2010. július 4., vasárnap

Telitalálat

Van ötös a lottón... Ezzel csak az a baj, hogy nem az enyém... Bár most a négyessel járó 1,5 millió forintnak is lenne helye nálam.
Telitalálatom lett viszont az IWIW VB-tippversenyén, ahol az összes negyeddöntő mérkőzés végeredményét telibe találtam. Ez csak azért érdekes, mert eddig elég gyengén ment a tippelés, és most így megtripláztam pontjaim számát. :)
Tegnap délelőtt fordítással telt, egy hétoldalas szöveget kaptam, három oldal lett meg, többre nem voltam képes, pihengettem. Ma meg blog, aztán jön tesóm sógora, és újratelepítjük a gépet, utána szerintem már csak max. MSN lesz. De ami késik, az nem múlik. :)
A német-argentin meccs után indultam el este a Jereván Kávézóba. Katával beszéltünk meg randit, de előbb odaértem. Egy lightos almafröccsel kezdtem az estét. És... És ahogy vittem ki a piát az asztalomhoz, elfelejtettem, hogy van egy lépcső, és egy nagyot és látványosat padlóztam, de az italból viszonylag sok maradt, és a pohár sem tört össze... :) A szomszéd asztalnál ülő elég vagány - khm... nem a megfelelő kifejezés - fiúkból kihoztam az apakomplexust: felsegítettek, leültettek, beszélgettünk. Hát, fura volt: nem olyan arcok voltak, akikkel szívesen kerülnék konfliktusba. :) Kérdezték, van-e barátnőm. Mondtam: nincs. Aztán megjelent Kata egy olyan szerkóban, hogy a pofám leszakadt.... :P Miniszoknya, egy elég látványos top: barátság ide vagy oda, döglesztően nézett ki. Elég régen találkoztunk, volt mit ki/meg/átbeszélni, gyorsan eltelt az este. A háttérben pedig a Spanyolország-Paraguay meccs ment, azok a tizik nem voltak gyengék. :)
Zárásig maradtunk, ismertük a pultoslányt, aki mondta, hogy hazavisz minket. És megvillant az én macsó-énem. Na, erre varrjatok gombot! :) Annyi történt, hogy Kata a zárás meggyorsítása érdekében, na meg mert áldott jó szíve van, segített becsukni az ablakokat. Papucs le, és mezítláb állt fel a székekre, és csukta be a tetőablakokat. Szívesen segítettem volna neki, de az én egyensúlyérzékem józanon is hagy némi kívánnivalót maga után, akkor meg... :) Szóval jó volt nézni. :) Így gondolta egy srác is, aki kiguvadt szemekkel nézte Katát, de amikor ránéztem, elkapta a fejét, és egy "Csajod?" kérdés kíséretében intett egy "bocsi"-t. :) A kérdésére nem válaszoltam... :)
És ismételten leszögezem: nem vagyok belé szerelmes, akárki akármit mond. Ha valakivel, vele mindenképpen vagyok olyan viszonyban, hogy meg merjem neki mondani, ha így lenne... Úgyhogy nem kell a kombinésön. Danke.
Ma alszás volt, meg pláza, meg intenzív osztály, haveroktól begyűjtöttem a hosszabbítani kívánt ETO-bérleteket.
A jövő hét az eléggé telített. Majd mesélek, mindenképpen igyekszem rá időt szakítani.
Ma még egy bejegyzés lesz, kis lazításképp. Túl sokat lelkiztem mostanában... :)
Addig is puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

Nincsenek megjegyzések: