Gabriel Garcia Márquez: 13 jó tanács az élethez

Talán egyfajta "közhelygyűjtemény". Lehet.
Mindenesetre szerintem nagyon szép gondolatok, és végre megtaláltam így egyben is. És megosztom Veletek!

1. Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted!
2. Senki sem érdemli meg könnyeidet, aki pedig megérdemli, az nem fog sírásra késztetni.
3. Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.
4. Az igaz barát a kezedet fogja és a szívedet simítja.
5. Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül, és tudod, hogy sosem lehet a tiéd!
6. Sose felejts el mosolyogni! Még akkor sem, amikor szomorú vagy. Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.
7. Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek TE jelented magát A Világot!
8. Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse.
9. A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte.
10. Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént!
11. Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet. Csak légy óvatos!
12. Légy jobb ember, és tudd, hogy ki vagy, mielőtt valaki újjal találkozol, akitől azt reméled, hogy ismer téged!
13. Ne küzdj túl erősen! A legjobb dolgok váratlanul történnek. Mindennek oka van, ami történik velünk!

Röviden

Tegnap majdnem sikerült megvalósítani a teljes semmittevést. Ezt ma überelni fogom. :)
Délután jött Jocó németre, késett is egy kicsit, kedvünk se volt sok, így egy fél óra szóbelizés után PlayStation-öztünk. :)
Ezután a Sörkertbe mentünk, onnan pedig az ETO-Montpellier Európa Liga-meccsre. A Nemzeti Sport 7.500 nézőt ír, ami már elég tisztességes szám. 1-0-ra kikaptunk. A meccs magyar sajtóvisszhangja meglepően pozitív. Attól eltekintve, hogy nem lőttünk kapura, és egy jogos 11-est nem kaptunk meg, nagyjából elégedett vagyok. Azt viszont szomorú volt látni, hogy a franciák futottak, passzoltak, nem pattantak el tőlük a labdák, szóval kicsit más dimenzióban játszottak. Már ők is.
Szakadó esőben távoztunk a Stadionból, itthon még egy kis sörrel vezettem le a feszültséget. És lejelentkeztem tesóméknál is. Ők nem hazudtolták meg magukat, sok autogramot gyűjtöttek, Alonsoval lett közös kép is. :)
Ma az élményfürdőre nem sikerült rávennem magam, itthon vagyok, tévézek, olvasgatok, döglök. Este megyek Anyuval Écsre, holnap pedig vissza, egy kis szabizáró bulibamenést talán megejtünk Katával.
---
Ha már tévé. A Revitán volt egy ilyen állatvédő műsor, riporternéni ovisokkal beszélgetett. Egy tök aranyos kisfiút faggatott éppen. Megkérdezte kutyáinak nevét. A két ebet Fütyikének, és Bodrinak hívják. Kész... Riporternéni lefagy, kínos csend, majd megkérdezte, ki nevezte el a kutyákat. Hát a mami. Ebben a modern korban már nem vágom, hogy a mami az az anya, vagy a nagyi, de azért LOL! :D
A Hír TV-n pedig Dévény Anna gyógytornászt mutatták be. Ő amolyan gyógytornász-féleség, és születési agykárosodásos csecsemőkkel, kisgyerekekkel foglalkozik. Egy jó pár éve én is voltam nála, de rólam csak egy filmet forgatott volna, hogy "rajta is tudtunk volna segíteni, ha időben hozzánk kerül. " Nem éltünk a lehetőséggel. Persze az egész teljesen jó dolog, nagyon örülök, hogy már van ilyen.
---
Említettem, hogy gondolkodtam ilyen szerelem-féltékenység-megcsalás témákban. Kívülállóként. Fura, annak idején még a Bravo-ban is úgy csináltam meg pl. az ilyen témájú teszteteket, hogy "ha lenne barátnőm" ezt tenném/gondolnám adott szituációban.
Szóval. Szerény véleményem szerint a féltékenység egyfajta önbizalomhiány, a megcsalás pedig gyávaság.
Nem tartom, tartanám magam féltékeny típusú embernek, miattam meg aztán főleg felesleges lenne féltékenykedni. Mindent meg kell próbálni megbeszélni, és akkor nagy baj nem lehet. Ha valaki a párja telefonjában matat, egyfolytában kérdezi merre jár, vagy nem engedi el mondjuk egyedül sehová, akkor tulajdonképpen magában nem bízik meg. "Megadom én neki mindazt, amire szüksége lehet?" És akkor gondolom, a válasz: nem.
Megcsalás: gyávaság. Nem stimmel valami a kapcsolatban, amiben benne vagyok, de valamiért nem merek, nem akarok kilépni belőle. Ezért félrelépek. Ama bizonyos volt barátnőmnél ugyanez volt a szitu, nem voltam elég meggyőző, hogy mellettem egy jobb, új életet tudna kezdeni. Ma már annyira nem bánom...
Fura kettősség, de nem érzem magam féltékeny fajtának, mindamellett rettegnék attól, hogy megcsalnak.
Azt mindenképp tisztáznám az érintett hölggyel, hogy ha bármi téren helyrehozhatatlanul csalódik bennem, kiszeret belőlem, vagy mit tudom én: szakítson velem, és ne szívasson.
Nekem mondjuk ebben e tekintetben könnyű: hozzá vagyok szokva az egyedülléthez.
Ezeket mondom- elméletben.
Hogy se füle, se farka, az elképzelhető, csak gondoltam leírom.
Jók legyetek, jó hétvégét mindenkinek!

Telik

Jaja, telik ezerrel, már csütörtök van... :(
Végülis eddig egyelőre - a körülményekhez képest - olyan, amilyennek lennie kell.
Kedden délben hollóztunk egyet, szigorúan alkoholmentesen, kávé-kóla kombinációban. Utána Edit sógornőmmel elmentünk egyet a Mekibe is, majd pedig hazahozott.
Ezután pedig délután fél 4-től olyan fél 7-ig aludtam. Este aztán felhívott Edit, megkérdezte, mit szólnék, ha kimennék vele Ausztriába tesómért, új lakást megnézni, stb... Hát persze, hogy volt kedvem, így délben indultunk vele és egyik tesójával, Attilával.
Elég hamar kiértünk, tesóm épp ébredezett éjszakás műszak után. Felpakoltak a felújításhoz kellő cuccokat, én pedig őriztem az ajtót. Egyébként nagyon szép, tiszta és barátságos környék, a lakás is nagyon pöpec lesz, ha elkészül. Aztán még megskubiztam sógornőm munkahelyét, egy szupermarketet is.
Onnan Editékhez mentünk Tétre, hazadobtuk Attilát, Edit pedig bőszen pakolászott, mert mentek a Forma-1-re. Ettünk fincsi bablevest, és fel lettem tankolva paprikából, és paradicsomból is. Ami részben németóráim tarifája. :)
Éééés... Életemben először volt a kezemben vibrátor! Jocó mester diákmunkában csomagolta eme bizonyos eszközöket, és egyre valahogy - hogy, hogy nem? :) - sikerült szert tennie. Vastag, fekete, ilyen gumis, és egyszerűen isteni érzés: nyakmasszírozáshoz egyszerűen felülmúlhatatlan! :D :D :D
A tervezett 4 helyett este 8 után értem haza, sajnos Niki lakásvizitje elmaradt, de majd valamikor pótoljuk.
Megnéztem az ETO TV-t, meg a Loki Basel elleni zakóját, és az álom teljes mértékben kiment a szememből.
Olvastam, tévéztem, MSN-eztem, olyan fél 2 környékén sikerült elaludnom. Ma pedig negyed 9-kor keltem.
Délután 4-től német Jocóval, majd Sörkert, ETO-meccs, és vége is lesz a napnak.
---
Még egy kicsit visszatérve a Szigorúan csak szex című filmhez. Abban hangzik el a következő fergeteges eszmefuttatás: Ha egy nő azt szereti, ha bunkók vele, Te pedig mégis rendes vagy vele, akkor az tulajdonképpen jó. Mert nem azt kapja, amit elvár, tehát bunkó vagy. És mindenki elégedett... :)
---
Volt egy nagyon művelt, kommunikációban-illemtanban-etikettekben jártas tanárnőm. Ő mondta egyszer, hogy a világot a "3 P betű" irányítja. Elhihetitek, a pénz-pia kettős mellett nem a pamutzokni a harmadik. :) Tehát nem nagy csoda, hogy mindig ugyanoda "lyukadunk ki". :P
---
Töltögetem facebookon ezeket az aranyos teszteket. Semmit nem töltök ki újra, nézek meg még egyszer, így az igazi. Eszerint belém soha senki nem lesz szerelmes, senki nem fog megcsókolni, és maximum a plüsskutyámmal fogok aludni. De igazán boldog akkor lennék, ha a barátnőm felhívna... Ezt adjátok össze!
---
Mindig elhatározom, hogy ha lesz sok időm gép előtt, regisztrálok valami társkereső honlapra. Mozgássérültre, épre egyaránt. Most időm lenne bőven, mégsem írok. Mit írjak? Meg ha regisztrálok, írogatni kéne a csajoknak, mert én nem vagyok olyan vonzó pasi, hogy nekem irkálnának. Írogat a tököm... :S
A 22-es csapdája...
---
Ennyi vótam, jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

Évi rendes

Gáborka tehát megkezdte évi rendes nyári szabadságát. Ezzel persze van egy-két probléma. Ez nem nyár, hanem ősz. Rendesnek sem nevezném, mert általában hosszúhétvégékre szoktam elmenni, ezen a munkahelyemen az egy hét egy huzamban az mindenképpen rekord.

A legfontosabb kérdés pedig természetesen: ki az az Évi? :D
---
Loveparade. Kéttannyelvű gimnazistaként természetesen csüngtünk a német nyelvű sportújságokon, ifjúsági lapokon, zenecsatornákon. Így találkoztam először a Loveparade fogalmával is. Az elektronikus zene ezen formája, és maga a fesztivál jellege számomra soha nem volt túlzottan bejövős. De egy-két osztálytársam lelkesedése rám is átragadt, a tévében belenéztem a közvetítésbe, sőt volt, hogy Ákos másolt nekem válogatást ilyen muzsikákból- akkor még kazira.
Utolsó infóm az volt, hogy a rendezvény túlnőtte magát, ezért kitiltották Berlinből. Arról már fogalmam sem volt, hogy tavaly Dortmundban volt "parádé", idén pedig Duisburgban. Aztán most megtudtam... :( A hírek szerint a szervezők 250 ezer ember fogadására kaptak engedélyt, 500 ezret vártak, majd végül több mint 1 millió ember ment el. Egy be-/és kijárat, alagút, tömeg, pánik, 19 halott.
A felelősséget persze tolja egymásra rendőrség-város-szervezők. A szervezők ha komolyan veszik a figyelmeztetéseket, a tragédia elkerülhető lett volna. Magyar fórumon olvastam, hogy "akkor is, ha a népek nem pánikolnak be"... Hát kösz... Annyi ember akkora helyen, alkohol- és egyéb mámorban... Mondd meg nekik, légy szíves...
A rendezvény egyébként folytatódott, a további pánikot elkerülendő. A legenda szerint a Titanicon is kitartott a zenekar a végsőkig.
És persze The show must go on.
Amúgy nem lesz több Loveparade.
---
Foci: Csányi Sándor OTP-vezér lett az MLSZ elnőke, Erwin Koeman helyett pedig Egervári Sándor a kapitány. Csányi a futballban tapasztalatlan, az élet más területén már bizonyított embereket választott az elnökségbe, Egervári pedig fiatalok beépítését, és Gera reaktiválását tervezi. Optimista vagyok. Ez a dolgom. Ezért fizetek.
Azt mondta tévében a Nagy Bandó András, hogy a VB angol-német meccsén a németeknek az ominózus Lampard-lövés után maguktól jelezniük kellett volna a bírónak, hogy gól volt, és vonulni középkezdéshez. Valóban nagyon életszerű... :)
---
F1: a hétvégén Magyar Nagydíj, vasárnap a német futam volt. A Ferrari csapatutasítását követően Alonso nyert, Massa a második. A Ferrari csapatát megbüntették. És itt a kulcsszó. A pilóták csapatot alkotnak, csapatban játszanak, ha a csapat érdeke azt kívánja, el kell engedni egymást. Szerintem. Az utasítgatás tilalma hatalmas nagy baromság. Csak röhögni tudok rajta. Meg azon is, amikor Schumi-fanok tartják Alonsot sportszerűtlennek. 2002? Ausztria? Hm...???
---
Gabi: Gabi még július közepén ünnepelte 23. születésnapját. No de ki is ő?
Érettségi előtt osztálytársaim szerenádozni indultak. Én a másnapi ballagás előtt tartottam a sok sétától, meg aztán akkor még jókiffiú voltam, szinte teljesen absztinens. Így aztán nem mentem szerenádozni. A kolesz ebédlőjében tanulgattam, és akkor odajött hozzám Gabi egy barátnőjével. Beszélgettünk picit, akkor ismertem meg. Amikor elbúcsúztunk, nagy meglepetésemre egy füzettel jött vissza, elkérte a címemet. Ez számomra nagyon szokatlan volt már akkor is. :) Egy ideig leveleztünk, néha telefonon beszélgettünk, aztán ez a kapcsolat sajna megszakadt. Ja, egyébként amikor érettségiztem, a 13. osztályt fejeztem be, ő pedig hatosztályos elsőben, vagy ha úgy tetszik, hetedikben nyomult. :)
Mostanában ugye elég sokat mutogatták volt sulinkat a tévében, így Gabi is eszembe jutott, és írtam neki szülinapjára. Nem írt vissza. Viszont vasárnap, amikor a vidékiben vártam a buszomat, egy integető kéz "állt" Nemzeti Sportot vizslató szemem útjába. Zene kikapcs, felnéz: "Írtál nekem..."- mondá a lány.... :) A viszontlátás kilenc év után... :) Dumáltunk egyet, azt mondta, az üzenetet nyaralás előtti este kapta meg, azért nem írt eddig vissza, de majd pótol.
A vidéki buszpályaudvar pedig valóban egy misztikus hely... :)
---
Egyébként pedig élvezem a passzív szabadság összes előnyeit. Tegnap az ügyvédtől hoztam el hiányzó papírokat, majd délután Katával és Nikivel találkoztunk a plázában. Nikivel aztán megvártuk a 14-es buszt. Nem siettünk, kb. a negyedikre fel is szálltunk. Holnap megmutatom neki a lakást. Amiért annyit küzdök. :)
Most pedig majd lassan megyek a Hollóba. Sógornőmmel és kórházi ismerősökkel egy kis déli terefere.
Ki kellene találnom, mikor menjek Écsre. Anyu nincs szabin, így túl sok kedvem nincs kimenni apámhoz. De illene. Szombaton meg elvileg buli. Gyakorlatilag pedig vasárnap F1 Magyar Nagydíj, azt pedig nem szabad átaludni... :)
---
Ennyi.
Majd még biztos jelentkezem.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

Szabadság. Szeretem

Igen, ez valami reklámszlogen, de nem tudom, hogy mié. Most viszont aktuális... :)
Csütörtök... Huh... De furcsa ebben a szar időben leírni: ebédet rendeltünk, és én mentem ki érte. Volt vagy 40 fok, úgy leizzadtam, mint a lovak. Egyik kolleginát megkérdeztem, nincs-e nála váltás-póló. Volt. M-es. Nekem minimum L-es kell. A pólót a kinyúlás veszélye fenyegette, emellett égett a bőrömön, így visszaadtam. Ezt csak azért meséltem el, mert tök jól esett, hogy segíteni próbált. Aztán elmentünk Anyuval ügyvédhez, megírta, felolvasta az adásvételi szerződést. Kifizettem. Már majd' 100 ezer forintnál jár insgesamt a projekt. Holnap majd még vissza kell mennem, a lepecsételt szerződésért, meg még valami papírért, amit a Földhivatal állít ki a banknak...
Az ügyvédtől hazatéptem, gyorsan lezuhanyoztam, mondjuk nem értem vele semmit. :)
Utána Sörkert, majd ETO-meccs. Már a találkozó előtt jött a hír, hogy a kinti meccset az UEFA döntése értelmében 3-0-ra nyertük, mert az egyik kazah fiú jogosulatlanul szerepelt. Most aztán valóban 2-0 a vége, és elbúcsúztattuk az Angliába szerződő Tarmo Kinket. Sajnálom, hogy elmegy... :(
A meccsről egyik cimbi biciklivel vitt haza, mármint a csomagtartón utaztam. Kétségkívül gyors és praktikus megoldás, viszont veszettül kényelmetlen. És kellemetlen... :O
Hazatérve le sem merem írni, mennyi sört megittam még... Hőségriadó volt érvényben... :D
Péntek. Lusta voltam kaját rendelni. Azt hittem, a büfében találok majd valamit. Nem találtam, így chips és kóla volt az ebéd. Ibó kollegina szendvicse mentett meg az éhhaláltól... :)
Meló után felhívtam Dórit, aki ma elutazik két hétre. Tök fura, mert túl gyakran nem beszélünk, MSN-en se nagyon akadunk össze, de hiányzik. Nem értem én ezt... :) Egyébként Svédországban a klíma kb. olyan lehet, mint most itt?
Mondtam már, hogy mi vagyunk a legszórakozottabb család a Földön? Apu mondjuk nem. Ő túl racionális. :D Szóval: péntek délután Anyu feljött, hozott kaját, tiszta ruhákat stb. És elbúcsúztunk, úgy volt, hogy ma reggel megyek csak haza. De nem így lett: Anyu véletlenül felmarkolta a mobilomat, és hazavitte. Még szerencse, hogy az alattunk lakó Adrival felhívattam magam... :) Szóval Anyu ment haza kocsival, én pedig utána busszal. Hazafelé sétálva észrevett egy rokon család, és hazadobtak kocsival. Gratuláltak közelgő lakástulajdonosi mivoltomhoz. Persze megspékelték azzal a felvetéssel, hogy ez majd akkor lesz az igazi, ha egy csaj is lakik velem. Mondtam, hogy így igaz, és rajta vagyok az ügyön, és ennyiben maradtunk... :)
Otthon aztán meglett a teló, ami egyben a(z) (ébresztő)órám is egyben, tehát hiányzott. :)
Szombaton délelőtt aztán Anyu visszahozott, döglöttem, majd jött Jocó németre. Önéletrajzot írtunk, meg egy kicsit nyaggattam. :) Aztán F1-időmérő.
Aztán a Pirate-ba mentünk volna Katával, de sajna lemondta, így maradtam.
Rendeltem egy 500 Ft-os pizzát, és tévéztem.
Német anyacégünk honlapjára két részletben felkerült a nálunk forgatott film, azt is sikerült megnézni. Utána pedig a Szigorúan csak szex című mozi következett. Folytattam a távoktatást párkapcsolat témában. Lassan át kéne iratkozni levelezőre. Majd jöhet a nappali - vagy esti? :) -tagozat. No... A film: nem volt rossz:
Donna és Christi Ann két sikeres asszony. A tökéletes boldogsághoz már csak a férfi hiányzik számukra. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy megtalálják a nekik megfelelő férfiakat, ám az eddigi próbálkozásaikat nem koronázta siker. Belefáradva a rengeteg sikertelen kísérletbe, randevúba, elhatározzák, hogy beköltöztetnek két jóképű, fiatal férfit a közös házukba. Egyetlen feladatuk lesz, hogy szigorúan szexuális téren, minden szükségletüket kielégítsék. (port.hu)
Aztán beléjük szeretnek, párként élnek tovább négyesben, az egyik pár szakít, a másik esetében pedig happy end.
Volt a filmben egy érdekes gondolatmenet, kikeresem!
"Olyan pasira vágytok, aki kiborít, akinek nem tudtok panaszkodni. Elmondjam az első számú panaszt, amit a nők mondanak a férfiakra? Túl kedves. Ez az igazi hátrány. Mutass egy csajt, aki bárkit megkaphat, fogadjunk, hogy egy seggfejjel jár. Nem a rendes kell neki, hanem a seggfej."
Majd a kérdés:
"Láttál már csajt, akit azért dobott a pasija, mert túl rendes volt? És fordítva?"
Itt a film szereplőjének, és nekem is igen volt a válaszom. Ezt képtelen vagyok felfogni, de tényleg egy kicsit bunkónak kell lenni? Hm... És itt most nem oda akarok kilyukadni, hogy lebunkózom összes párkapcsolatban élő fiúismerősömet, esetleg lányismerőseim pasijait. Nem erről van szó... Csak... Hogy mondjam...? Mindegy...
Egyébként nekem is mondta már csaj, hogy néha próbáljak meg "nemkedves" lenni a csajokkal, és az bejön.... Áh, tényleg mindegy...
Egyébként tegnap este olyan fogalmakról gondolkodtam, mint megcsalás, és féltékenység... Igen, pont én... :) Majd elmesélem, mire jutottam. :)
Most viszont lassan összepakolok, és megyek Écsre. Vissza meg majd holnap reggel. A többi még eléggé képlékeny.
Ami biztos: nem maradtok le semmiről! :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!

A szokás: hat alma(fröccs)

Hát ez a tegnapi nap is... Hát gyerekek... Őrület! :D
Három után egy picivel jöttem el melóból. Aztán a sorompós portánál összefutottam egy szem vasútmodell-fan, egyébként mozdonyvezető cimborámmal. Jött megnézni májusban nyílt mintaboltunkat. Hát, ez a találkozás ilyen pontosan akkor sem jött volna össze, ha megbeszéljük! :) A boltban sem voltam még, régen is találkoztunk, úgyhogy elkísértem. Beszélgettünk, nézelődtünk, a végén vásároltam helyette. :)
Ő pedig kocsival volt, és elvitt oda, ahová kértem. Katával, az egyik kollégájával, és Esztikével a Jereván Kávézóba ültünk be egy kicsit beszélgetni. Egy kicsit? Ja, 5-re beszéltük meg, én már fél 4 után ott voltam, és negyed 11-kor jöttünk. :) Sok volt a szúnyog, billegett az asztal, a teleshopból ismerős pincércsaj mérges volt, hogy ilyen melegben beküldjük a konyhába kaját csinálni - hihi :) -, de azért jó kis esténk volt. Beszéltünk mindenről, mi szem-szájnak ingere. És arról is, ami nem az. :D
Ami érdekes: egyikük sem kívánt alkoholt inni, így én egy kávé mellett hat korsó "3:2"-es almafröccsöt ittam. ( 3 dl almalé + 2 dl szóda). Estére béka nőtt a hasamba, az tutibiztos. :)És nem gondoltam, hogy van valami, amitől többet lehet pisilni, mint a sörtől. :D Az almafröccs mindenesetre most már hétre tuti lekerül a kedvencek listájáról. :) Hazaérve még a "jó éjt-cigi" is kimaradt - by Tündi :) -, gép, fürcsi, alvás.
Ma semmi nem volt. Semmi? Ez relatív. Az a ... Mindegy... :$ :)
Betelefonáltam a vízóra-állást, netezek, aztán pihi.
Holnap munka után ügyvéd, aláírjuk a szerződés(eke)t, aztán este 20.30-tól ETO-meccs. Aztán péntek. Utána meg szabiii... :)
Szombat reggel német Jocóval, aztán este elvileg Pirate Katával. Jövő héten Écs-Győr ingajárat: rendrakás, takarítgatás, talán szerződés-aláírás, filmek, PlayStation. Mielőtt valaki megkérdezi: nem, sajnos idén nem megyek sehová. Ez sajnos nem az az év. Nagyon úgy néz ki, hogymost Becsvölgye is kimarad... :( Azért 1-2 élményfürdőt jó lenne megejteni...
Szóval egy hét "kvázisemmittevés". Rég volt ilyen, most picit belefér. Természetesen "mindenre" nyitott vagyok, ha valaki unatkozna, szóljatok nyugodtan! :)
Az előző posztban említett "hiánypótló" bejegyzések azért nem tutik, de igyekszem... :)
Van még valami, amin nagyon sokat gondolkodtam. De ez megint olyan dolog, hogy nem írhatok róla... Ki mit olvas ki belőle, gondol hozzá- ilyet nem merek játszani. Szóval emésztgetem magam...
Valószínűleg teljesen feleslegesen, de mindegy...
Nah, ennyi voltam, puszik, pacsik, éljenek a csajok!

Nyűgös

Hm... Péntek este három hét után végre hazajutottam Écsre. Persze, ha nagyon-nagyon akartam volna, ment volna előbb is... De nem akartam, most már viszont hiányzott "Az otthon". Jó volt, relaxáltam egy kicsit, beszélgettem Anyuval, videókat másoltam DVD-re, na meg persze kutyáztam. Buksit elkezdtem Dezsőnek szólítani. Nem tudom miért, ő most per pillanat olyan Dezső... :)
Szombaton jöttem vissza. Otthonról haza, lassan majd így is mondhatom... :) Jocóval volt egy németórám. Jó volt. Egy élmény volt, ügyes srác, tényleg! Ma folyt. köv.
Óra után lazításként megittam egy sörikét, majd pedig megnéztem egy romantikus vígjátékot, aminek A csajok háborúja volt a címe. Tartalom by port.hu:

Emma és Liv gyermekkoruk óta barátnők. Egy rugóra jár az agyuk, nincs titkuk egymás előtt. Az esküvőről is ugyanazt gondolják: a legjobb időpont erre június, a legideálisabb helyszín pedig a Plaza Hotel. Arra azért ők sem számítottak, hogy ugyanarra a napra, ugyanarra a helyszínre sikerül szervezniük mindent. A kínos baki persze betesz a barátságnak, ettől kezdve fújnak egymásra. Mit fújnak, háborúznak! Semmitől sem riadnak vissza, hogy eltántorítsák szándékától a másikat. Nem adnak és nem kérnek kegyelmet. Mindent bevetnek, hogy tönkretegyék a volt barátnő nagy napját.

Természetesen a vége happy end: mindenki házas, mindenki terhes. :)
Nem nagyon tetszett a film. Olyan nyavalygós-erőltetett. Pedig alapvetően szeretem az ilyen "limonádé"-filmeket. Ez annyira nem jött be... Viszont annál a résznél, amikor kiderült, hogy mindkét csajnak megkérték a kezét, ellenállhatatlan késztetést éreztem, hogy süssek popcornt, amit aztán húsz perc alatt meg is ettem... :)
Dórim persze ismét telibe trafálta, hogy mi lesz a véleményem a filmről. Azon gondolkodtam, hogy a férfilelkeket ismeri ennyire, engem valamennyire, esetleg a hasonló jellegű filmeket... :) Ez rejtély... :)
Tegnap cipőt akartam venni, de nem vitt rá a lélek, hogy valamerre kimozduljak. Vagyis - nem találjátok ki... :) - Shell-kút, cigi, Nemzeti Sport. Basszus... Gyerekek, simán kandi kamerát lehetett volna forgatni. Öt perc alatt kb. három szoknyás csajt láttam, akik a széllel küzdve sétáltak elég furcsa pózokban... :)
Emellett hosszú idő után végre PlayStation-öztem is, ami bántóan élethű. :) Volt olyan meccsem, hogy négy kapufa, három lesgól után mentettem x-re a 92. percben. Azt hittem szétverem a tévét. :D
Meg zenéket is keresgéltem, nagyon jó kis muzsikákat találtam... :)
Ja, és aludtam is, délután három órát. Jól esett. De kellett kávét főznöm utána... És délután 4-kor jó reggelt-köszöntem a szomszéd csajnak! :D
Este Katával Alpesiztünk, mesélt Párizsról mutatott képeket. Meg mást is... De ez sajna titok... :)
Úgy volt, hogy Adri és Zoli is jönnek, de változott a program, így kettesben voltunk.
Tizenegy körül értem haza, még egy kis MSN, és alvás volt.
Tök simán felkeltem, nem is volt semmi gond. Aztán ebéd után olyan fejfájás tört rám, hogy döbbenet... Nagyokat ásítoztam, és zúgott a fejem... Fáradt lettem, és nyűgös...
Szóval úgy döntöttem, hazajövök. És most itt vagyok. Folyadék pótolva - ásványvíz, mi más? :) -, Algoflex elfogyasztva, 5-től német.
Holnap ismét Kata-tali, a héten még egy találkozó "az ügyvédemmel" (de menőőő...:P), csütörtökön meccs, a többi majd alakul. Szombaton tervben van egy Pirate, de ez majd még alakul. És jövő héten szabi. Végig! :D
Lesz két-három régóta spájzolt téma, azokat majd akkor megírom.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Agyrém

Tegnap azt írtam, hogy mostanában viszonylag keveset írok, erre tessék, három nap alatt a harmadik poszt. Agyrém lesz, készüljetek!
De legelőször egy kis sport!
Tegnapi kazahsztáni meccsét végül 2-0-ra nyerte meg az ETO! Meglepve olvastam, hogy Kazahsztánban egy kb. 500 fős magyar kolónia él, a főképp az olajiparban dolgozó emberkék közül mintegy 150-en döntöttek úgy, hogy a helyszínen szorítanak a győrieknek. Annak ellenére is, hogy a helyi szokások szerint az elmulasztott munkaidőt vasárnap pótolniuk kell. Az is örömteli dolog, hogy brazilunk, Ceolin nyáron megtanult focizni. A Nyitra ellen is nagyon ügyes volt, most pedig gólpassza előtt átemelős cselt mutatott be! :) A visszavágó talán már csak formalitás, a következő körben a francia Montpellier következik.
Nem tudom, ki volt az az elmebeteg, aki a Videoton Európa Liga-meccsét pont Győrbe hozatta. A két szurkolótábor finoman szólva sincs jóba egymással, volt is balhé a meccs előtt. Én azért a Vidinek szurkoltam, mégiscsak magyar együttes játszott a szlovén Maribor ellenében. A vége 1-1. Huh, szokatlan volt egy, az ETO Parkban rendezett meccset a tévéből nézni, ilyen még nem nagyon esett meg velem. És amikor kimentem cigizni, meglepve tapasztaltam, hogy ide hallatszik a stadion hangosbemondója! Meglepett... :)
No...
Még a múltkor történt, hogy munkahelyem udvaráról visszaérve jött velem szembe vagy 20-30 cigiszünetre tartó leányzó. A nagy melegben ugye nem nagyon voltak túlöltözve, és volt egy-kettő közöttük, akit igencsak megnéztem volna hátulról is. De nem mertem hátrafordulni. Azért, mert attól tartottam, hogy mi van, ha valaki észreveszi a mögötte jövők közül, és onnantól kezdve az ő szemében én leszek a "perverz köcsög nyomorék". És ezt el is meséltem egy kolléganőmnek. Ő erre nagy meglepetésemre valami olyasmit válaszolt, hogy igazán hátra fordulhattam volna, ha kíváncsi voltam rá, és mi a f*szért törődöm azzal, hogy mások mit gondolnak... Igen. Teljesen igaza van. És itt most persze nem elsősorban a seggnézegetésről van szó. Egy csomószor az a szitu, legyen szó (nem)csajozásról, vagy bármi másról, hogy megijedek attól, mit szólnának mások, ha azt tenném/mondanám amit szeretnék, és inkább nem csinálok semmit. Vagy előre lejátszom, mivel szerelne le, és úgyszintén tétlen maradok. És ez így nagyon nem jó...
---
Létezik-e fiú-lány barátság? Nem tudom ki írta, hogy "Férfi és nő barátsága olyan emberek házassága, akik nem hálhatnak egymással." Ez így azért le van egyszerűsítve, de van benne igazság. Nekem is sok lány-barátom van.
Kb. három okból nem sorolhatom fel őket. Vannak, akikről olvastok itt eleget. Van olyan is, akine nevét "féltékenységi okokból" nem említhetem meg itt a blogon. Megint mást pedig ha barátomként említenék, becsapnám magamat. Ez van...
A többször emlegetett cigiszünetes hölgykoszorút talán nevezhetem barátaimnak. Bár naponta kb. 10 percet találkozunk, azért gondolom, ha például a Hollóban összefutnánk, azért el tudnánk beszélgetni.
Egyikük elmegy szabira, és már most hiányzik egy picit... Egy másik pedig? Basszus, ilyet még nem láttam... Beszélgetsz vele, és úgy tud nézni az emberre... Tudod, hogy nem szemez, flörtöl, vagy csábít... Mégis olyan huncut és szexi... Huncutul szexi... Rengetegszer eszembe jut. Elméleti szinten, természetesen... :)
A fiúk közti barátság esetében talán egyszerűbb a képlet. Vannak a barátok, akikkel sok mindent megbeszélsz, akikre bármiben számíthatsz, és a haverok, akikkel egy sör mellett jól el tudsz ökörködni.
Számomra újdonság, hogy vannak emberek, akiket néha barátodnak gondolsz, máskor pedig a legádázabb ellenség képét festi le magáról. És csak egy kérésed van hozzá: a neked szánt kést a melledbe döfje, hátba kicsit durva lenne. És a két állapot váltakozik. Akár egy napon belül is.
----
Részben ide kapcsolódik a hét idézete. Német nyelven teszem ki. Nem nagyzolásból, hogy jaj de fasza csávó vagyok, mer' tudok németül, hanem mert egyszerűen így tetszik:

"Was heißt Freundschaft überhaupt? Oder Liebe? Binden wir uns an Menschen weil oder ob wir sie kennen? Vielleicht glauben wir auch sie zu kennen. Und vertrauen ihnen trotzdem. Weil wir sonst alleine wären. Wir öffnen unsere Herzen, manchmal für immer, manchmal nur für eine bestimmte Zeit. Die einen tun es bedingungslos. Andere schließen einen Pakt, weil sie dasselbe Ziel verfolgen. Es gibt viele Arten von Freundschaften oder Liebe. Aber keine von ihnen kreuzt unser Leben ohne eine Spur zu hinterlassen."

Sajnos nem találtam meg, hogy kitől származik az idézet. Magyar fordítást pedig nem kerestem. Kb. így hangzik:

"Mit jelent egyáltalán a barátság? Vagy a szerelem? Kötődünk emberekhez, mert vagy talán ismerjük őket? Talán csak azt hisszük, hogy ismerjük. És mégis megbízunk bennük. Különben egyedül lennénk. Kitárjuk szívünket, néha örökre, máskor csak egy bizonyos időre. Egyesek ezt feltétel nélkül teszik. Mások szövetségre lépnek, mert ugyanazt a célt követik. A barátságnak vagy a szerelemnek sok fajtája van. De egy sem keresztezheti úgy életünket, hogy ne hagyna hátra valamilyen nyomot benne."

Szerintem nagyon szép, és minden benne van. És aktuális is.
Valamit még biztos akartam, de nem jut eszembe. Kata nem sokára hazaér Párizsból! :) Tuti nem ezt akartam, ez csak most beugrott.
Nemsokára megyek Écsre, holnap pedig jövök vissza.
Ennyi, jók legyetek, jó hétvégét mindenkinek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Kvantitatív

Tegnap este nézegettem, hogy az utóbbi időben viszonylag lecsökkent a blogon megjelenő bejegyzések száma. Ennek úgy istenigazából két oka van: igyekszem a mennyiség helyett a minőséget szem előtt tartani, azaz kvantitatív helyett kvalitatív bejegyzéseket "elkövetni". Hogy ez sikerül-e, azt nem az én tisztem eldönteni. De a szándék megvan. :) A másik pedig az, hogy eléggé zajlik az élet, mászkálok, ügyezek, így már nem nagyon van kedvem este írogatni.
A majdnem két év alatt másodszor fordult meg a fejemben, hogy abbahagyom/pihentetem ezt a kis naplót. Tény, hogy egy kívülálló számára módfelett unalmas ember lehetek, nem sok újat mondok nekik. Az ismerősök? A többségnek pedig úgyszintén unalmas vagyok, de akikkel igazán jóban vagyunk, velük a blogon kívül más csatornákon is kommunikálunk. Meg aztán abban azért legbelül számítottam, hogy ismeretlen emberkék is hozzászólnak néha irományaimhoz, de ez nem nagyon történt meg.
Szóval nem sok embernek hiányoznék. De magamnak például igen. Megszerettem a blogírást, és igen, valamilyen szinten "megszoktam". Része a napirendemnek, néha egyszerűen írnom "kell". Azaz the show must go on, megyünk tovább! Amíg nekem jól esik, addig fogok írni... Ez most egy nagyképű, egoista, és bunkó mondat volt.
Furcsa... A blog létezése részben egy lány "hiányának" köszönhető. Aztán "jött" egy másik lány. Nagyon megszerettem. Talán túlzottan is. Nem lett volna szabad. Nem mintha bármi baj lenne vele, de nagyon kusza a helyzet. És még jobban meg is kuszálódott. Nem véletlen, hogy nem írok róla bővebben. Szégyellnivalóm nincs ezzel kapcsolatban, de mindenesetre túl vagyok rajta.
Most "nyugalom" van. Nincs senki a fókuszban. És ha már néhány bejegyzéssel ezelőtt értekeztem a B-terveimről, elmondhatom, hogy lassan-lassan megérint a felismerés, hogy az egyedüllét áll az első helyen, a párkapcsolat pedig messze lemaradva olyan teljességgel valószínűtlen B-tervként lebeghetne szemeim előtt. Ami édeskevés. Hallottátok, hogy tervezik a szingliadó bevezetését? Huszonnégy év feletti, gyermektelen, egyedülálló embereknek? Lúzeradó...
Hol kell fizetni?
Van három-négy kollegina. Mind tartós párkapcsolatban. De az a kevés idő, amit így cigiszünetekben együtt töltünk, nagyon sokat jelent számomra. Nincs "tét", nincs "görcsölés" sem.
FK Atyrau-Győri ETO FC meccs van. Kazahsztánban játszunk Európa Liga-meccset. Semmilyen tévé nem adja, frissitgetem az eto.hu-t. Jó kis program a besötétített szobában...
Jaj... Már említettem, hogy tervezek írni az évek során felgyülemlett agglegényes dolgaimról. Most az jutott eszembe, hogy egy főzet kávét hétköznaponként két reggel fogyasztok el. Este bekészít, egyik reggel megfőz, másnap mikróban maradék megmelegít. Magamnak nem főzök naponta. Minek? Na, és az öt év alatt, amióta itt lakom, kb. harmadszor felejtettem el este kávétt bekészíteni. Jaj, de meg voltam lőve... De aztán tettem be, meg is főztem, meg is ittam, el sem késtem. Apró örömök az életben.
Elkezdte a szezonra a felkészülést a Győri Audi ETO KC női kézilabda csapat, soraiban a két új légióssal, a norvég kapus Lundéval, és a szlovén balkezes lövővel, a 19 éves Ana Gros-sal. Mindketten tök helyesek is amúgy... :) Mondtam már, hogy új mezük lesz a csajoknak is? Erima váltja az adidast. Kíváncsi leszek, remélem, hogy jól fog kinézni. De azt nem mondom, hogy venni is fogok...
Ennyi mára.
1-0-ra vezet az ETO! ;)
Jók legyetek!

Semmi extra, csak a szokásos

Akkor vasárnap is szépen időrendi sorrendben haladva: először Forma-1 Brit Nagydíj. Webber nyert, a futam mégis a Webber-Vettel-Red Bull csetepatéról marad leginkább emlékezetes. Mármint annak, aki látta. Én ugyanis szinte végigaludtam. Teljes összevisszaság van mostanában, éjjel nem tudok aludni, nappal meg órákig durmolok. Idegesít... :)
A foci VB döntőjét pedig Laci barátunknál néztük, összesen hatan. Fogadtunk is, de mivel senki sem nyert, így a pénzt szépen visszaosztottuk. Spanyolország csapata lett a világbajnok, bár ez gondolom nem sok embernek mond újat. A vártnál kicsit talán unalmasabb játékkal, de szerintem megérdemelten lettek elsők. A döntőben mondjuk IWIW-en nem tudtam rájuk fogadni, mert Hollandia volt a csapatom... Jó kis VB volt ez, lagymatagon indult, de a végére elég jó kis meccsek lettek.
Hétfőn elég időben hazaértem melóból, és szerettem volna írni a blogba. Még a július 1-i Kisalföldben volt egy érdekes cikk Élet szex nélkül? címmel, azt próbáltam valahogy feldolgozni. De nem sikerült, ezért töröltem. Elszívtam egy cigit, megírtam a bejegyzést még egyszer, amit aztán ugyancsak töröltem. Nem tetszett. Azt már megszoktam, hogy másnak nem tetszik, de ha még nekem sem, az már gáz. De az írást félretettem, és nem adom fel, egyszer majd megküzdök vele... :)
Kedd. Rékával találkoztam délután. Azt terveztem, hogy tanúként vele irattatom alá az ügyvédi meghatalmazást. De nem sikerült, ugyanis még délelőtt észrevettem, hogy az ügyvéd Anyu és Tesóm címét is rosszul írta be, ők pedig nem vették észre, így nyomtatták ki és írták alá. Ezért most egy újabb hetet csúszik a lakáshitel-procedúra. Most már csak röhögök magunkon, mi ilyen szórakozott népség vagyunk. Az értékbecslés eredménye megérkezett, az eredménnyel elégedett vagyok.
Rékával nem beszéltük meg, hol találkozunk, de mindketten odaértünk az Árkádba, a törzshelyünkre. Fél 5 körül találkoztunk, és amikor az óránkra néztünk, már fél 8-at mutatott. Gyorsan elrepült az idő, mondjuk az is tény, hogy nagyon sok mesélnivalónk volt egymásnak.
Azért abban nagyon bízom, hogy a folytatásra nem kell újabb hónapokig várni. Nagyon jó kis délután volt...
A héten meghalt Kállai Ferenc színész, akit a legtöbben talán a Tanú Pelikán József gátőrjeként ismerünk. Az 1970-ben kézült, majd tíz évig tiltólistán tartott film egy nagyon jó filmszatíra az '50-es évek Magyarországáról. Nagyon nagy film, az egyik kedvencem.
Ma semmi nem történt. Hirtelen felindulásból mondjuk elmentem fodrászhoz, de semmi több. És nem vagyok elégedett az új séróval.
A héten a lakásprojekt pihen, pénteken megyek Écsre, szombaton lesz egy német óra, vasárnap pedig Kata tart párizsi élménybeszámolót, ha minden jól megy...
Imádom a nyarat, és a meleget, de ezt egy irodában baromi nehéz átvészelni... Amúgy maradjon csak így, nincs ezzel gond, csak nem egyszerű, ennyit jegyeztem meg. :)
Uborkaszezon van. Most egy ideig pangás, de nem is bánom.
Gyakorlom az egyedüllétet. Lesz benne részem bőven.
Gyúrok rá. Vazze.

Mint egy kezdő pánikbeteg

Lacikám, hogy Neked mennyire igazad van... Csajok, foci, sör... Kiszámítható vagyok. Ez a hármas lesz természetesen a mai bejegyzés vezérfonala is, de azért mesélem másról is bőven... ;)
---
Hétközben nagyon idegbeteg voltam, horror-hétnek éreztem a történéseket. Annyira nem volt vészes, csak hát nagyon sok mindenre oda kellett figyelnem. És azt a gombócot a torokban, a pici szorítást mellkastájékon azért éreztem, hogy biztos elfelejtek valamit. Mint egy kezdő pánikbeteg. :) De eddig úgy érzem, minden sínen van.
---
Vasárnap a blogbejegyzés után jött tesóm sógora, Jocó, és újratelepítettük a gépet. Vagyis ő telepítette, én pedig figyeltem. :) Végülis teljesen jó lett. Rég volt ilyen gyors a gép, viszont egy-két beállítás még szokatlan. És elvesztek a könyvjelzőzött kedvencek, és az összes MSN-hangulatjel. De ezek simán pótolhatóak. Köszönet, Jocó! :)
Hétfőn elmentem az ETO Parkba, összesen öt bérletet újítottam meg- sikerrel. Hm... Az ETO-bolt nyitása viszont csúszott. Először ugye 1-ét ígértek, aztán hétfőt, majd keddet. Szerdán meg is nyílt, akkor pedig nem értem rá. Csütörtökön bementem, de erről majd lejjebb.
Az ETO Parkból hazafelé ballagva rájöttem, hogy pisilnem kell. Nem lakom messze a stadiontól, de hazáig már nem nagyon bírtam volna ki. Így a kellemest a hasznossal összekötve betértem a Borvirágba, egy sör erejéig. Közben felhívtam a hitelügyintéző fiút, hogy nálam vannak a hiányzó papírok, ha gondolja, odajöhet értük. Gondolta, és odajött. Meg ügyvédet is segített szerezni, elég vicces volt, de ez a része sajna nem feltétlenül publikus. :)
Kedden meló után egy ismerősöm jött el hozzám, hogy rittyentsünk neki egy frankó német nyelvű önéletrajzot. Nem sikerült. Ugyanis fogalmunk sem volt róla, hogyan kell az Europass-sablonba új sorokat beszúrni... :@ I.J.
Este pedig pár kórházi cimbivel megnéztük a Hollandia-Uruguay meccset a Padlás nevű objektumban. Meg is találtam, lazítottunk is egy kicsit, a meccs is jó volt, szóval nem bántam meg, hogy elmentem. Pedig először lemondtam.
Szerda: ügyvéd. Meló után mentünk Anyuval, és egy szimpatikus fiatalembert ismerhettünk meg a személyében. Ment egy meghatalmazás bátyámnak mailben, hogy Anyánk fogja képviselni. Ezt kell kinyomtatnia, és visszaküldenie. Na, meg persze a szerződéshez kell a tulajdonlap is. Én meg persze véletlenül mindkettőt továbbítottam a bank felé... Így sógornőmnek SMS ment a teendőkről, a hitelügyintézőt pedig hívtam, hogy ugyan már kérjen vissza a banktól egy példányt másolatban. Siker és siker.
Ja, és az egész történethez képzeljétek oda Rékát, akivel már második hete kb. napi szinten tologatjuk a randinkat, és Jocót, akivel pedig szerdán németeztünk volna. De lemondtam, és okos fejjel áttettük mára. F1-futam és VB-döntő között két sportbuzi milyen németezést produkálna? Szerinted? :) Persze sztornó, Jocó elutazik. "És ha elutazik, el lesz utazva." :)
A meccset ismét a Padláson néztük: Paul a polip ismét nem tévedett, spanyol-holland döntő lesz, a németek a bronzért játszottak, és nyertek tegnap este az uruk ellen. Egyébként Németországban mozgalom indult, hogy a "köcsög Paul"-t nyírják ki, és főzzék meg... Free Paul! :)
A Nemzeti Sportban pedig szerintem tárgyi tévedés van. Azt írják, hogy az 1958-as svéd-brazil óta az első olyan döntő lesz, ahol két, VB-címmel nem rendelkező csapat küzd meg egymással a fináléban. Ez hülyeség: '78-ban argentín-holland döntő volt, és egyik gárda sem volt akkor még világbajnok.
Csütörtök: végre elmentem az ETO-boltba. Nem lesz rossz, sok ajándéktárgyat ígérnek. Viszont nem szeretem, ha hülyének néznek. Történt ugyanis, hogy megkérdeztem, hogy van-e már új ETO-mez. Igen volt a válasz, és mutatott a csaj egy sima Puma-pólót. Néztem rá bambán, mert a címer, meg szponzor, számozás stb. nem volt rajta. De akkor az mitől ETO-mez?
A biztonsági őr pedig megállított. Megkérdezte, hogy ismerem-e Batyust. Persze, hogy ismerem. "Ja, semmi, csak azt akartam mondani, hogy ugyanúgy megy, mint Te!" Hahaha... Pf... Bazzeg... :)
Innen a Sörkertbe mentünk, melegítettünk picit az ETO-Nyitra meccsre. A beengedés új, meglehetősen szokatlan helyen történt, már ez lesz az állandó bejárat. 3-1-re nyertünk, de igazából a második félidőben kitömhettük volna a derék szlovákokat. Kink pedig Angliába szerződik... :(
Kíváncsiságom legyőzte utálatomat: András két fia kapott Németországból vuvuzelát. Persze a meccsen szerencsétlenkedtem vele, próbáltam megfújni, néha sikerült is. Csak utána jöttem rá, hogy a meccset tévé adta, és a kamerák velünk szemben voltak. A stadionban kb. három vuvuzela volt, remélem, nem vágták be, ahogy azzal a szarral szenvedek... :D
A meccs után pedig Zsófival kivittünk két ismerősét a vasútállomásra, majd visszamentünk a Babylon Klubba, ahol vele és Szandrával dumáltunk egy picit... Khm... Zsófi... Ez picit "Dóri-effektus"... Mármint annyiban, hogy inkább nem írok semmit, mert ha írnék, páran kihoznák, hogy csak azért dicsérem, mert tudom, hogy rendszeresen olvas. Tegnap észrevettem, hogy immáron hivatalosan is... :P Szóval nagyon komoly az a lány, mellette lehetetlen unatkozni... Lájkolom... :D
Pénteken meló után pedig jött az értékbecslő. Semmi konkrétumot nem mondhatott, de az már előtte való nap kiderült, hogy van közös ismerősünk, aki szólt is neki az érdekemben. :) Amúgy korához képest jól nézett ki, és nagyon bután nevetett... :D
Őt tesóm egy volt osztálytársa/kollégája váltotta: jött német önéletrajzot írni. Picit lefáradtam. Ugyanis mindenbe belekötött, hogy miért így írom, miért nem úgy, meg ő régen úgy tanulta, hogy... Pff... Aztán el szeretné küldeni a cuccot tesómnak afféle jóváhagyásra. Csak szerencsére vele vagyok annyira jóban, hogy tudja, hogy én írtam, és akkor elolvasás nélkül azt fogja mondani, hogy tökéletes. Mert az. :) Tesóm jelentkezéseit is együtt írtuk, meg is lehet nézni, hol van... :D
Aztán Barátok köztöt néztem. Rekord: egymás után három nap nem láttam. nem sokat vesztettem. :D
Tegnap felébredtem olyan negyed 6-kor, nem bírtam visszaaludni, felkeltem. Egy kollégám kérésére egy fordítást kellet írnom, máskor lusta voltam. Tök jól haladtam vele, az volt a terv, hogy a Forma-1 után befejezem. Aztán kettőtől fél 6-ig alvás lett belőle, a munkát olyan 7-re sikerült letudni.
Egy török kajáldából rendeltem dürümöt, és hogy meglegyen a rendelési határ, kértem hozzá sütlüas-t is. Tejbepapi török módra: sütve. Isteni, próbáljátok ki! :) Aztán meccset néztem, és elég hamar lefeküdtem aludni. De előtte még egy sört megittam. Éjjel pedig felriadtam, hogy basszus, elfelejtettem tesómnak videóra venni a VB-döntőt. Ami persze ma lesz... :D
Ma: mindjárt lemegyek Sportért, majd pizzát rendelek- melegétkezési utalvány rulez! :) Délután tévé, F1 angol nagydíj, Szávay-meccs, meg ugye foci. Lehet, hogy PlayStation-özök is egy picit. És el is telik a hétvége. Ja, és az ügyvédnek is kell mailt írni...
---
Picit polgárpukkasztok a végén. Az utóbbi időben, ha felmerül ez a barátnő-téma, többször is elmondtam amolyan "terelés-önirónia"-jelleggel, hogy még meztelen nőt sem láttam élőben. Ez így nem is teljesen igaz. Egyszer fősuli koleszban a lányokhoz tévedtem be WC-re. Két csukott ajtó, egyik oldal slozi, a másik zuhanyzó. Nálunk a wc jobbra volt. Ott nem. A csaj épp törölközött. Egészen pontosan oldalról láttam, így pucér csajt már láttam, puncit még nem. :$
Persze igyekeztem a lehető leggyorsabban becsukni az ajtót, nem tudom, hogy a csaj volt-e jobban meglepődve, vagy én... :)
Ezt egyébként csak azért írtam le, mert sokkal inkább "hat az emberekre", mintha azt mondanám, hogy "még sosem keltettem kávéval a barátnőmet", vagy még sosem siettem meló után a szerelmemhez". Hogy talán nem vagyok olyan rühedék-szerencsétlen pasi, jelzi, hogy akinek ezt meséltem, nem hitte el. Kiindulásni alapnak nem rossz...
---
Ezúton szeretném kifejezni őszinte részvétemet egykori iskolám, a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium diákjainak-tanárainak, az áldozatok hozzátartozóinak az Egyesült Államokban történt szörnyű tragédia után.
Dóri, Szabolcs, nyugodjatok békében...

