Na...Ezt is elértük... Ma van a 28. születésnapom. Ez valahol szörnyű. Már tényleg nem mondhatom, hogy a 20, vagy a 25 van közelebb, vészesen közeleg az a bizonyos harmadik X.
Már lehet, hogy írtam: sokminden kimaradt az életemből, sokm érdekes dolog viszont megtörtént velem, összességében nem panaszkodom...
Egyik ismerősöm mondta, hogy ne legyek pesszimista, becsüljem meg azt, ami van. Hát igen: bár mozgássérült vagyok, segédeszközt nem használok, sok barát, érdekes/értékes ember vesz körül, ennek nagyon örülök.
Amikor születtem, újra kellett engem éleszteni, és szedtek már ki totálkáros Trabantból is. Tehát: nincsenek véletlenek...:)
Hm...Január 19: egy napon többek között James Watt-tal, a ma élő emberek közül pedig nagy hirtelen Jenson Button jut eszembe, aki egy évvel idősebb nálam, és már 2000 óta a Forma-1-ben versenyez, talán idén is marad.
28: gondolkodtam, hogy miért olyan "érdekes" nekem ez a szám. Aztán rájöttem: annak idején 1987-től 1992-ig Pestre jártam suliba, a Mozgásjavító Általános Iskolába. És ott nem jelünk volt, hanem számunk. A ruháimba, törölközőbe, egyebekbe volt bevarrva/írva a 28-as szám... Még mindig van G. Gábor 28 feliratú kispárna-huzatom.
Csak ma már egész mást jelent...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése