Mert a lehetetlen tényleg nem létezik

Tegnap délelőtt már tényleg sikerült az olimpia programjához igazítanom a napirendemet.:) Így aztán egy döntőről sem maradtam le. Délután aztán... De erről majd később....:)

Na szóval... Kozák Danuta 500 méter kajakban nyert aranyérmet. Hatalmasat hajrázott ukrán ellenfele ellen, és nagyon simán nyerte meg a versenyt.

Az 1000 méteres férfi kajak négyestől senki nem várt érmet, inkább a pontszerzésben reménykedtek a szakemberek. 

Aztán született egy csodás ezüstérem! Teljesen váratlan, hatalmas eredmény, óriási siker! És Kammerer Zoltán személyében a második győri érmest köszönthetjük, szerdán ugye Fazekas-Zur Krisztina győzött.:)

Kovács Katalin és Douchev-Janics Natasa meglepetésre elvesztette a döntőt K2-500 méteren, a németek nagyon erősek voltak. De az ezüst is nagyon szépen csillog, nem lehet mindig győzni.:) Amit a sors a K4-en adott, azt most visszavette... De baj nincs, szép volt csajok, menni kell előre!:)

A döntők közben ismét a passzív pihenést helyeztem előtérbe. Kollégával e-maileztem - részben munkaügyben, sőt valamilyen formában a "személyügy" is szóba került...:P -, és kaját rendeltem. Mára is, hogy ma már ne kelljen ezzel vesződni. Vicces volt, hogy a futárnak nem esett le, hogy árat emeltek, de a régi árral számoltak. Pedig én szóltam!:)

Aztán jött az, hogy lemaradtam egy döntőről, egy aranyéremről... Délután ugye Adrival és tesójával találkoztam a városban. Risztov Éva 10 km-es úszásban indult. A rajtot még láttam, aztán fürödtem-borotválkoztam, szóval készülődtem. Már nem kapcsoltam be a tévét, egyszerűen elfelejtettem... :(

Aztán a városba érve, a szökőkútnál a lányokat várva a facebookot mókeráltam, és ott vettem észre a fényképet Risztov Évával, és az aranyéremmel a nyakában...:)

Hihetetlen... Egyrészt az, hogy a hírek szerint gyakorlatilag rajt-cél győzelmet aratott, 10 ezer méter leúszása után 0,4 másodperc (!) előnnyel győzött. Hihetetlen szoros befutó, ez durvább, mint Forma-1-ben a 305 km megtétele után "szokásos" 5-10 másodperc különbség. Mert itt ugye "csak" az emberi teljesítmény számít. És olimpiát nyert. És magyar.:)

Ez az olimpia valami hihetetlen! Rengeteg magyar sikernek tapsolhatunk, és ami még érdekes: szinte mindegyik aranyérmesünk élettörténetében benne van a "bukás", a "mélypont", és a talpraállás, a küzdelem. Risztov konkrétan úszóként nem ért fel a csúcsra, a kis plusz mindig hiányzott. Aztán "kiégett", és abbahagyta. "Heccből" vízilabdázott, motorozott, majd rátalált a hosszútávúszásra. 

Ahol volt olyan verseny, amit feladott, volt, ahonnan kizárták, míg aztán Londonban felért a csúcsra, örömet okozva a szurkolóknak, és persze saját magának. Fantasztikus történet...:)

---

A lányokkal volt egy érdekes kajáldás "jelenésünk", nehezen jutottunk közös nevezőre az eladókkal, a teraszon pedig darázsinvázió volt.

Ezért kiültünk a Széchényi térre, majd az Olimpiai kivetítőnél fejeztük be a napot.

Nagyon jó volt újra találkozni velük, jót beszélgettünk-nevetgéltünk... És... 

Bajban vagyok, mert félreérthető, amit írok, de furcsa, ha mondani akarsz valakinek valamit, amivel talán segítenél is neki, de fogalmad sincs, hogyan öntsd szavakba mondandódat... :) Szóval kemény dió...:)

---

Hazaérve aztán még elcsíptem a vízilabdás lányok bronzmeccsét. Valami hihetetlen szerencsés góllal sikerült kiharcolni a hosszabbítást, amit aztán az ausztrálok bírtak jobban.

Egyrészt nem semmi, hogy az ausztrálok ilyen potyagólon túl tudtak lépni, másrészt a magyar lányoknak szerintem ez az olimpiai 4. hely nem a végállomás, fiatalok még, előttük a jövő.

A Vidi meg 3-0-ra nyert a belga Gent otthonában, és továbbjutott az Európa Ligában. 

Meglepő eredmény. Valószínűleg nem vagyok annyira "keményvonalas" ETO-drukker, mert örülök a fehérváriak sikerének.

Meg aztán az EL majd megosztja az erejüket, így talán a magyar bajnokságban nem fognak annyira vitézkedni...:P

Amit kötve hiszek, mert elég bő kerettel dolgoznak... :( :)

---

Ma a kajak-kenu 200 méteres előfutamok lesznek. Este aztán Magyarország-Svédország kézilabda-elődöntő, meg Magyarország-Ausztrália vízilabda az 5-8. helyért.

Istenem, de szép lenne megnyerni ezt a két meccset!

Aminket én nem (teljesen) fogok látni, mert 17.00-tól ETO-Kaposvár focimeccs, onnan rohanok majd haza olimpiát nézni.

A focitól egyébként nem tudom, mit várjak, teljesen kiszámíthatatlan, minden kimenetel benne van a pakliban, semmin nem lepődnék meg...

Máshogyan nem tudom már leírni!:D

---

És ennyi mára.

És péntek van!

Jó hétvégét, jó szurkolást mindenkinek!

HAJRÁ, MAGYAROK!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:) 

A lehetetlenről és a csodáról

Úgy vettem észre, hogy az elmúlt napokban nagyon megugrott a blog olvasottsága. Tisztában vagyok vele, hogy ez nem lebilincselő stílusú írásaimnak köszönhető. Még csak nem is annak, hogy szabadságon vagyok, és aggódó kollégák tucatjai szippantják be innen a velem kapcsolatos információkat. Olimpia van, dolgozik a google, így rengetegen landolnak itt is. Tegnap sem volt épp unalmas napunk, ezért aztán ma is írok.:)

---

Szóval. Tegnap reggel még olyan sz*rul voltam, hogy a hűtőfürdő nem várhatott, viszont vészesen közeledtek a kajak-kenu döntők. Nem estem kétségbe, beköltöztettem az ébresztős rádiót a fürdőszobába, és úgy hűsítettem magam, és olvastam ki a Nemzeti Sportot. 

Komolyan úgy éreztem, hogy nem a víz hűt engem, hanem én melegítem fel a vizet. Borzalmas volt...:)

Kenu 1000 méterrel indultunk. Vajda Attila címvédőként indulva végül hatodik lett. Nem tudom. Nem lehet mindig nyerni, de a futam utáni nyilatkozata szerintem elég "nyeglére" sikeredett. Hogy ő már nyert, a többiek még nem, túl későn mentek ki, sz*r volt a pálya, stb. Hülyén vette ki magát, de a kis siker is becsülendő...:)

Aztán férfi kajak kettes, 1000 méter, Dombi Rudolf és Kökény Roland. És GYŐZELEM! Ilyet én még nem láttam! A második helyezett portugálok örültek, a győztes magyarok tanácstalanok voltak. Pedig én úgy láttam, mintha megnyertük volna. Aztán elbizonytalanodtam. Aztán kiderült, hogy jól láttam, hatalmas verseny volt, mindösszesen 53 ezredmásodperc döntött!

Ezután a női kajak négyesek 500 méteres döntője következett. Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Kovács Katalin, és Fazekas-Zur Krisztina tulajdonképpen simán győzött.

Női kajak esetében talán meglepő, de négyeseben Barcelona, azaz 20 év után nyertünk olimpiai aranyérmet.

---

Délben kezdődött a Magyarország-Izland férfi kézilabda negyeddöntő. Szinte végig vezettünk, talán egyszer által az izlandiak győzelemre. Aztán másodszor a meccs végén, talán 17 másodperccel a vége előtt. Akkor az izlandiak hetest dobhattak, ha bemegy, kettővel vezetnek, és mindennek vége. De NEM MENT BE! Fazekas Nándi valami óriásit védett, az ellentámadásból kiegyenlítettünk. 

Következhetett az összesen kétszer tíz perc hosszabbítás. Nem tudom, hogy krimi volt, horror, esetleg pszichothriller. Heroikus küzdelem, annyi szent. Óriási csatában nyertünk 34-33-ra. 

Szokták mondani, hogy egy meccs a sportág propagandája volt. Ez annál jóval több volt. A sportágat alig ismerő angolok, köztük Andy Murray és Gary Lineker zengtek ódákat a magyar csapatról. Ami azért nem semmi....)

Holnap elődöntő Svédország válogatottja ellen, ott már bármi megtörténhet. 

Mert hát csoportnegyedikként a kieséses szakaszba érve kiejteni a másik csoport veretlen győztesét az szinte lehetetlen küldetés. Ezeknek a fiúknak mégis sikerült.

---

Sorozatban három olimpiát nyerni egy csapatsportágban szinte lehetetlen. A negyedik maga lett volna a csoda. A lehetetlent a fiúk teljesítették, a csoda sajnos nem jött össze... Az 5-8. helyért játszottunk, ami talán kudarc, ezekre a fiúkra nem tudok haragudni. Azt nem mondom, hogy "részei az életemnek", de hogy rengeteg felejthetetlen élmény kötődik hozzájuk, az vitathatatlan. 

Kemény Dénes 1997-ben lett a férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya, és olyan játékosokból rakhatta össze csapatát, akik utánpótlás korúként szinte képtelenek voltak kikapni, hatvanvalahány meccsen egyszer kaptak ki, ha egyáltalán...

Aztán az abban az évben rendezett sevillai EB fináléjában Kásás mesterhármasával (!) 3-2-re (!!!) vertük Jugoszláviát. A fiúk felnőttként is csúcsra értük. Talán még nem is sejtettük, hogy milyen páratlan sikerszéria veszi kezdetét.

Újabb EB, 1999, Firenze. A fináléban 15-12 (!) a horvátok ellen úgy, hogy a meccs elején az ellenfél már 3-0-ra vezetett. Biros, Biros, Biros, háromszor is Biros!- emlékeztek Hajdú B. közvetítésére?:)

Aztán a 2001-es EB, Budapesten. Na, azt épp nem nyertük meg... Épp az érettségim előtt-alatt-után rendezték a tornát, végül bronzérmet szerzett a csapat. És a magyar góloknál a Safri Duo  Played a live című ópusza szólt. Emlékszel? 

---

Na meg az olimpiák! 

Sydney 200

Sydney 2000. Két vereség a csoportban, a döntőben 13-6 az oroszok ellen, kivégzés, többek között Vári Attila félpályás góljával. 

A döntő után a csapat "Jó estét, jó szurkolást!"-csatakiáltással köszöntötte szegény Knézy Jenőt.... Libabőr, máig...

Athén 2004. Horrordöntő a szerben ellen, részemről Győr, olimpiai sátor. 

8-7 Szerbia és Montenegró csapata ellen, a végén kétgólos hátrányból fordítva. Egy csoda volt, felrobbant a sátor!:)

Peking 2008. Talán erre emlékszem a legkevésbé... :) A döntőben simán vertük (14-10) a meglepetésre döntős Egyesült Államok csapatát. Ha jól emlékszem, a nagy rivális szerbekkel nem kerültünk össze, de ez már nem biztos...:)

Ezzel a felsorolással csak két dolgot akartam érzékeltetni: egyrészt amit már fentebb írtam, ez a csapat LEGENDA, nem tudok haragudni rájuk.

Másrészt Kemény Dénes megtehette volna, hogy Peking után feláll a kispadról, és a csúcsok csúcsán vonul vissza. Ő viszont rá akart tenni még egy lapáttal, egy "kicsit" átszervezett csapattal begyűjteni a negyedik aranyat. Sajnos nem sikerült. Erre a csapatra egy magamfajta magyar sportrajongó örökké emlékezni fog...:)

Hogy ki és kikből fogja felépíteni az új magyar válogatottat, az már más, tartok tőle, jóval szomorúbb lapokra tartozik...

---

Hamarosan kajak-kenu döntők, talán újabb magyar sikerekkel.

Aztán ebédelek, délután meg két kedves ismerős lánnyal találkozom. Majdnem lemondtam a "randit", de már talán vagyok olyan állapotban, hogy tudok mozogni...:) Tegnap még borzalmas volt... :/ :)

Egyébként most igazolódott be, mennyire jó, hogy két hét szabira jöttem el: ezt a hetet még az Olimpia határozza meg, meg a "napszúrásból" regenerálódok, jövő héten már igyekszem a mostaninál több helyre eljutni.

De az élményfürdőben mindenképpen fedett, vagy legalábbis árnyékos részre fogok menni. Ez egészen biztos!:)

---

Mára viszont tényleg ennyi.

További szép napot, jó szurkolást mindenkinek!

HAJRÁ, MAGYAROK!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!♥

Feel the sunshine

Állítólag hétfőn volt az év legforróbb napja. Meg is adtam a módját: egész nap a lesötétített szobában döglöttem, tévéztem, olvastam, aludtam.

Nem túl aktív, nem túl izgalmas program, de kellemes volt, nagyon jól esett.

Az Olimpián nagyon örültem férfi kéziseink szerbek elleni fantasztikus győzelmének, majd a vízilabdás srácok tartottak erődemonstrációt az USA csapata ellen, jelezve, hogy számolni kell velük is.

Azt hiszem, Sidi Péter is aznap lőtt, aranyesélyét nem sikerült valóra váltani, de azért elmondható, hogy sportlövészetben három pontszerzőnk is lett a végén.

Mindezt úgy, hogy Sidi felszereléséből a hírek szerint loptak is, de ezt később cáfolták...:)

Kajak-kenuban pedig magabiztosan haladnak sportolóink a remélt végső sikerek felé...:)

Tegnap aztán elmentem Anyut látogatni a soproni szanatóriumba.

Ez a látogatás egy kicsit rendhagyó volt. Bátyám és sógornőm összeszedtek a soproni vasútállomáson, aztán elindultunk Bükre, a helyi termálfürdőben csobbanni egyet.

Nagyon régen voltam ott, szerintem olyan 6-7 éves koromban. Csak arra emlékeztem, hogy a medencék büdösek. Nos, a gyógyvizek még mindig azok.:)

Kalandosan indult a nap, mert fénykép alapján választottunk öltözőszekrényt, és hát eléggé "knapp" volt hármunknak.

Szemezgettünk a szaunával is. Csak hát Bükön ruhátlan szauna van. Ami nekem egy kicsit "fura".:) Meg aztán győri "élményeimből" kiindulva tuti, hogy két 65 kilós lány helyett, egy 130 kilós faszi flangálna előttem pucéran, ezt most inkább kihagytam... :D

Ja, és nem vagyok normális. Ez mondjuk nem újdonság.:) Mint ahogy iszogatás alkalmával is megvannak az aranyszabályok - jóllakottan menni, nem keverni, lehetőség szerint nem ücsörögni, hanem mozgolódni stb.-, itt is meglettek volna, de nem figyeltem oda... :/

Déltől 3-ig, tehát a legveszélyesebb időpontban voltunk a strandon. Persze nem kentem be magam naptejjel, és a pólómat is bent felejtettem az öltözőszekrényben...

Már az idejét sem tudom, mikor voltam utoljára a szabadban póló nélkül, ráadásul mindig is pólót szoktam venni, amint kijöttem a medencéből, most ez kimaradt. Le is égtem annak rendje és módja szerint...

A fürdő egyébként nagyon szép, voltunk meleg gyógyvízben, és hideg(ebb) pancsolós vízben is. De nagyon kevés volt a magyar, és még kevesebb a fiatal...

Bükről aztán visszamentünk Sopronba. Tesómék Spart kerestek, így el is jutottunk a vasútállomás parkolójába... Ami azért vicces, mert korábban arra panaszkodtak, hogy nehezen találják meg az állomást, mert nincs normálisan kitáblázva. 

Most már tudjuk: a Spar mellett van a vasútállomás. Ami egyébként nagyon barátságos, tiszta, ingyenes a WC, normális a büfé, Győrben példát vehetnének róla.

Ezután indultunk a szanatóriumhoz, de először az aluljáró-építkezésen landoltunk.:)

Elmentünk soproni törzshelyünkre lájtos vacsorára, picit beszélgettünk, aztán bátyámék kidobtak a vasútállomásra, fél 8-kor indult a személyvonat, ami persze minden bokornál megállt.

Az út szörnyű volt... 

Fájt mindenem, nem bírtam ülni, a lábaimat mozgatni, rákvörös vagyok... :/ :D

Ráadásul innivaló sem volt nálam, mert nem fért el a táskámban... :/

Győrbe érve aztán vettem egy 1,5 literes vizet, amit kb. 10 perc alatt megittam a Honvéd ligetben... Tűzoltás kicsit másképp...

Itthon picit tévéztem-neteztem, aztán alvás.

Csak este tudtam meg, hogy Lőrincz Tamás ezüstérmet szerzett birkózásban, 66 kg-os súlycsoportban.

Vízilabdás lányaink kikaptak az elődöntőben, így a bronzéremért játszhatnak.

A Debrecen focistái pedig hazai pályán, azaz Nyíregyházán kaptak ki a fehérorosz BATE Boriszov csapatától, így már biztos nem fog a Loki Győrben BL-meccset játszani... Pedig szó volt róla... :)

Ma már lementem Sportért, nemsokára pedig jön a hűtőfürdő, aztán Olimpia, egyebek mellett Magyarország-Izland kézilabda-meccsel. 

Mást mára nem tervezek, le vagyok amortizálódva... :/ :D

De majd valamit rögtönzök, ha meg nem, akkor nem.

Mert megtehetem!:)

Na, mára ennyi!

Jók legyetek!

Hajrá, Magyarok!:)

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Rugalmas szabadidő

Szombaton az Olimpia ideiglenesen kicsit háttérbe szorult. Történt ugyanis, hogy este 7-kor ETO-Haladás focimeccsre mentünk, és a második félidő a napokban 40. születésnapját ünneplő András barátunk kezdőrúgásával indult. Elég régóta zajlott a meglepetés előkészítése, de a cimbi majdnem elküldte a szurkolói koordinátort, aztán egy másik barátunk kisfiával mégis lement, így megvalósult az ünnepi alkalom.:)

Ezzel kb. le is írtam a pozitívumokat. Harmatgyenge játék, újabb kihagyott 11-es, 1-1-es végeredmény. De az utolsó helyről már elmozdult az ETO, egy pozíciót javítva már 15. az ETO.:)

A meccs közben folyt a sör patakokban. Utána pedig Katához voltam hivatalos, sörözős beszélgetésre.

Majdnem lemondtam, eléggé el voltam fáradva, de mivel viszonylag régen találkoztunk, és mindig jó velük bandázni, azért elmentem.

És tényleg jóó kis este volt. Söröztünk-eszegettünk-beszélgettünk, jó volt.

A britek elleni vízilabdameccsből semmit nem láttam, nyertünk 17-6-ra. A kézisfiúk kikaptak a spanyoloktól, ezt a tévének háttal ülve "láttam".

Időben sikerült hazaérnem. Igen, hajnali negyed 4-kor. Viszonylag jól viseltem a másnapi megpróbáltatásokat, de azért az Algoflex jól esett.:)

Nemzeti Sportot meg elfelejtettem venni... :(

Ki akartam menni Écsre, de ahhoz lusta és fáradt voltam.

Így aztán tévéztem.

A vízilabdás lányok emlékezetes meccsen nyertek az oroszok ellen, ezzel elődöntősök. 

Federernek nem sikerült begyűjtenie a hiányzó egyéni olimpiai aranyat, a hazai közönség előtt szereplő Murray ellen igazából esélye sem volt.

Aztán jött egy bronz birkózásban Módos Péter révén, utána pedig... Berki Krisztián nyert aranyérmet lólengésben. Ő sportága egyik legnagyobb alakja, furcsa módon mégis ez volt élete első olimpiája.

Két angol rivális ellen kellett küzdenie, elmondása szerint amikor elindult gyakorlatát bemutatni, még remegett a talaj a hazai kedvenceket ünneplő közönség tapsától.:)

Hihetetlen teljesítmény, hátborzongató élmény. 

Azonos pontszámmal, magasabb kivitelezési pontszámának köszönhetően került nyakába az aranyérem. 

Majd kalapácsvetés, újabb magyar aranyesély, és újabb magyar aranyérem. A szombathelyi Pars Krisztián imponáló magabiztossággal győzött, még a "kalapácsvadászat" sem zökkentett ki.

A jelek szerint a pisiléssel sem akadt semmi probléma, megvan az összes érmünk.:)

Eddig ŐK...

Fantasztikus ez az Olimpia. Nyilván az is közrejátszik, hogy most nagyjából tudom követni az eseményeket, és tradicionális magyar sikersportágakban jönnek az eredmények. Igen, Kovács Anti óta a cselgáncs is tradicionális...:)

4 arany, 1 ezüst, 3 bronz, 10. hely az éremtáblázaton. Eddig. Sőt, az egy főre jutó aranyérmek tekintetében ötödik hely. De ezt ne vegyük figyelembe, mert kicsinyes!:D

---

Ma élményfürdőbe terveztem menni. De nem megyek. Egyrészt 10.30-kor Magyarország-Szerbia férfi kézilabda-meccs, azt nem hagyhatom ki. Most biztos sokan hülyének néznek, hiszen ez az év legmelegebb napja, én pedig szabadságon vagyok!:P

A fő indok persze az, hogy holnap megyünk Sopronba Anyut látogatni, előtti pedig Bükfürdőn strandolunk egyet. Csak azért hagyom ma ki a csobbanást, talán majd a kádban pótolom...:)

---

Szóval kedden Sopron, jelen állás szerint szerdán Écs, csütörtökön Győr. Pénteken ETO-Kaposvár, ami azért lesz furcsa, mert öt-hat fős "törzsgárdánkból" max. ketten leszünk kint a meccsen.

Egy-két találka is tervben van, ezekről majd mesélek utólag, egyelőre sok minden képlékeny. Szombaton még egy habpartyra is hivatalos vagyok. De azt kihagyom, szerintem hülyén néznék ki ott. Bár a bikinis lányokat azért szívesen megtekinteném.:D

---

Rövid bejelentkezésem a végéhez közeledik.

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra, hűsöljetek-pihenjetek!:)

Jaj, de hiányzik egy-két leányzó... :( :)

Na...

HAJRÁ, MAGYAROK!:)

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Büszkeségek és balítéletek

Na, ez most megint egy elég furcsa bejegyzés lesz. Ez ugye nem egy sportoldal, de azért most mindenképpen az Olimpia lesz a középpontban, de mivel ez nem egy sportoldal, nem tényszerű eredménylistát fogok írni, hanem afféle szubjektív "benyomásokat".

---

Először is: döbbenten olvastam, hogy Bochkor Gábor a Bumeráng című műsorában cikinek nevezte, hogy Horváth Mariann riporter élőadásban megkönnyezte Szilágyi Áron vívó aranyérmét, és ha mellette lett volna, biztosan felpofozza.

Nos... Már az is elég gusztustalan dolog, hogy egy nőt megütne.

De hogy az nem jut el az agyáig, hogy az Olimpia a sport ünnepe, és ott csúcsra érni nem csak a győztesnek, hanem szurkolók millióinak jelent rengeteget, egészen döbbenetes.

Biztosan van valamiféle "viselkedési kódex" sportriporterek számára, de ez engem nem érdekel. Legyen színes, érdekes a közvetítés, a riporter pedig "éljen együtt" az eseményekkel, ne legyen olyan monoton és unalmas, mint például Mezei Dániel, vagy Deák Horváth Péter.

Sokáig azt gondoltam, hogy Bochkorban jóval több van a rádiós bohóckodásnál... Most már erről annyira nem vagyok meggyőződve...

---

Az Olimpiát kiemelt figyelemmel követem a labdajátékokat.
Egyelőre vegyes a kép, kézilabdásaink három meccsből egyet nyertek, a horvátok ellen elég lélektelen volt a játék.
A vízilabdás lányok szintén egyszer nyertek. Kína ellen is sokáig vesztésre álltak, majd végül megfordították a meccset, szerintem csak azért, mert a végét direkt nem néztem meg...
A vízilabdás fiúk két vereség után gólgazdag meccsen verték Romániát. Száz év után nyitottuk a játékokat két vereséggel, ami nem jelent semmit, két vereséggel tudunk olimpiát nyerni, már megmutattuk.
De valami még hiányzik... Nem tudom, mi az, remélem Kemény Dénes okosabb nálam... Na jó, ez egészen biztos... :)
---
Úszás. Szegény Hosszú Katinka talán túlvállalta magát, így érem nélkül tér haza, Cseh Laci pedig a poklok poklát megjárva végül egy bronzéremmel jelezte, hogy számolni kell vele.
A fiatal Kapás Bogi pontszerző.

Jakabos Zuzsa egy amerikai lap szerint minden idők legszexibb olimpikonja. Az ő szépségéről egyébként korábban már megemlékeztem, de mint lentebb írtam, most már Böczögő Dorina a favorit... ♥ :D
---
Gyurta Dániel pedig OLIMPIAI BAJNOK! A még mindig csak 23 éves sportoló 200 méteres mellúszásban lett bajnok, 8 évvel azután, hogy Athénban nagy meglepetésre érmet szerzett. Akkor talán nem sikerült megfelelően kezelnie a sikert, rengeteget szerepelt a médiában, a Barátok köztben, itt-ott-amott. Aztán pár évvel ezelőtt hihetetlen céltudatossággal jelentette ki, hogy Londonban bajnok lesz. A profi és elszánt nyilatkozatok kemény munkával társultak, és a várt siker megérkezett: Dani győzött. Jó volt nézni az úszását, a megnyilvánulásait, szerintem legenda született....
Gyurta egyébként aranyérmének másolatát el szeretné küldeni tragikusan fiatalon elhunyt barátja és riválisa, a norvég Alexander Dale Oen szüleinek. Nagyon szép, méltó gesztus, ami nem tetszik, hogy a magyar média már fair play-díj után kiált... Nem hinném, hogy ezt ki kell mondani, ha valaki méltónak találja rá, megkapja, de a cél ezzel a gesztussal teljesen más...
Szántó Dávid pedig nappalijában közvetítette Gyurta úszását, a videó fel is került a Youtube-ra, a fiatal riporterről meg le is szedték a keresztvizet. Pedig semmi fricska nincs a történetben, annyi az egész, hogy megígérte Daninak, hogy fogja még az ő olimpiai döntőjét közvetíteni. Megtette. Az más kérdés, hogy a közvetítés még így is felülmúlta Deák Horváth "teljesítményét".
Ja: Aczél Endre elhíresült jegyzete, mely szerint "ha tíz méterrel tovább tart a verseny, nem Gyurta nyer.", igazából annyira kicsinyes, hogy szóra sem érdemes. Gyurta nem 210 mellen versenyzett, ha meg ott versenyzett volna, nyilván a taktika is más... :)
---
Ugyancsak le a kalappal Joó Abigél előtt! A fiatal magyar cselgáncsozó a későbbi győztes amerikai lány ellen sérült meg, a vigaszágon sérült lábbal, egy porcleválás után folytatta a viadalt. Egy lengyel versenyzőt még legyőzött, majd világ-, és Európa-bajnok francia riválisával már nem bírt, így végül az ötödik helyen végzett.
Eredménye több, mint fantasztikus, egy képzeletbeli aranyérem kijár neki. Ahogy a demotiváló fényképén olvasható: "A fájdalom elmúlik, a dicsőség örökre megmarad." Mennyire igaz...
---
Ezen a héten nem írtam le napi bontásban, hogy melyik nap mi történt. Felesleges lett volna. Minden nap meló, utána itthon gyorsan kiolvastam a Nemzeti Sportot, majd néztem az Olimpiát.
És ennyi volt, tényleg... :)
Kivéve tegnap. Munka után pláza: kávé-lottó, majd ücsörgés a bejáratnál, több ismerőssel is összefutottam.
Hazaindulva bedöglött a busz, amin ültem, mentesítő járattal értem haza.:)
Itthon este a tévé előtt megittam egy szabadságindító sört. Nyertem vele még egyet. Ezért bontottam egy újabbat, amivel ugyancsak nyertem.:)
Így viszont a lottót valószínűleg bukom, mert kitöltés közben kértem a Jóistent, hogy hadd nyerjek már valamit. Nyertem. Két doboz sört... :D
---
Ma már voltam a városban, este meg majd ETO-Haladás focimeccs, utána meg talán Katáékkal találkozom.
Holnap Écs, kinézek apámhoz.
Aztán két hét szabi.
Nagyon vártam már, nagyon jól fog jönni, és viszonylag eseménydúsan fog telni.
Tuti megyek Anyuhoz Sopronba, esetleg Szombathelyre is elnézek. Lesz élményfürdő, meg persze olvasás, PlayStation, és sok-sok alvás is.
Augusztus  18-tól meg újra extrém motorsport-fesztivál az ETO Parknál. Az utcánk végén... :P
Meg van egy-két függőben lévő blog-téma is, majd talán jelentkezem egy-két különkiadással.:)
Azt írtam már, hogy Olimpiát is fogok nézni?:)
Na, ennyi mára!
Jó pihenést mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Eddig mindenből egy

Elszoktam attól, hogy egy dolgos hétköznap végén posztolok, de most kivételt kelt tennem, konkrétan teleírtam a máskor egy hétre elegendő puskacetlimet. Gondolataim nem túl rendezettek, de azért elkezdek írni, és meglátjuk, mi sül ki belőle.

Szóval... Szombat este Gergő barátomnál néztük meg a Debrecen-ETO focimeccset. Nos, sima 4-1-es Loki-sikerrel végződött a meccs, ami csak nevében volt rangadó.

Nagyon rosszul játszott a csapat, paradox módon viszont érzésem szerint 2-3 gól  benne maradt a csapatban, nem is beszélve a kihagyott tizenegyesről... 

Nem erre számítottunk, de 29 meccs még azért hátravan, el lehet mozdulni az utolsó helyről... Pff... :D

A meccs után lementünk egy közeli kocsmához egy sörre, majd egy éjjel-nappalinál folytattuk, még 1-2 sörrel. Szakadt az eső, dörgött az ég, de ez minket annyira nem zavart.

Beszélgettünk sportról, csajokról, politikáról, sőt megpróbáltuk rendezni a kisebbségi kérdést is... Azért nem kispályáztunk, na... :)

Fél 1 körül értem haza, két buszmegállónyira a lakásomtól, a rossz idő okán kényelmesen, taxival.

Így olimpia idején a sport természetesen kikerülhetetlen téma.

Szombaton már megszületett az első magyar érem, Csernoviczki Éva bronzérmes lett cselgáncsban.

Eléggé összefolynak a napok, nem tudom pontosan, melyik esemény melyik napon volt, de nagyon tetszett még Zwickl Dániel asztalitenisz-meccse, aki az egyik meccsét öt szettlabdát hárítva nyerte meg.

Böczögő Dorina pedig a szerelmem... ♥ Annyira szép ez a lány, már Jakabos Zsuzsiból is kiszerettem miatta...:)

Elmondása szerint túlizgulta gyakorlatait, ezért nem sikerült továbbjutnia. De ez nem tompítja az érzéseimet...:)

---

Vasárnap reggel elég kótyagosan ébredtem, de nem volt mit tenni, fel kellett kelni. Igen: Nemzeti Sport, benzinkút. 

A fejem viszont majd szétrobbant, elszoktam én már a lumpolástól... :)

Az Algoflex viszont eltűnt a táskámból, de annyi erőm/kedvem/időm nem volt, hogy elmenjek valahová gyógyszerért. És nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de fájós fejjel mintha nem működne a lengéscsillapító, minden egyes lépésnél tovább sajog... :D

Na de kicsi kaja, sok víz, meg egy kis alvás, és valamennyire javult a helyzet.

Délután jött a Forma-1 Magyar Nagydíj. Hamilton nyert, de annak örültem, hogy Räikkönen és Grosjean a Lotusszal végig tartották vele a lépést, ők hárman állhattak dobogóra.

Láttam már rosszabb és jobb futamot is bőven, de még így 27. alkalommal is csoda, hogy a száguldó cirkusz sztárjait kishazánkban láthatjuk évről-évre.

Az olimpián pedig egy ezüst-, és egy aranyérem.

Ungvári Miklós cselgáncsban szerzett ezüstérmet, egész nap nagyon magabiztos és koncentrált volt, a végén sajnos mégis a grúz fiú nyert.

Kardvívásban viszont Szilágyi Ároné lett az aranyérem- hihetetlen, 20 évvel Szabó Bence barcelonai sikere után.

Egészen imponáló, már-már sétagalopp-szint volt a döntő. Belülről nyilván nem volt ilyen egyszerű. A cselgáncs és a vívás is olyan sportág, ahol kis túlzással lassítás után sem veszem észre a pontszerzést.:)

Horváth Mariann zseniálisan közvetített, "együtt élt a játékkal", a gyakran hiányolt riporteri lelkesedéssel pedig ezúttal nem volt gond..:)

A Himnusz-"remix" pedig példátlan...

Az Eurosporton  a paralimpiai bajnok Pásztory Dóra közvetítette az úszást, nagyon jól, még az sem zavarta meg őket, hogy egy műszaki hiba okán elég mostoha körülmények között kellett dolgozniuk.

Vízilabdában viszonylag sima vereség a szerbek ellen. Semmi nincs veszve, de rendezni kell a sorokat, nehogy baj legyen. Kézilabdában meg két góllal kaptunk ki a dánoktól a halálcsoportban, ami dicséretes eredmény, de gyilkos meccsek következnek.

Új arculattal dolgozik a közmédia. Szerintem eléggé "gyengus", amit viszont nem vágok: az emberkék a reklám-főcímben. Kik ők? Eltűnt személyek? Szülinaposok? Vagy Vagy hibátlanul töltötték ki a Nemzeti Konzultációt? :) Ha valaki tudja a választ, kérem jelezze!:)

---

Ma pedig már meló volt, reggel megint alig bírtam felkelni. 

Délután tesóm és sógornőm értem jöttek a munkahelyemre. Hazahoztak, kicsit dumáltunk, Hungaroring-élménybeszámoló, aztán visszaindultak.

Én a kádban kiolvastam a Sportot, ettem, most meg pötyögök.

Azt hiszem, így mára ennyi voltam.

HAJRÁ, MAGYAROK!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Ötkarikás szemmel

Részemről már Olimpia-lázban égek, de azért essék néhány szó a dolgos és nem annyira dolgos hétköznapokról is. Na meg persze a hétvégéről...:)

Vasárnap. Pakolászás-takarítás, alvás, és Forma-1. A bibi csak az volt, hogy utóbbi kettőt sikerült összevonnom...:/ :) A Forma-1 végére sikerült bealudnom, ezért csak a tiszteletkör alatt értesültem róla, hogy Alonso nyerte meg a Német Nagydíjat. Édes ébredés...:)

---

Hétfő. A közhiedelemmel ellentétben facebookon nem vagyok az a nagy jelölgetős fajta. De az alsó szomszéd lányok egyik barátnőjét kivételesen bejelöltem. Kedvesnek-aranyosnak tűnik, már amennyit eddig "beszélgettünk". Pár hétig nem igazolt vissza, ezért visszavettem a bejelölést. De aztán bejelölt ő, sőt adatlapján pont ráakadtam egy videóklipre, amire már rá akartam keresni, csak mindig kiment a fejemből. Szóval két meglepetés rövid időn belül, nem semmi volt. Még ha ez így leírva nem is olyan nagy sztori.:)

---

Kedd. Szeretek jókat beszélgetni. Szeretem, ha megnevettetnek. Ha pedig ez a kettő egyszerre teljesül, az nagyon jó. Ha pedig másoknak tűnik fel, hogy "fülig ér a szám", az a legeslegjobb...:)

Egyébként nagyon finom calzone-pizza volt az ebéd, már jó régen ettem, örülök, hogy újra sor került rá.

Este tesómék itt voltak, megnéztük együtt a Loki BL-meccsét. Alaposan visszavágtak az albán bajnok ellen, 3-0-ra nyertek Nyíregyházán, és jutottak a következő fordulóba.

Azért azt nagyon remélem, hogy ma az ETO ellen nem lesz részük sikerélményben...:)

---

Szerda. Délután nagyon lógott az eső lába, főnököm azt mondta, hogy ha maradok este 6-ig, szívesen hazavisz. Én mégis busszal mentem haza, kb. háromnegyed 5-kor indultam el. Így viszont hosszú idő után sikerült összefutnom András barátommal, tesómék vőfélyével, és váltottunk pár szót. És még az esőt is megúsztam.:)

---

Csütörtök. Munka után Dórival találkoztam. Annak ellenére, hogy korábban azt írtam, hogy mi nem beszélünk meg egymással találkát, mert amúgy is összefutunk, most mégis szervezkedtünk, mert az avon-rendelést ezúttal csak így tudta odaadni.

Persze egy picit beszélgettünk is, aminek nagyon örültem. És az általa választott tusfürdő is nagyon jó.:)

Este meccsek. Honvéd-Anzsi Mahacskala 0-4. A tévés szakértők szerint dicséret illeti a Honvédot. UGYAN MIÉRT? :O Ezt nem értem...

A Vidi viszont itthon 0-0-t játszott a Slovan Bratislava ellen, és továbbjutott. Nem a szívem csücske a fehérvári gárda, de egy szlovák csapat kiejtése klubszínektől függetlenül megsüvegelendő.:)

A két meccs alatt két doboz sert is elfogyasztottam, kb. többet, mint az EB alatt összesen. Na jó, a döntőt kivéve.:)

---

Péntek. Nagyon péntek volt. Nem tudom, hogy a sör, vagy a hétvégi fáradtság okán, de alig bírtam reggel felkelni... Már bőven bent voltam az irodában, mire teljesen sikerült magamhoz térnem...

Kettőkor aztán hazajöttem. Pedikűrre volt időpontom, elvileg 5-re, de megbeszéltük telefonon, hogy ha "üresedés" lesz, mehetek előbb is. Nem lett. És meglepetésemre egy fiatal srác, méghozzá a fodrászom fia a pedikűrös...:O :)

Este meg szembesültem a ténnyel, hogy elfelejtettem kenyeret venni. Ezért rendelnem kellett, aminek nem örültem... Most Anyu három hétre elutazott Sopronba szanatóriumba, így bőven igénybe fogom venni a különböző kajafutárok szolgáltatásait, de ez most így nem volt betervezve...

Elindult a foci NB1, háttérből azt is figyelgettem, meg egy inkább látásból ismert kolléganővel irkáltunk.

Aztán Olimpia, megnyitó. Fantasztikusan látványos volt, nagyon tetszett. Azon már ne lepődjön meg senki, hogy elaludtam rajta.

De reggel azért ismétléseket már láttam...:)

---

Ma a vasútállomáson indult a nap, lottót adtam fel. Aztán bolt, bevásárlás. Vettem konzervkaját. Így legalább ma biztosan nem kell rendelni...:)

Hazatérve Olimpia. Magyar "köztévék", Eurosport, és ORF.

Túl vagyunk az első magyar csalódáson: Cseh Laci nem jutott döntőbe 400 vegyesen. Pedig tapadt Michael Phelpsre, aki 8. lett, Laci csak 9., így nem jutott döntőbe. Váratlan eredmény, hihetetlen balszerencse...

Kővágó Zoltán diszkoszvetővel pedig nagyon csúnyán elbántak, hihetetlen, hogy a sportnak a dopping mellett lassan az antidopping is ellensége lesz...:/

Az Olimpiáról még majd természetesen fogok írni többször is. Sőőt valószínűleg két hetet leszek szabin a tervezett egy helyett, még az is lehet, hogy sűrűbbek lesznek a bejelentkezéseim...:)

---

Nemsokára Forma-1 Magyar Nagydíj időmérő. Ezen most nem szeretnék elaludni. Ja, és tesómék már megvették a "rendelésemet", jó kis ereklyével gazdagodik a gyűjtemény...:)

Este 7-kor meg Debrecen-ETO Gege barátomnál nézzük a meccset, jó lenne pontszerzéssel indítani a bajnokságot. Nem lesz egyszerű.

---

Holnap a futamon kívül semmi esemény. Hétfőn pedig megkezdem a szabi előtti utolsó hetet. Olyan érzésem van, hogy elég lassan fog telni...

---

"A mozgásállapot-változást okozó hatást erőhatásnak nevezzük."- alaptétel, általános iskolás fizika.

Egy doki születésemkor tett róla, hogy megváltozzon a "mozgásállapotom", nekem "csak" annyi a dolgom, hogy erős legyek. Ilyen egyszerű.:) Lásd még MC DC "a kezdet kezdetén a sorsom velem kib*szott."

A múlt héten azt írtam, hogy nincsenek lányok. Ez a poszt megmutatta, hogy nagyon is vannak.:)

Van, akinek a vagányságát szeretem, megint másnak a cserfességét, másban pedig az tetszik, hogy mindenről el lehet vele beszélgetni.

De olyan lány is van, akinek a huncut mosolyától vagyok kész teljesen...

Erősnek kell lenni, de ez egyedül nem megy.

Annak viszont örülök, hogy egyre több olyan emberke van körülöttem, akik "erőt adnak".

Na, ez most így nem lett teljesen értelmes, de remélem, valamennyire érthető, még ha hülyeségnek is tűnik...:)

Mára pedig ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Nagyüzem

Ma egy hete tényleg semmi nem történt. Pihi, net, tévé. Terveztem egy délutáni alvást, de az ágyig is lusta voltam elzarándokolni, meg aztán attól tartottam, hogy ha napközben alszom, éjjel nem fogok tudni, ezért aztán inkább tettem-vettem.

---

Ha a múlt héten azt írtam, hogy gyors és hosszú héten vagyok túl, azt most sikerült felülmúlni...

Hétfőn fél 5-ig voltam melóban, egy megbeszélt találkára sem értem oda, annyira belefeledkeztem egy-két telefonos tárgyalásba...

Eléggé lezsibbadva értem haza, semmi másra nem vágytam, csak egy kis relaxálásra. Kád szokás szerint teleereszt, ki nem olvasott Kisalföldek bevisz, és ott döglöttem-olvasgattam, mint utólag kiderült, több, mint másfél órát... Mindegy, jól esett...:)

Utána vacsi, tévé. Először volt egy '70-es évekbeli magyar film, amit képtelen voltam megfejteni, hogy miről szól... Aztán Kék fény.

Elfogták a pécsi pszichológuslány gyilkosát. Aki egészen véletlenül roma származású.

Nincsen cigánybűnözés- mondják az okosok. Azért nincs, mert nem minden cigány bűnöző. Akkor nincs cigányzene sem, szól a kontra, mert nem mindegy cigány zenész.

Én pedig csendben megjegyezném, hogy nem minden cigány pecsenye, és még csak nem is kerék...:)

Na de a viccet félretéve: ez valóban nem egy "klasszikus", cigányokra jellemző bűncselekmény, se bicska, se vasvilla, se réz... De azért mégiscsak megáll az ész...

Persze szólnak ismét a jogvédők, hogy "most megint van ürügy utálni őket, lehet gyűlölködni."

Egyrészt: a Gulag-regényeivel világhírűvé vált Szolzsenyicin megírta, hogy a "félelem gyűlöletet szül.". És ebben van "némi" igazság.

Másrészt, ha engem öt-hat roma körüláll, és azt mondja, hogy "engem fel kéne akasztani, mert nyomorék vagyok", akkor ők neveletlenek. Akkor ők NEVELETLENEK. Míg én, azáltal, hogy kimondom, hogy ők romák, rögtön RASSZISTA vagyok...

Ez a nem semmi, na...

---

Kedd. Távozás melóból háromnegyed 5-kor. Kifacsartan és hullafáradtan. Legalább a napot egy kedves kolleginával történt beszélgetés és cigi zárta, így azért nem volt vészes...

Este MSN. Facebookon... :D

---

Szerdán viszonylag hamar, negyed 5-kor leléptem, Gergő kolléga hazadobott. Másik Gergő barátommal sajnos lemondtam az esti találkát, nagyon fáradt voltam, egyszerűen nem bírtam volna másnap felkelni, attól tartottam.

Anyu azt mondta, hogy már elvesztette a fonalat a körülöttem lévő Gergőket illetőleg. Hát még ha azt tudná, mennyi Andi vesz körül... De ez ebben a formában nem is igaz... :)

---

Csütörtök. ETO-bérletvásárlás, és szurkolói ankét. 

Megkapták a srácok a bronzérmeket, bemutatták az újoncokat, ismertették a célkitűzéseket, az új biztonsági előírásokat, aztán lehetett kérdezni.

Senki nem kérdezett semmit, így aztán mehettünk haza Isten hírével.

Van új mez is, ami nem egy nagy eresztés, viszont a fehér jobban tetszik, mint a zöld, ez is ritka dolog...:)

Most kivételesen nem ittunk áldomást a bérletvásárlásra, mindhárman siettünk haza...

Itthon Anyu várt, és dinsztelt paprika. Ha ezt így kell írni... :D

---

Péntek. Fél 3-at terveztünk, fél 5 lett belőle. De azért Gergővel rögtönöztünk egy hétzáró, feszültséglevezető sörözést, ő persze sofőr lévén alkoholmentesen... :)

Aztán kimentem Anyuval Écsre.

---

Szombaton tehát otthon voltam. Házi kaja, beszélgetések Anyuval, kábeltévé-programozás, kutyu-macska... Ja: a facebookra feltöltött fényképen pózoló fehér kiscica gazdit keres ám! Tessék szólni, ha valakit érdekel!;)

Apámmal meg nem tudok mit kezdeni... És ez szar dolog... Nagyon szar... Ez van...

Délután visszajöttem Győrbe, útközben kétszer megáztam... Plázában adtam fel lottón, majd hazajöttem. Tévé, net, döglés...

---

Ma olyan fél 8 táján keltem, voltam a kútnál sportért. Most majd takarítás, kaja, délután Forma-1. Alonso indul Németországban az élről, örülnék, ha tudna nyerni...

Aztán pihi.

---

Jövő héten meló. Csütörtökön Anyu elmegy három hétre szanatóriumba Sopronba, hétvégén meg indul az Olimpia, a foci NB1, sőt Forma-1 Magyar Nagydíj is lesz.

Elég eseménydús hetek következnek.

---

Felírtam a puskacetlimre, hogy csajok.

De mivel hogy nincs senki és semmi, ezért nem írok semmit.

Jaj: azt mondjuk nem volt semmi, hogy ma a benzinkúton a kasszás lány előttem igazította meg a haját, nagyon dögös látvány volt... :D

És kb. ennyi.

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Gyors és hosszú

Most kivételesen vasárnap írom a heti összefoglalót, és kivételesen wordben. Mindennek oka van… :)

Vasárnap azért, mert tegnap is dolgoztam, és wordben azért, mert nem megy a netem…

---

Múlt szombat. Bajban vagyok. Szerintem semmit nem csináltam az égegyadta világon. Úgy volt, hogy tesómékkal találkozom, de nem értek ide, így aztán végigdöglöttem a napot.

Este nem volt még 10 óra sem, én már aludtam. Vagyis olvastam az ágyban…

---

Vasárnap. Kis gasztroblog.:) Kaját rendeltem a Pingwin szeráj nevű hamburgerestől. Nagyon finom volt a hambi, olyan igazi retrós, nagy barna zsemlével, amilyet anno a rendelőintézetnél lehetett burkolni. Például.:)

Rendeltem csokis-meggyes galuskát is, de nem tettek rá tejszínhabot, nekem meg nem volt itthon, ezért azt eltettem hétfőre.

Ettől a kis malőrtől eltekintve korrekt hely, szerintem fogok még onnan rendelni.

Ja, és van a kínálatban kürtös kalács is. Ezen meglepődtem…:)

Délután pedig sportnap.:)

Először Forma-1, Brit Nagydíj. Webber nyert, Alonso második, Fernandonak volt esélye a diadalra, sajnos a gumik nem bírták a gyűrődést.

Ezután maradtunk Angliában, tenisz, Wimbledon, férfi egyes döntő. Roger Federer nyert Andy Murray ellen, hetedik wimbledoni győzelmét begyűjtve ezzel. Tizenhetedszer nyert Grand Slam-tornát, és hosszú idő után visszavette a vezetést a világranglistán. Szimpatikus srác, nagyon örülök a sikerének, remélem, az olimpián is nyerni fog. Amit ugye ugyancsak a wimbledoni füves pályán rendeznek majd…:)

---

Hétfőn este villámlátogatásra befutottak tesómék, sőt itt is aludtak.:)

Kék fényt néztünk, beszélgettünk, aludtunk.:)

Kedden is itt voltak még bátyámék, csak este indultak vissza.

A hét elején facebookon terjedt a felhívás, hogy egy Kata nevű pécsi pszichológuslány vasárnap hajnalban egy születésnapi buliból nem ért haza, és keresik.

Hm… Sejthető volt, hogy itt a legrosszabb fog bekövetkezni, egy pszichológus nem szokott csak úgy eltünedezni…

És valóban, meg is találták a holttestét, gyilkosság áldozata lett… Az ész megáll…

Különböző netes fórumokon olvastam, hogy sokan okolták a barátait, hogy miért nem kísérték haza, hiszen tudták, hogy veszélyes környéken át vezet az útja…

Persze-persze, veszélyes környék, de azért az csak nem jut az ember eszébe, hogy bárkit megerőszakolnak és megölnek…

A barátoknak is bőven megvan most a maguk baja, felesleges még lelkiismeret-furdalást is kelteni bennük…

A másik: egyfolytában Pintér Sándor belügyminisztert idézik, aki megválasztásukkor megígérte, hogy két hét alatt rend lesz az országban, és erre…

Egyrészt, nem szerencsés egy ilyen tragikus eseményt „átpolitizálni”. Pintér hülyeséget mondott, nem teljesült az ígérete…

Ez olyan, mint amikor az akkori ellenzék évek múltán kérte számon Lendvai Ildikó 2002-es ígéretét, miszerint „nem lesz gázáremelés”.

És bármennyire tragikus esemény is, egyszerűen nem várható el, hogy minden buliból hazainduló fiatal mellé rendőrt állítsunk…

---

Fazekas Róbert aranyérmet nyert a 2004-as athéni olimpián diszkoszvetésben. Az aranyérmét doppingvétség okán elvették, el is tiltották.

2008-ban Pekingben már újra ott volt, ha jól emlékszem, 8. lett.

Most elég bíztató formában készült Londonra. Szurkoltam is neki, hogy mutassa meg ennyi idő távlatából is…

Erre most lekerült az olimpiára nevezettek listájáról, doppinghasználaton érték, persze a B-próba még hátravan.

Nem tudom, hogy ennyire naiv, vagy ennyire ostoba, esetleg ennyire gátlástalan.

Nem mintha bármelyik is megnyugtató opció lenne…

A 2004-es olimpia szörnyű volt a magyar doppingvétségekkel.

Most olyan déjá vu-érzésem lett…

---

Szerda.

Hm… Kis kanyarral indítok…:)

Van egy elméletem a – hogy fogalmazzak? – „kihívóan öltözködő” lányokról. Szerintem kimondva-kimondatlanul van egy szint. Amit egy pasinak el kell érnie, hogy megnézhesse őket. Ha megütöd a szintet, dicséret a nézés, ha nem, akkor perverz állat vagy…:)

Na, én ha jól emlékszem szerda reggel láttam egy lányt a buszmegállóban.

Olyan szűk farmer volt rajta, hogy csak na… Mindent de mindent sejtetni engedett…:$ :)

Ami furcsa volt: kínosan ügyelt arra, hogy akár lépésenként igazította meg válltáskáját, így takarva el fenekét/popsiját/seggét, ahogy tetszik…:) – a segg túl „durva”, a popsi túl „nyálas”,a fenék túl hivatalos. De ez leginkább popsi volt…:)

Ezt azóta nem tudom hová tenni, hogy mi volt… Ennyire szégyenlős volt? Kényelmetlenül érezte magát? Ez rejtély…:) És nem, nem arról van szó, hogy feltűnően bámultam volna, annál tovább csinálta ezt a sajátos „koreográfiát”…

Vélemény?:)

Este Szuperkupa-döntőt néztem, Vidi-Debrecen Fehérváron. A házigazdák nyerték a kupát tizenegyesekkel. Én pedig hoztam az „EB-formát”: a büntetőpárbaj előtt bealudtam… De azért jó volt újra „magyarfocit” nézni…:)

---

Csütörtök. Este magyar csapataink nemzeti kupaszereplését követtem figyelemmel. Az MTK Szlovákiában kiesett, az ETO helyén induló Honvéd meg albán ellenfelét kiejtve továbbjutott. A következő ellenfele a híres-hírhedt Anzsi Mahacskala, Dzsudzsák egykori, és többek között Samuel Eto’o mostani klubja lesz. Nem semmi…:)

Jaj… Vass Ádám magyar válogatott labdarúgó az olasz Bresciától Romániába, a CFR Cluj csapatához szerződött. Az együttest annak idején még Kolozsvári Vasutas néven alapították. Ádám annak rendje és módja szerint le is nyilatkozta, hogy nagyon boldog, hogy „magyar városban” futballozhat. Hm… Mondjuk úgy, kijelentésével igencsak megosztotta a román sajtót…

A meccseken természetesen elaludtam. A kanapén ébredtem fel hajnali 2 magasságában. Fogmosás, számítógép kikapcs, és alvás… Azt sem tudtam, hol vagyok…:)

---

Péntek.

Méghozzá Péntek 13.

Végülis nem volt peches nap. Csak szar. Ilyen szót pedig nem illik papírra (képernyőre) vetni…:D

Szóval nagyon sok dolgunk volt melóban, és még péntek délután se nagyon dőlhettünk hátra…

---

Így aztán szombaton is mentem dolgozni, hogy a heti lemaradásaimat valamennyire „egyenesbe hozzam”. Csak nagyjából sikerült.

De szombaton már tényleg hulla voltam…

Délután plázáztam, kaja, vásárlás, a Lipótiban meg lottó, és kávé.

Itthon pedig ültem és néztem ki a fejemből. Már jó pár hete telik semmittevéssel a hétvége. Jó lett volna tegnap este is kimozdulni valamerre, de annyira lemerült az aksi, hogy jobb volt így. Este 9-kor már az ágyikóban voltam, és az új FourFourTwo-t olvastam. Nagyon érdekes volt.:)

Azért valamikor már jó lenne valamiféle kiruccanást beiktatni, ez a nyár eddig nem valami fergeteges…

---

Ma csak benzinkútnál voltam, 10 óra alvás után álmosabb vagyok, mint tegnap…:/ :)

Délután pihengetek…

---

Szerintem nem nagyon volt még ilyen eszméletlen gyorsan telő, mégis baromi hosszú hetem. Ambivalencia. Innen a cím…:D

Na… Wordben több mint két oldal lett, és az mp3-lejátszó tanúsága szerint 58 perce pötyögök…:)

Egyébként: lehet, hogy lesz majd valami fejlemény. Észre fogjátok venni. És nem csak itt!;)

De ha aktuális lesz, majd mesélek!:)

Mára ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Bulvár Extra

Tegnap este vacsora közben - a történeti hűség kedvéért: főtt tojásnak indult lágy tojást ettem májkrémes kenyérrel, hozzá sajt, paradicsom, paprika, meg bolti szamócaszörp...:)- ott ragadtam a TV2 Aktív Extra című műsorán, így nagyon érdekes és tanulságos információknak jutottam birtokába.

Mint ismert, Tolvai Renáta, a Megasztár nemtomhányadik győztese, vagy épp a nemtomhányadik Megasztár győztese az idei VIVA Comet gálán a képen látható ruhakölteményben jelent meg.

Fogják meg! Tolvai!

Nos, mondhatjuk, hogy kirívó, és nem túl szalonképes viselet.

Nyilván, ha nem ezt veszi fel, most biztosan nem írok róla...

Vicces volt egyébként a különféle netes fórumokon olvasni, hogy "így lóg a melle, meg úgy kövér, meg stb..." Megnézném a kedves vélemény-nyilvánítók testfelépítését...

A műsorból aztán az is kiderült, hogy Renike amúgy szégyenlős, strandon sem vetkőzik bikinire. Diétázik, viszont nem akar túl sovány lenni, fontosnak tartja, hogy megmutassa, egy nőnek nem kell ahhoz anorexiásnak lennie, hogy szép legyen. Ezen a ponton teljesen egyetértünk.

Jött aztán Dukai Regin és Sarka Kata. Nekik meg tudjátok mijük van? Mármint azon kívül...:) Önbizalomhiányuk b@sszameg! Már bocsánat!

Nem tartják szépnek magukat, van még mit formálni, alakítani magukon- mondják!

Úgy van, tömjük csak tele lányaink/asszonyaink fejét a hülyeségekkel, neveljünk belőlük önbizalomhiányos, frusztrált "ez sem jó, meg az sem"-nőszemélyeket!

Az önbizalomhiányról meg kérdezzük meg a szülés után lefogyni nem tudó, a munka és háztartás-vezetés mellett edzésre járni nem tudó hölgyeket, asszonyokat!

Mi férfiak meg csodálkozunk, hogy egy nő, akinek a puszta látványától leesik az állunk, és ezt közöljük is vele, nem vesz minket komolyan, mert itt kicsi, ott nagy, amott meg lóg, pedig teljesen rendben van minden. 

Egyébként utánam meg sokan megfordulnak az utcán. Na jó, persze nem a formás seggem miatt... :D

---

Aztán jött a sztárallűrös riport. Kinek milyen igényei, elvárásai vannak egy fellépés, előtt, alatt, után... Britney Spears, George Michael, Madonna, stb.

Majd jöttek a magyar sztárok: LL Junior, Győzike, és Fásy Ádám. Azért a nagyságrendet vágjuk, remélem...:)

---

Meg volt tegnap melegfelvonulás is.

Több rendőrrel, mint egy Újpest-Fradin.

Érdekes dolog ez. 

Mondhatnám, hogy Isten úgy teremtett minket, hogy férfi a nővel, nő a férfival... 

De az álszent dolog lenne, meg aztán én sem rohantam ki anno a diszkóból, amikor egy leszbishow-t konferáltak be.:)

Na, mondjuk két meleg pasas esetén azért "más lenne a leányzó fekvése", hogy némi képzavarral éljek...:)

Szóval legyen meleg, meg leszbi, de hogy erre miért kell büszkének lenni? 

Heteró büszkeség napját rendezünk? Nem.

Azt mondta a tévében egy leszbikus aktivista, hogy tök jó buli, van szeretet, vannak lufik, és ennyi kell.

Az jutott eszembe, hogy csinálni kéne "Fogyatékos büszkeség napját". 

Mozgássérült vagyok, és büszkén vállalom. Lenne tök jó buli, lenne szeretet, lennének lufik.

Nem kell ezt a dolgot túlmisztifikálni. Nem kell ránk büszkének lenni, nem kell minket sajnálni, gúnyolni, csak hagyni kell, hogy tegyük a dolgunkat, vagy ahogy mondani szokás, hogy "hasznos tagjai legyünk a társadalomnak".

Nem akarok én futni az épek között az olimpián.

De szeretném, ha nem löknének le a buszról munkába menet. Vagy hogy segítség nélkül le tudjak menni a Laposra a haverjaimmal. Azon a lépcsőn ez egyszerűen lehetetetlen.

Szóval. Mindannyian "mások vagyunk" valamilyen tekintetben. 

Így kell egymás mellett élnünk, egymás elfogadása mellett, kirívó szélsőségek nélkül.

Szerintem.

---

Hőség. Jó téma a melegfelvonulás után.:)

Imádom a nyarat, a napfényt. 

De ez már picit nekem is sok. Napi 2-3 fürdés, 2-3 flakon ásványvizet váltogatok a hűtőben, ha valamelyik meglangyosodik, akkor csere...

És lusta vagyok. És álmos...:)

---

Egyes lányok nem is sejtik, milyen sokat köszönhetek nekik.

Nem is baj. Nem kell mindent tudniuk...:)

---

És ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok! 

Bokatörő mutatvány

Akkor hát egy újabb heti összefoglaló...

Szombaton ismét ellátogattam a plázába. Mivel a lottófeladáson már túl voltam, csak Nemzeti Sportot kellett vennem, meg a Lipóti Kávézó teraszán olvasgattam, relaxáltam egy picit. Vicces volt, hogy amíg ott voltam, a hátizsákomban "teljesen" felmelegedett az újságosnál vett ásványvíz, hazafelé szerencsére megengedte, hogy kicseréljem.:)

Este DVD-ztem, egy francia romantikus vígjátékra, a Szívrablókra esett a választás. Nem egy rossz film, de azért láttam már ennél jobbat is.

Vasárnap. Élményfürdőben természetesen nem voltam.:/ A kútra mentem újságért, aztán döglés. Ebédre főztem virslit, meg zacskós sajtkrémlevest. Hát, tényleg nem irigylem a balatoni lángossütőket...:D

Aztán este Kutyához voltam hivatalos. Kórházi barátaimmal néztünk EB-döntőz, közben iszogattunk-beszélgettünk-hülyéskedtünk. Spanyolország 4-0-ra nyert Olaszország ellen, ennél azért szorosabb meccsre számítottam. Mondjuk hazudnék, ha azt mondanám, hogy a gólokon kívül túl sokat láttam a meccsből, de jó volt ez most így...:)

Kutyától távozóban a negyedik emeletről leballagva az első lépcsőfokon sikerült ráesnem a bokámra, fantasztikus élmény volt.

---

Mivel telefonom tanúsága szerint hajnali fél 1-kor hívtam taxit, 5-kor pedig keltem, hétfőn ezért eléggé mosott kaka állapotában leledzettem. 

Ennek ellenére ha jól emlékszem, nem jöttem sokkal előbb haza.:)

Itthon aztán a kádban dögölve kiolvastam az összes múlt heti Kisalföldet, és pihentettem a bokámat. És a vizitorna valamennyire jót is tett neki.

Este Barátok közt és foci híján Kék fényt néztem... Hát, döbbenet....:/

---

Kedden reggel egy ételhordót "csapott" a térdemnek egy néni, majdnem összeestem, mint egy colstok, nagyon vicces mutatvány volt. 

A lábam varázsütésre megjavult napközben, este meg Anyu itt aludt. Bútorszállítókat vártunk, akik szerencsére jöttek is. 

Fejedelmi vacsora: túrós csusza, utána jégkrémtorta. Alig bírtam megmozdulni...:)

---

Szerda. Feladtam postán az APEH-csekket. Aztán meg lottót töltöttem. A homlokomról lecsöppenő izzadságcseppet is jelölésnek vette a gép, nagyon izgalmas volt...:)

Aztán hazafelé rossz buszra szálltam, a 14-es helyett a 11-esre ültem fel. Nem zavart a dolog, kirándultam egyet. 

A kórháznál szálltam le, a 14-es persze az orrom előtt ment el, meg pocsolyába is léptem, kalandos út volt...

Este meg szomszéd csajszinak segítettem állást keresni neten, este 9-kor már vacsorázhattam is.

Hm... Apámnál elég súlyos betegséget diagnosztizáltak. Vele ugye alapból nem túl harmonikus a viszony, így aztán elég érdekes éveknek nézünk elébe...:/

Sorsoltak a foci NB1-re. Az ETO hol máshol kezdene, mint Debrecenben?:) Szóval belecsapunk a lecsóba, jó lenne valami tisztességes eredményt elérni. Augusztus 18-án este 20.45-kor Siófok-Győr, ott azért jó volna megjelenni. Az egri túra pedig a 30., tehát a jövő nyári zárófordulóban lesz. Ha az MLSZ engedi használni a stadiont. Mert még ez sem biztos...:/

Ha már sport: banális balesetet szenvedett Maria de Vilotta, a Marussia csapat spanyol tesztpilótája. Egy repülőtéri teszten a csapat egyik kamionjába hajtott bele. Jobb szemére megvakult, de állapota továbbra is kritikus...

Oscar Pistorius dél-afrikai művégtagos futó pedig már biztosan indulhat az épek olimpiáján. Ennek annyira nem örülök... A művégtag egy technikai eszköz, ami esetleg akár előnyhöz is juttathatja. Ha eredményt ér el, biztosan a szemére fogják vetni,  hogy "csak azért mert fogyatékos..." meg stb.

A küzdelméért persze mindenképpen hatalmas respekt, le a kalappal!

Csak úgy az olasz válogatott Mario Balotelli előtt, aki az EB előtt inkább balhéiról volt híres, de az Európa-bajnokság, főleg a németek elleni meccs kifejezetten jól sikerült neki. Gólöröme okán valódi "mém" lett az interneten, megosztásaim e témában az elismerés, nem pedig a gúnyolódás megnyilvánulásai... De hihetetlen, milyen fantáziadús képek születtek....:)

---

Csütörtökön meló után kollégám eldobott a plázáig, onnan mentem haza, kis hűsölés, és esőben ücsörgés után.

Este "magyarfocira" kiéhezve MTK-Senica Európa Liga-meccset néztem. Már amikor jó volt a közvetítés a viharban.

Érdekes meccs volt, vezetett az MTK, aztán a második félidőben kiállították egy játékosukat, majd egyenlítettek a szlovákok, aztán még egy kihagyott MTK-büntető is "belefért". Vagyis következett...

---

Péntek. Nagyon péntek volt...:)

Keményen és szorgalmasan dolgoztunk a kitartó kánikulában.:)

Utána ismét kórházi cimbikkel, plusz tesómékkal sörözés Pistikénél. 

Az sem volt rossz...:)

Még éjfél előtt hazaértem, még egy sör, aztán gyors alvás következett.

---

Hét körül keltem fel, elmentem kútra, most meg itt irkálok.:)

Ma van Écsen mozgássérült autóverseny, de nem valószínű, hogy kimegyek, mert délután elvileg benéznek tesómék.

Meg Forma-1, Brit Nagydíj, időmérő.

Meg újfent ejtőzés. Vízpart, élményfürdő esélytelen. Lusta vagyok....:)

Holnap meg ugyebár Forma-1-futam, utána pedig wimbledoni döntő Federerrel. Aki ha jól tudom, átveheti a vezetést a világranglistán esetleges győzelme esetén.

Szóval lesz mit nézni...

---

Mára azt hiszem ennyi voltam.

További kellemes hétvégét mindenkinek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Lépj közelebb!

Múlt héten szombaton a már-már "rituális" napirendi pontokat sikerült elkövetni. Pláza, CBA kaja, Lipóti lottó-kávé-almafröccs. Jó is volt ez a kis relax, na meg persze olvastam az Életrevalókat, ami tényleg jóval másabb hangulatú, mint a filmváltozat, de nekem mégis nagyon tetszik.
Aztán itthon hűsölés, meg tévé.
A vasárnapi napból nagyon fontos kiemelni a Forma-1-futamot. Az Európa Nagydíjat Alonso nyerte, rajta kívül még Räikkönen és Schumacher állhatott dobogóra.
Az utóbbi időszak egyik legjobb versenye volt, persze újfent sikerült belealudnom... :/ :D
---
Aztán visszatértek a dolgos hétköznapok. Hétfőről semmi említésre méltó nem jut eszembe.
Kedden meló után buliba voltam hivatalos, Katáéknál csaptunk amolyan lájtosabb iszogatós-beszélgetős estét. Szinte az összes "taktikai hibát" sikerült elkövetnem, amit egy ivászat során el lehet követni... :/ Elég éhesen érkeztem meg, fájt a fejem, és ostoba módon "sikerült" egy Algoflexet is bevennem két sör között. Amitől aztán rosszul is lettem, Kata parizeres szendvicsei leheltek belém életet.
Utána már csak kóláztam. Hajnali fél 3-kor kerültem ágyba, és a sok kólának köszönhetően nagyjából fél órát még olvastam is... :)
Egyébként nagyon jó kis este volt, annak külön örültem, hogy végre Gege barátom is megtisztelt minket jelenlétével... :)
---
Szerdán elég hamar, negyed 7-kor sikerült felkelnem, egy zuhany és egy kis kávé után valamennyire fel is ébredtem, mentem dolgozni, kb. negyed 5-ig bírtam is, roppant büszke voltam magamra... :)
Az azért tanulságként elmondható, hogy tényleg öregszem, ezek a hétköznapi lumpolások annyira nem nekem valók, de ezt a meghívást nem lehetett visszautasítani...:)
---
Csütörtökön csak 2-ig voltam, pénteken pedig nem dolgoztam, de erről majd lejjebb...:)
Adtam fel lottót, kicsit pihengettem a Honvéd ligetben, aztán itthon pihengettem...
Este meg német-olasz meccset néztem. Eredetileg a németeknek szurkoltam, de nagyon gyengék voltak, megérdemelten nyertek az olaszok 2-0-ra, Balotelli két góljával. Aki egyébként nem normális.:) De nagyon jól nyomta, meg kell hagyni...:)
---
 Ha költői szeretnék lenni, azt írnám, hogy "kisebb léket kapott optimizmusom hajója...". De nem akarok költői lenni, nem akarok agyalni. Nagyon pozitív dolgoknak kell történniük ahhoz, hogy optimista legyek egy bizonyos szempontból, de pofonok mégis csak érkezhetnek. Érkeznek is. Mindegy: I will survive... ;)
---
Pénteken szabi. Kialudni ismét nem sikerült magam, mert Anyuval keltem 5-kor. Ittunk egy kávét, majd kinyitottam neki a kaput. Utána kis Morning show, aztán 9-re mentem fodrászhoz. Nyáriasítottam kicsit. => ld. fotó!;)
---
Aztán pedig ETO Park. A Lépj közelebb roadshow győri állomását látogattam meg. Ennek a lényege egy fotópályázat mellett nagyjából annyi, hogy mozgássérültek és épek együtt játszanak-beszélgetnek, mintegy "bemutatkoznak egymásnak".
Volt pl. kerekeszékes akadálypálya, gyerekeknek arcfestés, vetélkedő, különböző szervezek standjai, stb. Az egyiknél tök sokat beszélgettem 3 középsulis leányzóval, akik közül kettő téti volt, szóval adva voltak a közös témák... :) Pingpongoztunk is, na az mondjuk nekik nem lehetett olyan nagy élmény... :D
A fotón Pálinger Katival és Orbán Adrienn-nel vagyok látható, akik az ETO válogatott kézilabdázói - az egyszerűség kedvéért... :) -, és sztárvendégként voltak jelen a rendezvényen.
Tök jó lett volna beszélgetni velük, de csak egy picit sikerült, nagyon meg voltam illetődve... :$ Most már persze tudom, hogy miket kérdeztem volna tőlük...:)
Már többször írtam, hogy az ilyen rendezvények kapcsán szkeptikus szoktam lenni, de ez nagyon jó volt, nagyon jól éreztem magam...
Mondjuk arra kíváncsi leszek, hogy az infogyőr-ön milyen fotók lesznek... :D
Hazatérve kaja, hűsölés, na meg persze szezonzáró Barátok közt, és első "Házasodna a gazda", vagy mi a szösz... :) Mindkét műsor nagyon pazar és eseménydús volt...:)
---
Ma már voltam boltban meg benzinkútnál, de nem kaptam Nemzeti Sportot...:( Ezért aztán valamerre majd el kéne másznom újságért. Élményfürdőn is gondolkodtam, de ahhoz per pillanat lusta vagyok, e kis séta után is úgy megizzadtam, mint a lovak... :/ :D
Nem kizárt, hogy holnap kinézek, de erre nem vennék mérget...:)
---
Holnap meg EB-döntő, amit szerintem itthon fogok nézni, Anyu és egy üveg hűsítő mentes ásványvíz társaságában. Mert élni tudni kell...:D
Jövő szombaton meg Camelot Kupa autóverseny mozgássérülteknek az écsi Rábaringen, ami nekem "hazai pálya", ha csak nézőként is, de meglátogatom a rendezvényt.
Péntek este meg Smuki a kórházi cimbikkel....:)
---
Mára azt hiszem ennyi.
Kellemes hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Négy. Öt. Huszonkettő.

Már többször meséltem Neked, hogy annak idején komoly szereped volt abban, hogy ez a blog elindult. 

Most pedig abban, hogy még íródik. 

Éppen ezért szinte már hagyomány, hogy minden évben megemlékezem a születésnapodról egy bejegyzésben.

És ez már a negyedik. Komoly, nem?:) És már öt éve ismerjük egymást... 

Hihetetlen, hogy rohan az idő.

Azt terveztem, hogy elolvasom az eddigi születésnapi posztokat, csak hogy ne ismételjem önmagam. De nem olvastam újra semmit, írom azt, ami itt és most eszembe jut.

Furcsa ezt mondani, de sok mindent "végigcsináltunk együtt". 

Szerintem Te tudsz rólam a legtöbbet. És örülök annak, hogy ez így van, jó helyen vannak azok a titkok.:)

Már jó ideje nem gondolok arra, hogy "írnom kellene Neked, hogy fussunk össze valahol valamikor."

Nincs rá szükség. 

Amikor "úgy van", úgyis megtaláljuk egymást, legyen szó egy jó vicc elmeséléséről, az emberi hülyeség kibeszéléséről, vagy csak úgy szimplán egy "unaloműző pötyögésről."

Az összefutás pedig jön magától, ezt az élet már nem egyszer bizonyította.:)

Nélküled nem lennék az, aki, és része vagy az életemnek. Egy nagyon fontos része.

És ezt csak megköszönni tudom Neked.

Jaj, de nagyon szentimentális vagyok...

De vállalom.:)

Isten éltessen sokáig születésnapod alkalmából!:)

Életrevalók

Megint szombat, megint poszt. Annyiban azért rendhagyó lesz ez a hét, hogy ma lesz még egy bejegyzés, és az is lehet, hogy holnap még egy. De ez utóbbi még nem biztos.:)

Hm... Akkor ismét onnan indulunk, hogy múlt hét szombat. Annyira sikerült elszórakoznom az időt, hogy már bőven délután indultam el a plázába, és lusta voltam elvánszorogni a CBA-ig, a Mekiben ettem "tartalmas" ebédet. De legalább finom volt...:)

Utána Lipóti: kávé, almafröccs, lottó. Két ötös lett a lottón, sajna egyik sem az enyém, ezért aztán megyünk tovább. Én ezzel a nyolcvanvalahány millióval is bőven kiegyeznék.:)

Arra emlékszem még szombatról, hogy tök jó idő volt; és arra, hogy direkt lekéstem hazafelé a buszt, mert egy nagyon fárasztó ismerőssel kellett volna utaznom, aki elvileg ETO-s szurkolótárs, gyakorlatilag viszont a pesszimizmus szobra: szarul igazolunk, kikapunk, kiesünk, stb. Elég rossz volt hallgatni, megmondtam a srácnak, hogy várok valakit, úgyhogy maradok. Persze nem vártam senkit, de azért jött egy kedves cimbi, akivel dumáltunk is egy jót...:)

Ja, és baromira rettenetesen nagyon fájt a fogam helye. De ez nem újság, szinte minden naphoz odaírhatnám, de inkább itt az elején túlesek rajta. Ez kb. a harmadik nap, hogy nem kell napi két Algoflexet elfogyasztanom...

Vasárnap. Punnyadás, benzinkút, majd "élményfürdő a kádban". És ennyi. Írhatnám, ha nem néztem volna meg egy filmet. 

A poszt címe alapján nem nehéz kitalálni, hogy az Életrevalók című francia mozit néztem meg. 

A tartalom szokás szerint változtatás nélkül a port.hu-ról.:

"Az ejtőernyős baleset után tolószékbe kerülő gazdag arisztokrata, Philippe felfogadja otthoni segítőnek a külvárosi gettóból jött Drisst. Azt az embert, aki most szabadult a börtönből, és talán a legkevésbé alkalmas a feladatra. Két világ találkozik és ismeri meg egymást, és az őrült, vicces és meghatározó közös élmények nyomán kapcsolatukból meglepetésszerűen barátság lesz, amely szinte érinthetetlenné teszi őket a külvilág számára."

Ezt olvasva talán meglepő, hogy a film műfaji besorolása vígjáték. Pedig az. Egészen döbbenetes, gyakorlatilag üresjárat nélkül, vagy a hasamat fogva könnyeztem a röhögéstől, vagy ledöbbentem-elgondolkodtam.

Rám nem annyira jellemző módon egy csomó kritikát is elolvastam a film megnézése után. Úgyhogy ezek nem teljesen a saját gondolataim, de azért leírom. Szóval több szempontból is komoly film, vicces "ruhába" öltöztetve, talán egy kicsit "giccses" is, de szerethetően giccses. 

Érdekes-tanulságos film, ajánlom mindenkinek.

Ja, és még valami. Érdekes, hogy a film magyar címe Életrevalók. Ez a főszereplők vagányságát fejezi ki. Az eredeti francia (?)-angol cím: Intouchables: érinthetetlenek. Érinthetetlenek. Mert tabu a fogyatékosság, és tabu a "kisebbségi probléma is". És érinthetetlenek, mert ketten együtt nagyon erősek.

Frappáns és találó a mozi német címe is: "Ziemlich beste Freunde". Azaz: Eléggé a legjobb barátok.:)

És tegnap sikerült beszereznem a film alapjául szolgáló könyvet is, ami kicsit más, mint amit vártam, de semmiképpen nem rossz. Sőt...:)

Egyébként hétvégén bátyámék is itthon voltak, hozzám pont akkor néztek be, amikor elkezdtem nézni a filmet, szóval filmnézős-beszélgetős találka volt. 

---

A hét napjai úgy eléggé összefolynak. Az mindenképpen kiemelendő, hogy végig nagyon meleg volt, irodai és bármilyen munkavégzésre nem a legmegfelelőbb időjárás, de mikor legyen meleg, ha nem június végén?:)

Meglévő mínuszóráim eltüntetése végett többször is szerettem volna tovább maradni melóban, nos ezt annyira nem sikerült betartani. Ebben közrejátszott az is, hogy többször áramszünet volt. De a lustaság azért meghatározóbb szempont... :( :)

Szerdára németórát terveztem, ami elmaradt, tanítványaim nem tudták elcserélni a műszakjukat. Sajnáltam, de mindenképpen furcsa lett volna egy hőségriadós-fogfájós németóra.

---

Ez a foci EB nem annyira az enyém... :/

Elalszom a meccsek alatt, na meg az egyidőben játszott, párhuzamosan közvetített meccsek közül sosem azt néztem, amelyiken gól esett... Ez mondjuk nem is én lennék... :)

Mindenképpen írnom kell az Anglia-Ukrajna meccsről, ami ugye arról marad emlékezetes, hogy Kassai Viktor vezette a meccset, és Vad II István gólbíró "jóvoltából" nem adták meg az ukránok gólját. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a támadás lesről indult.

Elég példátlan hecckampány vette kezdetét a meccs után Európa-szerte, de ami a legszomorúbb, itt Magyarországon is. Mert lehet Kassait nem szeretni - én például az NB1-ben elég sokszor "nemszeretem", de azt-azt azért csak letett már az asztalra...

Az ukránok időközben jelezték, hogy nem kívánnak jogorvoslattal élni- még jó! A foci már csak ilyen- benne van az emberi tényező, a bírói tévedés lehetősége, erről ugye az angolok is tudnának mesélni: 2010-es VB, németek elleni meccs.

Nem pártolom a videóbíró bevezetését sem. Egyrészt akkor "más sportágat" játszanának a VB-ken, mint pl. egy megye III-as bajnokin.

Másrészt: mikor használnák a videóbírót? Csak gólok esetében? Vagy lesek/bedobások megítélésekor is? A gólvonalra figyelünk, de lesgól születhet? Vagy nem? Furcsa lenne ez így...

---

Nagy Laci meg visszatért a válogatottba. Kis pénz, kis foci, nagy pénz, Nagy Laci.

Én örülök a visszatérésének. Fantasztikus játékos, sokat segíthet a csapatnak.

De ettől még emberileg nem vagyok túl jó véleménnyel róla...

---

"A lányok, a lányok..." 

 Többször említettem már a 40 éves szűz című filmben elhangzó "piedesztálra emelt punci" szófordulatot.

Mostanra talán sikerült elérnem, hogy elfelejtsem a piedesztált.

Eddig olyan érzésem volt, mintha lányokkal beszélgetve  ők egy "kisszéken", vagy egy nagy asztalon állnának, én pedig nézek rájuk felfelé a magasba. 

Most már igyekszem a szemükbe nézni, "azonos magasságból".

Több nagyon kedves, helyes lányt megismertem mostanában. Furcsa módon valaki vagányságával, megint más nyugodt kedvességével vesz le a lábamról. Nem is beszélve a külsőről, immáron tényleg elfelejthetem a szépségideál fogalmát, annyira eltérőek...:)

Mégsem mondanám, hogy bárkibe is szerelmes vagyok. Vannak lányok, akiknek a társaságában nagyon jól érzem magam, ez tény. És ez jó.

De ezek amolyan "barátság-féleségek", amik feldobják a napomat, és nagyon jól érzem magam tőlük a bőrömben.

Új érzések, új hangulatok- írtam már többször. De még nem fejtettem ki konkrétan, és nagyon kevés embernek beszéltem erről bővebben.

És ezen most sem változtatok, nem szeretnék nevetség tárgyává válni...:)

---

Csütörtökön pedig "lakógyűltünk". Kevés dologban jutottunk egyről a kettőre, sőt inkább új kérdések kerültek felszínre. 

És kifejezetten izgalmas volt délután 5-kor melóból épp hazaesve másfél órás lakógyűlést végighallgatni az udvaron...:)

---

Péntek. Hatalmas esővel indult a nap, ezért sapkában, és esőkabátban mentem dolgozni. Ez főleg azért volt hülye döntés, mert Anyu vitt dolgozni kocsival, napközben persze kifejezetten szép idő lett.:)

Meló után pláza. Megvettem az Életrevalók-könyvet, és a számítógéphez egy új egeret. 

A könyv mint fent említettem fantasztikus, az egér működik, úgyhogy teljesen jó minden.

Este bőséges vacsi után bealudtam a meccsen. Ez persze már nem meglepetés... :( :)

---

Ma megint pláza, lottó, CBA, meg rendrakás. 

Holnapra semmi nincs tervben, jó lenne elmenni élményfürdőbe, de magamat ismerve nem vagyok biztos benne, hogy rá tudom venni magam.

Délután 2-kor pedig Forma-1, nem hiszem, hogy arra hazaérnék, az után pedig már nincs értelme elindulni. De azért megpróbálkozom vele.

Rendhagyó módon kedden vagyok hivatalos egy "hétközi sörrentésre". Öreg vagyok én már ehhez, de azért nem hagyom ki...:)

Pénteken meg "mozgássérült roadshow" az ETO Parkban, érdekesen hangzik, mindenképpen igyekszem meglátogatni...:)

---

Már akkor egyelőre ennyi, mindjárt még egy bejegyzés!;)

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)