Megint horoszkóp

Annak idején többen is jeleztétek, hogy tetszett az a horoszkóp, amit ide bemásoltam, és lényegében azt elemezte, hogy az asztrológia szerint hogy állnak a férfiak partnerük - khm... - szájjal történő kényeztetéséhez.

Jelentem, megérkezett a horoszkóp "párja" is. Csak azt nem tudom, hogyan fejezzem ki ezt a lehető legkevésbé közönségesen.
Szóval... A lányok, és az orális szex, csillagjegyek szerint.
A 18-as karika természetesen ismét dukál. :)
Jó szórakozást! :)

***
KOS: Annak a biztos tudatában szopja a farkad, hogy az utolsó cseppet is ki fogja belőled csavarni. És milyen igaza van. Olyan, mint egy fegyelmezett, de mégis játékos, érzéki szexakció. Használja a kezét. Lenyeli. Ja, dugás nélkül hamar feszültté válik.
BIKA: "Szopni született". Érzékibb, mint bárki más. Puha a szája, és mindent tud a farkadról. Úgy szívja, mint egy folyondár. Alap, hogy lenyeli. Még a sejtjeidet is birtokolni akarja. Imád szopni,nyugodt életed lesz mellette.
IKREK: Változó. Érdemes kikapcsolni a tévét előtte, különben azt fogja nézni közben. Elég ügyes tud lenni, ha éppen olyanja van. Amúgy kurvára dekoncentrált. Időnként változtat a fogáson, mert utál unatkozni szopás közben.
RÁK: Utoljára anyád volt hozzád olyan gyöngéd, mint ő, csak máshogy. Elalszol közben, még a nyál is kifolyik a szádból. A lelkedet is leszopja. Olyan, mintha hazatérnél. Lenyeli, mert szeret.
OROSZLÁN: Lángra lobbantja a farkad, mintha egész életében erre a percre várt volna. Játékos és szenvedélyes. Fűti valami mély tűz. Nyelni méltóságán aluli, de ha nagyon felhúztad, megtesz bármit. Muszáj megdugnod cserébe, de hát ilyen az élet.
SZŰZ: Változó. Elküld tusolni előtte, rendet rak, beágyaz, kitakarít. Az első félórában csak tisztogatja a bránert. Nagyon érzéki tud lenni, ha jó napja van. Ha lenyeli, nagyon szeret. Néhány év után rá lehet venni. Első alkalommal valószínűleg rókázni fog.
MÉRLEG: Ahogy szopik, az csak neked szól. Nem sima szexélmény. Testével-lelkével adja a gyönyört, "megszólít". Azért él, hogy jó legyen neked. Jó esély van rá, hogy tudja a neved, nem úgy, mint a többi.
SKORPIÓ: Úgy leszop, hogy belehalsz. Mindent tud, amit lehet, amit mégsem, az valószínűleg nem is létezik. Soha többé nem akarod majd más száját. /Hát persze... / Nyilvánvaló, hogy lenyeli. Ha nem, az viszont a vég kezdete lehet.
NYILAS: Csak azért csinálja, hogy jól megdugd.
BAK: Azok nem szopnak.
VÍZÖNTŐ: Mindent elkövet, hogy ne unatkozzatok. Inkább nem csinálja, ha nincs valami ötlete. Perverz állat, hálistennek. Mindent kipróbált már. Ha peched van, feldug a seggedbe egy műfaszt.
HALAK: Úgy szopik, mint egy álom. Gyakran elábrándozik közben. Megáll vele az idő. Rád pakolja a fél hűtőt, főleg a tejszínhabot. Azt hiszi, Isten lakik a farkadban. Te meg persze ráhagyod, te állat.
***
Hát szóval ennyi. Inkább nem kommentálnék, arra ott vagytok ti. :) És az pedig maradjon az én titkom, hogy célzottan rákerestem-e valamelyik hölgyismerősöm csillagjegyére... :P
Puszik, pacsik, Éljenek a csajok! Naná... ;)

Telitalálat

Van ötös a lottón... Ezzel csak az a baj, hogy nem az enyém... Bár most a négyessel járó 1,5 millió forintnak is lenne helye nálam.
Telitalálatom lett viszont az IWIW VB-tippversenyén, ahol az összes negyeddöntő mérkőzés végeredményét telibe találtam. Ez csak azért érdekes, mert eddig elég gyengén ment a tippelés, és most így megtripláztam pontjaim számát. :)
Tegnap délelőtt fordítással telt, egy hétoldalas szöveget kaptam, három oldal lett meg, többre nem voltam képes, pihengettem. Ma meg blog, aztán jön tesóm sógora, és újratelepítjük a gépet, utána szerintem már csak max. MSN lesz. De ami késik, az nem múlik. :)
A német-argentin meccs után indultam el este a Jereván Kávézóba. Katával beszéltünk meg randit, de előbb odaértem. Egy lightos almafröccsel kezdtem az estét. És... És ahogy vittem ki a piát az asztalomhoz, elfelejtettem, hogy van egy lépcső, és egy nagyot és látványosat padlóztam, de az italból viszonylag sok maradt, és a pohár sem tört össze... :) A szomszéd asztalnál ülő elég vagány - khm... nem a megfelelő kifejezés - fiúkból kihoztam az apakomplexust: felsegítettek, leültettek, beszélgettünk. Hát, fura volt: nem olyan arcok voltak, akikkel szívesen kerülnék konfliktusba. :) Kérdezték, van-e barátnőm. Mondtam: nincs. Aztán megjelent Kata egy olyan szerkóban, hogy a pofám leszakadt.... :P Miniszoknya, egy elég látványos top: barátság ide vagy oda, döglesztően nézett ki. Elég régen találkoztunk, volt mit ki/meg/átbeszélni, gyorsan eltelt az este. A háttérben pedig a Spanyolország-Paraguay meccs ment, azok a tizik nem voltak gyengék. :)
Zárásig maradtunk, ismertük a pultoslányt, aki mondta, hogy hazavisz minket. És megvillant az én macsó-énem. Na, erre varrjatok gombot! :) Annyi történt, hogy Kata a zárás meggyorsítása érdekében, na meg mert áldott jó szíve van, segített becsukni az ablakokat. Papucs le, és mezítláb állt fel a székekre, és csukta be a tetőablakokat. Szívesen segítettem volna neki, de az én egyensúlyérzékem józanon is hagy némi kívánnivalót maga után, akkor meg... :) Szóval jó volt nézni. :) Így gondolta egy srác is, aki kiguvadt szemekkel nézte Katát, de amikor ránéztem, elkapta a fejét, és egy "Csajod?" kérdés kíséretében intett egy "bocsi"-t. :) A kérdésére nem válaszoltam... :)
És ismételten leszögezem: nem vagyok belé szerelmes, akárki akármit mond. Ha valakivel, vele mindenképpen vagyok olyan viszonyban, hogy meg merjem neki mondani, ha így lenne... Úgyhogy nem kell a kombinésön. Danke.
Ma alszás volt, meg pláza, meg intenzív osztály, haveroktól begyűjtöttem a hosszabbítani kívánt ETO-bérleteket.
A jövő hét az eléggé telített. Majd mesélek, mindenképpen igyekszem rá időt szakítani.
Ma még egy bejegyzés lesz, kis lazításképp. Túl sokat lelkiztem mostanában... :)
Addig is puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

On tour- Nyitra

Azért az tök jó, hogy szombaton a mozgássérült ismerőseimmel találkoztam, tegnap pedig mintegy 600 emberrel együtt Nyitrára mentem, hogy biztassuk kedvenc csapatunkat. Kettősség, széles látókör? Nem tudom. Mindenesetre jó. :)

Tegnap csak délig voltam melóban, egy monstre fordítással, és egy kis rajzlefűzögetéssel el is telt a nap. És két cigiszünettel "a" csajokkal. Szeressük őket. Ja, és ebédre büfés Dóri melegszendvicse. Felsértette a szájpadlásomat... :/ Utálom... Mármint azt, ha valami a szájpadlásomat felsérti. A szendvics finom volt, a büfés lánnyal sincs bajom... :)
Aztán elzarándokoltam a postára az ajánlott levelemért. Ezúttal semmit nem kell visszafizetnem, és semmilyen orvosszakértőhöz nem kell elmennem. A közlekedési kedvezményhez kaptam plasztikkártyát. Nagy kő esett le a szívemről...
Elvileg fél 3-kor indultunk volna Nyitrára, 3 lett belőle. Összesen kilenc busszal, remek hangulatban. A baj csak annyi volt, hogy dögmeleg volt a buszon... Hárman már az odaúton el is fogyasztottuk kb. tíz doboz sörünket. Persze nem fejenként, hanem összesen... :)
Idegenbeli túrák alkalmával mindig gondot szokott jelenteni, hogy a sör bizony erősen vízhajtó hatású. Ezúttal orvosoltam a problémát: mogyi, pisztácia, és chips volt a segítségemre... :) Végig rendőri felvezetéssel jöttünk, és még Magyarországon megálltunk azért egy út szélén wc-szünetre. Sikerült is bebuckáznom egy árokba... :/:D
Tartottam egy kicsit ettől az úttól, sokan óva is intettek a túrától. De nem volt semmi gond. Nyitrán nagyon vigyáztak ránk a rendőrök-kommandósok, de szerintem viszonylag nyugalom volt. A beengedés viszont elég vontatott volt: hatszáz embert először egy (!) kapun akartak beengedni a stadionba, de végülis gyorsítottak az ügymeneten. Motozáskor az egyik szlovák biztonsági járásomat látva tört magyarsággal utánam szólt, hogy "szépen, lassan, óvatosan, nyugi"... Szóval a lehetőségekhez képest - szerintem - teljesen korrektek voltak.
A meccs vége 2-2 lett, észt "nehézbombázónk" vágott kettőt. Először fordítottunk, majd egyenlítettek. Kezdetnek nem rossz, Győrben ki kell harcolni a továbbjutást. A bajnokságban pedig Újpesten kezdünk. Nem rossz ómen, tavasszal bejött... :)
- Szünet. Szomszédokat nézek. :D :D :D -
Huh... A vendégszektor WC-je és a büfé azért megértek egy misét. Előbbi egy kerítés melletti susnyás, utóbbi italkínálata pedig kimerült a legendás csh/szlovák kólakülönlegesség, a kofola kimérésében. Ittál már? Szörnyűű. De életet mentett, már porzott a vesém... :) Istápoltam egy kissrácot, aki azt hazudta a szüleinek, hogy házibuliba megy, aztán eljött meccsre. Adtam neki pénzt, és ő hozta a lötyit. pedig nem kértem... :)
A mai Nemzeti Sportban eléggé lehúzzák a győri szurkolókat. Hát igen, mentek a rigmusok rendesen, de azt cáfolom, hogy a szlovákok adósaink maradtak. Zúgott ott is a nem tudom milyen madarski, és gondolom, nem a szlovák-magyar örök barátságot foglalták dalba. Kíváncsi leszek, mennyien jönnek majd Győrbe, újdonsült dunaszerdahelyi barátaink szerint kb. tízen... :)
Amúgy vadidegen szurkertársak is tök rendesek voltak velem: volt, aki a beengedéses tömegjelenetkor segített kapaszkodni, de az említett WC-hez is úgy kísértek le. Rendesek voltak nagyon.
Ja: a stadion nem egy nagy eresztés, de a várral együtt nem semmi a panoráma. :)
Ismét "csajozok". :) Láttam lányt, akit láthatóan nem érdekelt a meccs, csak a pasiját kísérte. Láttam szurkoló csajt, aki végig biztatta a csapatot, és olyat is, aki szinte már egészségtelen módon él-hal a csapatért... :) És olyat is, aki "jó asszony" módjára cipelte a buszról párja üres sörösdobozait. De meccsre nem csajozni jár az ember... :)
Ja, és Zsófi helyett is szurkoltam, természetesen.
Este 11 körül értem haza, még egy sört megittam, életmentő jelleggel, kiszáradás ellen. :)
Amúgy tegnap és ma két SMS-t, meg egy telefont kaptam a kérdéssel, hogy túléltem-e Nyitrát. Most már azt hiszem kijelenthetem: a válasz igen. :)
Ma plázáztam egyet, amúgy döglök egész nap. Holnap fordítást írok, meg Katával találkozom. Vasárnap döglés. :)
Jövő héten hétfőn bérleteket intézek, meg lehet, hogy ETO-mezt. Ezen kívül lesz Réka-tali, meg Balázzsal német, na meg persze Nyitra-visszavágó. Meg még valamit akartam írni, de nem tudom, hogy mit. Jah, foci VB-nézés is lesz még, természetesen! :)
Mostanában elég gyakran előfordul, hogy rám köszönnek az utcán emberkék, akikről azt sem tudom, hogy kicsoda. Ennyire sokan olvassák a Humanitást? :D Facebook-on meg bejelölt egy óvári csajszi. Nem rémlik, hogy ismernék, jóval fiatalabb nálam, ezért szerintem a gimis ismeretség kizárható. Írtam neki, még nem válaszolt. Ez volt életem első üzenete, amitFB-n küldtem valakinek. :)
Asszem más nem jut eszembe.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)