2016. június 12., vasárnap

Langsam spazieren

Csütörtök. A bejegyzés megírása után pihengettem. Aztán az esti tervezett program valamelyest borult. Bandi barátom ugyanis a cudar időjárás miatt lemondta a közös sörözést. Sajnáltam, hogyne sajnáltam volna, de egyedül azért sörözgettem. Közben pedig messenger. 
Ahol aztán elcsattant az év eddigi talán legnagyobb poénja. Ismerősöm mesélt valamit egy srácról, én meg visszaírtam, hogy mondja meg neki, hogy langsam spazieren. Azt válaszolta, hogy holnap megkérdezi, hogy mit jelent. Valamiért az volt bennem, hogy a lány nem akarja firtatni a kijelentésemet, tudván, hogy sörözgetek -jaj, de cirkalmasan fogalmaztam...:D-, ezért visszakérdeztem, hogy melyik szót nem érti. Aztán kiderült, hogy nem engem akar megkérdezni, hanem a fiatalembert- a tempóról. Kész, zseniális, nagyot nevettünk.:)
Ééés: ha facen olyan ismerős tűnik fel a színen, akit úgy gondolom, hogy érdekelheti, egyfajta "beavatás"-ként meg szoktam mutatni a blogfilmet. Csütörtök este is ez történt, és nagyon-nagyon pozitív visszajelzést kaptunk. Bár nem, győzöm hangsúlyozni, hogy ez elsősorban Harcsi érdeme.
*
És ha már film. Ahogy korábban említettem, kedves barátom, Boros Ferenc Horváth Zoltánnal portréfilmet forgatott a 90. születésnapját idén ünneplő sebészprofesszorról, Szombathely díszpolgáráról, a nemesi családból származó dr. Széll Kálmánról. A filmet ajánlom szíves figyelmetekbe!

*
Péntek. Sörözés után még talán soha nem keltem ilyen kipihenten, frissen és üdén. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy sógornőm lelkemre kötötte, hogy sörözés ide vagy oda, utána a gyümölcslevest a hozzá tartozó rizzsel és burkult hússal mindenképpen fogyasszam el még csütörtökön. Szót fogadtam, így aztán öt-hat ser után még nekiálltam az estebédnek. Update rulez.:D
Arról viszont halvány lila segédfogalmam sincs, hogy hogyan került rám az a póló, amiben felébredtem.:O 
A délelőtt meglehetős passzivitásban telt. Majd' egy órát döglöttem a kádban, hvg-ket olvasgatva. Az ebéd pedig halászlé volt túrós tésztával. Perfetto!:)
Délután? Kb. az egészen átaludtam. Kaja után ledőltem, és olyan 5-ig szunyáltam. Aztán blogbejegyzés.
Aztán bundás kenyeret sütöttem, meg megnéztem az EB nyitómeccsét. Hehe, azért nem semmi volt, hogy a nyitóünnepségen éppen a román szurkolók tartották a magasba a magyar nemzeti színeket.
A meccset ugye Kassai vezette, és hamar önálló életre kelt Hajdú B. poénja, miszerint végre egy magyar dönt a románok és franciák közötti területi vitáról. Legalább ekkorát ütött viszont egy TrollFoci-komment, miszerint a románok 1-0-ás hátrányban majdnem átálltak.:D
Na, a meccset 2-1-re a gallok nyerték, sajnos nem volt kivitelezhető, hogy mindkét csapat pont nélkül maradjon.:)
---
Szombat. Viszonylag időben sikerült elindulnom az Árkádba. Befizettem a telefonszámlát, aztán bevásároltam a Sparban.
Már a vásárlás után pakolásztam, amikor figyelmes lettem egy lányra. Inkább tizen-, mint huszonéves volt, nem nagy, ámbátor annál formásabb mellekkel. Erről pedig eszembe jutott, hogy elfelejtettem borotvahabot venni. A pólóján ugyanis a Gillette felirat virított. Hm... Mindig is értettem a nők nyelvén, vele közöltem is, hogy jó, hogy megláttam, mert rájöttem, hogy nem vettem borotvahabot. Kiderült, hogy nála nincs termék, csak promóció: már vettél Gillette-terméket, játszol a PS4-n, aztán nyersz, és örülsz. Szóval nem lett borotvahabom.:D
Bejelölt egy lány facebookon. Fogalmam nem volt róla, hogy ki ő, így aztán írtam két közös ismerősünk közül az egyiknek. Ő visszaírt, hogy jó fej csaj, persze fogalma sincs, hogy honnan ismerem.
Aztán kiderült, hogy anno az Árkádban párszor vettem nála könyvet. És kerestem nála a Tékasztorikat. És látta a hírfolyamban, hogy az ismerősöm hozzászólt a blogomhoz. Rám emlékezett, a blogba bekukkantott, megtetszett neki, így aztán bejelölt. Nem semmi.:) A poén az, hogy életemben először pont a napokban kértem meg emberkéket, hogy osszák meg a blogomat!:)
Ebéd: főtt tojásos-májkrémes szendvics. Hihetetlen kreatív vagyok.:)
Aztán ugye EB. A Szlovákia-Wales meccsen a tótoknak sikerült azt a bravúrt elkövetniük, hogy saját címerüket fejjel lefelé feszítették ki. A szurkolói szcénában  a fejjel lefelé kifeszített drapi "zsákmányolt zászlót" jelent. Tehát beismerték, hogy a címerüket is tőlünk lopták. Huh, mennyi revizionista poén van, ebben a bejegyzésben, a mindenit...:)
Közben Magyar Nemzet magazin olvastam. És befutott lakótársam is. Roppant mód idegállapotban volt, elhagyta a telefonját. Szerencsére sikerült megőriznem higgadtságomat. Megszereztem a párja, és egy közös cimbora telefonszámát, így megindulhatott a nagy mobilvadászat. A történet vége pedig happy end lett.:)
Az elmúlt napok eseményei érzelmileg kissé megérintettek. Tök jól esik, hogy ennyien segítettetek, érdeklődtetek- tudom, ismétlem önmagam. De egyedül lenni nem jó.  Erre pedig azt mondta nekem "valaki", hogy még mindig jobb, mintha itt lennék egy házsártos némberrel, aki tiltana a barátaimtól. Hm... Ugye, minden csak nézőpont kérdése?:)
Egyébként még tegnap délután, az utolsó utáni pillanatban is elvittek volna kocsival az általam lemondott kőszegi hosszú hétvégére. A doki mondta csütörtökön, hogy hivatalosan péntekig vagyok keresőképtelen, de nehogy bemenjek szombaton dolgozni. Azaz lábadozhattam- vagy könyökölhettem...:D- volna Kőszegen is. De most jobb így, nyugisabb. Egy hetet voltam itthon, mégis olyan érzésem van, mintha a nyári vakációnak lenne vége...:)
Este Anglia-Oroszország 1-1. A tesóm meg az én tippmixem is mehet a kukába. Az viszont ennél sokkal szomorúbb, hogy a beharangozott többszörös biztonsági ellenőrzés ellenére mennyi pirót vittek be a ruszkik a stadionba. Meg bunyó is volt. Nem jó jelek ezek...
---
Ma. 8 után dohánybolt, meg benzinkút. Nem is meséltem, múlt vasárnap megfordultam egy faszi után. Mert Békéscsaba (!!!)-mez volt rajta.
Most is megfordultam egy férfi után. Szerintem Hannich Petit láttam Csorna-melegítőben...:O
Hazatérve mosás, meg blog.
Nem tudom, mit fogok ebédelni, főzök, vagy rendelek. Teregetni meg jaj de nincs kedvem...XD
Ma még foci EB, Forma-1, meg döglés.
Jövő hét? Kedden kezdünk az EB-n. Hétfőtől-szerdáig szabin lettem volna, nem kizárt, hogy a szerdát mégis kiveszem. Egyrészt ki tudom pihenni a meccs várható fáradalmait, meg aztán kényelmesen odaérhetek a kórházba is a kontrollra. Az utolsóra. Nem kiabálom el, szerintem a műtétet megúszom, már érzem a könyökcsontomat. És egy szülinap is lesz aznap!:)
Még egy németórát sem fixáltam le, az még hátra van.
*
Egy pucér nőt több százan megosztanak meg lájkolnak. Ezt a bejegyzést vajon hányan lájkolnák, osztanák meg? 
Na jó, lehet én is a pucér nőkre voksolnék!;)
*
És mára ennyi.
Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!
HAJRÁ, MAGYAROK!
Éljenek a (pucér) csajok!;)

Nincsenek megjegyzések: