Burkolt protekció

Tegnap délelőtt elmentem fogröntgenre. Anyu "természetesen" odatelefonált, hogy majd megyek, és lehetőség szerint vegyenek előre. De azért szóljak is ott valakinek. Kétszer-háromszor kijött az asszisztensnő, aki "nem ért rá" elvenni a papíromat, ezért hát slattyogtam vissza a helyemre.
Ami nem is volt gond, elvoltam, mint a befőtt, volt nálam Forma-1-újság. :) Aztán amikor végre oda tudtam adni a beutalót, a hölgy kérte a személyimet is. Mondtam neki, hogy azért bizony vissza kell mennem Anyu irodájába. No, innentől tiszta volt a helyzet, asszisztensnéni mondta, hogy elhiszi az adatokat, és nagyjából 5 percen belül bent voltam. Mondjuk szerintem ennyi idő után már amúgy is én következtem volna...
Aztán kiderült, hogy a hölgy azért nem figyelt rám oda, mert azt hitte, hogy a bátyám fog menni, akit velem ellentétben ismer... :)
Találkoztam ismerős beteghordóval, informatikussal, sőt "ismerősanyukával" is. Morbid: nem egy vidám hely ez a kórház, de nekem kicsit hazai pálya... :) És még egy átfedés: Anyu dolgait a munkaügyön Melinda barátosném húga intézi... :D
A kórházból kunbélára (a szerk. megj.: nem húzza alá a helyesírás-ellenőrző! :O :D) mentem, gyógycipő-boltba. A receptem ugye novemberi, tehát már lejárt, újra kell dátumoztatni.
Egy csuka 7000 forint, és nem garantált, hogy tartósabb, mint egy bolti, de jobban tartaná a bokámat, mint amazok. Amúgy másfél hónap alatt készül el, és recept nélkül 30 ezer forint lenne... Ja, és nagyon csúúnya... :S De hát tényleg a cél szentesíti esetünkben...
Nem sokkal dél után már otthon is voltam. Olvastam-tévéztem-pihengettem. 5-kor aztán kezdődött a Siófok-ETO. A Sport M közvetítette, ezért 4 körül a biztonság kedvéért bekapcsoltam a digidobozt, hogy rendben működik-e. Hát nem működött. Az általam ismert módszerekkel nem tudtam bele életet lehelni, ezért az idegbaj határán felhívtam a vidanet ügyfélszolgálatát. Egy kedves hölgy segített, csináltunk rendszerfrissítést, és láss csodát: ... vagyis ehelyett ETO-meccset! :D
De ezzel még nem volt vége. Öt előtt kb. 10 perccel hív András barátom, hogy nem működik a digije... :) Így aztán nála is levezényeltem egy frissítést, és nála is működött.
Amúgy 1-0-ra nyert az ETO Siófokon, a második félidő már nem is volt annyira szörnyű, viszont idegesítően nagy helyzeteket sikerült kihagyni. :/
Nagyon álmos lettem este, azt hittem, a Barátok köztöt már ágyból nézem, de aztán felélénkültem, és olyan 11-ig olvastam még.
---
Nagyon bírom ezt a Sebestyén Balázs-gyereket. Tetszik a műsorvezetési stílusa, amikor kell, akkor komoly, máskor bohóckodik, néha pedig rendesen odapakol az embereknek.
Volt a Morning show-ban ez a Hortenzia nevű csaj, aki SMS-ben, majd telefonon panaszkodott a munkahelyi körülményekre, erre föl munkáltatója annak rendje és módja szerint kirúgta.
Ha egy lakáshitel törlesztő családban én vagyok az egyetlen kereső ember, nem panaszkodnék munkahelyemre az "egész ország" füle hallatára. Ez okés.
Az is okés, hogy emberek százezrei panaszkodhatnának, de mégsem teszik.
De Balázsék felkarolták a csajt, már kapott több állásajánlatot, jogi segítségét, és a három műsorvezetőtől az új munkahely megtalálásáig anyagi támogatást kap.
Pedig baromira nem lett volna muszáj a segítségére sietni, mégsem tették, szép gesztus...
---
Július 1-től a zérótolerancia elvét követve betiltják a dohányzást kis hazánk minden zárt vendéglátóipari egységében, meg buszmegállóban, meg még sok helyen.
Alapvetően jó döntés. Az egy másik kérdés, hogy per pillanat nem tudom elképzelni, hogy egy kávé, de főleg egy hétvégi sörözés alkalmából ne gyújtsak rá...
Majd valami lesz. Megszokom. Vagy leszokok. Akkor... De ezt senki nem kérheti számon rajtam, ez nem ígéret, csak morfondírozok... :)
---
Mindjárt irány Écs. Este meg vissza, kórházi cimbikkel megyünk Smukiba sörözni. Ennyit a piacramenésről. :) Holnap meg el kéne mennem cipőt nézni... :/ A szokásos...
Na, asszem ennyi voltam, jók legyetek, jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

Péntek az én (szabad)napom

Az egész tegnap reggel kezdődött. Leszálltam a szökőkútnál a 14-es buszról, majd bementem kenyérért a Lipótiba. Be sem raktam a táskámba, így siettem a Honvéd ligetbe, a 7-es buszra. De a busz nem jött. Egy járat kimaradt, majd fél órát várakoztunk korán reggel a -10 fokban. Akkor jutott eszembe, hogy ebből erre a hétre öt nap mindenképpen sok lenne, kéne egy nap szabi.
Mire az irodába értem, meg is született az ötlet: mivel a fogröntgennel csak a mínusz órákat gyűjtögetném, inkább szabit kérek péntekre, és a röntgen után elintézek más dolgokat is, elmegyek például gyógycipő-témában körülnézni. Mivel a recept, amit Anyu korábban kért, szerintem már sajnos lejárt, ezért az ortopédiára is kell mennem... De ez a nap erre lesz szánva. Így persze a szombati piac-túrának tuti lőttek, annyit nem lesz kedvem csámborogni... :/
Holnap annyi a megkötés, hogy 5-re haza kell érni, kezdődik a Siófok-ETO meccs, és a "tavaszi szezon". A meccset adja tévé, remélem, a digi-szar működni fog.
Ja, és 36 ezer forint lett a gázszámlám, több, mint négyszer annyi, mint Anyuéknak Écsen. Persze elfelejtettünk diktálni, és ennyit számoltak ki... :/
A gázóra meg a nevemen sincs még, nem írattuk át még tesómmal, ezért "kuncsorogni" sem fogok tudni bemenni... :/
---
Nyílt levélben kérték a Győri Audi ETO KC szurkolói a klub vezetőit, hogy még egy évre hosszabbítsák meg a jelen állás szerint távozó Simona Spiridon és Aurelia Bradeanu szerződését. Pusztán érzelmi alapon, mert ők a legkedvesebbek a szurkolókkal... Nehéz, nagyon nehéz ügy. Szimi és Mika két valóban két nagyon szimpatikus játékos, de - ahogy már írtam - ez egy profi klub, szponzorokkal, célokkal, elvárásokkal, és szakmai elképzelésekkel, amibe ők ezek szerint nem férnek már bele...
A szezon hátralévő részében mindent meg kell tenni a sikerért, a két lányt méltóképpen elbúcsúztatni, és jövőre jönnek a potenciális új kedvencek, egyebek mellett Löke és Lekics is.
A focistákkal is meglepően sokat foglalkozik a napokban a Nemzeti Sport. Irigylésre méltó stadion, infrastruktúra, jó úton járó szakmai munka - pff... :)-.
Pintér Attila vezetőedző úgy fogalmaz, hogy kis hazánk sajnos az irigy emberek országa. Sajnos, ebben nagyon sok igazság van.
És ha már Nemzeti Sport, és irigyek országa... Egy kedves ismerősömmel kapcsolatban van egy cikk a mai lapszámban. Ennek általában örülnék, de ezesetben sajnos elég szomorú az apropó. Móni kerekeszékkel közlekedik, és az új-zélandi evezés világbajnokságon a fogyatékosok kategóriájában 4. helyen végzett. Szó volt róla, hogy megválasztják evezésben az év sportolónőjének, de erre nem került sor. Egészen döbbenetes módon saját klubja, a Győri Vízügy Spartacus Evezős Klub kampányolt a díjazás ellen. Az ok: a klub megvált Móni edzőjétől, mire ő természetesen bejelentette, hogy ő is követi mesterét. Pff...
Lengyel Mónika jó eséllyel pályázhat a 2012-es londoni paralimpián való részvételre, és akkor felkészülés helyett ilyen dolgokkal kell foglalkoznia... :/
Én pedig most "a megváltozott munkaképességű dolgozó" lettem. Egy volt csoporttársnőm szakdolgozatához töltetett ki velem ebben a témában egy kérdőívet. Egy mozgássérült ismerősöm pedig azzal keresett meg, hogy egy alapítványnál dolgozik, és arra kér, hogy írjam meg "munkavállalói sikertörténetemet". Mert hogy mozgássérült vagyok, de mégis lediplomáztam, beszélek egy idegen nyelvet, és épek között élek, és dolgozom.
Sajnálom, hogy ez olyan "nagy dolog"-nak számít. Ez nem érdem, vagy szenzáció, tanultam, mert tanulnom kellett, és ebben családom, tanáraim, majd később barátaim csak támogattak, és most munkahelyemen sincsenek állapotomból adódó gondjaim...
Szóval majd valamit írok, a gond az, hogy névvel-fényképpel kell, megy valami felmérésbe, vagy szóróanyagba vagy mibe. Semlegesnek kell lennem, nem akarok nagyképűnek, önfényezőnek, vagy ilyesminek tűnni...
Ja, és a kézenfekvő megoldásra a válasz: nem mondhatom le a "felkérést", kedvelem a srácot, nem akarom megbántani...
Hamarosan majd új látványelemekkel fog bővülni a GosziBlog, már dolgozunk a végleges megoldáson! :)
Ennyit mára.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Legyen már tavasz! :)

A hétvége egész jól telt. Mondjuk újabban erősödik bennem az az érzés, hogy a hétvégében a kedvenc részem a péntek délután.
"A munkát letéve" lehet egész délután kellemesen hesszelni, és még két olyan nap hátravan még a hétből, amikor nem kell órára kelni. :) Ez mondjuk annyiban nem érint, hogy hétvégén, vagy szabi alatt általában viszonylag korán kelek, jóval hamarabb, mint ahogy hétköznap gondolnám. :)
No... Szombaton betértem a Hollóba egy kávéra, és a kórháznál szálltam fel a buszra. A leszállás elég viccesre sikeredett. Már utazótáskával a vállamon álltam az ajtónál, jeleztem, az mp3-at kikapcsoltam - ilyenkor ki szoktam, sofőrnek köszönés, hátha valaki utánam szól stb. -, amikor megszólalt a zsebemben a telefonom. Mindenki engem nézett, hogy miért nem veszem már fel, de sajnos foglaltak voltak a kezeim, nem fértem hozzá, így esélytelen volt... Mindegy, már túl vagyok rajta, hogy zavarjon, ha esetleg hülyének néznek. Nem érdekel. Viszont mintha valaki utánam integetett volna... Ami nem baj, csak zavar, hogy nem tudom, ki volt az...
Otthon aztán megvolt az ETO-délután. A focisták hazai pályán kaptak ki 2-1-re a Halitól (ma meg ikszeltek a visszavágón, így kiestek), a csajok viszont szenzációs, 9 gólos győzelmet arattak a norvég Larvik otthonában. Nem túlzás, történelmi siker, iszonyatosan jók voltak a csajok.
És már biztos, hogyBahreinben a helyi zavargások miatt elmarad a szezonnyitó F1-nagydíj. :( A szezonnyitó sörözést viszont megtartjuk. :) Ráadásul március 15. miatt 4 napos hosszúhétvége lesz, ha jól tudom. Csak arról nem tudok még semmit, hogy 14-ét, hétfőt mikor kell ledolgozni...
No, de jól elkanyarodtam. Otthon ismét csak Kisalföld-olvasás-maraton volt, meg nagy kajálások, meg tévé, és sok-sok alvás. Vasárnap ebéd után is kb. 2 órát aludtam, csak azt nem értem, hogy ilyenkor apám miért hiszi azt, hogy beteg vagyok... :)
Vasárnap este jöttem vissza Győrbe. A benzinkútnál már nem volt Sport, így Borsot vettem. És olyat röhögtem Hajdú Péteréken... :) Nem nagyon - sőt nagyon nem - bírom azt az embert, ezért jót röhögtem azon, hogy amikor eladta a telefonját, nem törölte ki belőle felesége nyaralós-vízparti-bikinialsós képeit... Ennyire nem lehet balf*sz... :D Még civilként sem, hát még celebként. :) Szóval durva. Ha meg megtervezett "média-geg" volt, akkor pedig szánalom a köbön... :/ :D Mert persze a telefon új tulajdonosa eladta a képeket a Borsnak. :)
---
A Kisalföldet olvasva rámtört a nosztalgia. A Dunakapu teret 1-2 hónap múlva lezárják, jó alaposan felújítják. Nekem meg eszembe jutott, hogy régen mamám évtizedekig árult ott a piacon. Én meg nem is tudom, mióta nem jártam arra. Lehet, hogy szombaton reggel kinézek. Eszek sült kolbászt, meg körülnézek, hogy miket árulnak ott mostanában. A benyomásaimról persze majd beszámolok.
---
Eddig nagyjából ennyi történt a héten. A hónap végéig kéne nullázni melóban a minuszóráimat. De szerintem kiíratom szabiból. Ez olyan 2-3 napot jelentene, ami persze nem kellemes... De jelen állás szerint nyáron nyáron nem lesz kivel, nem lesz miből, ennek okán pedig nem lesz hová menni, így ennyi "könnyelműség" simán belefér... :/
A héten még ugye fogröntgen is lesz valamelyik reggel... És csak utána megyek melózni, és ez sem valami túlórára ösztönző kiindulási helyzet... :/
Na, de majd ez még alakul.
Hétvége meg még teljesen képlékeny, a piac például tényleg komoly terv, de egyedül nem tudom, hogy lesz-e kedvem hozzá.
Lehet, hogy aztán megint kimegyek Écsre, mert az utána következő két hétvége nagyon "telítődik", akkor nem biztos, hogy lesz rá időm. :)
Ja: tudom, hogy Alekosz mester egyik gondolatmenete kapcsán akartam írni valamit, de ma nincs kedvem túl komoly dolgokkal foglalkozni. Így ez még mindig csúszik! :)
És tavaszt akarok. :) Utálom a telet, a hideget, a télikabátot, a fűtést, a gázszámlát, a foci-, és F1-szünetet, a sötétedést... Szóval ja... :)
Ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Vegyesfelvágott 21

