2009. december 20., vasárnap

Szombaton péntek

A pénteki bejegyzésből kimaradt két említésre méltó momentum.
Csütörtökön, amikor Rékával az Árkádban ücsörögtünk, meglátott egy kolleginám, és állítólag ezerrel integetett, én pedig nem vettem észre, pedig gyakorlatilag már a fél Segafredo őt figyelte... Természetesen mea culpa, de erről majd bővebben egy kicsit lejjebb... :)
Pénteken meg dupla megrázkódtatás ért: fociról hazafelé buszozva egy faszi szeretett volna segíteni a leszállásban, csak sajnos bűzlött az alkoholtól, és egyéb járulékos, ehelyett részletezni nem kívánt dolgoktól... Ennek köszönhetően Gáborka majdnem beesett a busz alá. És ha ez még nem lenne elég: a megállóban egy fiatal, ránézésre 18-20 éves csajszi látta, hogy valami nem stimmel, odajött, és megkérdezte, hogy "Jól van?"... Öregszem, basszus... :)
Tegnap ismét munkanap-áthelyezés volt: a december 24-ei csütörtököt dolgoztuk le. Egyértelmű, hogy nem nem kellemes szombaton is hajnalban kelni, de végülis abszolút túlélhető volt a nap. Több munkatársam is utoljára dolgozott az évben, beszélgettünk, volt kis pezsgő, meg disznótoros kóstoló is, szóval tényleg nem volt ok panaszra. Végre hosszú idő után kiganéztam a fiókjaimat, de történtek ennél viccesebb dogok is, de erről majd még később... Jaj, ez a bejegyzés most olyan, mint egy Napló-riport... :)
Megérkezett az igazi tél. Hóval, faggyal, mínuszokkal... :( Persze, mikor legyen hó, ha nem télen, de én nem vagyok elragadtatva tőle, mert hideg, csúszik, meg latyakos meg mittudomén... Viszont innen a meleg szobából kifejezetten kellemes látvány... :)
Lehet, hogy sekélyes az érzelmi világom, de nekem ez az új T-mobil-reklám nagyon tetszik, erősíti ez a téli-karácsonyi hangulatot! :) Annyira aranyos! :) Nem?

És itt a teljes dal is, Csondor Kata előadásában:
Nagyon széép... :)

És akkor most kanyarodjunk vissza az észre nem vett kolleginához! :) Az történt ugyanis, hogy telefonon szóvá tette figyelmetlenségemet, amire én e-mailben reagáltam. :) Váltottunk egy-két üzenetet.Szóba hoztam neki a blogot, amit ő otthon meg is nézett, sőt kommentelt is. Ja, és mivel ő még az utolsó munkanapokon is keményen dolgozik, kért tőlem valamilyen tartós élelmiszert a nehéz napok átvészeléséhez. Ez alatt én epres Milka csokit értettem. :)
Aztán tegnap a munkahely felé ballagva azon agyaltam, hogy mikor adjam oda neki a csokit, illetve, hogy egy kedves mailben reagálni kellene a kommentjére. :) Az üzembe érve persze, hogy ő volt az első ember, akivel összefutottam: csoki odaad, blogot kitárgyal, szép napot kíván stb. :)
De ezzel még nem volt vége. :) A kollegina annyi jót tett velem/velünk a nap folyamán, hogy lassan kénytelen leszek Timi anyunak szólítani. ;)
Lássuk csak! Megitatott: tejjel - mert túl sokat hozott át a forró csokijához - pezsgővel - mert nem szereti -; Megetetett: behozta a kollégákkal rendelt kajánkat. Mondjuk az sem volt egyszerű, mert leadta a pénzt a portán, és a portás odaadta azt egy olyan futárnak, aki nem a mi kajánkat hozta ki, de a fizetendő összeg megegyezett...:) De ezt is megoldottuk, nem haltunk éhen! :)
És a nap poénjaként felvette a telefonomat, amikor valaki rejtett szám-ról hívott, amit én nagyon nem szeretek. Bemutatkozott, ahogy illik, és... Gyorsan továbbpasszolta a telefont, mert a főnököm keresett... :)
Szóval tényleg nincs ok panaszra, gyorsan, eseménydúsan, és hangulatosan telt a nap, mondjuk az időérzéken szórakozott picit, de ez ilyenkor megszokott: teljesen pénteki hangulatban voltam, ma meg még csak szombat van... :)
Meló után még elmentem egyet az Árkádba, sikerült cipőt vennem, de a Vodafone-ban kicsit felhúztam magam. Két telefon között vacilláltam, és kiderült, hogy egyik sem kapható már, mert kifutó modellekről van szó. A kifutó-modellek nem kaphatók egykönnyen. Haha... :D :D :D Ez rendben, de ha egy telefon nincs már, és nem is lesz, akkor miért teszik ki a kirakatba ármegjelöléssel??? Ezt nem vagyok képes megérteni... :)
Véget ért az idei Csillag születik. Tabáni István nyerte. Szerintem megérdemelten, amennyire én értek hozzá. :) Ja, és tegnap az egyik kedvenc dalomat énekelte (Várj, míg felkel majd a nap), az egyik legszebb hangú magyar énekesnővel (Keresztes Ildikó). Szép volt, gratulálok! :)
Az a többször említett kívánságom is teljesült, hogy ne Veres Robi nyerjen. Egyrészt tényleg voltak az övénél talán értékesebb produkciók is, másrészt pedig nem nyert sajnálatból, mint legutóbb a szegény sorsú Utasi Árpi, aki azóta tényleg sehol sincs... Így Robit megismerték, ha tehetséges, győzelem nélkül is fog tudni érvényesülni. Első lépésként A Class FM reggeli műsorában Balázséknál kapott péntekenként saját műsorblokkot. Mostantól,tényleg Hajrá, Robi! :)
Ja, és Schumacher nagyon úgy néz ki, hogy visszatér a Forma-1-be, és a Mercedes pilótája lesz. A hír még mindig nem teljesen hivatalos, de nagy a valószínűsége, hogy napokon beül bejelentik. Nem gondoltam volna, hogy valaha is elhagyja a Ferrarit, így elég pikáns lesz a történet, de várom a fejleményeket...:)
Kb. ennyi, amit ma el akartam mesélni nektek. Most összekaparom magam, veszek valahol egy Nemzeti Sportot, hazajövök, és pihenek egész nap. Aztán még két nap meló, és kezdődik a téli szabi... :)
Na, puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Nincsenek megjegyzések: