2013. február 26., kedd

Cipő és én

Zenei ízlésem eléggé szerteágazó. Hallgatok "tüctüc", diszkó, rock, alternatív, sőt mulatós zenéket is, szóval nem nagyon vannak műfaji korlátok.
MP3-lejátszómon külön mappája azonban mindössze a Lordnak, az Eddának, A Republicnak, és a Children of Distance-nak van. (utóbbiak egyébként számomra az utóbbi évek pozitív megjelenése: jó zenék, sokatmondó szövegek, sőt a facebookon is folyamatosan kommunikálnak rajongóikkal.)
De így jobban belegondolva a legtöbb személyes emlékem-élményem a Republichoz köthető. 
Ezek közül "szemezgetek", ahogy mondani szokás- a teljesség igénye nélkül.
---
A zenekarral először Pesten, általános iskolai tanulmányaim idején találkoztam, a tanítónéni hozott be egy kazettát. Gondolhatjátok, mekkora flash volt egy 9-10 éves srácnak énekelni, hogy "aki hülye, az is marad", meg hogy "beleköpök a nagy Dunába."
Elindult a mandula.
---
A rádiós kívánságműsorok, tapadás a magnó "felvétel"-gombjára onnantól kezdve évekig.
Fülhallgatós-zenehallgatós merengések. Szinte folyamatosan.
---
A '95-ös kézilabda VB. Magyar ezüstérem Bécsújhelyen. Szállt a kismadár,  én megszerettem egy sportágat.
(Érdekes, hogy van több kézilabdameccsen hallott zene, amik így "rögzültek". Ha meghallom őket, a Magvassyban érzem magam, látom a meccsek előtt melegítő, utána ünneplő lányokat, érzem a vax popcornnal keveredő illatát. Nem semmi.)
---
Gimis évek... Jaj... Amikor egyik cimbinek teljesen váratlanul megtetszett a 16 tonna című  szám, és hangosan szerette volna meghallgatni. Vasárnap délután volt, betetettem az ügyeletes tanárnővel a kazettát, hogy "küldeném Balázsnak névnapjára." Májusban.:)
---
Koncert Nyúlon. 2000 szeptember 30. Utána mentünk haza Écsre, megnéztük a sydney-i olimpia kézilabda-, és vízilabda-döntőjét. Aztán aznap indult tesóm Németországba, első külföldi munkahelyére.
Republic-koncert. Nyúlon. El sem hiszem...:)
---
Egy újabb koncert Móron. Pár héttel ama bizonyos mészárlás után. Akkor ismertem meg kedvenc Kutya barátosnémat..)
De voltunk győri MSZP-kampányzáró koncerten is....:)
---
Bicebóca Klub. Szilsárkány-Dör-Csorna. Sok kedves emberke, sok-sok Republic-hallgatás.
---
Ugyanez Becsvölgyén. Amikor már "nem voltunk szomjasak", elkezdtünk Republicot hallgatni. Aztán azon sopánkodtunk, hogy valaki cseréljen CD-t, mert nagyon "kötélfonó" a zene.:)
---
Gurul a kő. Ha feldobod, száll fel az égig!
Nem eshet le!
Gyógyulj meg, Cipő!

2013. február 25., hétfő

Kicsit megkésve

Tegnap kitört rajtam a kétoldali lustaság, így a blogbejegyzés is elmaradt. Most pótolok. Elég sok dolgot írtam fel a puskacetlimre, van olyan kulcsszó, amit már nem is értek, szóval az nagy valószínűséggel kimarad!:)
Múlt vasárnap tesómék személyében váratlan vendégeim érkeztek.:) Azt írta facén, hogy majd beszélünk, de az meg sem fordult a fejemben, hogy személyesen, úgyhogy nagyon örültem!:)
Egyébként vinyót takarítottam, pizzát rendeltem, és bemutattam tesóméknak készétel-konzerv gyűjteményemet. Ezután megbeszéltük, hogy jó lesz, ha egy-két alapdolgot inkább megtanulok főzni.:)
---
Hétfő. Hétfőn is, meg a rákövetkező 2 napon is reggel 7-től 18.45-ig dolgoztam. És roppant büszke voltam magamra. A mínuszóra-ledolgozás nem halad a kívánt ütemben, ezért stratégiát váltottam, de erről majd később!:)
Nagy érdeklődéssel figyeltem a héten Oscar Pistorius bírósági meghllgatását. Végülis szabadlábon védekezhet, ami annyira nem meglepő, pénze van, sokan tisztelik pályafutásáért, szóval ez belefért.
Ha már szabadláb: Kiss Ádám ki is írta facebookra, hogy hogyan védekezhet szabadlábon, ha nincs is lába? Na igen, az izléstelenség határát súroló poén. DE a bejegyzés alatt olyan kommentek voltak, hogy az agyam eldobtam... Hogy ez az összes sánta kigúnyolása, meg kérjen bocsánatot a mozgássérültektől... Csak jelzem: tőlem ne! Szabályosan gyűjtöm a "béna-vicceket", nincs ezzel gond. Ha kikérném magamnak, akkor sem tudnék gyorsabban futni, egyenesebben menni, stb...
-
Nagyon nincs jól Cipő, a Republic énekes-frontembere. Sajnálom őt, és szorítok neki, hogy gyógyuljon meg! Volt olyan időszak az életemben, amikor rengeteget adott nekem a zenéje, voltam több koncerten is, nincs ezzel gond...
Csak az lenne nagyon fontos, hogy akarjon meggyógyulni... Mármint... Ő a hírek szerint annyira nem... Na, szóval a lényeg, Veled vagyunk, Cipő!
-
ETO-s szurkolói ankét is volt hétfőn, amin "munkahelyi elfoglaltságom okán" nem vettem részt. Sajnálom, állítólag nagyon jó volt...
Meg felírtam a papíromra, hogy "meglepő". De nem tudom, min lepődtem meg...:)
-
Hétfőn volt életem eddigi egyetlen (majdnem) volt barátnőm névnapja! Háhá... Ez több mint 10 éves történet, mit ne mondjak elég emlékezetes, majd alkalomadtán elmesélem! Egy kedves ismerősöm ötlete nyomán Tévedések vígjátéka lesz a címe. Ez biztos!:)
---
Kedd. Megmagyarázhatatlan okból kifolyólag nagyon negatív hangulatban indult a nap. Aztán ez szerencsére gyorsan elmúlt, a kedves kollégák és kolleginák gyorsan felvidítottak!:)
Délután 4-től lakógyűlés lett volna, amit ugyancsak kihagytam. 4-kor kezdődött, és 8 előtt lett vége, amikor hazaértem. Szerintem nem döntöttem rosszul!:)
Tesómékkal beszélgettünk, tojást főztünk, aztán ők visszaindultak.
---
Szerda. Az ETO a Ligakupában, a Barcelona BL-ben szenvedett vereséget. Szerencsére nagyon ritkán fordul elő, hogy két kedvenc csapatom egyszerre kikap. Az ETO Egerből, a Barca az AC Milan otthonából távozott pont nélkül. Micsoda nagyságrend....:)
 Továbbra is tagja vagyok a képzeletbeli "100%-Ant-T/1-Klubnak", azaz nem szeretem, ha valaki saját kedvenc külföldi focicsapatáról többesszám első személyben beszél. "Mi milanisták levettük a pályáról Messit!" "Végre ti köcsögbarcások is tudjátok, hogy milyen érzés, ha csalnak a bírok. Hala Madrid. Géza Mucsaröcsögéről" Szánalmas!
Na mindegy. A Ligakupa baromira nem hoz lázba, a BL-ben meg még lesz egy visszavágó. Mondjuk az ETO-nak is. De az tényleg nem köt le! De ott mehet a T/1!:)
-
Egyik ismerősöm facebook-adatlapján ismerősei között megláttam egy srácot a Real Madrid stadionjában pózolni a barátnőjével. Még mondtam is, hogy "Ja, mer' az ETO Park az snassz, mi?" Jobban megnézve rájöttem, hogy kapufa, mert a srác nem volt más, mint az ETO egyik válogatott focistája!:)
Ja, és gázórát is diktáltam! Ez lényeges infó!:)
-
Miért kell mentegetőznöm azért, ha tetszik valaki? Ez akár a hét kérdése is lehetne!:)
 Igyekszem nem bohócot csinálni magamból pincsikutya módjára, ezenkívül teljesen oké a dolog... Szerintem...:)
---
Csütörtök-péntekről nincs "összefüggő" listám. Azt tudom, hogy csütörtökön besokalltam, nem túlóráztam, pénteken meg később mentem dolgozni, mert a kéményseprő jött éves ellenőrzésre. 8 és 9 között ígérkezett, 8.56-ra itt is volt. Korrekt!:)
---
Jaj, ez a nemttommilyen szervezet nemtommilyen vezetője.... Bocs, nem ér annyit, hogy ráguglizzak... Etika-tanár ne cigizzen, ne nézzen pornót, és ne legyen gyerektelen, és elvált sem! 
Nem, nem akarok etika-tanár lenni, meg aztán a felsoroltak közül csak elvált nem vagyok... De kitalál ilyenm saját maga által is abszurdnak tartott feltételeket, amiket aztán visszavon, de azért fenntartja őket! Hát agyeldobás, komolyan mondom...:)
---
A múlt héten említett dilemmám. Két igen és egy tartózkodás szavazat érkezett. És a nem győzött. Az egyik igen érvrendszerében volt egy nagyon lényeges pont, ami döntött!:)
---
A fent említett taktikaváltás: 3 nap van a hónapból, abból egy délután meccs, egy másikon találka egy ismerőssel, szóval nem most fogok sok mínuszt lefaragni. Inkább a következő 4 hónapos ciklusban igyekszem pluszórákat gyűjteni. Okosabb nem jut az eszembe!:)
---
Hála és köszönet a legnagyobb magyar bank munkatársának, aki egy hónap után képes volt lenyomni egy k*rve enter-t, így két fizetési felszólítás után a biztosító megkapta a pénzemet! Köszönöm, tényleg!
---
Szombaton nem dolgoztam, a plázában ügyintéztem. Azaz vettem apánknak kártyát Anyu telefonjába, nyiratkoztam, adtam fel lottót, és ennyi!:)
Aztán siettem haza, mert Honvéd-ETO MK-meccs volt a tévében. Vagyis nem volt. Mert a hó miatt a kispesti műfüves pályán játszották a meccset, ahonnan a Sport TV nem tud közvetíteni. Halasztás? Szóba se került... Nem értem ezt a sietséget, se VB, se EB a nyáron... Na, nem mintha az elmúlt 27 évben bárhová is kijutottunk volna...
Még jó, hogy a foci a szurkolókért van... Te jó ég, mi lenne, ha nem így lenne!:)
Egyébként a visszatérő észt játékosunk, Tarmo Kink góljával 1-0-ra nyertünk, visszavágó szerdán Győrben.
Ja: a kispestiek hazájában bundázással gyanúsított olasz újonc játékosa 11-est hibázott. Morbid!:D
A meccs után mostam, meg megint jöttek tesómék, picit tudtunk beszélgetni!:)
---
Tegnap. Az ETO Parkban vettem két pöpec ETO-pólót, leadtam a recepción egy volt ETO-focista hozzánk bedobott levelét, bevásároltam, aztán kajáltam a CBA-ban. Huh, de degeszre ettem magam...:)
Délután döglöttem, olvastam-tévéztem, 1-2 - három...:) - sör is lecsúszott, jó gyorsan eltelt a nap!:)
---
Ma meg amolyan hétfő volt. Történt persze jóó dolog is!:)
Egyébként elég nyomott és fáradt voltam/vagyok, biztos túlpihentem magam...:)
De azért 1-2 órát ma is sikerült faragni!:)
---
Huh, mára azt hiszem ennyi! Lehet, hogy lehetett volna érdekesebb is, de mára ennyi tellett!:)
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. február 16., szombat

