Óévbúcsúztatás külföldön

Hétfő délelőtt egy kis készülődés, pakolászás, fürdés, és az elmaradhatatlan facebook-bejelentkezés után a vasútállomás felé vettem az irányt. Sógornőm egyik barátnőjével, Dórival indultunk Ausztriába bátyámékhoz szilveszterezni.

Eredetileg az volt a tervem, hogy itthon maradok, tévézek, meg sem várom az éjfélt, lefekszem időben aludni. Aztán "engedtem a túlerőnek", hagytam magam rábeszélni, és elöljáróban elmondhatom: nagyon jól döntöttem.:)

Ha jól emlékszem, életemben először ültem ilyen "modern" MÁV-os vonaton. Talán Flirt a neve? Nem biztos.:) Mindenesetre újnak új, pöpecül néz ki, de nekem egy picit kényelmetlen volt.:)

Ezzel Bruck an der Leitháig mentünk, ahol átszálltunk, és Wien Hauptbahnhof állomásig mentünk, azaz az új bécsi főpályaudvarig, ami egy nagyon impozáns építmény. Lesz, ha teljesen elkészül, de már azért így is az.:) Itt elvileg sógornőm öccse várt volna minket, de nála "műsorváltozás" történt, így Edit sógornőm jött elénk. Még mentünk egyet S-Bahnnal Mödlingig, és már ott is voltunk. Na jó, még egy 15-20 perc séta után értünk tesómék lakásához. 

Talán egy picit tovább is tartott, mert időközben megérkezett Edit öccse, Jocó is, aki élménybeszámolót tartott. Én meg cigiszünetet.:)

Egyébként most voltam először az elkészült lakásban, és hát tényleg nagyon szép lett.:)

És hogy mit csináltunk? Mint egy afféle szilveszteri buliban: ettünk-ittunk-beszélgettünk-zenét hallgattunk. És igen, wifi segítségével facebookoztam is.:)

Ja: soha többé nem fogok inni rumos kólát, ez egészen biztos!:)

Körülbelül fél 12-kor elindultunk Mödling belvárosába. Először azt hittük, hogy csak mi öten leszünk. Aztán mégis elég szép kis embertömeg gyűlt össze.

Tűzijátékot néztünk, és a jónép is tüzijátékozott-petárdázott.

Nem nagyon szoktam az újévet nyilvános helyen köszönteni, pláne nem külföldön, de azért a Himnuszt elénekeltük.:)

Volt nálunk sör meg pezsgő is, szóval nem voltunk szomjasak. Ja igen, rumos kóla is volt nálunk. Azt soha többé nem fogok inni. Ja, ezt már írtam.:)

Visszafelé betértünk még egy kocsmába koccintani. Ez nekem még pluszban azért volt nagy flash, mert hosszú idő után újra rágyújthattam egy vendéglátóipari egységben.:)

Aztán 4 óra körül tesómék hazamentek, de mi Jocóval maradtunk.

Iszogattunk-beszélgettünk. 

Sok minden szóba került, sírtunk-nevettünk, nagyon jó volt beszélgetni.

Aztán összeismerkedtünk a hely tulajával, egy szlovák csajjal, és a pasijával, aki meg egy tipikus osztrák. Ezt nem tudom pontosan megfogalmazni, hogy miből szűrtem le, de tartom.:)

A csaj azt mondta, hogy nem beszél magyarul. De amikor Jocó tudásszomjtól fűtve megkérdezte tőlem, hogy mondják németül, hogy "Megfoghatjuk-e a melleidet?", mégis arrébb húzódott....XD

Ennek ellenére azt mondtuk Jocóval, hogy ha 1-2 sörrel józanabbak lettünk volna, mindketten állásajánlat birtokában hagyhattuk volna el a krimót.:)

Ami egyébként nagyon korrekt hely volt, kaptunk egy raklapnyi chipset, meg egy nagy tálca májkrémes kenyeret, meg sem bírtuk enni...:)

A nap végén érzelmes búcsút vettünk ideiglenes vendéglátóinktól, a szlovák lánytól akkora puszikat meg öleléseket kaptam, hogy tényleg nagyon boldog volt az új év.:)

Taxival mentünk haza. Szerencsére. Szerintem ha gyalog indultunk volna el, még mindig bandukolnánk valahol. Egyrészt eltévedtem volna, másrészt ekkora alkoholmennyiség már szabályos merénylet egy magamfajta roki mozgásszabályozó agyközpontjának.:)

Azt hittem, hogy 7 körül értünk haza, de 7.40-kor még tuti, hogy üzenetekre válaszoltam facebookon.

10-kor meg keltem.

Jocó karjával a nyakam alatt ébredtem, szóval remélem, nem lesz olyan az évem, mint január 1.:)

Reggel aztán két kávé, két Algoflex, virsli. Szóval regenerálódás. 

Beszélgettünk, Jocóval élménybeszámolóztunk a többieknek, és el is telt a nap. Ja: meglett az idei teljes Showder Klub-évad. mp3-ban. Nem semmi.:) Már négy adást meghallgattam.:)

Hazafelé már Jocó is velünk tartott, Edit ezúttal is elkísért minket Bécsig.

Hát nem tudom... Nem vagyok egy "Ausztria-fan", mindenesetre egészen megdöbbentő, hogy ott mennyivel nyugisabb az élet, szebb a környezet, segítőkészek az emberek... Szóval a bogár ül a fülben.

Hazafelé Hegyeshalomban szálltunk át, és már nem tudom, mikor értünk haza. elfelejtettem.

Kaja és fürdés után még meg akartam nézni a Holiday című filmet, de a 2 óra alvás megtette hatását, az első reklámblokk alatt bealudtam.:) 

Több mint 10 óra alvás és egy hosszabb éledezés után kimentem Écsre apánkat látogatni, meg kaptam a szomszéd nénitől finom petrezselymes krumplit rántott husival.

Összepakoltam a még tavaly kimosott ruhákat - hehe:) -, aztán mentem is a buszra, jöttem vissza Győrbe.

Picit itt is pihengettem, most még pakolászás, meg tévéprogramozás lesz napirenden, a Vidanet megint megvariálta a kínálatot.:/

Holnap meg már meló, ez a 2 nap ráhangolódásnak éppen jó lesz.

Aztán délután-estefelé a tervek szerint a szokásos évértékelő írásommal jelentkezem.

Mára viszont ennyi.

Akkor hát idén is BUÉK mindenkinek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)