Agyrém

Tegnap azt írtam, hogy mostanában viszonylag keveset írok, erre tessék, három nap alatt a harmadik poszt. Agyrém lesz, készüljetek!
De legelőször egy kis sport!
Tegnapi kazahsztáni meccsét végül 2-0-ra nyerte meg az ETO! Meglepve olvastam, hogy Kazahsztánban egy kb. 500 fős magyar kolónia él, a főképp az olajiparban dolgozó emberkék közül mintegy 150-en döntöttek úgy, hogy a helyszínen szorítanak a győrieknek. Annak ellenére is, hogy a helyi szokások szerint az elmulasztott munkaidőt vasárnap pótolniuk kell. Az is örömteli dolog, hogy brazilunk, Ceolin nyáron megtanult focizni. A Nyitra ellen is nagyon ügyes volt, most pedig gólpassza előtt átemelős cselt mutatott be! :) A visszavágó talán már csak formalitás, a következő körben a francia Montpellier következik.
Nem tudom, ki volt az az elmebeteg, aki a Videoton Európa Liga-meccsét pont Győrbe hozatta. A két szurkolótábor finoman szólva sincs jóba egymással, volt is balhé a meccs előtt. Én azért a Vidinek szurkoltam, mégiscsak magyar együttes játszott a szlovén Maribor ellenében. A vége 1-1. Huh, szokatlan volt egy, az ETO Parkban rendezett meccset a tévéből nézni, ilyen még nem nagyon esett meg velem. És amikor kimentem cigizni, meglepve tapasztaltam, hogy ide hallatszik a stadion hangosbemondója! Meglepett... :)
No...
Még a múltkor történt, hogy munkahelyem udvaráról visszaérve jött velem szembe vagy 20-30 cigiszünetre tartó leányzó. A nagy melegben ugye nem nagyon voltak túlöltözve, és volt egy-kettő közöttük, akit igencsak megnéztem volna hátulról is. De nem mertem hátrafordulni. Azért, mert attól tartottam, hogy mi van, ha valaki észreveszi a mögötte jövők közül, és onnantól kezdve az ő szemében én leszek a "perverz köcsög nyomorék". És ezt el is meséltem egy kolléganőmnek. Ő erre nagy meglepetésemre valami olyasmit válaszolt, hogy igazán hátra fordulhattam volna, ha kíváncsi voltam rá, és mi a f*szért törődöm azzal, hogy mások mit gondolnak... Igen. Teljesen igaza van. És itt most persze nem elsősorban a seggnézegetésről van szó. Egy csomószor az a szitu, legyen szó (nem)csajozásról, vagy bármi másról, hogy megijedek attól, mit szólnának mások, ha azt tenném/mondanám amit szeretnék, és inkább nem csinálok semmit. Vagy előre lejátszom, mivel szerelne le, és úgyszintén tétlen maradok. És ez így nagyon nem jó...
---
Létezik-e fiú-lány barátság? Nem tudom ki írta, hogy "Férfi és nő barátsága olyan emberek házassága, akik nem hálhatnak egymással." Ez így azért le van egyszerűsítve, de van benne igazság. Nekem is sok lány-barátom van.
Kb. három okból nem sorolhatom fel őket. Vannak, akikről olvastok itt eleget. Van olyan is, akine nevét "féltékenységi okokból" nem említhetem meg itt a blogon. Megint mást pedig ha barátomként említenék, becsapnám magamat. Ez van...
A többször emlegetett cigiszünetes hölgykoszorút talán nevezhetem barátaimnak. Bár naponta kb. 10 percet találkozunk, azért gondolom, ha például a Hollóban összefutnánk, azért el tudnánk beszélgetni.
Egyikük elmegy szabira, és már most hiányzik egy picit... Egy másik pedig? Basszus, ilyet még nem láttam... Beszélgetsz vele, és úgy tud nézni az emberre... Tudod, hogy nem szemez, flörtöl, vagy csábít... Mégis olyan huncut és szexi... Huncutul szexi... Rengetegszer eszembe jut. Elméleti szinten, természetesen... :)
A fiúk közti barátság esetében talán egyszerűbb a képlet. Vannak a barátok, akikkel sok mindent megbeszélsz, akikre bármiben számíthatsz, és a haverok, akikkel egy sör mellett jól el tudsz ökörködni.
Számomra újdonság, hogy vannak emberek, akiket néha barátodnak gondolsz, máskor pedig a legádázabb ellenség képét festi le magáról. És csak egy kérésed van hozzá: a neked szánt kést a melledbe döfje, hátba kicsit durva lenne. És a két állapot váltakozik. Akár egy napon belül is.
----
Részben ide kapcsolódik a hét idézete. Német nyelven teszem ki. Nem nagyzolásból, hogy jaj de fasza csávó vagyok, mer' tudok németül, hanem mert egyszerűen így tetszik:

"Was heißt Freundschaft überhaupt? Oder Liebe? Binden wir uns an Menschen weil oder ob wir sie kennen? Vielleicht glauben wir auch sie zu kennen. Und vertrauen ihnen trotzdem. Weil wir sonst alleine wären. Wir öffnen unsere Herzen, manchmal für immer, manchmal nur für eine bestimmte Zeit. Die einen tun es bedingungslos. Andere schließen einen Pakt, weil sie dasselbe Ziel verfolgen. Es gibt viele Arten von Freundschaften oder Liebe. Aber keine von ihnen kreuzt unser Leben ohne eine Spur zu hinterlassen."

Sajnos nem találtam meg, hogy kitől származik az idézet. Magyar fordítást pedig nem kerestem. Kb. így hangzik:

"Mit jelent egyáltalán a barátság? Vagy a szerelem? Kötődünk emberekhez, mert vagy talán ismerjük őket? Talán csak azt hisszük, hogy ismerjük. És mégis megbízunk bennük. Különben egyedül lennénk. Kitárjuk szívünket, néha örökre, máskor csak egy bizonyos időre. Egyesek ezt feltétel nélkül teszik. Mások szövetségre lépnek, mert ugyanazt a célt követik. A barátságnak vagy a szerelemnek sok fajtája van. De egy sem keresztezheti úgy életünket, hogy ne hagyna hátra valamilyen nyomot benne."

Szerintem nagyon szép, és minden benne van. És aktuális is.
Valamit még biztos akartam, de nem jut eszembe. Kata nem sokára hazaér Párizsból! :) Tuti nem ezt akartam, ez csak most beugrott.
Nemsokára megyek Écsre, holnap pedig jövök vissza.
Ennyi, jók legyetek, jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)