Tavaly már írtam egy amolyan évértékelés-félét. Akkor valamennyire könnyebb dolgom volt, mert csak három hónapja írtam ezt a blogot, most pedig néha ismételni fogom önmagam. Ezért persze főleg a rendszeres olvasóimtól kérek elnézést. :)
2009... Most így nagy hirtelen három dolog jut eszembe: műtét, esküvő, Veszprém.
Akkor lássuk csak!
Műtét: több, mint öt hétig voltam "harcképtelen" egy sérvműtét miatt. Nagyon paráztam az operációtól, az első két-három hét tényleg nagyon rossz volt, utána már nem fájt semmi, és mindent megtudtam csinálni, amit azelőtt, szóval viszonylag könnyen viseltem a dolgot, és amolyan "pótszabi"-féleségnek tűnt a dolog. Persze, azért nem csinálnám végig a dolgot még egyszer... :)
Esküvő: áprilisban összeházasodott bátyám Viktor, és a barátnője, Edit. Nagyon örülök, hogy tesóm révbe ért, megtalálta a párját, és egy ilyen nő van mellette, mint a sógornőm. Össze is illenek, szeretik is egymást, jó rájuk nézni, és ez a lényeg. Maga a szertartás és a lagzi is nagyon szép volt. Menthetetlenül belerondít a képbe, hogy apámmal kicsit sikerült összebalhézni, de ma már csak röhögök rajta, és tényleg csak a szépre emlékezem... :) Hatalmas élmény volt számomra, és egy bizonyos értelemben fordulópont is. De erről majd később... :)
Sport: hát tavaly a Hungaroring és a Magyar Nagydíj sajna kimaradt az életemből. "Csapataim" azonban két fináléban képviselték magukat. A Győri ETO FC focistái máig érthetetlen, és felfoghatatlan módon bukták el a Honvéd elleni Magyar Kupa-döntőt. Fantasztikus élmény volt a helyszínen biztatni a csapatot, annál nagyobb arculcsapás volt a cserébe kapott lélektelen valami... Az elvesztett finálé a vég kezdete volt, kedvenc játékosaim - Stark, Böőr, Bajzát - szorultak ki a csapatból, és jelenleg bár az 5. helyen áll a csapat, teljes a nihil... Elég sötéten látom a jövőt, és sajnos nem vagyok vele egyedül...
A Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapata sorozatban ötödször nyerte meg a Magyar Kupát, öt év alatt negyedszer bajnok lett, és második helyen végzett a Bajnokok Ligájában. A döntő visszavágóját Veszprémben rendezték, és volt szerencsém ott is a helyszínen szurkolni. Hátborzongatóan fantasztikus emlék... 5000 néző, zöld-fehér sálak, magyar zászlók mindenhol, fergeteges buzdítás a nézőtéren, és a viborgi győzelem ellenére- vereség a pályán... Persze, hogy szomorú, persze, hogy fáj, de a két élmény, a két ezüst összehasonlíthatatlan...
2009 számomra egy picit a blog éve is volt... Nem kell ám gúnyosan kiröhögni! :) Egyszerűen arra gondolok, hogy törekedtem rá, hogy folyamatos legyen a dolog, és persze az olvasók számára minél érdekesebb. Persze, írtam/írok bele felesleges dolgokat, amik nagy valószínűséggel a kutyát sem érdeklik, de azért nagyrészt vállalhatónak tartom az itt leírtakat. :) Természetesen igyekszem mind külsejében, mind tartalmában tovább javítani a GosziBlogot. :) Elvégre ez már a harmadik évfolyam második bejegyzése... :)
Ti meg írjatok, kommenteljetek! ;)
Volt egy téma, amit tavaly is érintettem egy külön bekezdésben, így hát most is fogok...
Igen, a lányok, a lányok...: legfőképpen nagyon örülök annak, hogy tavaly végre teljesen sikerült magamban rendeznem Dórival kapcsolatos gondolataimat, és egy egyoldalú, de reménytelen szerelem helyett "találtam" egy igaz barátot, akivel nem találkozunk, még csak nem is beszélünk naponta, de tényleg mindig számíthatunk egymásra, és mindig mindent meg tudunk egymással beszélni. Huh, ez most baromi értelmes lett, remélem, azért nagyjából érhető. :)
És tavaly megismertem egy lányt, aki sokat jelent számomra. Nem nagyon ismerem, nem is tudok róla sokat, és... És ez a dolog furcsa és bonyolult. Majd erre még valamikor visszatérek. Vagy nem. *sóhaj*
Most nézegetem tavalyi "fogadalmaimat": meló terén fejlődni, jogsi, cigiadag csökkentése, és"egy asszony, aki szeret". Az utolsót nyilván kiveséztük. Meló alakulgat, sokkal jobban átlátom a dolgokat mint korábban, önállóbb vagyok vagy mi... Alakulok, mint púpos ember a prés alatt... :) A jogsi irányába az orvosi papírok elintézésével egy kis lépést megtettem. Talán lesz, talán nem. Egy kicsit tartok tőle, és addig tudom, hogy nem is szabad nekilátni. Cigi: nem csökkent, nem is fog egyelőre...
És hogy mit fogadok meg idén? Az olvasásról már írtam. Lehet, hogy hülyeség, de többet kell olvasnom. Meg egy picit - vagyis jóval - pozitívabban hozzáállnom- önmagamhoz. Ez a legnehezebb, de igyekszem. Ja, és majd elfelejtettem: végre újra elkezdtem rendszeresen sportolni. A jó idő beköszöntével a többiek sárkányhajózni fognak, az nem az én világom, de addigra ki kell találnom magamnak valamit. Mondjuk újrakezdem az úszást.
Na, azt hiszem ennyi lenne. Ha a 2008-as évemre egy erős hatost adtam, 2009 legyen mondjuk egy harmatgyenge hetes. Nagy jóindulat. Na, és persze a követendő pozitív hozzáállás miatt.
Még egyszer BUÉK mindenkinek, puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)
2009... Most így nagy hirtelen három dolog jut eszembe: műtét, esküvő, Veszprém.
Akkor lássuk csak!
Műtét: több, mint öt hétig voltam "harcképtelen" egy sérvműtét miatt. Nagyon paráztam az operációtól, az első két-három hét tényleg nagyon rossz volt, utána már nem fájt semmi, és mindent megtudtam csinálni, amit azelőtt, szóval viszonylag könnyen viseltem a dolgot, és amolyan "pótszabi"-féleségnek tűnt a dolog. Persze, azért nem csinálnám végig a dolgot még egyszer... :)
Esküvő: áprilisban összeházasodott bátyám Viktor, és a barátnője, Edit. Nagyon örülök, hogy tesóm révbe ért, megtalálta a párját, és egy ilyen nő van mellette, mint a sógornőm. Össze is illenek, szeretik is egymást, jó rájuk nézni, és ez a lényeg. Maga a szertartás és a lagzi is nagyon szép volt. Menthetetlenül belerondít a képbe, hogy apámmal kicsit sikerült összebalhézni, de ma már csak röhögök rajta, és tényleg csak a szépre emlékezem... :) Hatalmas élmény volt számomra, és egy bizonyos értelemben fordulópont is. De erről majd később... :)
Sport: hát tavaly a Hungaroring és a Magyar Nagydíj sajna kimaradt az életemből. "Csapataim" azonban két fináléban képviselték magukat. A Győri ETO FC focistái máig érthetetlen, és felfoghatatlan módon bukták el a Honvéd elleni Magyar Kupa-döntőt. Fantasztikus élmény volt a helyszínen biztatni a csapatot, annál nagyobb arculcsapás volt a cserébe kapott lélektelen valami... Az elvesztett finálé a vég kezdete volt, kedvenc játékosaim - Stark, Böőr, Bajzát - szorultak ki a csapatból, és jelenleg bár az 5. helyen áll a csapat, teljes a nihil... Elég sötéten látom a jövőt, és sajnos nem vagyok vele egyedül...
A Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapata sorozatban ötödször nyerte meg a Magyar Kupát, öt év alatt negyedszer bajnok lett, és második helyen végzett a Bajnokok Ligájában. A döntő visszavágóját Veszprémben rendezték, és volt szerencsém ott is a helyszínen szurkolni. Hátborzongatóan fantasztikus emlék... 5000 néző, zöld-fehér sálak, magyar zászlók mindenhol, fergeteges buzdítás a nézőtéren, és a viborgi győzelem ellenére- vereség a pályán... Persze, hogy szomorú, persze, hogy fáj, de a két élmény, a két ezüst összehasonlíthatatlan...
2009 számomra egy picit a blog éve is volt... Nem kell ám gúnyosan kiröhögni! :) Egyszerűen arra gondolok, hogy törekedtem rá, hogy folyamatos legyen a dolog, és persze az olvasók számára minél érdekesebb. Persze, írtam/írok bele felesleges dolgokat, amik nagy valószínűséggel a kutyát sem érdeklik, de azért nagyrészt vállalhatónak tartom az itt leírtakat. :) Természetesen igyekszem mind külsejében, mind tartalmában tovább javítani a GosziBlogot. :) Elvégre ez már a harmadik évfolyam második bejegyzése... :)
Ti meg írjatok, kommenteljetek! ;)
Volt egy téma, amit tavaly is érintettem egy külön bekezdésben, így hát most is fogok...
Igen, a lányok, a lányok...: legfőképpen nagyon örülök annak, hogy tavaly végre teljesen sikerült magamban rendeznem Dórival kapcsolatos gondolataimat, és egy egyoldalú, de reménytelen szerelem helyett "találtam" egy igaz barátot, akivel nem találkozunk, még csak nem is beszélünk naponta, de tényleg mindig számíthatunk egymásra, és mindig mindent meg tudunk egymással beszélni. Huh, ez most baromi értelmes lett, remélem, azért nagyjából érhető. :)
És tavaly megismertem egy lányt, aki sokat jelent számomra. Nem nagyon ismerem, nem is tudok róla sokat, és... És ez a dolog furcsa és bonyolult. Majd erre még valamikor visszatérek. Vagy nem. *sóhaj*
Most nézegetem tavalyi "fogadalmaimat": meló terén fejlődni, jogsi, cigiadag csökkentése, és"egy asszony, aki szeret". Az utolsót nyilván kiveséztük. Meló alakulgat, sokkal jobban átlátom a dolgokat mint korábban, önállóbb vagyok vagy mi... Alakulok, mint púpos ember a prés alatt... :) A jogsi irányába az orvosi papírok elintézésével egy kis lépést megtettem. Talán lesz, talán nem. Egy kicsit tartok tőle, és addig tudom, hogy nem is szabad nekilátni. Cigi: nem csökkent, nem is fog egyelőre...
És hogy mit fogadok meg idén? Az olvasásról már írtam. Lehet, hogy hülyeség, de többet kell olvasnom. Meg egy picit - vagyis jóval - pozitívabban hozzáállnom- önmagamhoz. Ez a legnehezebb, de igyekszem. Ja, és majd elfelejtettem: végre újra elkezdtem rendszeresen sportolni. A jó idő beköszöntével a többiek sárkányhajózni fognak, az nem az én világom, de addigra ki kell találnom magamnak valamit. Mondjuk újrakezdem az úszást.
Na, azt hiszem ennyi lenne. Ha a 2008-as évemre egy erős hatost adtam, 2009 legyen mondjuk egy harmatgyenge hetes. Nagy jóindulat. Na, és persze a követendő pozitív hozzáállás miatt.
Még egyszer BUÉK mindenkinek, puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése