2010. március 1., hétfő

Vegyesfelvágott 14

Na, a beígérthez képest egy nap késéssel, de jelentem, itt vagyok! :) A csúszást ezúttal meg tudom magyarázni. Lesz itt ma minden: sport, buli, csajok, ... Szóval érdemes lesz velem tartani, ahogy a nagyok szokták mondani! :)
Céges foci: jaj de régen volt már péntek... Mindegy is, a lényeg, hogy megvolt a foci, jó is volt a foci, és elégedett is voltam magammal. Kb. 6-0-ra vezettünk, amikor az első gólt kaptam, sikerült teljesen lehúzni a rolót. A végén talán nyertünk is, de itt tényleg másodlagos az eredmény...
Foci után bent maradtam Győrben, Anyu meglátogatott, majd hazament. Pihengettem, időben lefeküdtem, készültem a hétvégére... :)
Szombat... Cipővásárlással indult a nap, ez teljesen a megszokott módon telt, nem írom le még egyszer... Viszont a buszmegállóban találkoztam egy kedves idős bácsival, aki mesélte, hogy 58 évvel ezelőtt ő is buszsofőr volt, meg hogy akkor teljesen más volt minden, még a város is, de hát ez a világ rendje... És a beszélgetés végére megérkezett a "csoda". :) A Győrben és Mosonmagyaróváron a BKV megrendelésére készülő, de városunkban is tesztelt Kravtex Citadel busz. (kép). Hát ez nagyon tetszett! Halk, kényelmes, az utastérben kiírják a következő megállót, sőt egy kedves, ámbátor automatikus női hang be is mondja őket. Nemrég olvastam a Kisalföldben egy cikket a mai középiskolások nyelvezetéről, eszerint a busz nagyon arc volt, én legalábbis lájkolom. :)
Délután aztán 5-kor találkoztunk Kutyával és Andrással a Dreherben, megnéztük az Újpest-ETO-t. Nem volt valami jó meccs, nem is játszottunk valami fergetegesen, de a lilák igen szar napot fogtak ki, így simán nyertünk 3-0-ra. Mintegy megalapoztuk az estét, a szó minden értelmében... :) Innen a Hollóba mentünk, csak sajna nem volt asztalfoglalásunk, így a hely kissé szűkösnek bizonyult, tovább is mentünk a Smukiba. A Hollóban még velünk volt tesómék vőfélye, András is, a lagzi óta most találkoztam vele másodszor... Lui is benézett, és... Na, de erre még visszatérek. :) Végül, de nem utolsó sorban Adri és Zoli is benéztek, sajnos siettek haza, de nagyon örülök, hogy találkoztunk... (...)
Smuki Sörpatikájában "'izgalmas" csocsópartyt" vívtunk - úgy kikaptunk Katáéktól, hogy öröm volt nézni...-, és folytattuk a sörrentést.
Az estét egy számomra eddig ismeretlen helyen zártuk, ha jól emlékszem, Play a neve. A Torock kocsma helyén, a vidékinél van, egy új diszkó, nem rossz zene, nem túl sok ember, de nekem egy kicsit hangulattalannak tűnt. De azért jól éreztük magunkat... És volt Staropramen is!:P Meg Csabi is volt, ex-call centeres kollégám, aki "Isten, áldd meg a magyart!"-feliratú DAC-sálat ígért nekem... :)
Végül olyan hajnali 5 körül értem haza, de még nem feküdtem le, a gépet be kellett kapcsolni, megnéztem kik vannak MSN-en. :D Nem ám, az ETO-meccs szúrkolói reakcióit "kellett" elolvasnom a késői (korai?) órán... :)
Négy óra alvás, és a kétszámjegyű elfogyasztott korsó, illetve üveg sör elfogyasztásának hatása alatt - meg érzelmileg ugyancsak kissé "feltöltődve - Anyu telefonjára ébredtem. Szegényem meg volt ijedve a hangomtól. Nos, én is! :)
Három óra alatt magamhoz tértem, aztán jött értem Lui és Dávid, éééss.... Mentünk a Magvassyba a női kézilabda Magyar Kupa-döntőre. :) Vagyis előbb a bronzmeccset néztük, a Hódmezővásárhely-Békéscsaba derbit. Gyerekek, én Vásárhely-drukker is lettem... :) Van egy Abramovics nevű kapusuk, az valami csoda... Nem egy Pálinger, de egyfolytában mosolyog... :) Imádnivaló! :P De sajnos hetesekkel elbukták a meccset, viszont bronzérmet így is kaptak, én végre elmentem a büfébe kajálni, így aztán mindenki elégedett lehetett... :)
Majd jött a Fradi elleni döntő, amit egy érdekes esemény előzött meg. Amerikai mintára a meccs előtt a közönség plüssállatokat dobált a pályára, amit aztán összeszedtek, és a megyei kórház kis betegei fogják megkapni... Összesen 17 zsáknyi játék gyűlt össze... :) Tök hangulatos volt, a végén már a két csapat játékosai is a játékokat szedegették. :) A mérkőzést aztán - és ezzel a Magyar Kupát zsinórban hatodszor - a Győri Audi ETO KC csapata nyerte. A két gárda között igazából klassziskülönbség volt, már az első félidőben rászámoltunk a ferencvárosi zöldekre- közte tíz...:) -, majd a Fradi 10. góljánál, talán 26-10-nél zúgott újra a "Tíz! Tíz! Tíz!" :D A vége 33-20, amikor már szinte csak a fiataljaink voltak a pályán... :)
Hazatérve még kajarendelés, fürdés, és csak úgy a rend kedvéért elhagytam a telefonom tokját... :/ Fogalmam sincs hová tettem...
Ma pedig meló, kipihenten, viszonylag frissen, üdén, és fiatalosan... :)
Véget ért a téli olimpia... Közel sem láttam annyit belőle, mint amennyit szerettem volna, a hokidöntő is kimaradt...
Egy hír, ami meglepett: amikor Svédország jégkorong-válogatottja elbúcsúzott a további küzdelmektől, az ország fogadóirodái közölték, hogy mindenki visszakapja a pénzét, aki a csapat végső győzelmére fogadott, mert épp elég nagy veszteség, hogy csalódniuk kellett, ne bukjanak még pénzt is... Nagyon tetszik ez a mentalitás, északon csak a hideget nem szeretem... :/
És ha már észak: Amler Zoltán, a Nemzeti Sport újságírója minden nap egy szubjektív naplóban mesélt kinti élményeiről, és ő hívta fel az olvasók figyelmét a finn műkorcsolyázónőre, Kiira Korpi-ra... Hm... Ez a nő egyszerűen gyönyörű.... :)
Akartam még egy picit visszafogottan politizálni is, de attól most elment a kedvem. De majd azt még lehet, hogy pótolom, mert olvastam valamit, amin nagyon kiakadtam... De most nem fárasztom magamat és másokat sem ilyen hülyeségekkel... :)
Holnaptól visszatér a tél... :( Szerdán magyar-orosz, Arsavinnal, Pavljucsenkóval, Pogrebnjak-kal, és persze a mieinkkel, többek között a győri Koltai Tomival... :)
Épp Csinibaba CD-t hallgatok, jó kis nosztalgia... :)
És AVE ásványvizet iszom. És szörnyen poshadt íze van... :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Nincsenek megjegyzések: