Kvantitatív

Tegnap este nézegettem, hogy az utóbbi időben viszonylag lecsökkent a blogon megjelenő bejegyzések száma. Ennek úgy istenigazából két oka van: igyekszem a mennyiség helyett a minőséget szem előtt tartani, azaz kvantitatív helyett kvalitatív bejegyzéseket "elkövetni". Hogy ez sikerül-e, azt nem az én tisztem eldönteni. De a szándék megvan. :) A másik pedig az, hogy eléggé zajlik az élet, mászkálok, ügyezek, így már nem nagyon van kedvem este írogatni.
A majdnem két év alatt másodszor fordult meg a fejemben, hogy abbahagyom/pihentetem ezt a kis naplót. Tény, hogy egy kívülálló számára módfelett unalmas ember lehetek, nem sok újat mondok nekik. Az ismerősök? A többségnek pedig úgyszintén unalmas vagyok, de akikkel igazán jóban vagyunk, velük a blogon kívül más csatornákon is kommunikálunk. Meg aztán abban azért legbelül számítottam, hogy ismeretlen emberkék is hozzászólnak néha irományaimhoz, de ez nem nagyon történt meg.
Szóval nem sok embernek hiányoznék. De magamnak például igen. Megszerettem a blogírást, és igen, valamilyen szinten "megszoktam". Része a napirendemnek, néha egyszerűen írnom "kell". Azaz the show must go on, megyünk tovább! Amíg nekem jól esik, addig fogok írni... Ez most egy nagyképű, egoista, és bunkó mondat volt.
Furcsa... A blog létezése részben egy lány "hiányának" köszönhető. Aztán "jött" egy másik lány. Nagyon megszerettem. Talán túlzottan is. Nem lett volna szabad. Nem mintha bármi baj lenne vele, de nagyon kusza a helyzet. És még jobban meg is kuszálódott. Nem véletlen, hogy nem írok róla bővebben. Szégyellnivalóm nincs ezzel kapcsolatban, de mindenesetre túl vagyok rajta.
Most "nyugalom" van. Nincs senki a fókuszban. És ha már néhány bejegyzéssel ezelőtt értekeztem a B-terveimről, elmondhatom, hogy lassan-lassan megérint a felismerés, hogy az egyedüllét áll az első helyen, a párkapcsolat pedig messze lemaradva olyan teljességgel valószínűtlen B-tervként lebeghetne szemeim előtt. Ami édeskevés. Hallottátok, hogy tervezik a szingliadó bevezetését? Huszonnégy év feletti, gyermektelen, egyedülálló embereknek? Lúzeradó...
Hol kell fizetni?
Van három-négy kollegina. Mind tartós párkapcsolatban. De az a kevés idő, amit így cigiszünetekben együtt töltünk, nagyon sokat jelent számomra. Nincs "tét", nincs "görcsölés" sem.
FK Atyrau-Győri ETO FC meccs van. Kazahsztánban játszunk Európa Liga-meccset. Semmilyen tévé nem adja, frissitgetem az eto.hu-t. Jó kis program a besötétített szobában...
Jaj... Már említettem, hogy tervezek írni az évek során felgyülemlett agglegényes dolgaimról. Most az jutott eszembe, hogy egy főzet kávét hétköznaponként két reggel fogyasztok el. Este bekészít, egyik reggel megfőz, másnap mikróban maradék megmelegít. Magamnak nem főzök naponta. Minek? Na, és az öt év alatt, amióta itt lakom, kb. harmadszor felejtettem el este kávétt bekészíteni. Jaj, de meg voltam lőve... De aztán tettem be, meg is főztem, meg is ittam, el sem késtem. Apró örömök az életben.
Elkezdte a szezonra a felkészülést a Győri Audi ETO KC női kézilabda csapat, soraiban a két új légióssal, a norvég kapus Lundéval, és a szlovén balkezes lövővel, a 19 éves Ana Gros-sal. Mindketten tök helyesek is amúgy... :) Mondtam már, hogy új mezük lesz a csajoknak is? Erima váltja az adidast. Kíváncsi leszek, remélem, hogy jól fog kinézni. De azt nem mondom, hogy venni is fogok...
Ennyi mára.
1-0-ra vezet az ETO! ;)
Jók legyetek!