2010. január 30., szombat

(Fele)másnap

Legelőször is az előző poszthoz egy kis kiegészítés: a munkahelyi "ingergazdagságot" nagyrészt az okozta, hogy engem és az egyik kollégámat áthívott egy másik részleg vezetője egy kis fejmosásra. Teljesen túlélhető, meg részben jogos is volt, mert bizony elkapkodtunk egy bizonyos dolgot, csak az volt "poén", hogy inkább hallgattam/tunk, és elvittem/tük a balhé nagy részét, inkább nekünk ossza az észt, mint a közvetlen beosztottjainak. Na, mindegy...
A pacal meg csak úgy jött. Amúgy meg tényleg nem ettem még soha. :)
Céges foci: két dolog miatt megdicsérem magamat: sikerült egy nálam jóval magasabb, fejelni készülő kolléga elől felugorva elütni a labdát, illetve egy hosszúra sikeredett indításra kiléptem, lepattanás nélkül a mellemnek vágódott, és két kézzel fogtam. Mint a nagyok! :) Ami viszont nem tetszik: néha elfelejtek "ésszel" védeni: fogom a rövid sarkot - oda is kaptam olyan csúnya gólokat, hogy hajjaj...-, ez rendben is van, de a hosszúra érkező labdák után meg nyújtózkodok, és elfelejtek utánuk lépni. Magyarán: a lábmunkán kell javítani. Na, ez a pár sor valószínűleg a kutyát sem érdekelte, de azért leírtam. :P
Foci után egy munkatársam hazadobott, és egy gyors kaja, fürcsi után belevetettük magunkat az éjszakába. Először Katáéknál iszogattunk. Hogy mit? Hm... a Lidl-ben 75 jó magyar forintért (+25 HUF betétdíj) kapható JÄGERBRAU nevezetű seritalt. Sokat ígérő neve ellenére semmi extra, mindenesetre meg lehetett inni. Ezután a Smukiban iszogattunk tovább, onnan pedig a Pirate-ba távoztunk, kb. 3-ig táncoltunk, iszogattunk beszélgettünk. Ismét nagyon tetszett a zene, a buli, jó kis partik szoktak ott sikeredni... Megint küldtem egy fránya SMS-t... :S De azért remélem nem ébresztettem fel...
Fél 4 körül értem haza, szegény Anyu bent aludt Győrben, ráadásul az én szobámban, és 5-kor kelt, ment dolgozni.
Én viszont nem mentem Barni-focit nézni Győrszentivánra... :( Andi 7-kor hívott, hogy jönnek értem, de lemondtam, mert úgy éreztem magam, mint akit fejbe lőttek... Délután aztán felhívtam Barni apját, aki beszámolt a fejleményekről, de azért nagyon sajnálom, hogy nem voltam ott. Nagyon tudnak ám ezek a 8 éves kiccsákók focizni! :)
Dél körül pedig elmentem a plázába kajálni valamit, meg venni egy két dolgot. Ééés eszembe jutott, hogy ott és akkor van az Esélyegyenlőségi nap, amiről kaptam mailt is, de nem igazán foglalkoztam vele, mert úgy tudtam ugyebár, hogy Szentivánon leszek. Ez a program lényegében a különböző fogyatékkal élőket mutatja be a "többi ember" számára. Lehetett menni kerekes székkel akadálypályán, lehetőség nyílt Braille-írógép kipróbálására is. Voltak fellépők is, például egy siket bűvész, egy kerekeszékes tánccsoport, de az is komoly volt, amikor jeltolmács jelelte Caramel Szállok a dallal című számát. Szóval tényleg érdekes programok voltak, de elég hamar hazajöttem, mert elért a végzet... Kicsit pihengettem, és most itt vagyok...
Holnap alvás kicsit tovább, majd délután Katával és könyvelő Nikivel Segafredo, ennek utána pedig ismét Holló. Meg szerda este is. Meg jövő héten szombaton is hivatalos vagyok egy buliba... :)
Kicsit sok a buli mostanában. Dehát egyszer élünk, vagy mi a szösz, nem? :) De.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

1 megjegyzés:

Gerej írta...

Az első bekezdésre annyit: Jogtalanul ingerelt fel minket a fenn nevezett személy, mivel munkakörünknél fogva nem vagyunk hivatottak tudni a dolgot...