Évforduló után

Csütörtökön múlt tíz éve, hogy meghalt a nagymamám... Az egyetlen nagyszülőm, akit igazán ismerhettem, hiszen apu anyukája Zalában élt, nagyon ritkán találkoztunk, a papák pedig még a hetvenes években, jóval születésem előtt elmentek...
Az écsi mami egyszerre volt végtelenül kemény, és tündérien aranyos, imádtam. Szerettem volna mesélni róla itt, de jönnek fel az emlékek, sokat gondolok rá, és nagyon hiányzik. Még mindig.
És természetesen semmiféle párhuzamot vonni, de ugyanazon a napon volt Knézy Jenő halálának is az évfordulója. Valamilyen módon ő is meghatározta a fiatalkoromat, bármily hülyén hangzik is...
Nyugodjatok Békében...
***
Ha már Knézy: alakul a foci VB, egyre jobb meccsek vannak, bár a színvonal még mindig nem az igazi... A vuvuzelák is egyre halkabbak, vagy csak a hangtechnikusok találták meg a megoldást... Sok a meglepetéseredmény, az iwiw-tippjátékában kezdem lenullázni magam, bár 116 pontommal így is a 122 327. helyen állok, ami bőven a középmezőny eleje.
Jó lenne, ha fő kedvenceim, az angolok és a spanyolok kicsit összekapnák magukat. Mondjuk nekem aztán tök mindegy, lehetőleg legyen európai világbajnok. Azért amennyire mazochista állat vagyok, én már most az ETO-meccseket várom. :)
Képzeljétek, hatnak rám más szurkolótársaim: Melindától az együtt végigizgult ETO-meccsek hatására rám ragadt, hogy ha csapatom helyzetbe kerül, "Na! Na! Na!"- kiáltásokban török ki, lent említett Attila barátom után pedig a végtelenül elegáns és kimért "Úgy van!" szófordulat hagyja el számat egy ügyes, látványos megoldás hatására... :)
Tegnap este egyébként csak a rossz idő riasztott el minket a Dunakapu térről, ahol Anyuval meg szerettük volna nézni a Fenyő Miki koncertet... Egyébként olyan jó volt a hangosítás, hogy itt a lakásban simán hallottam a számokat... Mekkora egy nyálas hülyegyerek vagyok: eszembe jutott, milyen lett volna táncolni az esőben a függőfolyosón egy leányzóval a távolból idehallatszó Fenyő-örökzöldekre... - juj, micsoda szófordulat...-. De nem: nekem maradt az Anglia-Algéria, és egy doboz Borsodi Friss citromos sör... :) Egész jó anyag, 2%-os, lightos, csajos, üccsi... :)
Más... Emlékszem, amikor a teleshopban dolgoztam, akkor kaptam el igazán a ritmust, amikor privát is elkezdtünk programokat szervezni, és egyre több barátot találtam munkatársaim között... Most hasonló a helyzet. A fiúkkal a focizások, a néhány lánnyal - paradox módon :) - a közös cigiszünetek hoztak közelebb minket egymáshoz. Így azért sokkal jobb érzés reggelente bemenni dolgozni... :)
Tegnap meló után Anyuval Sparban voltam, vettem egy pokrócot. Ezt nem írtam voltam le, hogyha nem lenne ráírva, hogy göbösödésgátló eljárással készült... Az meg mi a szösz? Persze, végtelenül boldog vagyok, hogy a derék kínai varrónők gondoltak rá, nehogy göbösödjön alvás közben a takaróm, de akkor is jó lenne tudni, hogy mi az... Khm... a göbösödjön- kifejezést nem húzza alá a helyesírás-ellenőrző, ez azért már jelent valamit! :)
Még a hitelfelvétel előtt tervezem utolsó "nagyberuházásként" mp3- vagy 4, tudja a tököm... - lejátszóm lecserélését, tesóm talált is egy hasonlót, ami van, csak kétszer akkora memóriával, rádióval, és diktafonnal... Ja, mert a régivel az a gond, hogy kezd betelni, és ezekből a számokból nincs szívem törölni egyet sem... :)
Jövő héten Pestre megyek, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon öregdiák-találkozójára. Korábban azt írtam, hogy 18 év után térek vissza, de ez nem teljesen igaz: úszás miatti sportorvosi vizsgálaton voltam ott valamikor, de annak is már cirka tizenöt éve...
Alakul a nyári program is. Túlzottan nem lesz eseménydús, de nem fogok panaszkodni. :) A VB után indul az Európa Liga az ETO-val, így már júliustól mehetek meccsre. Július végén lesz egy hét passzív, maximum strandra menős, nagytakarítós szabi, augusztus végén pedig Becsvölgye.És ennyi volt/lesz a nyár...
Most a szokásos: Écsre megyek, ha lesz este valami program, akkor visszajövök, ha nem, akkor pedig nem. Ilyen egyszerű...
Ennyi voltam.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)