A bajnok visszatért

Legelőször is egy kis visszakanyar, egészen szombat estig. Nem tudom, de még mindig a hatása alatt vagyok. Hangulatok, érzések, érzelmek... Ez az, amikor még "sírva vigadni" is jól esik... Még úgy is teljesnek érzem az estét, hogy nem mentem tovább bulizni, erre ugyanis a többiek kissé ráfaragtak. A Playban nem volt szinte senki, a Pirate pedig tömve volt, be sem fértek. Az alsó korhatár pedig 25 év. Nem tudom ki találta ki ezt a baromságot, de ez még akkor sem tetszik, ha tudom, hogy én sajnos már rég elmúltam annyi...

Igen: a bajnok visszatért. Nem, ezúttal nem Michael Schumacherre gondolok. A Ferrari által frissen szerződtetett kétszeres világbajnok spanyol Fernando Alonso jelentkezett vissza a legnagyobbak közé. Profi versenyzés, megfontolt nyilatkozatok, szerintem nagyon nehéz lesz őt ebben az évben megállítani. Maga a futam viszont rettentően unalmas volt, és nagy esély van rá, hogy az egész év ilyen eseménytelen lesz. Na, de mindegy, pár hét múlva valamennyivel okosabbak leszünk. :)
A Forma-1 után beültem a Hollóba, egy kávé és egy almafröccs kíséretében olvasgattam, majd kimentem Écsre, több, mint egy hónap után...
Este megnéztem Anyuval egy DVD-t, A becstelen brigantik című Quentin Tarantino-filmet. A rendezőtől eddig csak a Ponyvaregényt láttam, ami az egyik nagy kedvenc, alapfilmem. De ez az ember nem normális. Sajátos hangulatú, érdekes film, tele vérrel, lövöldözéssel, skalpolással, de ezeket valamennyire "tompította" bennem a tudat, hogy ez tulajdonképpen egy sajátos humor, egyfajta görbe tükör a világ, és a történelem felé. Nekem tetszett. Hétfőn délelőtt pedig az Amerikai pite 7-et néztem, igazából no comment, semmi váratlan, tucatfilm...
És még a két tévé programozásával töltöttem sok időt, mert átállították a kábeltévét. Mire a két tévével, egy videóval, meg DVD-felvevővel végeztem, azt hittem, frászt kapok. Mert persze mindenhol folyamatosan reklám volt, vagy teleshop... Már azon gondolkodtam, hogy betelefonálok a WS-be, mondják meg, melyik számhoz melyik csatorna tartozik... :P
Ja, és apámmal nem veszekedtünk, nem vitáztunk semmin, egész jó fej volt. Ezt is meg kell ám jegyeznem! :)
Tegnap délután már jöttem is vissza, annyi bonyodalom volt az utamban, hogy szétnyílt a hátizsákom, és kiesett belőle egy adag tejfölös túró, meg pár szelet kenyér. Mareggel Anyu megtalálta! :D
A belvárosban találkoztam Katával, ahonnan Zoli elvitt minket, hova máshova, mint a Hollóba. :) A szombat estéről, meg úgy általában mindenről beszélgettünk, 5 körül értünk oda, 8 után Balu is csatlakozott, persze maradtunk zárásig. És Andikát bejelölöm iwiwen. :P És örülök, hogy nem utál! :)
Amikor hazaértem, még bekapcsoltam a számítógépet, hogy megnézzem, volt-e valahol valami forgalom. És akkor értesültem erről a szörnyűségről, a tényői négyes gyilkosságról. Kollégám mesélte, hogy az egyik kereskedelmi tévé riportere állítólag megjegyezte, hogy "szerencse, hogy most nem cigányok az áldozatok...". Nem tudom... Ez valahogy nem kellett, nem illett oda, teljesen szerencsétlen megfogalmazás...
Aztán időközben kiderült, hogy egy "apa" irtotta ki családját, majd végzett végül önmagával is. Mi vezethet el idáig? Lehet ilyenkor a magyarázat féltékenység, netán az anyagi problémák? Mi játszódhatott le annak az embernek a fejében? És őt most a családjával együtt fogják eltemetni? Ugye, azért létezik a pokol is?
Kérdések, megválaszol(hat)atlan kérdések... Döbbenet! :(
Ma munkából hazatérve találkoztam újdonsült szomszédainkkal, egy szimpatikus fiatal pár. Az egyikük jogász. Ez jó jel. :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!