Vegyesfelvágott nélkül nem GosziBlog a GosziBlog, így most felélesztem ezt a címet. Nem mintha nem lett volna mostanában ilyen "ömlesztett bejegyzés", de Vegyesfelvágott kell néha. Főleg, mert a 21-es állítólag szerencsés szám. :)

---
Ha összefutnék ama bizonyos jótündérrel, és jó lennék nála egy kívánságra, akkor valószínűleg csalhatatlan emberismeretet kérnék tőle. Mert tényleg nagyon jó lenne "olvasni" tudni, ki milyen ember, kitől mire számíthatsz, ki az aki tényleg jó fej, és ki az, aki csak megjátssza magát neked.
Amúgy ennek jelen pillanatban nincs személyes háttere, főképp a ValóVilág kapcsán jutott eszembe. Olivér kiesése után egyes emberek olyan szinten fordultak ki magukból, hogy az döbbenet. Még akkor is meglepő, hogyha forgatókönyv szerint megy a műsor. Ami persze teljességgel lehetséges.
Már többször írtam, igen, nézem a műsort, még ha ezért sokan "kultúrbarbárnak" is tartanak, és próbálom leszűrni belőle a magam kis tanulságait.
Mondjuk a benti emberkék nagy része annyira ostoba, hogy az valami hihetetlen. Nincs olyan közöttük, akire egyértelműen mondanám, hogy szurkolok neki.

Alekosz mondjuk egy külön kategória. A személyisége szerintem nem teljesen okés, de azok a szövegek... A tegnapi Jerzy-osztás: "Te egy retardált légpisztoly vagy!" Ilyen szövegek honnan jönnek neki? :)
Ugyancsak tegnap formált véleményt a fiú-lány barátságról, erre majd valamikor bővebben visszatérek, most terjedelem, és idő hiányában nem fog menni...
---

Sportrovat. :)
Forma-1: elterjedtek olyan hírek, melyek szerint Kubica állapota korántsem olyan jó, mint ahogyab ezt kommunikálják. Az infó Robert barátnőjétől ered, de persze mindenki rögtön cáfolta. Azért remélem, tényleg nincs nagy gond... Mondjuk az, hogy a keze-lába 17 (!) különböző helyen tört el, egészen elképesztő szám...
Helyettese egyébként Nick Heidfeld lesz, akit nem nagyon kedvelek, de a BMW-nél csapattársak voltak, ismerik egymást, szóval a lehetőségekhez mérten lesz "csapatmunka" is.
Vettel meg - már elnézést - olyan szinten nyalt be csontig a Ferrarinak, hogy majdnem leestem a székről, amikor olvastam. Hogy gyerekkora óta erről a csapatról álmodik, meg ha tehetné, világkörüli útra küldené Alonsot vagy Massát, hogy vezethesse az egyik autót... Nevetséges, komolytalan! :)
Baumgartner neve pedig felmerült a Hispania Racing Team második számú pilótájaként. A kacsát szerencsére hamar lelőtték. Nem, nem utálom Zsoltot. Mondjuk nem is szeretem, ez is igaz. Pontot is szerzett 2004-ben az USA GP-n a fostalicska Minardival, ezért is riszpekt, de semmi eredményt nem mutatott fel versenyzőként más kategóriában. És ez égő. Pedig a Forma-1-tapasztalat nagyon jó referencia.
Foci:
Kikapott a Barca a BL idei első fordulójában az Arsenal otthonában. Nem aggódok, a visszavágón remélhetőleg simán a maguk javára döntik el a továbbjutás sorsát.
Ronaldo pedig bejelentette visszavonulását. Nem a Cristiano, hanem a másik. Az igazi. Il Fenomeno. Én nem nagyon kedveltem, mocsok húzásnak tartottam, amikor a 2002-es VB után a Real Madridhoz igazolt úgy, hogy előtte az Internazionale időt és pénzt nem kímélve mindent megtett a felépüléséért. Ő pedig így hálálta meg. Persze nyilván a milánóiak sem jártak rosszul.
Voltak hülye dolgai, de el kell ismerni, játékosként egy zseni- volt, a jelen állás szerint.
Azért írhatok én itt bármit a Barcáról, vagy Ronaldoról, mazochista módon azt várom már cefetül, hogy a magyar bajnokság kezdődjön. Március 2-án fogadjuk az MTK-t Magyar Kupa-meccsen, 5-én pedig már a Vasast bajnokin. Ma amolyan felvezetésként Ligakupa-meccs lesz a Haladás ellen, de csak tévében nézem, ez a sorozat nem élvez sajnos prioritást... Ja, utána pedig a kézis csajoknak lesz BL-meccs. Tőlük egyébként a szezon végén távozik Aurelia Bradeanu. Nagyon sajnálom, Mika hozzánőtt ehhez a csapathoz, már a 2005-ös első "újkori" bajnokcsapatnak is tagja volt. De sajnos a vezetőség a játékoskeret összeállításakor nem mindig hallgathat az érzelmekre. Azért jó lenne, ha Bajnokok Ligája-győzelemmel koronázhatná meg győri pályafutását. :)
---
Mostanában megint mindig úgy alszom el, mint akit fejbe lőttem... :/ Este 10 körül lelövöm a gépet, beállítom a telefont, beprogramozom a tévét, elkezdem kiolvasni a Nemzeti Sportot, és reggel azon kapom magam, hogy az elejét már nem is olvastam. Mert mindig hátulról kezdem... :) Azért ez nagyon komoly... :/
---
Elkezdtem fogorvoshoz járni. Egy fog elkészült, még hármat kell mókerálni. Rosszul hangzik, de én azt hittem, még ennél is rosszabb a helyzet. Viszont ez a doki nagyon ügyes, jól dolgozik, és abszolút nem fáj, amit csinál. Csak hát kellemetlen...
Ja, és a Holló felett van a rendelője, de most kénytelen vagyok becsapni a reflexeket... :D
---
Felírtam a kis cetlimre, hogy Bakács Tibor Settenkedő. De tudjátok mit? No comment...
Voltál már úgy szupermarketben, hogy éhes voltál? Valószínűleg igen. És úgy, hogy nem volt nálad pénz? Na, ez már kevésbé valószínű... Celeb vagy? Még akár az is lehet...;) Ja, és számláid befizetése után csak 80 ezer forintod marad egy hónapban? Bár úgy lenne...
Akkor mégse no comment...
---
Stephan, egy kedves német kollégám Lisszabonban volt Benfica-Stuttgart Európa Liga-meccsen. Az Vfb-ETO-meccsre készült sálat vitte magával. És azt ígérte, lefényképezi nekem a Fehér Miki-szobrot.
Sajna 2-1-re kikaptak. Azóta még nem beszéltünk, de a vereség ellenére remélem jó kis túra volt.
---
Utálom a facebook-on az új képnézegetőt... De valahol olvastam, ha egy megnyitott képnél nyomsz egy F5-öt, akkor a "régi módon" nézhetsz végig egy albumot. És akkor lehet kommentelni, látszanak a piros számok, ha épp vannak, meg stb. Szóval frankó. :) Valami még volt eszemben a facebook kapcsán, de nem tudom, hogy mi.
---
Hétvége van. Jujdejóó... :)
Ma délután megyek majd Écsre, ETO-meccsk, Kisalföldek, kaja, Anyu-köszöntés. Mondjuk tegnap jött be kocsival cuccért, így virággal már meg tudtam lepni, ezúttal nem kell buszon cincálni. :) Meg egy könyvet is kapott tőlem szülinapjára, így most csak a közös relax van hátra. Ránk fér. :)
Ja, meg a magánnyugdíjpénztáras kérelmet kell kitöltenem. Igen, hogy ha van kérem a reálhozamot, ami jár! Mert van ilyen kérelem, tegnap tudtam meg. Aki érintett, nézzen utána, nehogy meglepetés érje!
És tegnap tudtam meg, hogy a teleshopban is voltak mnyp-t... Én azt hittem, hogy az nem számított rendes munkaviszonynak... Szóval van 24 hónap plusz befizetésem... :)
---
És tulajdonképpen ennyi mára, jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Rövidített hétfő

Szombaton délután először is megnéztem a Poligamy című filmet. Szeretem a magyar mozikat, így ez a film elég régi restancia volt.
Végülis tetszett, nem volt rossz. Sok éve párkapcsolatban élő pasi barátnőjével ellentétben még nem nagyon akar házasodni, és gyermeket vállalni. Nagy bizonytalanságában érdekes dolog történik vele: úgy ismerhet meg különféle nőket, vagy inkább nőtípusokat, hogy nem csalja meg barátnőjét, hanem ő (Lilla) alakul át mindig másmilyen nővé. Így végül az igazit is megtalálja, akitől aztán gyerekek is születnek, és boldogan élnek, míg meg nem halnak.
Néha nem értettem, hogy jut el a film A-ból B-be, mi, miért és hogyan történik, de azért egészen nézhető film. Ja, és nekem a "második Lilla", a szőke lány jött be a legjobban. :)
Aztán hosszú idő után újra rendeltem a Don Pepéből. A rendelésfelvevő csaj annyira durva volt... :/ Annyira affektált, hogy az valami hihetetlen... :/ Hogy kérek-e extra sajtot, meg rízsfelfújtat, meg más valamit... Még jó étvágyat is olyan tenyérbemászóan kívánt, hogy majdnem sztornóztattam a rendelést... :/ :D
Egyébként a pizza finom volt, az este folyamán pedig már szivacsként funkcionált, de ez már egy másik történet... :P
Először Való Világ-párbajt néztünk. Ez az Olivér gyerek teljesen összeomlott... Béci nagyon simán maradt bent, mondjuk Olivér pedig nem nagyon törte össze magát a siker érdekében.
Én személy szerint inkább Bécinek szurkoltam, de ez a két rossz között inkább a kevésbé rossz alternatíva.
Mert hát Oli lehet, hogy agyon van tetoválva, meg menőcsávó, de kavarásai számomra egészen irritálóak voltak. Nem is beszélve arról, ahogy a vége felé Anikóval (el)bánt. Aki egyébként szintén nem teljesen százas, de nem ezt érdemelte. Enikő, Olivér barátnője sem, de ez már legyen az ő dolguk...
A döntő pillanat nagyon vicces volt... Mint egy BL-finálé büntetőpárbaja: néma csend, képernyő-szuggerálás, majd az eredmény kommentálása "pártállás", és vérmérséklet szerint... :)
Ja... Ami még érdekes: nem szeretem az öntelt/nagyképű/beképzelt embereket. A magabiztosság viszont szimpatikus. Nagyon vékony a határvonal... :)
Egész jó kis este volt. Úgy volt, hogy éjjel taxival hazajövök. Aztán meg, hogy az első busszal. Ebből pedig reggel 9-es hazaérkezés lett, nulla alvással, és annál több (féle) alkoholtartalmú folyadékkal szervezetemben.
Én alapvetően "sörös" vagyok. És ha borral kínálnak, mindig elmormolom a "sörre bor mindenkor..."-kezdetű bölcsességet, mintegy csekkolandó, hogy az most jó lesz-e nekem. Na, most volt sör-vadász-sör kombó is, a második váltásnál már nem mormogtam semmiféle mondókát! ;) Jó volt, na, néha ilyen este is kell! :D
Máig nem tudom, hogy értem haza épségben két busszal, és az is durva, hogy mennyire hosszú lehet egy gyalogos-aluljáró ilyen állapotban... :/ :D
Aztán aludtam 3-ig. Ezután fürdés, kávé, algoflex, és egy flakon ásványvíz. Meg virsli. Főtt. Életemben először főztem, eddig mindig csak mikróztam. :) Meg Anyu hozott be krémest, ez volt a desszert.
Kicsit aztán olvasgattam, meg megnéztem az ETO-Lipcse kézimeccset, majd este 8-kor villanyoltás. A Csak barátok című filmet még elkezdtem nézni, de szerencse, hogy vettem videóra, mert semmire nem emlékeztem belőle... :/
Ma reggel 5-kor keltem. Teljesen átlagos hétfői nap volt, gyorsan el is telt, de 2-nél tovább képtelen voltam maradni...
Valami tuti van a levegőben, alapvető fáradtságomon kívül is, mert teljesen hulla voltam/vagyok.
No de segáz, most már pihi van, holnapra teljesen rendben leszek. Remélem. :D
A hétben csak két dolog tűnik biztosnak. Szombaton Écs, csütörtökön meg fogorvos. Ez utóbbi persze mint púp a hátamra, de sajnos már nagyon aktuális lett... Túléljük ezt is, kerül, amibe kerül! :/ :)
Ja, meg Édesanyám a héten 59 éves lesz! :) A legfontosabb. Hétvégén köszöntés! :)
Ma meg Valentin-nap. Aki ünnepli, ünnepelje! Aki meg nem, az ne! :) Ilyen egyszerű, nem kell ezt túllihegni.
Ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Bioritmus

