Indul az utazás- szubjektív EB-beharangozó

Hát ez a nap is elérkezett. Ma este útjára indul a labda egy olyan futball Európa Bajnokságon, melyen a magyar labdarúgó válogatott is részt vsz. 

Messziről indultunk, messziről indulok. 

Egy szülészorvos fergeteges bravúrjának köszönhetően mozgássérültként láttam meg a napvilágot az Úr 1981. esztendejében. 

Drága jó Édesanyám még nem tudta, hogy fia fog-e tudni önálló életet érni, fog-e járni, tanulni, dolgozni, de 1986 nyarán neki köszönhetően én is MEXICO'86 feliratú pólóban feszítettem. Tesóm és barátai azt mondják, megnyerjük a VB-t. Fociztak az écsi Lenin utcán, én a kerítésen lógva szurkoltam nekik, és közben hallgattam, hogy megnyerjük a vébét. Aztán jött Irapuato, jöttek a szovjetek, jött a 0-6, és nem nyertünk VB-t. 

Aztán Anyutól valamelyik húsvétra gombfocit is kaptunk. Két csapat: Rába ETO és Videoton. Stadion a szekrényben, eredményjelző zsírkrétával. Az egyik kapu zöld volt, a másik pedig fehér. 

Aztán úgy hozta az élet, hogy tesóm beállított a kapuba. A kocsibejárónál rugdosta nekem a labdát, gyakorolnia kellett. Máig látni a kitört kovácsolt vas elemeket. Nem picsáztam, vetődtem a betonon, meg minden. 

Nyilván ha egészséges lennék, nem lettem volna kapus. Alacsony vagyok hozzá. De így... Kézzel is hozzá lehet érni a labdához, nem kell futni, tökéletes... És a kapusok valamilyen szinten őrültek is. Nem kérdés. Védtem általánosban, gimiben, fősulin, sőt egy darabig munkatársammal is eljártam. A kapuban érzem magam a legkevésbé fogyatékosnak: van a két kapufa, meg a gólvonal, amin nem juthat túl a labda. És ennyi. 

Emlékszem sok-sok selejtezőre, sok-sok sok kudarcra, néhány apró fellángolásra. Mindig reménykedtünk. "Szar a magyar foci, szarok a magyar focisták!" Nem mondod? Sosem felejtem el, az 1998-as foci VB előtt pótselejtezőt játszottunk a jugoszlávok ellen. Ons barátom elvonult tanulni, aztán megkért, hogy 0-7-nél szóljak neki. Szóltam... A visszavágó idegenben 0-5. Akkoriban leveleztem Juliannal, német cserediák barátommal. "Bist du sehr enttäuscht nach Ungarns 1-12-Pleite in der KO-Runde gegen Jugoslawien?"-kérdezte. Azaz: "Nagyon csalódott vagy a magyarok jugoszlávok ellen elszenvedett 1-12-es pótselejtezős veresége miatt?" Khm... Azt a csalódottságot szavakkal nem lehet leírni. 

1998. március 25-én mégis ott ültünk a tévé előtt a móvári Kossuth Lajos Gimnázium koleszában. Szegény Bicskei Berci bá' megfiatalított válogatottja 3-2-re nyert Ausztriában, az első válogatottságát jegyző Király Gábor első labdaérintéséből 11-est védett. 

Sok-sok meccset fel tudnék sorolni. És minden EB-ről, minden VB-ről megmaradt valami jellegzetes meccs, emlék, esemény. Lehet, hogy holnap azokat is összefoglalom. 

A helyszíni szurkolás, az ETO nem témája ennek a bejegyzésnek. A történetnek mégis van több győri szála. 

Talán 2009-ben történt. A magyar utánpótlás válogatott előkészületi meccset játszott a mások mellett Balotellivel felálló olaszok ellen. Csak az egyik oldal volt megnyitva, ott viszont táblás ház, 8000 néző, és 2-0-ás magyar győzelem. És nem voltam kint a meccsen. Mert munkatársaimmal fociztam a Győr Arénában. 

A Barátság Parknál szálltam fel a 14-esre. A stadionnál pedig felszálltak a vasútállomásra tartó focidrukkerek. Semmi nem volt rajtam, amiből kivehető lett volna, szeretem a futballt. Csak egy idegen mozgássérült srác voltam a tömegben. És ezek az éneklő, nem csak örömtől ittas fiatalok a következő megállónál segítettek leszállni a buszról, a táskámat is utánam hozták. Jó közéjük tartozni, megérdemlik a sikert. 

Igen, a legújabb történet is Győrben kezdődött. Az EB-selejtezőre készülő magyar válogatott új szövetségi kapitánya Győrben debütált a kispadon a finnek ellen. Félidőben 1-0-ra vezettünk, de annyira nézhetetlen fos volt, hogy a legszívesebben hazamentem volna. Maradtam, kikaptunk 2-1-re. A legszebb emlékem arról a meccsről egy lány, akiről később kiderült, hogy egy Szombathelyről ismert ismerősöm húga.:)

Aztán  az első selejtezőn vereség itthon Észak-Írország ellen. A népharag elsodorta Pinyőt, nem kapott második esélyt. Hála annak a magasságosnak... 

Aztán jött Dárdai. A Smukiban néztük a román-magyart. Épp a pultnál kértem sört, amikor Dzsudzsák beverte 25-ről. A fizika összes létező törvényére fittyet hányva vadidegen srácok ugráltak a nyakamban, majd a cimbikkel is ünnepeltünk, és a sör sem folyt ki... 

Jött Dárdai, jöttek a sikerek. Ment Dárdai, jött Bernd Storck. A sikerek maradtak, jött a számolgatás. 

Ha az nyer, ha amaz annyi gólt lő, ha a harmadik nem kap ki, ott vagyunk. Hát persze, hogy nem jött össze. 

Jött a pótselejtező, ahol saját jogon, kettős győzelemmel kiharcoltuk az EB-részvételt. 

A második meccs alatt egy korty alkoholt nem ittam, egyedül néztem a meccset a fotelomban. Közben végig irkáltunk Kingával. Aki megkérdezte, hogy mi jó a jó a fociban? Én meg könnyeimet törölgettem...:D

KIJUTOTTUNK!

Engem nem érdekel, hogy gyenge csoportból, hogy szerencsével, hogy "csak azért mert már 24 csapat van." Ezeknek a szabályoknak kellett megfelelni, és sikerült, ott vagyunk. 

Imádom a sportot, kb. mindet. Ahogy egy kézilabda, vagy vízilabda EB egy magyar szurkoló számára kb. rutin, nekünk harmincas magyar szurkolóknak egy foci EB az újdonság erejével fog hatni. 

Jutalomjáték. Ki ne tudná, sorrendben Ausztria, Izland és Portugália lesznek az ellenfelek. Tök mindegy az eredmény, a srácok küzdjenek becsülettel, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt.

Optimistán nézve 4-5 pont benne lehet ebben a csoportban. Én azt mondtam kollégáimnak, hogy meg  is nyerhetjük az EB-t. Jó, hát ez nagyrészt trollkodás volt a részemről. De vagy megnyerjük, vagy nem. Ha 2004-ben a görögök megnyerték... Német kapitánnyal, a nézhetetlen játékkal, de megnyerték... Vagy Dánia 1992-ben? A strandról hívták be őket a politikai okokból kizárt jugoszlávok helyett, és megnyerék... A meccsek között saját elmondásuk szerint mattrészegek voltak.:)

De tényleg, ne úgy álljunk már hozzá, hogy Ausztriától eggyel, Izlandtól 2-vel, a luzitánoktól meg öttel fogunk kikapni...

Jövő kedden indul az utazás... 

Az alábbi videót találtam. Fantasztikus. Libabőr. Csabikám, gyanús vagy! Varju készítette, aki ráadásul facebook-profilja alapján Juve-fan...;)

*

"Mondok valamit, amit amúgy is tudsz. A Világ nem csak napfény és szivárvány. Ez egy kegyetlen, undok hely és bármilyen tökös srác vagy, térdre kényszerítenek ha hagyod és soha nem engednek felállni. Senki nem tud olyan nagyot ütni, mint az élet. De nem az számít, mekkorát ütsz, hanem hogy mennyi ütést állsz ki, mikor talpon kell maradni. Bírni kell a pofont, és muszáj menni tovább. Csak így lehet győzni. Ha tudod, hogy mit érsz, menj és küzdj meg azért ami jár és közben viseld el a pofonokat. Ne mutogass másra. Ne mondd hogy nem Te vagy a hibás, hanem ő vagy ő vagy akárki, ez gyáva duma, és Te fiam nem vagy gyáva. Te jobb vagy annál!"

*

HAJRÁ, MAGYARORSZÁG! HAJRÁ, MAGYAROK!