2013. május 6., hétfő

"A győztesek soha nem adják fel..."

"Ez a két óra mindkét győri csapat szempontjából az egész szezonra nézve meghatározó lehet, remélem, jól alakulnak a dolgok..."
Ezt a mondatot a tegnapi bejegyzésemben írtam le. És hát úgy néz ki, hogy eddig jól állunk, focistáink és kézislányaink is olyan eredményt értek el, ami igencsak biztató.
Van miben hinni, van mire optimistának lenni, de persze továbbra is csak szerényen!:)
---
Tegnap ugye 16.45-kor kezdődött a kézimeccs, amit Lui barátommal és a nagyrészt az elődöntő alatt megismert társasággal néztünk meg a Vendelinben.
Larvik-Győri Audi ETO KC 21-24 (13-12)
Az ETO tud ennél jobban is játszani, mégis előnnyel várhatjuk a veszprémi visszavágót.
Veszítettünk már BL-döntőt idegenben nyert első meccs után, a Larvik is jutott már tovább hazai fiaskó után, szóval észnél kell lenni! De nagyon bizakodó vagyok! 
A meccset román bírók vezették, akiktől az ismert nemzeti ellentétek, valamint a Valcea kiejtése okán kicsit tartottam. 
Eleinte meglepően korrektek voltak, de aztán elég alaposan megfújták a hazai pályát a norvégoknak, az első félidő végén például dudaszó utáni góllal szerezték meg a vezetést. De szerencsére ezt most elbírtuk.
A második félidő vicces volt. Nagyon bekezdett a Larvik, 17-13-ra ellépett. 
Majd megérkezett tesóm, vonatra indulás előtt benézett hozzánk egy kicsit. A győri lányok rögtön egy 6-0-ás sorozattal köszöntötték.:)
Szóval óvatos vagyok, de nem félek a visszavágótól. Martin mester van annyira jó edző, hogy a tanulságokat levonva megtalálja a nyerő taktikát a visszavágóra.
Újpest FC- Győri ETO FC1-2 (1-0)
Focistáink meccséből egy percet sem láttam, csak LiveScore-on követtem a történéseket a telefonom segítségével.
És a végeredmény kiszurkolásában segítségemre volt Móni kollegina!;)
Nem, nem a maga fizikai valójában! Az történt, hogy már vagy 10 perce azt írta ki a telefon, hogy 1-1 az állás a 90. percben.
Egy focimeccs ugye 90 percig tart, ez releváns. De egy perc nem tarthat 10 percig. 
És amikor már sokadszor léptem be, hogy megjelent-e már a végeredményt jelző FT felirat, elkezdtem szuggerálni, hogy az a második 1-es alakuljon át 2-essé, ne az legyen, hogy kihúztuk döntetlenre. 
És lőn: a 93. percében Marek Strestik betalált.:) Állítólag lesről. De ez nem érdekel...:)
Mondom, nem láttam -még- a meccset, de fotó alapján azért annyira nem volt egyértelmű a szitu!:)
Jaj, mekkorát ordítottam örömömben a Szent István úton, Te jó ég!:)
A tényállás a következő: 
Szombat délután BL-döntő. 
Vasárnap 16.30-kor Debrecen-Vidi, 18.30-kor ETO-Fradi. Ha a Debrecen legyőzi a Vidit, mi meg a Ferencvárost, zsebben a negyedik bajnoki cím!
Ha ezt a szünetben megspékelhetnénk a BL-győztes lányok köszöntésével...
Nos, hát sporttörténelmet írhatnak lányaink és fiaink, arany betűkkel a 109 éves ETO krónikájába!:)
---
Meccs előtt, alatt és után ment ám a hülyeség!:)
Nem tudom, hogy indult, de Lady Gaga számokat kezdtünk solrolni. Összejött kb. hat...:D
Meg ment az agymunka, hogy szombaton hol nézzük a veszprémi meccset- már akik ezúttal nem mennek az Arénába.
Az egyik srác szólt, hogy ő sem megy.
De ciki volt, mert már megadta a múltkor a telefonszámát, elfelejtettem a nevét.
Egy-két perc késéssel beugrott, amit úgy jeleztem neki, hogy megcsengettem. Velem szemben ült, és felvette. Mondtam neki, hogy csak én vagyok, beugrott a neved.
Erre basszus felállt, közölte, hogy bocs, hátrébb kell mennie, mert nem hall.
És hátrébb ment, mire tényleg leesett neki, hogy a vele szemben ülő sráccal beszél telefonon.:)
Jogvégzett fiatalemberrel beszélünk, persze ő sem az a "könyvmoly-típus"... :)
Volt még egy "közös ismerősös kicsi a világos" sztori is. 
Átélni hatalmas volt, sírtam a röhögéstől.
Elmesélni nem különben. Leírva viszont nem hiszem, hogy ütne a sztori, úgyhogy inkább nem fárasztalak vele Benneteket...:)
Itthon még azért egy levezető sörikét elfogyasztottam, fürdés, Algoflex, vacsi, ásványvíz, és olyan 11 óra magasságában nyugovóra is tértem.
---
Reggel fél 6-kor keltem, a szokásosnál egy órával később, de ez így volt betervezve.
Vettem Sportot, persze most egy élmény ránézni még a címlapra is, archiválni is fogom ezt az újságot.
Nyolcra értem be dolgozni. Nem siettem..:)
Érdekes módon a károgó vészmadár emberkék most elkerültek...:)
De ha a negatívumokat le szoktam írni, elmesélem azt is, hogy volt olyan kollégám, aki felhívott, hogy nézte a meccseket, és tetszett neki, amit látott. 
És szerinte sem volt les Strestik gólja...:)
---
Ma is sokáig, háromnegyed 5-ig voltam. 
Rengeteg volt a dolog, nagyon gyorsan telt az idő.
Közben Dévényi Tibi bácsi nyomdokaiba léptem.
Kajarendelő lapot lehetett tőlem nyerni.
Mellbedobással.;)
---
Autó-vevőjelölt nem jelentkezett.
Biztosítóban sem voltam, azt is még pótolni kell!
Szerdán ETO-Vidi Magyar Kupa-elődöntő visszavágó.
Meg posta, bevásárlás, ügyintézés, ilyenek..
Hétvégén meg felmegyünk a hegyekbe.
Ha nem is a hegyekbe, de a csúcsra törünk.
Jaj de nagyon várom már!
Tűkön ülök, esküszöm!:)
Mára ennyi!
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Nincsenek megjegyzések: