Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes jó barátok voltak. Szerették egymást zrikálni, nem mentek a szomszédba egy kis tréfáért, ha arról volt szó. Mint Gerhard Berger, az egykori Forma-1-versenyző, és Ayrton Senna. Egyszer az osztrák egy pucér nő képét ragasztotta a mit sem sejtő Ayrton útlevelébe, akit persze a repülőtéren az útlevél-vizsgálók pirulva hívtak félre. Máskor a brazil helikopterről szó nélkül egy tóba dobta Berger brifkóját. :)
Valószínüleg egyikük sem ismerte a két magyar költő barátságát, eddig én sem. :)
Hogy ketten milyen tréfákat agyaltak ki egymásnak, jól mintázza az alábbi, Kosztolányi által írt Nyár, nyár, nyár című vers. (Nem kamu, utána lehet nézni! :))
Nyár,
A régi vágyam egyre jobban
Lobban,
De vár, még egyre vár.
Kár
Így késlekedned, mert az éj sötétül.
Az élet
Siralmas és sivár
Enélkül.
Gigászi vágyam éhes, mint a hörcsög,
Görcsök
Emésztik s forró titkom mélye szörcsög.
Mostan hajolj feléje.
Közel a lázak kéjes éje.
Akadrod?
Remegve nyújtsd a szájad és karod.
Itt az ital illatja tégedet vár.
Nektár.
Te
Hűtlen, boldog leszel majd újra,
hidd meg.
Idd meg.
Kééész! :) Hatalmas.... :)
Öreg halász és a tó
1 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése