Felemás

Vasárnap posztolás után már semmi érdekeset nem csináltam, amolyan ejtőzés-féle volt a program.:)

Anyu jött, és nem is tudom, mennyi idő után végre ettem bundás kenyeret...:)

---

A hétfő szintén eseménytelen volt. Három hét után ez volt az első hétfő, amikor dolgozni kellett, és ez nagyon kellemetlenül érintett...:(

Egész nap azt vártam, hogy hazaérjek, csobbanjak a kádba, és kiolvassam az összes múlt heti Kisalföldet. Megtörtént...:)

---

Kedd. Először egy kis háttérinfó. Egy cipő esetemben a jól ismert okból kifolyólag igencsak fogyóeszköz. Egy sportcipő, amit egy ember általában évekig elhord, az én lábamon kb. két hónap alatt teljesen használhatatlanná válik.

Mostanában ráálltam arra, hogy olyan 2-3 pár kevésbé kopott cipőt váltogatok, így lassabban használódnak el... Mert ugye kellenek az illúziók... :(

És persze a cipők az előszobában sorakoznak szépen egymás mellett. Kedden aztán sikerült felemás cipőkben elmennek dolgozni, hasonló szín, eltérő árnyalat, díszítés és márka... És ezt persze kolléganőm vette észre, jó pár óra után... Kíváncsi lennék, magamtól mikor jöttem volna rá... Persze hatalmas röhögés lett belőle. 

Épp ezért a cipőket facebookra is kiposztoltam.

Szórakozott vagyok? Igen. Ez égő volt? Hát persze... Rengeteg ismerősöm lájkolta a képet, azt nem tudom, hányan néztek emellett és ezzel együtt hülyének...

Mindenesetre nem érdekel poénnak jó volt, túl is éltem...

De azért a reggeli cipőfelvételnél mostantól jobban odafigyelek...:)

---

Szerdán Zsanival futottunk össze egy kávéra. Eddig kétszer találkoztunk, azóta facén írkáltunk. Már régóta terveztük a személyes találkozást, most végre összejött.

És nagyon jó volt, nagyon jól éreztem magam vele. Az utolsó buszáig beszélgettünk, jóval 9 után értem haza.

Az már csak hab volt a tortán, hogy egy időre egy barátnője is vele tartott. Jó, ez persze csak vicc...;)

A reggel a lépcsőházba kikészített vödör vizet pedig nem használták el a takarítók... Ez érdekes... :)

A Spanyol Szuperkupa döntőt a Real Madrid nyerte a Barca ellen, így annyira nem nagy gáz, hogy elaludtam...

---

Bár semmiféle alkoholt nem ittam, csütörtökön alig bírtam felkelni. Hat óra elmúlt, mire az ágyból kimásztam, és 8 után értem be a munkahelyemre. 

És hihetetlen módon nem volt munkakedvem...:/ De azért tettem-vettem szorgalmasan...:)

Úgy látszik, ez egy ilyen hét: beszélgettem egy picit egy kolléganővel, akit jobbára csak látásból ismerek, és a facebookon levelezünk.

Ezt a napot beárnyékolta egy kis "agyfelbaszás" is, kicsit felhúztam magam, valamennyire jogosan, de azért túl is reagáltam picit a dolgot. Erről ennyi elég...:)

Elindultam haza, amikor is Zsanitól jött egy telefon, hogy fussunk össze ismét, egy kis németes segítség kellett neki. 

Segítettem, aztán ott folytattuk, ahol szerdán abbahagytuk. Nagyon aranyos lány, jó vele beszélgetni, komolyan is, "nemnormálisan" is... Egy újabb élmény volt...:)

A Mekiből vittem haza vacsit, és közben megnéztem a Vidi EL-meccsét, büntetőkkel ejtették ki a Trabzonspor csapatát, így bejutottak a csoportkörbe. A Basel, a Gent, és a Sporting Lisszabon lesz az ellenfelük. Sok sikert kívánok nekik, de azért remélem, hogy a bajnoki szezonjuk megsínyli a nemzetközi szereplést... :D

---

Ma ugyancsak később keltem, ugyancsak nem volt munkakedvem, de újfent megerőszakoltam magam, és dolgoztam többé-kevésbé serényen...:)

A Nemzeti Sportban volt beharangozó a női kézilabda bajnokságról, gyanúsan hízelgően írnak az ETO-ról, már-már "sajtkiéneklés" esete forog fenn, de remélem, az újságíróknak lesz igazuk, és meglesz az újabb bajnoki cím...:)

Este paralimpia összefoglalót nézek, tegnap ugye az úszó Sors Tamás címvédőként nyert 100 pillén, ma pedig egy ismerősöm evezett. 

Nem tudok semmit Móni eredményéről, ezért nagy izgalommal várom az összefoglalót...

Holnap reggel lottó. És tippmix. Tesómmal megbeszéltük, hogy fogadunk Kimi belgiumi győzelmére: egyrészt érik az első siker a Lotusnak, másrészt Räikkönen nagyon tudja ezt a pályát.:)

Persze az eső még közbeszólhat, a szabadedzések alatt ma végig szakadt az eső...

Este megyek Écsre, vasárnap meg jön Zalából az egyik unokatesóm, meg nagybátyámék, szóval jóóó lesz. 

De aludni nem nagyon fogok...:D

Ja, és a Forma-1-gyel egyidőben lesz holnap a Diósgyőr-ETO is, körkapcsolás lesz. Ma tudtam meg, hogy egy kolléganőm akár el is tudott volna vinni Miskolcra... :/ :)

Mindegy, majd jövőre... :D

---

Tudom, nem ez lett a legizgalmasabb bejegyzésem, de most így ennyire telt...:)

Jók legyetek, kellemes hétvégét mindenkinek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

Az agyam eldobtam

Hát akkor egy kis ráadás. Annyi minden történt tegnap és ma, hogy az még egy posztot megér.:)

Tegnap picit sikerült elbambulnom a nagy melegben. Viszonylag későn ebédeltem, és nem mentem be a városba lottózni, meg újságért.

Huh, kegyetlen kánikula volt, írom ezt úgy, hogy nagyon szeretem...:)

Vészmegoldásként meccs előtt bementem az ETO Parkba, és a CBA-ban sikerült Sportot vennem. Lottót meg a Puma boltban adtam fel. Gyerekek... Van ott egy eladósrác, aki egyszerűen kiakaszt. Ha egy havernak meccsjegyet akarok venni, rá akar beszélni a bérletre. Ha csak körülnézni megyek be, rám akarja sózni az egész boltot. Amikor meg megkérdezem, hogy lehet-e lottót feladni, közli, hogy igen, de meccsjegyet már nem tudok venni. Mondom az nem is kell. Megkérdezi hogyhogy, már van? Mondom nincs, bérletes vagyok... Pff... Kiakasztó... :D

Majd indultam a meccs előtti kocsmázásra, de előtte még megittam gyorsan egy flakon ásványvizet (!).:)

Viszonylag hamar bementünk a Stadionba, és ott sörözgettünk...

Aztán jött a meccs. Hááát... Győri ETO FC-Kecskemét 3-1-es félidő után 5-1. Az első félidő valami fergeteges volt, ahogy mondani szokás, az ETO tetszés szerint alakította ki helyzeteit. Azon gondolkodtam, hogy mi vagyunk-e ennyire jók, vagy a Kecsó ennyire gyenge. Megállapodtam magammal, hogy valahol a kettő között lehet az igazság. Ja, és a szezon negyedik tizenegyesét végre sikerült belőni...:)

A szünet után volt egy jó 20 perces megmagyarázhatatlan visszaesés. Egyik cimbora kislánya az ETO új indulójára utalva találóan foglalta össze a történteket: "Ez nem sírig tartó szenvedély, ez sírig tartó szenvedés..." :)

Na, aztán még két gólt sikerült szerezni, és így nagyon sima lett a vége.

Hosszú idő után egy meccs, ahol a gólszerzőket memorizálni kellett. De talán sikerült: Varga Roland, Koltai, Strestik, Kronaveter, Kamber. A sorrend nem biztos...:)

Szóval láttam azt a játékot, amit várnánk a csapattól, de Pintér-fan továbbra sem vagyok..:)

Néha eszembe jut, hogy ha majd esetleg valamikor megtalálom szebbik és jobbik felemet, vajon ki fog-e járni velem meccsre.

Nos, tegnap az előttünk lévő sorban volt egy csaj, végig olvasott meccs alatt, meg mp3-lejátszót hallgatott, néha még táncolt is...:)

Úgy vagyok vele, hogy így inkább ne járjon... :D

Meccs után betértem a Borvirágba. Vagyis beestem. Nem vettem észre egy lépcsőt...:( :D

A tulajék mondták, hogy nem kell sietni, mostantól a meccsekhez és a szurkolókhoz igazítják a nyitvatartást. Végre...:)

Négy eddig ismeretlen srác csapódott aztán az asztalomhoz, elbeszélgettünk-elbohóckodtunk, jó arcok voltak.

Fél 11 táján értem haza, egy sör még itt is lecsúszott, meg ideiglenesen Pesten tartózkodó Gergő barátomnak is referáltam a meccsről. Igen, emlékszem, beszéltem Zsófival is... ;)

Aztán a változatosság kedvéért elalvásig a meccs ismétlését néztem tévében...:)

Ma elég nehezen keltem fel, meglepő módon két nem fogadott hívásom is, volt, pedig arra fel szoktam ébredni...

Olyan dél körül mentem újságért a kútra. A zebránál egy kolléganőm és barátja visszatolattak megkérdezni, hogy hova megyek. Nagyon rendesek voltak, el akartak vinni a kútig... Megköszöntem a lehetőséget, de inkább elsétáltam, ennyi mozgás kell....:)

Természetesen ilyen későn már nem kaptam Sportot, de legalább rég nem látott volt osztálytársnőmnél vehettem cigit. Meg Vöslauer ásványvizet, mert "roppant menő" kulacsban van...:)

Aztán "élményfürdő" a kádban, olvasgatás, meg döglés.

És el is telt a nap. Már vasárnap este van, holnap ebből következően hétfő... Három hét után az első utálnivaló hétfő... Nem baj, kibírjuk, erősek vagyunk!:)

Az sokkal jobban zavar, hogy közeledik az ősz, ma nagyon buta idő van...:/

És ennyi.

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Beszoktatás

Múlt héten szombaton a semmittevős pihengetés végén megnéztem a tévében a Siófok-ETO meccset. Nehéz szülés volt, de azért egy 94. percben szerzett góllal 3-2-re sikerült győzni. Másnap kísértetiesen hasonló körülmények között verte az Újpest a Fradit 2-1-re, amiatt sem szomorkodtam...:)

Amúgy az eddigieknél szerintem jobban játszott az ETO, de a csúcsforma még messze van. Legalábbis remélem...:)

Annak viszont nem örültem, hogy a győri szurkolók között volt egy kis "feszültség" pro és kontra Pinyő témában...:/

Elkezdődött az Extrém Motorsport Fesztivál is, tesómék kinéztek SP-koncertre (!), én ezt az élményt kihagytam, a függőfolyosóról hallgattam a koncertet. És be kell valljam, van olyan SP-szám, ami tetszik, és nem is tudtam, hogy ő énekli...:D

---

Vasárnap kimentünk Écsre búcsúi ebédre, de előtte bementünk a Sparba, kávéért, kenyérért, meg Nemzeti Sportért. Aztán ezek mellett bevásároltunk barcelonás írószerekből... Mint a gyerekek... :D

Délután visszajöttünk gokartversenyt nézni, látványos csaták, érdekes járgányok voltak, a napot driftbemutató zárta.

Hétfőn aztán már amatőröknek volt gokartverseny, tesóm is indult, úgyhogy volt szurkolás, időfigyelés, stb. 

Ahhoz képest, hogy mennyit szokott gokartozni, egész jó időket ment, bár a döntőbe jutáshoz viszonylag sok hiányzott...

Este egy nagyon látványos motoros bemutató volt. Nem semmi, amit a két srác művelt, csak azt tudom rá mondani...

Nagyon tetszett a rendezvény, az már csak hab volt a tortán, hogy az utcánk végén rendezték meg...:)

A műsorvezető Kőváry Barna, a trabantos raliversenyző pedig egyszerűen nem normális...:D

A nap végén - augusztus 20 lévén meglepő - tűzijáték. Nem volt egy nagy eresztés, bár ismét csak a függőfolyosóról néztem...:D

---

 Keddtől meló. Jaj de nehéz volt több mint két hét után újra korán kelni... Bár ez várható volt.

Az volt a terv, hogy az első hét a "beszoktatással", ráhangolódással fog telni, de ez nem nagyon valósult meg, elég sok dolgunk volt...

Ja, és új számítógépet kaptam, ami tök jó, meg gyorsabb, mint a régi, de Windows 7-es van rajta, ami nekem teljesen új, és minden máshol van, mint eddig. Amit egyáltalán megtalálok... :D

Este kivittük sógornőmet vonatra. Majd elindult a Barátok közt új évada (HURRÁÁÁ!), utána meg hosszú évek után végignéztem egy thrillert, Johnny Depp főszereplésével a Holtidőt. Majdnem összefostam a bokámat... :D

---

Szerda. Majd' tíz év után írtam egy verset: kolléganőm névnapjára rögtönöztem. Annak idején elég sokat próbálkoztam lírai vonalon, egy kis füzetecske elég rendesen megtelt a "műveimmel", melyek színvonala mai szemmel eléggé véleményes...:)

De most egy aranyos verset írtam egy aranyos lánynak, akinek nagyon szép neve van.:)

Napközben elfelejtettem kaját rendelni, így este volt a főétkezés. Na meg persze a Dallas-mozifilm. Jaj, de jó volt... Egy kis nosztalgia...:)

Tök érdekes, így belegondolva felfedezni véltem a Jockey-Bobby, Berényi Miklós-Berényi András párhuzamot, talán nem véletlenül...:)

Csak annyi az észrevételem, hogy egy Dallast pénteken kell adni a tévében.:D

---

Csütörtök. Hosszú nap. Fél 6-ig voltam, majd még kb. 10 perc plusz, mert a kijáratnál vettem észre, hogy a telefonomat az irodában felejtettem... Aztán kolléganőm egy százas kölcsönadásával mentett meg a kiszáradástól, aprópénz híján majdhogynem szomjan haltam... :)

Este két magyar focicsapatnak volt nemzetközi kupameccse, a Vidi Törökországban ikszelt, a Debrecen itthon kapott ki simán.

Aztán Barca-Real Szuperkupa-döntő, 3-2-es Barcelona-győzelemmel, de semmit nem láttam a meccsből, hajnali 1-kor ébredtem fel csendespihenőmből...:/ :)

---

Pénteken viszonylag időben hazaértem. Addigra már Anyu itt "hűsölt". Picit beszélgettünk, aztán ment Écsre, én meg tévéztem. Ma elmegyek lottózni - ezúttal a pláza helyett a vasútállomásra, ott hűvösebb van!:) -, este 18.30-kor meg ETO-Kecskemét, a hőségriadó miatt a tervezettnél 2,5 órával később. Győzni kell!:)

Holnap meg kollégával lehet, hogy meglessük az ETO Parknál lévő piacot. 

---

Zárásként kisebb szösszenetek.:)

- Egyre több nőtől/lánytól hallom csúnya beszéd - azaz nem káromkodás, bölcs Nagymamám tanítása szerint "csak" az istenkáromlás káromkodás, a többi csúnya beszéd, illetlen megfogalmazás...:) - gyanánt a "F*szom!" kifejezést. Ennek mi az oka? Az emancipáció? Még egyetlen egy sráctól sem hallottam azt, hogy a "P*nám!", szóval ez nem oda-vissza működik... :) Mindenesetre fura...:)

*

Azt mondta Nelsinho Piquet egykori Forma-1-es pilóta, a háromszoros világbajnok Nelson Piquet fia, hogy Ayrton Senna technikai (nem)tudása révén a mai F1-ben semmilyen eredmény nem érne el. Ez merőben bátor, és igazságtalan megfogalmazás, pláne egy olyan versenyzőtől, akinek legemlékezetesebb teljesítménye egy csapatutasításra elkövetett versenybaleset volt... Szánalmas...:)

*

Lance Armstrong hétszeres Tour de France-győztes nem harcol tovább az állandó doppingvádak ellen. Ellenfelei szerint ez a vádak beismerését jelenti, mind a hét címétől megfoszthatják.

A Tourt végigcsinálni dopping nélkül szerintem lehetetlen. Armstrong teljesítménye mindenképp elismerésre méltó, nem csodálom, hogy megunta a vegzálást... 

Rákból felgyógyulva hét Tour-győzelem, ez tette őt ikonná, most egyesek ezt az ikont szeretnék lerombolni... Nem tudom, hogy ez miért jó...

*

Őőő... Plátói "szerelem"... Mi is az? Igen, a lekváros üveg kívülről nyalogatása.

Emellett egy reménytelen-esélytelen vonzalom, ami soha nem fog beteljesülni. Érezheted egy híres sportolónő/színésznő, azaz celeb iránt, de akár a "szomszédlány" kapcsán is.

Kegyetlenül önmarcangoló tud lenni- én már csak tudom...

De olyan is van, hogy bár tudod, hogy teljesen esélytelen a dolog, mégis, vagy tán éppen ezért pozitív a történet. 

Tetszik a lány, imádod ahogy mosolyog, ahogy beszél, ahogy szórakozottan tesz-vesz, mégis realizálod, hogy ő "csak" a napodat dobja fel azzal, hogy a közeledben tudhatod. Mert jó, hogy a közeledben van, de az első pillanattól fogva tudod, hogy ez a maximum, ami ebből a "kapcsolatból" kihozható.

És ez így van rendjén.

- a szerző megjegyzése: ez NEM szerelmi vallomás, nem kell kombinálni. Inkább egy furcsa érzés, hangulat leírása, a szerelem szó szigorúan idézőjelben értelmezendő. Inkább vonzalomnak nevezném.:)

Elképzelhető, hogy valaki magára, esetleg az illető személyre ismer. Nem érdekel. Nem mentegetőzöm azért, mert valakit szimpatikusnak találok.:) -

----

És mára ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Formaidőzítés

A mai poszt címe akár az is lehetne, hogy "Mit (nem) csináltam szabadságom második hetében?". De ez címnek egyrészt túl hosszú lenne, másrészt pedig lehet, hogy telhetett volna eseménydúsabban is, de teljesen jó volt úgy, ahogy volt. Meg aztán két és fél nap még hátravan... :)

A cím pedig azért lett az, ami, mert valamennyire tényleg formát időzítek: nagyjából kipihentem/kialudtam magam, most már azt is szem előtt kell tartani, hogy kedden fel bírjak kell a szokásos hajnali 5 órakor. Nem lesz egyszerű, az biztos....:/ :D

---

Hétfő. A terv az volt, hogy elmegyek a kórházba egyrészt avon-cuccokért, meg az újságostól elkérni a két új retró-autót. 

De nem mentem, lebeszéltem magam. Relaxáltam-olvastam-aludtam. Na meg persze PlayStation, a 12. fordulónál tart a bajnokságom, és a Barcelona hamarosan átveheti a vezetést. Természetesen nem bundázok, minden meccset meg akarok nyerni mindegyik csapatommal, de azért na...:)

---

Kedd. Ld. fent!:) Este aztán Alpesi, Gergő kollégával ültünk össze egy kis sörözésre, beszélgetésre. Szabadságunk miatt jó pár hete nem találkoztunk, ezt most kicsit bepótoltuk...:)

Viszonylag hamar hazaértem, így még a konyhában is sörözgettem kicsit. Meg zenét hallgattam, meg gondolkodtam az élet naaagy kérdéseiről.

Régebben ilyenkor gyakran depressziós voltam, most nem. Ez meglepő. De nem rossz dolog...:)

---

Szerda. Délután Rékával Segafredoztunk, a szokott helyünkön hoztuk össze szokásos találkánkat, és beszélgettünk egy nagyot. Jó volt, remélem hamarosan újrázhatunk.:)

Egyébként a Segafredo mióta füstmentes, kong az ürességtől... Ez mondjuk annyira nem lep meg...

Utána meg Katával futottunk össze a belvárosban. A sokak által gyakran emlegetett, általam még nem ismert Bohémba terveztünk menni, de már tele volt a terasz. Így az egyik szomszédos étterem lett a befutó, ami viszont 10-kor bezárt. Erre a pincér már fél 10 körül felhívta figyelmünket, szóval biztosra ment. 

Nem tudom, hol hallottam anno ezt: "Soha ne bízz meg olyan élőlényben, aki havonta öt napig vérzik, és nem hal bele!"

Hogy egy cimbora mondta, vagy egy filmben hangzott el, fogalmam sincs... Mindenesetre egyszer még régebben mondtam Katának, és nagyon tetszett neki, most megint előjött. 

És kíváncsiságból azon melegében ki is posztoltam facebook-üzenőfalra. Sokan lájkolták, sokakat "állásfoglalásra késztetett", vicces volt...:)

Tanulság: újabb bizonyíték, hogy a puncit bizony nem kell piedesztálra emelni...:)

Amúgy meg a szöveg elsősorban poénnak jó, a tartalmával nem értek egyet. Vagyis nem feltétlenül...:P

Utolsó busszal haza, itthon újfent levezető sör. Izé: sörök...:$ :)

A 24 doboz Soproniból a promóció szerint minden ötödik nyer, eddig a nyáron 20 fogyott el, abból három volt nyerő... Nem is olyan rossz arány...:)

Nem láttam a Magyarország-Izrael focimeccset, még ismétlésben sem. 1-1 lett a vége, és állítólag nem ez volt az Egervári-csapat legjobb meccse. Nem baj, a VB-selejtezőkön kell jól szerepelni. De ott aztán nagyon...:)             

---

Csütörtök. Tesóm hazahozta Anyut Sopronból. De haza haza, ide nem. Bátyámmal viszont elmentünk Árkádba bevásárolni. Értsd: ásványvíz, tej, sör. Ja, és majdnem elütött egy szlovák rendszámú autó... Erre is csak én lennék képes: elüttetem magam egy bevásárlóközpont parkolójában... :/ :)

Utána még elkísértem tesót gokartozni Győrzámolyra, ügyi volt, nagyon büszke voltam rá...:$ :D

---

Péntek. Szokásos rendezkedés-pihengetés-relax, délután meg jött Anyu. Beszélgettünk, ebédeltünk, összepakoltam a hazavinnivalókat, aztán ő ment, én maradtam. 

Este tévé, face, meg három HVG-t olvastam. Meg az Életrevalókat végre újra. Picit félretettem, de nem azért mert rossz, hanem mert teljesen más, mint a film... Nehezebb, és messze nem vidám. Viszont önironikus. Azt pedig szeretjük...:)

---

Ma plázában voltam. Igen, lottó, kávé, Nemzeti Sport. Meg vettem cipőt is. Nem tudom, szerintem a plázában sokkal barátságosabb eladók vannak, mint az Árkádban. Türelmesek, segítőkészek, az Árkádban ezt így annyira nem érzem.

Ezután kis takarítás, pihengetés, este 20.45-kor ETO-meccs. Siófokon, de nagyon úgy néz ki, hogy részemről csak tévében. Holnap délelőtt megyünk ki Écsre, valamennyire nem ártana kipihentnek lenni a búcsúi ebéden...:)

Aztán vasárnap este, meg hétfőn kinézünk az Extrém Motorsport Fesztiválra az ETO Parkhoz. Már ma is zajlanak az események, láttam a buszról, igencsak tetszetős a dolog...:)

---

Szóval akkor eddig ennyi a szabi. Lehet, hogy elolvasva kissé "vérszegény", én nem panaszkodom. Nem sokat unatkoztam, amikor meg unatkoztam, akkor meg jó volt...

Életem szerelmét viszont most sem ismertem meg...:( Wehe...

Hogy hiányzott el valaki, az már egy másik kérdés. De ezt nyitva hagyjuk...:)

---

Egy nagyon kedves, sőőt nyugodtan mondhatom, hogy egyik legkedvesebb ismerősöm hamarosan pár hónapra Svédországba teszi át székhelyét.

Nyilván nem lesz egyszerű távol barátoktól, rokonoktól... De nyelvtudás van, talpraesettség van, szóval semmi akadálya annak, hogy élményekben gazdag hónapok következzenek.. A svédasztalos ellátás mindenesetre garantált!;)

Érezd jól magad, és vigyázz nagyon magadra!:)

---

És ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Kialudt a láng

"Természetesen" "csak" az olimpiai láng... Nagyon gyorsan eltelt ez a két hét. Kéthetes szabim alatt pedig most jönnek a "normál hétköznapok", amikor nem a tévé határozza meg a napirendet. Na, de ezt be is fejezem, mert túl sok idézőjelet használok...:)

8 arany, 4 ezüst, 5 bronz, 17 érem. A pontversenyben 13. helyen végzett Magyarország, ami szerintem fantasztikus eredmény, büszkék lehetünk sportolóinkra!

Folytatás négy év múlva Rio de Janeiróban, az annyiban mindenképpen más lesz, hogy ismét lesz egy kisebb időeltolódás, nehezebb lesz az eseményeket nyomon követni...

---

Pénteken délelőtt kicsit háttérbe szorult az olimpia. Csak kajak-kenu előfutamok voltak, meg birkózás.

Apropó: tudjátok, mi a különbség a kötött-, és a szabadfogású birkózás között? Utóbbiban derék alatt is lehet támadni, illetve láb is használható "akció" közben. Most hallottam a tévében, egyébként pont utána akartam nézni, nekem magamtól nem esett volna le... :)

Délután aztán jött tesóm kisebbik sógora, akivel együtt mentünk ki ETO-meccsre. Sörözgettünk meccs előtt-alatt-után is.

Személy szerint nem ittam sokat, ha az "egy sör nem sör, két sör fél sör"-kezdetű bölcsességből indulunk ki, akkor a nap folyamán pontosan négy sört ittam meg...:D

De még ennyi sör után is tudtam telefonról nyelvtörőt pötyögni facebook-üzenőfalra. Zseni vagyok...:)

Na, a meccsről: Győri ETO FC-Kaposvári Rákóczi 2-1. Ismét elég gyengén játszott a csapat, közelített a nézhetetlenhez a teljesítmény. A harmadik fordulóban Kronaveter nevéhez fűződik a szezon harmadik kihagyott győri tizenegyese. A győztes gólt másik új szerzeményünk, a román Dina szerezte.

Még a szerzett góloknál is Pintér "mester" távozását követeltünk, annyira nem meglepő, hogy a Nemzeti Sportban a meccsről szóló tudósítás Furcsa gólöröm cím alatt jelent meg...:)

Ismerőseim facén posztolták nekem a Magyarország-Svédország olimpiai elődöntő épp aktuális állását. Aztán valaki szólt, hogy hallgatja rádióban. Nekem az ugye túl egyszerű lett volna... :/ :D

Újabb heroikus küzdelem után a fiúk egy góllal kikaptak a svédektől, így a bronzért játszhattak a horvátokkal. 

Pólósaink fiaink meg Ausztrália ellen ellen diadalmaskodtak egy góllal, az 5. helyért vívott meccsen Spanyolország következhetett.

Hm... Egyébként bátyám anyósától annyi paprikát és paradicsomot kaptam, hogy egy jóó adag lecsó kitelne belőle, ha tudnék lecsót főzni...:)

Ezúton is köszönet érte!:)

---

Szombat délelőtt megvártam Janics Natasa 200 m-es kajak-döntőjét. "Csak" bronzérem, ami kevesebb a vártnál, de semmiképpen nem csalódás, szerintem Natasa csalódottabb volt, mint a szurkolók. Szülés után ez főképp megsüvegelendő teljesítmény.

Marosi Ádám aztán az öttusaverseny végén mutatta meg, hogy hogyan lehet és kell örülni egy bronzéremnek...:)

Délután pláza, szokásos szombati kávé, és lottó, előtte meg gyorséttermi spenót főtt tojással, és műanyag kiskanállal... Annyira nem jött be...:)

Hazaérve döglöttem a tévé előtt, és fél 9 körül már teljesen alvásra kész voltam, a távkapcsolóval kezemben aludtam el....:)

Mehettem volna bulizni is, nyilván eseménydúsabb lett volna, de a pihenés is jól esett...:)

---

Vasárnap délelőtt ismét csak sportért ugrottam le a kútra. 

Aztán jött a kézilabda bronzmeccs, közben/utána meg a vízilabdások párharca az ötödik helyért.

Kézilabdában sajnos viszonylag sima vereséget szenvedtünk a horvátoktól, de nincs hiányérzetem, amit igazán sajnálok, az a svédek elleni meccs, nagyon kevésen múlott a döntőbe jutás... Ahol aztán bármi megtörténhetett volna, hiszen a skandinávok is csak egy góllal veszítettek a franciák ellen.

Pólóban meg magabiztos győzelem a hispánok ellen, 5. hely. Örülök, hogy a korábbi három olimpia aranyérme után is motiváltabbak voltak játékosaink, mint a spanyolok. 

Este aztán kis női öttusát néztem, ahol a magyarok biztató kezdés után a mezőny második felében zártak.

Délután két "rendszeres olvasómmal", Gergővel, és barátnőjével, Zsófival találkoztunk.

Először Széchenyi tér, "darázsvadászat", aztán Meki, 14-es, és persze rengeteg bohóckodás, de ez minket ismerve nem újdonság, csak a formánkat hoztuk.:) Mókás volt, annyi szent...:)

Nem akartam záróünnepséget nézni, mert az olyan "szomorú". De belenéztem, majd néztem, és nem csalódtam, amit láttam belőle, az fantasztikus volt. Aztán elaludtam...

---

Ma. Legelőször is bolt. 

Imádom, amikor valaki a "nyelv-nemtudását" hangos magyar beszéddel próbálja ellensúlyozni. Történt ez, amikor egy külföldi lány előttem "two Pall Mall blue"-t akart venni a boltban, a pénztáros néni meg a "MELYIKET?" kérdést ismételgette egyre hangosabban. De segítettem, mert jó fej vagyok.:) 

Ja, ez remélem nem minősül dohányreklámnak, ha meg igen, akkor természetesen "ne nószmokingojjá'", a reklám után szabadon.:)

Majd Honvéd liget. Összefutás egy kedves ex-kolléga-cimbivel.

Előtte két koldussal. Az egyik cigit kért, a másik egy százast. Felosztották...:)

Ezután fodrász.

Jaaaaj, gyárekek! Annyira szeretem, ha a járásom miatt egyből debilnek is néznek!:) Néni szól a fodrásznak (!!!), hogy szóljon nekem, hogy kössem be a cipőfűzőmet, mert el fogok esni. Azért ez odavágott...:)

Egyébként meg épp ültem le cipőt kötni...:)

Ilyen szituk néha előfordulnak, van, hogy elkezdek félhangosan gügyögni, hogy a maradék kételyt is eloszlassam: tényleg debil vagyok. De most nem voltam cinikus...:)

És végezetül: utálom a tépőzáras konzerveket: vagy elvágom a szélével az ujjam, vagy letöröm a fülét. De már van konzervnyitóm, szóval nem kéne tépőset vennem, a simát is ki tudnám nyitni. Csak vásárláskor mindig elfelejtem...

Pizzás melegszendvics krémet ettem, nagyon fincsi volt. És ettem hozzá sok-sok paradicsomot és paprikát!:)

Na és akkor azt hiszem, ennyi is voltam mára!

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)  

Mert a lehetetlen tényleg nem létezik

Tegnap délelőtt már tényleg sikerült az olimpia programjához igazítanom a napirendemet.:) Így aztán egy döntőről sem maradtam le. Délután aztán... De erről majd később....:)

Na szóval... Kozák Danuta 500 méter kajakban nyert aranyérmet. Hatalmasat hajrázott ukrán ellenfele ellen, és nagyon simán nyerte meg a versenyt.

Az 1000 méteres férfi kajak négyestől senki nem várt érmet, inkább a pontszerzésben reménykedtek a szakemberek. 

Aztán született egy csodás ezüstérem! Teljesen váratlan, hatalmas eredmény, óriási siker! És Kammerer Zoltán személyében a második győri érmest köszönthetjük, szerdán ugye Fazekas-Zur Krisztina győzött.:)

Kovács Katalin és Douchev-Janics Natasa meglepetésre elvesztette a döntőt K2-500 méteren, a németek nagyon erősek voltak. De az ezüst is nagyon szépen csillog, nem lehet mindig győzni.:) Amit a sors a K4-en adott, azt most visszavette... De baj nincs, szép volt csajok, menni kell előre!:)

A döntők közben ismét a passzív pihenést helyeztem előtérbe. Kollégával e-maileztem - részben munkaügyben, sőt valamilyen formában a "személyügy" is szóba került...:P -, és kaját rendeltem. Mára is, hogy ma már ne kelljen ezzel vesződni. Vicces volt, hogy a futárnak nem esett le, hogy árat emeltek, de a régi árral számoltak. Pedig én szóltam!:)

Aztán jött az, hogy lemaradtam egy döntőről, egy aranyéremről... Délután ugye Adrival és tesójával találkoztam a városban. Risztov Éva 10 km-es úszásban indult. A rajtot még láttam, aztán fürödtem-borotválkoztam, szóval készülődtem. Már nem kapcsoltam be a tévét, egyszerűen elfelejtettem... :(

Aztán a városba érve, a szökőkútnál a lányokat várva a facebookot mókeráltam, és ott vettem észre a fényképet Risztov Évával, és az aranyéremmel a nyakában...:)

Hihetetlen... Egyrészt az, hogy a hírek szerint gyakorlatilag rajt-cél győzelmet aratott, 10 ezer méter leúszása után 0,4 másodperc (!) előnnyel győzött. Hihetetlen szoros befutó, ez durvább, mint Forma-1-ben a 305 km megtétele után "szokásos" 5-10 másodperc különbség. Mert itt ugye "csak" az emberi teljesítmény számít. És olimpiát nyert. És magyar.:)

Ez az olimpia valami hihetetlen! Rengeteg magyar sikernek tapsolhatunk, és ami még érdekes: szinte mindegyik aranyérmesünk élettörténetében benne van a "bukás", a "mélypont", és a talpraállás, a küzdelem. Risztov konkrétan úszóként nem ért fel a csúcsra, a kis plusz mindig hiányzott. Aztán "kiégett", és abbahagyta. "Heccből" vízilabdázott, motorozott, majd rátalált a hosszútávúszásra. 

Ahol volt olyan verseny, amit feladott, volt, ahonnan kizárták, míg aztán Londonban felért a csúcsra, örömet okozva a szurkolóknak, és persze saját magának. Fantasztikus történet...:)

---

A lányokkal volt egy érdekes kajáldás "jelenésünk", nehezen jutottunk közös nevezőre az eladókkal, a teraszon pedig darázsinvázió volt.

Ezért kiültünk a Széchényi térre, majd az Olimpiai kivetítőnél fejeztük be a napot.

Nagyon jó volt újra találkozni velük, jót beszélgettünk-nevetgéltünk... És... 

Bajban vagyok, mert félreérthető, amit írok, de furcsa, ha mondani akarsz valakinek valamit, amivel talán segítenél is neki, de fogalmad sincs, hogyan öntsd szavakba mondandódat... :) Szóval kemény dió...:)

---

Hazaérve aztán még elcsíptem a vízilabdás lányok bronzmeccsét. Valami hihetetlen szerencsés góllal sikerült kiharcolni a hosszabbítást, amit aztán az ausztrálok bírtak jobban.

Egyrészt nem semmi, hogy az ausztrálok ilyen potyagólon túl tudtak lépni, másrészt a magyar lányoknak szerintem ez az olimpiai 4. hely nem a végállomás, fiatalok még, előttük a jövő.

A Vidi meg 3-0-ra nyert a belga Gent otthonában, és továbbjutott az Európa Ligában. 

Meglepő eredmény. Valószínűleg nem vagyok annyira "keményvonalas" ETO-drukker, mert örülök a fehérváriak sikerének.

Meg aztán az EL majd megosztja az erejüket, így talán a magyar bajnokságban nem fognak annyira vitézkedni...:P

Amit kötve hiszek, mert elég bő kerettel dolgoznak... :( :)

---

Ma a kajak-kenu 200 méteres előfutamok lesznek. Este aztán Magyarország-Svédország kézilabda-elődöntő, meg Magyarország-Ausztrália vízilabda az 5-8. helyért.

Istenem, de szép lenne megnyerni ezt a két meccset!

Aminket én nem (teljesen) fogok látni, mert 17.00-tól ETO-Kaposvár focimeccs, onnan rohanok majd haza olimpiát nézni.

A focitól egyébként nem tudom, mit várjak, teljesen kiszámíthatatlan, minden kimenetel benne van a pakliban, semmin nem lepődnék meg...

Máshogyan nem tudom már leírni!:D

---

És ennyi mára.

És péntek van!

Jó hétvégét, jó szurkolást mindenkinek!

HAJRÁ, MAGYAROK!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:) 

A lehetetlenről és a csodáról

Úgy vettem észre, hogy az elmúlt napokban nagyon megugrott a blog olvasottsága. Tisztában vagyok vele, hogy ez nem lebilincselő stílusú írásaimnak köszönhető. Még csak nem is annak, hogy szabadságon vagyok, és aggódó kollégák tucatjai szippantják be innen a velem kapcsolatos információkat. Olimpia van, dolgozik a google, így rengetegen landolnak itt is. Tegnap sem volt épp unalmas napunk, ezért aztán ma is írok.:)

---

Szóval. Tegnap reggel még olyan sz*rul voltam, hogy a hűtőfürdő nem várhatott, viszont vészesen közeledtek a kajak-kenu döntők. Nem estem kétségbe, beköltöztettem az ébresztős rádiót a fürdőszobába, és úgy hűsítettem magam, és olvastam ki a Nemzeti Sportot. 

Komolyan úgy éreztem, hogy nem a víz hűt engem, hanem én melegítem fel a vizet. Borzalmas volt...:)

Kenu 1000 méterrel indultunk. Vajda Attila címvédőként indulva végül hatodik lett. Nem tudom. Nem lehet mindig nyerni, de a futam utáni nyilatkozata szerintem elég "nyeglére" sikeredett. Hogy ő már nyert, a többiek még nem, túl későn mentek ki, sz*r volt a pálya, stb. Hülyén vette ki magát, de a kis siker is becsülendő...:)

Aztán férfi kajak kettes, 1000 méter, Dombi Rudolf és Kökény Roland. És GYŐZELEM! Ilyet én még nem láttam! A második helyezett portugálok örültek, a győztes magyarok tanácstalanok voltak. Pedig én úgy láttam, mintha megnyertük volna. Aztán elbizonytalanodtam. Aztán kiderült, hogy jól láttam, hatalmas verseny volt, mindösszesen 53 ezredmásodperc döntött!

Ezután a női kajak négyesek 500 méteres döntője következett. Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Kovács Katalin, és Fazekas-Zur Krisztina tulajdonképpen simán győzött.

Női kajak esetében talán meglepő, de négyeseben Barcelona, azaz 20 év után nyertünk olimpiai aranyérmet.

---

Délben kezdődött a Magyarország-Izland férfi kézilabda negyeddöntő. Szinte végig vezettünk, talán egyszer által az izlandiak győzelemre. Aztán másodszor a meccs végén, talán 17 másodperccel a vége előtt. Akkor az izlandiak hetest dobhattak, ha bemegy, kettővel vezetnek, és mindennek vége. De NEM MENT BE! Fazekas Nándi valami óriásit védett, az ellentámadásból kiegyenlítettünk. 

Következhetett az összesen kétszer tíz perc hosszabbítás. Nem tudom, hogy krimi volt, horror, esetleg pszichothriller. Heroikus küzdelem, annyi szent. Óriási csatában nyertünk 34-33-ra. 

Szokták mondani, hogy egy meccs a sportág propagandája volt. Ez annál jóval több volt. A sportágat alig ismerő angolok, köztük Andy Murray és Gary Lineker zengtek ódákat a magyar csapatról. Ami azért nem semmi....)

Holnap elődöntő Svédország válogatottja ellen, ott már bármi megtörténhet. 

Mert hát csoportnegyedikként a kieséses szakaszba érve kiejteni a másik csoport veretlen győztesét az szinte lehetetlen küldetés. Ezeknek a fiúknak mégis sikerült.

---

Sorozatban három olimpiát nyerni egy csapatsportágban szinte lehetetlen. A negyedik maga lett volna a csoda. A lehetetlent a fiúk teljesítették, a csoda sajnos nem jött össze... Az 5-8. helyért játszottunk, ami talán kudarc, ezekre a fiúkra nem tudok haragudni. Azt nem mondom, hogy "részei az életemnek", de hogy rengeteg felejthetetlen élmény kötődik hozzájuk, az vitathatatlan. 

Kemény Dénes 1997-ben lett a férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya, és olyan játékosokból rakhatta össze csapatát, akik utánpótlás korúként szinte képtelenek voltak kikapni, hatvanvalahány meccsen egyszer kaptak ki, ha egyáltalán...

Aztán az abban az évben rendezett sevillai EB fináléjában Kásás mesterhármasával (!) 3-2-re (!!!) vertük Jugoszláviát. A fiúk felnőttként is csúcsra értük. Talán még nem is sejtettük, hogy milyen páratlan sikerszéria veszi kezdetét.

Újabb EB, 1999, Firenze. A fináléban 15-12 (!) a horvátok ellen úgy, hogy a meccs elején az ellenfél már 3-0-ra vezetett. Biros, Biros, Biros, háromszor is Biros!- emlékeztek Hajdú B. közvetítésére?:)

Aztán a 2001-es EB, Budapesten. Na, azt épp nem nyertük meg... Épp az érettségim előtt-alatt-után rendezték a tornát, végül bronzérmet szerzett a csapat. És a magyar góloknál a Safri Duo  Played a live című ópusza szólt. Emlékszel? 

---

Na meg az olimpiák! 

Sydney 200

Sydney 2000. Két vereség a csoportban, a döntőben 13-6 az oroszok ellen, kivégzés, többek között Vári Attila félpályás góljával. 

A döntő után a csapat "Jó estét, jó szurkolást!"-csatakiáltással köszöntötte szegény Knézy Jenőt.... Libabőr, máig...

Athén 2004. Horrordöntő a szerben ellen, részemről Győr, olimpiai sátor. 

8-7 Szerbia és Montenegró csapata ellen, a végén kétgólos hátrányból fordítva. Egy csoda volt, felrobbant a sátor!:)

Peking 2008. Talán erre emlékszem a legkevésbé... :) A döntőben simán vertük (14-10) a meglepetésre döntős Egyesült Államok csapatát. Ha jól emlékszem, a nagy rivális szerbekkel nem kerültünk össze, de ez már nem biztos...:)

Ezzel a felsorolással csak két dolgot akartam érzékeltetni: egyrészt amit már fentebb írtam, ez a csapat LEGENDA, nem tudok haragudni rájuk.

Másrészt Kemény Dénes megtehette volna, hogy Peking után feláll a kispadról, és a csúcsok csúcsán vonul vissza. Ő viszont rá akart tenni még egy lapáttal, egy "kicsit" átszervezett csapattal begyűjteni a negyedik aranyat. Sajnos nem sikerült. Erre a csapatra egy magamfajta magyar sportrajongó örökké emlékezni fog...:)

Hogy ki és kikből fogja felépíteni az új magyar válogatottat, az már más, tartok tőle, jóval szomorúbb lapokra tartozik...

---

Hamarosan kajak-kenu döntők, talán újabb magyar sikerekkel.

Aztán ebédelek, délután meg két kedves ismerős lánnyal találkozom. Majdnem lemondtam a "randit", de már talán vagyok olyan állapotban, hogy tudok mozogni...:) Tegnap még borzalmas volt... :/ :)

Egyébként most igazolódott be, mennyire jó, hogy két hét szabira jöttem el: ezt a hetet még az Olimpia határozza meg, meg a "napszúrásból" regenerálódok, jövő héten már igyekszem a mostaninál több helyre eljutni.

De az élményfürdőben mindenképpen fedett, vagy legalábbis árnyékos részre fogok menni. Ez egészen biztos!:)

---

Mára viszont tényleg ennyi.

További szép napot, jó szurkolást mindenkinek!

HAJRÁ, MAGYAROK!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!♥

Feel the sunshine

Állítólag hétfőn volt az év legforróbb napja. Meg is adtam a módját: egész nap a lesötétített szobában döglöttem, tévéztem, olvastam, aludtam.

Nem túl aktív, nem túl izgalmas program, de kellemes volt, nagyon jól esett.

Az Olimpián nagyon örültem férfi kéziseink szerbek elleni fantasztikus győzelmének, majd a vízilabdás srácok tartottak erődemonstrációt az USA csapata ellen, jelezve, hogy számolni kell velük is.

Azt hiszem, Sidi Péter is aznap lőtt, aranyesélyét nem sikerült valóra váltani, de azért elmondható, hogy sportlövészetben három pontszerzőnk is lett a végén.

Mindezt úgy, hogy Sidi felszereléséből a hírek szerint loptak is, de ezt később cáfolták...:)

Kajak-kenuban pedig magabiztosan haladnak sportolóink a remélt végső sikerek felé...:)

Tegnap aztán elmentem Anyut látogatni a soproni szanatóriumba.

Ez a látogatás egy kicsit rendhagyó volt. Bátyám és sógornőm összeszedtek a soproni vasútállomáson, aztán elindultunk Bükre, a helyi termálfürdőben csobbanni egyet.

Nagyon régen voltam ott, szerintem olyan 6-7 éves koromban. Csak arra emlékeztem, hogy a medencék büdösek. Nos, a gyógyvizek még mindig azok.:)

Kalandosan indult a nap, mert fénykép alapján választottunk öltözőszekrényt, és hát eléggé "knapp" volt hármunknak.

Szemezgettünk a szaunával is. Csak hát Bükön ruhátlan szauna van. Ami nekem egy kicsit "fura".:) Meg aztán győri "élményeimből" kiindulva tuti, hogy két 65 kilós lány helyett, egy 130 kilós faszi flangálna előttem pucéran, ezt most inkább kihagytam... :D

Ja, és nem vagyok normális. Ez mondjuk nem újdonság.:) Mint ahogy iszogatás alkalmával is megvannak az aranyszabályok - jóllakottan menni, nem keverni, lehetőség szerint nem ücsörögni, hanem mozgolódni stb.-, itt is meglettek volna, de nem figyeltem oda... :/

Déltől 3-ig, tehát a legveszélyesebb időpontban voltunk a strandon. Persze nem kentem be magam naptejjel, és a pólómat is bent felejtettem az öltözőszekrényben...

Már az idejét sem tudom, mikor voltam utoljára a szabadban póló nélkül, ráadásul mindig is pólót szoktam venni, amint kijöttem a medencéből, most ez kimaradt. Le is égtem annak rendje és módja szerint...

A fürdő egyébként nagyon szép, voltunk meleg gyógyvízben, és hideg(ebb) pancsolós vízben is. De nagyon kevés volt a magyar, és még kevesebb a fiatal...

Bükről aztán visszamentünk Sopronba. Tesómék Spart kerestek, így el is jutottunk a vasútállomás parkolójába... Ami azért vicces, mert korábban arra panaszkodtak, hogy nehezen találják meg az állomást, mert nincs normálisan kitáblázva. 

Most már tudjuk: a Spar mellett van a vasútállomás. Ami egyébként nagyon barátságos, tiszta, ingyenes a WC, normális a büfé, Győrben példát vehetnének róla.

Ezután indultunk a szanatóriumhoz, de először az aluljáró-építkezésen landoltunk.:)

Elmentünk soproni törzshelyünkre lájtos vacsorára, picit beszélgettünk, aztán bátyámék kidobtak a vasútállomásra, fél 8-kor indult a személyvonat, ami persze minden bokornál megállt.

Az út szörnyű volt... 

Fájt mindenem, nem bírtam ülni, a lábaimat mozgatni, rákvörös vagyok... :/ :D

Ráadásul innivaló sem volt nálam, mert nem fért el a táskámban... :/

Győrbe érve aztán vettem egy 1,5 literes vizet, amit kb. 10 perc alatt megittam a Honvéd ligetben... Tűzoltás kicsit másképp...

Itthon picit tévéztem-neteztem, aztán alvás.

Csak este tudtam meg, hogy Lőrincz Tamás ezüstérmet szerzett birkózásban, 66 kg-os súlycsoportban.

Vízilabdás lányaink kikaptak az elődöntőben, így a bronzéremért játszhatnak.

A Debrecen focistái pedig hazai pályán, azaz Nyíregyházán kaptak ki a fehérorosz BATE Boriszov csapatától, így már biztos nem fog a Loki Győrben BL-meccset játszani... Pedig szó volt róla... :)

Ma már lementem Sportért, nemsokára pedig jön a hűtőfürdő, aztán Olimpia, egyebek mellett Magyarország-Izland kézilabda-meccsel. 

Mást mára nem tervezek, le vagyok amortizálódva... :/ :D

De majd valamit rögtönzök, ha meg nem, akkor nem.

Mert megtehetem!:)

Na, mára ennyi!

Jók legyetek!

Hajrá, Magyarok!:)

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Rugalmas szabadidő

Szombaton az Olimpia ideiglenesen kicsit háttérbe szorult. Történt ugyanis, hogy este 7-kor ETO-Haladás focimeccsre mentünk, és a második félidő a napokban 40. születésnapját ünneplő András barátunk kezdőrúgásával indult. Elég régóta zajlott a meglepetés előkészítése, de a cimbi majdnem elküldte a szurkolói koordinátort, aztán egy másik barátunk kisfiával mégis lement, így megvalósult az ünnepi alkalom.:)

Ezzel kb. le is írtam a pozitívumokat. Harmatgyenge játék, újabb kihagyott 11-es, 1-1-es végeredmény. De az utolsó helyről már elmozdult az ETO, egy pozíciót javítva már 15. az ETO.:)

A meccs közben folyt a sör patakokban. Utána pedig Katához voltam hivatalos, sörözős beszélgetésre.

Majdnem lemondtam, eléggé el voltam fáradva, de mivel viszonylag régen találkoztunk, és mindig jó velük bandázni, azért elmentem.

És tényleg jóó kis este volt. Söröztünk-eszegettünk-beszélgettünk, jó volt.

A britek elleni vízilabdameccsből semmit nem láttam, nyertünk 17-6-ra. A kézisfiúk kikaptak a spanyoloktól, ezt a tévének háttal ülve "láttam".

Időben sikerült hazaérnem. Igen, hajnali negyed 4-kor. Viszonylag jól viseltem a másnapi megpróbáltatásokat, de azért az Algoflex jól esett.:)

Nemzeti Sportot meg elfelejtettem venni... :(

Ki akartam menni Écsre, de ahhoz lusta és fáradt voltam.

Így aztán tévéztem.

A vízilabdás lányok emlékezetes meccsen nyertek az oroszok ellen, ezzel elődöntősök. 

Federernek nem sikerült begyűjtenie a hiányzó egyéni olimpiai aranyat, a hazai közönség előtt szereplő Murray ellen igazából esélye sem volt.

Aztán jött egy bronz birkózásban Módos Péter révén, utána pedig... Berki Krisztián nyert aranyérmet lólengésben. Ő sportága egyik legnagyobb alakja, furcsa módon mégis ez volt élete első olimpiája.

Két angol rivális ellen kellett küzdenie, elmondása szerint amikor elindult gyakorlatát bemutatni, még remegett a talaj a hazai kedvenceket ünneplő közönség tapsától.:)

Hihetetlen teljesítmény, hátborzongató élmény. 

Azonos pontszámmal, magasabb kivitelezési pontszámának köszönhetően került nyakába az aranyérem. 

Majd kalapácsvetés, újabb magyar aranyesély, és újabb magyar aranyérem. A szombathelyi Pars Krisztián imponáló magabiztossággal győzött, még a "kalapácsvadászat" sem zökkentett ki.

A jelek szerint a pisiléssel sem akadt semmi probléma, megvan az összes érmünk.:)

Eddig ŐK...

Fantasztikus ez az Olimpia. Nyilván az is közrejátszik, hogy most nagyjából tudom követni az eseményeket, és tradicionális magyar sikersportágakban jönnek az eredmények. Igen, Kovács Anti óta a cselgáncs is tradicionális...:)

4 arany, 1 ezüst, 3 bronz, 10. hely az éremtáblázaton. Eddig. Sőt, az egy főre jutó aranyérmek tekintetében ötödik hely. De ezt ne vegyük figyelembe, mert kicsinyes!:D

---

Ma élményfürdőbe terveztem menni. De nem megyek. Egyrészt 10.30-kor Magyarország-Szerbia férfi kézilabda-meccs, azt nem hagyhatom ki. Most biztos sokan hülyének néznek, hiszen ez az év legmelegebb napja, én pedig szabadságon vagyok!:P

A fő indok persze az, hogy holnap megyünk Sopronba Anyut látogatni, előtti pedig Bükfürdőn strandolunk egyet. Csak azért hagyom ma ki a csobbanást, talán majd a kádban pótolom...:)

---

Szóval kedden Sopron, jelen állás szerint szerdán Écs, csütörtökön Győr. Pénteken ETO-Kaposvár, ami azért lesz furcsa, mert öt-hat fős "törzsgárdánkból" max. ketten leszünk kint a meccsen.

Egy-két találka is tervben van, ezekről majd mesélek utólag, egyelőre sok minden képlékeny. Szombaton még egy habpartyra is hivatalos vagyok. De azt kihagyom, szerintem hülyén néznék ki ott. Bár a bikinis lányokat azért szívesen megtekinteném.:D

---

Rövid bejelentkezésem a végéhez közeledik.

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra, hűsöljetek-pihenjetek!:)

Jaj, de hiányzik egy-két leányzó... :( :)

Na...

HAJRÁ, MAGYAROK!:)

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Büszkeségek és balítéletek

Na, ez most megint egy elég furcsa bejegyzés lesz. Ez ugye nem egy sportoldal, de azért most mindenképpen az Olimpia lesz a középpontban, de mivel ez nem egy sportoldal, nem tényszerű eredménylistát fogok írni, hanem afféle szubjektív "benyomásokat".

---

Először is: döbbenten olvastam, hogy Bochkor Gábor a Bumeráng című műsorában cikinek nevezte, hogy Horváth Mariann riporter élőadásban megkönnyezte Szilágyi Áron vívó aranyérmét, és ha mellette lett volna, biztosan felpofozza.

Nos... Már az is elég gusztustalan dolog, hogy egy nőt megütne.

De hogy az nem jut el az agyáig, hogy az Olimpia a sport ünnepe, és ott csúcsra érni nem csak a győztesnek, hanem szurkolók millióinak jelent rengeteget, egészen döbbenetes.

Biztosan van valamiféle "viselkedési kódex" sportriporterek számára, de ez engem nem érdekel. Legyen színes, érdekes a közvetítés, a riporter pedig "éljen együtt" az eseményekkel, ne legyen olyan monoton és unalmas, mint például Mezei Dániel, vagy Deák Horváth Péter.

Sokáig azt gondoltam, hogy Bochkorban jóval több van a rádiós bohóckodásnál... Most már erről annyira nem vagyok meggyőződve...

---

Az Olimpiát kiemelt figyelemmel követem a labdajátékokat.
Egyelőre vegyes a kép, kézilabdásaink három meccsből egyet nyertek, a horvátok ellen elég lélektelen volt a játék.
A vízilabdás lányok szintén egyszer nyertek. Kína ellen is sokáig vesztésre álltak, majd végül megfordították a meccset, szerintem csak azért, mert a végét direkt nem néztem meg...
A vízilabdás fiúk két vereség után gólgazdag meccsen verték Romániát. Száz év után nyitottuk a játékokat két vereséggel, ami nem jelent semmit, két vereséggel tudunk olimpiát nyerni, már megmutattuk.
De valami még hiányzik... Nem tudom, mi az, remélem Kemény Dénes okosabb nálam... Na jó, ez egészen biztos... :)
---
Úszás. Szegény Hosszú Katinka talán túlvállalta magát, így érem nélkül tér haza, Cseh Laci pedig a poklok poklát megjárva végül egy bronzéremmel jelezte, hogy számolni kell vele.
A fiatal Kapás Bogi pontszerző.

Jakabos Zuzsa egy amerikai lap szerint minden idők legszexibb olimpikonja. Az ő szépségéről egyébként korábban már megemlékeztem, de mint lentebb írtam, most már Böczögő Dorina a favorit... ♥ :D
---
Gyurta Dániel pedig OLIMPIAI BAJNOK! A még mindig csak 23 éves sportoló 200 méteres mellúszásban lett bajnok, 8 évvel azután, hogy Athénban nagy meglepetésre érmet szerzett. Akkor talán nem sikerült megfelelően kezelnie a sikert, rengeteget szerepelt a médiában, a Barátok köztben, itt-ott-amott. Aztán pár évvel ezelőtt hihetetlen céltudatossággal jelentette ki, hogy Londonban bajnok lesz. A profi és elszánt nyilatkozatok kemény munkával társultak, és a várt siker megérkezett: Dani győzött. Jó volt nézni az úszását, a megnyilvánulásait, szerintem legenda született....
Gyurta egyébként aranyérmének másolatát el szeretné küldeni tragikusan fiatalon elhunyt barátja és riválisa, a norvég Alexander Dale Oen szüleinek. Nagyon szép, méltó gesztus, ami nem tetszik, hogy a magyar média már fair play-díj után kiált... Nem hinném, hogy ezt ki kell mondani, ha valaki méltónak találja rá, megkapja, de a cél ezzel a gesztussal teljesen más...
Szántó Dávid pedig nappalijában közvetítette Gyurta úszását, a videó fel is került a Youtube-ra, a fiatal riporterről meg le is szedték a keresztvizet. Pedig semmi fricska nincs a történetben, annyi az egész, hogy megígérte Daninak, hogy fogja még az ő olimpiai döntőjét közvetíteni. Megtette. Az más kérdés, hogy a közvetítés még így is felülmúlta Deák Horváth "teljesítményét".
Ja: Aczél Endre elhíresült jegyzete, mely szerint "ha tíz méterrel tovább tart a verseny, nem Gyurta nyer.", igazából annyira kicsinyes, hogy szóra sem érdemes. Gyurta nem 210 mellen versenyzett, ha meg ott versenyzett volna, nyilván a taktika is más... :)
---
Ugyancsak le a kalappal Joó Abigél előtt! A fiatal magyar cselgáncsozó a későbbi győztes amerikai lány ellen sérült meg, a vigaszágon sérült lábbal, egy porcleválás után folytatta a viadalt. Egy lengyel versenyzőt még legyőzött, majd világ-, és Európa-bajnok francia riválisával már nem bírt, így végül az ötödik helyen végzett.
Eredménye több, mint fantasztikus, egy képzeletbeli aranyérem kijár neki. Ahogy a demotiváló fényképén olvasható: "A fájdalom elmúlik, a dicsőség örökre megmarad." Mennyire igaz...
---
Ezen a héten nem írtam le napi bontásban, hogy melyik nap mi történt. Felesleges lett volna. Minden nap meló, utána itthon gyorsan kiolvastam a Nemzeti Sportot, majd néztem az Olimpiát.
És ennyi volt, tényleg... :)
Kivéve tegnap. Munka után pláza: kávé-lottó, majd ücsörgés a bejáratnál, több ismerőssel is összefutottam.
Hazaindulva bedöglött a busz, amin ültem, mentesítő járattal értem haza.:)
Itthon este a tévé előtt megittam egy szabadságindító sört. Nyertem vele még egyet. Ezért bontottam egy újabbat, amivel ugyancsak nyertem.:)
Így viszont a lottót valószínűleg bukom, mert kitöltés közben kértem a Jóistent, hogy hadd nyerjek már valamit. Nyertem. Két doboz sört... :D
---
Ma már voltam a városban, este meg majd ETO-Haladás focimeccs, utána meg talán Katáékkal találkozom.
Holnap Écs, kinézek apámhoz.
Aztán két hét szabi.
Nagyon vártam már, nagyon jól fog jönni, és viszonylag eseménydúsan fog telni.
Tuti megyek Anyuhoz Sopronba, esetleg Szombathelyre is elnézek. Lesz élményfürdő, meg persze olvasás, PlayStation, és sok-sok alvás is.
Augusztus  18-tól meg újra extrém motorsport-fesztivál az ETO Parknál. Az utcánk végén... :P
Meg van egy-két függőben lévő blog-téma is, majd talán jelentkezem egy-két különkiadással.:)
Azt írtam már, hogy Olimpiát is fogok nézni?:)
Na, ennyi mára!
Jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Eddig mindenből egy

Elszoktam attól, hogy egy dolgos hétköznap végén posztolok, de most kivételt kelt tennem, konkrétan teleírtam a máskor egy hétre elegendő puskacetlimet. Gondolataim nem túl rendezettek, de azért elkezdek írni, és meglátjuk, mi sül ki belőle.

Szóval... Szombat este Gergő barátomnál néztük meg a Debrecen-ETO focimeccset. Nos, sima 4-1-es Loki-sikerrel végződött a meccs, ami csak nevében volt rangadó.

Nagyon rosszul játszott a csapat, paradox módon viszont érzésem szerint 2-3 gól  benne maradt a csapatban, nem is beszélve a kihagyott tizenegyesről... 

Nem erre számítottunk, de 29 meccs még azért hátravan, el lehet mozdulni az utolsó helyről... Pff... :D

A meccs után lementünk egy közeli kocsmához egy sörre, majd egy éjjel-nappalinál folytattuk, még 1-2 sörrel. Szakadt az eső, dörgött az ég, de ez minket annyira nem zavart.

Beszélgettünk sportról, csajokról, politikáról, sőt megpróbáltuk rendezni a kisebbségi kérdést is... Azért nem kispályáztunk, na... :)

Fél 1 körül értem haza, két buszmegállónyira a lakásomtól, a rossz idő okán kényelmesen, taxival.

Így olimpia idején a sport természetesen kikerülhetetlen téma.

Szombaton már megszületett az első magyar érem, Csernoviczki Éva bronzérmes lett cselgáncsban.

Eléggé összefolynak a napok, nem tudom pontosan, melyik esemény melyik napon volt, de nagyon tetszett még Zwickl Dániel asztalitenisz-meccse, aki az egyik meccsét öt szettlabdát hárítva nyerte meg.

Böczögő Dorina pedig a szerelmem... ♥ Annyira szép ez a lány, már Jakabos Zsuzsiból is kiszerettem miatta...:)

Elmondása szerint túlizgulta gyakorlatait, ezért nem sikerült továbbjutnia. De ez nem tompítja az érzéseimet...:)

---

Vasárnap reggel elég kótyagosan ébredtem, de nem volt mit tenni, fel kellett kelni. Igen: Nemzeti Sport, benzinkút. 

A fejem viszont majd szétrobbant, elszoktam én már a lumpolástól... :)

Az Algoflex viszont eltűnt a táskámból, de annyi erőm/kedvem/időm nem volt, hogy elmenjek valahová gyógyszerért. És nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de fájós fejjel mintha nem működne a lengéscsillapító, minden egyes lépésnél tovább sajog... :D

Na de kicsi kaja, sok víz, meg egy kis alvás, és valamennyire javult a helyzet.

Délután jött a Forma-1 Magyar Nagydíj. Hamilton nyert, de annak örültem, hogy Räikkönen és Grosjean a Lotusszal végig tartották vele a lépést, ők hárman állhattak dobogóra.

Láttam már rosszabb és jobb futamot is bőven, de még így 27. alkalommal is csoda, hogy a száguldó cirkusz sztárjait kishazánkban láthatjuk évről-évre.

Az olimpián pedig egy ezüst-, és egy aranyérem.

Ungvári Miklós cselgáncsban szerzett ezüstérmet, egész nap nagyon magabiztos és koncentrált volt, a végén sajnos mégis a grúz fiú nyert.

Kardvívásban viszont Szilágyi Ároné lett az aranyérem- hihetetlen, 20 évvel Szabó Bence barcelonai sikere után.

Egészen imponáló, már-már sétagalopp-szint volt a döntő. Belülről nyilván nem volt ilyen egyszerű. A cselgáncs és a vívás is olyan sportág, ahol kis túlzással lassítás után sem veszem észre a pontszerzést.:)

Horváth Mariann zseniálisan közvetített, "együtt élt a játékkal", a gyakran hiányolt riporteri lelkesedéssel pedig ezúttal nem volt gond..:)

A Himnusz-"remix" pedig példátlan...

Az Eurosporton  a paralimpiai bajnok Pásztory Dóra közvetítette az úszást, nagyon jól, még az sem zavarta meg őket, hogy egy műszaki hiba okán elég mostoha körülmények között kellett dolgozniuk.

Vízilabdában viszonylag sima vereség a szerbek ellen. Semmi nincs veszve, de rendezni kell a sorokat, nehogy baj legyen. Kézilabdában meg két góllal kaptunk ki a dánoktól a halálcsoportban, ami dicséretes eredmény, de gyilkos meccsek következnek.