Három Oscar

Vasárnap az eredeti terveknek megfelelően nem csináltam semmi érdemlegeset. Elmentem a kútra Sportért, rendezkedtem, pihentem. Emellett nyertem a lottón. Vagyis Anyunak lett kettese, de hát ez nem meglepő, ezekkel a számokkal havonta legalább egyszer jön valamilyen nyeremény...:)
Emellett még sajtos virslit sütöttem, iszonyatosan kreatív kezdek lenni a konyhában!:)
Este pedig megnéztem az Oscar című vígjáték francia változatát Louis de Funes-vel a főszerepben. Háát... Nem tudom... Nem volt rossz, de azért még mindig az amerikai, Stallone-féle amerikai változat az egyértelmű favorit.
---
Lemondott XVI. Benedek pápa. Ez elég meglepő, váratlan fejlemény, ő mindösszesen a második pápa, aki lemondott, és nem haláláig állt a katolikus egyház élén.
Hivatalosan egészségi állapotával indokolta a döntést. Az összeesküvés-elméletek világát éljük, nem kizárt, hogy van más is a háttérben, de ezt gondolom soha nem fogjuk megtudni.
Mindenesetre kíváncsi leszek, hogy a leendő egykori pápának lesz-e kapcsolata a külvilággal, milyen "szabályok" fognak rá vonatkozni, milyen színű reverendát fog hordani (állítólag erről is bőszen találgatnak), és hogy ki lesz az utód. Vagy inkább milyen nemzetiségű...
---
Nem politizálok. De azt le kell írnom, hogy láttam a tévében a Hallgatói Hálózat egyik "szóvivőjét" studióbeszélgetni. Bohóc. A riporternőről hírtelen rá váltott a kamera, és azt láthattunk, hogy mosolyogva nyelvet öltöget...
Szánalmas volt, de nagyon!
---
Tök furcsa, hogy akik csak felületesen ismernek, az első benyomásuk a leggyakrabban az, hogy én egy "rendes srác" vagyok. 
Nyilván jobb, mintha az ellenkezőjét gondolnák, meg bízom is benne, hogy tényleg így van, de azért nagyon furcsa ezt hallani/olvasni. És köszönet érte.:)
---
Kikerülhet a birkózás az olimpia programjából. Ez a sportág már az ókori görög játékokon is jelen volt, most azonban veszélybe került (jelen)léte, a wakeboard, fallabda, a "3 a 3 ellen"-kosárlabda" és társaik bőszen kopogtatnak bebocsátásra várva, a birkózás pedig kikopni látszik...
Nagy kár lenne érte. Egyrészt ha máshol nem, az olimpia "világában" adni kellene a hagyományokra. 
Bár ha jobban belegondolok, ez is hiú ábrándnak tűnik!
Gondoljunk csak bele: 1996-ban mindenki azt várta, hogy a 100 éves jubileum kapcsán Athén kapja az olimpiát, mégis a Coca-Cola-főhadiszállás Atlanta lett a befutó!
Vagy: az ókorban olimpia idején fegyverszünet lépett életbe, a XX. században pedig a két világégés miatt olimpiák maradtak el, illetve nemzetközi konfliktusokra hivatkozva játékokat bojkottáltak.
Ezzel csak annyit akartam mondani, hogy pénz beszél...
A birkózás egyébként tipikusan az a sportág, aminek nem nagyon értem a szabályait, de nagyon tudok szurkolni!:)
Magyarország egyébként rendkívül sikeres ebben a sportágban. A 100. magyar olimpiai aranyérem 1972-ben München Hegedüs Csaba révén birkózásban született meg, de már személyesen emlékszem Sike András '88-as szöuli aranyára, '92-ben Barcelonában Repka Attila-győzelmére, vagy a jobb sorsra érdemes Farkas Péter éremharapdálós ünneplésére...
Szóval kár lenne érte, na...
---
Nagyon belevetettem magam ebbe az eszperente-témába. Tegnap már egy dalszöveg-átiraton is agyaltam, a gáz "csupán" annyi, hogy elfelejtettem, mi volt az...:)
---
A héten egyébként kissé megfeneklett a mínuszóra-eltüntető hadművelet. Csak egyszer voltam sokáig, akkor főnököm negyed 7-kor dobott haza. 
Ma pedig nem is mentem, fáradt voltam, inkább aludtam...
De még van két hetem, szóval még nincs minden veszve!
A maradékot meg ugye szabiból fogom kiíratni.
Ez mondjuk annyira nem nagy baj. Nagyobb nyaralást úgysem tervezek. A "Kivel? Miből? Hová?"-kérdések megválaszolása segít a probléma megoldásában.
Mondjuk tesómékat majd azért szeretném meglátogatni...
Ja, és legalább már a reggeli kelés nem okoz -akkora- problémát, a héten minden nap terv szerint keltem!
---
Elindult a BL. A Barca még nem lépett pályára, így csak háttérből nézegettem a meccseket, úgy néz ki, tényleg kezdek kicsit kiégni, hiányoznak a koleszos meccsnézések. Ma este azért a győri kéziscsajok Larvik elleni BL-meccsét megnézem!:)
---
Valentin-nap. Nyekk. No comment... Egy kollégámat elkísértem virágboltba. Ennyi.:)
---
Egy elég otromba "poént" írtam ki facebookon Oscar Pistorius esete kapcsán. Tényleg sajnálom, elnézést mindenkitől, a posztot töröltem!
A dél-afrikai végtaghiányos atléta a hírek szerint több lövéssel agyonlőtte barátnőjét, az első információk alapján véletlenül, aztán kiderült, hogy valószínűleg előre megfontolt szándékkal.
Soha nem volt a szívem csücske a srác. 
Egy sérült sportolónak szerintem semmi keresnivalója az épek olimpiáján. Ha "lebőg", akkor "felesleges" volt a felhajtás, ha túl jól szerepel, akkor meg "jaj, mert neki előny a speckó műláb".
Szóval nehéz ebből jól kijönni, neki sikerült!
Aztán paradox módon a paralimpián kikapott, és épp az ellene is gyakran felhozott, speciális művégtag okozta előnyre hivatkozott legyőzője kapcsán. Ez nem volt igazán sportemberi viselkedés...
Mindenesetre Lance Armstrong után egy újabb ikon van letűnőben. 
Részemről szorítok a srácnak, hogy kiderüljön, hogy "csak" egy otromba baleset történt...
---
Anyunak ma van a születésnapja... Ma lenne 61 éves...
Nagyon furcsa a múltidő, és a feltételes mód... :(
Halála óta rengetek baráttal, haverral, ismerőssel beszélgettem...
Két dolog. Sokan mondták, hogy az évfordulók "nehezek" lesznek. 
Ez stimmel. Még az átlagosnál is többször eszembe jut, és nagyon-nagyon hiányzik...
A másik pedig az elengedés. Tudom, hogy meg kell próbálni elengedni, ez nem kérdés. 
De még mindig nem sikerült...
Ha valahonnan hazaérek, még mindig bevillan, hogy felhívjam, elmeséljem neki, hogy merre jártam, megkérdezzem tőle, hogy minden okés-e. Aztán persze gyorsan rájövök, hogy semmi nem okés...
Vagy: hiába csak 1-2 napot volt nálam hetente, ha mondjuk kimegyek a konyhába, eszembe jut, hogy ott tesz-vesz valamit, vagy a nappaliba lépve, hogy ücsörög a kanapén...
Szóval iszonyatosan nehéz... Az Écsen létről nem is beszélve...
---
Szóval ma nem mentem dolgozni, de Écsen sem voltam, apuval megbeszéltük, hogy majd inkább jobb időjárási viszonyok között menjek, most elég veszélyesek arra az utak és a járdák...
Helyette az ETO Parkban voltam, elég eseménydús "kirándulás" volt.
A postán kezdtem, csekkeket fizettem be.
Aztán találtam egy fodrászatot. Bemenni nem mertem, mert éppen csak nő vendégek voltak, semmi utalást nem láttam arra, hogy az egyben férfi fodrászat is. 3-4 ezer forintot meg nem szívesen adnék egy gépi hajvágásért, akármilyen jól is néz ki a fodrászcsaj!:)
Ezután CBA, bevásárlás. Csak annyi volt a probléma, hogy elfeledkeztem róla, hogy egyedül, és nem kocsival vagyok, kicsit sok dolgot vettem, mármint főleg súlyra: konzerveket, stb.
Könyvesbolt. Akciós a Káma Szutra!:) Az elején leírják, hogy egyes pózok kipróbálása nem ajánlott, ha nehézséget okoz a mozgás! 
Hát belelapozva elmondhatom, hogy jogos a felvetés!:)
Ebédeltem is, napi ajánlat 890 forintért. Finom volt, laktató volt, csak annyi volt a gondom, hogy nehéz volt az evőeszköz. Ilyet sem pipáltam még...:)
Majd felvettem a lottónyereményt, vagyis visszaforgattam újabb szelvénybe, meg tippmixet is adtam fel.
Az ETO Shopban láttam egy nagyon pöpec pólót, az ETO két bajnokcsapatának címerével, meg az aktuálissal.
Nem is volt drága. A gondom mindösszesen annyi volt vele, hogy a nyakán lévő cédulán rajta van, hogy "Lady Fit", vagy valami ilyesmi. És magamtól nem tudtam eldönteni, hogy ez egy női póló, avagy egy márkanév...:)
Aztán hazajöttem, csak egyszer estem el út közben, és csak az egyik ujjamat törtem el majdnem... De talán rendben vagyok!:)
---
Ma még csekkrendezgetés, meg egy hét után lepakolom a szárítót. Már egészen biztosan megszáradtak a cuccok!:)
Aztán ugye kézimeccs, meg alvás. Be kell hozni a lemaradást, bár a tegnapi 10 óra szunya nem volt rossz....
Holnap ugye elmegyek Sportért, meg megnézem a Mónitól kapott filmet. Meg még mindig van rendezkednivaló!
És "főzök" is. Azaz konzervet melegítek. Babgulyás, töltött paprika, lecsós rizs, vagy borsófőzelék a választék...
Jaj, mit nem adnék Anyu vasárnapi húsleveséért...:(
 ---
És megint az a helyzet, hogy kb. hétfő reggelig nem fogok élőben senkivel sem beszélni! Ez azért elég gáz... Na mindegy...
Egyébként jött egy elég "érdekes" felvetés. 
Ide nem akarom leírni. De ha privátban rákérdezel, megírom. De vannak emberkék, akiknek akkor sem írnám le, ha rákérdezne.:)
Mindenesetre pár emberke véleményére kíváncsi lennék!
Na, és ennyi voltam mára!
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. február 13., szerda

