2009. június 27., szombat

Az ideálról

Nagyon utálom, mikor azt mondják nekem: "Mikor nősülsz már meg végre? Éppen ideje lenne!" Egyszerűen azért, mert nem lehet rá értelmeset válaszolni...
Azt sem szeretem, ha azt kérdezik, milyen számomra az "ideális nő".
Azért, mert ez összetett dolog. Most csak úgy a játék kedvéért megpróbálom összeszedni.
Gyarló férfiemberként kezdjük a külsővel.
Nos... "Álmaim nője" ne legyen kövér. Vagyis ne legyen dagadt. Vagyis érezze jól magát a bőrében, legyen elégedett magával, ha a tükörbe néz, és akkor én is az leszek/lennék. De azért inkább legyen vékony, én sem vagyok egy mackós alkat...
Cicik inkább kisebbek, mint olyan húúúdenagyok, popsi meg olyan izéé, mittudomén formás... :) Szerintem ezt úgy mindennel együtt "sportos" alkatnak nevezik.
Hajszín szinte teljesen mindegy, a lényeg, hogy inkább hosszú legyen, az olyan nőies.
Szemszín megint csak olyan dolog, hogy mindegy, persze láttam már "igéző szemeket", de ezt azért nehezebb megfogalmazni... :)
Szerintem ismerőseim közül össze tudnám állítani az "ideális nőt" legszebb szem, cici, popsi stb. alapján, sőőt ismerek olyan lányt, akinek a hangjára... Akinek a hangjára nem azt mondom, hogy beindulok, de legszívesebben azt mondanám neki, hogy "Vááá, beszéjjééé' beszéjéééé'!" ...:)
De eszem ágában sincs nőideált összerakni, mert egyrészt semmi értelme, másrészt én sem vagyok egy férfiszépség, tehát nekem sem a bombázók között kell keresgélnem...
Van itt még valami: "mosolybuzi" vagyok... :) Egy szép arc, szemek, egy gyönyörű mosoly el tud varázsolni, legyen szó egy buszon, utcán, munkahelyen elcsípett, amúgy nem is nekem szánt mosolyról, de az igazi persze a "nekem címzett"...
Ez igaz persze fordítva is. Nézhet ki egy lány bármilyen jól, ha egész nap fancsali, unott képett vág, így rá van írva kis nemzetünk összes szenvedése Mohácstól napjainkig, na az nagyon le tud lombozni....
Emellett tetszik, ha egy nő NŐ. Néha napján szoknyát hord, "csinibe öltözik"... A világ egyik legszemetebb, de mégis legjobb találmányának tartom ezeket a - nem tudom, mi a neve- testhez simulós szabadidőnacikat, aminek a hátulján, fenekén általában van valami felirat. Szemét találmány, mert vonzza a tekinteteket - gondolom, nem csak az enyémet...:) -, viszont ha "lebuknék", mondhatnám, hogy "dehogy a fenekedet bámultam, csak el akartam olvasni, mi van a nadrágodra írva..." :) Mondjuk attól tartok, hogy olyan barátnőm, akinek van a ruhatárában ilyen nadrág, és még jól is áll neki, soha az életben nem lesz...
Tetkó, piercing? Őőő na ja, hát semmiképpen sem feltétel, viszont egy jó pocihoz köldökpiercing, vagy egy szép testen egy diszkrét tetkó jól tud kinézni. Apropó: most olvastam, hogy az egyes csajok derekán lévő tetoválást a szleng "prostirendszámnak" nevezi... :)
Ismerek olyan srácokat, akik egy csajon akármilyen apró "hibát" észrevesznek. Nagy orr, fülcimpa, mittudomén... A legkirívóbb eset, amikor egy - amúgy nem pornó! - honlapon egy csávó a női nemi szerv egy bizonyos formáját nevezte meg "potenciális szakítási ok"-ként. Tisztában vagyok a korlátaimmal, hiányosságaimmal, így nem várom/várnám el, hogy egy lány olyan húúdejajde tökéletes legyen. Még "nempárkapcsolatban" sem szeretem, ha egy amúgy szép lány meséli, hogy milyen elégedetlen ezzel, vagy azzal a testrészével. Mert nem tudom, hogy tényleg elégedetlen-e vele, vagy azt várja, hogy dicsérjem meg. Mondjuk az esetek nagy többségében ilyen esetben őszintén dicsérhetek... :) A legviccesebb ilyen jellegű megnyilvánulással akkor találkoztam, amikor egy lány azt mondta egy fényképére, hogy "nem tetszik, mert úgy néz ki, mintha be lenne húzva rajta a hasam, és emiatt azt hihetik, hogy nagy, pedig nem is..." Na, ennek a gondolatmenetnek az értelmezéséhez azért egy kis időt kellett kérnem... :)
Furcsa, mert ahogy ezeket a sorokat pötyögöm, rá kell jönnöm, hogy a külső tulajdonságokról sokkal könnyebb írni, mint a belsőkről. Előbbiek olyan "kézzel foghatóak"- a szó legszorosabb értelmében... ;) Ami a belsőt illeti... Szeretem a kedves, szerény(ebb) lányokat. Alap, hogy meg tudjuk egymást nevettetni. De van, aki mondjuk a - jó értelemben vett, tehát nem igénytelen, és "nőietlen" - harsányságával, vagányságával, kegyetlen szókimondásával vesz le a lábamról. Szeretem azt is, ha valaki "spontán". Azt mondja például MSN-en, hogy úgy meginna egy üveg bort velem. Én azt mondom ráérek, azt mondja, egy óra múlva itt van. És egy óra múlva tényleg becsenget egy üveg borral a keszében, megiszogatjuk az utolsó buszig, semmi bonyolítás, "túlszervezés". Mondjuk ilyenben még nem túl sokszor volt részem, de tetszett. Pedig sörös vagyok. :D
Megint más pedig... Van olyan típus is, aki/ami teljességgel megfogalmazhatatlan... Ülsz vele, beszélgettek, hallgatod/nézed, és azt mondod, igen, ennyi, ennyi ami kell, és ennél nem is kell több, nem is kell más soha az életben.
Társkereső oldalakon gyakran előfordul egy olyan kitétel, miszerint a leendő partner "fogadjon el olyannak, amilyen vagyok". Ez alap, jogos, persze, értem, és elfogadom. De ha picit formál, alakít, legyen szó öltözködésről, étkezési szokásról, filmről, valamilyen zenéről, vagy bármiről, az csak jó lehet, és hát - gondolom - teljesen természetes dolog. Ha pedig hagyom, hogy formálás helyett átformáljon, az már csak az én bajom lenne.
Azért a lényeg mégiscsak az, hogy legyen valamennyire közös érdeklődési körünk, el tudjunk egymással beszélgetni, ott legyünk egymás mellett örömben-bánatban, és mindent meg tudjunk őszintén beszélni...
Körülbelül ez a bejegyzés lenne a válaszom az "ideális nő"-re vonatkozó kérdésre.
Vélemény?

Koncertbeszámoló helyett

Ismét kimaradt a Lord-koncert az életemből. Nagyon rossz, esős idő volt délután, egyedül pedig nem volt kedvem kibuszozni Szentivánra, tesóm meg ahhoz túl későn ért vissza ahhoz Ausztriából, hogy a Lordra kiérjünk. Legközelebb, augusztus 20-án éppen kisfalumban, Écsen láthatnám őket, de ott nem nagyon élek "társasági életet", meg aztán az is lehet, hogy Becsvölgyén leszünk. A koncert helyett MSN, és punnyadás volt a program, néha kell ilyen is, és jól is esett. Mármint a punnyadás, az esőt már unom... :)
Mára élményfürdőt terveztem, de valószínűleg palacsintát "sütünk", ez pedig ugye mindent felülír... :)
Böőr Zolit és Stark Petit kirúgták az ETO-ból. A hivatalos megfogalmazás szerint persze nem, "csak" az edzőmeccseken nem számítanak rájuk, viszont edzhetnek a csapattal. Fogalmam sincs, mi történik a klubnál, de nagyon aggódom... Böőr Zoli sokat sérült, de ha éppen egészséges, nagy hasznára tud lenni a csapatnak, 2007-ben pedig szerintem a bentmaradást köszönhettük neki. Starek pedig "az" ETO-t jelenti sok ember szemében, emblematikus figura, nem tudom elképzelni a csapatot nélküle... Az pedig, hogy a meccseket Zolika 9-es számú mezében szoktam végigizgulni, egy külön probléma...
Egyben marad a Forma-1, sikerült Max Mosleyval megegyezniük a csapatoknak, de hogy mit fog hozni a jövő, azt talán még a Jóisten sem tudná megmondani.
Valószínűleg csúszik a jogsi-projekt... Utánanéztem, különböző okokból kifolyólag öt nap szabim maradt, így most nyáron max. 1-2 hosszú hétvégés kiruccanás fér bele a programba, meg pluszórákat kéne gyűjteni év végére, ami ugye a jogsi miatti előbb elkéredzkedések mellett nehezen kivitelezhető. Abban bízom, hogy az öt hét táppénz jelentett annyi pihenést márciusban, hogy bírni fogom a gyűrődést év végéig... Meg még azt kell kiderítenem, hogy a július 28-án esedékes orvosi vizsgálatom eredménye mennyi ideig érvényes. Ha legalább egy fél évig, akkor már nyert ügyem van...
Meghalt Michael Jackson. Nem voltam fanatikus rajongója. Viszont sok fantasztikus száma van, például Billie Jean, a Smooth Criminal, az Earth Song mind-mind hatalmas zenék. Csak úgy, mint az általam belinkelt They Don't Care About Us is.
És azzal sem lehetett vádolni, hogy sablonos lenne a zenéje, szerintem messze megelőzte a korát. Hihetetlen profizmus jellemezte, nagyon sajnálom, hogy elment. Az emberi - hogy fogalmazzam meg - "furcsaságai" miatt nem lehetett teljesebb a karrierje, ezek nélkül talán még élne, és máig a toplisták elején tanyázna számaival.
Most jópár hétig a csapból is ő fog folyni, de hát ezt nyilván megérdemelte. Emlékszem, anno Jimmyvel is mennyit foglalkoztak. Az is erősíti a párhuzamot, hogy mint ahogy annak idején Zámbó Jimmy halálát is "viccnek" vélték, Jackoét is sokan annak gondolták, mikor már neten, rádióban, tévében, mindnhol megjelent a hír...
2001-ben tesóm épp Németországban dolgozott. A szilveszteri buliból 1-én este tesómmal SMS-ben osztottam meg jó testvér módjára az aktuális híreket. Miszerint úgy néz ki, megismerkedtem életem első, és eddig egyetlen barátnőjével, Bettivel, Zámbó Jimmy pedig fejbe lőtte magát. A válasz kb. úgy hangzott, hogy "a lányhoz sok sikert, a másik meg haha, jó vicc..."
Én ugye akkor még csak azt tudtam, hogy a másik teljesen igaz, pár héttel később a mondat első fele lett jó "vicc", de akkor még nem tudtam rajta röhögni.
De ez már egy másik történet...
Szóval, Michael Jackson: They Don't Care About Us
Nyugodj Békében, Jacko!

2009. június 23., kedd

Magyar-Alkohol szótár

Ha már születésnapi buli... :)

Méezsör. - Szeretnék még egy (utolsó) sört kérni
N'düzed. - Kérem adjon tüzet, legyen szíves.
Gyogizsdzsaj. - - Nagyon vonzónak találom Önt, kisasszony.
Möfaszan. - Bocsánat, nem értettem amit mondott.
Huubaze. - Sajnos úgy érzem, hogy rövidesen rosszul leszek.
Jjjjjaaaa. - Meglehetősen fáradtnak érzem magam, talán jobb lenne ha valaki segítene hazamennem.
Pisaba. - Megígérem, hogy többé nem fogok ennyi alkoholt fogyasztani.
Amászikit - Legyen szíves engem is kínáljon meg a cigarettájából!
Ö'nújm. - Nem érzem jól magam.
Dedeneemá. - Köszönöm, barátom, nem kívánok több kevertet.
Hosszméső. - Hozok még sört.
Csejde. - Gyere ide barátom!
Énnemkek. - Köszönöm, nem kérek többet inni rövidet.
Tesmonni háravn. - Elnézést, hogy megzavarom a diskurzust, de meg tudnák kérem mondani a pontos időt?
Eszökecczit. - Elszívok egy (utolsó) cigit.
Hádeteteeztígyte? - Tényleg menni készülsz?
Fiszk. - Főúr, kérem a számlámat, legyen szíves!
Itagzi. - Itt a taxim, ideje indulnom haza

1990. június 23.

A cím ugyebár ezúttal egy dátumot takar. Mit csináltam én aznap? Természetesen fogalmam sincs. De mivel - akkor is- nyár volt, ráadásul az olaszországi foci VB éve, így minden valószínűség szerint meccset néztem. :)
A google az én barátom is, segítségül is hívtam. Így beugrott, hogy június 8-án, pénteken költöztettek haza szüleim Daciánkkal a budapesti Mozgásjavító Általános Iskolából, ahol épp akkor végeztem a második osztályt. Aznap este kezdődött a XIV. foci VB, ami nekem az első volt, a '86-osra csak alig emlékszem, de azt tudom, hogy volt "MEXICO'86" feliratú pólóm.
Szóval az első "tudatosan" megnézett VB-meccsem egy Kamerun-Argentína mérkőzés volt, melyet hatalmas meglepetésre az afrikaiak nyertek 1-0-ra, bizonyos Omam-Biyik góljával.
A június 23-ai (szombat) meccseket viszont "nyomoznom" kellett. :) Volt egy Csehszlovákia- Costa Rica meccs, amit 4-1-re az északi szomszédaink győztek. Na, ebből semmi nem rémlik.
Előtte viszont Kamerum-Kolumbia meccset játszottak a nyolcaddöntőben, amit hosszabbítás után 2-1-re a szelídíthetetlen oroszlánok nyertek meg. És ha jól emlékszem azon a meccsen történt, hogy a kolumbiaiak nemnormális kapusa, Higuita szokása szerint a felezővonalnál cselezgetett, és elvesztette a labdát, így könnyedén bevették a kapuját.
Másnap német-holland derbi volt, 2-1-re diadalmaskodtak a németek, és azt hiszem, ezen a meccsen történt a máig emlegetett eset, a Rijkaard és Völler közötti "köpdösődés-lökdösődés"...
Hogy ez most hogy jön ide?
Dóri ma ünnepli 19. születésnapját, és kiváncsi voltam, vajon mi történt velem születése napján, és hát ezt találtam amolyan "kapaszkodóként". :)
Sokszor előkerül az ő neve bejegyzéseimben. Többen is kérdezték már, mit lehet tudni erről a lányról, majd egyszer nekiveselkedek, és leírom, ami eszembe jut róla, vele kapcsolatban.
Most pedig sok boldogságot szeretnék neki kívánni születésnapja alkalmából. És azt, hogy alakuljon minden úgy az életében ahogyan szeretné. Megérdemli. :)
Estére pedig jó bulizást! ;)

2009. június 22., hétfő

Túléltük...

Tegnap hosszú idő után újra külföldön jártam: mozgássérült barátainkkal autós bemutatóra voltunk hivatalosak, amit egy kint élő magyar hölgy segítségével eisenstadti városnézés előzött meg.
A bemutatót direkt fogyatékosok számára hirdették meg. Csak ámultam, hogy milyen lehetőségei vannak tőlünk pár kilométerre egy akár nálam sokkal súlyosabb fogyatékkal élő ember számára, hogy jogosítványt szerezzen, autót vezessen, és minél komfortosabban, személyre szabott, igényeinek megfelelő segédeszközökkel tegye azt. Nem tudom, mennyi időbe fog telni, míg nálunk az anyagi, illetve technikai háttér lehetővé teszi hasonló vállalkozás indítását. Az én példám is mutatja: igény az lenne rá...
Autós ügyességi verseny is volt, nem kis büszkeséggel állapítottam meg, hogy a miénk Écsen sokkal színvonalasabbra sikeredett. Hogy majdnem "ott maradtam", az már csak "Hab a tortán"...
Egy vezetéstechnikai gyakorlópályán mehettek jogosítvánnyal rendelkező sorstársaim. Ez így nem is pontos, mert senkitől nem kérték tudomásom szerint. A Hungaroring hasonló pályáján már láttam ilyet: nedves aszfalt, bóják, az autó hátulját adott ponton megdobó szerkezet, minden, ami kell...
Megismerkedtem egy négytagú, nagyon szimpatikus pesti csapattal, elég sokat voltam velük, beszélgettünk, fordítottam nekik, meg ilyenek. Szeretik a Forma-1-et, az egyik fiú ralizik, a lányok helyesek és aranyosak, nem is kell ennél több... :)
Egy srác megkért, hogy vigyázzak a kerekes székére, amíg vezet. Mi sem egyszerűbb ennél, vigyáztam a székre, beleültem. Csakúgy, mint Zsuzsi egy pesti, aranyos tanítónéni. Így a székekben beszélgetve töltöttük az időt, persze annál a pontnál, ahol az autó farát megdobja a cucc, mert ugye ott a legizgalmasabb. Aztán Szabi, a kerekes székes srác végzett a körével, odagurultam autójához a székkel. Ekkor olyan dolog történt, ami még egy jó ideig kísérteni fog: egy osztrák hölgy a pályán bepánikolt, a fékezés, korrigálás helyett a gázra lépett. Azon a ponton tört ki a parkolóba, ahonnan előtte kb. 2 perccel Zsuzsival eljöttünk. Majd örökkévalóságnak tűnő másodpercek alatt mintegy 60 km/h-s sebességgel telibe kapta a mellettünk parkoló Toyota kisbuszt, amit félig ki is lökött a parkolóból... Háát, lepergett előttem életem filmje, hatalmas szerencsénk volt, valaki ott fent nagyon vigyázott ránk.
Én tátott szájjal, ledermedve bámultam, meg sem fordult a fejemben, hogy az a gép nem áll meg. Aztán a meglepődéstől eltanyáltam, erre meg már a többiek futottak oda, azt hitték, az autó engem sodort el...
Zsuzsival persze igencsak a történtek hatása alá kerültünk. Poénkodtunk, hogy majdnem bekerültünk a hírekbe, meg hogy majdnem túl rövid volt az ismeretségünk... Nagyon megijedtünk, és hát estére a helyzet egyre rosszabb lett... A roncshoz azért beálltunk egy közös kép erejéig. Háát, nem az életöröm sugárzik rólunk, annyi bizonyos.
Igen, eszembe jutott, hogy meghalhattam volna, hogy senkivel nem találkozhattam volna többet, nem mehettem volna több meccsre... Meg hogy haverjaim foghatták volna fejüket, halálom igencsak "gáborosra" sikeredett volna: Ausztriában, egy kerekes székben ülve...
Hazafelé vettem egy kútnál három üveg sört. Azt egy doboz cigi társaságában két és fél óra alatt "letoltam", és járt az agyam... Hm... Úgy tűnik, nálam a gyárvárosi gang a "hülyeségeken agyalás" helyszíne...
Mert igen, elmondhatatlanul rossz ennyi idősen egyedül. Igen, bizonyos körülmények között baromira ZAVAR hogy mozgássérültként kell tengetnem napjaim, de szeretek élni,szeretek vidám lenni, egyszer valamikor szeretnék maradéktalanul boldog is lenni: szóval eszem ágában sincs ilyen fiatalon "távozni".
Az "agyalás" után még MSN-en beszélgettem egyet Fannival és Dórival, lelket öntöttek belém, nagyon aranyosak voltak.
Aztán nem tudtam aludni, kb. fél 2-ig olvastam, 5 előtt meg felébredtem, kissé megviselt állapotban mentem dolgozni. Nagyon fáradt vagyok.
Ja, amúgy le is égett az arcom a napon, amit nem értek, mert fáztam is, pulcsiban voltam... Az eurót maradéktalanul visszahoztam, nálam ez is ritka dolog....
Túléltük, és ez a lényeg, tényleg baromi kevésen múlott... Jövőre viszont szeretném a saját autómmal, a volán mögül "érezni" a pályát. Azért nem ültem be senki mellé, és tegnap sem ment el a kedvem tőle...

Zsuzsi, ha olvasod: a kép egyikünkről sem túl előnyös, ezt megbeszéltük, de most nem ez a fontos...

2009. június 20., szombat

Hajjaj...

Hm... Át kellett szerkesztenem az egyik bejegyzést, mert csak tegnap este vettem észre, hogytök ugyanúgy indítottam a kettőt, és elég hülyén nézett ki... :)
Amúgy ez a hétvége is beállhatna a sorba, mert már ez is megbicsaklott... :S
Tegnap előbb eljöttem melóból, egy haver jött értem 2 után, elég durva "agyalós-szervezős-ügyködős" délután jött össze, majdnem 5 óra volt, mire hazaértem...
Aztán este a tervek ellenére nem mentünk bulizni, pedig már beöltöztem "csinibe", megborotváltam szőrös képemet, pizzával megágyaztam a rám váró alkoholnak, de aztán ilyan-olyan okokból mégis itthon maradtam... Most majd megyek Écsre, aztán estefelé lehet vissza, ha pótlásra kerül a party. De ez az októberi időjárás abszolút nincs az ínyemre... Mármint így júniusban főleg... :)
Holnap megyünk ugye Ausztriába, amit kiváncsian várok, állítólag le fog esni az állam, olyan átalakított gépeket fogok látni. A Forma-1-et így ismét nem látom élőben, megpróbálom videóra venni, ha engedi az a szutyok... 1996 óta kb. a negyedik futam lesz, amit nem látok "élőbem", de most annyira tényleg nem érdekel...
Szakad a Forma-1... Jelen állás szerint a "klasszikus" szériában csak a Williams és a Force India marad, jelenleg ugyebár egyikük sem tartozik a topteam kategóriájába. A nyolc távozó istálló a költségvetési, és technikai megkötéseket kifogásolja elsősorban: gazdasági válság ide vagy oda, a Forma-1 az autósport csúcsa, "lefejezve" nem az igazi. Amúgy van egy mondás, miszerint a Ferrari azért ad el utcai autókat, hogy versenyezhessen a Forma-1-ben, a többiek meg pont fordítva: azért vannak jelen az F1-ben, hogy valamilyen szinten felhívják a figyelmet utcai autóikra. Jó példa erre szerintem a Peugeot, akik akkortól hoznak ki igazán jó utcai autókat, amikor a száguldó cirkuszban képviseltették magukat.
És az a furcsa kettősség állt elő, hogy a megnövekedett költségek miatt egyre több privát csapat kiszállt, autógyárak pedig csatlakoztak. Most ugye jönne a költségsapka, az egyéb jogok pedig továbbra Ecclestone és Mosley kezében összpontosulnak, ami nyilván nincs ínyére a gyártóknak.
Csak a jó Isten tudja, mi lesz a végkifejlet... Két széria lesz-e, lesz-e valamelyikben Magyar Nagydíj, megélnek-e egymás mellett a sorozatok? Régóta húzódik a dolog, azért nem írtam róla eddig, mert elég nehezen átlátható. Bízom a megegyezésben, az USÁ-ban az IndyCar sorozat mesetében már kiderült, hogy a szakadás senkinek nem jó...
Megkaptam a BL-döntős kézislányok által dedikált pólót! :) Már "vissza is vonultattam", a lakás előterében lóg egy vállfán... :)
Ahogy a hét képéből, és az idézetből is látható, jövő héten pénteken életemben először Lord koncertre megyek. A rock zenét játszó szombathelyi zenekart még kiskoromban nálam öt évvel idősebb bátyám révén ismertem és szerettem meg. Nagyon tetszik zenéjük, és elgondolkodtató szövegeik is. Fura, hogy a berzsenyis fősulis évek alatt egy koncertjükre senm jutottam el. De hogy a zenekar mennyire Vas megyéhez köthető: az együttes összes albumát kazettám a gimnáziumi évek alatt egy büki osztálytársnőmtől kaptam meg, ugyanez mp3-ban a főiskolán egy répcelaki haverom által sikerült... :)
Eléggé "rétegzene" szerintem nem sokan ismerik, így nem nagyon hiszem, hogy baráti körömből valakit elhívok, bátyámékkal megyünk. Lesz Edda is, meg persze Dévényi Tibi bácsi, akit emberileg nem nagyon csípek, de állítólag tök hangulatos retró partikat csinál. Lord klipet szúrnék be szívesen, de nem tudom, hogyan kell, képtelen vagyok rájönni, majd szpd blogger barátomat nyaggatnom kell egy kicsit... :)
Na, jó hétvégét mindenkinek! :)

2009. június 17., szerda

Jogsi- az előkészületek

Tesómmal nagyon jó kapcsolatban vagyunk egymással. Viktornak hívják, ha ezt még nem írtam volna, az azért van, mert szerintem az életben nem szólítottuk még egymást keresztnevünkön. Mindent meg tudunk egymással beszélni, és sokat köszönhetünk egymásnak.
Kevés dologgal tud kiakasztani. Az egyik ilyen az volt, amikor kb. 17 éves koromban közölte velem, hogy semmi értelme jogsit szereznem, mert nem nagyon fogja a családi autót átengedni nekem. Ismerem, mennyire autómániás, el is visz/vitt bárhová, ahova kértem, vagy szükség esetén anyu a sofőröm. A Volán szolgáltatásait is gyakorta igénybe veszem, de most már megmásíthatatlanul megérlelődött bennem a gondolat: jogosítványt szeretnék. Nem függenék annyira másoktól, kevesebb időt töltenék utazással, könnyebben ki tudnék menni szüleimhez Écsre... Szóval sok előnyét fel tudnám sorolni.
Csak ugyebár nekem ez a járásom miatt egy kicsit bonyolultabb, mint egy átlagembernek. Itt már írtam a legeslegelső lépésekről.
Vagyis a az igazi legelső lépéseket még pár évvel ezelőtt Écsen tettem meg, ahol elzarándokoltam akkori háziorvosomhoz. hogy utaljon be a szükséges vizsgálatra. De beutaló helyett lelki fröccsöt kaptam: a doki arról értekezett, hogy nekem önértékelési problémáim lehetnek, bízzak meg magamban, a lábaimban, és akkor egy normál autót is tudok majd vezetni. Ebben maradtunk, de ez az egész sajnos nem olyan egyszerű. Lehet, hogy tudnék normál autót vezetni. De a biztonság mindennél fontosabb. Ha egy barátom, kollégám, kiscsaládom, a későbbiekben talán életem párja, és kölkeim ülnek abban az autóban, amit én vezetek, akkor nem fogok hiúsági kérdést csinálni abból, hogy láb helyett kézzel adom a gázt. Ha a kezem gyorsabban, határozottabban reagál mondjuk az autópályán egy kamion mögött ez sokat jelenthet.
A vizsgálat július 28-án lesz, két órán keresztül fognak vizsgálni, ahol orvosok, és egy műszaki szakember dönti el, hogy vezethetek-e autót, és ha igen, akkor milyet.
Jó esetben automata váltós gépet vezethetek, akkor nem kell semmit átalakítani. Ha nem, akkor... Akkor az egy komoly procedúra lesz. Mert ugyebár fogom az autót, elviszem a győri egy szem olyan szervizbe, ahol olyan átalakítás készülhet, amit elfogadnak. Olyan áron, és anyagokból, amiből emberünk gondolja, nincs választási lehetőségem. Mivel ugye az autósiskoláknak nincs speciális oktatóautójuk - miért is lenne, nem éri meg fenntartani, és szerencsére kevesen vagyunk...-, a saját kocsimban kell az "anyósülést" is bepedálozni, természetesen az én költségemen, és természetesen levizsgáztatni oktatóautónak. És természetesen ha sikerül a jogsi, kiszereltet, visszaminősít... Jah, szóval izgalmas lesz...
Szerencsére "saját" ismerős oktatóm lesz, türelmes, de egyben "vagány" srác, buszsofőr és oktató, remélem, el fog vállalni.
Picit félek. Vagyis nem, csak éppen baromira tapasztalatlan vagyok. Én nem az a srác vagyok, akivel apa már kiskorában elment vezetgetni.
De akarom a jogsit- szinte azt mondom, hogy mindennél jobban, de ez nem lenne teljesen igaz... :)
Több"célom" is van vele. Hosszú idő után újra tanulnék, hasznos dolgokat. Bizonyítani is szeretnék: magamnak is, és másoknak is, hogy képes vagyok rá- mert igen, vannak kétkedők is... És igen, minden mindennel összefügg: gondolom a lányoknál is jobban hangzana, - ha mondjuk megismernék valakit -, hogy van jogsim, mint hogy "Gyere baby, menjünk Pestre, MÁV-ra, Volánra 90%-os kedvezményem van!"... :)
Vasárnap Ausztriába megyünk, ahol speciális, mozgássérültek számára átalakított autók bemutatója lesz- a Lajtán túl valahogy rugalmasabban mennek a dolgok. Ha már ott vagyunk, kis nézelődés is lesz. Csak hát - rám jellemző módon - elfelejtettem tesómtól eurót venni/kérni, amikor itthon volt, így váltanom kellett...
Szokom az új menetrendet, bár nekem szimpatikus: egyik kedvenc pizzériámba is el tudok már jutni átszállás nélkül. Meg a DAC-pályára... Ahol nyártól - jó esetben - megye I-es meccsek lesznek, mert az NB2-es jog Sopronba vándorol...
Holnap talán megkapom a dedikált ETO-pólót, pénteken pedig Kata munkahelyváltását siratjuk/ünnepeljük.
Van itt esemény, kérem szépen... :)

2009. június 14., vasárnap

Ez a hétvége sem teljesen úgy

sikerült, ahogy azt én előre elterveztem. Pénteken kimentem Écsre, szombaton jötem vissza. Egyrészt Andráshoz mentem be a kórházba, hogy elkérjem tőle a Fanni segítségével Deáki Dóri által a kézislányokkal aláíratott pólót, de András barátom sajnos otthon felejtette. Utána kijöttem ide a győri lakásba, mert Katával úgy volt megbeszélve, hogy buliba megyünk... Na, ő pedig lemondta a bulit. Így sütöttem egy adag popcornt, megittam az utolsó két sört a hűtőből, és megnéztem a német RTL-en az Amerikai pite 2. részét.
És kialudtam magam... :) Délelőtt az Árkádban voltam, itt a nyár, én meg nem találtam a fürdőgatyámat, így vettem egyet. Tesókám nem volt itthon, de ismeri az itt leírt nadrágvásárlási problematikámat. Ezért mondta, hogy kérjek meg valakit, hogy kísérjen el. Na hát izééé... Ha mondjuk farmerpróbáláskor megkérem mondjuk Dórit vagy Katát, hogy segítsenek megtámaszkodni, amíg felveszem, az oké... De egy fürdőgatya esetében ez kicsit neccesebb lett volna... Fiút meg azért nem hívtam el, a buzulásnak is megvan a határa... :D De komolyan: akkor is megbámulnak, ha egy korlát nélküli lépcsőn egy fiú segít le, mi lett volna, ha a próbafülkéből jövünk ki együtt... Tehát egyedül mentem. Szék nem volt a fülkében, de megoldottam, lett fürdőgatyám, jöhet a strandszezon... :) Utána a Segafredoban kávéztam egyet, kiolvastam a Nemzeti Sportot, és elindultam haza...
Itt aztán ért egy elég érdekes baleset. Útban a számítógép felé, az előtérben megbotlottam, és lefejeltem a fogast. Lett egy hatalmas púpom, vérzett is, így a biztonság kedvéért bementem a balesetire. Fertőtlenítették a sebet, és jöhettem is haza, de a 1,5 óra várakozás kikészített...
Még az ambuláns lapomra is azt írták, hogy "elmondása szerint otthon lefejelt egy fogast", Na, erre elmondhatjuk, hogy csak én vagyok képes... Vagy? Cáfoljatok meg: ért már benneteket ilyen hülye sérülés? :)
Végül- tőlem megszokott módon - pár "sportos" gondolat:
- Bajnok lett a Gyirmót az NB2-ben! ( a csapatkép elvileg idei, a klub honlapjáról származik, de a az edző már nem Hannich...) Szimpatikus csapat, örültem volna, ha feljutnak, meg ugye lett volna egy olcsó idegenbeli túránk... De a technikai vezető - a Széchenyi Egyetem végzős nemzetközi kapcsolatok-szakos hallgatója - késve/hiányosan adta be licenszkérelemhez szükséges dokumentációt. Így a tavalyi bronzérem után idén a feljutást bukta el a csapat a zöld asztal mellett... A klub tulajdonosa a hírek szerint akarta a feljutást, akár az UEFÁ-nál is fellebbez, de én azt mondom: jó lenne, ha az anyagiak, és a szakma mellett a "háttéremberek" is profik lennének. Az pedig egy vicc, hogy a Pápa másodszor jutott fel úgy, hogy nem lett bajnok az NB2-ben...
- ETO: Völgyi "Daniella" Dániel kölcsönadását kéri, mert Pintér már volt edzője a Vasasnál, de fél évig nem játszott. Most hollandiai szerződésben reménykedik... Völgyire mondják, hogy szereti a fiúkat, meg hogy füvezik. Ez mind-mind nem érdekel, de ha nem képes küzdeni a csapatba kerülésért, semmi keresnivalója a csapatban...
- Talmácsi bemutatkozott a MotoGP-ben. Lehet, hogy menedzserével együtt mégis jól jönnek ki a rizikózásból...? Majd kiderül, én szurkolok neki(k)!... :)
Hm... Régen írtatok kommentet... ;)

2009. június 11., csütörtök

Van edzőnk! - meg persze másról is

Pintér Attilát nevezték ki a Győri ETO FC új vezetőedzőjének. Nyolc hónapja írom ezt a blogot, azóta ő már a harmadik tréner a csapatnál. Ez azért elég ijesztő szám. Nem tudom, mit gondoljak róla... A Sopronnal nyert kupát, máig emlékezetes meccsen 5-1-re verték a Fradit, az nagy bravúr volt. A Fradival szintén bajnok, és kupagyőztes lett, ebben még a fradisták véleménye is megoszlik, hogy ez mennyire az ő érdeme, és mennyire az elődjéé, Garami Józsefé. Pintér az FTC-től megnyert bajnoki cím után távozott, akkori hírek szerint többek között azért, mert finoman szólva nem irodalmi stílusban beszélt a játékosaival. Kemény edző, határozott ember. Tény, erre most szükség van Győrben. De hogy megtalálja-e a csapattal a közös hangot, sikeres lesz-e a csapat, azt majd az idő eldönti. Azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha a labdarúgócsapatunk ugyanolyan sikeres lenne, mint a kézislányok. Igen, így kell hozzáállni, de csak duma legyen. A "focisták is BL-döntőt fognak játszani"-gondolat csak az irónia okán fogalmazódott meg gondolataimban... :)
Halottak szabadságon. Ez volt a címe Dávid Sándor könyvének, mely Magyarországon elsőként mutatta be a Formula-1 világát. A két szó jelzi: az autósport veszélyes üzem. A technika, a biztonság fejlődik, de egy súlyos baleset sajnos benne van a pakliban, ami akár halállal is végződhet. Így a véletlenek kegyetlen és szörnyű összejátszásaként az is megtörténhet, ami Tökölön: a gyorsulási verseny során a szervizútról kisodródó autó halálra gázolt egy nézőt. Szörnyű, de - sajnos - vele járhat. De az, hogy a pilóta meglép a helyszínről, nem kér bocsánatot az elhunyt családjától, a szervezők sem nyilatkoznak.... Az megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan...
A Forma-1-ről idén keveset írtam... Schumit nem szerettem, idegesített a dominanciája. Buttonnal semmi bajom - az első születésnapján születtem :) -, de győzelmi szériája teljes közönyt vált ki belőlem. Elkapcsolok a futamokról, és ehhez nem vagyok hozzászokva. Viszont Kubica idei első két pontja nagy örömmel tölt el. :)
A héten MSN-en beszélgettem Esztivel, egy volt munkatársammal, aki mostanság egy ír légitársaság "színeiben" röpköd Európa légterében. Mindig is kedveltem őt, és nagyon tisztelem azért, hogy így belevágott ebbe a kalandba: új környezet, teljesen új, és nem veszélytelen munka, sok-sok utazás szebbnél-szebb helyekre (melyekből persze csak a repülőtereket látja...). Szóval nem semmi. Hamarosan pár napra hazajön, remélem tudunk majd picit beszélgetni.
Katát kozmetikushoz kísértem. Mármint csak a bejáratig... :) De mivel én ajánlottam neki ezt az üzletet, megkért, hogy menjek el vele. Vagy egy órán át kezelgették, én az ajtóban zenét hallgatva vártam. Gyanta...Pfff... Kata megszenvedett a szépségért... :)
A pénteken küldött SMS-ről... Nincs harag, tehát nem bántottam meg az ifjú hölgyet. Többet sajnos - több okból sem - írhatok Vele kapcsolatban.
Legyen elég annyi, hogy már Dórival is beszélgettem róla, ami már azért jelent valamit...

Az élet matematikája

Az alábbi gondolatokat Edina nevű teleshopos volt kolleginám tette közhírré az iwiw-üzenőfalon.
Nagyon tetszik, így megosztom Veletek! Azért is, mert nem lehet női elfogultsággal vádolni... :)

Szerelmi matematika
okos férfi okos nő = szerelem
okos férfi buta nő = viszony
buta férfi okos nő = házasság
buta férfi buta nő = terhesség

Munkahelyi matematika
okos főnök okos beosztott = haszon
okos főnök buta beosztott = termelés
buta főnök okos beosztott = előléptetés
buta főnök buta beosztott = túlóra

Vásárlási matematika
A férfi dupla árat is megad azért, amire szüksége van.A nő csak fele árat ad azért, amire nincs szüksége.

Általános összefüggések és statisztikák
A nőt addig aggasztja a jövő, amíg férjhez nem megy.
A férfit addig nem aggasztja a jövő, amíg meg nem nősül.
Az a férfi sikeres, aki többet keres, mint amennyit a felesége költ.
Az a nő sikeres, aki talál ilyen férfit.
Ha boldog akarsz lenni egy férfival, nagyon meg kell értened és egykicsit szeretned.
Ha boldog akarsz lenni egy nővel, nagyon kell szeretned, és ne ispróbáld megérteni.
A nős férfiak tovább élnek, de jobban várják a halált.
A nős férfi nyugodtan megfeledkezhet a hibáiról; fölösleges kétembernek észben tartania ugyanazt.
A férfi ugyanolyan külsővel ébred, mint ahogy lefeküdt.
A nő külseje éjszaka romlik.A nő a házasság elején azt reméli, hogy a férfi meg fog változni, de téved.
A férfi a házasság elején azt reméli, hogy a nő nem fog megváltozni, de téved.
Minden vitában a nőé az utolsó szó.Ha a férfi ezután bármit mond, az egy új vita kezdete.

2009. június 9., kedd

"Ez a barátság!" :)

Nők közötti barátság:
- Egy napon a feleség nem jött haza, a férj megkérdezte hol aludt, afelesége azt válaszolta,hogy az egyik barátnőjénél.
-A férj felhívta a 10 legjobb barátnőt, de egyik sem igazolta ezt.

Férfiak közötti barátság:
- Egy napon a férj nem jött haza este, a felesége megkérdezte holaludt, a férj azt válaszolta, hogy az egyik barátjánál.
- A felesége felhívta a 10 legjobb barátját, 8-án igazolták, hogy ottaludt, 2-en hogy még ott van.

Hihihi! :)
Bár "alibiigazolásra" még sosem volt szükségem, annak azért örülök, hogy nekem is sok BARÁTOM van, akikre bármikor számíthatok, és ez ma is kiderült! Köszi! :)

2009. június 7., vasárnap

Buli volt

Nem, nem Aprajafalván, hanem Győrben! De ha már Aprajafalva: ha valamelyikőtök a Sparban vásárolna, és nem gyűjti a figurákat, legyen szíves rám gondolni, mert Hókuszpókot vadászok! :)
Szóval ez a pénteki buli úgy kezdődött, hogy Katával megbeszéltük, csinálunk egy beülős-beszélgetős délutánt. Ez volt a kiindulási helyzet, ami aztán elég alaposan továbbgondolódott: bulizni mentünk. Még szerencse, hogy nemrég írtam, hogy egy időre vége a bulizásnak... :) A buli miatt sürgős cipővásárlással kezdődött a péntek délután. Az egyik boltban úgy éreztem, zavarom az eladólányt vásárlási szándékommal, így elnézést kértem, és kisétáltam. De aztán máshol meglett a megfelelő csuka.Hogy hol voltunk? Hajjaj... Elég sok helyen előfordultunk! :) A Face Roomban kezdtünk, ami egy új hely Győrben, állítólag a "Vertigo tulajdonosi köréhez köthető". Elég kulturált, király módon megcsinálták, és életemben először ittam Mujzi barátom kedvencét, Coronitát is
Csak hát az árak... Nem az én pénztárcámhoz találták ki őket, mármint egész estére semmiképpen sem. Így előbb egy éjjel-nappaliban vettünk sört, majd a Tescoban tettük ugyanezt. Ezután a Retró volt az uticél. Hát... Életem egyik legfurcsább "bulija" volt. Gyakorlatilag végig a Retró előtt voltunk, Katáékkal lelkiéletet éltünk. Hm... Furcsa volt. Kata azt mondta, hogy szerinte már csak idő kérdése, hogy becsajozok, mert "előnyös az új külsőm" -hm... németben itt ugyebár függőbeszéd lenne...Amúgy meg "Egymás szemében" 2,7-re állok kinézet szempontjából. Lehet, hogy kéne feltennem új képeket? :D-. Meg azt is mondta, hogy mióta eljöttem a teleshopból, már nem "szarok bele a dolgokba", meg "ki vagyok virulva". Őőő ezt nyilván nem az én tisztem eldönteni, de jól esik ilyeneket hallani...
A hajnal pedig a Mamma Miában talált minket, ismételten jó volt a zene, kevesebben is voltak, mint legénybúcsúkor - ami mondjuk szombatra esett -, tehát méltón fejeztük be az estét.
Az estét? Jah, reggel 6-re értem haza, akkor még Kutya barátosnémmal beszéltünk majd' egy órát telefonon, és aludtam 7-től háromnegyed 1-ig, 9-re beállított óra mellett... :) A tegnapi nap persze ébredezéssel, és tesómékkal beszélgetéssel telt, így csak a fél 7-es busszal mentem haza.
Péntek este volt a tévében a munkahelyemről egy kis filmecske, be is programoztam a videót, de a felvétel nem sikerült. Fogalmam sincs hogyan, de a készülékben tárolt aktuális évszám 2088 volt... :( :/
Hmmm... A buli estéjén a nagy érzelmi kilengés közepette sikerült elküldenem egy smst... Őőő... Nem bántam meg, nem kérek érte elnézést, viszont... Józanon nem biztos, hogy elküldtem volna, na, meg a fogalmazás pöttyet "rámenősre" sikeredett... :)
Ma pedig tévé, ébredezés, és Forma-1-nézés volt a program, Kubica végre összekaparta idei első két pontját.... :D
Meg persze szavazni is voltam, sőt a borítékba is beletukmáltam a szavazólapot, pedig azt mondták, hogy nem muszáj... :)
(Végül egy zárójeles megjegyzés. Nagyon örülök annak, hogy egyre több emberkéről derül ki, hogy néha betéved ide a blogomra. Nem akarok"nézettségi rekordot", de azért jól esik. Elég nyíltan írok itt magamról, de mi más is lenne egy napló célja? A kérésem viszont az lenne, hogy ha egy mondatom, gondolatom kétértelmű, és/vagy kíváncsiak vagytok a hátterére, kérdezzetek rá! Megtehetitek itt kommentben - ezt ugyebár névtelenül is lehet -, iwiwen, telefonon, vagy személyesen is! Mert ami a lényeg: ha valakiről olvastok itt valamit, és tovább akarjátok mondani neki, akkor legalább azt mondjátok tovább, amit le is írtam. Mert ha ha olyasmit meséltek valakinek, amit le sem írtam, az nagyon kellemetlenül tud ám érinteni... Köszi! Puszik, pacsik!)

2009. június 4., csütörtök

Voting time

Vasárnap választunk. De jó... Alapjában véve valamilyen szinten érdekel a politika, figyelem is a történéseket, de abban nincs sok köszönet! Teljesen egyértelmű: egyik kutya, másik eb... Mondjuk az egyik oldallal kevésbé szimpatizálok, ha a képet megnézed, nem könnyű kitalálni melyikkel... Viszont a "másiknak" sem vagyok feltétlen, fanatikus, vagy éppen kritikátlan híve. Rosszak közül a szerintem legkevésbé rosszat? Hm... Ezzel kapcsolatban olvastam valahol, hogy ezzel az erővel mondjuk Hitler és Sztálin között is meg kellett volna találni a "jobbat", ha valami úton-módon egymás ellen indultak volna... Hát, nem egyszerű!
Ahhoz képest, hogy az Európai Unió parlamentjébe választunk képviselőket, rendesen belpolitikai szinten zajlik a kampány. Mondjuk ez ilyen közhangulatban, ilyen gazdasági helyzetben nem is csoda...
A pártok plakátjai? Húúú....
Fidesz: "Elég!" Ezzel van tele az ország, mindenki érti is, mire utal. Nekem mégis szegény nagymamám jut eszembe. Kiskoromban, mikor tiltakoztam, hogy már elég nekem ennyi leves, ő mindig így válaszolt: Nem ég el! Pff... :)
MDF: Bokros + Habsburg! Szánalom...
SZDSZ: burkolt Jobbik kampány. Esküszöm, tolják őket a köztudatba, szerintem jó pár szavazathoz segítik hozzá riválisukat. Drogosok, melegek: tényleg ez most a legnagyobb probléma?
MSZP: kicsit olyan retrós jellegű a plakát, a többi pedig a szokásos Fidesz-fikázás, mondatkiforgatás! Ami undorító: az MSZP kampányfilmjében szereplő középkorú úr egy interjúban elmondta, hogy szó nélkül elvállalta a felkérést, mert még a múlt rendszerben nőtt fel, az anyatejjel szívta magába a baloldaliságot... Basszus... Ez érv? Értelmes, képviselhető "indok" a baloldaliság mellett? A XXI. században? Tizenkilenc évvel a rendszerváltás után? Nevetséges...
Van még ez roma összefogásos lista. Jól öltözött, értelmes, tanult romák beszélnek a filmben. Esélyt kérnek, az előítéletek, a "kirekesztés" kerülését... Hát sokaknak, és köztük nekem is nem ezekkel a jól öltözött értelmes romákkal van bajom, hanem... Na, mindegy... Mindenki érti, remélem...
Orbán Viktor Fidesz-elnök pedig mondott egy olyat, hogy a "hétvégén eldől, mennyi magyar fogja képviselni Brüsszelben a Kárpát-medence magyarságát." Sokféleképpen értelmezhető, viszont szerintem teljesen vállalható vélemény. Romániában és Szlovákiában is indul magyar párt a választáson, akik talán többet segíthetnek országuk kisebbségeiért, mint az anyaország bármely színű képviselői. A szlovákok persze rögtön tiltakoztak, nacionalizmust, revizionizmust kezdtek emlegetni, paradox módon befenyítve a helyi magyar kisebbséget. És Bajnai - legalább részben- megvédte Orbánt. És ez hatalmas előrelépés, Gyurcsány idejében elképzelhetetlen volt, a magyar kisebbség anyaországból érkező - még ha oly szimbolikus- védelme is...
A Forma-1-es futam pedig kormánygaranciát kapott, szóval kezdek megnyugodni...
Az ETO-nál a vihar előtti csend véget ért. Bekvalac edző lemondott, utódjaként Mészély Géza, a kaposvári Prukner László, illetve Szentes Lázár nevét emlegetik. A játékos(el)vándorlása is beindult, de erre majd akkor visszatérek, ha több konkrétum lesz...

2009. június 3., szerda

Nem egészen úgy

telt a hétvége, ahogyan én azt elképzeltem. A DVD-írás, tévézés, olvasás része megvolt, de vasárnap... Vasárnap eszembe jutott, hogy képtelen vagyok meglenni Nemzeti Sport nélkül, amit viszont fatornyos falumban lehetetlenség megvásárolni. Így viszont Győrbe kellett mennem, de az Écs-Győr menetrendet sem írtam fel, tanultam meg, így másfél órát vártam az écsi buszmegállóban, visszafelé pedig egy késés miatt kettőt... :/
Szóval ez picit hülyén jött ki, de amúgy tényleg teljes pihenéssel, akkufeltöltéssel telt a hosszú hétvége. Az ETO az utolsó fordulóban 3-2-re kikapott a már biztos kieső Siófok otthonában, a csapat honlapján "Van mire büszkének lenni" címmel jelent meg a tavaszi szezon értékelése. Hát én ezt nem teljesen így látom. Most csend van, félek, hogy ez nem más, mint a vihar előtti csend és hullaszag...
Tesómék Torinóban voltak a Juventus-Lazio meccsen, Pavel Nedved utolsó fellépésén, és hát teljesen el voltak ragadtatva a játéktól, a hangulattól, és mindentől ami tőlünk nem is olyan messze ezt a gyönyörű játékot körülveszi... A képeken, videókon is "átjön" az érzés, van hová fejlődnünk... Viszont a sálgyűjteményem tovább bővült! :)
Tegnap pedig az itt a blogon is már többször emlegetett Balu barátom indult el Olaszországba. Ő ápoló, és egy egyéves vesebeteg kisfiúra fog vigyázni. Picit mozgalmasra sikeredett a búcsúzkodás, mert a pályaudvaron döbbentünk rá, hogy Balunak útlevele nincs, személyije pedig csak a régi fajta, reméljük, nem toloncolják vissza! :) Ha mégis, a törzsasztal a Hollóban vár minket... ;)
Cserben hagyott a hetedik érzékem... :( Volt tegnap egy olyan megérzésem, hogy Dóri is akkor indul Pestre. Hívtam is szorgalmasan, de nem vette fel. Itthon viszont iwiw-üzi várt, amiből kiderült, hogy vizsgázott, koncertre megy, ma pedig jön haza... Mármint hozzájuk haza...:( :)
Szóval a megérzésem nem jött be, viszont annak örültem, hogy jelentkezett. :)
A pályaudvarról a felújított Hajóra mentünk kajálni, és ittunk egy sört Balu barátunk egészségére. Hangulatos hely, finom, és nagy adag kaja, szóval nem volt rossz. Remélem, Baluhoz jókívánságaink is odaértek... :)
Most már hazaértem melóból, pihengetek, döglök a tévé előtt, eltelik a nap...
A sportos-bulis nagyüzem lepörgött, most majd lassan pluszórákat kellene gyűjteni a nyári szabi mellé... :)