Vannak dolgok, és vannak emberek, akik - egy újabb Alekosz-bonmottal élve - jó hatással vannak a bioritmusomra.

Nem kell feltétlenül konkrét személyes találkozásnak lennie, egy SMS, egy beszélgetés MSN-en, egy összefutás-odaköszönés valahol, és már dobott is valamennyit a kedvemen.
Ez csak úgy eszembe jutott... :)
---
Kubica jobban van. Nem várt tempóban javul az állapota, és ezzel még kezelőorvosainak is nagy meglepetést okoz. Két nagyon komoly műtétet hajtottak végre rajta, de már nincs az intenzív osztályon, és a lehető leghamarabb versenyautóba akar ülni.
Valószínűleg egykori BMW-s csapattársa, Nick Heidfeld fogja helyettesíteni, de a hivatalos bejelentés még nem hangzott el.
Mindeközben a jerezi teszteken az összes csapat üzent a lengyel versenyzőnek. Minden csapat elhelyezte autóján a fotón látható lengyel nyelvű feliratot, melyben mielőbbi gyógyulást kívánnak Robertnek. Szép gesztus, és egyben ékes bizonyítéka annak, hogy a profizmus, a sport és az üzlet mellett azért az emberi dolgoknak is fontos szerep jut a száguldó cirkuszban, és hogy a Forma-1-ben szerencsére nem divat a fociból - sajnos - ismert "utállak, mert 'Kubicás' vagy, én meg téged, mert Vettelnek szurkolsz."-felfogás. Mármint jó esetben nem jellemző. :)
Kubica borzasztóan optimista, már az idén versenyezni akar. Elszántsága elismerésre méltó, aztán hogy mit hoz a jövő, az majd kiderül.
Ha már sport, ETO-zok egy kicsit. 10-én megszületett a megállapodás a az Audi és a focicsapat között, így a négykarikás német autógyár évi 350 millió forinttal fogja támogatni "aranylábú fiainkat". Már röppentek fel olyan hírek, hogy a pénz elsősorban az utánpótlásra fog menni, ami így első hallásra szép dolog, de én élnék a gyanúperrel, hogy ez az osztogatás lehetőségének melegágya.
Meg van új ETO-himnusz is... Egyelőre Youtube-on még nincs fent, így nem tudom belinkelni. Szép a szimfonikus zenei háttér, de a szöveg nem kicsit giccses- egyébként Dobrády Ákos követte el...
Nagy László, az FC Barcelona kézilabdázója másfél éves huzavona után végre lemondta a válogatottságot. Nem tartom egyenes embernek, és már nem is várom vissza a válogatottba. Lehet, hogy tanulságos-jogos érvei vannak, de a másfél éves cirkuszt nyugodtan kihagyhatta volna...
Meg van újabb magyar vonatkozású bundaügy is... Magyar játékvezetői hármas dirigált egy Észtország-Bulgária barátságos meccset, a végeredmény 2-2 lett, mind a négy gól büntetőből született...
Annyira, de annyira elszomorítanak ezek a hírek... Nem veszik észre ezek a vadbarmok, hogy a szurkolókat, a futball szerelmeseit köpik le, döfik hátba ezekkel a faszságokkal? Dehogynem veszik észre, csak éppen leszarják... Bocsánat...
Lezajlott a magyar válogatott első idei meccse is, 2-0-ra vertük Katarban Azerbajdzsánt. :) Durván hangzik, nem? :) Az, hogy mi értelme volt a meccsnek, majd a Hollandia elleni két EB-selejtezőn kiderül... :)
---
Van egy lány, az Ebi. Azaz Evelin. Január 6 óta, ha mindketten netközelben vagyunk, minden este megbeszéljük facebook-on a Való Világ és a Barátok közt aktuális eseményeit. Egy üzenőfalon feltett kérdésemmel kezdődött a párbeszéd, és már túl vagyunk az 500. kommenten is. :) Csak az fura, hogy ha közben MSN-ezek valakivel, mindig enter-rel akarom elküldeni a mondandómat, és csodálkozom, hogy miért nem sikerül... :)
---
Ez a hét egyébként viszonylag hamar eltelt, és viszonylag passzívra, keveset mászkálósra sikeredett.
Péntek... Jaaj... Megint az a péntek volt, amikor ebéd után még összejön egy csomó meló, egy utolsó elég durva hajrát kell tartani- utolsó erőtartalékaim mozgósításával... :)
Aztán munka után Luiékkal elmentünk a Patio étterembe.
Már az is durva, hogy rájöttem, mostanában baromi keveset vagyok a belvárosban, pedig gyönyörű, és érdekes hely.
Az "új" Patioban is most voltunk először. Mozgássérültekkel mentünk, elvileg akadálymentes hely, gyakorlatilag nem teljesen az, de a személyzet nagyon segítőkész volt, és mindent megoldottunk, három kerekesszékes emberkével voltunk- emeleten. :)
Érdekes este volt, ismét a bohóckodás, és a nagy komolyság határait feszegettük egyszerre.
Nem tudom, hogy írtam-e már, de már nem agyalok azon, hogy ki az, aki ép ismerőseim közül el "merne" jönni velem "sorstársaim" közé. Ha úgy alakul, elhívom, ha miattam, a kedvemért eljön az oké, ha meg nem, az is oké. De csak azért nem fogok valakit "nemelhívni", mert biztos rosszul érezné magát. Ha ilyen kétségei vannak, úgyis szól. Vagy nem?
Ismét csak nem mertem újdonságot, ismeretlen kaját kipróbálni, pedig nagyon csábító volt az étlap. Cordon bleu-t ettem hasábburgonyával, és paradicsomsalátával, meg két almafröccsöt ittam hozzá..
Láttam barátja társaságában egy volt kolléganőmet. Ez az, aminél nekem nem kell(ene) több. Péntek este a barátnőmmel egy étteremben vacsora, leöblítve egy üveg borral... Jó volt látni őket... :)
A szomszéd asztalnál pedig férjével Katrine Lunde Haraldsen, a Győri Audi ETO KC norvég kapusa vacsorázott férjével... Annyira örültem volna egy közös képnek, de azért enyhén gyerekes lett volna megzavarni őket.
Este 10 után értem haza, teljesen kiment az álom a szememből, olvastam-tévéztem, két sör mellett... Ismét hajnali kettőkor kapcsoltam le a villanyt... :/ :D
Ma már voltam lenn újságért, már csak este mozdulok ki a lakásból, a Zeles-tesókhoz vagyok hivatalos... :)
Jó lenne viszonylag "lájtos", murit csapni, mert ma döglés, holnapra viszont tervezek ezt-azt, szóval jó lenne, ha nem a "regenerálódás" kötné le fő energiáimat... :P
Így asszem ennyi is. :)
Jó hétvégét mindenkinek, puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Gyógyulj meg, Robert!

Tegnap szerettem volna írni egy "ma úgy vagyok, hogy jól vagyok"-hangulatú posztot napsütéssel, Dóri-névnappal, de az élet sajnos közbeszólt. Most pótolok, meg visszatérek, meg stb.

Szóval. Tényleg átgondoltam bizonyos dolgokat, amikre a jövőben igyekszem másképpen tekinteni. Ebben az új szemléletmódban nyilván szerepet játszik a hirtelen beköszöntött tavasz, de ez azért nem olyan egyszerű... :) Főleg úgy, ha eszembe jut, hogy a rossz idő még visszatér, kis túlzással sírni tudnék...
Na. Nem közhely: mosolyogj, és a világ visszamosolyog Rád! Nem, nem játszottam eddig sem meg magam, ha bohóckodtam-poénkodtam. Szívből jött. De az egész élethez pozitívan kell hozzáállni, itt a blogon, és a valóságban is. Mert joggal gondolhatják azt az emberek itteni panaszaimat olvasva, vagy élőben nyavalygásaimat hallgatva, hogy ez a srác egy nagy nulla... De én nem ilyen vagyok, nem szeretnék ilyen lenni.
Rengeteg olyan pasi él széles e világon, aki nálam okosabb, szebb, szeretnivalóbb, meg stb. De bízom benne, hogy nekem is van szerethető oldalam, és azt kell kihangsúlyozni, nem a rinyát...
Igazam van, vagy igazam van? ;)
---
Szombaton hazamentem Écsre. És ahogy várható volt, nem történt semmi váratlan. Most nem sorolom fel, a szokásos dolgok voltak műsoron. :)
És aludni is elég sokat sikerült, szombat este 10-től, másnap reggel 8-ig. Ez jó is volt, és kellett is. :)
Hazamenetel előtt pedig feladtam Anyu lottóját, két saját számsorral kiegészítve, de sajnos nem nyertünk... Pedig most annyira jól jönne, hogy nagyon... Még egy gyenge négyes is, komolyan mondom! :)
Szombat este Való Világot néztem, elég érdekes volt, de ezek az emberek annyira nem normálisak, hogy az valami hihetetlen...
Vasárnap ebéd után Anyu visszahozott Győrbe, így olyan 5 körül már itt voltam. Este a gépen néztem filmet (Szakítópróba). Nem voltam tőle elájulva, de azért egyszeri megnézésre tökéletesen megfelelt.
Ma már meló volt, egész gyorsan eltelt a nap. És ez nem baj, mert még mindig nagyon utálom a hétfőket... :/
Ma meg Anyu itt alszik. Mert holnap reggel jön a kéményseprő ellenőrizni a gázzal működő berendezéseket, és majd ő fogadja, én meg megyek dolgozni. Egyébként ez már pótidőpont, a kéményseprő ma jött, csak elnéztem a dátumot... :) Mindegy, nem idegeskedek rajta, tőlem ez simán megszokott... :)
---
Dóra-névnap. Köztük egy lányé, akinek rengeteget köszönhetek, és aki nélkül nem lennék az, ami. Ez talán ismét egy közhely, de én így érzem. Csak azért "ciki" egy kicsit leírni, mert valószínűleg ő is olvassa... :$ Még egyszer nagyon boldog névnapot kívánok! :)
---
És a hír, ami nagy árnyékot vetett a hétvégémre.
Net híján a teletexten "szörfözgetve" fedeztem fel a hírt, hogy Robert Kubica egy olaszországi raliversenyen nagyon súlyos balesetet szenvedett.
Az 1984-ben született lengyel pilóta az egyik legjobb, és legszimpatikusabb pilóta, az egyik legnagyobb kedvencem. Első futamgyőzelmét a 2008-as kanadai nagydíjon aratta. Azon a versenyen annyira izgultam, hogy inkább MSN-eztem közben- "egészen véletlenül" pont Dórival...
Na, de a lényeg az, hogy nagyon szimpatikus srác, a versenyzése, a stílusa, és amennyit látok belőle, a személyisége is.
A legfrissebb hírek szerint Kubica kéz- és lábsérüléseit tegnap 8 órás műtéttel rakták össze, és az is jó időbe telhet, hogy kiderüljön, folytathatja-e egyáltalán Forma-1-es pályafutását.
Az mindenesetre bizakodásra ad okot, hogy csapata, a Lotus-Renault már bejelentette, hogy ha visszatérhet, a jövőben sem fogják neki tiltani a versenyzést.
Ha nem látnák optimistán a helyzetet, nem tekintetének ennyire előre. Ez az egy bizodalmam...
Ez a szezon szinte biztosan teljes egészében kimarad, a többi meg majd idővel kiderül.
Nagyon aggódom érte, de nagyon-nagyon szurkolok neki.
Vagány srác, élete a versenyzés, szerintem fogjuk még látni a száguldó cirkusz mezőnyében... :)
Ha valaminek ilyen helyzetben örülni lehet, az talán az, hogy több versenyzőtársa is jobbulást kívánt neki, együttérzéséről biztosította, sőt Fernando Alonso meg is látogatta a kórházban.
---
Na, azt hiszem, ennyi voltam mára.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

Vacsoravendég

Valamit még szerettem volna írni a filmmel kapcsolatban. Túl jó nő a csajom. De nem tudom pontosan, hogy mit.
Annyi szent, nem egy nagy eresztés, viszont tényleg "tanulságos" valamennyire. Korábban még talán azt írtam volna, hogy egy lúzercsávó a főszereplő. Most már azt mondom, hogy egy tapasztalatlan srác első komolyabb "szárnypróbálgatásai" vannak a filmben.
Köztük jó pár - itt nem részletezendő, de magától értetődő - nehézséggel, melyektől bizony én is tartok/tartanék.
Egyébként a filmtől függetlenül írom, hogy mostanában átgondoltam pár dolgot. Ennek egyik legfőbb eredménye az, hogy ezennel vége az "önfikának". Itt a blogon, és a való életben is. Nem fogom magamat sajnáltatni és szidni sem... :)
Kis hibákkal, de nagyrészt elégedett vagyok az életemmel, és az utóbbi időben végérvényesen rádöbbentem, hogy szerencsére tényleg olyan emberek, barátok és barátnők vannak jelen az életemben, akiknek csak hálás lehetek, és akik miatt - sem - engedhetem meg magamnak, hogy "hülye lúzer"-nek tartsam tartsam magam. Lehet, hogy nem érthető, és/vagy hülyeség, de ez most nem zavar. :)
Az egyéb "változtatásokról" nem írok. Nem beszélni kell róla, hanem megélni. Ha meg nem sikerül, akkor saját magammal cseszek ki. Ha meg sikerül, és lesznek pozitív változások, akkor majd mesélek erről is.
Tegnap este megnéztem a 40 éves szüzet is. Voltak benne jó poénok, de úgy zusammen nem nagy eresztés. egyszer nézhető. De a piedesztál megvolt. És valóban van benne valami... :)
---
Szerdán volt nálam a Niki. Kávéztunk-beszélgettünk-tévéztünk... És sütöttünk együtt rántottát. Szépen megosztottuk az elkészítést, és a mosogatást is. Na meg persze a kaját. :D
Nem tudom, erre tök rég óta "vágytam", hogy a konyhában együtt "bűvészkedjek" egy lánnyal. Az olyan jó... :) Igazából nem tudom, miért, de jó. :)
Még nem volt benne részem. Na jó, Anyu és sógornőm családtagok, őket most nem számítom bele. :)
És tényleg nagyon ügyesek voltunk, legközelebb majd jöhet valami komolyabb. :) Meg egy másik lánnyal is beszéltünk félig-meddig komolyan valami hasonló projektről, remélem, sikerül összehozni. És nem félteném tőle a konyhámat. ;)
---
10-én aláírják a szponzorációs szerződést: az Audi lesz az ETO focicsapatának főtámogatója. Három év, a hírek szerint évi 350 millió forint. Meg lesz új ETO-induló, meg valamikor jön a Bayern-öregfiúkcsapata, a részletekről majd jövő héten tájékoztatnak.
---
Ez a Való Világ egyre betegebb... Idegbetegek, depisek, nagyon durvák... :) Kíváncsi vagyok, ki nyer a végén, de napról-napra silányabbnak tűnik a felhozatal... :)
Szandika kizárása, majd visszaengedése elég furcsán vette ki magát. Nem dőltem volna a kardomba, ha kizárják, bár az sem ráz meg különösebben, hogy végül maradhatott. De ha végül ő nyer, na az már érdekes lesz... Ne nyerjen! :)
Tetszett ez az iskolás bohóckodás. Nekem a matektanár srác volt a legszimpatikusabb. :)
A magyartanárról kiderített "győri szál" no comment- felesége a Révaiban érettségizett. És ez hír volt a Kisalföldben... LOL! :D
Ledöbbentett, hogy a magyartanár azt mondta, hogy azt szeretné a fiataloknak bizonyítani, hogy ha példaképeik - pl. Alekosz - végig bír ülni 45 percet, akkor ők is képesek rá. Hm... Változnak az idők, változnak a példaképek... :)
---

Most majd valamikor megyek Écsre. A szokásos program, semmi extra nem várható.
A következő hétvége viszont valamelyest eseménydúsabbnak ígérkezik.
Pénteken Patio mozgássérült barátaimmal, szombaton meg buli Zeleséknél... Azok a bulik pedig nem szoktak rosszul sikerülni. :)

---
Hosszú idő után új internetes naplót vettem fel rendszeresen olvasott blogjaim közé.
Renit még a teleshopból ismerem, egy hónapot dolgoztunk együtt, öt évvel ezelőtt. Azóta kb. kétszer találkoztunk, de a különböző közösségi portálokon szoktunk cseverészni.
Reni egy pesti egyetemen tanul, most azonban az Erasmus-program keretében egy évet Hollandiában fog tölteni, blogra erről a kalandjáról szól. A rá jellemző vidám-érdekes stílusban. Érdemes beleolvasni! :)
---
Na, mára ennyit akartam.
Nagyon szép idő van, már-már tavaszias. Nagyon tetszik. :)
Jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

Film- és koncertélmény :)

Hát, szombat óta azért történt egy s más, szóval kezdem is! :)
Még a bejegyzés megírása után felmostam, takarítottam egyet, utána meg rántottát sütöttem- volna. Aztán az olaj épp elkezdett füstölni, szerencsére épp akkor futottak be tesómék, és sógornőm segített korrigálni a dolgokat. :)
Écsre indultunk, de előtte megittunk Baluval a Hollóban egy kávét, aztán Lui barátunkat is meglátogattuk.
Ezután pedig kimentünk szüleinkhez, és Editék palacsintát sütöttek. Úri dolgom volt, én csak kentem és ettem. :P Rengeteget, jaj de nagyon sokat! :)
Meg tévéztünk, zenéket, filmeket válogattunk, beszélgettünk, és ugyanez volt nagyjából vasárnap is.
Jaj! A földrengésből nem éreztem semmit. Biztos érdekes lehetett, de én nem szeretném az ördögöt a falra festeni, szóval nem várok újabbat, hátha az nagyobb lenne!
---
Vasárnap volt az ETO-Fradi női kézilabda meccs, szoros első félidő után sima végjáték, 33-21.
A focisták most Törökországban edzőtáboroznak, és már hivatalos: Takács Ákos már a téltől nálunk folytatja. A teremfocin a fiatalok felejtősek voltak, mondjuk épp úton voltam, nem láttam semmit belőle...
Nagy Laci a tegnapi határidőre sem adott választ, hogy jövőjét a magyar válogatottban képzeli-e el. Szerintem most már elmehet a pi... szóval a sunyiba... Hihetetlen, hogy így hülyíthet játékostársat, vezetőt, szurkolót...
A bundaügyben meg állítólag hamarosan konkrétumok lesznek. Kíváncsian várom a fejleményeket, mi elvileg egy meccsel "szerepelünk a listán", egy 2009-es Ligakupa-meccs: Győri ETO FC- Lombard Pápa 0-4. Vicces. Egyébként ez a kupa engem sosem érdekelt, ezek szerint a játékosokat sem. Vagyis de, csak máshogy...
---
Na, most így beágyaztam a sporthíreket, nem lesz több, ígérem.
Vasárnap este filmet néztem számítógépen. Olyan régen csináltam ilyet, hogy nem is volt a gépen lejátszóprogi. :) Miután ezt Jocó mester segítségével pótoltam, a Túl jó nő a csajom című mozit néztem meg. Éjfélre lett vége, akkor meg kiment az álom a szememből, és HVG-ot olvastam kb. hajnali 1-ig. 5-kor meg keltem. De ez már egy másik történet. :)
Szóval a film története dióhéjban (port.hu):
Kirk, a tök átlagos srác el sem hiszi, hogy ekkora mázlija lehet. Noha csak egy biztonsági őr a reptéren, és nem kecsegtetik fényes kilátások a jövőt illetően, Molly, a sikeres, és elképesztően bombázó csaj beleszeret. Kirk totál el van képedve. Ahogy a barátai, a családja, sőt, a volt csaja is. Hősünknek most tehát ki kell találnia, hogy működhet ez a kapcsolat, bár ő az első, aki készségesen bevallja, hogy túl jó nő a csaja.
Szóval. Vannak a filmnek erőltetett, kimondottan gyenge részei. Például Kirk családjának "ábrázolása" nagyon gáz.
De azért voltak a filmben elgondolkodtató dolgok.
Ha nem is osztályozom konkrétan a nőket, természetesen előfordul, hogy lejátszom magamban a dolgokat, és eldöntöm, hogy nem illenénk össze, mert kevés vagyok hozzá. Hogy az önértékelésemmel van-e baj, vagy kisebbségi komplexusom van, azt nem tudom.
A filmben lévő "testi dolgokkal" kapcsolatos parák is jelen vannak, de ez gondolom természetes.
Nem, én nem szoktam hibát keresni valakiben, hogy "egalizáljon". Maximum azért keresek hibát, hogy ábránduljak ki valakiből... De ez inkább stílusbeli dolog...
És itt is: a nők, és a piedesztál. Hogy a nők nem szeretik, ha istennőnek tarják őket, mert attól tartanak, hogy ennek a "szerepnek" nem tudnak megfelelni, és ez mérgezi meg a kapcsolatot.
Hogy ez így van-e, azt csak a nők tudják. Gondolom... :)
Na, ez így elég összevisszaság lett, pedig nagyjából eldöntöttem, mit írok a filmről, de nem teljesen így gondoltam... :)
Ja, még persze annyit, hogy a filmbéli happy end is csak összejön valamikor... :)
Tegnap meló után hazahoztam a cuccaimat, és mentem be a városba, Anyuval találkoztunk. Ettünk valamit a Mekiben, aztán meg kezdődött az X-faktor koncert.
Pozitívan csalódtam. Vecáról sejtettem, hogy aranyos, tudtam, hogy szép hangja van- én főleg miatta mentem. :) De a Vastag-tesók is nagyon jók voltak. Főleg Csaba: gondolom, az RTL-nél valamennyire kikupálták őket, de tényleg nagyon jól bánt a közönséggel. Jók voltak a szövegei, tetszett a show, amit produkált.
Énekelt két Fenyő-számot, akkor volt kis táncitánci, a Királylány-nál kijött a közönség közé, nekem a legjobban mégis a Bon Jovi-féle It's my life tetszett, amolyan "vegyes" változatban: lassú indítás után begyorsulós, nagyon tetszett.
Ja, és a nézőtéren a csajok voltak nagy-nagy többségben, mondjuk ez teljesen várható volt. :) A korosztályt hagyjuk! :) Az is várható volt! :D
Este 8-ra már itthon voltunk, Anyu is bent aludt. Ja, egyébként neki is tetszett a koncert, pedig a külföldi nótákat annyira nem csipázza... :)
Lehet, hogy valaki feltörte a facebookomat? :O Tegnap délelőtt valamit kitettem üzenőfalra. Pedig melóban baromira nem szoktam facebookozni... De ki tette volna, és miért? Ez egy rejtélyes dolog... :/
Ma meg bombariadó hátráltatta a győri városi tömegközlekedést. Állítólag kettő is. Ki lehet ilyen pihentagyú barom? Remélem elkapják, és elveszik a kedvét az ilyen jellegű viccektől... :/
---
Szóval ennyi. A filmes részt lehet törlöm. Ebben a formában nem jön át, amit írni akartam! :$ :) De lehet, hogy marad. Max. hülyének néztem. Ígyjárás.
Holnap találkozom Nikivel, a hét többi részét még nem tudom.
Majd kiderül. És majd elmesélem! :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

Ráadás

Ma nem nagyon akartam posztolni, de mivel tesómék azt mondták, hogy ne buszozzak, mert értem jönnek kocsival, és majd együtt kimegyünk Écsre, így nyertem egy kis időt, és írok egy keveset.

Kicsit átszerkesztettem a csütörtöki bejegyzést, mert észrevettem, hogy az egyik "sztorit" középen félbevágtam, és az úgy nem volt az igazi... :)
Az írásokhoz "tartalmilag" csak nagyon kivételes esetekben nyúlok, mert ezek amolyan "rapid" posztok, mindenről ami így elsőre eszembe jut. Rapid? Nagyjából 30-50 perc közötti ideig pötyögök egy átlagos bejegyzést... :)
Jaj, még annyit, hogy természetesen Palotai fiatalokkal kapcsolatban elmondott gondolatai nem a legdöbbenetesebbek, hanem sokkal inkább a legtanulságosabbak voltak... Bár ez gondolom egyértelmű...

---
Elindult a gimis osztálytalálkozó szervezése. Kb. ősszel lesz Móváron, és immáron érettségink 10. évfordulóján gyűlhetünk össze...
Tök jó, hogy pont nemrég említettem meg, hogy közeledik... :)
---
Balázsék Morning show-jában egyik reggel a szüzesség volt a téma. Csak fél füllel hallottam, mert messze is van a rádió, meg hát mégiscsak munkahely... :P
Na mindegy, arra jutottak, hogy 20-25 évesen már "ciki" - lányok esetében...
Szóval ja... Sok dolgot átgondoltam ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, nem lesz depi, nem lesz para, ha lesz valami lesz, ha nem lesz semmi, akkor meg nem lesz semmi.
Már ott tartok, hogy szinte félnék tőle. Nem kimondottan attól, hanem úgy az egésztől, cakkumpakk. Akkor meg nem erőltetem a dolgot...
---
Megvertük a lengyeleket! Őrült meccs volt, 3-0-ra vezettünk, aztán a lengyelek 14-10-re, majd mi asszem 19-14-re, a vége 31-28 lett nekünk. Őszintén szólva kapcsolgattam is a tévét, nem volt idegzetem végignézni. És ami fura: ezen a VB-n mindig akkor játszottunk gyengébben, ha célzottan leültem a tévé elé, és figyeltem a meccseket. Ha háttérben szólt a tévé, vagy kapcsolgattam, akkor meg jó volt a játék.
Szóval még van esély a 2012-es olimpiai részvételre, és ez most mindennél fontosabb. :)
---
Bemutatták Ferrari idei Forma-1-es versenygépét. Szóval közeledik a szezon. :) Az egységes Olaszország létrejöttének 150. évfordulója alkalmából F150-esnek keresztelt versenygépet Fernando Alonso próbálhatta ki először a sajtó nyilvánossága előtt.
---
Rengeteg sérült az ETO focicsapatában, nem tudom, mi értelme lesz így az edzőtábornak...
Mindenesetre igazoltunk egy újabb horvát gyereket, tesztelünk egy kongói válogatottat, és (elő)szerződést kötöttek a vezetők a honvédos Takács Ákossal.
A hallássérült srác egy csupaszív játékos, ha úgy játszik majd nálunk, mint pár éve a Fradiban, akkor még sok örömünk lehet benne... :)
---
Jaj...
Csütörtökön már a Fábry-show-n elaludtam, tegnap meg este 10-kor beraktam a tesómtól születésnapomra kapott Hitler-Sztálin-DVD-t, de 10 perc után kikapcsoltam, és lefeküdtem aludni. Hulla voltam, de most már talán valamennyire kipihentem magam.
Most majd összerakom a hazavinnivalókat, picit takarítok, pakolászok, aztán valamikor délután go Écs. Palacsintaparty. :)
Holnap jövök vissza, és most kivételesen icipicit várom a hétfőn is, mert délután X-faktor-koncert. :)
Ennyi voltam.
Jó hétvégét Nektek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Átlagos poszt egy átlagos csütörtökön

Utálom, ha az utcán megbámulnak a járásom miatt. Természetesen nem elsősorban a kisgyerekekről van szó. De ha tizenéves kis mamlasz bámul, mint egy hülyegyerek, az az agyamra tud menni...

És magamat is utálom, ha felveszem ezeket a dolgokat. De egyik nap rendesen ráfáztam. A buszról leszállva "farkasszemet néztem" egy ilyen csávóval, de közben sétáltam, és telibe találtam a combommal egy pad sarkát... Hideg is volt, nem volt valami kellemes...

---

Amúgy ezerrel tombol az influenza, sajnos több munkatársam is kidőlt... Én a fáradtságot leszámítva jól vagyok. Ja, és fogorvoshoz kell majd mennem... Lyukas is van, meg letörött is, szóval nagy gáz... De február 17-től rendbe rakatom. Csak tartanánk már ott. Én annyira nem félek a fogdokiktól, "csak" az első bejelentkezés nehéz, de most már tényleg helyzet van...

---

A héten valamelyik nap átnéztem az összes múltheti Kisalföldet. Az SMS-, és a sportrovatot részletesen, a többit futólag. Jaj, ezek az SMS-ek... Hihetetlen, milyen problémái vannak az embereknek, milyen baromságokon képesek egymásnak esni... Nagyon kemény...

---

Elnézést kérek mindenkitől, akinek facebook-üzenőfalára ebből az idióta "igen-nem"-játékból "nem megfelelő" válasz érkezett tőlem. Én senkinek nem küldtem semmit, csak a kérdéseket akartam végignézni, mindenkinél tovább-ot nyomtam. De már itt-ott észrevettem, hogy mégis mentek válaszok...:/ Bocsi mindenkitől... :)

---

Nem vagyok otthon az elektronikus zene-szcénában. A pesti éjszakai életét sem ismerem. Dj. Palotai "munkásságát" szintén nem.
Ezt a cikket mégis ajánlom figyelmetekbe. A 49 éves disc jockey zenélt abban a tragikus emlékű buliban a West Balkánban. A történtekről, azok vélt vagy valós hátteréről is érdekes dolgokat mesél, de számomra a fiatalok megváltozott bulizási szokásairól szóló gondolatai voltak a legdöbbenetesebbek...
---
Tegnap meg újra neptunoztam. :) Néhány havonta ez már-már rituális programunk Adrival, de dupla öröm: segíteni is tudok, meg nosztalgiázok is egy kicsit! :)
És ha már nosztalgia: Régi Győr, facebook. Több száz kép szeretett városomról a közel-, és régmúltból, a kommentelők személyes élményeivel, az adott fényképről eszükbe jutó gondolatokkal megspékelve. Nagyon tetszik, órákig el tudok rajta nézelődni... :)
---
Sport, csak röviden, nagyrészt bulvárosan! :)
F1: újabb magyarázat Schumi sikertelen tavalyi szezonjára. Mint ismert, a teszttilalom miatt a gyakorlások nagy része szimulátorokon történik. Na, és Schumi kinetózisban szenved: rosszul lesz, ha csak látja a mozgást, de nem érzi, és nem éli át. Érdekes... Ja, és a német világsztár babonás is. Rajtszámot cserélt Nico Rosberggel. Így az övé a 7-es számú Mercedes lesz, mert a páratlan számokra esküszik... :)
Ja, és jelen állás szerint lesz egy Lotus Renault, és egy Lotus-Renault nevű csapat is. Igen, jól látod, a kötőjel a különbség! :)
Foci: 2000 euró pénzbüntetést kapott, Lionel Messi, a Barcelona argentín játékosa. Ennek oka: egy gólja után felhúzott meze alatti pólóra írt felirattal köszöntötte édesanyját születésnapja alkalmából...
Rendben, értem én: a szabály az szabály, és nem szabad a mezt felhúzni... No, de ez akkor is annyira nevetséges... :)
Kézilabda: holnap a 7. helyért játszik férfi válogatottunk a svédországi vébén a lengyelek ellen. A tét hatalmas: ha nyerünk, selejtezőt játszhatunk az olimpiai részvételért. Meg kell lennie! Még nem tudom, hánykor lesz a meccs, de igyekszem hazaérni.
---
Azt hiszem, hogy ennyit akartam elmesélni.
Holnap péntek, meló után tehát kézimeccs, valamikor szombaton Écs. Pihenés lesz, semmi más, talán tesómék is kinéznek, de ez nem biztos.
Most valahogy jó passzban vagyok. Lehetne jobb is a helyzet, de per pillanat nem panaszkodom.
Na, ennyi voltam.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Nagy felfedezés kis fáziskéséssel

A tegnapi esti sörözés végülis elmaradt. Kórházi ismerősök családi életet éltek, Lui barátom pedig Deák Bill-koncertre ment, így én itthon tévéztem.

Árkádot megjártam, Anyunak hívattam elő a digitális képekből. Jobb később, mint soha-alapon, még az esküvői képekből egy adagot. :)
Sparba is bementem, és meglepő módon nem vettem semmi felesleges dolgot. Az egyetlen "extra" talán a camembert-sajt volt. Annak viszont nem tudok ellenállni. :)
Segafredoba is beültem, mert annak sem tudok. :)
Aztán itthon voltam. Borzasztó büszke vagyok magamra, mert feltettem facebook-ra az "Arany János bal Ladája" című képrejtvényt, és egy német emberkének sikerült elmagyaráznom, hogy mi benne a poén. Naggyon ügyes vagyok! :P :D
Aztán tényleg semmi különös, Való Világ, kézimeccs, stb.
Kezdek kiábrándulni Alekoszból... :) Na jó, "rajongásomban" eddig is volt néminemű irónia, de elég fura a srác. Mondjuk szövegben verhetetlen, ez tény. Zsófit hívta ki, ebben tényleg nem volt semmi meglepő.
Kézilabdában pedig sokáig jól tartottuk magunkat a jóval esélyesebb franciák ellen, a vége mégis csúnya verés lett... :/ Az ETO-s lányok meg bajnoki "rangadót" nyertek Debrecenben, 35-22 a második helyezett otthonában.
Ma pedig teremtorna lesz a tévében Szombathelyről, az ETO részvételével. Kíváncsian várom.
---
Tettem egy nagy felfedezést... Képzeljétek, már hivatkoztak is a blogomra. :) Az történt ugyanis, hogy tavaly nyáron ezek szerint az elsők között említettem meg az Interneten a Borsodi új termékét, a Friss fantázianéven futó citromos mutyit. És ezt egy sörökkel foglalkozó "gasztroblog" le is írja, ahogy fogalmaz, "némi sajátos értékelés körítésében"... Hát, szerintem elég gáz így ezt a posztomat elolvasni. Ha kíváncsiak vagytok rá, itt megnézhetitek, és a kiemelt "beszivárgott" szót kell keresni. :)
Mint ahogy az is egyfajta felfedezés, hogy van "zugolvasóm" is. Mármint azt sejtettem, hogy van ilyen, de egyikük most meg is nyilvánult kommentben. És ennek örülök, és nagyon szépen köszönöm! :) Csak ez még azért is jó dolog, mert néha elbizonytalanodok, hogy érdemes-e írni ezt a blogot- érdeklődés és komment hiányában. Mert persze a kommentelés nem elvárás, csak épp jól tud esni. :) És fura módon mindig, amikor ilyen elbizonytalanodás lesz rajtam úrra látva a 0-kat a megjegyzések számánál, szinte mindig tesz valaki valamilyen észrevételt valamelyik poszt kapcsán. Mondjuk MSN-en. De mindig egyvalaki. Ugyanaz az egyvalaki. :) Akinek én örülök is... :) Mások meg néha személyesen.
Ezzel persze az égegyadta világon semmi probléma nincs, csak gondoltam leírom.
---
Sok minden kimaradt eddig az életemből. De furcsa módon van két olyan terület, ami iránt úgy érzek különös vonzalmat, hogy nem sok közöm volt hozzá.
Nincs jogsim, technikai érzékem is nulla, mégis nagyon vonz az autóversenyzés. Nem csak a versenyeket nézem szívesen, hanem szeretem a különféle háttéranyagokat, vagy például érdekel és tetszik, amikor rali-tudósításokban mutatják a szerelők munkáját.
Tesómat kísérve voltam már autóversenyző-iskolában, sajátos hangulat, de nagyon bejövős, még kívülállóként is.
A másik ilyen a zenélés. Ez még talán általános suliból datálódik, amikor haverjaim csinálták a suli-diszkókat, és láttam a pakolászást, készülődést. Aztán mikor tesóm csinálta a sulirádiót az egészségügyiben, meg néha egy-egy ottani sulibulit... Meg nálunk gimi-koleszban, aztán végül akkori győri munkatársainak.
Néha elmentem segíteni neki, és nagyon tetszik ez az egész. Ott vagy a DJ-pult másik oldalán, keresgéled, milyen zenék legyenek, mi az, ami tetszik a népnek, és milyen stílusú számokat kell aznap este hanyagolni, mert ürül a tánctér. Meg amikor odajönnek, hogy megvan-e ez meg az a szám. És ha megvan, be tudod - és be akarod :) - -e rakni. Imádom.
Nagy vágyam lenne még néha így tesómmal buliban zenélni, de erre már sajna soha nem fog sor kerülni...
Huh... Jól elkalandoztam. Ez az egész természetesen a múlt heti diszkótragédia kapcsán jutott eszembe... Hibák, rossz szervezés, nemtörődömség... Ezek összessége vezetett a tragédiához, na meg persze az a kurva "profitszomj". Tíztől drágább a jegy, ezért előtte motozás, lassított beengedés, utána már szinte bárki mehet, a 12 évestől a matt részegig, a lényeg, hogy a lóvét ki tudja pöngetni... Hihetetlen nagy felelőtlenség, ami emberéletekbe került... Meg hogy három halott, és gyakorlatilag nulla sérült??? Nem mintha nem lenne "teljesen mindegy"...
"Három lány, kik úgy mentek el: 'Reggel jövök, Anya!'"... Döbbenet...
Hallom, hogy most ellenőrzik a szórakozóhelyeket. Ez alap, ezzel nem szabad játszani. Azt is hallom, hogy megoldásként felvetődött, újra be kell vezetni a tinidiszkókat, azaz 15-18 éveseknek lenne buli mondjuk este 6-tól 10-ig... Ez meg jól hangzik, de ma sajnos nincs létjogosultsága, mármint elég furán venné ki magát... De valamiféle korhatárt, "időhatárt", alkoholfogyasztási korlátozást meg kell szabni, mert ez így...
Na meg persze az agyatlan "biztonsági őrök", akiktől összecsinálod magad, pedig elvileg azért vannak ott, hogy segítsenek... Persze megint: tisztelet a kivételnek.
És jó volt látni este a híradóban, hogy sok szórakozóhelyen megemlékezést tartottak péntek este, ezzel is jelezve, hogy itt valami nagyon nincs rendben...
---
Mindjárt elslattyogok a benzinkúthoz Nemzeti Sportért. Aztán sütök melegszendvicset, délután meg jön Anyu. Aztán meg teremfoci. De ezt már írtam. :)
A bemutatkozó szöveget tényleg át kellene majd még írni, de a dizájn-újításra már nehezebben szánom rá magam, ez az új sablontervező szerintem borzalma... De jövő héten tényleg nekiveselkedek... :)
Na, tényleg ennyi, jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Hirtelen 30

Nem a filmről fogok írni. Már csak azért sem, mert csak félig-meddig láttam. A cím viszont aktuális. Sajnos.

Még kedden megkérdeztem a facebookot, hogy "milyen lesz a holnapom?". A válasz az volt, hogy "sokat fogok nevetni". És az jó. Mert nevetni jó. :)
És az első nagy nevetésre már a reggeli cigiszünetben sor került. :) Jaj, ezt most így nagyon nehéz elmesélni... A lényeg annyi, hogy egy ablaknál szoktunk cigizni. Az egyik lány fel akarta rakni a kávéját a párkányra. De én útban voltam. És amikor el akartam lépni előle, mindig arra mozdultam, amerre ő. Kb. négyszer. Úgy néztünk ki, mint akik "táncolnak", vagy épp egy kézilabdás védekezési formát gyakorolnak. :)
Nagyon sokan felköszöntöttek születésnapom alkalmából. Meglepően sokan. Olyan emberkék is, akikről nem is gondoltam volna. És ez nagyon jól esett.
Harminc... Ez annyira furcsa és idegen. Tízen- és huszonévesnek lenni jó. Ez a "harmincasok tábora" viszont nagyon durva... Na de mindegy, mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát. Eszerint pedig mondjuk 20 múltam... :P
Kiskoromban sem gondolkodtam ennyire előre. Akkor emlékeim szerint 1996 volt a "misztikus határvonal", amikor is elvégeztem a nyolcadikat. Mármint akkor még az volt a távoli jövő. :) Meg persze a 2000. év. Jaj, Istenem... :)
Volt nekem egy óvónénim. Szegről-végről még rokon is. Máig emlékszem, hogy volt olyan feladat az oviban, aminél megjegyezte, hogy "Gábor, ezt neked nem kell tudnod, erre soha nem lesz szükséged.". Akkor azt nem nagyon értettem, de azért nem felejtettem el.
Aztán úgy alakult, hogy mégiscsak szükségem lett egy-két dologra. :)
Lediplomáztam, és van egy idegen nyelv, melyen valamennyire azért elpötyörészek. Ez lényegtelen. Sőt, az egy nyelv baromi kevés.
De azt tudom, hogy sok helyen megfordultam, sok kedves embert megismertem, és megkockáztatom, hogy egykori ovis csoporttársaim közül nekem van a legszínesebb életem. De ez azért nem biztos... :)
Persze, írtam már, tisztában vagyok vele, hogy ez így legyen, sok ember munkájára, és segítségére szükség volt.
Eddig szkeptikus voltam az osztálytalálkozók vonatkozásában. Most rájöttem, hogy ha lesz, én nagyon szívesen elmegyek. Nincs szégyellnivalóm. Itt tartok, ezt tudom eddig felmutatni. Vannak lemaradások-pótolnivalók. De alapvetően jól érzem magam a bőrömben, és ez a lényeg. Nem?
Hm... De azért ez a szerdai születésnap-ünneplés elég érdekesen sikerült. Főnököm félig-meddig komolyan megkérdezte, hogy miért dolgozom a születésnapomon. Én pedig elgondolkodtam a felvetésen, és 2-kor hazajöttem.
Itthon voltam, neteztem, tévéztem, söröztem, és zenét hallgattam. Aztán este zsíros kenyér teával, hogy felszívódjon a sörike, és hogy csütörtökön simán felkeljek. És sikerült is. :)
Ma majd egy-két cimborával még megyünk Hollóba, de bulit nem nagyon tervezünk.
A hét hátralévő része aztán relatíve gyorsan eltelt. Minden nagyon szép, minden nagyon jó, csak éppen alacsonyan száll az infuenza, amit azért nem ártana épségben átvészelni... :)
Most majd elmegyek egyet Árkádba, intézek ezt-azt. Aztán délután szerintem rendelek valami kaját, és pihengetek.
Holnap aztán valahogy át kéne szabni a blogot, ami ha nem sikerül, legalább a bemutatkozó szövegemet át kell írni, mert az immáron aktualitását vesztette... :( :)
No, de mára ennyi, jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

Holiday

Már megint akadozik az a k*rva net, ezért most wordbe pötyögök, aztán ha a kedves Vidanet esetleg megint úgy gondolná, hogy teljesíti a szolgáltatást, amiért fizetek, akkor majd fellövöm eme kis szösszenetet a blogspotra. :) Lelkesedésem dicsérendő – legalábbis remélem.

Szóval péntek délután kedves Pista kollégám és Barátom hazahozott. Így elég sok időt nyertem. Pakoltam, kicsit tévéztem, és kimentem Écsre, a tervezett fél 7-es helyett már a 6-os busszal.

Nem nagyon szoktam ilyenkor hazatérni, furcsa is volt egy kicsit.

Jó kis lájtos-nyugis hétvége volt. Egész hétvégén az volt a kaja, amit én kértem. :) Volt gulyásleves, bundás kenyér, túrós batyu, húsleves, és jó alaposan megsült csirkecomb. Na meg persze pudingtorta, ami tulajdonképpen tortaformában elkészített puding babapiskótával. És nagyon szeretem. :)

Ez a menüsor természetesen egy egész hétvégét lefed, csak egyszerre tártam elétek. :P

Na meg szüleimmel ittam jóféle vörösbort, szomszéd Pista bácsival pedig- igen, aki szerint a magömlés kellemes, a karácsony pedig boldog :)- házi pálinkát. Amire csak azért nem mondom, hogy jóféle, mert ütött, mint az ipari áram. Pedig csak egyet ittam… :) Ja, és Pista bá’ nem volt teljesen fair, sört ugyanis nem adott, csak kísérő gyanánt kínálta volna fel, így inkább szódát ittam a páleszhez.

- visszatért a net, de majd egyben bemásolom a végén… :) -

És két-három emberke ajánlására megnéztem a Holiday című filmet. Szerelmi csalódás után helycserés támadós-aranyos-happy endes mozi, tetszett, csak ajánlani tudom annak, aki még nem látta! :)

HOLIDAY. Erről a szóról mindig egy nálam pár évvel idősebb kerekes székes mozgássérült srác jut eszembe. Anno sokszor nyaraltunk egyet, és ha azt mondtad neki, hogy Holiday, két taps kíséretében megismételte. Elektromos kerekes székkel közlekedő barátainkat pedig rendszeresen „Mi van, Laura?” kérdéssel köszöntötte, Niki Lauda háromszoros világbajnok F1-pilótára célozva. Jaj, de aranyos volt! :)

Aztán VV. Évi vissza, Ildikó haza. Semmi meglepetés. Már nagyon kíváncsi leszek, hogy fogják bírni a strapát, és ki fog nyerni ebben a „díszes társaságban”. :)

Ja, a svédországi férfi kézilabda VB-n 0-6-os indítás után vertük hárommal a norvégokat, ez meglepett, de nagyon tetszett ez a küzdőszellem.

Vasárnap délelőtt hallottam erről a budapesti diszkókatasztrófáról… Felfoghatatlan, döbbenetes, ennek egyszerűen nem lett volna szabad megtörténnie.

Fura, nekem a tömeg az amit egyszer – vagy kétszer – a Mamma Miában tapasztaltam. Persze kimondott halálfélelmem nem volt, egyszerűen nem éreztem jól magam, nem lehetett normálisan mozogni, táncolni, elmenni a pulthoz egy sörért… De háromezer ember egy háromszáz férőhelyes szórakozóhelyen? Még belegondolni is szörnyű…
Aztán vasárnap estefelé jöttünk be Anyuval Győrbe. Estefelé betoppantam tesómék is, dumáltunk picit, meg néztünk VV-t, és Barca-meccset. Meg hozott nekem tesóm két Rubicon történelmi folyóiratot. Eddig csak belelapozgattam, sosem vettem még meg, de tényleg nagyon érdekes.
Tesómék a meccs után, azaz kevéssel éjfél előtt indultak vissza. Ami nem is baj, csak épp az álom teljesen kiment a szememből, fél 2-kor még ránéztem a videó órájára. Ötkor meg keltem, és ennek megfelelően egész nap hulla voltam, fájt a fejem. És most megint fáj.
Ja, és megtudtam, hogy saját magam eltartottja vagyok. :O Mozgássérült vagyok, ezért kapok havi rendszerességgel emelt összegű családi pótlékot (jaj, de aranyos, mikor valaki úgy mondja: a "a lábam végett"... brr...:D), és így igénybe vehetem a családi adókedvezményt, saját magam eltartottjaként... :O Ez érdekes... :)
Hősiesen kitartottam délután 4-ig, és Eszti kollegina elhozott egy buszmegállóig. Köszönet érte. :) Amúgy vicces volt, hátul ültem, gyerekzár van, kiszállt, kinyitotta az ajtót, kiengedett, majd visszaült... Jól nézhettünk ki! :)
---
A hétre amúgy nincs különösebb program betervezve. Szerdán... Szerdán lehet, hogy pótolunk egy régóta halogatott talit, de más még nincs a nemlétező határidőnaplóban. De majd alakul.
Ja: word-ből ne másoljatok bejegyzést blogspotra... :@ Egy teljesen összevissza formázhatatlan izé lett belőle... De freemail közbeiktatásával jó lett, legalábbis úgy tűnik. Ha maradt a posztban magányos J betű, az :)-t jelent... :)
Na, ennyi mára!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)
Meg a Vidanet... :)

Veca. Megyek. :)

Legelőször is őszinte elismeréssel szeretnék adózni azoknak az embereknek, akik munka, vagy suli után még dolgozni mennek, vagy otthon visznek második műszakot, esetleg birkatürelemmel ügyintézések-bevásárlások sorát végzik el még ilyenkor. Én képtelen vagyok rá. Meló után nagyjából még max. plusz egy dologra "vagyok hitelesítve", aztán go home. És jön a szokásos lemez, miszerint más lenne a helyzet, ha nem egyedül lennék, de hát úgy vagyok...