Lejegyeztem Nektek meg nekem

Szeretek írni. Ezzel pusztán annyi a bökkenő, hogy az újságíráshoz műveletlen vagyok.
Régebben írtam verseket - hogy stílusos legyek: ezekbe egyes bennfentesek beleleshettek -, de nem voltam velük megelégedve.
Nagy álmom egyszer valamikor egy regény-szerűség megírása, de az sem úgy megy, hogy leülök, megírom, és kész.
Ugyancsak érdekes lenne novellákat írni, szoktak is lenni rokkantak számára irodalmi pályázatok, lehet hogy valamikor majd kipróbálom magam. 
Időnként itt a blogon is szeretnék kisebb "kitérőket" tenni.
Most is egy afféle stílusgyakorlat következik, melynek előzménye valóban egy mókás beszélgetés, SMS-váltás, és facebook-kommentek. 
Ezekből kiindulva kreáltam a reggeli buszozás alatt ezeket a kis irományokat.
---
Kedden kebles emberek -mellesleg helyesek- eszperente nyelven csevegtek. Szertelenek, eszetlenek, megnevettettek. 
Nem veszekedtek, kedvesen ment eme terefere. 
Megtetszett, ellestem, lelkesen belekeveredtem.
---
Este lelkes csemete nekem eledelt szervezett. Lencse. Rengeteg. Nem leves, de megeszem, s vele kenyeret kebelezek be.
---
Elmerengtem. Mely nyelven lehetne e-kkel zengzetes eszmecsere?
Vettel! Merkel! Nektek nem menne!
-Fenster, Fernsehen, Verkehr...- gyenge, gyermeteg...
É-vel különben sem ér!
Lengyel? Lehetetlen... Vedel velem kedvvel, de nekem e-vel nem felel.
Legyen cseh? Esetleg!
"Megszeretted e cseh remeket!" Ser. Herb. 
Nedved! Lenne kedved Neked e gyepen pettyest kergetve sert vedelve perecet eszegetve...?
Nem lenne? 
Nesze...
----
Kellene egy menyecske! Legyen meztelen!
Kerek melle, feneke fedetlen! Kedvem meredeken emelkedne. 
Legnemesebb testfelem belehelyezem, testnedvek keverednek...
Nem! Nem perverzkedek!
Befejezem!
Nyekk!
Ende

2013. február 9., szombat

Szösszenek

Irigyelhet engem a Kedves Olvasó: mindig csupa "kedves ismerős"-ről, meg kedves kollégáról/kollegináról írok. Egyrészt ez így van.:) Másrészt valahogy tartok attól, hogy embereket név szerint említsek itt a blogon. Furcsa módon kb. két esetben szoktam nevet említeni: ha valaki nagyjából 
lesz*rja, hogy mit és hol írok/írnak róla, vagy ha tudom, hogy olvassa/követi/figyeli a blogot.
És még az a furcsaság ebben, hogy ha valakiről esetleg kedves dolgokat írok, nem azért írom, mert tudom, hogy XY olvassa, és örülni fog neki, és akkor be akarok vágódni nála... Egyszerűen csak velem kapcsolatos, engem érintő és MEGérintő dolgokról írok, és szeretnék a pozitívumokra fókuszálni.
De az is igaz, hogy valamiről viszont esetleg kellemetlen írni, de "kikívánkozik" a dolog...
---
Mindig irigyeltem azokat az embereket, akik anyukájukkal és apukájukkal egyformán jól kijönnek. Nekünk ez sajnos nem igazán adatott meg.
Sokáig azt hittem, hogy milyen jól tudom kezelni a helyzetet, hogy nagyjából csak Anyuval jövök ki. Aztán rá kellett jönnöm, hogy nem az én "helyzetkezelésem", hanem Anyu szeretete, és önzetlensége volt. Apuval nem igazán beszélünk egy nyelvet, de szerintem mindkét fél azon van, hogy ez megváltozzon. Csak hát közös "élményanyag" híján ez elég hosszadalmas menet. De rajta vagyunk az ügyön...
---
Szépség.
A lány új fényképet tölt fel magáról facebookra. A fotót reggel, kávéivás közben, a telefonomon veszem észre. Az állam leesik, a mobil majdnem a kávéban landol. (a félreértések elkerülése végett: a másik kezemmel a kiskanalat fogtam, és a kávét kavargattam. :D). Mondjuk ennek a telefonnak a székekykáposzta elég volt, örülök, hogy nem kínáltam meg egy kis kávéval is.:)
Na de lényeg a lényeg: este megírtam a lánynak a véleményemet, aki valami olyasmit írt, hogy "pedig semmi extra..."
Most attól az eshetőségtől eltekintve, hogy a lány esetleg azért írta, hogy én erősködjek, hogy "PEDIG DE!" - nem hiszem, hogy az én dicséretemre lenne rászorulva:) -, azon gondolkodtam, hogy a szépség ennyire relatív lenne? 
---
Kérdezz-felelek
Anno még boldogult főiskolás koromban egy este szobatársam azzal állított be, hogy elhívta vacsorázni három kedves csoporttársnőjét. Ennek én nagyon örültem, mert szeretek új embereket megismerni, ha meg még nőnemű is az illető, akkor az már hab a tortán.
Na, a lányok valóban nagyon kedvesek voltak, viszont elmondhatatlanul unalmasan telt az este. Komoly hasznát vettem, hogy idegen nyelv szakra jártam, az este folyamán ugyanis unaloműzés gyanánt bedobtam szinte az összes szóbeli nyelvvizsga kérdést, persze magyarul, hogyaszongya: 
- Vannak háziállataitok?
- Hány testvéretek van?
- Ki a kedvenc színészetek? 
stb. :)
Ez a történet jutott eszembe, amikor elkészítettem a blog előző posztban beharangozott partneroldalát. A történet egyszerű: kérdéseket tehettek fel nekem, rólam, a blogról, bármiről. Bizonyos keretek között bármire válaszolok.:)
Jobban megnézve rá kellett jönnöm, hogy kissé talán tinipicsás, akarom mondani fiataloknak - nálam fiatalabbaknak :) -  szóló az oldal, de azért lehet ezt máshogy is csinálni!:)
Mondjuk nekem biztos soha nem lesz tükörben mobillal fényképezős-csücsörítős profilképem, de ezt talán mindenki túléli!:)
Egyelőre ide kattintva tudtok kérdezni, de majd igyekszem modulként is feltenni ide a blogra, csak most ahhoz lusta vagyok!:)
---
MC DC
A héten valamelyik nap volt egy riport a tévében a hozzám hasonlóan fogyatékkal élő nagydumás freestyle rapperrel. Elmesélte, hogy elszórta szinte minden pénzét, elmaradoztak a barátai, szóval most mindent kezdhet előlről.
Jó, ez elég gáz, de szerintem az valamilyen szinten még jó is, hogy kiderült, kik az igaz barátok. Emellett elmondása szerint hónapok óta együtt él egy lánnyal. Szóval velem ellentétben nem pusztán fogyatékkal él...:) Aki akkor ezek szerint biztos nem a pénzéért szereti. És ez jó.:)
Robinak sok sikert az újrakezdéshez, a "Cseppje a tengernek" című számért pedig hatalmas köszönet, az nálam máig valamiféle "aksitöltőként" funkcionál...:)
---
Tetszési index
Ha egy lány nekem megtetszik, akkor 10-ből 9-szer a lány vagy időszámításunk előtt óta párkapcsolatban él, vagy házas, és/vagy gyereke van.
A 10-ből 1-et pedig nem érdeklem. Vagy engem ő. Vagy mittudomén, ebbe most belekeveredtem...:)
---
MSN
Megszűnt. Vége. Nincs már. Te jó ég, régen mennyit csüngtem rajta... :)
Hehe... Viszonylag későn találkoztam ezzel a fantasztikus technikai vívmánnyal. Fősulin épp haver gépén babráltam valamit, amikor megjelent az üzenet, hogy "Eszter bejelentkezett".
Én meg persze írtam Eszternek, hogy "Szia! Pisti nincs a gépnél, én egy haverja vagyok!" Biztos nem nézett hülyének. Egyébként a húga volt...:)
---
Puncimágnes
Az általam a múltkor leírt kifejezés szinte szájhagyomány útján terjed. Kb. a második legnépszerűbb kifejezés a blogon a "tevepata" után...:)
Írjak vagányabb, szókimondóbb posztokat? Nem, továbbra is azt fogom írni, ami eszembe jut.:)
---
Fáradtság
"Kicsit" nem úgy alakult az év vége, ahogy elterveztem. Így aztán jóval túlhaladtam éves szabadságkeretemet, amit most hónap végéig kell valamennyire egyenesbe hozni. Viszonylag jól is állok, a héten számításaim szerint 12 óra minuszt dolgoztam le.
Viszont hullafáradt vagyok.
Jellemző, hogy egyik este betettem a DVD-lejátszóba egy amolyan felnőttfilmet. Mert ugyebár egy jó szex az okosok szerint elfeledtet bút-bajt-fájdalmat, stb.
Na most az történt, hogy két perc és... Na, nem az amire egyesek bizonnyal gondolnak...:) Meguntam két perc után. És lefeküdtem aludni. Ez már a vég kezdete...:)
---
Fénykép
Tegnap este egy fényképalbumot lapozgatva találtam egy rakás elfeledett régi fősulis képet. Az egyik fotón egy lánnyal vagyok rajta. Már nem emlékeztem a fotóra, sem a lány vezetéknevére.
Írtam is egy srácnak, aki biztos ismeri a hölgyet. Elküldtem az üzenetet, majd a srác fényképei között rá is akadtam a leányzóra, és a homlokomra csaptam, hogy igen, ő az...:)
Hihetetlen, hogy idén már annak is 8 éve, hogy diplomáztunk... :O 
---
Nincs harag
Egyik kedves kolleginám - :) - a héten ünnepelte névnapját. De nem tudtam megköszönteni, mert élőben nem nagyon szoktunk beszélgetni, az ismerőseim között pedig nem találtam. Gondolkodtam is rajta, hogy biztos megbántottam valamivel, de nem tudtam rájönni...
Aztán tegnap este lájkolta egy fénykép alatti hozzászólásomat. Gondoltam akkor csak nincs harag, küldtem is neki egy üzenetet. Kiderült, hogy eltűnésének prózai - és technikai - oka volt, de korrigáltuk a dolgot.:)
És tök jót beszélgettünk, olyan kedves dolgokat írt rólam, hogy komolyan, meg sem érdemlem...:$ :)
---
Csúsztattam
Ma pedig dolgoztam. A mínusz óráimnál per pillanat csak a munkám több, így bementem egy kicsit utolérni magam. Negyed 7-től 2-ig voltam. Szerintem nem is olyan rossz teljesítmény!:)
Ja, és felhívnám a figyelmet a negyed 7-es kezdésre! Igen, tegnap és ma is sikerült fél 5-kor felkelnem, kicselezve a szundi-gombot!:)
Hasznosan, és viszonylag gyorsan telt a nap, ebédkor ráadásul pizzáztunk a lányokkal, szóval teljesen jó volt.
Aztán elmentem az Árkádba. Egy kávé mellett kitöltöttem egy "tutibiztos" tippmix-szelvényt, aztán elmentem feladni. A lottózóban kiderült, hogy nyertem egy ezrest a jokeren. Hogy hogy csináltam, nem tudom, fogalmam sincs, mit kell ilyenkor nézni...:)
Aztán Spar.
Na, az vicces volt!
Annyian voltak, mint az oroszok, a kasszánál kb. 30-an voltak előttem a sorban.
Már csak kb. négyen voltunk, amikor leesett, hogy ez gyorspénztár. Azaz max. hatféle cucc lehet a kosaramban, nálam meg volt kb. kilenc.
És kiálltam a sorból. Nem tudom, ilyenkor mi a módi, de annál fáradtam voltam, hogy egy pénztárosnéni esetleges szidalmait hallgassam.
Így lettem a szomszéd sorban körülbelül az 57.!
És: nem várom el, esküszöm, de tök jól esett volna, ha valaki szól, hogy "Na gyere, Te botcsinálta MC DC-utánzat,  láttam, hogy már fél órát álltál sorba, előre engedlek, úgyis tele van a kocsim!" Végigvártam még egy sort, kifelé jövet leültem egyet pihenni, aztán hazajöttem.
Ma már nem megyek sehová, maximum kimosok egy adagot. A héten még nem mostam!:)
Holnap elmegyek Sportért, lesz egy kis ügyintézés, azonkívül pihi, rendrakás, és ennyi.
Ja, és megnézem még a Stallone-féle Oscar francia eredetijét, Louis de Funes-vel a főszerepben. Nagyon kíváncsi vagyok rá!
Szóval lehet, hogy ezt még ma megejtem!:)
Uhhh... Mennyit írtam, Te jó ég!
Ennyi mára!
Mindenkinek jó hétvégét, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. február 4., hétfő

