Írok, amikor jól esik

Vasárnap elég buta napot sikerült produkálni. Egymást érték az érdekesnél érdekesebb sportközvetítések, úgy mint Forma-1, foci, kézilabda... Amikből aztán túl sokat nem láttam, mert szinte az egész délután sikerült végigszunyókálnom...:)

Forma-1: Rosberg-győzelem Monacoban, de ennél jelen pillanatban sokkal érdekesebb a Mercedes "titkos" gumitesztje. Kíváncsian várom a fejleményeket, mindenesetre nagy kérdés számomra, hogy a XXI. században ez hogyan kivitelezhető...

Foci: 3-2-re nyert a Fradi a Debrecen ellen, a pesti zöldek 2001 után nyertek újra a civisvárosban. Hogy nem ezen ment el a tippmixem, az csak annak volt köszönhető, hogy a portugál kupadöntőt is elszúrtam...

ETO-Fradi női kézilabda MK-döntő: abszolút egyoldalú gálameccs győri győzelemmel, a végén megható és szomorú búcsú Radicsevicstől és Lekicstől. Akiket visszavárunk!:)

---

Nagy öröm Szolnokon: világítást avattak a labdarúgócsapat stadionban. A Szolnok-Putnok NBII-es mérkőzés aztán a 88. percben félbeszakadt. 

A világítóberendezés meghibásodása miatt.

Annyira magyaros...

---

Este aztán már ágyikóból telefonról éjszakába nyúlóan beszélgettem egy gimis - mármint gimiből ismert- ismerősömmel.

Tök jól eldumáltunk, azzal nem is volt gond, csak hétfőn reggel a felkeléssel akadtak gondjaim...:)

---

Hétfő. Na, hát szóval fél 7-kor keltem. Fél 5-től kezdve 10 percenként, azaz összesen tizenkétszer nyomtam szundi-gombot. Pazar...:/ :)

Még indulás közben felhívott apám telefonon...

Ja, hát igen... No comment. Inkább...

A késői melóba érkezés után késői távozás következett. Fél 6-kor léptem le.

És délután nem kapcsoltam be itthon a számítógépet. És kedden sem. Ez már rekord.

Hazaérve kádbandöglős olvasgatás következett, nagyon jól esett...:)

És jött a hír, hogy megszűnt az ETO egyik legfőbb szurkolói csoportja, az UCSK (Ultra Csoporton Kívüliek). 

Terveztem külön posztot a témában, de inkább mégsem írok. Egyrészt untatni sem szeretnék senkit, másrészt igazából nem vagyok otthon ebben az ultra-témában, és nem akartam félreérthető, vagy hamis dolgot írni.

A lényeg: a srácok európai módon, a játékosok nemzetiségének megfelelő zászlókkal köszöntötték bajnokcsapatunkat.

Így persze előkerült a román és a szlovák zászló is, ami a köztudottan szélsőjobboldali irányultságú ultracsoportok szemét országszerte csípte, és nyilván a felvidéki és erdélyi magyarokat sem érintette valami kellemesen.

Hangsúlyozom, a félremagyarázás ment ezerrel.

Szóval ez nagy hiba, ha úgy tetszik, öngól volt, de nem hiszem, hogy emiatt -és így- be kéne fejezni 14 év után...

---

Kedd. Letudtam egy régi restanciámat. Kedves szurkolótársam, az "üveges" Bandi hívására a munkahelyemhez közeli Vikingben egy kávéval indítottam a napot.

Tök jó volt, beszélgettünk, átfutottuk a napi sajtót, aztán mentünk a dolgunkra. 

Nagyon hangulatos volt, remélem, lesz még ismétlés...:)

Ismét hosszú nap, este negyed 7-es hazatávozással. Ismét gép nélkül, ismét kádban olvasós, de legalább relaxáltam..:)

---

Szerda. Reggel egy teli doboz cigit majdnem kidobtam a hamutartóba öngyújtóval együtt, a csikket meg kishíján zsebrevágtam.. Szerintem nem volt valami friss és üde...:)

Úgy volt, hogy meló után elmegyek biztosítóba egy újabb hülyeséget elintézni, aztán kedves exkolleginámmal, Rékával találkozom.

Aztán kis műsorváltozás történt. 

Délután 3 környékén betelt a hócipő. Távoztam melóból, és egy általános iskolai ismerősömmel Ildivel találkoztunk. Tizenhét év után. A Hollóban.

Nagyon jól éreztem magam, kellemesen elnosztalgiáztunk, szóba kerültek tudott és egészen meglepő közös ismerősök is.

Ismét csak azt tudom írni, mint Bandi esetében, remélem, hogy folyt. köv.!:)

Egyedül az érintett "kicsit" szarul, hogy melóból, busszal mentem a Hollóhoz, és ott szálltam le, ahol akkor szoktam, amikor Anyuhoz mentem a munkahelyére... Hosszú évek reflexei azért dolgoznak ilyenkor szorgalmasan...:(

Aztán este pótoltam a számítógép-lemaradást, alacsonyan szálltak a facebook-üzenetek, kb. 5-6 emberkével beszélgettem egyszerre. 

