Na, ez most megint egy elég furcsa bejegyzés lesz. Ez ugye nem egy sportoldal, de azért most mindenképpen az Olimpia lesz a középpontban, de mivel ez nem egy sportoldal, nem tényszerű eredménylistát fogok írni, hanem afféle szubjektív "benyomásokat".
---
Először is: döbbenten olvastam, hogy Bochkor Gábor a Bumeráng című műsorában cikinek nevezte, hogy Horváth Mariann riporter élőadásban megkönnyezte Szilágyi Áron vívó aranyérmét, és ha mellette lett volna, biztosan felpofozza.
Nos... Már az is elég gusztustalan dolog, hogy egy nőt megütne.
De hogy az nem jut el az agyáig, hogy az Olimpia a sport ünnepe, és ott csúcsra érni nem csak a győztesnek, hanem szurkolók millióinak jelent rengeteget, egészen döbbenetes.
Biztosan van valamiféle "viselkedési kódex" sportriporterek számára, de ez engem nem érdekel. Legyen színes, érdekes a közvetítés, a riporter pedig "éljen együtt" az eseményekkel, ne legyen olyan monoton és unalmas, mint például Mezei Dániel, vagy Deák Horváth Péter.
Sokáig azt gondoltam, hogy Bochkorban jóval több van a rádiós bohóckodásnál... Most már erről annyira nem vagyok meggyőződve...
---
Az Olimpiát kiemelt figyelemmel követem a labdajátékokat.Egyelőre vegyes a kép, kézilabdásaink három meccsből egyet nyertek, a horvátok ellen elég lélektelen volt a játék.
A vízilabdás lányok szintén egyszer nyertek. Kína ellen is sokáig vesztésre álltak, majd végül megfordították a meccset, szerintem csak azért, mert a végét direkt nem néztem meg...
A vízilabdás fiúk két vereség után gólgazdag meccsen verték Romániát. Száz év után nyitottuk a játékokat két vereséggel, ami nem jelent semmit, két vereséggel tudunk olimpiát nyerni, már megmutattuk.
De valami még hiányzik... Nem tudom, mi az, remélem Kemény Dénes okosabb nálam... Na jó, ez egészen biztos... :)
---
Úszás. Szegény Hosszú Katinka talán túlvállalta magát, így érem nélkül tér haza, Cseh Laci pedig a poklok poklát megjárva végül egy bronzéremmel jelezte, hogy számolni kell vele.
A fiatal Kapás Bogi pontszerző.
---
Gyurta Dániel pedig OLIMPIAI BAJNOK! A még mindig csak 23 éves sportoló 200 méteres mellúszásban lett bajnok, 8 évvel azután, hogy Athénban nagy meglepetésre érmet szerzett. Akkor talán nem sikerült megfelelően kezelnie a sikert, rengeteget szerepelt a médiában, a Barátok köztben, itt-ott-amott. Aztán pár évvel ezelőtt hihetetlen céltudatossággal jelentette ki, hogy Londonban bajnok lesz. A profi és elszánt nyilatkozatok kemény munkával társultak, és a várt siker megérkezett: Dani győzött. Jó volt nézni az úszását, a megnyilvánulásait, szerintem legenda született....
Gyurta egyébként aranyérmének másolatát el szeretné küldeni tragikusan fiatalon elhunyt barátja és riválisa, a norvég Alexander Dale Oen szüleinek. Nagyon szép, méltó gesztus, ami nem tetszik, hogy a magyar média már fair play-díj után kiált... Nem hinném, hogy ezt ki kell mondani, ha valaki méltónak találja rá, megkapja, de a cél ezzel a gesztussal teljesen más...Szántó Dávid pedig nappalijában közvetítette Gyurta úszását, a videó fel is került a Youtube-ra, a fiatal riporterről meg le is szedték a keresztvizet. Pedig semmi fricska nincs a történetben, annyi az egész, hogy megígérte Daninak, hogy fogja még az ő olimpiai döntőjét közvetíteni. Megtette. Az más kérdés, hogy a közvetítés még így is felülmúlta Deák Horváth "teljesítményét".
Ja: Aczél Endre elhíresült jegyzete, mely szerint "ha tíz méterrel tovább tart a verseny, nem Gyurta nyer.", igazából annyira kicsinyes, hogy szóra sem érdemes. Gyurta nem 210 mellen versenyzett, ha meg ott versenyzett volna, nyilván a taktika is más... :)
---
Ugyancsak le a kalappal Joó Abigél előtt! A fiatal magyar cselgáncsozó a későbbi győztes amerikai lány ellen sérült meg, a vigaszágon sérült lábbal, egy porcleválás után folytatta a viadalt. Egy lengyel versenyzőt még legyőzött, majd világ-, és Európa-bajnok francia riválisával már nem bírt, így végül az ötödik helyen végzett.
Eredménye több, mint fantasztikus, egy képzeletbeli aranyérem kijár neki. Ahogy a demotiváló fényképén olvasható: "A fájdalom elmúlik, a dicsőség örökre megmarad." Mennyire igaz...
---
Ezen a héten nem írtam le napi bontásban, hogy melyik nap mi történt. Felesleges lett volna. Minden nap meló, utána itthon gyorsan kiolvastam a Nemzeti Sportot, majd néztem az Olimpiát.
És ennyi volt, tényleg... :)
Kivéve tegnap. Munka után pláza: kávé-lottó, majd ücsörgés a bejáratnál, több ismerőssel is összefutottam.
Hazaindulva bedöglött a busz, amin ültem, mentesítő járattal értem haza.:)
Itthon este a tévé előtt megittam egy szabadságindító sört. Nyertem vele még egyet. Ezért bontottam egy újabbat, amivel ugyancsak nyertem.:)
Így viszont a lottót valószínűleg bukom, mert kitöltés közben kértem a Jóistent, hogy hadd nyerjek már valamit. Nyertem. Két doboz sört... :D
---
Ma már voltam a városban, este meg majd ETO-Haladás focimeccs, utána meg talán Katáékkal találkozom.
Holnap Écs, kinézek apámhoz.
Aztán két hét szabi.
Nagyon vártam már, nagyon jól fog jönni, és viszonylag eseménydúsan fog telni.
Tuti megyek Anyuhoz Sopronba, esetleg Szombathelyre is elnézek. Lesz élményfürdő, meg persze olvasás, PlayStation, és sok-sok alvás is.
Augusztus 18-tól meg újra extrém motorsport-fesztivál az ETO Parknál. Az utcánk végén... :P
Meg van egy-két függőben lévő blog-téma is, majd talán jelentkezem egy-két különkiadással.:)
Azt írtam már, hogy Olimpiát is fogok nézni?:)
Na, ennyi mára!
Jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése