Alfahím faszagyerek

Munkatársam behozott egy pdf-elt irományt, Casanova-titok, vagy módszer, vagy valami hasonló címmel. Ahogy a cím is sejteti, csajozási tippek, tanácsok, ötletek vannak benne, és amint várható is volt, én lettem az élő céltábla, esetleg ha úgy jobban tetszik, kaptam az oltást a kollégáktól. Például a könyv elején a lúzergyerekről van szó, és egyikük megjegyezte, hogy mintha csak rólam olvasna... Aztán mivel erre nem reagáltam valami kedvesen, jött a megjegyzés, hogy na, majd erről is biztos írok a blogban...
A helyzet az, hogy az ilyen és hasonló zrikáló megjegyzések nélkül is írtam volna.... Mert a könyv... Hogy is mondjam? Érdekes... Egy nálam 2-3 évvel idősebb srác írta, aki saját elmondása szerint 4-5 éve még amolyan szerencsétlen hülyegyerek volt, majd elkezdett odafigyelni magára, öltözködésére, megváltoztatta a gondolkodásmódját, képezte magát a neten és egyéb helyeken, és azóta alfahím lett, vezércsődör, akinek már az okoz problémát, hogy melyik csajt hová szorítsa be a napirendjébe... Azért szerintem az a bizonyos lóláb valahol kilóg...
Nos... Természetesen sok érdekes, megfontolandó gondolatot tartalmaz az iromány, sok hasznos infót lehet belőle szerezni... Persze vannak emeletes baromságok is, melyekről kizártnak tartom, hogy a valóságban működnének, ha meg kipróbálnám, akkor pofon, tökönrúgás, vagy éppen kiröhögés lenne az eredmény. Konkrét példa? Hát volt sok minden, például beszédbe elegyedek a csajjal, megkérdezi, iszunk-e valamit, én pedig válaszolok, hogy persze, ha fizeti, akkor nagyon szívesen, mert én nem szoktam csajokra költeni. És ez olyan macsó szöveg, ami baromira bejön a lányoknak... Hát nem tudom...
Tudom, nyilván akárki is írta a könyvet, sarkít, néhol túloz. Kövezzetek meg érte, de amellett, hogy sok megszívlelendő gondolat mellett a könyv rengeteg kivitelezhetetlen dolgot tartalmaz, én baromira nem is vágynék erre a könyvben példaként felhozott "kúrógép" szerepre, és valljuk be, alkatilag teljesen alkalmatlan vagyok rá...
És nem hiszem, hogy ez a dolog úgy működik, mint mondjuk egy KRESZ-könyv, amiből megtanulom a szabályokat, amik örök mankóul szolgálnak, vagy egy szakácskönyv, amiből egy egyszerűbb fogást szinte bárki el tudna készíteni...
Az önbizalmam teljesen a padlón, ebben a témában nincs miért optimistának lennem. És aki régről, a gimis évek vége-fősuli elejéről ismer, tudhatja, hogy a helyzet volt már sokkal rosszabb is, szinte egy tuningolt verzió vagyok... :)
Ha már balfaszság. Hazaút. Ma délután. Leülök a buszon a székre, könyököm hozzáért a függönytartó fém huzalhoz, rendesen fel is vágta, aztán ömlött belőle a vér egészen hazáig... Igen, ilyen dolgok csak a hozzám hasonló balfasz emberekkel történhetnek meg, örülök, hogy egyedül voltam, égett volna a pofám, ha ezt más ismerősöm is látja. És ne mondja senki, hogy ez bárki mással is megeshet...
Jaj! Még a hétvégéről elfelejtettem elmesélni, hogy milyen kellemeset csalódtam Buksi kutyámban, a puliban... Ugye daráltam a szőlőt, két kör között pedig leültem olvasni. Ééés ha nem reagáltam az állandó ugrándozására, nyalakodására, békén hagyott. Elfeküdt, vagy épp csak ücsörgött, és nézegetett ki az okos fejéből, máskor meg simán járőrözött az udvarban... Kutyám harmadik születésnapjához közeledve kezd komolyodni... Remek... :)
Tesómék pedig már Barcelonában vannak, nászúton! Szombaton mennek a Nou Campba is, Barca-meccsre... :)
Na, most lassan megyek fürdeni, aztán vacsi, és irány a Lapos, megtekintjük a Loki-Lyont. :)
Puszik, pacsik!
Ja, és amúgy kösz, jól vagyok, de tényleg... ;)

Fixa ideák és egyebek

A világ kicsi, és minden mindennel összefügg. Ez két olyan közhelyszerű megállapítás, melyek nagyon-nagyon igazak, és életemben az utóbbi időben rengeteg példát látok erre. De hogy ide most miért írtam le? Az alábbiakban majd kiderül.

Én állítólag elég bogaras ember vagyok. Hát ez úgy igazából nem tudom megítélni, de tény, hogy vannak berögzült szokásaim, amiken nem szeretek változtatni, szeretem a jó értelemben vett állandóságot, mondhatnám úgy is, hogy a járt utat a járatlanért nem szívesen adom fel.
És vannak fixa ideáim is. Azaz berögzült véleményeim, álláspontom bizonyos dolgokkal kapcsolatban, melyek ellenkezőjéről nem, vagy csak nagyon nehezen lehet engem meggyőzni.
Kettő ezek közül: mi mozgássérültek külön állatfaj vagyunk. A másik: képtelen lennék elképzelni az életemet egy sérült lány mellett.
Az elsőhöz: van egy bizonyos furcsa gondolkodásmódunk, élethez való hozzáállásunk, ami az "ép" embereket nem jellemzi. Ez nem tudom megfogalmazni, ha sérült társaim között vagyok, nagyon sajátságos hangulat fog el, ami nem jó, nem rossz, hanem más... Szerencsére rengeteg ép, vagyis nem mozgássérült ismerősöm van, sérült ismerőseimmel is jól érzem magam, de arra egyrészt rá kell valamennyire hangolódni, másrészt egyetlen egy olyan "sorstárs" barátot tudnék megnevezni, akit szívesen elhívok "többi" barátom közé. Lehet, hogy bunkó köcsög állat vagyok, de ez nem rangsor, hanem egyszerűen így alakult, így látom a dolgokat...
A másodikhoz: hatalmas nagy paraszt lennék, ha pont én osztályoznám a nőket az alapján, hogy sérült, vagy nem. Túlzás is így kijelenteni, hogy nem tudnám elképzelni, hogy valaha is sérült barátnőm legyen. De a dolgok jelen állása szerint ez a helyzet. Egyrészt szerintem két sérült ember egymás mellett egyszerűen "hülyén néz ki". Egyedül mászkálva is megbámulnak, az is az agyamra tud menni, mi lenne "párosban"? Másrészt pedig a "sorstárs" lányok között - eddigi tapasztalataim alapján - hatványozottan érvényesül a fent említett furcsa gondolkodásmód; erős a "szülői befolyás", szóval bonyolult dolog ez. Legalábbis szerintem.
Hogy ez honnan jutott eszembe? A múltkoriban a 14-es buszon viszontláttam egy egy régi ismerősömet. A lány bottal közlekedik, még Pesten ismertem meg, amikor egy suliba jártunk a Mozgásjavító Általános Iskolába, én ugye az alsó tagozat végeztével hazakerültem. Aztán valamikor ő is idekerült Győr környékére.
Szóval a buszon találkoztunk, vagyis ő szállt le, én pedig fel. Az első ajtón. A buszon nem voltak sokan, simán hátra tudott volna menni, és leszállni ott, de nem ő előre megy, megvárat "nyolcszázhuszonöt" felszállót, akik várnak is türelmesen, akik segítenének is neki, de nem hagyja, csak azt hajtogatja, hogy "bocsánat bocsánat, le kell szállnom, és én mozgássérült vagyok." És én ezen nagyon felhúztam az agyam. Valószínűleg ismét nagyon bunkónak gondolhattok, pedig annyi az egész, hogy én szeretem ezeket a dolgokat a lehető legkevesebb feltűnéssel intézni. Ha van ülőhely, igyekszem mindig kívül ülni, hogy menet közben ne kelljen kimásznom, mert az elég "látványos" mutatvány. Leszálláskor mindig hátramegyek, és akit csak lehet, előre engedek, hogy ne tartsak fel senkit. Meg aztán így biztonságosabb, ugyanis löktek már le buszról, és amikor a járdán landoltam, meg is jegyezték, hogy "bocs, nem láttam, hogy nyomorék vagy". Tehát én így intézem ezt a dolgot, szerintem nem rosszul, de ez a "nem megszokott" helyen leszállni, és közben puffogni, az nekem sok volt egy picit.
Ja: egyébként vele jártam úgy korábban, hogy egy "mozgássérült rendezvényen" tök jól elbeszélgettünk, felelevenítettük a közös iskolai éveket, megbeszéltük az azóta történteket, és én hülye közöltem vele fent említett gondolatomat a sérült lányokkal kapcsolatban, mármint ennél jóval finomabban fogalmazva, és hogy ő lett volna a kivétel, ha annak idején, vagy picit később másképp alakul az élet. Ez egy nem teljesen komolyan gondolt, poénnak, kedvességnek szánt megjegyzés volt. Ami aztán hozzám úgy ért vissza, hogy "bepróbálkoztam egy férjes asszonynál". Hm... Nem tudtam eldönteni, hogy sírjak-e, vagy nevessek. Amikor "szembesítettem", akkor persze mindent tagadott. Pedig akitől visszahallottam, neki nem szokása ilyen dolgokat kitalálni, meg úgy általában szart keverni. Tehát azóta a leányzóval kapcsolatban szeretem a pár méter távolságot megtartani...
Na, ennek a bejegyzésnek eddig se füle, se farka se...:) Csak ez most így kikívánkozott, és lehet, hogy erős a véleményem, de nagyjából semmi újdonságot nem írtam, és minden egyes szavamat vállalom. Akinek pedig nincs inge, cserélje gatyára. Ennyi. :P
Nem akarom Geri kollégámat és barátomat fényezni, de gépemen tényleg mesteri munkát végzett. Bekapcsoláskor az eddiginél jóval gyorsabban jelentkezik be, a netes oldalak is gyorsabban betöltődnek, helyesírást ellenőriz itt is, meg iwiwen is, szóval nagyon zsííír... Még egyszer thx...! :)
Amúgy a hétvégén "jó munkásember" voltam. Apánknak segítettünk szüretelni, én szőlőt daráltam, három órán keresztül. Jól esett egy kis "lájtos fizikai munka", meg aztán apu is tudhatja, hogy ha normálisan megkér minket, akkor számíthat "hülye fiaira" is. :) Jah, kérem, diplomácia is van a világon...:) Amúgy tesómmal jót kuncogtunk azon, hogy a szüreten részt vevő férfiemberek közül csak mi ketten nem söröztünk... :) Ja, hogy szüreten sör? Az csak és kizárólag a tavalyi rossz szőlőtermésnek, és jóapánk fröccsimádatának köszönhető... :)
A sörfogyasztást este bepótoltam: Nyíregyháza-ETO meccset néztünk egy kocsmában Andrással és Kutyával. 3-1-re nyertünk, tehát volt mire inni... :) Pinyő mester jól összerakta a védekezést, most a csatárjáték is jól működött, kis odafigyeléssel gólarányt javíthattunk volna... Aleksidze büntetőt hibázott, aztán mégis meglőtte idénybeli első gólját, Kink pedig ezúttal kettőt vállalt. Szimpatikus volt az éppen Győrből a Szparihoz került Pákolicz visszafogott gólöröme is. Respect, Pákó! :)
Válogatottunk számára ma kezdődik az U20-as vb Egyiptomban, Honduras, Dél-Afrika és az Egyesült Arab Emírségek lesznek az ellenfeleink. Igyekszem megnézni a meccseket, nem ismerem az erőviszonyokat, de remélem, jól fogunk szerepelni. Meglátjátok, a képen is látható Gosztonyi András lesz a nagy felfedezett. "Gosztonyi mindig győzelemre tör."- az újság is megírta. :D
Volt Forma-1 is, éjszakai futam, Szingapúrból. Szóra sem érdemes. Mint mindig, amikor Hamilton nyer... :S De legalább Kubica pontot szerzett... :)
Este felhívtam Rékát telefonon. Meséltem neki eltűnt közös ismerősünkről. Hihetetlen, hogy mennyire ismer engem ez a lány. Megkért ugyanis, hogy próbáljak minél kevesebbet gondolni erre, ne agyaljak megint olyan dolgon, amiben úgysem tudok segíteni... Hát próbálom, de baromi nehéz... Aggódom...
Ma itthon punnyadtam, meg elmentem Nemzeti Sportért, és András barátomat is meglátogattam, éppen dolgozott a kórházban, dumáltunk egyet...
Most meg próbálok ráhangolódni a hétfőre... Nem szeressük... :S
Egyébként meg pénteken lehet, hogy hosszú idő, több, mint egy év után lehet, hogy visszatérek a focikapuba. Remélem, sikerül... :)

Történet tanulsággal

Most nem azért, mert több, számomra nagyon kedves leányzónak van húga, de... Ez tényleg tanulságos lesz! :)

"Nagyon boldog ember voltam.
Már több mint egy éve jártunk imádott barátnőmmel, és el is határoztuk, hogy összeházasodunk.
Csak egy dolog aggasztott...
A gyönyörű szép húga...
Jövendőbeli sógornőm 22 éves volt, nagyon szűk mini
szoknyákban járt és legtöbbször melltartó nélkül. Rendszeresen lehajolt amikor a közelemben volt, s így mindig csodálatos látvány tárult elém.Biztosan szándékos volt, mert sosem csinálta más előtt.Egy napon, a hugica hívott, és megkért, hogy menjek át leellenőrizni az esküvői meghívókat. Egyedül volt, mikor megérkeztem, és azt suttogta, hogy olyan vágyat érez irántam, amit nem tudott leküzdeni. Azt mondta, szeretne velem szeretkezni, csak egyszer mielőtt megházasodom és elkötelezem magam a nővére mellett. Meredten figyeltem, ahogy felmegy a lépcsőn. Amikor felért, lehúzta a bugyiját és ledobta rám a lépcső aljára. Egy pillanatig ott álltam, majd megfordultam és kivágtattam a bejárati ajtóhoz.
Kinyitottam, majd a kocsimhoz rohantam. Körös-körül...ott álldogált az egész jövendőbeli családom, mind tapsolva! Apósjelöltem könnyes szemekkel ölelt át és mondta:
"Nagyon örülünk, hogy átmentél a kis tesztünkön!
Nem is akarhatnánk nálad jobb férfit a lányunknak. Üdvözlünk a családban!"

Tanulság:
Mindig a kocsiban tartsd az óvszert!
Hehe... :D

Aura és röntgen

Tegnap reggel félkómás állapotban vártam a buszt. Ekkor még nem igazán vagyok hadrafogható állapotban, valami csoda folytán a munkahelyemre érve szoktam nagyjából magamhoz térni. Vagy a második buszon, ha vannak rajta munkatársak. Na, de ekkor még nagyon az út elején voltam. És odalépett hozzám egy középkorú nő. És azt tette, amit vadidegen embertől nagyon-nagyon utálok: szinte belebújt a képembe, az aurámban mászkált. Ha baseballsapka lett volna rajtam, szerintem simán lefejeltem volna. Mármint nem direkt... :) Megkérdezte, hogy én keresek-e állást az ETO Parkban. Nos, ezen már kapásból dobtam egy hátast... Merthogy "valakitől itt az utcán" hallotta, hogy ez így van, pedig nem. És elmeséltem neki, hogy annak idején az ETO labdarúgó kollégiumába jelentkeztem nevelőtanárnak, ahonnan egy udvarias levélben elutasítottak. Persze, hogy is venné ki magát az, hogy az ifjú focistapalánták között ott "sántikálnék"?
Vagy gondoljátok el: lenne mondjuk barátnőm. Mesélné otthon az ősöknek, hogy összejött egy mozgássérült sráccal. Gondolom megkérdeznék, hogy "és mit dolgozik a srác?". "Egy focikollégiumban tanít."-lenne a válasz, szegényt minimum hülyének néznék. :D De viccet félretéve, ez annak idején egy hamvába holt próbálkozás volt, de szeretem annyira a focit, és az ETO-t, hogy meg kellett próbálnom...
Miután sokadszorra is elmondtam, hogy számomra most a munkakeresés szerencsére nem aktuális, újdonsült ismerősöm közölte, hogy tud valakit, aki kollégiumban dolgozik, esetleg be tudna szervezni oda hétvégente nevelőtanárnak- mindent persze még mindig a pofámból mondva... :) Na, ekkor szakadt el a cérna, megkértem, hogy "legyen szíves békén hagyni", mire durcásan végre távozott, de előtte még kért egy cigit... Pff... Kééész... :D Miért vonzom én a hülye embereket?:)
A munkahelyen az előző nap beütött vállam még nagyon fájt. Eldöntöttem, hogy délután elmegyek dokihoz. Na, addigra szerencsére már minden okés volt, de azért csináltak egy röntgent, és tényleg nincs semmi gáz. A kórházban is elég hamar végeztem, tényleg gyorsan zajlottak az események. De az a kettősség... Az étterem, a büfé olyan, mintha az Árkádban lennél, sőt állítólag már van netcafé is. De a férfi WC-ben egyik piszoár sem jó, a wc-ben nincs villany, az ajtaján zár, a csészén ülőke... A csapon műanyag lapocskák, a mosdóban állt a víz... Undorító volt, na...
Aztán hazajöttem, Geri kolléga kicsit rendbe rakta a számítógépemet, meg picit alakítottunk a blogon is. Remélem, látszik... :) Én is csatlakoztam a Mozilla Firefox-felhasználók táborához, meg egy-két progit töröltünk, így most hétéves gépem a korábbiakhoz képest, olyan, mintha ki lenne cserélve. :) Ja, és Gerinek meglett a jogsija is! :)
Van egy új hobbim. Blogprofilomból elindulva tudom más emberkék internetes naplóját olvasgatni. És bizony órákat el tudok ezzel tölteni, nagyon érdekes dolgokra lehet így bukkanni... Tegnap este, egy lány blogján találtam egy linket, amin eltűnt személyeket keresnek, képek, esetleírások... És találtam egy ismerőst... És szörnyű, és felfoghatatlan... Korábban egy helyen dolgoztunk, ott tök jóban voltunk, és nem jártunk össze, néha dobtunk egymásnak egy-egy üzit iwiwen, és megbeszéltük, hogy majd még mindenképpen találkozunk... Írnék róla még bővebben is, de jelenleg képtelen lennék rá... Amikor megláttam a nevét és a képét azon a honlapon... Hátborzongató, nem kívánom senkinek...
Ezért a következő bejegyzésben egy kis feszültségoldás következik...

Vegyesfelvágott 8.

Ismét sok minden történik velem, körülöttem, így hát Vegyesfelvágott. És most rájöttem, honnan a csodából szedtem én ezt a címet? Egyszer egy haver ömlesztve adott mp3-ban zenéket, és a mappát vegyesfelvágottnak neveztük el. Na, már ezt is tudod... :)
Megszületett az ítélet a Renault-t érintő F1-es botrány ügyében. Eszerint a csapat felfüggesztett 2 éves eltiltást kapott, a csapat igazgatóját Pat Symonds-t 5 évre, a csapatfőnök Flavio Briatore-t pedig örökre eltiltották az FIA által szervezett versenyeken való hivatalos részvételtől.

Nos... A Renault csapat pénzbüntetést nem kapott, de ez szerintem azért benne volt a pakliban. Bár a tévében lehetett hallani, hogy az USÁ-ban bejelentették, véget ért a gazdasági válság - hehe! :)-, azért a világ nagy részén ez nincs így. A nagy autógyárak is racionalizálják költségvetésüket, sorra lépnek ki a Forma-1-ből, az autósportból, és ezt nyilván el kellett kerülni, ezért az enyhe ítélet, szerintem... Symonds és Briatore viszont elég szigorú. Persze, nagy sportszerűtlenséget követtek el, de szerintem nem ez volt az első ilyen eset, csak éppen ez most kiderült. Bár abban biztos vagyok, hogy a jó öreg Flavioról fogunk még hallani... Alonso állítólag nem tudott a csapat tervéről, így nem kapott büntetést. Piquet-nek pedig büntetlenséget ígértek, mondjuk én meglepődnék, ha ilyen "pedigrével" szerződést kapna még a száguldó cirkuszban. Alonso minden valószínűség szerint a Ferrarihoz távozik, helyére Kubica, de egyes hírek szerint Kimi Räikkönen is érkezhet.

Érdekes, hogy Briatore Alonso, Webber, Grosjean és Kovalainen menedzsere is volt eddig, ők kereshetnek új pártfogót...

Új, eddig számomra ismeretlen kifejezést hallottam a napokban: kőműves dekoltázs. Hallottad már? A kép segít a "rejtély" megfejtésében. :) Igen, az elővillanó fenékvágatot nevezik így, én még ezt így ebben a formában soha nem hallottam... És nagyon szellemesnek tartom a leguggoló mesteremberre asszociáló kifejezést. :D Ééés ezennel akkor megoldódott számomra egy másik rejtély is. Akkor hát ez lenne a zsinórtanga... Gondolom... Vagy nem??? :) Tapasztalatlan, "romlatlan lelkű" fiatalemberként van még egy szó, amiről eddig azt hittem, hogy tudom mi az, de aztán rájöttem, hogy mégsem biztos: a cicanadrág. Ez az a feszülős nadrág, amit mostanában egyre többször szoknya vagy rövidnaci alá vesznek fel a lányok??? Segítsetek, ezt tényleg nem vágom... :( :)

Tegnap volt egy elég érdekes telefonbeszélgetésem. Egy lány hívott fel, pénzügyi tanácsadás témában kapta meg a számomat. Na, és azt hitte, nem ismer, pedig de. Annak idején volt nálunk egy elég emlékezetes termékbemutatón. Defektet kapott az udvarban, meg hasonlók. A srác, aki vele volt, azt hittem a férje, pedig nem. És ahová pedig be akart szervezni, ott már megelőzték: másnál már meghallgattam a beszámolót... Jókat nevetgéltünk, majd elbúcsúztunk, vicces volt.... :)

Délután olyat estem a munkahelyemen, hogy csak na... Egy mocskos szemét raklap kigáncsolt, én meg ráestem a vállamra... Egyrészt nagyon fáj, másrészt a kezemet elég gyakran használnom kell esetleges további borulások korrigálására, de ha erre még holnap ráesek, pl. a buszon, akkor nagyon jól fogok kinézni... :/

Ha már busz.... Most hallottam a hírekben, hogy Debrecenben egy helyi járaton egy öregasszony és a fia megütött-leköpött egy egyetemista lányt, aki köhögött, és azt hitték róla, hogy sertésinfluenzás... Szóval: tessék óvatosan, feltűnés nélkül köhögni-tüsszenteni! :) És azt is hallottam, ha nincs nálad zsepi, higiéniai okokból ajánlott a könyökhajlatodat (!) használni! :D

De most komolyan: milyen világban élünk? :/ Nagyon durva...

Geri kolléga ha minden jól megy, holnap ilyenkor már elvileg egy jogosítvány büszke tulajdonosa lesz!

Gyerünk, Papa! ;)

Vide(J)ó 5.

Egy jegyespár úgy döntött, hogy kicsit feldobják a templomi esküvőjüket egy merőben szokatlan bevonulással. Az erről készült videót feltöltötték a YouTube-ra, és a kis filmecske nagyon népszerű lett. Szerintem nem véletlenül. :)
Mondom ezt annak ellenére, hogy nagyrészt hagyománytisztelő emberkének tartom magam, mindennek megvan a "helye és ideje", de ez tényleg nagyon jó lett... :)

"Vannak hülye emberek"

Tegnap sikerült "kezelnem" apámat. És ez nagyon jól esett. Történt ugyanis, hogy ebéd közben szóba került Moldova György író. Apám nagy kedvence. Én is el szoktam olvasni a könyveit, amik tényleg tök érdekesek. Viszont Moldova igazi, ha van olyan "régivonalas" kommunista. Ami persze lehet erény is, nem olyan köpönyegforgató, mint sok élpolitikusunk, akár kormány-, akár ellenzéki oldalról. Na, és neki van kétkötetes irománya Kádár János életéről. A volt pártfőtitkárt kritikátlanul dicsőíti, és teljesen az "átkosban" megszokott kifejezéseket használja akkori ellenzékről '56-ról, mindezt majd 20 évvel a rendszerváltás után. És ez olyan "furcsa". És én ezt szóvá tettem. Apám persze rögtön elkezdte, hogy "Igaza volt!". Ezt a lemezt ugyebár ismerem, innen jött volna, hogy fiatal vagyok még, nem érthetem, meg "nyalom az Orbán s*ggét" (ami baromira nem igaz), egyébként is hülye vagyok, és különben is, meg egyáltalán... De én elejét vettem a fejmosásnak, közöltem apámmal, hogy ebbe nem érdemes belemenni, mert ő így gondolja, én meg máshogy, és ez nem is gond, csak tiszteljük egymás véleményét. A lehülyézés elmaradt... :) Ez nagyon jól esett. :)

Mindig "irigykedve" (nem biztos, hogy ez a jó kifejezés...), vagy inkább meglepődve (igen, ez lesz az...) hallgatom barátaim, ismerőseim sztorijait, mikor mesélik, hogy ezt meg azt csinálták apával, itt meg ott voltak "apummal". Így is lehetne... És ez talán jobban fáj, mint az "egyedüllét". Na, de mindegy... És a cím természetesen nem apámra vonatkozik. :)

Tegnap a 14-es busszal mentem ki Katáékhoz. Eleinte álltam a buszon, majd lett egy szabad hely, körülnéztem, és mivel senki nem tartott rá igényt, leültem. Majd kis fáziskéséssel megjelent egy ősz hajú, biztonsági őr-egyenruhás emberke, és elkezdett szitkozódni, hogy miért ülök le, meg ezek a mai fiatalok, stb. stb. Jobbnak láttam felkelni, és helyet foglaltam egy biztonságos helyen, a busz csuklójában (ezt így mondják?), ahol tök jól meg lehet támaszkodni. Persze emberünk "csakazértsem" ült le, hanem megállt velem szemben, és méregetett szorgalmasan. Majd leszállt, és akkor jött oda hozzám egy kedves idős néni, a vállamra tette a kezét, és mondta a címben szereplő mondatot, és azt, hogy a kor nem jár feltétlenül bölcsességgel. És szégyellje magát az a férfi, mert én szegény mozgássérült fiú miatta kénytelen voltam felállni.

Természetesen jól esett, hogy megvédett, de azért néha annyira jó lenne ebből a szempontból is "átlagosnak" lenni, nem "kitűnni a tömegből"... Az agyamra tudnak menni ezek a szituk.

Este 6 körül értem Katáékhoz, és kb. éjfélig beszélgettünk, iszogattunk-eszegettünk, mondjuk volt mit bepótolni. Jól telt az este, csak gyorsan, túl gyorsan elrepült az idő... Kata öccse, Balázs is megjelent, beszámolt kézimeccsükről, és a moziünnep keretében látott zseniális horrorfilmről... Nagyon élményszerűen mesélte el a filmet, de a megnézéséhez nem csinált kedvet... :) Viszont a Másnaposok-at megnézném... :D

Hattól éjfélig beszélgettünk? Hm... Apámmal ennyit kb. 3 év alatt hozunk össze...

Aztán taxival mentem haza, és a sofőrrel együtt meglepődve konstatáltuk, hogy buszt látunk közlekedni az éjszakában. Na már most, én ma (!) láttam egy kiírást a buszon, hogy tegnap és ma kísérleti jelleggel ingyenes éjszakai járatokat közlekedtetnek... Ez szép és jó, odafigyelnek a fiatalokra, ne üljenek ittasan autóba, ne költsenek feleslegesen taxira, ne keltsék fel hajnalban apát/anyát, hogy menjen értük... Szóval tényleg támogatandó kezdeményezés, de nem kellett volna ezt kicsit jobban kommunikálni? Vagy csak engem került el az infó?

Ma plázáztam egyet, Nemzeti Sportot vettem, meg a fent említett Moldova új, Miskolcról szóló, Érik a vihar című könyvét. És ittam egy kávét a Lipótiban. És kicsinosították a fenti dohányzó részt.

És nagyon jól sikerült, tiszta elegáns lett...

Körülbelül ott tartottunk,

hogy szerda este. Az új MSN elindult, működik is, csak éppen baromira szokatlan. Mondjuk a látszat ellenére nem vagyok nagy MSN-függő, többnyire rejtve kapcsolódok. Ja, és a frissítés letöltése arra feltétlenül jó volt, hogy rájöjjek, a hiba nem az én készülékemben volt.

Aznap este egyébként kisebb vitába keveredtem egyik ismerősömmel egyik "bejegyzésemmel", a Slota-videóval kapcsolatban. Nem is az a lényeg, azt viszont elmesélem, hogy a vita hevében hatalmasat tüsszentettem, melynek következtében belerúgtam a gép házába, amitől az kikapcsolt. Persze azt a benyomást keltve, hogy megfutamodok a vita elől. Pedig nem, erre tanúim vannak, mással is beszélgettem. :)

A meccs. Összesen kb. 5 percet, ha láttam belóle, ebből négyet folyamatosan... :( Nem tartottam be az ígéretemet, és keresgéltem neten, és az említett 5 perc kb. 3 helyről jött össze. Azóta viszont fölvettem a mérkőzést a TV2-ről, és a Sport1-en a Liverpool TV is leadta, úgyhogy a DigiTV "bekaphassa"... :) Amúgy Liverpool-Debrecen 1-0, tehát respect, helytállt a Loki, sőt Bodnár Laci az Eurosporton a forduló válogatottjába is bekerült. :)

Egyik barátom valószínűleg tud jegyet szerezni a Debrecen-'Pool-ra. Én tudom, nem vagyok normális, de annyira nem hoz lázba a lehetőség. De majd még meglátjuk.

Hm... A Story TV-n pedig elindult az Európa Liga (ex-UEFA kupa) közvetítéssorozata, Havas "tanár úr" és barátai felvezetésével. Pf... Amúgy meg olyan kis betűkkel írják ki meccs közben az eredményt, hogy nem is látom...

Egyre inkább terebélyesedik a botrány a Forma-1-ben. Lentebb már írtam: tavalyi szingapúri nagydíj, Nelson Piquet Jr. csapatutasításra a falnak vágja autóját, hogy a biztonsági autó a pályára jöhessen, és így csapattársa, Fernando Alonso, aki egyedül a mezőnyben már túl volt a tankoláson, előnyre tegyen szert a többiekkel szemben. A húzás bejött, a spanyol pilóta nyert. Ez szakértők szerint a Forma-1 történetének legnagyobb botránya. A Renault istállót a kizárás, illetve 500 millió dollár pénzbüntetés fenyegeti, a csapatfőnök Briatore ugye már távozott, mártírt csinálva magából: "beáldozta magát a csapat érdekében". Soha nem gondoltam volna, hogy Baumgartner Zsolttól, a "mi Zsoltinktól" valaha is idézni fogok, de most megteszem. Ő azt mondta, hogy normális pilóta ilyet nem csinál. És ez teljesen így van. Vagy ha csinál, tartja a száját. Vagy ha nem tartja a száját, árulkodjon rögtön. "Szarok bele, hogy a szerződésem múlik rajta, a fő saját és társaim testi épsége, és a sportszerűség". És ennyi. Így viszont elég szánalmas húzás, és szerintem a kis Nelsonnak a jövőben semmi de semmi keresnivalója nincs versenypályákon...

Persze én biztos vagyok benne, hogy a Forma-1 immáron 59 éves történetében voltak ennél nagyobb susmusok is, csak azok nem derültek ki...

Jáááj... Érzelmi életem... Vagy mim?! :) Egy munkatársnőmet megkérdezték, hogy az esete vagyok-e én. A csajtól "Nem akarom a Gábort megbántani, de nem!" volt a válasz... Nem bántott meg, ez nem újdonság... Mondjuk ha valahol, akkor itt tényleg elméleti volt a felvetés, a kolleginának férje, gyermekei vannak. Ja, és azt mondta, hogy nem szereti a gyerekes felnőtteket. Pf... Mondjuk a ronda-igénytelen-bunkó hármashoz viszonyítva a gyerekes már szinte dícséret... :D Ja, és "akit az Istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek..." :)

Az iwiw-re feltöltött új képek alapján ismerőseimnél kitört a házasodási láz, és a gólyák is alacsonyan szállnak! :) Külön gratulálok Moncsinak, egykori gimis osztálytársamnak, majd fősulis csoporttársnőmnek, akit focista párja, Zoli vezetett az oltár elé... :)

Tegnap este ETO-ZTE meccsen voltunk, előtte pedig a Sörkertben. A végeredmény 1-1, szerintem hazai pályán az utóbbi évek egyik leggyengébb játékával. Nagy nehezen a 84. percben találtunk egy gólt, és utána kezdtünk el igazán játszani, tehát a hosszabbítással együtt kb. 10 percig. :( Bajzi, visszavárunk!

Most a szokásos menetrend, go Écsre, majd délután vissza, és ha nem jön közbe semmi, Katával beülünk valahová beszélgetni egyet! Jó hétvégét! :)

Ja! Tudjátok, hogy hívja a "cuki", vagy ha úgy jobb, a Hello Kitty-szleng a hálózsákot? Nem? Kapaszkodj meg:

CSICSIZACSI! :D

Mérgelődés, retro, ünneplés, miegymás

Tizennégy éve vártam, hogy magyar csapat szerepeljen a foci BL-ben. Erről már írtam. Ma meg is történik, este Liverpool-Debrecen, és erre nem tudom nézni. A DigiSport nevű csatorna közvetíti a meccset, ami nagyon kevés helyen fogható az országban, így nálunk sem... A meccs kimarad az életemből, pedig nagyon vártam. Nem értem, hogy lehetett olyan tévécsatornának eladni a közvetítési jogokat, amelynek minimális a lefedettsége, viszont igérgetésben nagymesterek. Persze gondolkodtam azon, hogy keresek valami kocsmát, ahol meg lehet nézni a magyar bajnokcsapat premierjét, de ez egyrészt nagyon esetleges, másrészt a hazatérés igencsak problémás lenne.

Így marad a tévé, persze az Inter-Barcát is ez a köcsög DigiSport adja. Remélem, az ORF-en is ez a meccs lesz, különben marad a Sat1-en a Stuttgart-Glasgow Rangers, ami azért az előbbiekhez képest igencsak hidegen hagy.

Viszont: adja a meccset a Kossuth Rádió is. Istenem, tiszta '50-es évek, meccs a rádióban... Na jó, azért ez így túlzás, a Körkapcsolást annak idején nagyon szerettem. Amikor egyszerre közvetítenek több meccset, nagyon hangulatos tud lenni. Boldogult gyerekkoromban otthon, tanulás után, de még a fősuli koleszban is gyakran megesett velem a közös meccshallgatás élménye. Vagy amikor otthon sehol nem találtam Petőfi Rádiót, és kivonultam a garázsba, és a kocsiban hallgattam a közvetítést...

Csakhát egy meccset végighallgatni azért elég langyos, másrészt ha jól tudom, mára a klasszikus körkapcsolásnak is befellegzett... Hja, kérem: digitális világ... Igen, tudom, neten tudnám nézni a meccset, de én ehhez a streamhez, vagy micsoda, sík hülye vagyok...

Még egy kicsi sport: visszatér a Forma-1-be a Lotus csapata, előttük tisztelgek a "hét képe" rovatban. A Renault-nál viszont hatalmas balhé van készülőben. Az elbocsátott Nelsinho Piquet sírós kisfiúként rohant árulkodni, hogy a tavalyi szingapúri futamon csapatutasításra ütközött falnak, így növelve csapattársa, Alonso győzelmi esélyeit. A csapat beismerte a dolgot, a csapatfőnök Briatore távozott is a csapat éléről, szóval elég nagy lehet most a bizonytalanság. De hogy a fiatal brazil pilótának erre miért van szüksége? Azt nem tudom...

Nyert az ETO 7-0-ra a Magyar Kupa első mérkőzésén Mosonmagyaróváron. Nagy dolog, mondhatnám, nem is írnám le, de egyrészt nem vagyok hozzászokva, hogy a csapat a könnyűnek igérkező meccseket ilyen simán hozzá, másrészt pedig újra gólt szerzett Bajzát Peti, a fura körülmények között nélkülözött gólkirályunk. :)

Elhunyt Patrick Swayze, amerikai színész. Szánom-bánom, de bennem filmjei közül a Dirty Dancing nem nagyon maradt meg, de a zenéje persze tetszik. A Ghost viszont hatalmas, nagyon tetszett/tetszik, bármennyire nyálas is, az egyik kedvencem. És az Országúti diszkó, amit régen szintén sokszor láttam, bár már nem nagyon emlékszem rá... Ha már a Körkapcsolást megemlítettem, szólnom kell gyermekkorom mára retro-vá nemesült emlékei közül a hangalámondásos filmekről is... :) Emlékeztek rájuk? Szerintem először az Országúti diszkót is így láttam. Az összes szereplő szövegét egy monoton, hadaró férfihang mondta. Baromira idegesítő volt... :)

Más. Mostanában az MSN-em elég furcsán viselkedett. Egyfolytában hibaüzenetet jelzett, de lehetett tovább beszélgetni, egészen addig, míg le nem okéztam a hibajelzést. Most lejött a frissítés, ami elég furcsa, mint minden újdonság, de kiváncsi vagyok, milyen lesz élesben... :) Tegnap egyébként Fannival folytattam egy elég misztikus hangulatú beszélgetést, érdekes volt, és még a fonalat is elkaptam nagy nehezen... :) Ja, és mivel a lány eBuddy-n, vagy min keresztül kommunikált, nem írhattam szmájlikat, mert értelmezhetetlenné tette az irományomat. Jaj, de furcsa volt. Szokatlan. :) Ezeket a szavak beírására megjelenő izéket viszont törölni fogom szépen lassan. Öregszünk, komolyodunk, na... :)

Ma van Geri barátom-kollégám születésnapja. Előbújt belőlem a tanár, és egy német zenékből összeválogatott CD-vel leptem meg. Zeneileg nem is biztos, hogy túl sok szám tetszeni fog neki, de a szövegekből tanulhat. Vagy tanulgathat, vagy mi... :) Még egyszer Isten éltessen, Geri! :)

Meg még Edit névnap is van, sógornőm, és tesóm anyósa is ünnepel a mai napon. Nekik is sok boldogságot kívánok ehelyütt is.

Vide(J)ó 4.

Az iwiw-üzenőfalán kommentár nélkül találtam, ott úgy is adtam tovább. Itt csak annyit tennék hozzá: soha nem tudjuk meg, hogy Subbass Monster át is érzi, amiről ebben a számban énekel, vagy éppen ő akar lenni a f*sza gyerek, aki ezzel a dallal népszerűségét kívánja növelni.
Ez persze nem teljesen saját gondolat, a YouTube-on megtalálható kommenteket olvasva jutott eszembe. Véleményem szerint a gyulafirátóti rapper ezúttal nagyot alkotott, jó szám, több szempontból is elgondolkodtató szöveg született a szégyenletes szlovák nyelvtörvény apropóján.
Szép volt, Szabi!

Öngól. Vagy éppen dupla kapufa? :)

Hát az úgy volt, hogy tegnap este az écsi lazítás után András barátommal, náluk nézem meg az ETO-meccset, tévében. Vagy ha úgy jobban tetszik, Fanniéknál. :)

Azonban picit elszámoltam magam, későn értünk be Győrbe, nem voltam benne biztos, hogy időben kiérek, így maradt Gyárváros. Egyedül, a tévés ETO-meccsek esetén elmaradhatatlan sör és popcorn társaságában. 2-1-re megvertük a Halit, és akár milyen gyengén is játszunk, immáron a dobogót ostromoljuk. :) Szóval ezzel nem volt gond. De azért jó lett volna kimenni, már bánom, hogy nem társaságban néztem meg a "derbit". :)

Ééés a címadó sztori... :) A lefújás után nagyon kedves lányismerősömet hívtam, az estére megbeszélt találka ügyében. Hívtam x-szer, nem vette fel. Aztán visszahívott. Azt tudni kell, hogy vele vagyunk annyira jóban, hogy "becézgetjük" egymást. Így attán fel is vettem a telefont egy laza "Helló, baby!" kíséretében, amikor is a vonal túlsó végén jelentkezett is a - baráti körben amúgy nem túl népszerű - barátja. Ha ez így még nem lenne éppen elég nagy gáz, a fiatalember hangja telefonban nagyon emlékeztet egy haveromra, így én meglepődve egy "Szia! Ki vagy?" valóban frappáns kérdéssel reagáltam... :) A lány amúgy éppen fürdött, egyébként betegeskedik, a talit halasztjuk... :( :)

Lottó: egy találatom lett, az egyetlen "nemdóris" számot találtam el... :( :)

Ja, és a buszon láttam egy nagyon helyes lányt, akinek a barátja hallókészüléket viselt. Nem tudom. Ez valahogy meglepett...

Most pedig Forma-1-et "hallgatok", vagyishát nézek. Közeledik a hajrá, megyek is vissza a tévé elé... :)

Elalvás után

A magyar nyelv sokkal választékosabb, szebb a németnél. Ezt aláírom. De például az elalvás szót Goethe nyelve valamivel választékosabban érzékelteti. Mert van ugyebár az einschlafen, amikor ébren vagy, és elalszol, és van a verschlafen, amikor is nem akkor kelsz fel, amikor szeretnél. Nos, velem ma ez utóbbi történt. Rosszul dugtam töltőre a telefonomat, és nem elég, hogy töltési hibát jelzett, de nem is ébresztett. A mocsok. Így a megszokott 5 helyett fél 7-kor ébredtem fel, Ezt nem tudom elmagyarázni, de olyan hétvégi hangulatban ébredtem, szó szerint hasamra sütött a nap. :)
Egyébként a hirtelen felriadás következtében egy nagyon érdekes álmom szakadt félbe. A főszereplője Dóri volt, kb. harmadszor életemben. Az álom leírásától ezúttal inkább eltekintek, mert aki hallotta, azt mondta, kissé frusztráltra sikeredett. :) De ha a "hősnőt" érdekli, szívesen leírom. Ha már német: az egyik kedvenc német szavam a Protagonistin, ami főhősnőt jelent. Tetszik még a Regenbogen (= szivárvány), a Bergbauingenieur (=bányamérnök), illetve a Rückgratverkrümmung (=gerincferdülés) szó is. Na meg a doch (= de), jó alaposan megnyomott h-val a végén. De azért a Formtennkante, ami osztósíkot jelent, egyszerűen verhetetlen! :D Mindegy, lényegtelen, ez csak úgy eszembe jutott. :) Majd valamikor leírom a kedvenc/ nemszeretem magyar szavaimat is. :)
Egyébként nem mondhatom, hogy úgy álmodtam Dórival, hogy ne lett volna semmi előzménye, mert az nem lenne igaz. Tegnap szóba került. Nem, nem a lelkizős beszélgetés során. Anyu a nagy lottóláz közepette felhívott, hogy mondjak neki számokat. És az első ötös a "dórikás" számsor. Ami nyilván vele kapcsolatos számokat jelent. De ez maradjon az én titkom. Vagy mi titkunk? Csak mert már meséltem neki is... ;) Mondjuk a Barbie girl is egy hozzá köthető szám. :P Jaj, ez most de vicces volt... :D :D :D Mindegy, mi értjük... ;)
Ha ezekkel a számokkal nyernék, vennék Dóri apukájának egy buszt. :) Pff... Annak szerintem Dóri is örülne... :) És elmennénk vele egyet nyaralni, vagy mondjuk az Oktoberfestre, persze mindketten hoznánk a legjobb barátainkat, és nagy-nagy bulit csapnánk... Na, milyen ötlet? :)
Úristen! Ez olyan, mint amikor egy-két éve megkérdeztem Barnitól Becsvölgyén, mit szólna, ha ott lenne Kimi Räikkönen. Barnit idézem: "Ha Kimi itt lenne, kóláznánk, beszélgetnénk..." :) A félreértések elkerülése végett: a buszos részt most találtam ki, munkahelyemen ezt nem ecseteltem. :)
Jelentem beindult a GosziBlogon az öncenzúra. Annyi emberkén lepődök meg, hogy néha napján idetéved, hogy a tegnapi bejegyzésen itt-ott finomítgattam. Nem, természetesen senkit nem sértegettem. Csak magamat égettem. Volna. :) Hja kérem, már ilyen dolgokra is oda kell figyelnem... :P
Éééés ez volt a 200. bejegyzés. Juppiii! :D
Jó hétvégét mindenkinek, ne feledjétek, holnap este lottósorsolás! :)

Sokmindenről

Sokmindenről tervezek írni, de azért annyira nem, hogy vegyesfelvágott legyen. De ha mégis, akkor módosítom a címet... :)

Többé-kevésbé sikerült kipihennem a hétvége megpróbáltatásait, valamennyire feltöltöttem az aksikat, úgyhogy minden oké. Mondjuk a jó idő kicsit még kitarthatna! :)

Ismét téma voltam a munkahelyemen. Nem, ezúttal nem kaptam fegyelmit! :) Megint a magánéletem, ezen belül párkapcsolataim, vagyis inkább azok nem léte voltak napirenden. Volt valami elszólásom, félmondatom, már nem is emlékszem rá pontosan. Mindenesetre ennek kapcsán próbáltak kikupálni drága munkatársaim. Amit köszönök is szépen, meg jól is esik, hogy szívükön viselik sorsomat. De jelen pillanatban tényleg úgy vagyok vele, hogy család, barátok, meccsek, Forma-1, emellett kíváncsian figyelem, hogyan alakul tesómék élete, a többi meg majd lesz, ahogy lesz... Azt persze nem mondom, hogy nem érdekel, de egyszerűen nem látom a minimális jelét sem annak, hogy okom lenne egy picit is bizakodni...

Tegnap a változatosság kedvéért cipőt venni mentem az Árkádba. Már megint szétment az épp aktuális... Amúgy meg rájöttem, hogy ki tudom számolni, hogy egy cipőm kb. mennyi ideig bírja a strapát. Szóval: ahány ezer forintért vettem, annak a fele, és annyi hét után kell általában cipőt vennem. Most például egy 13 ezer forintos adidas cipőt vásároltam, tehát nagyjából 6 hétig meg van oldva a lábbeli-probléma... Ezelőtt egy 4 ezer forintos csukát rúgtam szét 2 hét alatt, de nagyjából a többinél is stimmel a tendencia. :) Kíváncsian várom, hogyan fog beigazolódni. De mindenesetre szoktam nevetni, amikor valaki meséli, hogy mondjuk egy sportcipőt már harmadik éve nyúz... Sansztalan. Talán majd ha ortopéd cipőm lesz. Ami sose lesz... Vagy műlábam... :) Ami remélem, szintén sose lesz... :)

A cipővásárlásban ex-kolleginám, Réka segített, utána pedig ismét törzshelyünkön, a Segafredoban töltöttünk 2-3 kellemes, ámbár annál gyorsabban eltelő órát... :)

Amíg mi Becsvölgyén pusztítottuk az agysejteket, Pesten vonultak a melegek. Szívük joga, bár nekem ez egy picit visszatetsző. Nem ítélem el őket, alapvetően semmi bajom velük. Legyenek így boldogok! És itt jön egy kurva nagy de! De ha fel is vonulnak, azért arra törekedhetnének, hogy a többi embert ne botránkoztassák meg megjelenésükkel, viselkedésükkel.

Meg aztán az sem tetszik, hogy sok olyan politikust, közéleti személyiséget lehetett látni a tévében, hogy megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, akiket mondjuk nagycsaládosok, vagy éppen fogyatékosok rendezvényén hiába keresnénk... És ez elszomorít... Hogy Gyurcsányt földalatti különjárat vitte haza, az már egy másik történet...

Forma-1: a szezon hátralévő részében az olasz Giancarlo Fisichella fogja helyettesíteni az egyre jobb egészségnek örvendő, nemrég plasztikai műtéten átesett Felipe Massát. Olaszként, az Olasz Nagydíjon bemutatkozni a Ferrariban, na az a nem semmi... :) A Mercedes pedig a hírek szerint nem hosszabbítja meg a McLarennel 2012-ben lejáró szerződését, sőt már 2010-tól bevásárolja magát a Brawn-csapatba, amely már jövőre Merci-logóval, ezüstre festve indul a VB-n. Állítólag.

Foci: magyar válogatott: 2 meccs, 0 pont a svédek, majd a portugálok ellen. A svédek ellenit szerencsére nem láttam, így is csak mi tudunk kikapni. 94. perc, pech, és balfaszság... Tegnap a portugáloktól is hamar gólt kaptunk, ott maradt a 0-1, sosem tudjuk meg, hogy alakul a játék képe, ha mondjuk félidőig marad legalább a döntetlen. Mindenesetre a közönség fantasztikus volt, Bodnár Laci visszatért, és ez megsüvegelendő. Az esély megvolt, nem éltünk vele, de én látok fantáziát ebben a csapatban...

Szombaton Hali-ETO, Győrben, tévében, valamelyik kocsmában. :)

Hm... Azon gondolkodtam, hogy kolleginám a méhcsípés után hiányolná-e, ha nem említeném meg, hogy egy ollóval sikerült belevágnom az ujjamba, és ő szerzett nekem ragtapaszt... :) ;)

Zebra helyett sün

Hát akkor itt vagyok, ragyogok! Vagyis izéé... Hogy ragyogok, az túlzás, mindenesetre túléltük a második Becsvölgye-túrát is! :)

Pénteken, meló után indultam a többiek után busszal. Az utazás elég izgalmasra sikeredett, ugyanis 19.23-kor értem kb. Egerszegre, a csatlakozás pedig 25-kor indult, és még wc-re is el kellett mennem. Szerencsére a busz késve indult tovább, így nem kellett a következő, 22.45-ös járatig a zegi váróban rostokolni.

Amint beértem, az út porát a Gondűzőben öblítettük le egy korsó seritallal, a "bázisra" érve pedig egy nagy tányér frankfurti leves után indulhatott az "ereszd el a hajam", vagy ha úgy jobban tetszik, a zebravadászat! :D

A mostani kiruccanásunk annyiban tért el a megszokottól, hogy eléggé megcsappant létszámban, mindössze öten képviseltük magunkat. Kiegészültünk még egy kedves, számomra korábban ismeretlen párral, és egy farkaskutyával, aki hűségesen őrzött minket, és persze szorgalmasan várta a le-lepattanó "jutalomfalatkákat". :D

Ittunk-ettünk-lelki életet éltünk. "Best of Mónika Show"-t rögtönöztünk, na meg röhögtünk mindenen, pedig alkoholon kívül semmilyen tudatmódosító szer nem volt a birtokunkban. Esküszöm! :D

A kocsmában meg kvázi "buzinak néztek", de ezen is túlléptünk... :D

A hülyeségemnek "köszönhetően" idegállapotba is kerültünk, de szerencsére gyorsan elsimult a dolog. Legalábbis remélem...

A telefonom most viszonylag kevésbé volt aktív, viszont el sem ázott, mint ahogy én is jóval kevésbé, mint ahogy szoktam... :) De azért józan sem maradtam. Nagyon nem. Tegnap este értünk haza, de én ma még meg voltam halva. Már ha a múlt idő indokolt egyáltalán... :)

Csak címszavakban elmondanám még, hogy:

"Dugol?"

"Há' hazudik, bele van építve a chips a
lábába!"

"Tartsd meg az aprót, te mocskos állat!"

És az "év vicce": :)

Emberünk matt részegen hazamegy a kocsmából. Reggel arra ébred, hogy tele van karmolásokkal, véraláfutásokkal: felesége csúnyán helyben hagyta. Amikor megkérdezi nejétől, miért kapta a nagy verést, a következő választ kapja: nem érdekel, hogy hajnali 3-kor jössz haza. Az sem, hogy szanaszét dobálod a ruháid a lakásban. De az, hogy odasz*rsz a konyha közepére, a sz*rt teletűzdeled fogpiszkálóval, majd közlöd: Mától a sün nálunk lakik!"- na, az már kihozott a sodromból!

Kééész... :) :) :)

Ma pedig továbbra is próbáltam magamhoz térni, na meg vettem hátizsákot is, Gergő kollégám hathatós segítségével. :)

Ja: a képen Becsvölgye címere látható, ami a helyi erők szerint kisértetiesen hasonlít az ETO-éra. Hát nem tudom. Még az is lehet, hogy van benne valami... :)

Megyeeek! :)

Úgy néz ki, megoldódott a becsvölgyei hétvége problematikája. Picit bonyolult lesz a történet. Délután 15.20-kor indulok busszal, befonom a szemöldököm, majd 19.10-re oda is érek. :) Fél 8-kor pedig indulok tovább Becsvölgyére. Viccses, hogy Zegről minden járat odaér max. 40 perc alatt, az az egy, ami nekem jó, 1 óra 10 percet fog tekeregni. Nem értem a dolgot. Az mindenesetre jó jel, hogy ottani kólázó-törzshelyünknél is van buszmegálló, így ott meg is tudnak várni a többiek. :) A sátramat-utazótáskámat elviszik kocsival a srácok, így szerencsére cipekednem sem kell... :)

És, hogy ki "győzött meg" arról, hogy menjek el? Dóri. Az túlzás, hogy meggyőzött, vagy rábeszélt. MSN-en meséltem neki a dolgot, és ő valami olyasmit írt, hogy ha "nagyon akarom, meg tudom oldani". És ennyi elég is volt útravalónak. :) Igen, nagyon akarom, és megoldom. Szeretem azokat az emberkéket, és kisebb nehézségek árán, de ott leszek Becsvölgyén. És akkor biztosan iszunk az ő egészségére is! :) És ha olvassa, megkérem, mindenképpen jelezze, ha megoldódott az a bizonyos "dolog"!

Történt velem ma egy elég érdekes dolog. Vártam a buszt reggel a megállóban. Odajött hozzám egy lány, és megkérdezte, mikorjön a következő. Aztán beszédbe elegyedtünk, megkináltam cigivel. Amikor nyújtottam neki az öngyújtót, a kezemet húzta a cigi felé, hogy én gyújtsam meg. És egymás mellé ültünk, és beszélgettünk, amíg aztán le nem kellett szálnom.

Egy átlag 28 éves pasinak ez talán egy tök hétköznapi esemény. Hááát, nekem nem. A lányról kiderült, hogy egy volt ETO-focistának a barátnője, és hát "úgy is nézett ki". Ez alatt persze mindenki azt ért amit akar, én csak arra gondolok, hogy baromi csinos volt, eszméletlen nőies, és hát kellőképpen vagány is. És ő, vadidegenként szóba állt velem, a "hülye nyomorékkal", érdeklődött, kérdezett, mesélt.. Az öngyújtós dolgot csak a "metakommunikáció illusztrálása" okán írtam le... :)

Szóval váratlanul, meglepően, és nagyon jól indult a nap. És én írtam már itt "nőideálról", meg "jelekről", meg hasonlókról, amik vagy hülyeségek, vagy nem. De ha egyszer megérem, hogy egy buliban egy nekem szimpatikus, hozzámillő, ismeretlen lány így állna hozzám, akkor talán én is mernék nyitni...

Persze nem feltétlenül egy focista barátnőjére gondoltam... :)