Akkor hát eltelt az év utolsó munkanapja is. Ez a „hét” nagyrészt persze pakolásról, rendrakásról, és a szokásosnál több poénkodásról beszélgetésről szólt… De azért mégiscsak jobb, hogy holnaptól nem kell 5-re beállítani az ébresztőórát… :)Tegnap meló után bementem a belvárosi Vodafone-boltba, ahol magamnak szerettem volna karácsonyi ajándékot vásárolni, de nem sikerült. A lentebb már említett „kifutó modellek” már ott sem kaphatók, és az általam favorizált Sony Ericsson telefonból sajnos nagyon silány a választék…Sőt – nyugtatott meg az értékesítő fiatalember – a jövő év elejére várható új készülékekben már a meglévő memóriakártyámat sem fogom tudni használni, valószínűleg már a töltő is ez az újfajta, egységes, USB-s lesz. Szóval fasza…
Levelet kaptam, lájf! :) Anyu szólt, hogy Écsen hozott nekem a postás egy levelet. Egy lánytól, aki régen nagyon sokat jelentett számomra, aztán az érettségi után – azaz több, mint nyolc éve – már nem nagyon tartottuk a kapcsolatot. Nem nagyon szoktam már magánjellegű leveleket kapni – jaj, pedig régen de nagy levelező voltam…:) -, a hivatalosakat pedig Anyu gond nélkül felbonthatja, de ezt nem hagytam neki, addig inkább tűkön ülök. :) Gondolom, karácsonyi lapot küldött, de szerintem annyira gáz lenne most elrohanni a postára, és küldeni egy válasz-lapot, amikor eredetileg sajnos eszem ágában sem volt… Inkább majd az ünnepek alatt írok neki egy jó hosszú levelet… Mint a régi szép időkben… :)
Úgy néz ki, vonzom a homárokat. Reggel a szokásos újságos emberkénél vásároltam, és a szél befújta az ezresemet egy, a pavilon mellett parkoló autó alá. Odamentem keresni, és döbbenten vettem észre, hogy az autóban ülnek. Faszi kinéz, Gáborka a szituációt vázolva magyarázkodik, mire az úriember: „Semmi baj édesem, majd szólj, ha segíteni kell!”
Megválasztották az év sportolóit és edzőit. Szerintem egytől-egyik tökéletes választás az összes díjazott: a férfiaknál az úszó Gyurta Dániel, a nőknél az ugyancsak úszó Hosszú Katinka lett a győztes; az év csapata az U20-as labdarúgó válogatott lett. A szövetségi kapitányok között Egervári Sándor, a VB-bronzérmes focisták trénere kapta a legtöbb szavazatot. Az év edzője pedig Mocsai Lajos lett, aki az MKB-Veszprém kézilabdacsapatának edzője, és hatalmas szakmai, valamint pedagógiai érzékkel építette fel újra csapatát a klub játékosának, Marian Cozmának tragikus februári halála után. Érdekesség, hogy személyében 1985 után győzött először csapatsportágban dolgozó tréner. Akkor dr. Mezey György, a sikert sikerre halmozó labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya győzött. Szóval ez bonyolult. :)
Személyes kiegészítésként még hozzátenném a BL-döntőt játszó Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatát, és a korábban Alba Volán, ma már SAPA Fehérvár AV 19 néven szereplő jégkorongcsapatát, mely a csapatkapitány Ocskay Gábor elvesztése után az osztrák bajnokságban vitézkedik.
F1: a Petronas nevű malajziai olajtársaság lesz a Mercedes-istálló főszponzora, így a Sauber és a BMW után már a harmadik csapatot fogják patronálni a száguldó cirkuszban. És igen, nagyon úgy néz ki, hogy Schumacherrel az egyik pilótaülésben. Az ő érkezése minden bizonnyal fel fogja kavarni azt a bizonyos állóvizet. (a képen egyébként egy fotómontázs látható a csapat autójának jövő évi festéséről.)
Áll a bál a magyar sport körül. A jövő évi költségvetésben a sportra – él- és tömegsportra egyaránt – a korabbinál jóval kevesebb pénz fog jutni. Mindezt úgy, hogy ebbe már beleszámolták a Forma-1-re szánt 4,1 milliárd forintos állami támogatást is.
Nehéz ügy, nagyon nehéz. Mert az, hogy egy olyan kis ország, mint a miénk, már 1986 óta nagydíjat rendezhet, maga a csoda. Felbecsülhetetlen értékű kincs, gazdasági, idegenforgalmi szempontból, valamint az „országimázs”-t tekintve egyaránt. Viszont hatalmas hiba a sportköltségvetéshez sorolni. Mert bár a száguldó cirkusz híreit a sporthírekben hallhatjuk, a nagydíj elsősorben üzlet: bevételt hoz, turistákat vonz az országba (a 2008-as futamra csak Lengyelországból érkeztek 40 ezren!), és napokig az újságok hasábjaira helyezi Magyarországot. Különösen igaz ez erre az évre, amikor Massa balesete miatt még hetekig témát jelentettünk a külföldi médiák számára. Bár az ilyen árú hírverésről szívesen lemondanék…
Meggyőződésem, hogy egy F1-futamon egy olyan ember is jól érezheti magát, akit egyébként maga a verseny abszolút nem köt le. A hangulat, a körítés is egyszerűen fantasztikus, össze nem hasonlítható azzal, ami a tévén keresztül „átjön”. Mondom ezt fanatikus Forma1-rajongóként.
Viszont a magyar sport szurkolójaként hatalmas baklövésnek, szakmai dilettantizmusnak tartom azt, hogy mindezt például olimpikonjaink felkészülésének terhére valósítsuk meg. Van megoldás, kell, hogy legyen megoldás, melynek segítségével a káposztát meghagyva lakatjuk jól azt a bizonyos kecskét.
Mert Formula-1 nagydíjat világszerte alig 20 ország rendezhet, a jelentkezők pedig sorban állnak az esetleg megüresedő helyekért, hibázási lehetőség gyakorlatilag nincs. Nem engedhetjük meg magunknak, mint ahogy azt sem, hogy az oly sok sikert hozó sport kezét elengedjük.
Baromi nehéz lesz ebben a kérdésben jó döntést hozni, félek, nem is lehet…
Holnaptól pedig szabi. Majdnem két hét, el sem hiszem! Szerdán még Győrben, mászkálás-nézelődés, este pedig Écsre távozom, a szülői ház felé veszem az irányt. Az ünnepekben nagyrészt ott is leszek, de azért itt is elő fogok fordulni. Na, ezt jól megmondtam… :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!
Levelet kaptam, lájf! :) Anyu szólt, hogy Écsen hozott nekem a postás egy levelet. Egy lánytól, aki régen nagyon sokat jelentett számomra, aztán az érettségi után – azaz több, mint nyolc éve – már nem nagyon tartottuk a kapcsolatot. Nem nagyon szoktam már magánjellegű leveleket kapni – jaj, pedig régen de nagy levelező voltam…:) -, a hivatalosakat pedig Anyu gond nélkül felbonthatja, de ezt nem hagytam neki, addig inkább tűkön ülök. :) Gondolom, karácsonyi lapot küldött, de szerintem annyira gáz lenne most elrohanni a postára, és küldeni egy válasz-lapot, amikor eredetileg sajnos eszem ágában sem volt… Inkább majd az ünnepek alatt írok neki egy jó hosszú levelet… Mint a régi szép időkben… :)
Úgy néz ki, vonzom a homárokat. Reggel a szokásos újságos emberkénél vásároltam, és a szél befújta az ezresemet egy, a pavilon mellett parkoló autó alá. Odamentem keresni, és döbbenten vettem észre, hogy az autóban ülnek. Faszi kinéz, Gáborka a szituációt vázolva magyarázkodik, mire az úriember: „Semmi baj édesem, majd szólj, ha segíteni kell!”
Megválasztották az év sportolóit és edzőit. Szerintem egytől-egyik tökéletes választás az összes díjazott: a férfiaknál az úszó Gyurta Dániel, a nőknél az ugyancsak úszó Hosszú Katinka lett a győztes; az év csapata az U20-as labdarúgó válogatott lett. A szövetségi kapitányok között Egervári Sándor, a VB-bronzérmes focisták trénere kapta a legtöbb szavazatot. Az év edzője pedig Mocsai Lajos lett, aki az MKB-Veszprém kézilabdacsapatának edzője, és hatalmas szakmai, valamint pedagógiai érzékkel építette fel újra csapatát a klub játékosának, Marian Cozmának tragikus februári halála után. Érdekesség, hogy személyében 1985 után győzött először csapatsportágban dolgozó tréner. Akkor dr. Mezey György, a sikert sikerre halmozó labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya győzött. Szóval ez bonyolult. :)
Személyes kiegészítésként még hozzátenném a BL-döntőt játszó Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatát, és a korábban Alba Volán, ma már SAPA Fehérvár AV 19 néven szereplő jégkorongcsapatát, mely a csapatkapitány Ocskay Gábor elvesztése után az osztrák bajnokságban vitézkedik.
F1: a Petronas nevű malajziai olajtársaság lesz a Mercedes-istálló főszponzora, így a Sauber és a BMW után már a harmadik csapatot fogják patronálni a száguldó cirkuszban. És igen, nagyon úgy néz ki, hogy Schumacherrel az egyik pilótaülésben. Az ő érkezése minden bizonnyal fel fogja kavarni azt a bizonyos állóvizet. (a képen egyébként egy fotómontázs látható a csapat autójának jövő évi festéséről.)
Áll a bál a magyar sport körül. A jövő évi költségvetésben a sportra – él- és tömegsportra egyaránt – a korabbinál jóval kevesebb pénz fog jutni. Mindezt úgy, hogy ebbe már beleszámolták a Forma-1-re szánt 4,1 milliárd forintos állami támogatást is.
Nehéz ügy, nagyon nehéz. Mert az, hogy egy olyan kis ország, mint a miénk, már 1986 óta nagydíjat rendezhet, maga a csoda. Felbecsülhetetlen értékű kincs, gazdasági, idegenforgalmi szempontból, valamint az „országimázs”-t tekintve egyaránt. Viszont hatalmas hiba a sportköltségvetéshez sorolni. Mert bár a száguldó cirkusz híreit a sporthírekben hallhatjuk, a nagydíj elsősorben üzlet: bevételt hoz, turistákat vonz az országba (a 2008-as futamra csak Lengyelországból érkeztek 40 ezren!), és napokig az újságok hasábjaira helyezi Magyarországot. Különösen igaz ez erre az évre, amikor Massa balesete miatt még hetekig témát jelentettünk a külföldi médiák számára. Bár az ilyen árú hírverésről szívesen lemondanék…
Meggyőződésem, hogy egy F1-futamon egy olyan ember is jól érezheti magát, akit egyébként maga a verseny abszolút nem köt le. A hangulat, a körítés is egyszerűen fantasztikus, össze nem hasonlítható azzal, ami a tévén keresztül „átjön”. Mondom ezt fanatikus Forma1-rajongóként.
Viszont a magyar sport szurkolójaként hatalmas baklövésnek, szakmai dilettantizmusnak tartom azt, hogy mindezt például olimpikonjaink felkészülésének terhére valósítsuk meg. Van megoldás, kell, hogy legyen megoldás, melynek segítségével a káposztát meghagyva lakatjuk jól azt a bizonyos kecskét.
Mert Formula-1 nagydíjat világszerte alig 20 ország rendezhet, a jelentkezők pedig sorban állnak az esetleg megüresedő helyekért, hibázási lehetőség gyakorlatilag nincs. Nem engedhetjük meg magunknak, mint ahogy azt sem, hogy az oly sok sikert hozó sport kezét elengedjük.
Baromi nehéz lesz ebben a kérdésben jó döntést hozni, félek, nem is lehet…
Holnaptól pedig szabi. Majdnem két hét, el sem hiszem! Szerdán még Győrben, mászkálás-nézelődés, este pedig Écsre távozom, a szülői ház felé veszem az irányt. Az ünnepekben nagyrészt ott is leszek, de azért itt is elő fogok fordulni. Na, ezt jól megmondtam… :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése