Életrevalók

Megint szombat, megint poszt. Annyiban azért rendhagyó lesz ez a hét, hogy ma lesz még egy bejegyzés, és az is lehet, hogy holnap még egy. De ez utóbbi még nem biztos.:)

Hm... Akkor ismét onnan indulunk, hogy múlt hét szombat. Annyira sikerült elszórakoznom az időt, hogy már bőven délután indultam el a plázába, és lusta voltam elvánszorogni a CBA-ig, a Mekiben ettem "tartalmas" ebédet. De legalább finom volt...:)

Utána Lipóti: kávé, almafröccs, lottó. Két ötös lett a lottón, sajna egyik sem az enyém, ezért aztán megyünk tovább. Én ezzel a nyolcvanvalahány millióval is bőven kiegyeznék.:)

Arra emlékszem még szombatról, hogy tök jó idő volt; és arra, hogy direkt lekéstem hazafelé a buszt, mert egy nagyon fárasztó ismerőssel kellett volna utaznom, aki elvileg ETO-s szurkolótárs, gyakorlatilag viszont a pesszimizmus szobra: szarul igazolunk, kikapunk, kiesünk, stb. Elég rossz volt hallgatni, megmondtam a srácnak, hogy várok valakit, úgyhogy maradok. Persze nem vártam senkit, de azért jött egy kedves cimbi, akivel dumáltunk is egy jót...:)

Ja, és baromira rettenetesen nagyon fájt a fogam helye. De ez nem újság, szinte minden naphoz odaírhatnám, de inkább itt az elején túlesek rajta. Ez kb. a harmadik nap, hogy nem kell napi két Algoflexet elfogyasztanom...

Vasárnap. Punnyadás, benzinkút, majd "élményfürdő a kádban". És ennyi. Írhatnám, ha nem néztem volna meg egy filmet. 

A poszt címe alapján nem nehéz kitalálni, hogy az Életrevalók című francia mozit néztem meg. 

A tartalom szokás szerint változtatás nélkül a port.hu-ról.:

"Az ejtőernyős baleset után tolószékbe kerülő gazdag arisztokrata, Philippe felfogadja otthoni segítőnek a külvárosi gettóból jött Drisst. Azt az embert, aki most szabadult a börtönből, és talán a legkevésbé alkalmas a feladatra. Két világ találkozik és ismeri meg egymást, és az őrült, vicces és meghatározó közös élmények nyomán kapcsolatukból meglepetésszerűen barátság lesz, amely szinte érinthetetlenné teszi őket a külvilág számára."

Ezt olvasva talán meglepő, hogy a film műfaji besorolása vígjáték. Pedig az. Egészen döbbenetes, gyakorlatilag üresjárat nélkül, vagy a hasamat fogva könnyeztem a röhögéstől, vagy ledöbbentem-elgondolkodtam.

Rám nem annyira jellemző módon egy csomó kritikát is elolvastam a film megnézése után. Úgyhogy ezek nem teljesen a saját gondolataim, de azért leírom. Szóval több szempontból is komoly film, vicces "ruhába" öltöztetve, talán egy kicsit "giccses" is, de szerethetően giccses. 

Érdekes-tanulságos film, ajánlom mindenkinek.

Ja, és még valami. Érdekes, hogy a film magyar címe Életrevalók. Ez a főszereplők vagányságát fejezi ki. Az eredeti francia (?)-angol cím: Intouchables: érinthetetlenek. Érinthetetlenek. Mert tabu a fogyatékosság, és tabu a "kisebbségi probléma is". És érinthetetlenek, mert ketten együtt nagyon erősek.

Frappáns és találó a mozi német címe is: "Ziemlich beste Freunde". Azaz: Eléggé a legjobb barátok.:)

És tegnap sikerült beszereznem a film alapjául szolgáló könyvet is, ami kicsit más, mint amit vártam, de semmiképpen nem rossz. Sőt...:)

Egyébként hétvégén bátyámék is itthon voltak, hozzám pont akkor néztek be, amikor elkezdtem nézni a filmet, szóval filmnézős-beszélgetős találka volt. 

---

A hét napjai úgy eléggé összefolynak. Az mindenképpen kiemelendő, hogy végig nagyon meleg volt, irodai és bármilyen munkavégzésre nem a legmegfelelőbb időjárás, de mikor legyen meleg, ha nem június végén?:)

Meglévő mínuszóráim eltüntetése végett többször is szerettem volna tovább maradni melóban, nos ezt annyira nem sikerült betartani. Ebben közrejátszott az is, hogy többször áramszünet volt. De a lustaság azért meghatározóbb szempont... :( :)

Szerdára németórát terveztem, ami elmaradt, tanítványaim nem tudták elcserélni a műszakjukat. Sajnáltam, de mindenképpen furcsa lett volna egy hőségriadós-fogfájós németóra.

---

Ez a foci EB nem annyira az enyém... :/

Elalszom a meccsek alatt, na meg az egyidőben játszott, párhuzamosan közvetített meccsek közül sosem azt néztem, amelyiken gól esett... Ez mondjuk nem is én lennék... :)

Mindenképpen írnom kell az Anglia-Ukrajna meccsről, ami ugye arról marad emlékezetes, hogy Kassai Viktor vezette a meccset, és Vad II István gólbíró "jóvoltából" nem adták meg az ukránok gólját. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a támadás lesről indult.

Elég példátlan hecckampány vette kezdetét a meccs után Európa-szerte, de ami a legszomorúbb, itt Magyarországon is. Mert lehet Kassait nem szeretni - én például az NB1-ben elég sokszor "nemszeretem", de azt-azt azért csak letett már az asztalra...

Az ukránok időközben jelezték, hogy nem kívánnak jogorvoslattal élni- még jó! A foci már csak ilyen- benne van az emberi tényező, a bírói tévedés lehetősége, erről ugye az angolok is tudnának mesélni: 2010-es VB, németek elleni meccs.

Nem pártolom a videóbíró bevezetését sem. Egyrészt akkor "más sportágat" játszanának a VB-ken, mint pl. egy megye III-as bajnokin.

Másrészt: mikor használnák a videóbírót? Csak gólok esetében? Vagy lesek/bedobások megítélésekor is? A gólvonalra figyelünk, de lesgól születhet? Vagy nem? Furcsa lenne ez így...

---

Nagy Laci meg visszatért a válogatottba. Kis pénz, kis foci, nagy pénz, Nagy Laci.

Én örülök a visszatérésének. Fantasztikus játékos, sokat segíthet a csapatnak.

De ettől még emberileg nem vagyok túl jó véleménnyel róla...

---

"A lányok, a lányok..." 

 Többször említettem már a 40 éves szűz című filmben elhangzó "piedesztálra emelt punci" szófordulatot.

Mostanra talán sikerült elérnem, hogy elfelejtsem a piedesztált.

Eddig olyan érzésem volt, mintha lányokkal beszélgetve  ők egy "kisszéken", vagy egy nagy asztalon állnának, én pedig nézek rájuk felfelé a magasba. 

Most már igyekszem a szemükbe nézni, "azonos magasságból".

Több nagyon kedves, helyes lányt megismertem mostanában. Furcsa módon valaki vagányságával, megint más nyugodt kedvességével vesz le a lábamról. Nem is beszélve a külsőről, immáron tényleg elfelejthetem a szépségideál fogalmát, annyira eltérőek...:)

Mégsem mondanám, hogy bárkibe is szerelmes vagyok. Vannak lányok, akiknek a társaságában nagyon jól érzem magam, ez tény. És ez jó.

De ezek amolyan "barátság-féleségek", amik feldobják a napomat, és nagyon jól érzem magam tőlük a bőrömben.

Új érzések, új hangulatok- írtam már többször. De még nem fejtettem ki konkrétan, és nagyon kevés embernek beszéltem erről bővebben.

És ezen most sem változtatok, nem szeretnék nevetség tárgyává válni...:)

---

Csütörtökön pedig "lakógyűltünk". Kevés dologban jutottunk egyről a kettőre, sőt inkább új kérdések kerültek felszínre. 

És kifejezetten izgalmas volt délután 5-kor melóból épp hazaesve másfél órás lakógyűlést végighallgatni az udvaron...:)

---

Péntek. Hatalmas esővel indult a nap, ezért sapkában, és esőkabátban mentem dolgozni. Ez főleg azért volt hülye döntés, mert Anyu vitt dolgozni kocsival, napközben persze kifejezetten szép idő lett.:)

Meló után pláza. Megvettem az Életrevalók-könyvet, és a számítógéphez egy új egeret. 

A könyv mint fent említettem fantasztikus, az egér működik, úgyhogy teljesen jó minden.

Este bőséges vacsi után bealudtam a meccsen. Ez persze már nem meglepetés... :( :)

---

Ma megint pláza, lottó, CBA, meg rendrakás. 

Holnapra semmi nincs tervben, jó lenne elmenni élményfürdőbe, de magamat ismerve nem vagyok biztos benne, hogy rá tudom venni magam.

Délután 2-kor pedig Forma-1, nem hiszem, hogy arra hazaérnék, az után pedig már nincs értelme elindulni. De azért megpróbálkozom vele.

Rendhagyó módon kedden vagyok hivatalos egy "hétközi sörrentésre". Öreg vagyok én már ehhez, de azért nem hagyom ki...:)

Pénteken meg "mozgássérült roadshow" az ETO Parkban, érdekesen hangzik, mindenképpen igyekszem meglátogatni...:)

---

Már akkor egyelőre ennyi, mindjárt még egy bejegyzés!;)

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)