Tegnap délelőtt sikerült mindent megcsinálnom, amit elterveztem. Rendrakás, takarítás, kis pihengetés, ebéd... Aztán délután 3 óra előtt találkoztam Harcsi barátommal, és a pláza felé vettük az irányt.
A kötelező Nemzeti Sport beszerzése után egy kávé és egy kóla társaságában kitöltöttünk egy-egy tippmix-szelvényt. Öt meccset játszottam meg, 500 forintos téttel, 7000 lett volna a nyeremény, és egyedül az Inter-meccset nem találtam el. Na mindegy, régóta szerettem volna Gergővel tippmixelni, legközelebb sikerülni fog.:)
Ezután a mozit vettük célba, ugyanis Gergővel, anyukájával, húgával és még egy ismerősükkel megnéztük a Nyomorultak című filmet.
De előtte még szerelmes lettem a narancsárus lányba! ♥ Huh... Annyira jól nézett ki, hogy nagyon... :$
Na, szóval zárójel bezárva!:)
Nem tudom, mikor voltam utoljára a pláza mozijában, komolyan, képtelen vagyok rájönni... Azóta is évek teltek el, hogy egyáltalán moziban voltam.:)
Jellemző, hogy a büfénél meg kellett kérdeznem az árusító csajtól, hogy a kiírt dolgok micsodák... Aztán persze maradtam a jól bevált popcornnál...:)
Kezdve azzal, hogy a nézőtéren kabát, hátizsák, popcorn-, és kóla-pakolászás közben attól féltem, hogy valamivel leborítom a mellettem ülő idegen urat. Szerencsére megúszta(m).
A film elején Gergővel hoztuk a formát, akkut röhögőgörcsben törtünk ki: telefonomról kiírtam facebookra, hogy Nyomorultak- Gergő és én. Elég viccesen nézett ki!:)
Huh... Hát a film maga szép volt, látványos volt, nekem nagyon tetszett. Nem nagyon szeretem a feliratos mozikat, de ez persze egy musical-adaptáció esetében "elnézhető".
És teszteltem "angol-tudásomat" is: hát voltak szavak, mondatfoszlányok, amiket megértettem volna felirat nélkül is, de az egészhez kevés lettem volna...
És bevallom férfiasan, nem emlékszem az eredeti történetre, de alkalom adtán igyekszem bepótolni, és elolvasni Victor Hugo regényét...
Szerelem, ármány, intrika, gonoszság, emberség, sok minden benne van ebben a filmben, tényleg csak ajánlani tudom!
És hát le kell írnom, hogy nekem, a szóviccek és verbális humor fanatikus hívének volt egy kedvenc párbeszédem is a filmben.
Amikor Gavroche elviszi Cosette-nek Marius levelét, és Jean Valjean átveszi, elhangzik az alábbi dialógus:
-Levél a barikádról.
-A barikámról?
Remélem tényleg ez volt odaírva, és nem csak én képzeltem be magamnak...:)
A film után aztán Gergőék hazahoztak, itthon meg sok elfogyasztott koffein hatására nem bírtam elaludni. Fél 1 után tettem le az újságot, hogy "na most már aludni kéne..."
---
Reggel meg 4.40-re volt beállítva az ébresztő, és 7 után keltem fel...:O
9-re beértem dolgozni, de az odaút... Hát az nem volt gyenge, volt olyan szakasz, ahol a kerítésbe kapaszkodva oldalazva mentem... De így is kb. ötször elestem, kicsit megrántottam a csontjaimat, de talán túlélem...
Az úttestre meg nem mertem kimenni, nem hiszem, hogy túl sikeresen manővereznék az autók között...:/
Eseménydús és érdekes nap volt, viszonylag gyorsan letelt.
A végén munkatársam eldobott egy buszmegállóig, így az újabb bukfenceket megúsztam.
Mára már nincs semmi más tervben, kaja, fürcsi, net, tévé, na meg persze alvás minél előbb, és minél többet!:)
És hogy miért posztolok ma is?
Fogalmam sincs, ihletem támadt!:)
Na, de ennyi is voltam!
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése