Zavard össze a világot...

és mosolyogj hétfőn! Ha ez nagyon a nehezedre esne, jobbat mondok: menj el dolgozni/iskolába öltönyben - lányok meg mondjuk kosztümben- kedden! :) Még hatásosabb a dolog, ha nem egyedül teszed ezt!

Ma három munkatársammal együtt kivételesen öltönyben mentem dolgozni, tulajdonképpen minden ok nélkül... Jaj, hogy mit váltottunk ki ezzel...! :) Olyan kolléga, akivel eddig soha nem fogtam kezet, most a kézfogás mellett "Helló, Igazgató Úr!" köszöntéssel üdvözölt, csajok pusmogtak a hátunk mögött, illetve nem egy olyan csaj volt, aki megjegyezte, hogy milyen csinos vagyok... :)
És persze a többség bőszen érdeklődött is kiöltözésünk okáról. Mentünk mi temetésre, esküvőre, randevúra, állásinterjúra; nyaltunk a befektetőjelölteknek, sőt, mi magunk is voltunk azok! :) Munkatársnőinket is faggatták, hogy mi lelt minket, szóval tényleg nagy volt az érdeklődés a mai napon irántunk! :)
És tényleg: mivel magyarázható, hogy mi négyen ma öltönyben mentünk dolgozni? Az égadta világon semmi magyarázat nincs rá! Csak úgy, mondhatnám...
Hajlamos vagyok rá, hogy egyes hangulatok/illatok/dallamok stb. rögzülnek bennem, és néha a legváratlanabb pillanatokban előjönnek. Most amikor ebben az esős-szutykos időben mentem ki öltönyben cigizni, teljesen "téli vizsgaidőszak"-hangulatom lett... Ez normális? :)
Egyik kolléganő megjegyezte, hogy ennyire hülyék nem lehetünk, hogy csak úgy megbeszéljük, hogy kicsípjük magunkat, és minden ok nélkül így megyünk be munkahelyünkre...
Pedig de. Ezek szerint vagyunk ilyen hülyék. És tök jó érzés volt! :)