranylábú fiainkat". Már röppentek fel olyan hírek, hogy a pénz elsősorban az utánpótlásra fog menni, ami így első hallásra szép dolog, de én élnék a gyanúperrel, hogy ez az osztogatás lehetőségének melegágya.
Meg van új ETO-himnusz is... Egyelőre Youtube-on még nincs fent, így nem tudom belinkelni. Szép a szimfonikus zenei háttér, de a szöveg nem kicsit giccses- egyébként Dobrády Ákos követte el...
Nagy László, az FC Barcelona kézilabdázója másfél éves huzavona után végre lemondta a válogatottságot. Nem tartom egyenes embernek, és már nem is várom vissza a válogatottba. Lehet, hogy tanulságos-jogos érvei vannak, de a másfél éves cirkuszt nyugodtan kihagyhatta volna...
Meg van újabb magyar vonatkozású bundaügy is... Magyar játékvezetői hármas dirigált egy Észtország-Bulgária barátságos meccset, a végeredmény 2-2 lett, mind a négy gól büntetőből született...
Annyira, de annyira elszomorítanak ezek a hírek... Nem veszik észre ezek a vadbarmok, hogy a szurkolókat, a futball szerelmeseit köpik le, döfik hátba ezekkel a faszságokkal? Dehogynem veszik észre, csak éppen leszarják... Bocsánat...
Lezajlott a magyar válogatott első idei meccse is, 2-0-ra vertük Katarban Azerbajdzsánt. :) Durván hangzik, nem? :) Az, hogy mi értelme volt a meccsnek, majd a Hollandia elleni két EB-selejtezőn kiderül... :)
---
Van egy lány, az Ebi. Azaz Evelin. Január 6 óta, ha mindketten netközelben vagyunk, minden este megbeszéljük facebook-on a Való Világ és a Barátok közt aktuális eseményeit. Egy üzenőfalon feltett kérdésemmel kezdődött a párbeszéd, és már túl vagyunk az 500. kommenten is. :) Csak az fura, hogy ha közben MSN-ezek valakivel, mindig enter-rel akarom elküldeni a mondandómat, és csodálkozom, hogy miért nem sikerül... :)
---
Ez a hét egyébként viszonylag hamar eltelt, és viszonylag passzívra, keveset mászkálósra sikeredett.
Péntek... Jaaj... Megint az a péntek volt, amikor ebéd után még összejön egy csomó meló, egy utolsó elég durva hajrát kell tartani- utolsó erőtartalékaim mozgósításával... :)
Aztán munka után Luiékkal elmentünk a Patio étterembe.
Már az is durva, hogy rájöttem, mostanában baromi keveset vagyok a belvárosban, pedig gyönyörű, és érdekes hely.
Az "új" Patioban is most voltunk először. Mozgássérültekkel mentünk, elvileg akadálymentes hely, gyakorlatilag nem teljesen az, de a személyzet nagyon segítőkész volt, és mindent megoldottunk, három kerekesszékes emberkével voltunk- emeleten. :)
Érdekes este volt, ismét a bohóckodás, és a nagy komolyság határait feszegettük egyszerre.
Nem tudom, hogy írtam-e már, de már nem agyalok azon, hogy ki az, aki ép ismerőseim közül el "merne" jönni velem "sorstársaim" közé. Ha úgy alakul, elhívom, ha miattam, a kedvemért eljön az oké, ha meg nem, az is oké. De csak azért nem fogok valakit "nemelhívni", mert biztos rosszul érezné magát. Ha ilyen kétségei vannak, úgyis szól. Vagy nem?
Ismét csak nem mertem újdonságot, ismeretlen kaját kipróbálni, pedig nagyon csábító volt az étlap. Cordon bleu-t ettem hasábburgonyával, és paradicsomsalátával, meg két almafröccsöt ittam hozzá..
Láttam barátja társaságában egy volt kolléganőmet. Ez az, aminél nekem nem kell(ene) több. Péntek este a barátnőmmel egy étteremben vacsora, leöblítve egy üveg borral... Jó volt látni őket... :)
A szomszéd asztalnál pedig férjével Katrine Lunde Haraldsen, a Győri Audi ETO KC norvég kapusa vacsorázott férjével... Annyira örültem volna egy közös képnek, de azért enyhén gyerekes lett volna megzavarni őket.
Este 10 után értem haza, teljesen kiment az álom a szememből, olvastam-tévéztem, két sör mellett... Ismét hajnali kettőkor kapcsoltam le a villanyt... :/ :D
Ma már voltam lenn újságért, már csak este mozdulok ki a lakásból, a Zeles-tesókhoz vagyok hivatalos... :)
Jó lenne viszonylag "lájtos", murit csapni, mert ma döglés, holnapra viszont tervezek ezt-azt, szóval jó lenne, ha nem a "regenerálódás" kötné le fő energiáimat... :P
Így asszem ennyi is. :)
Jó hétvégét mindenkinek, puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

2011. február 7., hétfő

Gyógyulj meg, Robert!

Tegnap szerettem volna írni egy "ma úgy vagyok, hogy jól vagyok"-hangulatú posztot napsütéssel, Dóri-névnappal, de az élet sajnos közbeszólt. Most pótolok, meg visszatérek, meg stb.
Szóval. Tényleg átgondoltam bizonyos dolgokat, amikre a jövőben igyekszem másképpen tekinteni. Ebben az új szemléletmódban nyilván szerepet játszik a hirtelen beköszöntött tavasz, de ez azért nem olyan egyszerű... :) Főleg úgy, ha eszembe jut, hogy a rossz idő még visszatér, kis túlzással sírni tudnék...
Na. Nem közhely: mosolyogj, és a világ visszamosolyog Rád! Nem, nem játszottam eddig sem meg magam, ha bohóckodtam-poénkodtam. Szívből jött. De az egész élethez pozitívan kell hozzáállni, itt a blogon, és a valóságban is. Mert joggal gondolhatják azt az emberek itteni panaszaimat olvasva, vagy élőben nyavalygásaimat hallgatva, hogy ez a srác egy nagy nulla... De én nem ilyen vagyok, nem szeretnék ilyen lenni.
Rengeteg olyan pasi él széles e világon, aki nálam okosabb, szebb, szeretnivalóbb, meg stb. De bízom benne, hogy nekem is van szerethető oldalam, és azt kell kihangsúlyozni, nem a rinyát...
Igazam van, vagy igazam van? ;)
---
Szombaton hazamentem Écsre. És ahogy várható volt, nem történt semmi váratlan. Most nem sorolom fel, a szokásos dolgok voltak műsoron. :)
És aludni is elég sokat sikerült, szombat este 10-től, másnap reggel 8-ig. Ez jó is volt, és kellett is. :)
Hazamenetel előtt pedig feladtam Anyu lottóját, két saját számsorral kiegészítve, de sajnos nem nyertünk... Pedig most annyira jól jönne, hogy nagyon... Még egy gyenge négyes is, komolyan mondom! :)
Szombat este Való Világot néztem, elég érdekes volt, de ezek az emberek annyira nem normálisak, hogy az valami hihetetlen...
Vasárnap ebéd után Anyu visszahozott Győrbe, így olyan 5 körül már itt voltam. Este a gépen néztem filmet (Szakítópróba). Nem voltam tőle elájulva, de azért egyszeri megnézésre tökéletesen megfelelt.
Ma már meló volt, egész gyorsan eltelt a nap. És ez nem baj, mert még mindig nagyon utálom a hétfőket... :/
Ma meg Anyu itt alszik. Mert holnap reggel jön a kéményseprő ellenőrizni a gázzal működő berendezéseket, és majd ő fogadja, én meg megyek dolgozni. Egyébként ez már pótidőpont, a kéményseprő ma jött, csak elnéztem a dátumot... :) Mindegy, nem idegeskedek rajta, tőlem ez simán megszokott... :)
---
Dóra-névnap. Köztük egy lányé, akinek rengeteget köszönhetek, és aki nélkül nem lennék az, ami. Ez talán ismét egy közhely, de én így érzem. Csak azért "ciki" egy kicsit leírni, mert valószínűleg ő is olvassa... :$ Még egyszer nagyon boldog névnapot kívánok! :)
---
És a hír, ami nagy árnyékot vetett a hétvégémre.
Net híján a teletexten "szörfözgetve" fedeztem fel a hírt, hogy Robert Kubica egy olaszországi raliversenyen nagyon súlyos balesetet szenvedett.
Az 1984-ben született lengyel pilóta az egyik legjobb, és legszimpatikusabb pilóta, az egyik legnagyobb kedvencem. Első futamgyőzelmét a 2008-as kanadai nagydíjon aratta. Azon a versenyen annyira izgultam, hogy inkább MSN-eztem közben- "egészen véletlenül" pont Dórival...
Na, de a lényeg az, hogy nagyon szimpatikus srác, a versenyzése, a stílusa, és amennyit látok belőle, a személyisége is.
A legfrissebb hírek szerint Kubica kéz- és lábsérüléseit tegnap 8 órás műtéttel rakták össze, és az is jó időbe telhet, hogy kiderüljön, folytathatja-e egyáltalán Forma-1-es pályafutását.
Az mindenesetre bizakodásra ad okot, hogy csapata, a Lotus-Renault már bejelentette, hogy ha visszatérhet, a jövőben sem fogják neki tiltani a versenyzést.
Ha nem látnák optimistán a helyzetet, nem tekintetének ennyire előre. Ez az egy bizodalmam...
Ez a szezon szinte biztosan teljes egészében kimarad, a többi meg majd idővel kiderül.
Nagyon aggódom érte, de nagyon-nagyon szurkolok neki.
Vagány srác, élete a versenyzés, szerintem fogjuk még látni a száguldó cirkusz mezőnyében... :)
Ha valaminek ilyen helyzetben örülni lehet, az talán az, hogy több versenyzőtársa is jobbulást kívánt neki, együttérzéséről biztosította, sőt Fernando Alonso meg is látogatta a kórházban.
---
Na, azt hiszem, ennyi voltam mára.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

2011. február 5., szombat

Vacsoravendég

Valamit még szerettem volna írni a filmmel kapcsolatban. Túl jó nő a csajom. De nem tudom pontosan, hogy mit.
Annyi szent, nem egy nagy eresztés, viszont tényleg "tanulságos" valamennyire. Korábban még talán azt írtam volna, hogy egy lúzercsávó a főszereplő. Most már azt mondom, hogy egy tapasztalatlan srác első komolyabb "szárnypróbálgatásai" vannak a filmben.
Köztük jó pár - itt nem részletezendő, de magától értetődő - nehézséggel, melyektől bizony én is tartok/tartanék.
Egyébként a filmtől függetlenül írom, hogy mostanában átgondoltam pár dolgot. Ennek egyik legfőbb eredménye az, hogy ezennel vége az "önfikának". Itt a blogon, és a való életben is. Nem fogom magamat sajnáltatni és szidni sem... :)
Kis hibákkal, de nagyrészt elégedett vagyok az életemmel, és az utóbbi időben végérvényesen rádöbbentem, hogy szerencsére tényleg olyan emberek, barátok és barátnők vannak jelen az életemben, akiknek csak hálás lehetek, és akik miatt - sem - engedhetem meg magamnak, hogy "hülye lúzer"-nek tartsam tartsam magam. Lehet, hogy nem érthető, és/vagy hülyeség, de ez most nem zavar. :)
Az egyéb "változtatásokról" nem írok. Nem beszélni kell róla, hanem megélni. Ha meg nem sikerül, akkor saját magammal cseszek ki. Ha meg sikerül, és lesznek pozitív változások, akkor majd mesélek erről is.
Tegnap este megnéztem a 40 éves szüzet is. Voltak benne jó poénok, de úgy zusammen nem nagy eresztés. egyszer nézhető. De a piedesztál megvolt. És valóban van benne valami... :)
---
Szerdán volt nálam a Niki. Kávéztunk-beszélgettünk-tévéztünk... És sütöttünk együtt rántottát. Szépen megosztottuk az elkészítést, és a mosogatást is. Na meg persze a kaját. :D
Nem tudom, erre tök rég óta "vágytam", hogy a konyhában együtt "bűvészkedjek" egy lánnyal. Az olyan jó... :) Igazából nem tudom, miért, de jó. :)
Még nem volt benne részem. Na jó, Anyu és sógornőm családtagok, őket most nem számítom bele. :)
És tényleg nagyon ügyesek voltunk, legközelebb majd jöhet valami komolyabb. :) Meg egy másik lánnyal is beszéltünk félig-meddig komolyan valami hasonló projektről, remélem, sikerül összehozni. És nem félteném tőle a konyhámat. ;)
---
10-én aláírják a szponzorációs szerződést: az Audi lesz az ETO focicsapatának főtámogatója. Három év, a hírek szerint évi 350 millió forint. Meg lesz új ETO-induló, meg valamikor jön a Bayern-öregfiúkcsapata, a részletekről majd jövő héten tájékoztatnak.
---
Ez a Való Világ egyre betegebb... Idegbetegek, depisek, nagyon durvák... :) Kíváncsi vagyok, ki nyer a végén, de napról-napra silányabbnak tűnik a felhozatal... :)
Szandika kizárása, majd visszaengedése elég furcsán vette ki magát. Nem dőltem volna a kardomba, ha kizárják, bár az sem ráz meg különösebben, hogy végül maradhatott. De ha végül ő nyer, na az már érdekes lesz... Ne nyerjen! :)
Tetszett ez az iskolás bohóckodás. Nekem a matektanár srác volt a legszimpatikusabb. :)
A magyartanárról kiderített "győri szál" no comment- felesége a Révaiban érettségizett. És ez hír volt a Kisalföldben... LOL! :D
Ledöbbentett, hogy a magyartanár azt mondta, hogy azt szeretné a fiataloknak bizonyítani, hogy ha példaképeik - pl. Alekosz - végig bír ülni 45 percet, akkor ők is képesek rá. Hm... Változnak az idők, változnak a példaképek... :)
---
Most majd valamikor megyek Écsre. A szokásos program, semmi extra nem várható.
A következő hétvége viszont valamelyest eseménydúsabbnak ígérkezik.
Pénteken Patio mozgássérült barátaimmal, szombaton meg buli Zeleséknél... Azok a bulik pedig nem szoktak rosszul sikerülni. :)
---
Hosszú idő után új internetes naplót vettem fel rendszeresen olvasott blogjaim közé.
Renit még a teleshopból ismerem, egy hónapot dolgoztunk együtt, öt évvel ezelőtt. Azóta kb. kétszer találkoztunk, de a különböző közösségi portálokon szoktunk cseverészni.
Reni egy pesti egyetemen tanul, most azonban az Erasmus-program keretében egy évet Hollandiában fog tölteni, blogra erről a kalandjáról szól. A rá jellemző vidám-érdekes stílusban. Érdemes beleolvasni! :)
---
Na, mára ennyit akartam.
Nagyon szép idő van, már-már tavaszias. Nagyon tetszik. :)
Jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

2011. február 1., kedd

Film- és koncertélmény :)

Hát, szombat óta azért történt egy s más, szóval kezdem is! :)
Még a bejegyzés megírása után felmostam, takarítottam egyet, utána meg rántottát sütöttem- volna. Aztán az olaj épp elkezdett füstölni, szerencsére épp akkor futottak be tesómék, és sógornőm segített korrigálni a dolgokat. :)
Écsre indultunk, de előtte megittunk Baluval a Hollóban egy kávét, aztán Lui barátunkat is meglátogattuk.
Ezután pedig kimentünk szüleinkhez, és Editék palacsintát sütöttek. Úri dolgom volt, én csak kentem és ettem. :P Rengeteget, jaj de nagyon sokat! :)
Meg tévéztünk, zenéket, filmeket válogattunk, beszélgettünk, és ugyanez volt nagyjából vasárnap is.
Jaj! A földrengésből nem éreztem semmit. Biztos érdekes lehetett, de én nem szeretném az ördögöt a falra festeni, szóval nem várok újabbat, hátha az nagyobb lenne!
---
Vasárnap volt az ETO-Fradi női kézilabda meccs, szoros első félidő után sima végjáték, 33-21.
A focisták most Törökországban edzőtáboroznak, és már hivatalos: Takács Ákos már a téltől nálunk folytatja. A teremfocin a fiatalok felejtősek voltak, mondjuk épp úton voltam, nem láttam semmit belőle...
Nagy Laci a tegnapi határidőre sem adott választ, hogy jövőjét a magyar válogatottban képzeli-e el. Szerintem most már elmehet a pi... szóval a sunyiba... Hihetetlen, hogy így hülyíthet játékostársat, vezetőt, szurkolót...
A bundaügyben meg állítólag hamarosan konkrétumok lesznek. Kíváncsian várom a fejleményeket, mi elvileg egy meccsel "szerepelünk a listán", egy 2009-es Ligakupa-meccs: Győri ETO FC- Lombard Pápa 0-4. Vicces. Egyébként ez a kupa engem sosem érdekelt, ezek szerint a játékosokat sem. Vagyis de, csak máshogy...
---
Na, most így beágyaztam a sporthíreket, nem lesz több, ígérem.
Vasárnap este filmet néztem számítógépen. Olyan régen csináltam ilyet, hogy nem is volt a gépen lejátszóprogi. :) Miután ezt Jocó mester segítségével pótoltam, a Túl jó nő a csajom című mozit néztem meg. Éjfélre lett vége, akkor meg kiment az álom a szememből, és HVG-ot olvastam kb. hajnali 1-ig. 5-kor meg keltem. De ez már egy másik történet. :)
Szóval a film története dióhéjban (port.hu):
Kirk, a tök átlagos srác el sem hiszi, hogy ekkora mázlija lehet. Noha csak egy biztonsági őr a reptéren, és nem kecsegtetik fényes kilátások a jövőt illetően, Molly, a sikeres, és elképesztően bombázó csaj beleszeret. Kirk totál el van képedve. Ahogy a barátai, a családja, sőt, a volt csaja is. Hősünknek most tehát ki kell találnia, hogy működhet ez a kapcsolat, bár ő az első, aki készségesen bevallja, hogy túl jó nő a csaja.
Szóval. Vannak a filmnek erőltetett, kimondottan gyenge részei. Például Kirk családjának "ábrázolása" nagyon gáz.
De azért voltak a filmben elgondolkodtató dolgok.
Ha nem is osztályozom konkrétan a nőket, természetesen előfordul, hogy lejátszom magamban a dolgokat, és eldöntöm, hogy nem illenénk össze, mert kevés vagyok hozzá. Hogy az önértékelésemmel van-e baj, vagy kisebbségi komplexusom van, azt nem tudom.
A filmben lévő "testi dolgokkal" kapcsolatos parák is jelen vannak, de ez gondolom természetes.
Nem, én nem szoktam hibát keresni valakiben, hogy "egalizáljon". Maximum azért keresek hibát, hogy ábránduljak ki valakiből... De ez inkább stílusbeli dolog...
És itt is: a nők, és a piedesztál. Hogy a nők nem szeretik, ha istennőnek tarják őket, mert attól tartanak, hogy ennek a "szerepnek" nem tudnak megfelelni, és ez mérgezi meg a kapcsolatot.
Hogy ez így van-e, azt csak a nők tudják. Gondolom... :)
Na, ez így elég összevisszaság lett, pedig nagyjából eldöntöttem, mit írok a filmről, de nem teljesen így gondoltam... :)
Ja, még persze annyit, hogy a filmbéli happy end is csak összejön valamikor... :)
Tegnap meló után hazahoztam a cuccaimat, és mentem be a városba, Anyuval találkoztunk. Ettünk valamit a Mekiben, aztán meg kezdődött az X-faktor koncert.
Pozitívan csalódtam. Vecáról sejtettem, hogy aranyos, tudtam, hogy szép hangja van- én főleg miatta mentem. :) De a Vastag-tesók is nagyon jók voltak. Főleg Csaba: gondolom, az RTL-nél valamennyire kikupálták őket, de tényleg nagyon jól bánt a közönséggel. Jók voltak a szövegei, tetszett a show, amit produkált.
Énekelt két Fenyő-számot, akkor volt kis táncitánci, a Királylány-nál kijött a közönség közé, nekem a legjobban mégis a Bon Jovi-féle It's my life tetszett, amolyan "vegyes" változatban: lassú indítás után begyorsulós, nagyon tetszett.
Ja, és a nézőtéren a csajok voltak nagy-nagy többségben, mondjuk ez teljesen várható volt. :) A korosztályt hagyjuk! :) Az is várható volt! :D
Este 8-ra már itthon voltunk, Anyu is bent aludt. Ja, egyébként neki is tetszett a koncert, pedig a külföldi nótákat annyira nem csipázza... :)
Lehet, hogy valaki feltörte a facebookomat? :O Tegnap délelőtt valamit kitettem üzenőfalra. Pedig melóban baromira nem szoktam facebookozni... De ki tette volna, és miért? Ez egy rejtélyes dolog... :/
Ma meg bombariadó hátráltatta a győri városi tömegközlekedést. Állítólag kettő is. Ki lehet ilyen pihentagyú barom? Remélem elkapják, és elveszik a kedvét az ilyen jellegű viccektől... :/
---
Szóval ennyi. A filmes részt lehet törlöm. Ebben a formában nem jön át, amit írni akartam! :$ :) De lehet, hogy marad. Max. hülyének néztem. Ígyjárás.
Holnap találkozom Nikivel, a hét többi részét még nem tudom.
Majd kiderül. És majd elmesélem! :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)