Szomorú vasárnap

Hosszas szervezés után sikerült összehozni tegnapra a Forma-1-es bulit. Vegyes volt a társaság, a becsvölgyei, és a hungaroringes társaságból is összeverődzünk páran. Volt kaja, pia, nő (Fanniii.. :) ;) ), meg két kiskölök is sokat tett a jó hangulat érdekében.
Egy emberke kivételével mindenki Massának szurkolt. Aki Hamilton győzelméért szorított, ő Kimi-pólóban feszített: nem akarta, hogy csapattársa fossza meg finn kedvencét a világbajnoki címtől. Hja, nem vagyunk egyformák... :P
Végülis nem sikerült... Pedig egy kanyaron, centiken, nüanszokon múlott. Glock utolsó körét nem értem, nagyjából 40 másodperc előnyt sikerült "leadnia". Hogy direkt vagy véletlenül, azt már sosem tudjuk meg. Lehet mondani, hogy ha Glock kimegy a boxba, akkor esőgumikon nem csúszik meg. De akkor nincs ott, és nincs miről beszélni. Lehet mondani Massa "tankolócső-ráncigálását", mogyoródi motorhibáját: ha csak az egyik nincs, akkor tegnap Felipe könnyei helyett brazil szambát láthattunk volna...
De nem láttunk. És sajnálom nagyon, de legalább tavaly Kiminek meglett, idén pedig Kubicára, és Vettelre "büszke vagyok"... :) Hamilton megelőzése többet jelentett számomra, mint bravúros futamgyőzelme. Nagy ember lesz, hajrá, Sebastian! Meg Robert...
Ki sem tudom számolni, mennyit kell még aludni a 2009-es szezon rajtjáig. Sokat mérgelődök rajta, miatta, de hiányzik, már most...

Ui.: Dóri örülök, hogy újra hallottam rólad... :)