Új arculattal dolgozik a közmédia. Szerintem eléggé "gyengus", amit viszont nem vágok: az emberkék a reklám-főcímben. Kik ők? Eltűnt személyek? Szülinaposok? Vagy Vagy hibátlanul töltötték ki a Nemzeti Konzultációt? :) Ha valaki tudja a választ, kérem jelezze!:)

---

Ma pedig már meló volt, reggel megint alig bírtam felkelni. 

Délután tesóm és sógornőm értem jöttek a munkahelyemre. Hazahoztak, kicsit dumáltunk, Hungaroring-élménybeszámoló, aztán visszaindultak.

Én a kádban kiolvastam a Sportot, ettem, most meg pötyögök.

Azt hiszem, így mára ennyi voltam.

HAJRÁ, MAGYAROK!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Ötkarikás szemmel

Részemről már Olimpia-lázban égek, de azért essék néhány szó a dolgos és nem annyira dolgos hétköznapokról is. Na meg persze a hétvégéről...:)

Vasárnap. Pakolászás-takarítás, alvás, és Forma-1. A bibi csak az volt, hogy utóbbi kettőt sikerült összevonnom...:/ :) A Forma-1 végére sikerült bealudnom, ezért csak a tiszteletkör alatt értesültem róla, hogy Alonso nyerte meg a Német Nagydíjat. Édes ébredés...:)

---

Hétfő. A közhiedelemmel ellentétben facebookon nem vagyok az a nagy jelölgetős fajta. De az alsó szomszéd lányok egyik barátnőjét kivételesen bejelöltem. Kedvesnek-aranyosnak tűnik, már amennyit eddig "beszélgettünk". Pár hétig nem igazolt vissza, ezért visszavettem a bejelölést. De aztán bejelölt ő, sőt adatlapján pont ráakadtam egy videóklipre, amire már rá akartam keresni, csak mindig kiment a fejemből. Szóval két meglepetés rövid időn belül, nem semmi volt. Még ha ez így leírva nem is olyan nagy sztori.:)

---

Kedd. Szeretek jókat beszélgetni. Szeretem, ha megnevettetnek. Ha pedig ez a kettő egyszerre teljesül, az nagyon jó. Ha pedig másoknak tűnik fel, hogy "fülig ér a szám", az a legeslegjobb...:)

Egyébként nagyon finom calzone-pizza volt az ebéd, már jó régen ettem, örülök, hogy újra sor került rá.

Este tesómék itt voltak, megnéztük együtt a Loki BL-meccsét. Alaposan visszavágtak az albán bajnok ellen, 3-0-ra nyertek Nyíregyházán, és jutottak a következő fordulóba.

Azért azt nagyon remélem, hogy ma az ETO ellen nem lesz részük sikerélményben...:)

---

Szerda. Délután nagyon lógott az eső lába, főnököm azt mondta, hogy ha maradok este 6-ig, szívesen hazavisz. Én mégis busszal mentem haza, kb. háromnegyed 5-kor indultam el. Így viszont hosszú idő után sikerült összefutnom András barátommal, tesómék vőfélyével, és váltottunk pár szót. És még az esőt is megúsztam.:)

---

Csütörtök. Munka után Dórival találkoztam. Annak ellenére, hogy korábban azt írtam, hogy mi nem beszélünk meg egymással találkát, mert amúgy is összefutunk, most mégis szervezkedtünk, mert az avon-rendelést ezúttal csak így tudta odaadni.

Persze egy picit beszélgettünk is, aminek nagyon örültem. És az általa választott tusfürdő is nagyon jó.:)

Este meccsek. Honvéd-Anzsi Mahacskala 0-4. A tévés szakértők szerint dicséret illeti a Honvédot. UGYAN MIÉRT? :O Ezt nem értem...

A Vidi viszont itthon 0-0-t játszott a Slovan Bratislava ellen, és továbbjutott. Nem a szívem csücske a fehérvári gárda, de egy szlovák csapat kiejtése klubszínektől függetlenül megsüvegelendő.:)

A két meccs alatt két doboz sert is elfogyasztottam, kb. többet, mint az EB alatt összesen. Na jó, a döntőt kivéve.:)

---

Péntek. Nagyon péntek volt. Nem tudom, hogy a sör, vagy a hétvégi fáradtság okán, de alig bírtam reggel felkelni... Már bőven bent voltam az irodában, mire teljesen sikerült magamhoz térnem...

Kettőkor aztán hazajöttem. Pedikűrre volt időpontom, elvileg 5-re, de megbeszéltük telefonon, hogy ha "üresedés" lesz, mehetek előbb is. Nem lett. És meglepetésemre egy fiatal srác, méghozzá a fodrászom fia a pedikűrös...:O :)

Este meg szembesültem a ténnyel, hogy elfelejtettem kenyeret venni. Ezért rendelnem kellett, aminek nem örültem... Most Anyu három hétre elutazott Sopronba szanatóriumba, így bőven igénybe fogom venni a különböző kajafutárok szolgáltatásait, de ez most így nem volt betervezve...

Elindult a foci NB1, háttérből azt is figyelgettem, meg egy inkább látásból ismert kolléganővel irkáltunk.

Aztán Olimpia, megnyitó. Fantasztikusan látványos volt, nagyon tetszett. Azon már ne lepődjön meg senki, hogy elaludtam rajta.

De reggel azért ismétléseket már láttam...:)

---

Ma a vasútállomáson indult a nap, lottót adtam fel. Aztán bolt, bevásárlás. Vettem konzervkaját. Így legalább ma biztosan nem kell rendelni...:)

Hazatérve Olimpia. Magyar "köztévék", Eurosport, és ORF.

Túl vagyunk az első magyar csalódáson: Cseh Laci nem jutott döntőbe 400 vegyesen. Pedig tapadt Michael Phelpsre, aki 8. lett, Laci csak 9., így nem jutott döntőbe. Váratlan eredmény, hihetetlen balszerencse...

Kővágó Zoltán diszkoszvetővel pedig nagyon csúnyán elbántak, hihetetlen, hogy a sportnak a dopping mellett lassan az antidopping is ellensége lesz...:/

Az Olimpiáról még majd természetesen fogok írni többször is. Sőőt valószínűleg két hetet leszek szabin a tervezett egy helyett, még az is lehet, hogy sűrűbbek lesznek a bejelentkezéseim...:)

---

Nemsokára Forma-1 Magyar Nagydíj időmérő. Ezen most nem szeretnék elaludni. Ja, és tesómék már megvették a "rendelésemet", jó kis ereklyével gazdagodik a gyűjtemény...:)

Este 7-kor meg Debrecen-ETO Gege barátomnál nézzük a meccset, jó lenne pontszerzéssel indítani a bajnokságot. Nem lesz egyszerű.

---

Holnap a futamon kívül semmi esemény. Hétfőn pedig megkezdem a szabi előtti utolsó hetet. Olyan érzésem van, hogy elég lassan fog telni...

---

"A mozgásállapot-változást okozó hatást erőhatásnak nevezzük."- alaptétel, általános iskolás fizika.

Egy doki születésemkor tett róla, hogy megváltozzon a "mozgásállapotom", nekem "csak" annyi a dolgom, hogy erős legyek. Ilyen egyszerű.:) Lásd még MC DC "a kezdet kezdetén a sorsom velem kib*szott."

A múlt héten azt írtam, hogy nincsenek lányok. Ez a poszt megmutatta, hogy nagyon is vannak.:)

Van, akinek a vagányságát szeretem, megint másnak a cserfességét, másban pedig az tetszik, hogy mindenről el lehet vele beszélgetni.

De olyan lány is van, akinek a huncut mosolyától vagyok kész teljesen...

Erősnek kell lenni, de ez egyedül nem megy.

Annak viszont örülök, hogy egyre több olyan emberke van körülöttem, akik "erőt adnak".

Na, ez most így nem lett teljesen értelmes, de remélem, valamennyire érthető, még ha hülyeségnek is tűnik...:)

Mára pedig ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Nagyüzem

Ma egy hete tényleg semmi nem történt. Pihi, net, tévé. Terveztem egy délutáni alvást, de az ágyig is lusta voltam elzarándokolni, meg aztán attól tartottam, hogy ha napközben alszom, éjjel nem fogok tudni, ezért aztán inkább tettem-vettem.

---

Ha a múlt héten azt írtam, hogy gyors és hosszú héten vagyok túl, azt most sikerült felülmúlni...

Hétfőn fél 5-ig voltam melóban, egy megbeszélt találkára sem értem oda, annyira belefeledkeztem egy-két telefonos tárgyalásba...

Eléggé lezsibbadva értem haza, semmi másra nem vágytam, csak egy kis relaxálásra. Kád szokás szerint teleereszt, ki nem olvasott Kisalföldek bevisz, és ott döglöttem-olvasgattam, mint utólag kiderült, több, mint másfél órát... Mindegy, jól esett...:)

Utána vacsi, tévé. Először volt egy '70-es évekbeli magyar film, amit képtelen voltam megfejteni, hogy miről szól... Aztán Kék fény.

Elfogták a pécsi pszichológuslány gyilkosát. Aki egészen véletlenül roma származású.

Nincsen cigánybűnözés- mondják az okosok. Azért nincs, mert nem minden cigány bűnöző. Akkor nincs cigányzene sem, szól a kontra, mert nem mindegy cigány zenész.

Én pedig csendben megjegyezném, hogy nem minden cigány pecsenye, és még csak nem is kerék...:)

Na de a viccet félretéve: ez valóban nem egy "klasszikus", cigányokra jellemző bűncselekmény, se bicska, se vasvilla, se réz... De azért mégiscsak megáll az ész...

Persze szólnak ismét a jogvédők, hogy "most megint van ürügy utálni őket, lehet gyűlölködni."

Egyrészt: a Gulag-regényeivel világhírűvé vált Szolzsenyicin megírta, hogy a "félelem gyűlöletet szül.". És ebben van "némi" igazság.

Másrészt, ha engem öt-hat roma körüláll, és azt mondja, hogy "engem fel kéne akasztani, mert nyomorék vagyok", akkor ők neveletlenek. Akkor ők NEVELETLENEK. Míg én, azáltal, hogy kimondom, hogy ők romák, rögtön RASSZISTA vagyok...

Ez a nem semmi, na...

---

Kedd. Távozás melóból háromnegyed 5-kor. Kifacsartan és hullafáradtan. Legalább a napot egy kedves kolleginával történt beszélgetés és cigi zárta, így azért nem volt vészes...

Este MSN. Facebookon... :D

---

Szerdán viszonylag hamar, negyed 5-kor leléptem, Gergő kolléga hazadobott. Másik Gergő barátommal sajnos lemondtam az esti találkát, nagyon fáradt voltam, egyszerűen nem bírtam volna másnap felkelni, attól tartottam.

Anyu azt mondta, hogy már elvesztette a fonalat a körülöttem lévő Gergőket illetőleg. Hát még ha azt tudná, mennyi Andi vesz körül... De ez ebben a formában nem is igaz... :)

---

Csütörtök. ETO-bérletvásárlás, és szurkolói ankét. 

Megkapták a srácok a bronzérmeket, bemutatták az újoncokat, ismertették a célkitűzéseket, az új biztonsági előírásokat, aztán lehetett kérdezni.

Senki nem kérdezett semmit, így aztán mehettünk haza Isten hírével.

Van új mez is, ami nem egy nagy eresztés, viszont a fehér jobban tetszik, mint a zöld, ez is ritka dolog...:)

Most kivételesen nem ittunk áldomást a bérletvásárlásra, mindhárman siettünk haza...

Itthon Anyu várt, és dinsztelt paprika. Ha ezt így kell írni... :D

---

Péntek. Fél 3-at terveztünk, fél 5 lett belőle. De azért Gergővel rögtönöztünk egy hétzáró, feszültséglevezető sörözést, ő persze sofőr lévén alkoholmentesen... :)

Aztán kimentem Anyuval Écsre.

---

Szombaton tehát otthon voltam. Házi kaja, beszélgetések Anyuval, kábeltévé-programozás, kutyu-macska... Ja: a facebookra feltöltött fényképen pózoló fehér kiscica gazdit keres ám! Tessék szólni, ha valakit érdekel!;)

Apámmal meg nem tudok mit kezdeni... És ez szar dolog... Nagyon szar... Ez van...

Délután visszajöttem Győrbe, útközben kétszer megáztam... Plázában adtam fel lottón, majd hazajöttem. Tévé, net, döglés...

---

Ma olyan fél 8 táján keltem, voltam a kútnál sportért. Most majd takarítás, kaja, délután Forma-1. Alonso indul Németországban az élről, örülnék, ha tudna nyerni...

Aztán pihi.

---

Jövő héten meló. Csütörtökön Anyu elmegy három hétre szanatóriumba Sopronba, hétvégén meg indul az Olimpia, a foci NB1, sőt Forma-1 Magyar Nagydíj is lesz.

Elég eseménydús hetek következnek.

---

Felírtam a puskacetlimre, hogy csajok.

De mivel hogy nincs senki és semmi, ezért nem írok semmit.

Jaj: azt mondjuk nem volt semmi, hogy ma a benzinkúton a kasszás lány előttem igazította meg a haját, nagyon dögös látvány volt... :D

És kb. ennyi.

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Gyors és hosszú

Most kivételesen vasárnap írom a heti összefoglalót, és kivételesen wordben. Mindennek oka van… :)

Vasárnap azért, mert tegnap is dolgoztam, és wordben azért, mert nem megy a netem…

---

Múlt szombat. Bajban vagyok. Szerintem semmit nem csináltam az égegyadta világon. Úgy volt, hogy tesómékkal találkozom, de nem értek ide, így aztán végigdöglöttem a napot.

Este nem volt még 10 óra sem, én már aludtam. Vagyis olvastam az ágyban…

---

Vasárnap. Kis gasztroblog.:) Kaját rendeltem a Pingwin szeráj nevű hamburgerestől. Nagyon finom volt a hambi, olyan igazi retrós, nagy barna zsemlével, amilyet anno a rendelőintézetnél lehetett burkolni. Például.:)

Rendeltem csokis-meggyes galuskát is, de nem tettek rá tejszínhabot, nekem meg nem volt itthon, ezért azt eltettem hétfőre.

Ettől a kis malőrtől eltekintve korrekt hely, szerintem fogok még onnan rendelni.

Ja, és van a kínálatban kürtös kalács is. Ezen meglepődtem…:)

Délután pedig sportnap.:)

Először Forma-1, Brit Nagydíj. Webber nyert, Alonso második, Fernandonak volt esélye a diadalra, sajnos a gumik nem bírták a gyűrődést.

Ezután maradtunk Angliában, tenisz, Wimbledon, férfi egyes döntő. Roger Federer nyert Andy Murray ellen, hetedik wimbledoni győzelmét begyűjtve ezzel. Tizenhetedszer nyert Grand Slam-tornát, és hosszú idő után visszavette a vezetést a világranglistán. Szimpatikus srác, nagyon örülök a sikerének, remélem, az olimpián is nyerni fog. Amit ugye ugyancsak a wimbledoni füves pályán rendeznek majd…:)

---

Hétfőn este villámlátogatásra befutottak tesómék, sőt itt is aludtak.:)

Kék fényt néztünk, beszélgettünk, aludtunk.:)

Kedden is itt voltak még bátyámék, csak este indultak vissza.

A hét elején facebookon terjedt a felhívás, hogy egy Kata nevű pécsi pszichológuslány vasárnap hajnalban egy születésnapi buliból nem ért haza, és keresik.

Hm… Sejthető volt, hogy itt a legrosszabb fog bekövetkezni, egy pszichológus nem szokott csak úgy eltünedezni…

És valóban, meg is találták a holttestét, gyilkosság áldozata lett… Az ész megáll…

Különböző netes fórumokon olvastam, hogy sokan okolták a barátait, hogy miért nem kísérték haza, hiszen tudták, hogy veszélyes környéken át vezet az útja…

Persze-persze, veszélyes környék, de azért az csak nem jut az ember eszébe, hogy bárkit megerőszakolnak és megölnek…

A barátoknak is bőven megvan most a maguk baja, felesleges még lelkiismeret-furdalást is kelteni bennük…

A másik: egyfolytában Pintér Sándor belügyminisztert idézik, aki megválasztásukkor megígérte, hogy két hét alatt rend lesz az országban, és erre…

Egyrészt, nem szerencsés egy ilyen tragikus eseményt „átpolitizálni”. Pintér hülyeséget mondott, nem teljesült az ígérete…

Ez olyan, mint amikor az akkori ellenzék évek múltán kérte számon Lendvai Ildikó 2002-es ígéretét, miszerint „nem lesz gázáremelés”.

És bármennyire tragikus esemény is, egyszerűen nem várható el, hogy minden buliból hazainduló fiatal mellé rendőrt állítsunk…

---

Fazekas Róbert aranyérmet nyert a 2004-as athéni olimpián diszkoszvetésben. Az aranyérmét doppingvétség okán elvették, el is tiltották.

2008-ban Pekingben már újra ott volt, ha jól emlékszem, 8. lett.

Most elég bíztató formában készült Londonra. Szurkoltam is neki, hogy mutassa meg ennyi idő távlatából is…

Erre most lekerült az olimpiára nevezettek listájáról, doppinghasználaton érték, persze a B-próba még hátravan.

Nem tudom, hogy ennyire naiv, vagy ennyire ostoba, esetleg ennyire gátlástalan.

Nem mintha bármelyik is megnyugtató opció lenne…

A 2004-es olimpia szörnyű volt a magyar doppingvétségekkel.

Most olyan déjá vu-érzésem lett…

---

Szerda.

Hm… Kis kanyarral indítok…:)

Van egy elméletem a – hogy fogalmazzak? – „kihívóan öltözködő” lányokról. Szerintem kimondva-kimondatlanul van egy szint. Amit egy pasinak el kell érnie, hogy megnézhesse őket. Ha megütöd a szintet, dicséret a nézés, ha nem, akkor perverz állat vagy…:)

Na, én ha jól emlékszem szerda reggel láttam egy lányt a buszmegállóban.

Olyan szűk farmer volt rajta, hogy csak na… Mindent de mindent sejtetni engedett…:$ :)

Ami furcsa volt: kínosan ügyelt arra, hogy akár lépésenként igazította meg válltáskáját, így takarva el fenekét/popsiját/seggét, ahogy tetszik…:) – a segg túl „durva”, a popsi túl „nyálas”,a fenék túl hivatalos. De ez leginkább popsi volt…:)

Ezt azóta nem tudom hová tenni, hogy mi volt… Ennyire szégyenlős volt? Kényelmetlenül érezte magát? Ez rejtély…:) És nem, nem arról van szó, hogy feltűnően bámultam volna, annál tovább csinálta ezt a sajátos „koreográfiát”…

Vélemény?:)

Este Szuperkupa-döntőt néztem, Vidi-Debrecen Fehérváron. A házigazdák nyerték a kupát tizenegyesekkel. Én pedig hoztam az „EB-formát”: a büntetőpárbaj előtt bealudtam… De azért jó volt újra „magyarfocit” nézni…:)

---

Csütörtök. Este magyar csapataink nemzeti kupaszereplését követtem figyelemmel. Az MTK Szlovákiában kiesett, az ETO helyén induló Honvéd meg albán ellenfelét kiejtve továbbjutott. A következő ellenfele a híres-hírhedt Anzsi Mahacskala, Dzsudzsák egykori, és többek között Samuel Eto’o mostani klubja lesz. Nem semmi…:)

Jaj… Vass Ádám magyar válogatott labdarúgó az olasz Bresciától Romániába, a CFR Cluj csapatához szerződött. Az együttest annak idején még Kolozsvári Vasutas néven alapították. Ádám annak rendje és módja szerint le is nyilatkozta, hogy nagyon boldog, hogy „magyar városban” futballozhat. Hm… Mondjuk úgy, kijelentésével igencsak megosztotta a román sajtót…

A meccseken természetesen elaludtam. A kanapén ébredtem fel hajnali 2 magasságában. Fogmosás, számítógép kikapcs, és alvás… Azt sem tudtam, hol vagyok…:)

---

Péntek.

Méghozzá Péntek 13.

Végülis nem volt peches nap. Csak szar. Ilyen szót pedig nem illik papírra (képernyőre) vetni…:D

Szóval nagyon sok dolgunk volt melóban, és még péntek délután se nagyon dőlhettünk hátra…

---

Így aztán szombaton is mentem dolgozni, hogy a heti lemaradásaimat valamennyire „egyenesbe hozzam”. Csak nagyjából sikerült.

De szombaton már tényleg hulla voltam…

Délután plázáztam, kaja, vásárlás, a Lipótiban meg lottó, és kávé.

Itthon pedig ültem és néztem ki a fejemből. Már jó pár hete telik semmittevéssel a hétvége. Jó lett volna tegnap este is kimozdulni valamerre, de annyira lemerült az aksi, hogy jobb volt így. Este 9-kor már az ágyikóban voltam, és az új FourFourTwo-t olvastam. Nagyon érdekes volt.:)

Azért valamikor már jó lenne valamiféle kiruccanást beiktatni, ez a nyár eddig nem valami fergeteges…

---

Ma csak benzinkútnál voltam, 10 óra alvás után álmosabb vagyok, mint tegnap…:/ :)

Délután pihengetek…

---

Szerintem nem nagyon volt még ilyen eszméletlen gyorsan telő, mégis baromi hosszú hetem. Ambivalencia. Innen a cím…:D

Na… Wordben több mint két oldal lett, és az mp3-lejátszó tanúsága szerint 58 perce pötyögök…:)

Egyébként: lehet, hogy lesz majd valami fejlemény. Észre fogjátok venni. És nem csak itt!;)

De ha aktuális lesz, majd mesélek!:)

Mára ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)