2013. május 12., vasárnap

Eddig jó

Minden bizonnyal lehetne a cím egy kicsit euforikusabb. De azért még az események közepén járunk.:) 
Az ünneplés is lehetett volna euforikusabb, de erről majd később! 
Azt azért szögezzük le mindjárt az elején, hogy 2013-BAN BAJNOKOK LIGÁJA GYŐZTES A GYŐRI AUDI ETO KC NŐI KÉZILABDACSAPATA!
Jó ezt leírni!:)
---
Pénteken -majdnem- minden úgy alakult, ahogy elterveztem. 
Előbb leléptem a munkahelyemről, gyorsan elintéztem a dolgomat a bankban. Aztán bementem a Vendelinbe, a befizetnivaló csekkeket összerendezni, meg a tippmix-szelvényeket összerakni.
Aztán irány a posta. 
Volt előttem kb. öt várakozó ügyfél, gondoltam addig gyorsan feladom a lottót meg a tippmixet.
A "kedvenc" postáskisasszonyomhoz kerültem, karót nyelt p*csa, már bocsánat...
Persze nem ment simán a dolog, mert Alonso győzelmére valamiért nem lehetett fogadni. Ekkor meg megijedtem, hogy történt vele valami a szabadedzésen. Szerencsére semmi. Így viszont továbbra is rejtély, hogy miért volt lezárva ez az esemény, vagy kitétel, vagy micsoda...:)
Az ügyintézések után Adrival és húgával találkoztam. Az Insomnia nevű, eddig számomra ismeretlen helyre ültünk be. Vagyis ki...:)
Jól eldumáltunk, finom volt a melegszendvics, meg a limonádé, szóval nagyon jól telt a délután...:)
Viszont jött egy hatalmas nagy zuhé, ami akkor is tartott, amikor távoztunk, sikerült sz*rrá ázni, de viszonylag jól viseltük a megpróbáltatást.:)
Érdekes dolog ez a fiú-lány barátság...:) Katámmal simán előfordul, hogy egy teraszon ücsörögve ő hívja fel a figyelmemet egy helyes csajra. Vagy kerek popsira...:)
De most is megtörtént, hogy a lányok a vizespólós szépségverseny közepette szóltak, hogy nézzem meg azt a "fehér felsős lányt"! Elég kellemesen rátapadt a ruha, mit ne mondjak! :)
Hazatérve megint olyan sz*r érzésem volt...
Kezdődik a Barátok közt, de jó lenne felhívni Anyut, és elmesélni neki, hogy miket bohóckodtunk a lányokkal...
De a telefon néma maradt... :(
---
Szombat reggel lementem boltba. Vettem kenyeret. meg Nemzeti Sportot.
Tegnap óta kedvenc napilapom új arculattal jelenik meg.
Ez is erősítette bennem, hogy meglesz a BL, mert a régi dizájn nem hozott szerencsét, az újnak működnie kell.:)
Érdekes összefüggés, mi?:)
Reggel tartottam egy németórát, érdekeset boltoltunk, mivel nem volt időm elmenni boltba, sörben kértem az óra árát. Meg a jövő hetet is. Elfogytak a készletek...:(
Aztán pihentem-olvastam-kajáltam, és sörrel felpakolva indultam a Városházához kivetítős meccsnézésre.
Odaérve döbbenten tapasztaltuk, hogy nincsenek  (!) kikészítve székek, szóval álló meccsnézés, ami azért elég méltatlan komponálás a szervezők részéről...
Menjünk át a Smukiba!
De előtte hívjuk fel, kérdezzük meg, van-e még hely, érdemes-e odamenni.
Kinek van meg a száma? 
Nekem. Mert nekem mindenhol vannak ismerőseim!:D
Felhívtam, volt hely, mentünk.:)
Söröztünk, ettem egy szelet pizzát, elbohóckodtunk, és persze megnéztük a meccset is! 23-22-re nyert az ETO a Larvik ellen, és ezzel BL-győztes!
Annyira kijárt már ez ennek a csapatnak!
Annyira kijárt már ez Görbicz Anitának! Talán ő érdemelte meg ezt a legjobban, ha lehet ilyet mondani!
Meg is könnyeztem az eredményhirdetést! Tök fura, mert jókedvem volt, meg minden, aztán egyszer csak meghatódtam. Bőgtem. Örömkönnyek! Végre!:)
Itthon vettem észre, hogy az egyik sálamat Smukinál felejtettem, úgyhogy a jövő héten valamelyik be kell ugranom meló után egy kávéra. A fenébe!:)
Elballagtam a buszhoz.
Ami persze az orrom előtt ment el. 
Vártam a következőt. 
Aztán rám jött, hogy pisilnem kell.
Hazáig biztosan nem bírtam volna ki, így elsiettem egy viszonylag eldugott helyre megsérteni a közszemérmet.
Ez még az este folyamán kétszer előfordult.
Három csapás. Életfogyt. Haha...:D
Nem, nem dicsekvésből írom, büszke sem vagyok rá, de ennek dramaturgiai jelentősége lesz a történetben.:)
A buszon is történt emlékezetes dolog, elkértem egyik legkedvesebb kolleginám telefonszámát.
Esküszöm semmi hátsó szándék nem volt bennem, csak feltett kérdésére szóban könnyebb volt válaszolni...:)
Itthon megittam még egy sört, válaszoltam facebook-üzikre, majd elindultam a Városházához, a csajok fogadására...:)
Barátaimmal nagyon jó helyet sikerült elcsípnünk, közel voltunk a színpadhoz.
Igen ám, de ismét csak pisilnem kellett. 
Átvágtam a tömegen, elintéztem az elintéznivalót. Azon mérgelődtem, hogy nem találok vissza az ismerőseimhez.
De útközben leragadtam egy másik ismerősnél, plusz a helyszínt biztosító egyik mentős srácot is ismerem...:)
Nos... Az ünneplés jó volt, szép volt, meg minden, de nekem kissé laposnak tűnt. Meg Audi-, és várospropagandának. 
Többet vártam...
De persze ettől függetlenül öröm volt, van! És boldogság!:)
Telt-múlt az idő, és újra pisilnem kellett.
Elindultam hát, de egy faszi megállított.
A kezembe nyomott egy sört. Mert látott a Smukiban meccset nézni, és ismeri a társaságunkban lévő csajt.
Bár Anyu megtanított rá, hogy idegenektől ne fogadjak el semmit, most kivételt tettem. Egy sör mindig jól jön.
Szóval elvonultam pár órával korábbi rejtekhelyemre megkönnyebbülni.
Egy srác is követte példámat. 
Közben megszólalt, hogy ő engem ismer.
Majdnem eldobtam ami a kezemben volt, ugyanis fogalmam sem volt róla, hogy ki az a srác...:)
Kiderült, hogy általánosban kettővel járt alattam, és a járásom alapján azonosított be...
Tizenhét év után, pisilés közben megismer egy srác, akiről nekem sajnos fogalmam sincs, hogy kicsoda. Ez ám a nem semmi!
Ja, és azt is a sráctól tudtam meg, hogy újra mennek a buszok. Ha nem mondja, taxival jöttem volna haza.
Ráadásul egy busszal mentünk vele és családjával, így még tudtunk beszélgetni egy picit.
Az anyukája azt hitte, hogy én egy másik mozgássérült fiú vagyok. Aki egyébként azt hiszem öt osztállyal alattam járt. 
Hát igen, jól tartom magam!:D
Itthon persze bontottam még egy sört, és elintéztem pár telefont.
Beszéltem egyik rendszeres olvasómmal, Ildivel is. 
Pár hete számot cseréltünk, de persze nem így akartam felhívni, fél(?)részegen az éjszaka közepén, de ezt a pisilős sztorit el kellett neki mesélnem.:)
Aztán éjfél körül eszembe jutott, hogy iszom még egy sört.
Aztán eszembe jutott, hogy nem kéne, mert még viszonylag tűrhető állapotban vagyok, nem kéne szétcsapnom magam. "Holnap is nap lesz..."
Aztán eszembe jutott, hogy éhes vagyok.
Olyan negyed 1 magasságában nekiálltam bundáskenyeret sütni.
Fura, de józanon sem vagyok ennyire magabiztos a tűzhely mellett, tök simán elkészültek...:)
Vizet ittam hozzá, meg bevettem egy Algoflexet.
Meg Showder klubot néztem DVD-ről.
---
Ma időben keltem, elszaladtam Sportért.
Azt olvasgattam, meg tévéztem, pihengettem.
Most majd lassan ebédelni kéne.
Aztán 2-től Forma-1 Spanyol Nagydíj!
Utána meg hamarosan el is kéne indulni a Stadionhoz.
18.30-kor ETO-Fradi, és állítólag rengeteg nézőt várnak.
Szünetben a futballklub és a szurkolók köszöntik a BL-győztes lányokat!
A meccs után pedig...
Ezt majd meglátjuk.
Meg majd elmesélem!:)
Na de mára ennyi is voltam.
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Nincsenek megjegyzések: