Gyors és hosszú

Most kivételesen vasárnap írom a heti összefoglalót, és kivételesen wordben. Mindennek oka van… :)

Vasárnap azért, mert tegnap is dolgoztam, és wordben azért, mert nem megy a netem…

---

Múlt szombat. Bajban vagyok. Szerintem semmit nem csináltam az égegyadta világon. Úgy volt, hogy tesómékkal találkozom, de nem értek ide, így aztán végigdöglöttem a napot.

Este nem volt még 10 óra sem, én már aludtam. Vagyis olvastam az ágyban…

---

Vasárnap. Kis gasztroblog.:) Kaját rendeltem a Pingwin szeráj nevű hamburgerestől. Nagyon finom volt a hambi, olyan igazi retrós, nagy barna zsemlével, amilyet anno a rendelőintézetnél lehetett burkolni. Például.:)

Rendeltem csokis-meggyes galuskát is, de nem tettek rá tejszínhabot, nekem meg nem volt itthon, ezért azt eltettem hétfőre.

Ettől a kis malőrtől eltekintve korrekt hely, szerintem fogok még onnan rendelni.

Ja, és van a kínálatban kürtös kalács is. Ezen meglepődtem…:)

Délután pedig sportnap.:)

Először Forma-1, Brit Nagydíj. Webber nyert, Alonso második, Fernandonak volt esélye a diadalra, sajnos a gumik nem bírták a gyűrődést.

Ezután maradtunk Angliában, tenisz, Wimbledon, férfi egyes döntő. Roger Federer nyert Andy Murray ellen, hetedik wimbledoni győzelmét begyűjtve ezzel. Tizenhetedszer nyert Grand Slam-tornát, és hosszú idő után visszavette a vezetést a világranglistán. Szimpatikus srác, nagyon örülök a sikerének, remélem, az olimpián is nyerni fog. Amit ugye ugyancsak a wimbledoni füves pályán rendeznek majd…:)

---

Hétfőn este villámlátogatásra befutottak tesómék, sőt itt is aludtak.:)

Kék fényt néztünk, beszélgettünk, aludtunk.:)

Kedden is itt voltak még bátyámék, csak este indultak vissza.

A hét elején facebookon terjedt a felhívás, hogy egy Kata nevű pécsi pszichológuslány vasárnap hajnalban egy születésnapi buliból nem ért haza, és keresik.

Hm… Sejthető volt, hogy itt a legrosszabb fog bekövetkezni, egy pszichológus nem szokott csak úgy eltünedezni…

És valóban, meg is találták a holttestét, gyilkosság áldozata lett… Az ész megáll…

Különböző netes fórumokon olvastam, hogy sokan okolták a barátait, hogy miért nem kísérték haza, hiszen tudták, hogy veszélyes környéken át vezet az útja…

Persze-persze, veszélyes környék, de azért az csak nem jut az ember eszébe, hogy bárkit megerőszakolnak és megölnek…

A barátoknak is bőven megvan most a maguk baja, felesleges még lelkiismeret-furdalást is kelteni bennük…

A másik: egyfolytában Pintér Sándor belügyminisztert idézik, aki megválasztásukkor megígérte, hogy két hét alatt rend lesz az országban, és erre…

Egyrészt, nem szerencsés egy ilyen tragikus eseményt „átpolitizálni”. Pintér hülyeséget mondott, nem teljesült az ígérete…

Ez olyan, mint amikor az akkori ellenzék évek múltán kérte számon Lendvai Ildikó 2002-es ígéretét, miszerint „nem lesz gázáremelés”.

És bármennyire tragikus esemény is, egyszerűen nem várható el, hogy minden buliból hazainduló fiatal mellé rendőrt állítsunk…

---

Fazekas Róbert aranyérmet nyert a 2004-as athéni olimpián diszkoszvetésben. Az aranyérmét doppingvétség okán elvették, el is tiltották.

2008-ban Pekingben már újra ott volt, ha jól emlékszem, 8. lett.

Most elég bíztató formában készült Londonra. Szurkoltam is neki, hogy mutassa meg ennyi idő távlatából is…

Erre most lekerült az olimpiára nevezettek listájáról, doppinghasználaton érték, persze a B-próba még hátravan.

Nem tudom, hogy ennyire naiv, vagy ennyire ostoba, esetleg ennyire gátlástalan.

Nem mintha bármelyik is megnyugtató opció lenne…

A 2004-es olimpia szörnyű volt a magyar doppingvétségekkel.

Most olyan déjá vu-érzésem lett…

---

Szerda.

Hm… Kis kanyarral indítok…:)

Van egy elméletem a – hogy fogalmazzak? – „kihívóan öltözködő” lányokról. Szerintem kimondva-kimondatlanul van egy szint. Amit egy pasinak el kell érnie, hogy megnézhesse őket. Ha megütöd a szintet, dicséret a nézés, ha nem, akkor perverz állat vagy…:)

Na, én ha jól emlékszem szerda reggel láttam egy lányt a buszmegállóban.

Olyan szűk farmer volt rajta, hogy csak na… Mindent de mindent sejtetni engedett…:$ :)

Ami furcsa volt: kínosan ügyelt arra, hogy akár lépésenként igazította meg válltáskáját, így takarva el fenekét/popsiját/seggét, ahogy tetszik…:) – a segg túl „durva”, a popsi túl „nyálas”,a fenék túl hivatalos. De ez leginkább popsi volt…:)

Ezt azóta nem tudom hová tenni, hogy mi volt… Ennyire szégyenlős volt? Kényelmetlenül érezte magát? Ez rejtély…:) És nem, nem arról van szó, hogy feltűnően bámultam volna, annál tovább csinálta ezt a sajátos „koreográfiát”…

Vélemény?:)

Este Szuperkupa-döntőt néztem, Vidi-Debrecen Fehérváron. A házigazdák nyerték a kupát tizenegyesekkel. Én pedig hoztam az „EB-formát”: a büntetőpárbaj előtt bealudtam… De azért jó volt újra „magyarfocit” nézni…:)

---

Csütörtök. Este magyar csapataink nemzeti kupaszereplését követtem figyelemmel. Az MTK Szlovákiában kiesett, az ETO helyén induló Honvéd meg albán ellenfelét kiejtve továbbjutott. A következő ellenfele a híres-hírhedt Anzsi Mahacskala, Dzsudzsák egykori, és többek között Samuel Eto’o mostani klubja lesz. Nem semmi…:)

Jaj… Vass Ádám magyar válogatott labdarúgó az olasz Bresciától Romániába, a CFR Cluj csapatához szerződött. Az együttest annak idején még Kolozsvári Vasutas néven alapították. Ádám annak rendje és módja szerint le is nyilatkozta, hogy nagyon boldog, hogy „magyar városban” futballozhat. Hm… Mondjuk úgy, kijelentésével igencsak megosztotta a román sajtót…

A meccseken természetesen elaludtam. A kanapén ébredtem fel hajnali 2 magasságában. Fogmosás, számítógép kikapcs, és alvás… Azt sem tudtam, hol vagyok…:)

---

Péntek.

Méghozzá Péntek 13.

Végülis nem volt peches nap. Csak szar. Ilyen szót pedig nem illik papírra (képernyőre) vetni…:D

Szóval nagyon sok dolgunk volt melóban, és még péntek délután se nagyon dőlhettünk hátra…

---

Így aztán szombaton is mentem dolgozni, hogy a heti lemaradásaimat valamennyire „egyenesbe hozzam”. Csak nagyjából sikerült.

De szombaton már tényleg hulla voltam…

Délután plázáztam, kaja, vásárlás, a Lipótiban meg lottó, és kávé.

Itthon pedig ültem és néztem ki a fejemből. Már jó pár hete telik semmittevéssel a hétvége. Jó lett volna tegnap este is kimozdulni valamerre, de annyira lemerült az aksi, hogy jobb volt így. Este 9-kor már az ágyikóban voltam, és az új FourFourTwo-t olvastam. Nagyon érdekes volt.:)

Azért valamikor már jó lenne valamiféle kiruccanást beiktatni, ez a nyár eddig nem valami fergeteges…

---

Ma csak benzinkútnál voltam, 10 óra alvás után álmosabb vagyok, mint tegnap…:/ :)

Délután pihengetek…

---

Szerintem nem nagyon volt még ilyen eszméletlen gyorsan telő, mégis baromi hosszú hetem. Ambivalencia. Innen a cím…:D

Na… Wordben több mint két oldal lett, és az mp3-lejátszó tanúsága szerint 58 perce pötyögök…:)

Egyébként: lehet, hogy lesz majd valami fejlemény. Észre fogjátok venni. És nem csak itt!;)

De ha aktuális lesz, majd mesélek!:)

Mára ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Bulvár Extra

Tegnap este vacsora közben - a történeti hűség kedvéért: főtt tojásnak indult lágy tojást ettem májkrémes kenyérrel, hozzá sajt, paradicsom, paprika, meg bolti szamócaszörp...:)- ott ragadtam a TV2 Aktív Extra című műsorán, így nagyon érdekes és tanulságos információknak jutottam birtokába.

Mint ismert, Tolvai Renáta, a Megasztár nemtomhányadik győztese, vagy épp a nemtomhányadik Megasztár győztese az idei VIVA Comet gálán a képen látható ruhakölteményben jelent meg.

Fogják meg! Tolvai!

Nos, mondhatjuk, hogy kirívó, és nem túl szalonképes viselet.

Nyilván, ha nem ezt veszi fel, most biztosan nem írok róla...

Vicces volt egyébként a különféle netes fórumokon olvasni, hogy "így lóg a melle, meg úgy kövér, meg stb..." Megnézném a kedves vélemény-nyilvánítók testfelépítését...

A műsorból aztán az is kiderült, hogy Renike amúgy szégyenlős, strandon sem vetkőzik bikinire. Diétázik, viszont nem akar túl sovány lenni, fontosnak tartja, hogy megmutassa, egy nőnek nem kell ahhoz anorexiásnak lennie, hogy szép legyen. Ezen a ponton teljesen egyetértünk.

Jött aztán Dukai Regin és Sarka Kata. Nekik meg tudjátok mijük van? Mármint azon kívül...:) Önbizalomhiányuk b@sszameg! Már bocsánat!

Nem tartják szépnek magukat, van még mit formálni, alakítani magukon- mondják!

Úgy van, tömjük csak tele lányaink/asszonyaink fejét a hülyeségekkel, neveljünk belőlük önbizalomhiányos, frusztrált "ez sem jó, meg az sem"-nőszemélyeket!

Az önbizalomhiányról meg kérdezzük meg a szülés után lefogyni nem tudó, a munka és háztartás-vezetés mellett edzésre járni nem tudó hölgyeket, asszonyokat!

Mi férfiak meg csodálkozunk, hogy egy nő, akinek a puszta látványától leesik az állunk, és ezt közöljük is vele, nem vesz minket komolyan, mert itt kicsi, ott nagy, amott meg lóg, pedig teljesen rendben van minden. 

Egyébként utánam meg sokan megfordulnak az utcán. Na jó, persze nem a formás seggem miatt... :D

---

Aztán jött a sztárallűrös riport. Kinek milyen igényei, elvárásai vannak egy fellépés, előtt, alatt, után... Britney Spears, George Michael, Madonna, stb.

Majd jöttek a magyar sztárok: LL Junior, Győzike, és Fásy Ádám. Azért a nagyságrendet vágjuk, remélem...:)

---

Meg volt tegnap melegfelvonulás is.

Több rendőrrel, mint egy Újpest-Fradin.

Érdekes dolog ez. 

Mondhatnám, hogy Isten úgy teremtett minket, hogy férfi a nővel, nő a férfival... 

De az álszent dolog lenne, meg aztán én sem rohantam ki anno a diszkóból, amikor egy leszbishow-t konferáltak be.:)

Na, mondjuk két meleg pasas esetén azért "más lenne a leányzó fekvése", hogy némi képzavarral éljek...:)

Szóval legyen meleg, meg leszbi, de hogy erre miért kell büszkének lenni? 

Heteró büszkeség napját rendezünk? Nem.

Azt mondta a tévében egy leszbikus aktivista, hogy tök jó buli, van szeretet, vannak lufik, és ennyi kell.

Az jutott eszembe, hogy csinálni kéne "Fogyatékos büszkeség napját". 

Mozgássérült vagyok, és büszkén vállalom. Lenne tök jó buli, lenne szeretet, lennének lufik.

Nem kell ezt a dolgot túlmisztifikálni. Nem kell ránk büszkének lenni, nem kell minket sajnálni, gúnyolni, csak hagyni kell, hogy tegyük a dolgunkat, vagy ahogy mondani szokás, hogy "hasznos tagjai legyünk a társadalomnak".

Nem akarok én futni az épek között az olimpián.

De szeretném, ha nem löknének le a buszról munkába menet. Vagy hogy segítség nélkül le tudjak menni a Laposra a haverjaimmal. Azon a lépcsőn ez egyszerűen lehetetetlen.

Szóval. Mindannyian "mások vagyunk" valamilyen tekintetben. 

Így kell egymás mellett élnünk, egymás elfogadása mellett, kirívó szélsőségek nélkül.

Szerintem.

---

Hőség. Jó téma a melegfelvonulás után.:)

Imádom a nyarat, a napfényt. 

De ez már picit nekem is sok. Napi 2-3 fürdés, 2-3 flakon ásványvizet váltogatok a hűtőben, ha valamelyik meglangyosodik, akkor csere...

És lusta vagyok. És álmos...:)

---

Egyes lányok nem is sejtik, milyen sokat köszönhetek nekik.

Nem is baj. Nem kell mindent tudniuk...:)

---

És ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok! 

Bokatörő mutatvány

Akkor hát egy újabb heti összefoglaló...

Szombaton ismét ellátogattam a plázába. Mivel a lottófeladáson már túl voltam, csak Nemzeti Sportot kellett vennem, meg a Lipóti Kávézó teraszán olvasgattam, relaxáltam egy picit. Vicces volt, hogy amíg ott voltam, a hátizsákomban "teljesen" felmelegedett az újságosnál vett ásványvíz, hazafelé szerencsére megengedte, hogy kicseréljem.:)

Este DVD-ztem, egy francia romantikus vígjátékra, a Szívrablókra esett a választás. Nem egy rossz film, de azért láttam már ennél jobbat is.

Vasárnap. Élményfürdőben természetesen nem voltam.:/ A kútra mentem újságért, aztán döglés. Ebédre főztem virslit, meg zacskós sajtkrémlevest. Hát, tényleg nem irigylem a balatoni lángossütőket...:D

Aztán este Kutyához voltam hivatalos. Kórházi barátaimmal néztünk EB-döntőz, közben iszogattunk-beszélgettünk-hülyéskedtünk. Spanyolország 4-0-ra nyert Olaszország ellen, ennél azért szorosabb meccsre számítottam. Mondjuk hazudnék, ha azt mondanám, hogy a gólokon kívül túl sokat láttam a meccsből, de jó volt ez most így...:)

Kutyától távozóban a negyedik emeletről leballagva az első lépcsőfokon sikerült ráesnem a bokámra, fantasztikus élmény volt.

---

Mivel telefonom tanúsága szerint hajnali fél 1-kor hívtam taxit, 5-kor pedig keltem, hétfőn ezért eléggé mosott kaka állapotában leledzettem. 

Ennek ellenére ha jól emlékszem, nem jöttem sokkal előbb haza.:)

Itthon aztán a kádban dögölve kiolvastam az összes múlt heti Kisalföldet, és pihentettem a bokámat. És a vizitorna valamennyire jót is tett neki.

Este Barátok közt és foci híján Kék fényt néztem... Hát, döbbenet....:/

---

Kedden reggel egy ételhordót "csapott" a térdemnek egy néni, majdnem összeestem, mint egy colstok, nagyon vicces mutatvány volt. 

A lábam varázsütésre megjavult napközben, este meg Anyu itt aludt. Bútorszállítókat vártunk, akik szerencsére jöttek is. 

Fejedelmi vacsora: túrós csusza, utána jégkrémtorta. Alig bírtam megmozdulni...:)

---

Szerda. Feladtam postán az APEH-csekket. Aztán meg lottót töltöttem. A homlokomról lecsöppenő izzadságcseppet is jelölésnek vette a gép, nagyon izgalmas volt...:)

Aztán hazafelé rossz buszra szálltam, a 14-es helyett a 11-esre ültem fel. Nem zavart a dolog, kirándultam egyet. 

A kórháznál szálltam le, a 14-es persze az orrom előtt ment el, meg pocsolyába is léptem, kalandos út volt...

Este meg szomszéd csajszinak segítettem állást keresni neten, este 9-kor már vacsorázhattam is.

Hm... Apámnál elég súlyos betegséget diagnosztizáltak. Vele ugye alapból nem túl harmonikus a viszony, így aztán elég érdekes éveknek nézünk elébe...:/

Sorsoltak a foci NB1-re. Az ETO hol máshol kezdene, mint Debrecenben?:) Szóval belecsapunk a lecsóba, jó lenne valami tisztességes eredményt elérni. Augusztus 18-án este 20.45-kor Siófok-Győr, ott azért jó volna megjelenni. Az egri túra pedig a 30., tehát a jövő nyári zárófordulóban lesz. Ha az MLSZ engedi használni a stadiont. Mert még ez sem biztos...:/

Ha már sport: banális balesetet szenvedett Maria de Vilotta, a Marussia csapat spanyol tesztpilótája. Egy repülőtéri teszten a csapat egyik kamionjába hajtott bele. Jobb szemére megvakult, de állapota továbbra is kritikus...

Oscar Pistorius dél-afrikai művégtagos futó pedig már biztosan indulhat az épek olimpiáján. Ennek annyira nem örülök... A művégtag egy technikai eszköz, ami esetleg akár előnyhöz is juttathatja. Ha eredményt ér el, biztosan a szemére fogják vetni,  hogy "csak azért mert fogyatékos..." meg stb.

A küzdelméért persze mindenképpen hatalmas respekt, le a kalappal!

Csak úgy az olasz válogatott Mario Balotelli előtt, aki az EB előtt inkább balhéiról volt híres, de az Európa-bajnokság, főleg a németek elleni meccs kifejezetten jól sikerült neki. Gólöröme okán valódi "mém" lett az interneten, megosztásaim e témában az elismerés, nem pedig a gúnyolódás megnyilvánulásai... De hihetetlen, milyen fantáziadús képek születtek....:)

---

Csütörtökön meló után kollégám eldobott a plázáig, onnan mentem haza, kis hűsölés, és esőben ücsörgés után.

Este "magyarfocira" kiéhezve MTK-Senica Európa Liga-meccset néztem. Már amikor jó volt a közvetítés a viharban.

Érdekes meccs volt, vezetett az MTK, aztán a második félidőben kiállították egy játékosukat, majd egyenlítettek a szlovákok, aztán még egy kihagyott MTK-büntető is "belefért". Vagyis következett...

---

Péntek. Nagyon péntek volt...:)

Keményen és szorgalmasan dolgoztunk a kitartó kánikulában.:)

Utána ismét kórházi cimbikkel, plusz tesómékkal sörözés Pistikénél. 

Az sem volt rossz...:)

Még éjfél előtt hazaértem, még egy sör, aztán gyors alvás következett.

---

Hét körül keltem fel, elmentem kútra, most meg itt irkálok.:)

Ma van Écsen mozgássérült autóverseny, de nem valószínű, hogy kimegyek, mert délután elvileg benéznek tesómék.

Meg Forma-1, Brit Nagydíj, időmérő.

Meg újfent ejtőzés. Vízpart, élményfürdő esélytelen. Lusta vagyok....:)

Holnap meg ugyebár Forma-1-futam, utána pedig wimbledoni döntő Federerrel. Aki ha jól tudom, átveheti a vezetést a világranglistán esetleges győzelme esetén.

Szóval lesz mit nézni...

---

Mára azt hiszem ennyi voltam.

További kellemes hétvégét mindenkinek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Lépj közelebb!

Múlt héten szombaton a már-már "rituális" napirendi pontokat sikerült elkövetni. Pláza, CBA kaja, Lipóti lottó-kávé-almafröccs. Jó is volt ez a kis relax, na meg persze olvastam az Életrevalókat, ami tényleg jóval másabb hangulatú, mint a filmváltozat, de nekem mégis nagyon tetszik.
Aztán itthon hűsölés, meg tévé.
A vasárnapi napból nagyon fontos kiemelni a Forma-1-futamot. Az Európa Nagydíjat Alonso nyerte, rajta kívül még Räikkönen és Schumacher állhatott dobogóra.
Az utóbbi időszak egyik legjobb versenye volt, persze újfent sikerült belealudnom... :/ :D
---
Aztán visszatértek a dolgos hétköznapok. Hétfőről semmi említésre méltó nem jut eszembe.
Kedden meló után buliba voltam hivatalos, Katáéknál csaptunk amolyan lájtosabb iszogatós-beszélgetős estét. Szinte az összes "taktikai hibát" sikerült elkövetnem, amit egy ivászat során el lehet követni... :/ Elég éhesen érkeztem meg, fájt a fejem, és ostoba módon "sikerült" egy Algoflexet is bevennem két sör között. Amitől aztán rosszul is lettem, Kata parizeres szendvicsei leheltek belém életet.
Utána már csak kóláztam. Hajnali fél 3-kor kerültem ágyba, és a sok kólának köszönhetően nagyjából fél órát még olvastam is... :)
Egyébként nagyon jó kis este volt, annak külön örültem, hogy végre Gege barátom is megtisztelt minket jelenlétével... :)
---
Szerdán elég hamar, negyed 7-kor sikerült felkelnem, egy zuhany és egy kis kávé után valamennyire fel is ébredtem, mentem dolgozni, kb. negyed 5-ig bírtam is, roppant büszke voltam magamra... :)
Az azért tanulságként elmondható, hogy tényleg öregszem, ezek a hétköznapi lumpolások annyira nem nekem valók, de ezt a meghívást nem lehetett visszautasítani...:)
---
Csütörtökön csak 2-ig voltam, pénteken pedig nem dolgoztam, de erről majd lejjebb...:)
Adtam fel lottót, kicsit pihengettem a Honvéd ligetben, aztán itthon pihengettem...
Este meg német-olasz meccset néztem. Eredetileg a németeknek szurkoltam, de nagyon gyengék voltak, megérdemelten nyertek az olaszok 2-0-ra, Balotelli két góljával. Aki egyébként nem normális.:) De nagyon jól nyomta, meg kell hagyni...:)
---
 Ha költői szeretnék lenni, azt írnám, hogy "kisebb léket kapott optimizmusom hajója...". De nem akarok költői lenni, nem akarok agyalni. Nagyon pozitív dolgoknak kell történniük ahhoz, hogy optimista legyek egy bizonyos szempontból, de pofonok mégis csak érkezhetnek. Érkeznek is. Mindegy: I will survive... ;)
---
Pénteken szabi. Kialudni ismét nem sikerült magam, mert Anyuval keltem 5-kor. Ittunk egy kávét, majd kinyitottam neki a kaput. Utána kis Morning show, aztán 9-re mentem fodrászhoz. Nyáriasítottam kicsit. => ld. fotó!;)
---
Aztán pedig ETO Park. A Lépj közelebb roadshow győri állomását látogattam meg. Ennek a lényege egy fotópályázat mellett nagyjából annyi, hogy mozgássérültek és épek együtt játszanak-beszélgetnek, mintegy "bemutatkoznak egymásnak".
Volt pl. kerekeszékes akadálypálya, gyerekeknek arcfestés, vetélkedő, különböző szervezek standjai, stb. Az egyiknél tök sokat beszélgettem 3 középsulis leányzóval, akik közül kettő téti volt, szóval adva voltak a közös témák... :) Pingpongoztunk is, na az mondjuk nekik nem lehetett olyan nagy élmény... :D
A fotón Pálinger Katival és Orbán Adrienn-nel vagyok látható, akik az ETO válogatott kézilabdázói - az egyszerűség kedvéért... :) -, és sztárvendégként voltak jelen a rendezvényen.
Tök jó lett volna beszélgetni velük, de csak egy picit sikerült, nagyon meg voltam illetődve... :$ Most már persze tudom, hogy miket kérdeztem volna tőlük...:)
Már többször írtam, hogy az ilyen rendezvények kapcsán szkeptikus szoktam lenni, de ez nagyon jó volt, nagyon jól éreztem magam...
Mondjuk arra kíváncsi leszek, hogy az infogyőr-ön milyen fotók lesznek... :D
Hazatérve kaja, hűsölés, na meg persze szezonzáró Barátok közt, és első "Házasodna a gazda", vagy mi a szösz... :) Mindkét műsor nagyon pazar és eseménydús volt...:)
---
Ma már voltam boltban meg benzinkútnál, de nem kaptam Nemzeti Sportot...:( Ezért aztán valamerre majd el kéne másznom újságért. Élményfürdőn is gondolkodtam, de ahhoz per pillanat lusta vagyok, e kis séta után is úgy megizzadtam, mint a lovak... :/ :D
Nem kizárt, hogy holnap kinézek, de erre nem vennék mérget...:)
---
Holnap meg EB-döntő, amit szerintem itthon fogok nézni, Anyu és egy üveg hűsítő mentes ásványvíz társaságában. Mert élni tudni kell...:D
Jövő szombaton meg Camelot Kupa autóverseny mozgássérülteknek az écsi Rábaringen, ami nekem "hazai pálya", ha csak nézőként is, de meglátogatom a rendezvényt.
Péntek este meg Smuki a kórházi cimbikkel....:)
---
Mára azt hiszem ennyi.
Kellemes hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Négy. Öt. Huszonkettő.

Már többször meséltem Neked, hogy annak idején komoly szereped volt abban, hogy ez a blog elindult. 

Most pedig abban, hogy még íródik. 

Éppen ezért szinte már hagyomány, hogy minden évben megemlékezem a születésnapodról egy bejegyzésben.

És ez már a negyedik. Komoly, nem?:) És már öt éve ismerjük egymást... 

Hihetetlen, hogy rohan az idő.

Azt terveztem, hogy elolvasom az eddigi születésnapi posztokat, csak hogy ne ismételjem önmagam. De nem olvastam újra semmit, írom azt, ami itt és most eszembe jut.

Furcsa ezt mondani, de sok mindent "végigcsináltunk együtt". 

Szerintem Te tudsz rólam a legtöbbet. És örülök annak, hogy ez így van, jó helyen vannak azok a titkok.:)

Már jó ideje nem gondolok arra, hogy "írnom kellene Neked, hogy fussunk össze valahol valamikor."

Nincs rá szükség. 

Amikor "úgy van", úgyis megtaláljuk egymást, legyen szó egy jó vicc elmeséléséről, az emberi hülyeség kibeszéléséről, vagy csak úgy szimplán egy "unaloműző pötyögésről."

Az összefutás pedig jön magától, ezt az élet már nem egyszer bizonyította.:)

Nélküled nem lennék az, aki, és része vagy az életemnek. Egy nagyon fontos része.

És ezt csak megköszönni tudom Neked.

Jaj, de nagyon szentimentális vagyok...

De vállalom.:)

Isten éltessen sokáig születésnapod alkalmából!:)

Életrevalók

Megint szombat, megint poszt. Annyiban azért rendhagyó lesz ez a hét, hogy ma lesz még egy bejegyzés, és az is lehet, hogy holnap még egy. De ez utóbbi még nem biztos.:)

Hm... Akkor ismét onnan indulunk, hogy múlt hét szombat. Annyira sikerült elszórakoznom az időt, hogy már bőven délután indultam el a plázába, és lusta voltam elvánszorogni a CBA-ig, a Mekiben ettem "tartalmas" ebédet. De legalább finom volt...:)

Utána Lipóti: kávé, almafröccs, lottó. Két ötös lett a lottón, sajna egyik sem az enyém, ezért aztán megyünk tovább. Én ezzel a nyolcvanvalahány millióval is bőven kiegyeznék.:)

Arra emlékszem még szombatról, hogy tök jó idő volt; és arra, hogy direkt lekéstem hazafelé a buszt, mert egy nagyon fárasztó ismerőssel kellett volna utaznom, aki elvileg ETO-s szurkolótárs, gyakorlatilag viszont a pesszimizmus szobra: szarul igazolunk, kikapunk, kiesünk, stb. Elég rossz volt hallgatni, megmondtam a srácnak, hogy várok valakit, úgyhogy maradok. Persze nem vártam senkit, de azért jött egy kedves cimbi, akivel dumáltunk is egy jót...:)

Ja, és baromira rettenetesen nagyon fájt a fogam helye. De ez nem újság, szinte minden naphoz odaírhatnám, de inkább itt az elején túlesek rajta. Ez kb. a harmadik nap, hogy nem kell napi két Algoflexet elfogyasztanom...

Vasárnap. Punnyadás, benzinkút, majd "élményfürdő a kádban". És ennyi. Írhatnám, ha nem néztem volna meg egy filmet. 

A poszt címe alapján nem nehéz kitalálni, hogy az Életrevalók című francia mozit néztem meg. 

A tartalom szokás szerint változtatás nélkül a port.hu-ról.:

"Az ejtőernyős baleset után tolószékbe kerülő gazdag arisztokrata, Philippe felfogadja otthoni segítőnek a külvárosi gettóból jött Drisst. Azt az embert, aki most szabadult a börtönből, és talán a legkevésbé alkalmas a feladatra. Két világ találkozik és ismeri meg egymást, és az őrült, vicces és meghatározó közös élmények nyomán kapcsolatukból meglepetésszerűen barátság lesz, amely szinte érinthetetlenné teszi őket a külvilág számára."

Ezt olvasva talán meglepő, hogy a film műfaji besorolása vígjáték. Pedig az. Egészen döbbenetes, gyakorlatilag üresjárat nélkül, vagy a hasamat fogva könnyeztem a röhögéstől, vagy ledöbbentem-elgondolkodtam.

Rám nem annyira jellemző módon egy csomó kritikát is elolvastam a film megnézése után. Úgyhogy ezek nem teljesen a saját gondolataim, de azért leírom. Szóval több szempontból is komoly film, vicces "ruhába" öltöztetve, talán egy kicsit "giccses" is, de szerethetően giccses. 

Érdekes-tanulságos film, ajánlom mindenkinek.

Ja, és még valami. Érdekes, hogy a film magyar címe Életrevalók. Ez a főszereplők vagányságát fejezi ki. Az eredeti francia (?)-angol cím: Intouchables: érinthetetlenek. Érinthetetlenek. Mert tabu a fogyatékosság, és tabu a "kisebbségi probléma is". És érinthetetlenek, mert ketten együtt nagyon erősek.

Frappáns és találó a mozi német címe is: "Ziemlich beste Freunde". Azaz: Eléggé a legjobb barátok.:)

És tegnap sikerült beszereznem a film alapjául szolgáló könyvet is, ami kicsit más, mint amit vártam, de semmiképpen nem rossz. Sőt...:)

Egyébként hétvégén bátyámék is itthon voltak, hozzám pont akkor néztek be, amikor elkezdtem nézni a filmet, szóval filmnézős-beszélgetős találka volt. 

---

A hét napjai úgy eléggé összefolynak. Az mindenképpen kiemelendő, hogy végig nagyon meleg volt, irodai és bármilyen munkavégzésre nem a legmegfelelőbb időjárás, de mikor legyen meleg, ha nem június végén?:)

Meglévő mínuszóráim eltüntetése végett többször is szerettem volna tovább maradni melóban, nos ezt annyira nem sikerült betartani. Ebben közrejátszott az is, hogy többször áramszünet volt. De a lustaság azért meghatározóbb szempont... :( :)

Szerdára németórát terveztem, ami elmaradt, tanítványaim nem tudták elcserélni a műszakjukat. Sajnáltam, de mindenképpen furcsa lett volna egy hőségriadós-fogfájós németóra.

---

Ez a foci EB nem annyira az enyém... :/

Elalszom a meccsek alatt, na meg az egyidőben játszott, párhuzamosan közvetített meccsek közül sosem azt néztem, amelyiken gól esett... Ez mondjuk nem is én lennék... :)

Mindenképpen írnom kell az Anglia-Ukrajna meccsről, ami ugye arról marad emlékezetes, hogy Kassai Viktor vezette a meccset, és Vad II István gólbíró "jóvoltából" nem adták meg az ukránok gólját. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a támadás lesről indult.

Elég példátlan hecckampány vette kezdetét a meccs után Európa-szerte, de ami a legszomorúbb, itt Magyarországon is. Mert lehet Kassait nem szeretni - én például az NB1-ben elég sokszor "nemszeretem", de azt-azt azért csak letett már az asztalra...

Az ukránok időközben jelezték, hogy nem kívánnak jogorvoslattal élni- még jó! A foci már csak ilyen- benne van az emberi tényező, a bírói tévedés lehetősége, erről ugye az angolok is tudnának mesélni: 2010-es VB, németek elleni meccs.

Nem pártolom a videóbíró bevezetését sem. Egyrészt akkor "más sportágat" játszanának a VB-ken, mint pl. egy megye III-as bajnokin.

Másrészt: mikor használnák a videóbírót? Csak gólok esetében? Vagy lesek/bedobások megítélésekor is? A gólvonalra figyelünk, de lesgól születhet? Vagy nem? Furcsa lenne ez így...

---

Nagy Laci meg visszatért a válogatottba. Kis pénz, kis foci, nagy pénz, Nagy Laci.

Én örülök a visszatérésének. Fantasztikus játékos, sokat segíthet a csapatnak.

De ettől még emberileg nem vagyok túl jó véleménnyel róla...

---

"A lányok, a lányok..." 

 Többször említettem már a 40 éves szűz című filmben elhangzó "piedesztálra emelt punci" szófordulatot.

Mostanra talán sikerült elérnem, hogy elfelejtsem a piedesztált.

Eddig olyan érzésem volt, mintha lányokkal beszélgetve  ők egy "kisszéken", vagy egy nagy asztalon állnának, én pedig nézek rájuk felfelé a magasba. 

Most már igyekszem a szemükbe nézni, "azonos magasságból".

Több nagyon kedves, helyes lányt megismertem mostanában. Furcsa módon valaki vagányságával, megint más nyugodt kedvességével vesz le a lábamról. Nem is beszélve a külsőről, immáron tényleg elfelejthetem a szépségideál fogalmát, annyira eltérőek...:)

Mégsem mondanám, hogy bárkibe is szerelmes vagyok. Vannak lányok, akiknek a társaságában nagyon jól érzem magam, ez tény. És ez jó.

De ezek amolyan "barátság-féleségek", amik feldobják a napomat, és nagyon jól érzem magam tőlük a bőrömben.

Új érzések, új hangulatok- írtam már többször. De még nem fejtettem ki konkrétan, és nagyon kevés embernek beszéltem erről bővebben.

És ezen most sem változtatok, nem szeretnék nevetség tárgyává válni...:)

---

Csütörtökön pedig "lakógyűltünk". Kevés dologban jutottunk egyről a kettőre, sőt inkább új kérdések kerültek felszínre. 

És kifejezetten izgalmas volt délután 5-kor melóból épp hazaesve másfél órás lakógyűlést végighallgatni az udvaron...:)

---

Péntek. Hatalmas esővel indult a nap, ezért sapkában, és esőkabátban mentem dolgozni. Ez főleg azért volt hülye döntés, mert Anyu vitt dolgozni kocsival, napközben persze kifejezetten szép idő lett.:)

Meló után pláza. Megvettem az Életrevalók-könyvet, és a számítógéphez egy új egeret. 

A könyv mint fent említettem fantasztikus, az egér működik, úgyhogy teljesen jó minden.

Este bőséges vacsi után bealudtam a meccsen. Ez persze már nem meglepetés... :( :)

---

Ma megint pláza, lottó, CBA, meg rendrakás. 

Holnapra semmi nincs tervben, jó lenne elmenni élményfürdőbe, de magamat ismerve nem vagyok biztos benne, hogy rá tudom venni magam.

Délután 2-kor pedig Forma-1, nem hiszem, hogy arra hazaérnék, az után pedig már nincs értelme elindulni. De azért megpróbálkozom vele.

Rendhagyó módon kedden vagyok hivatalos egy "hétközi sörrentésre". Öreg vagyok én már ehhez, de azért nem hagyom ki...:)

Pénteken meg "mozgássérült roadshow" az ETO Parkban, érdekesen hangzik, mindenképpen igyekszem meglátogatni...:)

---

Már akkor egyelőre ennyi, mindjárt még egy bejegyzés!;)

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Jó is meg nem jó is

Ismételten sikerült elhagynom a puskacetlimet, de olyan eseménydús hét van mögöttem, hogy talán nem fog gondot okozni a rögtönzés!:)

A legfontosabb, amit a múlt héten elfelejtettem: egy nagyon kedves ismerősöm evezésben kvalifikálta magát a nyári londoni paralimpiai játékokra!:) Öröm, boldogság, szurkolás!:)

Terveim között szerepel, hogy majd ide a blogra készítek vele egy interjút, de erről ő még nem tud, nekem is csak most jutott eszembe... :)

---

Ma egy hete, azaz szombaton plázakör volt, kaja a CBA-ban, lottó a Lipótiban, aztán döglés itthon. Mára is valami hasonló a terv, de annyi módosítással, hogy mekis kajára vágyom, szóval oda fogok betérni a lottózás előtt...:)

Ja, és az esti EB-meccset átaludtam, de ezt nem fogom minden naphoz külön odaírni, mert ez már sajnos tipikus lett... :)

Vasárnap benzinkút, Nemzeti Sport, a tévében sportmaratonnal, szóval teljesen átlagos nap...:P

---

Hétfő. Bár nyomatnom kellene a pluszórákat, időben hazajöttem melóból, mert fájt a fogam...:/ Hazatérve pedig egy levél várt az APEH-tól. Vagyis a NAV-tól, hogy pontosak legyünk.:)

---

Kedd. Délelőtt foghúzás.Természetesen kaptam injekciót, de úgy is fájt a művelet. A fog helye pedig még most is... Jó lenne, ha lassan már abbamaradna, mert kezdem nagyon unni...:/

10.40 körül estem be munkahelyre, és fél 6-ig maradtam, rettentően büszke voltam magamra...:)

---

Szerda. Munka után NAV. Inkább nem részletezem, de elég érdekes volt, mondhatni tragikomikus. De túléltük. Utána egy feszültségoldó sör a Venedelinben, majd még három itthon, biztos ami biztos alapon. Közben pedig elolvastam a Nemzeti Konzultáció Kérdéseit. Hangulatfokozás ezerrel!:D

Facebookon sikerült egy viszonylag depis posztot rittyentenem, mire többen is rákérdeztek üziben, hogy mi a baj... Ez nagyon jól esett, és köszönöm mindenkinek!:)

Esti meccs alatt már szendvicsek, meg ásványvíz, kb. 10 perc alatt megittam másfél litert. Nem tűzoltás, azért nem rúgtam be, de jól esett az is...:D

---

Csütörtök. Ismét tovább dolgoztam a tervezettnél, ennek pedig volt oka. Valaki. Egy kolléganőm. Nem kell semmire sem gondolni, mármint már majdnem elindultam haza, és feljött valamiért, én pedig segítettem neki. Aztán persze kicsit eldumáltunk, eléggé feldobta a kedvemet. A probléma relatíve teljes megoldása után indultam haza.:)

Egyébként előző munkahelyemen nagyon szerettem azt, hogy már a társaság miatt is jó bejárni. Ha bizonyos emberkék be voltak osztva egy adott napra, akkor már tudtam, hogy az a nap jól fog telni.

Kezdek itt is hasonlót érezni, az ötödik évemet taposva ideje volt...:)

-

Pár évvel ezelőtt volt szerencsém meghallgatni Csernus Imre egy előadását. Abban említette azt is, hogy érdemes megfigyelni, ahogyan a szülők a gyerekeikkel az utcán viselkednek/foglalkoznak.

Van mindenféle variáció: gondterhelt szülő-élénk gyerek, idegbeteg szülő-hisztis hülyegyerek. Mosolygós szülő-kiegyensúlyozott gyerek... stb.

Na... A buszmegállóban láttam egy nálam talán pár évvel fiatalabb anyukát olyan8-10 éves kislánnyal. A lány táncolt/balettezett vagy nem tudom, mit csinált, de anyukája nem szólt rá, mosolyogva figyelte, mit csinál a gyermeke.

Aztán egyszer csak a kislány megfogta anyukája kezét, ekkor már sejteni lehetett, hogy valami nagy dolog fog történni, és... És a lány egy határozott mozdulattal felhajtotta a lábfejét a füléhez. Ennek gondolom van valami neve is, de nem tudom...:)

Semmi különös... Ezt csak azért mesélem el, mert jó volt rájuk nézni...

És hogy mit tud produkálni az élet: hazaérve egy olyan ismerősöm e-mailjét olvashattam, akinek a lánya hozzám hasonlóan mozgássérült, és tanácsot kért valami kapcsán.

Hát igen, ez ilyen... Ő soha nem fogja a lányát balettra hordani, más lesz számukra a "sikerélmény". Ettől szép ez... És ettől borzalmas is egyben...

---

Péntek. Meló kb. fél 4-ig, aztán hazajöttem. És értesítő várt a postaládában, hogy ajánlott levelem jött a NAV-tól. Pff... Anyuval azon nyomban kiugrottunk érte. És ugyanazt a levelet küldték el ajánlva, amit hétfőn megkaptam simán... :/ :D

---

Ma június 16-a van. Nagy Imre mártír miniszerelnök '58-as kivégzésének, és 1956-os újratemetésének évfordulója.

Ez természetesen nem vidám dolog. De valahogy utóbbiról mindig eszembe jut, hogy anno nagymamámmal 8 éves fejjel valamennyire követtem az eseményeket tévében, és azon sopánkodott a drága, hogy mennyivel szebbek lennének a virágok, ha színes lenne a tévénk...:)

-

És valami vidámabb: Eszti kollegina aznap volt 3 éves... Miből lesz a cserebogár?:)

Ebből következik, hogy ma pedig... Őőő, na mindegy, hölgyek korát nem firtatjuk!:)

Mindenesetre ezúton is Boldog Születésnapot kívánok neki!:)

---

Ma tehát még pláza, és relax.

Holnap fordításos meló, jövő héten meg végre talán újra németóra, túlóra-hegyek, szombati meló, meg még valami, de az nem jut eszembe....:)

És remélhetőleg már fog(hely)fájás nélkül...:/

---

Úgyhogy mára szerintem kb. ennyi.:)

Kellemes hétvégét mindenkinek, és feel the sunshine!;)

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Vizesember

Azért a fene vinné el, hogy hétköznap alig bírok felkelni, ilyenkor meg fél 7 magasságában kidob az ágy, pedig még bőven aludhatnék... :/ :)

Na, szóval múlt hét péntek. Először a Mekibe mentem, felhasználtam egy ilyen kedvezmény-bónt, és nagyon finomakat ettem. Csak éppen még így is elég drágán, ugyanis még nem fogadják el az Erzsébet-utalványt, nekem meg a másikból már nem volt...

Nem baj, nem volt ez rossz.

Előtte láttam cigányasszonyt Merci motorháztetejéről tízóraizni, meg egy gyengénlátó nénit elkísértem a zebráig, holott az úttesten akart átmenni, szóval elég komoly volt... :)

Aztán megnéztem Anyu új irodáját. Hát még eléggé ideiglenes állapotok vannak, nem beszélve arról, hogy a "megközelíthetőség" felér egy labirintussal... :)

Ezután volt a temetés... :(

Majd Anyuval elmentünk bevásárolni, utána én Győrben maradtam, tévében megnéztem a cseh-magyart. Nyertünk 2-1-re, két kapuralövés, két gól. Dzsudzsákot sok magyar (!) netes fórumon elmondták mindenféle sportszerűtlen bunkónak, pedig csak lőtt egy szemfüles és teljesen szabályos gólt...

---

Hétvége. Szombaton az égegyadta világon semmi nem történt. Csak újságért hagytam el a lakást, amúgy pihengettem. És "kreatívkodtam" a konyhában: főztem tojást!:D

Vasárnap: kézilabda EB-selejtezőn a válogatottól is elbúcsúzott Pálinger Kati... Hiányozni fog nagyon...

Füstlit főztem! Majdnem telefonos segítséget kértem, nem fogtam fel, hogyan lehet a leírásnak megfelelően "csomagolásában főzni". De aztán megoldottam, és egész finom lett...:)

Olvastam a HVG-ben egy nagyon tanulságos cikket. Az volt a lényege, hogy talán mégsem rasszista nemzet a magyar, mert Radics Gigi személyében nem először nyert roma származású induló tehetségkutató versenyt.

Aztán jön a fordulat: mégis egy utolsó-mocsokszemét-rasszista bagázs vagyunk, mert azt gondoljuk, hogy Gigi győzelme példa lehet a többi roma számára: tehetséggel és szorgalommal sokmindent elérhetnek.

Pedig nem, mert elnyomjuk őket...

Őőő.... Lépcsőházunkban számlatartozásai miatt kiköltöztettek egy roma nőt és édesanyját az önkormányzati bérlakásból.

Ki kapta meg? Ki költözött a helyére? A hölgy volt élettársa... Hogy azt az elnyomó mindenit a világnak... Pff... :D

---

Hétfő. Az alsó szomszéd leányzótól jött egy telefon, hogy valószínűleg csőtörés van nálam, mert kívül vizes a falam, és az ő fürdőjük is "foltosodik".

Kollégám hazadobott, megnéztük. Hívtam szerelőt, aki "majd valamikor délután" megnézi.

Visszamentünk melóba, 11.40-kor jött a telefon, hogy a közelben van...

1-re hazamentem Anyuval, szerencsére "csak" egy csaptelep volt meglazulva, azt megjavította. Az árban is sikerült megegyezni... :)

Aztán beszámoltam a lányoknak a fejleményekről, a temetés óta most beszéltünk először.

Itthon ebéd a késői nagy izgalomra, majd 3 óra csendes pihenő, aminek köszönhetően este nem bírtam elaludni, másnap reggel meg felkelni... :)

Ja: este magyar-ír 0-0, úgy, hogy szerintem gólokkal kellett volna nyernünk...:)

---

 Kedd. Különböző okok miatt kb. hárman-négyen állítottak meg reggel útban az irodába menet. Volt, akinek a blogom tetszett, volt akinek a borostám...:) Egészen megilletődtem...:)

Hosszú napot tartottam, be kellett hozni az előző napi mínuszokat, este 6-ig voltam, a főnök dobott haza... És kurvásul fos szeles idő volt... Már bocsánat...:)

---

Szerda. Tesómék hazajöttek, de még nem találkoztunk, csak telefonon kommunikáltunk. Átlagos nap, meló után itthoni punnyadás.

Csütörtök. Bátyámék segítségével feltöltöttem így EB és olimpia előtt ásványvíz-, és sörkészleteimet. Szomjan halni biztos nem fogok, max. éhen, az azért más...:)

Aztán lakógyűlés. Izgalmas témák, együttműködő lakók, nagyon érdekes volt. Vagy mégsem?XD

Utána tesómék elindultak, Anyu meg itt aludt. Dumáltunk ettünk finomat, aztán alvás.

---

Pénteken már nagyon hétvége-hangulat uralkodott. Németeknél ugye hosszú hétvége, így viszonylag nyugis nap volt, tudtam "egyéb", adminisztratív dolgaimat végezni. Értsd: rendet raktam az asztalomon.:)

Úgy volt, hogy meló után találkozunk egy kolleginával, ez elmaradt. Így aztán itthon voltam, foci EB-t néztem, és a hangulat kedvéért a két meccs alatt megittam egy, azaz egy doboz sert.:)

Egész jó volt az első két meccs, csak a riporterek teljesítménye volt -diplomatikusan fogalmazva- a kritikán alulihoz közeli.

Ja, és a szakkomentátor szovjet csapatról beszélt, 2012-ben!:O :D

Az orosz-cseh meccset egyébként elaludtam. Végérvényesen kiderült: kinőttem abból, hogy az ágyban fekve nézzek meccset, ki kell ülnöm fotelba, vagy állni a tévé előtt, vagy nem tudom, mert ez így teljesen esélytelen...:)

---

Hétvége. Először is: de jóóó!:)

Nem csinálok semmit. Mindjárt elmegyek lottót feladni, meg boltba.

Aztán itthon döglés, unalom: rendrakás, tévé, net, PlayStation, meg jövő heti németórára is készülnöm kéne picit!:)

Meg foci EB, és Forma-1.

És ennyi lesz.

És jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Pótlás

Az utóbbi időben kissé "ellaposodtak" a posztjaim. Kezdenek a régi "vakációs naplókra" emlékeztetni, és ha valaki többé-kevésbé ismeretlenül beleolvas, azt gondolhatja, hogy "elég szánalmas kis élete lehet ennek a hülyének". 

Ha ehhez még hozzáveszem a facebookon kapott "Neked nincs életed?" című kérdést, akkor bizony elég szar lehet a helyzet... De azért szerencsére - talán - nincs így...

Egyszerűen hétközben nem nagyon van már erőm, időm, és őszintén szólva kedvem sem az itteni posztolgatásokhoz. Ezért aztán néha egy-egy fontos(nak gondolt) dolog kimarad. 

Ez a poszt tulajdonképpen ennek egyfajta pótlására íródik.

Apró, komoly és kevésbé komoly szösszenetek, a "napi aktualitásoktól" nagyjából függetlenül.

Ha valaki valahol esetleg magára ismerne, nem személyekről, hanem "jelenségekről" szeretnék írni- ahogy szoktam mondani volt...:)

---

Facebook. Igen, tényleg szeretem. Szívesen is használok- bár tudom, néha túl sokat. Majd igyekszem a posztolások számát valamennyire "optimalizálni"...:)

Már a telefonomon is van, szoktam is nézegetni, használni, de azért ennek ellenére nem mondanám, hogy függő vagyok. Szerintem...:P

 Sokak szerint személytelen. Nekem furcsa mód valamennyire "kinyitotta a világot". Nagyon sok embert ismertem meg valamennyire "jobban" illetve alapot adott egy személyes(ebb) kapcsolat kialakulásához. És itt nem feltétlenül csak lányokról van szó, az egyik legjobb barátommal is facén kezdtünk el eleinte dumálgatni...

Lányok kapcsán meg... Nem is a klasszikus "nem mertem volna odamenni hozzá"- felvetésről van szó elsősorban. Hanem, hogy egyszerűen nem lett volna mód/ok "odamenni".

Mindamellett az is hihetetlen, hogy mennyi kombinálásra ad okot a face. Ha egy lány sok "aktivitásomat" lájkolja, akkor biztos akar tőlem valamit, ha én lájkolok egy képet, akarok valamit a csajtól, ha egy "szócsatában" valaki mellett kiállok, akkor meg akarom dugni... Érdekes dolgok ezek, na...:)

---

Titok. Ha valaki rádbíz egy titkot, az nagyon jó dolog tud lenni. Méltónak tart arra, hogy a bizalmába fogadjon, hogy megosszon veled egy bizalmas információt. És mint kommunikációelméletből tudjuk, egy információ értéke 1 bit, mégis titok és titok között is van hatalmas különbség. De azért jobb mindegyiket megőrizni. Ez is kölcsönösen, oda-vissza működve az igazi.

Korábban szerettem "jólértesült" lenni. Nem azzal vagy menő, ha elmondasz valakinek valamit, amiről csak Te tudsz, vagy csak nagyon kevesen, hanem ha megőrzöd azt az információt.

Ja, és félinformációkon kár agyalni. Elveszi a felesleges energiáidat. Amiről nem tudsz, az nem fáj- mondja a magyar. Lassen wir uns überraschen- mondja a német. Nem véletlenül.

---

Barátság férfi és nő között. Igen, van. Szinte mindig volt olyan  lány/nő az életemben, aki a "legfőbb bizalmas" szerepét töltötte/tölti be. Nem kell ebben "hátsó szándékot" feltételezni. Nyilván sok esetben aki ellenkező nemű barátod, van valami alapja, hogy jóban vagytok, és ennek nem feltétlenül a külsőnek kell lennie... Esetemben ugye főleg nem...:)

Valaki egyszer azt mondta rólam - és nagyon jól esett, még ha némi naivságot is feltételez rólam -, hogy nagyon unszimpatikusnak kell lennie valakinek ahhoz, hogy én ne próbáljak pozitívumot keresni benne. Ez így van. Nem próbálok "mindenkivel" jóban lenni, de alapjáraton igyekszem mindenkiben a pozitívumot keresni.

Hadd ne kelljen már megmagyaráznom azt, ha valakiben nem sikerül...

Azt pedig főleg ne, ha valakit kedvelek...

---

Közhelyszótár.

"Mosolyogj, és a világ visszamosolyog Rád!" Teljesen így van. Üldögélsz mondjuk egy pályaudvaron, kapsz egy SMS-t, elmosolyodsz rajta, és nem kizárt, hogy másnak ezzel mosolyt csalsz az arcára.

Vagy ugyanígy: rádiót hallgatsz, viccet hallasz, felröhögsz. Veled röhögnek. Vagy rajtad. De ez akkor már kit érdekel?:)

"Először magadat kell elfogadnod, utána várhatod el a világtól, hogy ugyanezt megtegye Veled." Vagy valami ilyesmi. Teljesen igaz ez is. 

Igen, mozgássérült vagyok. Ez sok esetben frusztrál. Egészen apró, idegesítő dolgokat nem tudok megcsinálni, és ez zavar. Utálom viszontlátni a járásomat/magamat videón, vagy pl. egy visszatükröződő kirakatban. 

De elfogadom a dolgot, úgysem tudok tenni ellene... 

Gátlásokat mégis "csak" az élet egyik legfontosabb területén vált ki belőlem...

---

Sorstárs. Nem szeretem ezt a szót. Ha valaki balkezes, vagy nem szereti a mazsolát, vagy mittudomén szemüveges, ő sem sorstársa a hasonló embertársainak. Mert van egy tulajdonsásunk/adottságunk/"betegségünk, ami a "részünk", de az ebben rejlő lehetőségek - vagy nem lehetőségek - kihasználásához teljesen más eszközök és körülmények állnak rendelkezésünkre.

Nem szeretem, ha egy újonnan megismert ép ember kb. harmadik kérdése már arra vonatkozik, hogy mi történt a lábammal.

Nem titok, elmesélem szívesen, de ne ez legyen a központi kérdés.

Nem szeretem, ha egy újonnan megismert mozgássérült embernek az az első kérdése, hogy velem mi történt, meg mennyi a rokkantságim, meg nyugdíjas vagyok-e. A személyiségem érdekelje, ne a "fogyatékosságom".

Szeretek a témában ironizálni. Talán túlzásba is viszem. Csak azt szeretném megmutatni, hogy az aprónak vélt beszólások, furcsa esetek milyen gyakran előfordulnak. És akkor már nem is olyan aprók... De túlzásokba nem akarok esni...

Ja: és szeretem a "béna-vicceket". Ha van benne valami tanulság, plusz csavar, akkor főleg...

És hihetetlenül álszent dolognak tartom, ha valaki irántunk érzett sajnálatból egy ilyen viccre kijelenti, hogy "jaj, ez nem vicces, ne bántsuk már őket..." Amikor én az asztal alatt fekszem a röhögéstől....:)

Egyre többször találkozom olyannal is, hogy valakinek "nem esik le", hogy sérült vagyok. Mármint... Valamikor mondjuk jelzem, hogy én ezt nem tudom levinni/átrakni/feltenni. És meglepődik. Mert épként kezel... És ez tök jóó....:)

---

"Szerelem-szex-gyengédség". Párkapcsolat.

Mint egy sci-fi. 

Nagyon távolinak érzem a dolgot, de messze nem annyira, mint 2-3 évvel ezelőtt. 

A "plátói szerelem" egyik megfogalmazása szerint "lekváros üveg kívülről történő nyalogatása.". Hát, nekem ebben volt részem, nem akarok még egyszer ebbe a hibába esni, csak magamnak ártok vele...

Néha már úgy érzem magam, mint egy pályakezdő munkanélküli, akit nemhogy nem vesznek fel tapasztalatlansága miatt, de jelentkezni sem mer. 

Egészen alap-dolgok nem egyértelműek számomra, kb. 16 éves, mondhatnám "gyakorikerdesek.hu"-szint. 

De azért kösz, jól vagyok.

---

"Nyelvtan."

Nagymamám hat elemit végzett, mégis nagyon bölcs és okos asszony volt.

Ő tanított meg arra a helyesírási törvényszerűségre, hogy amit ly-nal kell írni, azt szinte mondhatnád l-lel is, a j-seket nem.

Nézzük csak: taval- értük. ilen- ez is majdnem egyértelmű. A székely-székel "párhuzam" már egy kicsit necces. 

A jég teljesen más, mint a lég, a vaj meg ugye semmiképpen nem lehet val.

Muszáj. Na, ez necces, mert a muszál tájszólással, némi beszédhibával tán még elmenne, meg nyilván Pákónál ez műszál...:)

DE! A lány-ból lehet jány, ami nem ly-os, mert egyetlen ly-kezdetű szavunk a lyuk. Nincsenek véletlenek..:)

Arról nem is beszélve, hogy a linzer nevű sütemény nagymamám konzekvensen ides lik-nak hívta...:)

 ----

Nevek.

Ez konkrét példák nélkül fura lesz...:)

Vannak keresztnevek, amik becézve "furcsák". Nem tudok, hogyan szokták becézni, vagy furcsának-túl személyesenk tartasz egy becenevet, ezért maradsz a "naptári formánál"

Megint más nevek esetében akkor néznek hülyének, ha valakit nem becézel, mert túl "komolynak" tartják az eredeti alakot.

De van olyan is, hogy tudod, hogyan becézik, de mégsem becézed, mert annyira tetszik az "eredeti" változat...:)

Gábor. A legtöbb embernek azért Gábor vagyok, de hihetetlen kreatív, személyhez köthető beceneveim vannak. Mármint valaki így hív, valaki meg úgy... És valamit csak "tőle", mármint egy-két adott személytől szeretsz hallani. "Csak Te mondod így ki a nevem..."

Igaz?:)

Persze lehet, hogy hülyeség....:)

---

Na, körülbelül ennyit szerettem volna így pluszban "kiírni magamból". Formabontó bejegyzésnek szántam, majd még lesz ilyen.

Ha véleményed, észrevételed van, ne tartsd magadban, oszd meg velem akár komment, akár privát üzenet formájában.

Remélem, senkinek nem mentem az agyára, nem írtam nagy hülyeséget, és túl fárasztó sem voltam...:)

Jó hétvégét mindenkinek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Plusz öt mínusz egy

Szombat délelőtt a terveknek megfelelően Anyuval elmentünk nagybevásárolni. A Sparban voltunk, utána ott kajáltunk egy étteremben. Egész olcsón ettünk menüt, plusz még egy kis "show" is volt, nagyon vicces volt a pincércsaj némettudása...:)

Hogy van önkritikám is: meg fogom venni az "Ich liebe die Wörter" című németkönyvet. Kopik a szókincsem, ritkán használt alapdolgok nem jutnak eszembe, és ez kezd nagyon zavarni...:/

A német után meg majd jöhet az angol és/vagy a francia...:)

Délután pihenés, tévé, készülődés az esti bulira.

Jaj... Bejelölt facebookon egy csaj, akiről csak annyit tudtam, hogy mozgássérült közös ismerőseink vannak szerte az országból, így aztán visszaigazolt.

Aztán üzenetben megköszönte, hogy visszaigazoltam. Majd arról kérdezett, hogy én is mozgáskorlátozott vagyok-e. Ha igen, milyen segédeszközt használok, ha meg nem használok segédeszközt, akkor hogy lehetek mozgássérült. Nagyon izgalmas beszélgetés volt...:)

Este aztán Kata barátosném 25. születésnapját ünnepeltük, ezzel együtt barátságunk 5. évfordulóját is, ugyanis kapcsolatunk "elmélyülése" szintén egy szülinaphoz köthető.:)

Hatásos belépővel sikerült eltörnöm egy poharat, pedig akkor még teljesen józan voltam. Egyébként a nap végére nem "nem voltam szomjas", de csak sört ittam, a rövidital ezúttal kimaradt az életemből, nem is bánom...:)

Nagyon jó kis este volt. Komoly, kicsit komoly, és egyáltalán nem komoly beszélgetések, finom kaják, táncitánci, hastáncbemutató, szóval nagyjából minden, ami kell...:)

Valamilyen szempontból "történelmi" volt számomra ez a buli, de ez maradjon a mi titkunk...:P

Hm... És megint megesett, hogy olyan valakivel beszélgettem rengeteget, akiről eddig azt hittem, hogy nem bírja a búrámat... Nagyon örültem neki... Mármint annak, hogy beszélgettünk...:)

Az este a a Neo-ban fejeződött be, kint cigi, bent táncitánci, nagyon mozgalmas volt.:)

Fél 5-körül értem haza, volt még annyi lélekjelenlétem, hogy a taxival elmentem még a benzinkúthoz Nemzeti Sportért, így ezt a sétát már nem kellett megejteni...:)

---

Vasárnap. Regenerálódás, pihi. Elég hamar felkeltem, aztán tesómékkal pizzát rendeltünk, Forma-1-et néztünk, amin sikeresen elaludtam...:)

Véget ért a foci NB1, az ETO az utolsó meccsen 2-0-ra nyert Pápán, de ezt a meccset nem adta a tévé. A Debrecen veretlenül bajnok, az ETO bronzérmes, de az ismert bünti miatt az Európa Liga ezúttal kimarad....

Néztem még úszó EB-t, fantasztikusan teljesítettek a fiúk-lányok...:)

---

Hétfőn kimentem Écsre. A szökőkútnál egy koldusgyerek kifejezte "őszinte részvétét" járásom miatt, de tudtam viszonozni gesztusát, ugyanis aprópénzét mutogatva közölte, hogy "arra sem elég, hogy a seggét kitörölje vele..." 

A vidékiben nagyon durva volt, a kisebbség volt többségben, szotyiztak, hőzöngtek, komolyan féltem...:/

Otthon degeszre ettem magam spenóttal. Aztán kb. 2-től fél 6-ig aludtam, és este visszajöttünk Győrbe. 

Jaj... Eurovíziós Dalfesztivál: huszonvalahányadik lett a Compact Disco. Újfent bebizonyosodott, hogy itt nem a dalok számítanak, hanem egyfajta "országszimpátia-szavazás" történik...:)

Jövőre vagy a.) el kéne felejteni az egészet, és nem indulni b.) lehetne mondjuk olyan, hogy a 100 tagú cigányzenekar zenéjére MC DC rappel, és egy csaj angolul vokálozik. Az elég ütős produkció lenne...:)

---

Kedd-szerda. Meló. Nem unatkoztam, elég pörgős napok voltak Emellett voltak tanulságos "fennforgások" is, ezekről inkább nem írnék...:)

Délutánonként ha jól emlékszem nem történt semmi érdekes, mármint pihi, tévé, facebook, ennyi....:)

Csütörtök. Meló után plázáztam, adtam fel lottót. 

Ja, és az előző posztban említett plusz öt nap szabimból mára kikértem egyet.

Délután 2-kor temetésre megyünk Anyuval, előtte oda tudok menni hozzá a munkahelyére, megnézni az új irodáját, meg előtte talán Meki, csak nem találom a kedvezmény-kuponjaimat...:/

Este barátságos focimeccs a tévében, az EB-re készülő csehek otthonában játszunk. 

Hétvégére még semmi konkrétum nincs, Győrben leszek végig, bátyám valószínűleg jön, majd valamit rögtönzünk.

Meg jó lenne valami beülős-beszélgetést összehozni. Valakivel-valahol. 

Szóljatok nyugodtan!;)

Holnap pedig a tervek szerint egyfajta különkiadással jelentkezem!;)

Mára ennyi.

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Pünkösd, királyság

Pár héttel ezelőtt épp melóból jöttem haza, és behívtál hozzátok egy sörre. Nem fogadtam el a meghívást, mert fáradt és éhes voltam, de megbeszéltük, hogy valamikor mindenképpen bepótoljuk...

Ezt a sört már sajnos soha nem fogjuk tudni bepótolni...

Fantasztikus ember voltál, nagyon fogsz hiányozni, Nyugodj Békében!

:(

---

Még a pénteki meccsről egy aranyos történet: nem tudtam milyen idő lesz az este 8-kor kezdődő meccs alatt/után, így 9-es számú Böőr Zoli-mezemben indultam el, plusz a derekamra kötöttem egy pulcsit. Aztán a második félidő közepén öltözködni kezdtem, felvettem a pulóvert, András barátom nem hagyta ki a ziccert:

-Mi van Gábor, libaböőr?

Kész.:) Az más kérdés, hogy a Böőr-mez lehet, hogy hamarosan nyugdíjba vonul, de erről majd írok, ha aktuális lesz...

---

A szombat alapvetően borzalmas nap volt, de igyekeztem a "lehető legjobbat" kihozni belőle.

A plázában voltam, Katának vettem szülinapi ajándékot, adtam fel lottót és tippmixet a Lipótiban, és persze "beújítottam": AXE helyett adidas arcszeszt választottam. Na, hogy ez rajtam kívül senkit nem érdekel, az is biztos...:P

Ja, és tudom, vagyis sejtem, hogy ki az ismerős pultoslány a Lipótiban egy volt tanítvány cimbora ex-barátnője. De ez nem biztos...:)

Aztán délután Anyu bejött a porszívóért, este meg BL-döntőt néztem. Vagyis átaludtam- részben. A Rendes játékidőben esett két gól még megvan, a kihagyott tizenegyest, és a hosszabbítást viszont már csak a vasárnapi ismétlésben láttam...:)

Viszont az zseniális, hogy Manuel Neuer, a Bayern kapusa is rúgott tizenegyest. Belőle tuti nem készült Petr Cech...:)

---

Jesszus... Vasárnaphoz felírtam a kis cetlimre, hogy lagzi... :O Ja igen: német nyelvű esküvői meghívót kell szerkesztenem, ahhoz nézegettem anyagot...:) Meg takarítottam, pihentem, tévéztem, ennyi volt kb.

---

Anyu most kivételesen hétfőn aludt bent Győrben, és igen, volt bundás kenyér is..:P

Két trükköt is sikerült kidolgoznom a szundi-üzemmód kicselezésére: vagy nem az ágy mellett hagyom a telefont, és akkor mindenképpen fel kell kelnem, hogy kinyomjam, vagy pedig egy jó fél percig hallgatom az ébresztő zenét, és annyi elég, hogy összekaparjam magam, és felkeljek...:)

Ehhez képest kedden Anyuval sikerült elaludnunk, a telefon ugyanis kikapcsolt, és nem ébresztett, sutba vágva miden egyes stratégiámat...:)

---

Sokan mondják, hogy hajlamos vagyok "túlspilázni" ezt a "mozgássérült vagyok"-című történetet. Ez nem kizárt, de azért vannak tényleg fura dolgok.

Egyik reggel egy nagyon aranyos - még ha állítólag nőre "nyálas" ilyet mondani...:) - kolléganőm át akarta nekem adni a helyét egy padon.

Pár hónapja még görcsöltem volna ezen, hogy "jaj, biztos nem vesz pasi-számba, nem tekint férfinak...",  meg stb. 

A fenét. Ez egy nagyon kedves gesztus volt tőle, segíteni akart. Az más kérdés, hogy eléggé "természetellenes" dolog, hogy egy huszonéves lány átadja a helyét egy harmincvalahány éves srácnak...:)

---

Nem lesz sportközvetítés-adó a foci EB és az olimpia alatt a kocsmárosoknak, vetítés-szervezőknek. A sportszerető emberek érdekében az MTVA átvállalja a felmerülő költségeket... Annyira "aranyosak"...:)

---

Döntős az Eurovíziós Dalfesztiválon a Compact Disco. 

Hurrá, Hajrá!:)

Rajtuk kívül csak az oroszokat és az osztrákokat láttam, hát... elég "vicces" produkciók voltak...:)

---

Csütörtökön bevásárlás, tegnap meg péntek.:) Reggel elaludt az újságoscsajszi, nem volt nyitva, mikor odaértem, a kisboltban vettem Sportot. 

Már közeledett a busz, amikor az időközben érkező újságos futott felém egy Nemzeti Sporttal. Jó fej volt, de időben szóltam, hogy nem kell még egy...:)

-

Háromfogásos ebéd 890 forintért, házhoz szállítással. Tegnap utoljára. A tulaj azt mondta, hogy túl sok vele a "fakszni", így befejezi... Nem tudom, mi lesz ennek az alternatívája, nincs kedvem visszatérni az 1200 forintos rántott sajtokhoz...:/

Egyedül a magam kedvéért meg tuti nem tanulok meg főzni...

Egy kedves hölgyemény társaságában nyilván más lenne a szitu...:)

-

Kaptam egy e-mailt a munkaügyes kolleginától, hogy mivel megváltozott munkaképességű vagyok, és a besorolás szerint 50%-os, júliustól az új munka törvénykönyve szerint plusz öt szabadnapra leszek jogosult...:) 

Kúúúl...:) Pont annyit vettem ki eddig az idén, szóval teljesen jó...:)

-

Délután pláza, lottó/tippmix/kávé. A múlt heti tippmixen szinte az összes meccs bukó volt, most a Barca kupagyőzelme után még áll a vár...:)

Meg zenét hallgattam, és élveztem a jó időt a napon...:)

Itthon tévéztem este, Anyu meg névnapi buliban volt... Fordult a kocka...:)

---

Ma majd megyünk egyet Sparba, még az esti bulira kell vennem ezt-azt. Tegnap egyébként Lui cimbora írt egy SMS-t, hogy "már Katáéknál vagyok-e". Rosszul emlékezett a dátumra... És a frászt hozta rám...:)

Délután még lehet, hogy találkozom "Valakivel", aztán készülődés, este party ugye Katáéknál, hosszú idő után lehet, hogy eljutok táncitáncis helyre is...:)

---

Holnap regenerálódok, majd délután F1 Monaco GP, meg Pápa-ETO tévében. 

Utána meg a tervek szerint kimegyek Écsre, hétfőn Anyuval jövünk vissza...:)

Aztán majd mesélek.

---

Mára ennyi.

Tudjátok mit? Ne legyetek jók, de mindenképpen vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Nem is annyira sovány vigasz

Ott tartottam, hogy hétfő. Nem mentem dolgozni, itthon "nyalogattam sebeimet". Magam sem voltam biztos benne, hogy ez túl jó ötlet, majdnem mégis bementem, de aztán mégsem... Na, ez így értelmes lett...:)

Aztán egy kb. 11-től fél 4-ig tartó alvást sikerült produkálnom, ez pedig igazolta, hogy rám fért ez a "relax-nap".

Egy kis PlayStation azért belefért, az volt hétfőn a legaktívabb cselekedetem...:)
---
Kedden már mentem dolgozni. Jó is volt emberek között lenni. Javult is a kedvem, meg aztán tényleg "voltak páran, akik hiányoztak"...:) Annyira azért nem sokan...:)
Este meg egy német focimeccset néztem, Fortuna Düsseldorf-Hertha BSC. Akkora balhé volt, hogy el sem hittem. Több részletben kb. fél órát állt a játék...:O
Hari Barátomnak "hála" ráakadtam egy youtube-videóra a Városháza előtti meccsnézésről, amiből Gergő még egy fényképet is "varázsolt", hát tényleg nem tudtam, hogy sírjak-e, vagy röhögjek...:)
---
Szerda. Este a kézislányok valamennyit "köszörültek a csorbán":  a bajnoki döntő harmadik meccsén egy góllal győztek a friss KEK-győztes Ferencváros otthonában, és sorozatban ötödször lettek magyar bajnokok.
Megtaláltam a kábeltévé kínálatában a Sportklubot, így meg tudtam nézni a meccset élőben, Léderer Ákos "értő" kommentálásával. Jaj de mennyire rühellem én azt a faszit...:)
Az egész országos (sport)médiában elég komoly ETO-ellenes hangulat uralkodott/uralkodik, kalkuláltam is egy vereséggel, de azért csak hozták magukat a lányok. Sovány vigasz- mondhatnám, de én azért örültem...:)
Hülyén is vezették a bírók a meccset, gyatrán is játszottunk, de Pálinger Kati egy időntúli hétméteres kivédésével zárta pályafutását, nem szívbetegeknek való meccs volt....:)
"Ami nem megy, azt nem kell erőltetni!"- üzent a Fradi-tábor egy barátságos drapériával az ETO-(sok)nak. Hát igaz: valahogy képtelenek nyerni "ellenünk"...:P
---
Csütörtök. Kiscsaládom kisebbik fele hozta szokásos lökött formáját...:)
Még szerdán úgy volt, hogy Anyu feljön hozzám, mert Écsen felújítási munkák zajlanak, és az itteni porszívó kisebb, könnyebben mozgatható, mint az övé. De szerdán nem tudott eljönni érte, mert tele volt a kocsi "építő-anyaggal".
Ehelyett csütörtökön jött. A porszívóért. Siettem is haza, hogy segítsek levinni. Aztán ideért, beszélgettünk, hozott pár dolgot, ezt-azt meg összekészített, hogy hazavigyen... Aztán otthonról hívott, hogy a porszívó meg itt maradt...:D
Hihetetlen, mit nem tudunk alkotni néha...:)
---
Péntek. Este a változatosság kedvéért ETO-focimeccs volt, de csak 8-kor. Nem léptem le előbb melóból, nem is akartam, rengeteg dolgom volt...
Negyed 7-kor elindultunk a Stadion felé. Ittunk egy sört, majd az ETO Parkban megtekintettük az ETO-múzeumot... Hát ha az az, amit annak véltünk, akkor elég gyatra jelen állapotában... Pár kupa, mez, meg három újságkivágás....
A drukkerkocsma még mindig nem nyílt meg, pedig már vagy fél éve "nyílik a következő hazain"...:)
De a legnagyobb: egy ismerős hotelban dolgozik, és van náluk egy német fazon, aki az Audi-gyárépítés miatt van Győrben. Ő nagy focibuzi, de mondta ismerősömnek, hogy nem tud venni ETO-mezt az ETO-parkban...
Mondom ez lehetetlen, majd rákérdezek. És... Figyelj! Az ETO Parkban lévő ETO Shopban nem lehet ETO-mezt venni, mert az Puma-márkabolt, nem pedig ETO Shop. Hiába van az ETO Parkban, és hiába játszik az ETO Pumában: melegítőt, szurkolói pólót lehet venni, de mezt nem. Azt telefonon kell rendelni az ETO szurkolói kordinátoránál...:)
Tudtad követni?:D
A meccsen egyébként 3-0-ra nyert az ETO a Pécs ellen, de rém gyenge meccs volt. Volt meg  nem adott szabályos pécsi gól, ajándék tizenegyes, Koltai-bombagól... Nem unatkoztunk...
És mivel ez volt az utolsó hazai meccs a szezonban, elbúcsúztattuk az évadot, jövő héten nem megyünk el Pápára...
Azért remélem az EB alatt egy-két meccsre majd sikerül összefutni...
---
Hazatérve borzalmas hírt olvastam facebookon, nem tudom, mi és hogyan történt, de még mindig nem vagyok képes elhinni, döbbenet...:(
---
Hétvégén Győrben maradok, teszek egy pláza-túrát. Szülinapi ajándék-vásárlás, lottó, és kipróbálom ezt a CBA-"kifőzdét", állítólag nem rossz a kaja.
Amúgy relax, takarítás, BL-döntő.
Holnap kb. ugyanez, nyilván BL nélkül...:)
---
Na de mára ennyi is voltam.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

És már megint nem

Hát nem ez volt életem legmozgalmasabb szombat délutánja. A poszt megírása után nagyjából kaja-fürdés-tévé volt a program, és már aludtam is. Pontosabban a Német Kupa döntőjét már agyból próbáltam megnézni, a második félidőt már nem sikerült, az egészet átaludtam...

Tegnap reggel aztán olyan fél 6 körül felébredtem, már nem sikerült visszaaludnom, viszonylag korán
elvánszorogtam a kútra Nemzeti Sportért.
Aztán elindult az újabb "sportdélután".
A Szeged egy góllal megverte a Veszprémet a kézilabda-bajnokság döntőjében, így lesz harmadik meccs. Nem örültem neki, de ez még azért nem a világvége...
Aztán Forma-1, Spanyol Nagydíj. Hamilton büntetése után a venezuelai Pastor Maldonado indult az első helyről Williams Reanult-val, ami hatalmas meglepetés. Az meg főleg, hogy meg is nyerte a versenyt. Rajta kívül Alonso és Räikkönen végzett még dobogón, szóval nem volt ez annyira rossz végeredmény...:)
Ezt ki is írtam facebookra. Ennek kapcsán pedig írt egy ismerősöm, viccesen megkérdezte, hogy "nekem nincs életem, hogy mindent kiposztolok face-ra?"
Valamennyire igazat kell, hogy adjak neki, valóban elég sok mindent ki szoktam írni, talán túl sokat is. De a sporttal kapcsolatos posztok éppenséggel a sportrajongó ismerősöknek szólnak, akik vagy reagálnak rá, vagy sem... Nem gondoltam, hogy pont ez fog valakit érzékenyen érinteni.
Amellett kb. 8 éve nem beszéltünk a sráccal, ő jelölt be, ehhez képest érdekes volt az újabb "kapcsolatfelvétel". Na, mindegy...
Az ETO focistái 2-1-re kikaptak Fehérváron. Az első félidőben egyértelműen Sztevanovic tarotta meccsben a csapatot, a második félidőt már nem láttam, de persze, hogy a 90. percben kaptuk a vereséget jelentő gólt...:(
A Fradi kézislányai meg Viborgban védték meg a KEK-serleget, hatalmas gratula nekik!
Aztán "mi jöttünk". Podgorica-ETO a Városházánál, óriáskivetítőn.
Haverok, sör, meccs, nem is kell ennél több... Vagyis kell, de a lehetőségekből kihoztuk a maximumot....:D
A meccs közben afféle "hangulatfelelősök" voltunk, szurkoltunk ezerrel, és... És megint nem lett meg az áhított nemzetközi kupasiker, a BL-trófea...
Idegenben lőtt több góllal nyert a Podgorica, tehát tényleg csak nüanszokon múlott...
Végig sikerült tartani a lépést az ellenféllel, kb. 3 perccel a vége előtt még a vezetésért támadtunk, mégis két gólos vereség lett a vége...
Pontatlanság, kapkodás... Bár a kupát nem most, hanem a veszprémi meccs utolsó öt percében buktuk el...
Szóval úgy tűnik, az ETO a nemzetközi kupaporondon el van átkozva... Hét finálé, hét ezüst...
Komolyan azon gondolkodom, hogy jövőre egy BL-meccsre sem megyek ki, hátha így lemegy a csapatról a "rontás"...:(
Egyébként Pálinger Kati parádésan védett, Görbicz pedig születésnapján a gólkirálynőnek járó díjat vehette át, de... De... Ennyi...:(
Kicsit még maradtunk sebet nyalogatni, bút felejteni, elég gyászos hangulatban indultunk haza... Pedig annyira közel volt... Már megint...:(
Ma meg nem mentem be dolgozni... Meg is fáztam, hangom sincs, le is vagyok törve, jobbnak láttam, ha ma inkább valamennyire összekaparom magam...
De holnaptól újult erővel vetem bele magam a dolgos hétköznapokba!:)
Mára be is fejezem, és folytatom a regenerálódást!
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Csúszás után

Ez a hét talán nem volt annyira "impulzív", mint az előző, de azért történt egy s más, amiket most megpróbálok összefoglalni....:)

Hétfőn ugye írtam. Szabin voltam, eléggé le voltam nullázódva- nem mintha most nem lennék....)

Semmit nem csináltam, se Anyuhoz, se fodrászhoz nem jutottam el, de azért PlayStation-ön pár jó meccset lejátszottam.:)

Kedden már dolgoztam. "Bizonyos szempontból" jó volt, voltak, akik hiányoztak, így azért annyira nem bánkódtam, hogy menni kellett. Csak az a k*rva felkelés ne lenne reggelente... :( :D

Már nem emlékszem melyik napon, de leírom akkor itt: ismét volt "buszos kaland". Egy nagyon rendes úr át szerette volna nekem adni a helyét, mindezt úgy akarta tudtomra adni, hogy megrángatta azt a karomat, amivel a hátam mögött kinyújtva kapaszkodtam. Hát kis híján akkorát estem, mint az ólajtó...:D Elég ijesztő volt, beljebb is mentem a buszon, ő meg csak mutogatott, hogy üljek le... Elég morbid volt a helyzet...:)

Szerda. Hm... Azt hiszem szerdán találtam a gyakorikerdesek.hu-n egy érdekes anyagot "punci-témában". Egyik cimborámmal nagyon komoly üzleti lehetőséget láttam meg a témában...:P

Másrészt elkezdtem egy nem reprezentatív felmérést is, a fókuszcsoport bővítése céljából várom további lányok jelentkezését...:)

A kutatási eredményeket természetesen bizalmasan kezelem, jelentkezni ismert elérhetőségeim (mail, facebook, iwiw, itt) valamelyikén lehet.;)

Az eddigi "interjúk" nagy röhögésbe torkollottak, a téma természetesen inkább poén, mint perverz disznóság...:D

És természetesen: 18+.:)

---

Ugyancsak szerdán volt a női kézilabda bajnoki döntő első meccse, a 35. percben még 6 góllal vezetett a Fradi Győrben, szerencsére sikerült fordítani. Elég ijesztő volt, de gondoltam, hogy elfárad a Fradi, csak abban nem voltam biztos, hogy mennyire...:)

Jaj, meg az Európa Liga-döntő Bukarestben. Atletico Madrid-Athletic Bilbao 3-0. Két spanyol csapat mérkőzött meg egymással a román fővárosban.

De nem is ez a lényeg: mintegy 400 Bilbao-drukker hiányos földrajzi ismeretei okán Budapestre érkezett a mérkőzésre...:O

Sőt, az UEFA szpíkere is Budapestet üdvözölte a román stadionban...

Hát, nem tudtam, hogy sírjak-e, vagy nevessek....:)

---

Csütörtök. Gergő kolléga hazahozott, vagyis eldobott egy darabon, így el tudtam menni fodrászhoz, elég rövid lett a hajam, de ez nem is nagy baj...:)

Pénteken ugyancsak Gergővel távoztunk melóból, ezúttal a pláza felé.

Anyuval kávéztam a Lipótiban, meg adtunk fel lottót. Anyu szerint a nevemen szólított a pultos lány... Ami azért vicces, mert én nem vettem észre, és a csajt sem ismerem...:O

Utána vásároltunk az új CBA-ban, hát nem egy nagy eresztés...

---

Ma dolgoztam. Volt egy kis elmaradásom is, amit szépen nyugodtan meg lehet szombaton csinálni, meg aztán a manuszóráim számát is sikerült csökkentenem...

Nem voltam annyira hatékony, mint terveztem, meg 2 helyett már délben leléptem, de azért jó volt ez így... Egyébként ma Eszti kollegina dobott el kocsival a buszig, neki is és Gergőnek is hatalmas köszönet!;)

Meg aztán tudok így Forma-1 időmérőt nézni, utána Újpest-Fradi, majd Dortmund-Bayern Német Kupa-döntő. Szóval lesz mit nézni...:)

---

Holnap. Sorrendben délután 2-kor Forma-1 Spanyol Nagydíj, utána azt hiszem 16.45-től Vidi-ETO foci, este 7-kor meg ugye BL-döntő-visszavágó, Podgorica-ETO.

Utóbbi kettő miatt már most sík ideg vagyok...:)

Nem tudom, hol fogom követni az eseményeket, Lapos, Városháza, vagy itthon. Utóbbi lenne a legnyugisabb, de azért jó lenne társaságban lenni, de azért ezeket a meccseket tényleg társaságban lenne az igazi nézni... (Ez így értelmes mondat?:D)

---

" A lányok, a lányok, a lányok angyalok..." ♥

Jó, hogy vagytok!:)

Új érzések és új hangulatok. De nem írok róluk, nem akarom kinevettetni magam...;) De azért "dúdolom azt, hogy jó nekem...";)

---

Mára azt hiszem ennyi.

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

On tour Veszprém 2012- 2. rész

Szombaton viszonylag hamar indultam ki a vasútállomásra. Tök jó volt a hangulat, mármint szép volt az idő, tele volt a város emberekkel, szóval jól indult a nap.

A legtöbben persze ballagásra mentek, még nem Veszprémbe, de azért már találkoztam olyan bácsival, aki mondta, hogy ők csak később, kocsival indulnak.

A jegyek megvétele után resti, és ser. 

Aztán vonat, és ser.:) Meg persze szendvics, és éneklés, dudálás, beszélgetés minden mennyiségben. 

Volt a kocsinkban egy kb. ballagásról hazatérőben lévő leányzó, aki látszatra nem volt túl lelkes a jelenlétünktől, de azért amikor búcsúzóul neki is dudáltunk, már mosolyogva integetett...:)

Meg volt egy apuka, aki visszafordult a kislányával a WC felé vezető úton, megijedt tőlünk. Azért utánuk mentünk, és megnyugtattuk őket, hogy nem vagyunk huligánok...:)

Veszprémben aztán azonnal "törzshelyünkre hajtattunk" taxival. Egész jó volt a hangulat, rendeltünk pizzát, egy másik asztaltól pedig meghívtak minket egy kis házi vegyes pálinkára. Ez mondjuk annyira nem esett jól, és most kicsit hosszabb volt a csarnok felé vezető út, mint az elődöntő alkalmával, de azért odaértem...:)
A meccsen a hangulat fergeteges volt, tényleg óriási élmény...
29-27-re nyertünk, Görbicz fantasztikusan játszott, és Lunde is parádézott a kapuban. A 2 gól különbség persze roppant kevésnek tűnik, de azért nem reménytelen a helyzet. Ha már pozitívumot akarnék keresni: két gól előny az szinte "semmi", szóval végig harapni kell, és nem szabad kapkodni, főleg nem elbizakodottan játszani.
Mert kétségtelen, Podgoricában pokol vár a csajokra...
Hazafelé szurkolói busszal mentünk, sikerült felkérezkedni. Én személy szerint a lépcsőn ültem, de ezzel nem volt semmi gond.
Azzal már annál inkább, hogy csak egy 2 perces boxkiállást csináltunk egy "susnyásban", ahol persze nem tudtunk folyadékot magunkhoz venni...
A Praktikernél szálltunk le, onnan elsétáltunk a Smukihoz. Ahol már olyan szomjas voltam, mintha egy sivatagban mászkáltam volna...
A sört már nem kívántam, így 2 üveg mentes vizet fogyasztottam el. Hihetetlen... Mármint ott meglepő...:)
Az utolsó 14-essel mentünk haza, még picit tévéztem, netes fórumokat olvastam, aztán alvás...
Tegnap délelőtt regenerálódás, aztán benzinkút Sportért, na meg virágbolt Anyák napi virágért....:)
Ebéd után jött egy cimbi, akinek fordítottam, aztán lassan elindultunk a stadionhoz.
2-1-re kikaptunk a Debrecentől, de ez sajnos már nem bajnoki döntő volt, azt már múlt héten Kecskeméten elbuktuk...:(
Nem játszottunk túl rosszul, 2 potyaszagú gólt kaptunk, de a Loki 27 meccs óta veretlen, nekünk ez volt a hatodik vereségünk, szóval nem nagyon van miről beszélni...
Kb. 10 ezren voltunk kinn a meccsen, jó volt a hangulat, nekem is több olyan ismerősöm kint volt, aki amúgy nem szokott kijárni...
Hazafelé már itthon sikerült leesnem egy lépcsőn, ráestem a bokámra, azzal a lábammal, amit már amúgy is kidörzsölt a cipő... Szóval pazar érzés...
Este Anyuval, tesómmal, és sógornőmmel tévéztünk, beszélgettünk, és este 9 körül szalonnás rántottát ettem... Pff nesze neked sörhas...:O :)
Aztán ma nem mentem dolgozni, rám fér a pihenés, és nem győzöm hangsúlyozni, hogy NEM a sör miatt...:) De tényleg nem...:)
Reggel felkeltem, amikor Anyu indult dolgozni, kávéztunk, nyitottam neki kaput, aztán olyan háromnegyed 9-ig aludtam...
Tesómékkal megnéztük Michelisz Norbi tegnapi hungaroringi WTCC-futamgyőzelmét, utána a tegnapi ETO-focit, délután meg a veszprémi kézimeccs jön...
Még fodrászhoz kéne lemennem, ha lesz hozzá energiám, de nagyon fáj a bokám...:/
Anyu "új munkahelyét", mármint új irodáját sem nézem meg ma...
Holnap pedig már meló...
Hétvégén persze újabb sport-dömping: Forma-1, meg Fradi-KEK-döntő, vasárnap pedig F1, Vidi-ETO, meg BL-döntő visszvágó...
Az a hétvége sem lesz egyszerű úgy érzem...
Na mára ennyi...
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

A második túra előtt

Nem szoktam ilyet csinálni, de most átszabtam kicsit az előző posztot. Nem szabad depisnek lenni. Egy elromlott műszaki cikk miatt pedig főleg nem...:)

Ez a mai elég rövid iromány lesz. Főleg azért, hogy legközelebb a túrabeszámolóra tudjak fókuszálni.:)

Szóval rövid hét volt, mindössze három munkanappal. A meló elég fárasztó és idegbeteg volt, de mostanában ez van, kezdem megszokni.:)

Szerda. Munka után bevittem a telefonomat a Samsung-márkaboltba. Igen, oda, ahová a többi szervizben azt mondták, hogy ne vigyem, mert úgysem tudnak csinálni vele semmit. 

A fazon elég korrekt volt, megmondta, hogy alkatrészt nem cserél, kitisztítja, aztán vagy jó lesz, vagy nem. És mindez 2000 forintba fog kerülni.

Csütörtökön mentem is érte. És csodák csodája: jó lett.:) Ennek azért örülök, már lélekben elbúcsúztam tőle, főleg a sok "biztató" szó okán...

Ja: délelőtt még bejelzett melóban a tűzjelző sziréna, ezért pár perc küzdelem után lemenekültem a lányokhoz....:) A kellemest a hasznossal. Vagy a kellemest a kellemessel, most nem tudom eldönteni...:P

Aztán még két havernak segítettek állásügyben Ausztriába telefonálni, de a hölgy beszélt magyarul, így hamar kiléptem a beszélgetésből...:)

Majd a Hollóban megittunk egy kávét, idén kb. először voltam ott. Mármint a teraszon ugyebár....:)

Péntek. Gyorsan telt. Relatíve...:) Elég sok munka volt, és elég idegfeszítő is, de legalább végiglátogattam szinte az összes kedvenc kolleginát...:) Mondom: SZINTE!;)

Aztán még Gergő kollégával vártunk az esőben a barátnőjére, majd felvettem a lottónyereményemet, vettem FourFourTwo-t, és hazajöttem.

Anyu vett Spar-os szedres-zöldcitromos ásványvizet, nagyon finom, főleg hidegen...:)

Meg ettem kókuszos-csokis 7 Days-t is, az is elég jó volt.:)

Szendvicsgyártás, olvasgatás, és el is telt a tegnapi nap.

Ma reggel a változatosság kedvéért a kávéfőző nem indult el, holnap vízkőtelenítem...:)

 DE most nem sokára indulunk Veszprémbe, az ETO-Podgorica BL-döntőre, alig aludtam, izgultam, mint egy kisgyerek... Hehe...:)

10.45-kor indul a vonat, 17.15-kor lesz a meccs, szóval szerintem elég sok sör és zsíros kenyér le fog csúszni veszprémi "törzshelyünkön"...:)

Elég nagy a felzúdulás, mert a Digisport túl sok pénzt kért a közvetítésért, így azt az MTV nem veheti át. Csak hát "sajnos" piacgazdaság van ugyebár, nem egyszerű dolog ez...

Fura lenne Győrből a Digivel ujjat húzni, mert ugye bár ők az ETO egyik legnagyobb szponzorai...

Könnyen beszélek- mondhatnátok, mert ugye ott leszek a meccsen.

De a visszavágót is valamilyen "nyilvános" helyen szeretném megnézni, pedig van Digisportom.

Nem értem, hogy a város miért nem szervez valamilyen kivetítős programot, lenne hangulat, lehetne vele egy kis pénzt keresni, mindenki jól járna szerintem...

Egyelőre a hazaútról fogalmunk sincs, rögtönzünk valamit, nekünk is meglepetés lesz. 

Holnap lesz azt hiszem két fordítás, egy jó hosszú regenerálódás, este pedig ETO-Debrecen focimeccs. Azt nem hiszem, hogy a bajnoki címről döntene, azt már elszúrtuk, de azért remélhetőleg jó lesz...:)

Hétfőn meg szabi. Pihenés, fodrász, stb. De ez még nem biztos...

Na jók legyetek vigyázzatok magatokra!:)

Jó hétvégét!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)