Három a magyar...

Tartozom egy vallomással: szeretem Magyarországot. Szeretem, hogy az utcán ismerősökkel találkozhatok, szeretem, hogy magyarul szolgálnak ki egy boltban, reggelente magyar újságot olvashatok. Ja, és az ETO-meccsek nélkül sem tudnék létezni... Emiatt nem szeretnék külföldön dolgozni, élni. Mondjuk mozgássérültként, kommunikációs szakember, és német nyelvtanár végzettségekkel szerintem elég nehezen is boldogulnék...
Szóval, szeretek itt élni. De hogy itt olyan ostoba emberek vannak, mint sehol máshol a világon, ebben biztos vagyok...
Három aktuális példa erre:
1. emberünk 2 darab 54 ezer forintos bankjegyet fogad el, és próbálja meg beváltani a postán. Akitől kapta, persze bőszen tagad, testvére szeméttelepen találta a pénzt, és csak "mutiból" adott az öregnek. Most a Sodexho (ha jól írom...) cég felelősségét vizsgálják, ők két évvel ezelőtti (!) reklámkampányukban használták a bankókat, melyek behajtva a sok nulla miatt a 20ezresre hajaznak...
2. 100 forintnak 50 a fele... Jaja, a két vagy több gyereket nevelő szülők családi pótlékja jövőre ennyivel emelkedik. 2 deci kóla, nesztek... Nem mondhatja senki, hogy januárban nem lesz emelés... Pff...
3. srác egy furgont vezet. Autópályán trafi: 213 km/h a végeredmény. Tiltakozik, nem fogadják el... A márkakereskedő igazolja, hogy az autó nagy duzzogva 170-et tud, a büntit természetesen törlik...
+1: egy -amúgy az előző kommentben is szereplő- ismerősöm meséli, hogy egy megyénkbeli oviban a gyerekek nem láthatták a Mikulást, mert "károsan hat a személyiségükre"... Ez már beteges... Csak annyit mondok erre: Predomestos... Nem kell érteni, majd megkeresem... :)

Amúgy ezzel kellett volna kezdenem, de Anyu szerencsére egyre jobban van, lassan a hazamenetelről is beszélhetünk! :)

Végül a nap mondása: "Amatőrök építették Noé bárkáját - profik a Titanicot."