Tipikus példa erre az eddigi hetem. Hétfőn munka után papírboltban voltam. Szóra sem érdemes, vettem pár apróságot, max. annyi volt az érdekes, hogy volt bent egy mattrészeg szófosó faszi, de ilyesmi nyilván megesik néha.
Kedden elmentem a Tourinform irodába. Anyu szólt ugyanis, hogy Dumaszínház-előadás lesz Győrben, amit én nagyon szeretek, és ha megveszem a belépőt, akkor kifizeti, és ez lesz a szülinapi ajándékom. Igen ám, de az irodában megláttam, hogy 31-én meg X-faktor minigála lesz ugyancsak a Richter-teremben. A Vastag-testvérekkel, és Janicsák Vecával. Nem döntöttem azonnal, Anyuval, munkatársaimmal is megbeszéltem a dolgot, sőt facebookon az ismerőseim véleményét és kikértem.
És X-faktor lesz. Ennek több oka is van. Az összes Showder klub megvan DVD-n, ezeket bármikor megnézhetem, Trabarna és Hadházi, akik itt lesznek, nem tartoznak a fő kedvenceim közé. Csaba mégiscsak megnyerte a versenyt, de ez szinte lényegtelen, főképp Janicsák Vecát szeretném élőben hallani. Meg aztán Anyut sem árt kimozdítani otthonról, és ez talán jobban fog tetszeni neki. Ja, és egyszer elkísértem Kovács Kati-koncertre - jáááj... :) -, és ezért "jön nekem eggyel". :)
Hallottam már azt is, hogy "ciki, hogy Anyukámmal megyek", és nem egy csajt hívok el. Na ja, az ember a 30. szülinapján nem elsősorban az Édesanyjával megy koncertre. De így alakul. Másrészt ld. fentebb, harmadrészt pedig az ő ajándéka, tőle kapom a jegyeket, és így mindent összevetve egyáltalán nem tartom "ciki"-nek. :)
Szerdán délután pedig Katával és Esztikével a plázába mentünk, azon belül is a Lipóti Kávézóba. Végre átadtam neki a karácsonyi ajándékaimat, és egy nagyot beszélgettünk. Szerencsére mindketten jól vannak, és ez a lényeg.
Elég későn, majdnem este 8-ra értem haza, kajáltam, fürödtem, tévéztem. Teljesen kimaradt a Való Világ, de túléltem, sőt elvonási tünetek sem jelentkeztek. :)
Ma este majd 40 éves szűz-et nézek. Én még nem láttam, de főszereplőjéhez állítólag hasonlítok... Igen, ebben a filmben hangzik el az a bizonyos megjegyzés a piedesztálra emelt punciról...
Kíváncsian várom a filmet, DVD-re is veszem, most nem felejtettem el rákeresni a tartalomra:
Andy egy műszaki áruház raktárvezetője, helyes pasi, jó munkatárs. Elégedett az életével. A lakása tele van akciófigurákkal és képregényekkel, bicajjal jár, mert nincs kocsija, és esténként, amikor épp nem videojátékkal múlatja az időt, ólomkatonákat festeget. Egyik nap a munkatársai, David, Jay és Cal pókerezni hívják. Az éjszaka végén kiderül, hogy Andy nem egyszerűen csak agglegény, de negyven éves korára még sohasem volt nővel. A kollégák rögvest elhatározzák, hogy segítenek neki elveszteni azt, amit immár négy évtized óta őrizget, a szüzességét. Az elvált Trish személyében hamarosan jelölt is akad.
Hát az alapszitu adott, túl sok hasonlóságot viszont nem vélek felfedezni. Ja, és nekem van egy évtized "előnyöm"...
Egyébként a Holiday című filmet is keresem, azt is többen ajánlották... :)
---
Valószínűleg a héten már holnap kimegyek Écsre, de ez nem tuti. Tesóm szombaton itthon lesz egy keveset, jó lenne összefutni vele, valószínűleg itt Győrben. Otthon meg az én kívánságom szerint lesz ebéd. Mindkét nap. :)
Szóval picit mászkálós-sok relax-es hétvége a terv, de a tervek ugye azért vannak, hogy változzanak. Sajnos-szerencsére... :)
Jaj, de jó, hogy itt gyorsabban lehet gépelni, mint iwiwen... :P
---
Ezúttal ismét jön a hét idézete ide is. Túlzottan találó, és - sajnos - nagyon igaz ahhoz, hogy kihagyjam. Szóval:

"Ha az ember fiatal, vagy lehet akár öreg, és beleszeret valakibe, először elkezdi idealizálni, aztán piedesztálra emeli, végül tükröt lát a másikban. Csakhogy egy idő után ebben a tükörben a saját hibáit is kezdi észrevenni, és minél jobban látja, annál inkább fölnagyítja, míg végül képtelen elviselni és szétrombolja a szerelmet, mondván, hogy erre nincs szüksége."

Ehhez túl sokat szerintem felesleges is hozzátenni.
Úgyhogy be is fejezem lassan, jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Kisebbségi komplexus

Nem, ebben a posztban nem lesz burkolt cigányozás. Nyílt meg főleg nem.
Annyit azért megemlítek, hogy nagyon érdekes volt pénteken a Fókuszban a magyarországi svédekről szóló anyag. Meglepett, hogy ők is fáznak, meg az is, hogy Nagykovácsiban van iskolájuk. :) És irtó büszke voltam magamra, hogy egy snittből felismertem a Lucia-ünnepet. Mondjuk ez nem a véletlen műve. :)
De ez tényleg csak egy kis kanyar volt. Amúgy valóban kezdek rájönni, hogy minimális szinten kisebbségi komplexusom van. Meg idegenekkel szemben hajlamos vagyok egy kis túlérzékenységre.
Szombat reggel bementem a Sony-márkakereskedésbe. Kérdeztem valamit az eladótól, aki nem tudom, milyen csavar után azt mondta, hogy ők nem forgalmaznak no name-cuccokat, csak Sonyt. Mondom basszus... Nekem is Sonym van, de ehelyett vennék egy másikat. Aztán nem vettem, mert csak olyan volt, amin van rádió, meg diktafon is. Az meg nekem nem kell. Annyiért főleg nem. Annyiért és pirosban meg még inkább nem. :)
De tényleg meglepte az eladó urat, hogy én bizony tényleg Sonyt keresek, és nem "no name"-et. Szeretem, ha hülyének néznek...
Aztán tegnap este vissza is jöttem. Mert ma délelőtt Árkádoztam egyet. Megnéztem a digitális fényképezőgépeket, lett is egy kiszemeltem. Meg futottam még egy kört a Saturnban az mp4-lejátszók miatt. De főnöki-munkatársi ráhatás után már nem annyira sürgős a vásárlás, inkább a meglévő lejátszón próbálok meg megejteni egy nagytakarítást... Csak hát baromi nehéz... :) Nagyon jó zenék vannak rajta. Mármint nekem tetszenek... :) A fényképezőgép meg tényleg ráér, amíg lesz valami esemény... :)
Meg legyőztem egy kisebb fóbiámat. Egyedül elmentem nagybevásárolni. :) Bizony, magamban baromira utálom. Utálom, hogy nem találok semmit. Vagyis csak nagyon nehezen. Meg hogy sok fölösleges dolog kerül a kosaramba. Ezt most elkerültem... :)
Meg tök szar látni, amikor családok-párok vásárolnak együtt, én meg magamnak veszem a kis motyóimat. De ezzel most nem foglalkoztam, mert hülyeség... :)
Ebédeltem jó kis házi disznótorost, hurka-tepsis krumpli, friss kenyér, csemege ubi, mustár, ahogy kell... :)
El is mosogattam, teát is főztem, most mindjárt felseprek-felmosok. Kezdek nagyon házias lenni. Magad uram, hogy Olgád nincsen, ugyebár... :)
Este meg teremfoci. Öt év után újra. Jó is az. :)
---
Children of Distance: először a Youtube-on akadtam rá valamelyik zenéjükre. Hiphop-, és rap-zenében jártas haverom azt mondta, nem szereti őket, mert nagyon depis-szomorú számaik vannak.
Az Emlékezz rám 1-2 számomra "alapmű". Nagy kedvencek. Aztán most "valahogy hozzám került" két albumuk - hehe... :) -, és nem csalódtam. Depis is, szomorú is, de nekem nagyon tetszik.
És ami tök újdonság számomra: az egyik albumon van "bakiparádé", azaz nyelvbotlások, technikai malőrök a lemez felvétele közben. Ez pedig ötletes. :)
---
Ennyit mára, zárul Goszi mókatára... :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Félhét után

Annak azért nagyon örülök, hogy az első héten csak három nap meló volt. Ráhangolódásnak tökéletes. Amúgy meg szerdán nagyon düddő voltam. Annyira hétkezdő hangulatom volt, hogy hiányoltam a tévéből a hétfői műsorokat. :) De azért idővel leesett, hogy szerdán még a kedvemért sem lesz Kék fény, meg stb.
Csütörtökön aztán Anyuval elmentem Árkádba. Vettünk nekem cipőt. Nagyon durva, de tényleg egyre kevesebb normális cipő van. Mármint úgy normális, hogy kényelmes is, tudom is hordani, és nem jön szét az első használat után.
Ezután meg a műszaki boltba mentem, a már lentebb említett két dolog megnézése céljából. Na, ott azért kellemesen felhúztam magam. Az eladó nézte, ahogy nézelődök, majd amikor kérdéssel felvértezve megindultam irányába, szabályosan elrohant. Én meg kimentem a boltból.
Hazaérve meg németeztem az alattunk lakó sráccal. Tíz perc csak- mondta ő, amiből lett olyan másfél óra, mert elbeszélgetünk a családdal. De nincs ezzel gond, jó volt. Ja, és nem szoktam pénzt kérni ezekért a rövid fejtágítókért, és most kaptam egy 2009-es Renault F1-pólót. Nagyon pöpecül néz ki! :)
Tegnap pedig erőteljes melegfronti hatás érvényesült. Olyan álmos voltam, hogy hazaérve kávéval folytattam a napot.
Aztán döglöttem a tévé előtt. Meg olvastam, pihengettem.
Ma majd lesz még egy műszaki cikkes kör, aztán irány Écs, ott leszek jelen állás szerint holnap délutánig.
Állítólag nyílt ott egy pub-féleség fiataloknak. Ez tök jó, csak azokhoz a fiatalokhoz én már öreg vagyok, meg aztán nagyjából egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hány helyi fiatalt ismerek, szóval ez nem pálya. Meg aztán Écsen önmegtartóztatok: se pia, se cigi. Se nő. Hehe. :)
No, mára tényleg ennyi, jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Meg a melót is elkezdtük

Mármint ma már én is visszatértem...
Tegnap reggel viszont a sírás kerülgetett. Előkészítettem a reggeli kávémat, cukor, tej bele, ahogy kell, és kavargatás közben kiborítottam az egészet... Szerencsére volt még a főzőben, eltakarítottam a nyomokat, meg újra elővettem a cukrot, tejet, aztán tudtam még inni, de kb. 2-3 percet késett a reggeli ébredés eme oly fontos rituáléja.
Majdnem sírtam azért is tegnap, mert reggel 7-re állítottam be az órát, és megint csak 8 után sikerült felkelnem... Ebben csak az volt a szomorú, hogy azon gondolkodtam, hogyan fogok felkelni ma 5-kor. De ez is sikerült... :)
Gombi a Való Világban viszont nem szarozik. Sír. Férfi létére sír, ha úgy hozza a helyzet. Nincs ezzel gond, előfordul, megesik. De ennek tegnap szinte egy külön műsort szenteltek az RTL Klubon. Mert amelyik pasi sír, az meleg. Aki meg azon gondolkodik, hogy valaki meleg-e, ő maga is meleg, sőt ő mindenképpen az, mert hetero pasi nem gondolkodik azon, hogy egy másik pasi vajon meleg-e, avagy nem. Értitek? :) Ilyen, és hasonló témák a Való Világ új háttérműsorában, a Neked Való-ban, a VIVÁ-s Ben vezetésével. Aki amúgy az RTL Klubon már Bence... :)
---
Még a Mikulás-ünnepség után küldtünk csomagokat Devecserbe vörösiszap-károsult gyerekeknek. A csomagok odaértek, kaptunk az ajándékozásról fényképeket a suli egyik pedagógusától. Jaj, igen aranyosak voltak... :)
Viszont: azon a faszin viszont az agyam eldobtam, aki élete legboldogabb napjának tekinti az iszap-katasztrófa napját, mert így 40 ezer forintos vályogviskója helyett 15 milliós kéglit fog kapni. Na, azért az nem semmi...
---
Tegnap IWIW-eztem. Reagáltam valakinek a bejegyzésére üzenőfalon, visszaigazoltam egy ismerőst, és írtam valakinek a képéhez. Lehet, hogy a gépemmel van a baj, de ez nekem kb. olyan 20 percet vett igénybe... Szóval durva... Ingyen van, meg ennél nagyobb bajom sose legyen. Na de azért na... :)
---
A szilveszteri bulinál elfelejtettem elmesélni. Beszélgettem valakivel, aki közeli kapcsolatban van az egyik győri szórakozóhely tulajdonosával. Ő mesélte, hogy nem igazán érdemes sztárvendéget hívni, mert az emberek többnyire nem amiatt mennek oda, sőt olyan is van, hogy észre sem veszik, hogy a kedves vendég már a színpadon produkál, mert az ő zenéjét játssza a DJ amúgy is, és azt hitték, hogy az még az. Ez megint egyszerű, mint a Gombi-s eszmefuttatás... :)
Érdekes gondolatmenet, mindenesetre azért jó pár helyen mégis működik a dolog, meg aztán anno Szombathelyen is nagy flash volt mondjuk Animal Cannibal-ékkal váltani pár szót, vagy épp Gangxsta Zolee faszságait hallgatni. :) Mondjuk ehhez a szórakozóhely kocsmarészében kellett dartsozni, amikor fent nevezett személyek megérkeztek... :D
---
És megérkezett a fizu, a tizenharmadik havi is rajta van a számlán. Zsír. Holnap asszem valamennyire a seggére verek. Ez meg már mondjuk annyira nem zsír...
Ennyi mára.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Ez volt 2010

Akkor hát a mai, és egyben idei második poszt.
A negyedik évfolyamot kezdem. Azért ez nem semmi. Rohadt gyorsan telik az idő...
Nem kizárt, hogy egyben az utolsót is, de erről majd később.
Szóval... Volt már mozgalmasabb évem is. De gyorsabb még nem igazán... :/
A legmeghatározóbb esemény mindenképpen a lakásvásárlás volt. Ugye tesóm lakását vásároltam meg. Teljesen váratlanul jött a dolog, talán egy kis rizikó is volt/van benne, de azért nem bántam meg.

És ami még kiemelendő: a lakásvásárlás hajrájában a legtöbb dolgot teljesen egyedül bonyolítottam le, mert Anyu Sopronban volt szanatóriumban. És én nagyon anyás vagyok ám... :)
Akárhogy is gondolkodom, tavaly különösebben nem voltam sehol. Mármint nyaralni, kirándulni, vagy ilyesmi.
Voltak jó bulik, az év első felében sokat voltunk a Hollóban is, de mára azért sikerült visszafognunk magunkat. :)
Sport: megint azt tudom mondani, hogy azért ezek a tévében követett nyári sportesemények diákként nagyobb élményt jelentettek, mint így munka mellett. A foci VB kapcsán is több meccsről lemaradtam, több meccsen bealudtam... De azért tetszett, amit láttam. :)
A Form1-VB is elég izgalmas volt, és bár jobban örültem volna Alonso győzelmének, azért Vettel miatt sem dőlök a kardomba...
ETO: a bronzérem, és a nemzetközi kupaszereplés hatalmas élmény volt. A tavaszi menetelés, a nyitrai túra felejthetetlen. Fura, de a legnagyobb élmény, a Montpellier kiejtése volt, amit itthon néztem, ráadásul neten, francia kommentárral... De azt az estét még jó darabig nem fogom elfelejteni. :)
Kézilabdacsapatunk pedig kezd világválogatottá válni. Löke nyáron jön, én meg csak ámulok. Nem semmi dolgok vannak készülőben. :)
Meg választottunk is az idén. Jelenleg "kormánypárti szavazó"-nak számítok, és a végeredmény nem ért váratlanul, annak mértéke, különbsége viszont annál inkább. A "kétharmad" okán bizony történnek "necces dolgok", de ez - én is azt mondom: sajnos - ilyenkor törvényszerűen benne van a pakliban. Azért remélem, lassan megindulunk felfelé.
(...)
Nem akarom túlmisztifikálni a dolgot, de a tavalyi a facebook éve is volt. Tavaly regisztráltam, és nagyon tetszik. Annyira pörög, interaktív, meg ilyenek... Lehet, hogy néha sok ott belőlem, majd igyekszem türtőztetni magam. :)
---
Emberi dolgok: tavaly nagyon sok embertől hallottam, hogy nem feltétlenül jó, ha embertársainkhoz alapból pozitívan állunk hozzá. És hajlok rá, hogy ez igaz. Az mindenesetre tény, hogy élesen különbséget kell tenni haver, barát, és "a többiek" között. És ez nem konkrét személyekre vonatkozik, hanem amolyan általános tapasztalat.
Párkapcsolat: továbbra is azt mondom, hogy sok értelmes, értékes lány vesz körül. A nagy Ő-t viszont nem találom. Így a 30-hoz vészesen közeledve egyre kevésbé hiszek benne, hogy megtalálom. De azért igyekszem...
Valami, valaki csak lesz. Ha meg nem, akkor nem.
---
Hogy idén mi lesz? Legfőképpen bírni a lakáshitelt. Helytállni a munkahelyen. Rendszeren tartani a kapcsolatot a barátokkal. Rendszeresen sportolni. Végre valamit. :)
És nem üres közhely, de előbb-utóbb tényleg jó lenne kimenni külföldre dolgozni. Egy-két évre. De erre azt mondom, hogy tartok tőle picit. Megfelelő munkát sem lenne egyszerű találni, egy csomó ember is hiányozna, és kövezzetek meg érte, de szar lenne mondjuk a netről értesülni az ETO eredményeiről.
Szeretnék itthon boldogulni. Minden értelemben. De ha nem sikerül. Akkor lépni kell...
---
A blogról.
Találtam a blogspoton egy frankó statisztikai részt. Ebből kiderül, hogy a legtöbben a Tevepata című posztot olvastátok. Egészen döbbenetes, 1479 letöltés! :) A második helyen a szegény Ocskay Gáborra emlékező poszt, 74-gyel. (pf... azért van különbség...:D). A harmadik pedig a Barátok közt által ihletett Lemon pie, ami talán angol címe miatt 71-szer nyílt meg a kedves olvasó szeme előtt. :)
A legtöbben természetesen a google segítségével akadtak a blogra, emellett iwiw- és facebook-profilomról, valamint szpd barátom blogjáról is sok látogató érkezett.
A leggyakoribb keresőszó a google-ban a gosziblog volt, második pedig a fentiekből következően a tevepata. :)
Országok szerint pedig kishazánk mellett Németországból, az USÁ-ból, Oroszországból és Szlovákiából érkezett a legtöbb látogató.
De tavaly volt egy-egy látogatóm Ciprusról, Japánból és Portugáliából is. Svédországból meg három. Köszönöm szépen... :)
És hát igen. Lehet, hogy ez az utolsó év, amikor írom a blogot. Nem haragszom a világra, sőt nem érzem úgy sem, hogy ő haragudna rá. Csak nem érzem úgy, hogy túl sok újdonságot, túl sok változatos témát dobnék be itt a köztudatba.
Amit meg magamról írok, azt pedig nagyrészt úgyis elmesélem annak, akit érdekel.
De egyelőre még megyek tovább, a többi meg majd idővel úgyis kiderül.
Akkor mára tényleg ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

Elkezdtük

Csütörtökön már semmit nem csináltam. Mármint nem mozdultam ki a lakásból. Mármint nem mentem le a lakásból. :) Itthon tévéztem, olvastam, neteztem, játszottam, és el is telt a nap. Este jött Anyu, és bent is aludt.
Viszont pénteken is dolgozott, ami azt jelenti, hogy 5-kor kelt, és én is keltem vele, kávét főztem, lekísértem, stb.
Aztán lementem újságért, és már nem tudtam visszaaludni... :/
Még délelőtt befutottam tesómék, de mivel éjszakás volt, hamar le is feküdtek még egyet aludni.
No, azért ez túl aprólékos leírás... :D
Felkeltek, rendeltünk kaját. Sajtkrémes-mozzarellás-tükörtojásos pizzát választottam. Egy jó tanács: sörözés előtt ilyet NE! :D Kicsit megviselte a pocimat, mármint nehezen csúszott a ser- eleinte... :)
Majd befutott Lui barátunk, és együtt hangoltunk az esti murira. Még az utolsó pillanatban is zenéket válogattam a külső vinyóra, mert laptop az volt, de zene csak korlátozott mennyiségben. Ezen valamennyire változtattunk. :) Amiről viszont elfeledkeztünk: nem volt Himnusz. Helyesebben volt: lengyel, olasz, spanyol, finn, és székely. Magyar az nem. Így a Székely Himnuszt hallgattuk meg éjfélkor, azt is valami elég érdekes, '30-as évekbeli változatban... :)
És maga a buli: Marcalvárosban, azaz Kun Bélán voltunk, a MEOSZ-irodát kaptuk meg. Őszintén szólva kicsit tartottam tőle, hogy milyen lesz, de mindent egybevetve jól éreztem magam. Kb. nyolcan voltunk, zenét hallgattunk, beszélgettünk, ettünk-ittunk-nem bánkódtunk. :)
A házi pálinkát szerencsére sikerült kihagynom, így a repertoárt ezúttal sör, pezsgő, és kávé jelentette. Még este 11 táján is kávét főztek ezek a lököttek, és nem hagyhattam ki. :) Hajnali fél 3-kor meg már éjjel-nappaliba mentem- sörért... :)
Tényleg jó volt. Bohóckodtunk, de például Luitól kaptam- az ő szavaival élve - "lelki masszázst" is. Nagyon jól esett... :)
Olyan 6 óra magasságában indultunk haza, és tesómmal itthon még két sört megittunk. Részeg ember őszinte- mondják. Na, mi aztán főleg nagyon őszinték voltunk. És teljesen készek... :)
Aztán alvás 7-től kb. délig. Jaj, hogy én mennyire szét voltam esve... :/ :) Biztos a kávé volt az oka... :D
Ja: továbbra sem vagyok híve a karácsonyi/szilveszteri idézet-SMS-továbbításnak. "VIP-emberkéimnek" én is írtam persze, saját megfogalmazásban. A számomra legkedvesebb válasz SMS Gábor barátomtól érkezett. Sok jót kívánt az új évre, és egy csajt. Aranyos, nem? :) Na már most. Egy csaj is jó. Több csaj még jobb. Sok csaj meg sok jó... :)
Azért viszonylag hamar sikerült összeszednem magam, ezután Comedy Centralt néztem, ott is Besenyő családot. Betegek. :) Szóval nagyon jól kezdődött az év... :D
Valaki pedig újra megjelent az életemben. És ennek nagyon örülök. Délután vele MSN-eztem, aztán kimentem Écsre.
Vagyis... Elnéztem a menetrendet. Nem voltam rá felkészülve, hogy 1-én szombaton a vasárnapi menetrend érvényes. Így a délutánit pont lekéstem, a fél 7-esre meg kb. 2 órát kellett várnom. A Holló meg persze nem volt nyitva... :/ Mellette persze vannak más kocsmák, de én hűséges típus vagyok, ezért máshová nem tértem be... :)
Écsen "semmi extra". Vagyis a szokásos. Vagyis jó volt.
Tegnap délután jöttem vissza.
Volt Való Világ-párbaj. Olivér maradt bent, de ebben semmi meglepőt nem láttam. Papírforma. Ez az Oli meg az Alekosz együtt hatalmas arcok. Komolyan mondom, sírva röhögök rajtuk...
Anikó meg? Fura volt nekem, hogy a "rossz lány"-ként bekerült csaj a legnormálisabb. Aztán most olvastam, hogy ő Pesten játszott már valamilyen színdarabban, meg indult valamelyik ismert szépségversenyen is. Vagyis nem éppen a műkörömépítés a fő profilja. Ami vagy igaz, vagy nem. Igazából teljesen mindegy, mindenesetre nem ért váratlanul.
És úgy egyébként meg Király L. Norbi elmehet a fenébe! :D
A köztársasági elnök sajtóosztályán meg nem tudnak helyesen írni. Sajtóközleményeik hemzsegnek a hibáktól. A Himnuszt sem sikerült pontosan idézni. Azért ez elég gáz.... :/
No, ez azt hiszem ennyi.
Ma még eggyel jövök.
Mivel lendületben vagyok, ezért lehet, hogy most azonnal... :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok, és még egyszer BUÉK! :)