A ráhangolódás tökéletesen sikerült, az előadás pedig... Nos, az már annyira nem... :)Tegnap ugye a Veszprém simán nyert Szegeden, a Barcelona pedig Zlatan Ibrahimovic góljával verte a Real Madridot. Vajon hogy mondják svédül, hogy "Köszönöm Zlatan, Te vagy a király!"? :) Real-fan haverom ugyanis győzelmük esetére telefonos sírás-rívást helyezett kilátásba, ami elmaradt, én pedig nem hívtam, mert jó fej vagyok! :)
Ma csak 1-ig voltam melóban, utána mentünk a tanítóképző fősuli tornacsarnokába, ahol a már többször említett focikupát rendezték meg. Mi a hetente kétszer edző Fogyatékkal Élők Sportegyesületével (FÉS), valamint a szinte naponta együtt gyakorló, inkább tanulási zavarokkal, mint testi fogyatékkal élő soproni csapattal kerültünk egy csoportba. Az első két meccs pazar 0-12-es gólkülönbséggel zajlott le, de mivel viszonylag gyors volt a program, sor kerülhetett visszavágókra is... A második két meccsből már egy 1-6-os gólkülönbséggel sikerült kijönni...:) Az első két fellépésünk gyakorlatilag értékelhetetlen volt, semmit nem tudtunk csinálni, közünk nem volt a játékhoz... A FÉS elleni visszavágó nagyon jól indult, esélyünk volt a győzelemre, csak 2-1-re kaptunk ki, jellemző, hogy a mindent eldöntő gólt úgy kaptuk, hogy egy nagy védésem után hátvédünk odajött hozzám pacsizni, eközben pedig elkerülte a figyelmünket az a tény, hogy az ellenfél szögletet rúg, így ezt csúnyán benéztük... :) A Sopron elleni visszavágó? Nincs rá jobb szó: ihletett formában kezdtünk, hatalmasakat védtem, a csapat nagyon összeállt, míg az egyik ellenfél srác véletlenül fejbe rúgott, kis ápolás, orrvérzés-csillapítás után tértem vissza, és így kissé kótyagos fejjel nem nagyon tudtam koncentrálni, és 4-0-ra kikaptunk! :(
Azaz összességében négy meccs, 1-18-as gólkülönbség, a "legkülönlegesebb csapat"-különdíj, egy vigaszdíj bronzérem (csoport-harmadik hely...:P), egy tábla Milka-csoki, és az egyesületnek nyert két labda az összmérleg... De az érzés megfizethetetlen... :)
Utána az Árkádban kajáltunk, összefutottam Nikivel, aki győri, de még Szombathelyről ismerem, és talán említettem ehelyütt, mint blogom rendszeres olvasóját... :)
Majd itthon még németeztünk picit Edit sógornőmmel, akire a héten állásinterjú-hegyek várnak... Most én blogolok, Benkő feleséget keres, aztán Showder Klub...
Ja: akkor én is keressek "feleséget"? Egy próbát megér! :)
Szia! Ha a TK-n tanulsz, és ma lett volna tesid, de a mi focink miatt elmaradt, viszont a tanárotok nem engedett benneteket haza, sőt még jelenléti ívet is íratott, Te pedig barátnőiddel unaloműzésképpen pingpongoztál, akkor azt hiszem, hogy Téged kereslek. Barna hajad van, farmerban és sötétkék melegítőben voltál, és a mosolyodtól majdnem elájultam. Ha valahogy idetévednél, adj jelet! ;)
Khm... Talán egyszerűbb lett volna leírni, hogy láttam egy helyes lányt a csarnokban, de az túl snassz... Meg aztán mint tudjuk, a szándékosság porcelán, a véletlen lehet fatál is! Vagy valami ilyesmi! :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése