Írásterápia

Wow.... Összesen 205-en olvasták el a tegnapi bejegyzést. Ez még akkor is szép eredmény, ha ebből kb. 87-szer én voltam, mert unatkozom!:) Na jó, ez csak vicc volt, köszi, hogy ennyi embert érdekel, hogy mi van velem!:)

Most valahogy megint írhatnékom van, úgy néz ki, ez a terápia része! Ja, és kisebbfajta helyreigazítást is kell eszközölnöm: valószínűleg nem azért kellett kiváltanom az injekciót, mert nem volt az osztályon, hanem nem volt az osztályon, mert szteroidot tartalmaz, és azt biztonsági okokból... Szóval érted...:)

A szöveget elrontottam: a nővérke segített volna felkászálódni. Az említett formástestű meg állt mellettem, fura volt egy kerek popóval fejmagasságban hesszelni. Nyugtatólag hatott... Na jó, ez nézőpont kérdése...:)

---

A bejegyzés megírása után neteztem.A YoutTube-on néztem érdekes videókat. Az Ikarus-gyár története, közlekedésbiztonsági filmek a '70-es évekből... Szóval nagyon perverz!:) 

Vártam főnököt, hogy hozza el a kajámat, de sajnos elfelejtette. Nincs harag. Nagyon jó arc, mondta, hogy igyak sört, mert az laktat.:) Szerencsére volt vésztartalékban lasagne, azt sütöttem meg, és jóól megszórtam pirított vöröshagymával. Isteni...:)

Kutyával meg tesómmal volt két jó hosszú telefonbeszélgetésem, azon kívül tévé meg messenger. 

Egyébként tényleg jó sokan lájkoltátok a tegnapi posztot. Az rendhagyó, hogy többen is jeleztétek, hogy magatokra ismertetek a bejegyzésben. Egyébként alapjáraton megérzésből szoktam a szereplőket név szerint említeni. Van, hogy nyilván a téma jellegéből adódóan nem nevesítek, de olyan is van, hogy szerintem valaki cikinek érezné, ha kiírnám a nevét. Volt már ilyen, hogy "Ha le mered írni..." Pedig negatív dolgokról nem igazán szoktam írni, működik az öncenzúra.:)

Egyébként tök kíváncsi lennék, mi a véleményetek az írásaimról. Szeretem olvasni, amiket néha írtok.:) 

A múltkor valaki írta, hogy jókat írok, csak ne lenne ilyen hosszú a poszt. Megint más ugyanarra azt írta, hogy szívesen olvasta volna még!:)

---

Sokféle zenét meghallgatok. Rock, tüctüc, sőt mulatós zenék is előfordulnak az mp3-lejátstszómon. A magyar hiphop és rap-vonal előretörésében nagy szerepe van -természetesen Gábor druszám/kollégám/barátom mellett-  a mórás lányoknak: Kingának, Kirának és Roxinak. Apropó: a múltkor kajarendeléskor a diszpécser csaj félrértette a vezetéknevet, és egy betű eltéréssel Kira vezetéknevét mondta. Kész...:)

Szóval. RSW. A Megfakult fénykép nagy kedvenc, és most itt az új track, a mosolyogj még. És eszembe jutott a lány.... Nyolc hónap eltelt.... "Ha mosolyod láttam jó nap volt..." Milyen igaz... 

Ja: ha már zene: a Wellhello ezer lámpás éjszakájára készült, eltűnt gyerekekről szóló mdala annyira jól sikerült, annyira adja a hangulatot, hogy máig képtelen voltam végighallgatni...

---

Csütörtök. Korán ébredtem. Fülhallgatóval elkezdtem rádiót hallgatni, persze a fülesből kezdett zenélni az ébresztő. Én meg elkezdtem keresni a telefont a fotelban, ami persze a takaró alatt volt mellettem. 

Kávéztam, fürödtem, majd elindultam a dokihoz. Persze szabin volt, a helyettesítés pedig csak 8-kor kezdődött. Semmi gáz, elrohantam a benzinkútra újságért. Tényleg frankó helyen lakom: bolt, buszmegálló, benzinkút, orvosi rendelő, templom, szobor, park, stadion, kocsmák: minden van a közelben.:)

Váróterem. Utálom. Megkérdeztem, ki vár a doktor úrhoz. Senki nem szólt. Jött egy néni, megkérdezte, ki az utolsó a doktor úrhoz. Mondtam, hogy én. Kijött az asszisztens, hogy lehet menni, bement a néni. Semmi gond, 90 körüli mosolygós mamika, menjen csak. Kijön a néni, majd elindulnék. Majd beelőz egy nő, közölve, hogy ő is oda vár. 

Doki rendes volt, mondta, ha jövő héten nem lesz még jobb a könyököm, inkább menjek vissza. 

Itthon kávé, kis döglés, aztán elindultunk tesómékkal könyökvédőt venni. Az első üzletben találtunk egy gumis izét. Aztán valamiért átvett egy másik eladónő, sőőt be is mutatkozott. Dr. XY-né. Mocskos módon hülyének nézett, úgy beszélt velem, mint egy idiótával. Pedig gyógyászati segédeszköz boltban dolgozik, lehetne kicsit empatikusabb. A legjobb az volt, mikor közölte, hogy nekem az alapbetegségem miatt át van állítódva az immunrendszerem, szednem kéne nem tudom milyen gyógynövényt. És a vicc az, hogy ha hülyének néznek, megkukulok.XD

Tesómmal összenevettünk, és gyorsan távoztunk. 

A kórház aljában lévő segédeszköz-boltban vettem mágneses könyökvédőt 4500 forintért. Tartja a könyököm, eltakarja a duzzanatot, így nem tapizom, nem fáj könyököléskor, az esetleges esést meg tompítja. Ja, és buszon meg szimplán látszani fog, szóval tök jó. 

Utána munkahelyem portájára kollegina odahozta az ebédjeimet, tényleg nagy köszi a logisztikáért. 

Sógornőm segített a kajákat szortírozni, meg kaptam rosé traubit, aztán elköszöntünk. 

Ebéd, Derrick, pihi, meg olvasás. Meg lektorkodtam.:) Meg újabb leányzó mondta, hogy milyen férfias telefonhangom van.:$ Tényleg rádióznom kéne.:) 

Hm... Bekő marad az ETO edzője, nem kizárt még az NB2, és a játékoskeret is alaposan átalakulhat. Részletek ide kattintva.:) 

*

Előbújik belőlem a kommunikációs szakember: ha hashtageket használsz, válaszd el őket szóközzel, ellenkező estben csak az elsőt értelmezi a rendszer!

Ja, és még egy: tök bírom, amikor például egy sportoldal kitesz egy hírt, a kísérő szövegben a megjegyzéssel, hogy részletek a cikkben. És akkor odakommenteli, odaböfögi, hogy a f@szért nem lehet kiírni. Azért bammeg, mert egy hírportál egy vállalkozás, rá kell kattintani a hírre, hogy lássák a reklámokat, kedvet kapjanak egyéb cikkekhez... De eddig már nem jut el az agyuk... Ehh...:)

*

Ma már pihi van, meg jegelek, meg jön Bandi barátom. Iszunk sört, mert laktat. 

Holnap el kéne menni gyógyszertárba, mert a változatosság kedvéért a szemem fáj megint...

Amúgy pihi, pihi, és pihit... 

Hétfőtől meló, szerdán kontroll, meg egy szülinap.:) 

A németórákat még nem fixáltuk. 

Na mára ennyi, majd még tuti jelentkezem!

Jók legyetek, vigyázzatok magatokra!

Puszik, pacsik, éljenek  a csajok!:)