Hónalákapás

Igen, tegnap eléggé világvége-hangulatban voltam. Meg ma is. Újabb hullámvölgy, hülye gondolatok, stb. Nem voltam valami jól. 
A blogbejegyzés alapján ezt többet megéreztétek, és rámírtatok, nagyon szépen köszönöm.
Egyik rendszeres olvasómtól Mónitól például egyfajta motiváló videót kaptam, amit ígérem, meg fogok nézni, de tegnap nem volt hozzá hangulatom. De mindenképpen pótolni fogom, sőt a véleményemet is le fogom írni!:)
Helyette a Ted című filmet kezdtem el nézni... Nos, hát nem egy "filmtörténeti ópusz", ráadásul amilyen az én formám, pont úgy volt karcos a lemez, hogy a film végét nem tudtam megnézni, de azért reménykedem a happy end-ben.:)
Ja, és tegnap a rántotta nagyon jól sikerült, megbolondítottam sonkával-fokhagymával, és nem égett le a konyha!:)
---
Ma délelőtt érdeklődött egy kollegina emailben, hogy hogyan telt a hétvége. Elég szűkszavúan válaszolgattam, mert egyrészt elfoglalt voltam, másrészt sok pozitívumot tényleg nem tudtam volna írni, a negatívumok meg... Ja, hát ezt így nehéz elmondani...
De ő is megérezte válaszaimból, hogy valami nem stimmel, és ez is jól esett...
Aztán apámmal is beszéltem telefonon. Nos, ebben nem volt sok köszönet, semmi vita, leb@szás vagy ilyesmi nem volt, csak hát ő is elég járatlan az ügyintézésekben, meg én is, ami az elég döcögős összecsiszolódás mellett eléggé zavaros kommunikációt okoz. Na, ez eléggé értelmetlen így leírva, de én azért értem. Remélem, hogy Ti is!:)
---
Aztán ma "megismerkedtem" egy nagyon aranyos kolléganővel. Na, ez így ebben a formában tán túlzás, indokolt az idézőjel, mert nem ismerkedtünk meg, csak amellett a lány mellett ült, akivel pár szót váltottunk. És így vele is váltottam pár szót. 
A nevét - ami amúgy teljesen véletlenül megegyezik az általam facebookra az emailt belinkelt dal címével :) - sem tőle tudom...:)
Kedves, aranyos, mosolygós, picit felvidította ő is a napomat. És ennyi.
---
Jaj, a tegnapi "párkapcsolatos" megjegyzésemhez. Már többször utaltam rá, hogy eddig 32 év alatt összesen három hétig éltem párkapcsolatban. Bár ezt így elég mókás kijelenteni, az a három hét is komoly túlzás.:)
Sok lánybarátom volt/van, de általában/gyakran/szinte soha nem merek lépni. Evvan. Nem döntöttem el, hogy egyedül fogok meghalni, mindent meg fogok tenni, hogy ez ne így történjen - vagyis az eddigieknél többet...:) -, de hozzá vagyok szokva, fel vagyok készülve erre az eshetőségre. 
Meg aztán így harminc felett, nulla tapasztalattal, elanyátlanodott anyuci pici fiaként nem vagyok egy puncimágnes, ezt kimondhatjuk...:)
Ja, és az itt leírtakat kéretik nem összekötni az előző bekezdéssel, csak így tudtam kötni dramaturgiailag ezt a bekezdést!:)
Köszipuszi!:)
---
Délután egy ismerőssel éppen egyszerre indultam el melóból, aki felajánlotta, hogy elvisz a biztosítóba, ahol dolgom van. Köszönettel elfogadtam.
Ott aztán a kedvenc ügyintézőnknél voltam, nagyon rendes volt ma is, mindent intézett, minden kérdésemre válaszolt, azt csak remélni tudom, hogy apánk is elégedett lesz.
Aztán Vendelin, feszültséglevezető kávé, és Nemzeti Sport.
És napra pontosan  öt éve kezdtem dolgozni mostani munkahelyemen.:)
Ennek örömére holnaptól mínuszóra-eltüntető hadműveletbe kezdek, "kicsit" megcsúsztam, hó végéig korrigálnom kell.
---
Nincsenek véletlenek. Éjjel azt álmodtam, hogy fodrásznál vagyok. És tényleg hosszú a hajam...
Nincsenek véletlenek. A konyhában zenét hallgatva épp a Magna Cum Laude Színezd újra című száma közben könyököltem rá az mp3-lejátszómra, és újrakezdődött a lejátszás. Vettem az adást, igyekszem újraszínezni, meg van fakulva rendesen....
---
Hamarosan, talán még a héten indul a GosziBlog mellett egy "partneroldal". Részletek nemsokára!;)
---
És annyira jó, hogy vagytok, és akarva-akaratlan a hónom alá kaptok, ha "zuhannék"...
Köszönöm mindenkinek!
---
Mára ennyi is voltam.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. február 3., vasárnap

Fogalmam sincs, mi legyen a címe ennek a bejegyzésnek... ;)

Hétfőn sikerült megvalósítani a terveket. Lefekvés időben, pihenés, relax. Igen ám, de valahogy mégsem volt túlzottan eredményes, vagyis hatásos: a héten szinte minden nap sikerült "rátapadnom" a szundi-gombra, és így jóval később keltem fel a tervezettnél.
---
Kedden mostam. Meglepő? Nem.:) Most épp az itthoni "játszóruhák" kerültek sorra. Jóval több cuccom van, mint gondoltam, már csak valami rendszer kell, ami alapján elpakolom őket. Az sem lesz piskóta...
Más. A neten barangolva egyre inkább azt kell észrevegyem, hogy nekünk magyaroknak valahogy nincs humorérzékünk. Nem értjük a poénokat, nem akarjuk venni a lapot, mindig a "belekötnivalót" keressük. 
Mostanában nagyon rákaptam ezekre az úgynevezett "troll-oldalakra", ahol persze mindenféle f*szság van, egy szót nem kell komolyan venni, mégis vannak "okosok", akik ezt nem fogják fel. Például, hogy Bajzát jobb csatár, mint Messi, mert az argentin még nem volt gólkirály a magyar bajnokságban. Nyilván ökörség, pihentagyú szöveg, de persze be kell írni, hogy "Jaj, azért a spanyol bajnokság színvonalasabb". Vagy: Nagy Laci több gólt lőtt Barca-mezben, mint Messi. És akkor megy a komment, hogy "dehát kézimeccsen nem ritka, hogy valaki 10 gólt dobjon, fociban már egy mesterhármas is csodaszámba megy. Gyökerek!" Ha ezt nem írja le, egészen nyilvánvalóan hülyén halok meg... :( :D
---
Szerdán meló után felhívtam a vodafone-ügyfélszolgálatot, mert a díjcsomagváltás kapcsán túlfizetésem keletkezett. Az összeget sajnos nem tudják jóváírni a következő számlán, hanem majd át fogják utalni. Kb. 1 hónap múlva. Kicsit döcögős és rugalmatlan volt az ügyintéző hölgy, de azért csak sikeres volt az ügyintézés. 
Mármint eddig...:)
Este pár ismerőssel facén ment üzenetváltás, meg Real-Barca Spanyol Kupa-meccset "hallgattam" a tévében. 1-1 a vége, a visszavágón talán a katalánoknak áll a zászló, de nem lesz sétagalopp, az egyszer biztos!
---
Csütörtök. Kiírtam az üzenőfalra reggel, hogy "A pasik nem olyanok, mint a parkolók, nem a rokkantak a legvonzóbbak."
Szoktam viccelni azzal, hogy mozgássérült vagyok. Ha nem viccelnék, akkor is az lennék. Szóval akkor már inkább viccelek vele. Bár tudom, ez elég fárasztó volt...:)
Mindenesetre egy-két ismerősömtől kaptam vigasztaló-biztató üzeneteket, pedig tényleg nem volt "hátsó szándékom" a szöveggel, csak valahogy a buszon ücsörögve bevillant...
Az más kérdés, hogy mostanában valamilyen szinten tényleg magam alatt vagyok... Már nem hiszek benne, hogy párkapcsolati "státuszom" valaha is megváltozna, de ez már egy másik történet...
David Beckham a Paris Saint-Germain csapatához szerződött. Egyelőre öt hónapos szerződést kötött, és mintegy 1 milliárd forintos fizetését alapítványoknak ajánlja fel.
Beckhamat lehet celebnek, divatmajomnak tartani, de amit emberként és sportolóként letesz az asztalra, azért minden elismerést megérdemel. Igazi példakép. Szerintem.
Meló után meg postán voltam, és csekkeket adtam fel... Pff...:/
Megtudtam, hogy márciusban Children of Distance-fellépés lesz Győrben. Tudom, hogy én nem vagyok "célközönség", de tetszenek annyira a szövegeik-zenéik, hogy szívesen meghallgatnám őket...:)
---
Péntekre sajtótájékoztatót harangoztak be a Győri ETO FC-nél, meglepetést ígérve. Azt hittem, hogy a visszatérő észt Tarmo Kink, és az újonnan érkező szlovák Marián Had mellett valami meglepő igazolást jelentenek be. 
De nem: bemutatták a Happy Gang együttes "ETO-dalát", ami a "Fiatal szerelem" című dal átirata. Első hallgatásra kifejezetten giccsesnek tűnik. Másodikra szintén. De meg kell hagyni, elég fülbemászó zene, most már nagyon tetszik, a klipje pedig kifejezetten "meccsre csalogató", bejövős...:)
"Elszállni tilos, reménykedni kötelező!"-szól a mottó, ezzel maximálisan azonosulni tudok. Azt remélve, hogy nem iszunk előre a medve bőrére, és nem lesz hatalmas pofáraesés a vége. Azért csak nem!:)
---
Tegnap Écsen voltam apámnál. Elég "érdekes", vagy inkább morbid volt a dolog, szokás szerint, volt, amikor nem tudtam, hogy sírjak-e, vagy röhögjek. 
De ezt inkább nem írom le, mert alapvetően nem vidám dolog...
Kicsit megcsúsztam, és csak a 16.10-es buszra tudtam kiindulni, így aztán bukó lett volna az ETO-Podgorica BL-meccs.
De szerencsére écsi szomszédunk észrevett a buszmegállóban. Épp Győrbe tartott, és elvitt a kórházig. Így aztán a második félidőt már meg tudtam nézni, és láttam, ahogy lányaink leiskolázzák a tavalyi BL-győztes csapatot.
Hivatalos voltam egy szülinapi buliba, de aztán lemondtam. "Kicsit" lehangolt idegállapotban, és fáradtan értem vissza Győrbe, nem lettem volna jó társaság.
Olvastam-neteztem-tévéztem, altató gyanánt két doboz Kozelt megittam, majd nyugovóra tértem. És valamennyire most kipihentnek érzem magam, de ez persze majd jövő héten derül ki, hogy mennyire van így!:)
---
Ma olyan 8 körül felkeltem, lebattyogtam Sportért, és egyelőre kb. ennyi történt. 
Mindjárt rittyentek valami ebédet (rántottát), aztán pakolászok, talán még csendespihenő is lesz. 
Este Valcea-Fradi, meg alvás.
És mára ennyi.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

2013. január 28., hétfő

Multiplex élmény

Tegnap délelőtt sikerült mindent megcsinálnom, amit elterveztem. Rendrakás, takarítás, kis pihengetés, ebéd... Aztán délután 3 óra előtt találkoztam Harcsi barátommal, és a pláza felé vettük az irányt.
A kötelező Nemzeti Sport beszerzése után egy kávé és egy kóla társaságában kitöltöttünk egy-egy tippmix-szelvényt. Öt meccset játszottam meg, 500 forintos téttel, 7000 lett volna a nyeremény, és egyedül az Inter-meccset nem találtam el. Na mindegy, régóta szerettem volna Gergővel tippmixelni, legközelebb sikerülni fog.:)
Ezután a mozit vettük célba, ugyanis Gergővel, anyukájával,  húgával és még egy ismerősükkel megnéztük a Nyomorultak című filmet. 
De előtte még szerelmes lettem a narancsárus lányba! ♥ Huh... Annyira jól nézett ki, hogy nagyon... :$ 
Na, szóval zárójel bezárva!:) 
Nem tudom, mikor voltam utoljára a pláza mozijában, komolyan, képtelen vagyok rájönni... Azóta is évek teltek el, hogy egyáltalán moziban voltam.:) 
Jellemző, hogy a büfénél meg kellett kérdeznem az árusító csajtól, hogy a kiírt dolgok micsodák... Aztán persze maradtam a jól bevált popcornnál...:)
Aztán kaptam még egy közepes, 0,75 literes kólát is, ennek még jelentősége lesz!
Kezdve azzal, hogy a nézőtéren kabát, hátizsák, popcorn-, és kóla-pakolászás közben attól féltem, hogy valamivel leborítom a mellettem ülő idegen urat. Szerencsére megúszta(m).
A film elején Gergővel hoztuk a formát, akkut röhögőgörcsben törtünk ki: telefonomról kiírtam facebookra, hogy Nyomorultak- Gergő és én. Elég viccesen nézett ki!:)
Huh... Hát a film maga szép volt, látványos volt, nekem nagyon tetszett. Nem nagyon szeretem a feliratos mozikat, de ez persze egy musical-adaptáció esetében "elnézhető".
És teszteltem "angol-tudásomat" is: hát voltak szavak, mondatfoszlányok, amiket megértettem volna felirat nélkül is, de az egészhez kevés lettem volna...
És bevallom férfiasan, nem emlékszem az eredeti történetre, de alkalom adtán igyekszem bepótolni, és elolvasni Victor Hugo regényét...
Szerelem, ármány, intrika, gonoszság, emberség, sok minden benne van ebben a filmben, tényleg csak ajánlani tudom!
És hát le kell írnom, hogy nekem, a szóviccek és verbális humor fanatikus hívének volt egy kedvenc párbeszédem is a filmben.
Amikor Gavroche elviszi Cosette-nek Marius levelét, és Jean Valjean átveszi, elhangzik az alábbi dialógus: 
-Levél a barikádról.
-A barikámról? 
Remélem tényleg ez volt odaírva, és nem csak én képzeltem be magamnak...:)
A film után aztán Gergőék hazahoztak, itthon meg sok elfogyasztott koffein hatására nem bírtam elaludni. Fél 1 után tettem le az újságot, hogy "na most már aludni kéne..."
---
Reggel meg 4.40-re volt beállítva az ébresztő, és 7 után keltem fel...:O
9-re beértem dolgozni, de az odaút... Hát az nem volt gyenge, volt olyan szakasz, ahol a kerítésbe kapaszkodva oldalazva mentem... De így is kb. ötször elestem, kicsit megrántottam a csontjaimat, de talán túlélem...
Az úttestre meg nem mertem kimenni, nem hiszem, hogy túl sikeresen manővereznék az autók között...:/
Eseménydús és érdekes nap volt, viszonylag gyorsan letelt. 
A végén munkatársam eldobott egy buszmegállóig, így az újabb bukfenceket megúsztam.
Mára már nincs semmi más tervben, kaja, fürcsi, net, tévé, na meg persze alvás minél előbb, és minél többet!:)
És hogy miért posztolok ma is? 
Fogalmam sincs, ihletem támadt!:)
Na, de ennyi is voltam!
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. január 27., vasárnap

600.- Barnabás emlékére

Eredetileg lett volna egy amolyan áthidaló "bridge post", hogy ez a 600. bejegyzés, de jó, de szuper, meg ilyenek... Aztán máshogy alakult...
Mindenesetre tényleg ez a 600. bejegyzés. Ami szép kerek szám...
---
Elöljáróban annyit, hogy a fekete farmer kimosása nem teljesen úgy sikerült, ahogy elterveztem, kicsit most olyan "koptatottnak" néz ki. De pont nem ment annyira tönkre, hogy kidobjam...:)
---
Kedd. De jó kis napnak indult... Még mindig a szülinapi élménybeszámolók, beszélgetések... Egy kollegina megkérdezte tőlem, hogy megkaptam-e a szülinapi SMS-ét. Persze nem kaptam meg. Mutatta, hogy elküldte. Akkor néztem, hogy valóban, csak nem az én számomra, mert egy szám eltért. De aztán pontosítottunk. Még egy kolléganővel beszélgettünk, és ő segített kievickélni a buszmegállóhoz is, egyedül nem biztos, hogy sikerült volna. 
A nap tanulsága az is, hogy igenis kell tudni örülni apró dolgoknak! Sőt észre is kell venni őket! De ezekről bővebben nem írok, nem akarom kinevettetni magam.:)
-
Hazaérve szokásomhoz híven a facebookon nézegettem a fejleményeket, és el is érkeztem a felfoghatatlan, döbbenetes hírhez: Barnabás barátunk meghalt...
Barnát legalább 20 éve ismerem, általános iskolás korunkban egy helyre jártunk délutánonként tornára. Aztán 1-2 év eltéréssel furcsa "csavart" vett az életünk: én Mosonmagyaróvárra kerültem gimnáziumba, ő pedig a "szülőfalum" melletti Pannonhalmára- éppen Móvárról.
Elég sok közös pont volt az életünkben - jaj, ez a rohadt múltidő...
Ő is mozgássérült volt, mint én.
Ő is szerette a nyelveket, mint én. Csak míg én egyedül németül pötyögök valamennyire, ő profi volt latinból, angolból, és törökből is.
Őt is érdekelte a politika. Na hát ő elég fanatikusan beleásta magát, én elég felületesen tájékozódom...
Ő sportbuzi volt. Ő tényleg az volt. Nálam ugye ETO, Forma-1, Barcelona. Nála a magyar és szinte az összes európai focibajnokság, Forma-1, és tőlem eltérően fanatikusan vonzották az amerikai profi bajnokságok. De vágta a csapatokat, bajnokságokat, edzőket...
Nagy Real Madrid-, és Fradi-drukker volt, szóval a magyar válogatott fellépéseit leszámítva zrikálhattunk egymást rendesen. Szerencsére azért Alonso közös kedvenc.:)
Ő is "szenvedett" a lányokkal, bár legjobb tudomásom szerint neki több vér szorult a pucájába, mint nekem...:)
Két történet vele kapcsolatban, amiket soha nem fogok elfelejteni. 
Az első már több mint 10 évre nyúlik vissza. Mozgássérültekkel táboroztunk valahol a Balaton partján. Barna két bottal közlekedve esett egy hatalmasat a kavicsos terepen. Épp ott volt vendégségben a MEOSZ elnöke - vajon ő az még mindig, vagy már újítottak?... -, aki megjegyezte, hogy Barnának kerekesszékben kellene ülnie, mert akkor egyrészt nem tudna elesni, másrészt jobban sajnálnák, mint így...
Ezen a fiú persze nagyon nagyon kiakadt. "Nem azért járunk gyógytornákra, nem azért tanulunk, hogy az emberek sajnálatára építsünk."- mondta, és teljesen igaza volt.De hiába mondtuk, hogy nevessen ezen a hülyeségen, ő vigasztalhatatlan maradt.
A másik: imádtam Barnával vitázni. Ha volt egy véleménye, ahhoz tűzön-vízen át tartotta magát. Volt, hogy facebookon egy ismerősöm megvédett kommentben, hogy Barna ne forgassa ki a szavaimat, de nem járt sikerrel. Én sem. Soha.
Istenem, de hiányozni fognak ezek a "csörték" is...
Barna! Azt már megbeszéltük, hogy fociban az ETO lesz a bajnok - "inkább Ti, mint a hurkások, vagy a Fideszoton"- ahogy fogalmaztál.:) 
Női kézilabdában meg legyen egy ETO-Fradi döntő, vagy elődöntő, jó? 
Ott leszel velünk.
Nyugodj Békében, Barna!
És ha látod Anyut, adj neki egy puszit a nevemben! Vigyázzatok egymásra!:(
---
Szerda. Nem hiszitek el: mostam. Többet mosok, mint Ágnes asszony, és mosó Masa együttvéve. De ezúttal tényleg nem mostam össze semmit semmivel.:) Meg elrakodtam a szülinapi ajándékokat, meg kiürítettem az ágyam melletti fotelt, ami tele volt könyvekkel, újságokkal, ruhákkal. Most tényleg olyan "éjjeliszekrény"-feelingje van, csak a legszükségesebb cuccokkal. Ha úgy alakul, már bele is lehet ülni. Nagy szó ám ez egy fotel esetében!:)
---
Csütörtökön nem dolgoztam, két barátommal elmentünk Mosonmagyaróvárra Barnabás temetésére. 
A bizonytalan útviszonyok miatt időben elindultunk, és a vártnál hamarabb oda is értünk, így volt időnk egy kis kajálós-kávézós-beszélgetésre.
Egy temetés mindig szörnyű dolog. De ott... Barna szüleit látni... Hallani a hangszórókból Cserhátitól hogy aszongya "Boldog leszel, édes kisfiam..."
Hát elég hátborzongató volt...
Szerintem abban a temetőben van gimnáziumi osztályfőnökünk is eltemetve, de sajnos nem jutott eszembe, hogy hol van a sírja...:(
Ej... Elég szokatlan érzés, hogy ha egy Audi A6-osban ülsz, jóval többen szemügyre vesznek, mintha egy Fiat Punto-ban utaznál...:)
---
Pénteken újra meló. Tényleg nagyon rendes kollégáim-barátaim vannak. Többen megkérdezték, miért nem voltam csütörtökön, mi volt, hogy vagyok, ez nagyon jól esett. 
Féltem a temetéstől, eszembe is jutottak "dolgok", szóval nem voltam vidám, jól esett a kedvesség...
Munka után a jeges-havas járdán ténferegve észrevett egy kollégám, és kocsival eldobott a plázáig. Azon a járdán konkrétan halálfélelmem volt... :( :D
Adtam fel lottót, meg tippmixet, meg beszéltem apámmal, hogy szombaton hazamegyek. Aztán ő hívott, hogy inkább ne menjek, mert csupa jég minden. Szóval nem mentem Écsre, majd hétközben, vagy szombaton "pótolok".
Csütörtökön eszembe jutott, hogy mániákusan vágyom "jó hírekre" a tragédiák, halálesetek után. Nos, gimis osztálytársam második gyermeke is megszületett, ennek nagyon örültem.:)
És nem fogják bezárni a Mexikói úti Mozgásjavító Általános Iskola középiskoláját. Bölcs döntés született. De a témára majd még tényleg visszatérek.:)
---
Szombat. Pláza: kaja, és bevásárlás. Azonkívül itthon döglés, facebookon bohóckodás. Valamennyire kialudtam magam, erre ma is rátettem "egy lapáttal".
Nagyon rossz egyedül. 
Tegnap a plázában egy kolléganőmmel futottam össze, vele váltottunk pár szót, amúgy péntek óta nem beszéltem senkivel. 
Kicsit olyan szar...
---
Ma újabb rendrakás, pakolászás, aztán délután Gergőékkel moziba megyünk, a tervek szerint a Nyomorultakat nézzük meg. 
Nem is tudom, hány éve nem voltam a Cinema City-ben. 
Kíváncsian várom a mozit!:)
---
Ennyi mára.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. január 21., hétfő

32 éves lettem én...

Szerdán arra emlékszem, hogy roppant mód büszke voltam magamra, hogy ügyintézés után még egy blogbejegyzést is megejtettem. Nagyon lelkes voltam. Általában munkanapokon meló után max. egy projektre vagyok kalibrálva.:)
---
Csütörtökön mostam. És örültem annak, hogy már szerdán túlestem az ügyintézésen, mert igen nagy havazás, szél, meg miegymás volt.
Szóval nem volt valami aktív nap!:)
---
Péntek. Na, ez már annál inkább! Kettőkor léptem le melóból, pár kolleginával bohóckodtunk a céges buszon.
Aztán a Marcal Étterem felé vettem az irányt. Igen, a szokásos sportos évzáró vacsora volt a program. Én elvileg igazolt tekéző volnék, de már évek óta nem gurítottam, mégis valahogy "ott ragadtam" a társaságban.
Jókat, és kevésbé jókat beszélgettünk, finomat kajáltunk...
És voltak meghívott vendégek is. Magas pozícióban lévő vendégek. Na, az a képmutatás magasiskolája volt. Szerintem. De erről nem írnék bővebben...:)
Este a nap folyamán elfogyasztott öt kávé hatására alig jött álom a szememre, nagyjából kettőig olvastam, de így legalább tudtam pár szót váltani épp érkező tesómmal.
---
Szombat. Nem elég, hogy kialvatlan voltam, éjjel még a telefonom is kikapcsolt. Így aztán nem ébresztett, és csak az Árkádban találkoztam újra tesómmal, és a szintén érkező Edittel.
A pékségben reggeliztünk, bár én csak második nekifutásra, mert először felhúztam magam a türelmetlen eladónénin, aki sürgetett, mert nehezen választottam a bőség zavarában...
Aztán sógornőm segítségével vettem két farmert, meg egy cipőt. Jó áron, jó kis cuccokat.
Hehe: láttam egy cipőt, aminek a dobozán  41-es méret szerepelt. Ehhez képest az egyik cipő nyelvén 42-es, talpán 43-as szám volt, a másiknak a nyelvén 41-es, talpán 42-es felirat szerepelt. Természetesen nem próbáltam fel...:)
Aztán hazatértünk, kis szusszanás után mentünk is tovább a belvárosba. 
Tesóm születésnapom alkalmából meghívott a Patioba ebédelni. Meglepetés volt, hogy az étlapon található főétel mellé kaptunk húslevest, és rétest is. Igen, én is kaptam, annak ellenére, hogy "nem lépek egyszerre", ahogy az ismert gyermekdal ezt egy rétes elfogyasztása esetében megkövetelné... Bár nem volt még este, az is igaz.:)
Kaja után vécére is el kellett mennem, és egy nagyon helyes, rám nagyon kedvesen mosolygó lányba botlottam. Nem tudom, hogy miért mosolygott így? Tán arra gondolt, hogy zavarban vagyok, mert az hittem, hogy a női mosdóba nyitottam be? - komoly bloggerként a budi szót nem használhatom, a mosdó kifejezés sokkal elegánsabb... :P- Egyébként lett volna ebben is igazság. De az is lehet, hogy a pulcsimon ábrázolt vaddisznó volt a mosoly tárgya...:)
Ja: az étteremben egy közeli asztalnál egy néni 90. születésnapját ünnepelték. Annyira aranyos volt!:)
Az étteremből a buszhoz indultunk. Séta közben kaptam egy SMS-t. Gondoltam majd a megállóban meglesem. Közben összefutottam egy ismerős csajjal, és a barátjával. Akkor még nem tudtam, hogy a jókívánság-SMS eme leányzó nővérétől érkezett! Nagy sztori, mi? ;)
Majd újfent hazajöttünk. Fürdés-kis pihi-barátunk bevárása, majd indulás a Smukiba. Ahol a születésnapomat ünnepeltük. A huszonharmadikat. Na jó, a harminckettediket! Csak ez nem hangzik olyan jól...:(
Húsznál többen voltunk, ami csak azért vicces, mert 15 főre foglaltam asztal, de többen voltunk, mint egy másik társaság, akik pedig 30 helyet stipistopiztak. De azért megoldottuk a helyzetet.
Picit tartottam tőle, hogy nem leszünk-e túl sokan, de a visszajelzések alapján mindenki jól érezte magát, bár sajna nem tudtam mindenkivel eleget beszélgetni.
Fura, mert voltak még emberkék, akiket szerettem volna meghívni! De valaki túl messze lakik, vagy túl régen találkoztunk, de olyanok is vannak akikkel nem vagyunk "összejárók", bár jól kijövünk. És vannak olyanok is, akikkel talán még nem ismerjük egymást annyira, hogy jól éreznék magukat a társaságomban.
Pff... Ez megint olyan bekezdés lett, hogy én értem, mit akartam írni, de nem biztos, hogy "átjön" a lényeg...:)
De akik ott voltak...
Nagyokat iszogattunk-beszélgettünk, egy-két feles is lecsúszott, pedig az nem volt betervezve.:)
Rengeteg ajándékot kaptam, és nagyon "betaláltak" kedves barátaim, az összes "érdeklődési körömet lefedték" ajándékaikkal.:) Barca-naptár, ETO-törölköző, sör díszdobozban, "Miért jobb a sör a nőnél" kombinált sörnyitó-hűtőmágnes... :D A Gergőéktől kapott olimpiás könyvet még évtizedek múlva is lapozgatni fogom...:)
De nem, nem az ajándék volt a lényeg! Amikor megkaptam a tortákat, és a többiek nekem énekeltek, fényképeztek, hát majdnem elbőgtem magam, nem sok kellett hozzá!
Zárásig maradtunk, én az utolsók között akartam elhagyni az objektumot. Tesómékkal hazajöttünk, és fél 4-ig még söröztünk, beszélgettünk. 
Igen, így a táncitánci sajnos kimaradt, de legalább lesz mit bepótolni. Már keresem a következő találka időpontját. Csak úgy, spontán!:P
Nagyon kellemes este volt, köszönöm szépen mindenkinek!:)
---
Vasárnap. Már írtam, hogy Gergő barátom diplomaosztó ebédjére voltam hivatalos. Oda sajnos nem jutottam el. A felkeléssel nem is volt gond, a fentléttel már annál inkább. Így inkább nem mentem, nem lettem volna valami megnyerő társaság!
De a meghívást köszönöm, a pótlást majd megbeszéljük, és persze hatalmas gratuláció ezúton is Barátom szociálpedagógus végzettségéhez!:)
Csizi mester még elhozta az ajándékaimat, fel volt pakolva rendesen...:)
Este hatkor már ennem is sikerült.:O :)
Nyolc után pedig el is tettem magam holnapra. Azaz mára.
---
Ma reggel fél 6-kor keltem. A 14-es buszból egy-kettő kimaradt, elég sokat szobroztam a megállóban.
Az érkező buszra aztán nem szálltam fel, mert heringjárat volt. A másodikra már igen. Pedig az is heringjárat volt, ráadásul az elsővel ellentétben nem csuklós, hanem szimpla autóbusszal...
Na, az kegyetlen volt... A kapaszkodás, az időben leszállás nem volt egyszerű, nagyon kellett koncentrálni. De sikerült! 
Ja, és ritkán jár úgy a magamfajta "roki" fiatalember, hogy lányok dörgölőznek hozzám, és még elnézést is kérnek utána! Esküszöm, nem volt harag!:D
Jó, oké, ezt még 23 évesen is gáz lett volna leírni, nemhogy 32 esztendősen. De hát sajna ez van na, hoghy ez nekem "említésre méltó" eseménynek minősül...:)
Fél 9 körül értem be melóba, dolgozgattam, élménybeszámoltam, fejleményeket beszéltünk meg, aztán fél 4 körül leléptem.
Elindítottam egy mosást- ha egy üzlet beindul, mi?:) Remélem, a buliban sörrel leöntött új fekete farmerom nem fogja be a többi cuccost... Kíváncsi leszek.
Ma még lesz Kék fény, meg kézimeccs, de aludni is kéne, mert van restancia!:)
A héten is lesz egy s más, majd mesélek!
És ezzel a mai bejegyzés végére értem. Ez volt az 599. poszt. Nem semmi!:)
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. január 16., szerda

Kicsit megkésve

Szokás szerint vasárnap terveztem posztolni, de akkor elmaradt. Ennek oka pusztán annyi, hogy lusta disznó voltam. De azért történt egy s más, hétvégén pedig megint nem nagyon lesz időm, szóval most pötyögök egyet.:)
Szóval... két héttel ezelőtti vasárnap. Pihenés, punnyadás, semmittevés. Este pedig Naplót néztem, és megkönnyeztem a Weisz Fanniról szóló riportot. Nem semmi ez a lány! Tvrtkot meg egyszerűen nem tudom hová tenni. Kicsit olyan "jóllakott kisikolás"-feelingje van. Aki mindenhol hangoztatja, hogy haditudósító volt a délszláv háborúban, megjárta Észak-Koreát, Csernobilt, hazahozta az "utolsó magyar hadifoglyot" Tatárföldről. És mégis felnézek rá, és becsülöm, mert haditudósító volt a délszláv háborúban, megjárta Észak-Koreát, Csernobilt, hazahozta az "utolsó magyar hadifoglyot" Tatárföldről. 
Érdekes, na! :)
---
Hétfőn derült ki, hogy a jövőben nem a kétszeres BL-győztes portugál Paulo Sousa lesz a Vidi edzője. Ennek örültem, mert kárörvendő vagyok.:)
Ismét Messi kapta az Aranylabdát, sorozatban negyedszer. Barca-drukkerként ennek is nagyon örültem, és kaján vigyorral olvastam a negatív kommenteket. Jó, oké, Iniesta is megérdemelte volna. C. Ronaldo szerintem nem.:P De a kulcsszó: ez egy szubjektív szavazás, az eredményt nem objektív mérőszámok adják meg. És ha CR emberileg, vagy bármi más okból nem szimpatikus a szavazóknak, hát "selber Schuld", ahogy a művelt francia mondja... ;)
Ja, és A Forma-1 kommentátori székében Szujó Zoltán váltja Mezei Dániel. Hiphip hurrá!:)
---
Kedd. Megint felírtam magamnak, hogy szundi. Ja, hát már valóban le kéne szoknom erről a szundi-gombról, teljesen felesleges, és a saját idegeimre megyek, hogy 10 perces adagokban akár másfél órát elszundizok reggelente...:( :)
Katával találkoztam volna, de ez sajna elmaradt, így itthon voltam, amikor tesóm megérkezett. Egy hétig volt itthon. Gyerekek! El nem hiszitek, milyen sokat jelent(ett) "nemegyedül" lenni, esténként tévézni-beszélgetni-hülyéskedni valakivel. Mint egy terápia, olyan volt!
Ezen a napon derült ki egyébként az is, hogy a nyári Magyarország-Izrael meccsen történt nézőtéri antiszemita megnyilvánulások okán a márciusi Magyarország-Románia VB-selejtezőt zárt kapuk mögött fogják rendezni. 
Pff... Na, ez azért elég rendesen kiverte nálam a biztosítékot... A téma még jó sokáig aktuális lesz, ezért erre szerintem - anyagtorlódás okán - majd még egy kéőbbi posztban visszatérek. Ugyanígy fogok bővebben reflektálni - befosok, miket nem írok... :) - egykori iskolám, a budapesti Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon középiskolai részlegének tervezett bezárásáról. Szégyenteljes döntés lenne. A kedves illetékesek szüljenek sünt. Farfekvéssel. 
Bayer Zsoltról is akartam írni. Alapvetően nem normális a fazon, meg elég durván fogalmazott, de a lényeget érti, aki akarja. Szerintem.:)
---
Szerdán este Gergő kollégámmal elmentünk bevásárolni. Tök jó volt, azt leszámítva, hogy egy rokiparkolóban Mercivel parkoló nyanyán felhúztuk magunkat.:)
Este pedig tesómmal szétbontottuk az "audiovizuális rendszert", normálisan bekötöttük a digidobozt, később vettünk kábelt, így újra bekötöttük a PlayStationt, és nyugdíjaztuk a videót...:( 
---
Csütörtök. Hm... Nem szeretem a rossz híreket. Ha egy ismerősömről hallok ilyet, ami persze engem is megráz, nem az az első dolgom, hogy ezt továbbadjam. Még egy olyan embernek sem, aki közös ismerősünk, és tudom, hogy érdekli, hogy mi történik azzal a bizonyos másik emberrel.
Diszkréció is van a világon. És sajnálom, ha ezért valakinek csalódnia kell bennem...
---
Pénteken tesómmal kiválasztottuk és megvettük a mosógépemet. Este meg a National Geographic-on néztünk légikatasztrófákról szóló dokumentumfilmeket. Szerencse, hogy nem terveztem repülőutat a közeljövőben...:)
---
Szombaton korán reggel kimentünk bátyámmal a piacra, és ettünk finom sült kolbászt, ropogós friss kenyérrel. Futottunk egy kört, aztán jött a már említett Gergő kollégám, és segített hazahozni a mosógépet. Mármint tesómnak, én csak néző voltam.
Este megcsináltuk az ajánlott "üres mosást", bár a gép szétszerelése sem volt egyszerű, mármint nem egészen úgy és annyi csavart kellett kivenni, ahogy az eladócsávó elmondta.:)
---
Vasárnap tesóm Editéknél volt disznóölésen. Én blogolás után Écsre menetelt terveztem, de mindkettő elmaradt. Mondom, semmi más oka nem volt, kitört rajtam a lustaság. Még a benzinkútra sem mentem el újságért. Ez azért jelent valamit!:)
Délután aztán bátyámmal kimentem Écsre, kinéztünk apánkhoz, persze Sportot vettem a vasútállomáson.:)
Elég hamar visszajöttem, nem akartam hétfő reggel Écsről munkába indulni....
Vasárnap volt az az ünnepség Norvégiában, amelyen Gyurta Dániel olimpia aranyérmének másolatát - egy norvégül megtartott beszéd után - átadta elhunyt riválisa családjának. Gyönyörű gesztus!
Nyílt titok, hogy Dani Győrbe udvarol, "elég magas szinten". És egy netes fórumon olvastam, hogy az "érintett" városrészben élők tudnának mesélni róla, hogy Dani milyen nagyképű...
Pff... Biztos nem köszön előre mindenkinek... Mást tényleg nem tudok elképzelni!:)
---
Hétfő. Meló után tesóval meg apámmal biztosítóban jártunk. Elég fárasztó volt, de mivel ez ugye alapból nem egy vidám téma, erről nem írnék bővebben.
Aztán aput hazavittük Écsre, majd visszajöttünk, és a plázában ettünk jó kis olaszos vacsorát. Nagyon finom volt.:)
"Sporttörténeti esemény": bár vettem reggel Nemzeti Sportot, meló előtt nem néztem bele. Este meg már olyan fáradt voltam, hogy átlapozni sem volt energiám. Így aznap kimaradt az újságolvasás...:)
---
Kedden bratyóm visszament labancföldre.
Hazaérve én pedig először használtam az új mosógépet.
Először segítséget akartam hívni, de egy kollegina még délelőtt tartott nekem egy lelki fröccsöt, hogy németből fordítok, meg használok egyéb műszaki cikkeket is, csak nem foghat ki rajtam egy mosógép.
Hát, nem is fogott, szerencsére tökéletesen sikerült az első mosás. A gép nem romlott el, a ruhák nem mentek szét, és teregetés közben sem törtem össze semmit. Kezdetnek nem rossz.
---
Ma bankban voltam ügyintézni, meg postán is. Elfáradtam.
Egyik kolléganőm megkérdezte, hogy nem furcsa-e, hogy most mindent egyedül kell intéznem/csinálnom.
De igen, furcsa.
De ennél sokkal rosszabb, hogy már nem tudok hazamenni Anyuhoz, nem ehetem, amit főz, nem mesélhetem el neki, ha valami jó dolog történik, nem sztorizgat a munkatársairól... Ehhez képest egy mosás vagy csekkfeladás semmi...
Ja, és nem kell "mindent" egyedül, tesóméknak, és barátaimnak köszönhetően! Nagyon hálás vagyok Nektek!
---
Holnap privát üzenet-elmaradásaimat pótolom, pénteken meg a szokásos vacsora mozgássérült sportolókkal a Marcal Étteremben.
Szombaton este szülinapi parti! Huh... 15 helyet foglaltam, de annál többen leszünk, kocsmáros úr megnyugtatott, hogy megoldjuk!:)
Esetleg egy kis táncitánci is belefér majd, de a lehetőségekhez képest szolidan, mert vasárnap délután Harcsi barátom diplomaünneplő ebédjére vagyok hivatalos!:)
Huh, szóval lesz itt program bőven!:)
Jesszus, mennyit írtam?!:O
Gyorsan be is fejezem!
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;) 

2013. január 6., vasárnap

Perverz rasszista poszt

Figyelem! Ez a bejegyzés nyomokban a nyugalom megzavarására alkalmas részeket tartalmaz! Olvasás csak saját felelősségre!;)
---
Először is néhány megjegyzés az előző, évzáró bejegyzéshez.
Nem tudok úgy írni Anyuról, hogy leülök, és írok. A gondolatok, emlékek jönnek maguktól. Most is jönni fognak!
Az idei évre vonatkozó rész szándékosan lett kissé elnagyolt. Mert valóban szeretném a következő szilvesztert már egy leányzó társaságában eltölteni, lassan majd szeretném letenni a cigit, szeretném meglátogatni a cimborákat Szombathelyen/Fehérváron/Pesten, uram bocsá' a külföldi munkavállalás lehetősége is egyre jobban birizgálja a csőrömet, amíg nincs konkrétum, addig felesleges ezeken rágódni. 
Többen - mert a két ember az már ugyebár több...:) - szóvá tettétek az előző bejegyzés egy bizonyos sorát/mondatát.
Nos, ha egyre gondolunk: igen, az így történt, semmi hímsoviniszta háttérzönge, a kettő külön történt. És hogy miért írtam le?
Egyrészt vagyok ennyire önironikus.:) Másrészt dramaturgiailag fel kellett picit dobni az írást, hogy legyen benne egy kis móka is.
Másrészt ezeket is elmeséltem Anyunak is anno, aki jót nevetett rajta(m), és közölte, hogy "Kisfiam, Te nem vagy normális!" 
Hát ennyi a háttérinfó.:)
---
Csütörtök-pénteken már dolgoztam. Az ilyenkor szokásos beszoktató időszakot tartottam, egy kedves kolleginának köszönhetően mindkétszer már délután 1-kor hazajöttem.
Műszaki rajzokat fűztünk, segítettek benne a lányok is. Nem, egymást nem fűztük! :)
Csütörtök délután hazatérve neki akartam állni az évzáró poszt megírásának. De nem indult el a net. Gondoltam semmi gond, akkor tévézek egy picit. Az sem működött.
Felhívtam a Vidanetet. Minden ügyintéző foglalt volt, így elkérték a telefonszámomat. Amikor az ügyinttéző  megkérdezte, hogy mi a baj, azt válaszoltam, hogy minden. De kapcsoltam, hogy most nem a lelki segélyszolgálattal beszélek, kiegészítettem mondandómat azzal, hogy csak a net és a kábeltévé nem működik, amikért ugye havonta fizetek nekik súlyos ezreket.
És bakker: amint letettem a telefont, abban a pillanatban visszatért az internet, és működött a tévé is.
Amikor rejtett számról az ígértek szerint felhívtak, épp kiléptem rágyújtani, szóval nem tudtam megköszönni a gyors ügyintézést. Akkor hát ezúton bepótolom: Köszi, Vidanet!:)
---
Szombaton délután elballagtam az ETO Parkba. Addig tettem-vettem-pakolásztam, és mire elindultam, sikerült egy elég kellemes kis zuhét elcsípnem.
Postára is akartam menni csekket feladni, de hallgattam kolleginára, aki szerint felesleges csekkekkel egyenként a postára rohangálni.
Így aztán adtam fel lottót, és elmentem kajálni a CBA grill-részlegébe. 
Gyerekek, ez itt nem a reklám helye, de azért leírom: vegyes sali, rizs, sült csirkecomb, egy szelet rántott sajt, fél liter üdítő plusz még egy krémes1200 forintért azért nem volt rossz. 
Huh... Október 13. Mozgássérültekkel volt programunk ugyancsak az ETO Parkban, előtte ugyanott kajáltam. Anyu osztálytalálkozóra készült Győrbe, amit ugye ő szervezett. Kaja közben felhívtam telefonon, beszéltünk róla, hogy majd ha nyugdíjas lesz, akkor el tudunk ide ballagni kajálni, finom, és egyáltalán nem drága...
És két hét múlva meghalt... 
---
CBA, bevásárlás. Vettem ezt-azt, aztán elindultam a kasszához. Előttem egy 18-20 év körüli csaj állt az édesanyjával. 
A lányon cicanaci volt. Az anyuka valamiért visszament, és akkor utánafordult a lánya. Gyerekek! Hát én, aki a google szerint a világhálón a legrészletesebb magyar nyelvű leírást elkövettem a témában, elmondhatom: nem, nem tevepata tárult szemeim elé hamarosan. Hanem egy punci a maga "teljes" valójában". És NEM, nem deréktájon a csajt stíröltem, csak néztem bele a világba, amikor a látvány "kiszúrta a szememet". 
Hogy szúrhat ki szemet egy punci? Na, ez talán képzavar...:)
Mindenesetre felcsendült fülemben Delhusa Gjon örökbecsűje, miszerint "Rád vár, siess rád vár, s Te ott állsz, mint egy bálvány!"
De persze lehet, hogy nem rám várt. Azt azért megállapítottam, hogy belevaló csávó lennék...:)
Az meg már lényegtelen, hogy melegszendvicshez akartam hozzávalókat vásárolni, de a kenyér és a sajt is kimaradt...:)
(a szerző megjegyzése: egyik barátom elmondása szerint nem nagyon ismer olyan emberkét, aki szexuálisan annyira ki lenne éhezve, mint én. Lehet benne igazság!:) De: most hallgatom egyhuzamban a hatodik Showder-klub-adást, ezt a bekezdést egyfajta stand up-gegnek szántam. Szóval nem minden pontosan úgy történt, ahogy írtam, tessék a poén irányába fókuszálni. Ami még persze lehet, hogy szar!;)
----
Jut eszembe! Egyik ismerősöm múltkor panaszkodott, hogy akadozik nála a facebook, és megkérdezte ismerőseit, hogy náluk mi a helyzet. Én kommentben válaszoltam, hogyaszongya "Igen, n*ha nálam is szarakodik. Pff... :)
 ----
Hazatérve aztán semmi extra, tévé, net, stb.
Ismét elég nehezen aludtam el, 2 óra magasságában még olvastam, sőőt kajálni is kimentem a konyhába. 
Reggel meg szundi-gombot nyomtam. Vasárnap. Ez már a vég...:)
Kúton újságért már voltam, ma is ilyen pakolászós-rendrakós-passzív pihenős nap van tervben!
---
Megvan a Győri ETO FC első téli igazolása Farkas II (KETTŐ) Balázs személyében. Aki nem tévesztendő össze a nagy győri "közönségkedvenc" Farkas I (EGY) Balázzsal.
A fiatalember Nyíregyháza-Kijev-Székesfehérvár-Debrecen útirányon át érkezett Győrbe. Átigazolását nem nagyon értem, mert az utóbbi években jobb esetben a kispadon ücsörgött, rosszabb esetben sérült volt. Most is az. Posztján pedig Koltai és Dudás szerepel, akiket azért nehéz lenne kiszorítani. 
Azért vagyok mégis optimista, mert anno Völgyi Dani és Varga Roli is amolyan "meg nem értett" igazolások voltak, mégis elég szépen beváltak!:)
---
Az Alkotmánybíróság visszavonta a választási törvény regisztrációra vonatkozó részét. Ahogy azt megjósoltam.
Az  ellenzék saját győzelméről beszél. Ha meg nem dobja vissza az Alkotmánybíróság, akkor diktatúra van? Nem arról van szó, hogy talán-talán mégiscsak működik valamennyire a kontroll? 
Hogy ne vádoljon senki elvakult kormánypártisággal, azért leírom: azon azért meglepődtem, hogy a kormány nem módosított tizenkettedszer is alkotmányt, sőt nem isoszlatta fel a taláros testületet... Szóval ja... Szánalmasak...:)
---
Lenne egy tiszteletteljes kérésem! Álljon végre ki egy felelős politikus/szociológus/rendőri vezető, és legyen szíves, mondja ki, hogy "Igen, van Magyarországon cigánybűnözés!"
Unom már ezt a mellébeszélést! Igen, a magyarok is lopnak, csalnak hazudnak, embert is ölnek. Sajnos. De nem "életvitel-szerűen".
Mi magyarok miért nem járunk bicskával a zsebünkben bulizni? Miért csak telefont-iratokat-pénzt-kulcscsomót viszek magammal? Gondosan ügyelve rá, hogy el ne lopják?
Mi miért tudunk normális emberi módon sorba állni egy nyilvános WC előtt, és nem rántunk kést, hogy csökkentsük a várakozási időt?
Igen. Idióták a magyarok között is vannak. De ezek a vasvillás-bicskás sztorik valahogy mégis mindig hozzájuk kötődnek...
Elegem van abból, hogy félnem kell tőlük. Elegem van abból, hogy ha elmegyek mellettük, addigi magyar nyelvű beszélgetésükből hirtelen cigányra váltanak.
Elegem van a polgárjogi aktivistáikból! Jöjjenek ki terepre, nézzék meg, mi folyik nap mint nap azokban a városrészekben, ahol ők élnek!
Tanárok félnek bemenni órát tartani, tisztességben megőszült öreg nénik félnek leszállni miattuk a buszról...
Mikor kapnak már észbe odafent?
És akkor még egy személyes történet, lehet, hogy már itt is leírtam.
Pár éve még a teleshopban dolgoztam. Egy egy órás szünetet kihasználva lementem az épület elé, kávé-cigi-Nemzeti Sport. 
A lépcsőn ücsörögve elvoltam békésen magamban, amikor megjelent öt-hat tagbaszakadt kancigány, akik az ugyancsak az épületben lévő munkanélküliek számára kötelező tanfolyamra érkeztek.  Nem ők, nem roma fiatalmeberek voltak!
Beszédbe elegyedtünk. Amikor megtudták, hogy a teleshopnál dolgozom, közölték, hogy én átb*szom a népet, mert a teleshopban csak gagyit árulnak. 
Nos, ez vagy igaz, vagy nem, mindenesetre senkit nem kényszerítettem vásárlásra.
Majd amikor felálltam a lépcsőről, hogy kidobjam az üres kávéspoharat, meglátták, hogy mozgássérült vagyok. 
Ekkor közölték, hogy engem fel kéne akasztani, mert egy semmirekellő nyomorék vagyok.
Erre nem kaptam szikrát, csak álltam bambán. Ekkor meg az volt a gond, hogy "rasszista a nézésem!" 
És hogy fokozzuk a helyzet bizarrságát: a társaságból egy fiú odalépett hozzám, és megkért, hogy szóljak rá a többiekre!
Akkor komolyan mondom, vártam a kést az oldalamba... Ami vagy jött volna, vagy nem...
Szerencsére épp megérkezett egy  kollégám, és vele felmentem!
Egy munkatársam szokta idézni Szolzsenyicint, a Gulág-regényi kapcsán világhírű Nobel-díjas szovjet írót. Ő ezt írta: "A félelem szüli a gyűlöletet."
Nem mondom, hogy nincs benne igazság...
Elnézést, ez így kikívánkozott!
---
Achtung, Achtung!:) Tilai kolléga blogot indított! Mint "ihlető", vagy nem tudom, micsoda alap, hogy kirakom a rendszeresen olvasott blogok közé, hogy naprakész legyek a frissítéseket illetőleg!
---
Munkatársnőmnek mielőbbi teljes gyógyulást kívánok! Döbbenetes, ami történt, és soha nem felejtem el a segítséget, amit Anyu halála kapcsán kaptam tőle!
---
Na, akkor mára ennyi!
Remélem, semmit nem felejtettem el leírni, már elfáradtak a kezeim!:)
További kellemes hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

2013. január 3., csütörtök

Ez volt 2012

Rendhagyó évértékelő írás egy "rendhagyó" év után.
Ezúttal nem olvasgattam vissza a tavalyi bejegyzéseket, úgymond rögtönözni fogok.
Erről az évről - ha megérem kopaszon, avagy hajasan - évtizedek múlva is édesanyám halála fog eszembe jutni.
Még nagyon friss a seb. Még mindig hihetetlen az egész. 
Keresgélem a szavakat, már harmadszor írom újra ezt a bekezdést. 
Borzasztóan hiányzik Anyu, kis túlzással nincs olyan perc, hogy ne gondolnék rá. 
Tudom, mennyit küzdött, dolgozott azért, hogy az ő "fogyatékkal élő" fiát gyógyíttassa-taníttassa, életét segítse. Ezért IS kell erősnek maradnom, ő sem akarná, hogy elhagyjam magam. Nincs is szándékomban.
Ha lát onnan fentről, talán elégedetten mosolyog, hogy mennyien vannak mellettem/mellettünk, és ezért köszönettel tartozom Nekik/Nektek.
---
2012 szökőév volt. Így aztán rendeztek foci EB-t és Olimpiát is. Az EB-n voltak emlékezetes meccsek, a spanyolok győzelme pedig papírformának tekinthető. 
Az Olimpia? Hatalmas élmény volt még tévéből nézve is, rengeteg fantasztikus teljesítmény, szép magyar sikerek. Soha rosszabb szereplést!
A Forma-1-ben nagyon örültem Räikkönen visszatérésének, és örültem volna Alonso VB-címének, sajnálom, hogy nem jött össze. Bár kétségkívül izgalmas és változatos idény volt. 
ETO. Huh... Hát a kézislányok újabb BL-döntőt vesztettek, ennek ellenére hatalmas élmény volt az elődöntőt és a döntőt végigszurkolni Veszprémben. Talán majd idén végre sikerül Győrben tartani a trófeát. Tavaly megfogadtam, hogy idén ha eljut a csapat odáig, nem fogok elmenni a veszprémi meccsekre, nehogy én hozzak balszerencsét a lányokra. De ezt az álláspontomat szerintem hajlandó leszek felülbírálni.:)
A focisták pedig nagy előnnyel vezetnek a bajnokságban. Mit lehet erre írni? Furcsa érzés lenne a focisták bajnoki címét ünnepelni a Városházánál, mindenesetre szívesen kipróbálnám.:)
---
Személyes dolgok...
Hát, ebből a szempontból nem lett volna ez egy rossz év! Úgy érzem, valamennyivel nyitottabb lettem az emberek felé, sok új emberkét ismertem meg. 
Csalódtam sok emberben. Egyesekben pozitív, másokban negatív irányban. 
Persze ez utóbbi is az élet velejáróra, az ilyen tapasztalatokból is csak tanulni lehet. 
Tudtam, hogy vannak barátaim, és vannak haverjaim. A harmadik kategória pedig a BARÁTOKÉ
Jó, hogy vagytok, ezer köszönet!
---
Továbbra sem vagyok egy nagy hódító hírében álló fiatalember. Mindenesetre ama bizonyos "piedesztált" elkezdtem lebontani. Aztán majd meglátjuk, mire megyek vele...
Ja, és tavaly láttam életemben először puncit és meztelen nőt is élőben. Jobb később, mint soha!:$ :)
---
Politika, közélet.
Érdekes egy országban élünk, az tény. 
Kicsit belefásultam. Szóval azt hiszem, erről ennyi elég is lesz.:)
---
Célok az idei évre?
Kifejthetnék, részletezhetnék itt dolgokat, de annak nem sok értelme lenne. 
Rendezni kell a sorokat, nagyjából minden tekintetben.
Szeretnék ide-oda eljutni, ezt-azt kipróbálni, megint mást abbahagyni, de ezeket most inkább nem részletezném.
Majd idővel minden a helyére kerül. Vagy nem.
De ezekről idővel jó esetben értesülni fogtok itt a blogon.:)
---
Egy keszekusza írás egy keszekusza évről. 
Ha jól emlékszem, ilyenkor szoktam "érdemjeggyel" is értékelni a magam mögött hagyott esztendőt.
Ettől most - az átélt és megtapasztalt sok pozitívum ellenére - inkább eltekintek.  
Új évet kezdtünk. Történhetne végre valami igazán jó dolog is!