Meg közvéleményt kutattam.

De erről majd máskor mesélek bővebben!;)

---

Ma meg beköszöntött az ősz. Pff... Hát elég gyorsan ment... Állítólag egy hétig ilyen fos idő lesz, de már olyat is hallottam, hogy nagyjából az egész nyár ilyen lesz....

Meló viszonylag nyugis volt, Németországban ünnep van...:)

Ebéd után huszáros hajrával sikerült befejeznem, amit elterveztem, így fél 4-kor távoztam.

Megkaptam kollégámtól az új Children of Distance-albumot.

Nagyon jó volt. Ismételten. 

Hihetetlen, milyen sokat tudnak nekem adni ezek a srácok.

Előző albumuk nagyon sokat segített abban, hogy a friss gyász időszakát átvészeljem, kibírjam ép ésszel.

Azon az albumon van olyan szám, amit ma már egyszerűen képtelen vagyok meghallgatni... De ez azért van, mert ahhoz az időszakhoz kötődik...

Az új albumon picit más zenék, valamelyest más lelkiállapothoz, de ezek is nagyon találóak.

Most az jutott eszembe, hogy a CoD majdnem olyan, mint a sör: feldob, meg tök jó, meg minden, de ha túl sokat hallgatom, könnyen befordulhatok tőle... És van olyan szám, amit már vagy harmincszor meghallgattam ma...

És tényleg... Nem vagyok a topon,  de voltam rosszabbul is... Vannak holtpontok, még mindig, de ez gondolom ilyenkor valamilyen szinten "természetes"...

És nem tudom elégszer megköszönni a sok beszélgetést, mosolyt, összekacsintást, kedvességet mindenkinek! :)

---

Ma már csak pihi van, holnap meg péntek.

Szombaton lehet, hogy dolgozom, ami nem lenne kellemes, de lehet, hogy nem ártana bemenni...

Aznap még lesz egy utolsó ETO-meccs tartalékos ETO-val, és ha nem dolgozom, akkor egy németóra. Meg már tényleg rá kell hasalnom egy fordításra...

Jövő csütörtökön reggel lesz a hagyatéki tárgyalás, ami persze nem egy kellemes dolog, de legalább tesóm szabin lesz, szóval valószínűleg én is.

Ugyanaznap este meg Magyarország-Kuvait focimeccs lesz az ETO Parkban. Elég morbid párosítás, szóval nem kizárt, hogy a tévében fogom nézni.

Ez még kiderül.

De mára ennyi volta m.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)

Bajnokká avatva

Mára eredetileg nem terveztem bejegyzést. Aztán összeállt a fejemben egy egész kerek kis írás. Aztán annyi minden történt tegnap, hogy azt félretettem...:)

Szóval... Nagyon büszke voltam magamra tegnap, mert a patikamérlegen megtervezett napomon szinte minden úgy történt, ahogy elterveztem.

Reggel megtartottam a németórát. Utána kb. két hét után lepakoltam a ruhaszárítót... Jaj, nekem a zokniválogatás a halálom... Gimis korom óta Anyu kérésére "összedugva" rakom be a zoknikat a szennyestartóba, aztán valami rejtélyes okból kifolyólag mindig marad egy-két "páratlan" zokni...

Összeállítottam a tippmixet, előkészítettem a befizetésre váró csekkeket, meg az ajánlott levél-értesítőt, és elmentem az ETO Parkba.

Ott összefutottam az előző bejegyzésben említett mozgássérült ismerősömmel. Kiderült, hogy nem egészen úgy volt, hogy lekéste a vonatot. Ennél sokkal felháborítóbb dolog történt, de azt inkább nem írom le, nem vagyok felhatalmazva...:)

Tippmix, posta, bevásárlás pipa, irány a CBA grill, egy ebéd erejéig.

Sült csirkecomb héjában sült krumplival, meg paradicsomsalátával.

És nagyon ínycsiklandozó volt a krémes. Kértem egyet.

-Sima lesz, vagy francia?-kérdezte az eladólány.

-Őőő most egy krémest szeretnék. Abból legyen francia-válaszoltam.

Élből, magabiztosan.

Hogy ne legyen az, hogy "jaj de vicces vagy, kis nyominger..."

A poén átjött, a lány nevetve kért aprót...:)

Aztán már nem volt kedvem hazamenni, így rögtön a stadionba indultam.

A többieknél jóval előbb odaértem, majd 1 órával a meccs előtt már a helyünkön voltam.

4500-an voltunk a bajnokavatón. Ingyenes meccsen.

Ez nagyon kevés. Támadnak is minket a különböző fórumokon rendesen.

Hm... Nem hiszem, hogy mentegetőznünk kéne. Győrben sokakat nem érdekel a foci. Megint másoknak a Verebes-korszak a mérce.

És vannak, akiknél a kézilabdacsapat tette magasra a lécet.

Ezt persze nem írhatjuk le, mert a fradistáknál ez csak újabb olaj a tűzre...

Hihetetlen, milyen analfabéta emberek vannak egyébként! A bérletes helyekre ki van írva, hogy "BÉRLETES HELY, kérjük szabadon hagyni!"

Erre leülnek oda.

Rászólok. Leül egy sorral lejjebb. "Itt jó lesz?"-kérdezi.

"Nem lesz jó bammeg, mert az is bérletes hely!"

Gyökér.

De a legjobb az a faszi volt, aki leült az egyik helyünkre, neki is szóltam, hogy az bizony bérletes hely, oda ne üljön!

Erre közli, hogy ő is bérletes.

"Akkor talán üljön a helyére..."

A meccs egyébként egészen jó volt.

1-0-ra nyertünk az MTK ellen, volt sok helyzet mindkét oldalon, nem unatkoztunk.

És új szlovák kapusunk, Lubos Kamenár nagyon jól védett, meg voltam vele elégedve.

B-közepünk az összes olyan nemzet zászlóját lobogtatta, melynek fiai szerepelnek csapatunkban. Igen, a szlovákot is.

Így most "csicskage.ik" is vagyunk... Pff... :/ :D

Aztán volt Happy Gang-komncert, mert kupa-, és éremátadás.

Nem is én lennék, ha nem telt volna be a memóriakártya a telefonomban akkor, amikor hozzánk ért a csapat a kupával... :( :D

Egyébként sokak szerint égni fogunk a BL-selejtezőben.

Nekem pedig eszembe jut, hogy egy Montpellier-t azért csak ejtettünk már ki az Európa Ligából, miért ne hajthatnánk végre hasonló fegyvertényt?:)

És Coulibaly állítólag az ETO-é.

Neymar meg a Barcelonáé.

Öröm. Boldogság....:)

---

A meccs után bementem a Borvirágba egy sörre. Vagyis kettőre.

Nagyon érdekes információkra tettem szert a trafikmutyi lokális összefüggéseit illetőleg...:)

Ja, és Orbán Adrienn, az ETO kézilabdázója is nyithat trafikokat.

Ilyen névvel ez már eleve gyanús lehet, nem? Adrienn...:)

A vécében egy fazon megkérdezte, hogy ismerek-e egy bizonyos srácot.

Nem, nem ismerem, pedig ő is mozgássérült.

Ennél már csak az a jobb, amikor megkérdezik, hogy rokonom-e a Gasztonyi nevű győri milliárdos...:D

---

A kocsmában ücsörögve elért egy kis holtpont.

Barátaim-rokonaim a szélrózsa minden irányában.

De jó lett volna valakivel beszélgetni. Olyan egyedül éreztem magam.

A stadionbeli eufória után túl nagy volt a csend.

Ki is írtam facebookra, hogy "rá(m)ér-e valaki?".

Kollégám a szmájlim ellenére rákérdezett, hogy baj van-e.

Jól esett, hogy észrevette, mert volt baj.

Nem sikerült kiderítenem, hogy hol tartják ezt az állami társkereső táncos mulatságot. Nem is baj, nem nagyon voltam "partiképes" állapotban.

Aztán történt valami.

A mellettem lévő asztalnál két fiatal pár ült.

A két csaj felállt, elindultak kört kérni.

Észrevettem, hogy az egyik csaj ilyen csizmás-harisnyás-miniszoknyás szerkóban van. Nem nézett ki rosszul.:)

Lévén a tizmilliószoros energia napja volt, elkezdtem szuggerálni a szoknyát, hogy essen le. Persze nem odanézve...:)

Erre mit látok a szemem sarkából? A másik csaj elkezdett "matatni" a barátnőjének... Nem a popsiját simogatta, annál azért több volt...:)

Majdnem eldobtam a sörömet... Sztriptízt kértem, nem leszbi show-t bammeg...:D

----

Aztán hazaballagtam BL-döntőt nézni.

De észrevettem, hogy elfogyott a cigim.

Így elmentem a kútra.

Szerencsére volt osztálytársam volt szolgálatban, tetettem félre vele mai Sportot.

Ugyanis nem voltam benne biztos, hogy ma időben odaérek...:)

Még egy utolsó sört megittam meccs közben.

Bayern-Dortmund 2-1.

Valahogy volt egy olyan érzésem, hogy a Dortmund nyeri a BL-t, mert mindenki a Bayernre számít.

Aztán a tippmixen mégis a müncheniekre fogadtam, mert eszembe jutott, hogy tavaly hazai pályán bukták el a döntőt, egymás után kétszer necces lenne a döntőben veszíteniük.

Aztán Robben a 89. percben tett róla, hogy igazam legyen!:)

Ennek örömére készítettem magamnak egy pöpec kis hidegtálat: vajas zsemle, trappista sajt, disznósajt, medve sajt, retek, újhagyma.

Finom volt.:)

És felszívta a sert, szóval ma időben, és viszonylag jó állapotban fel is tudtam kelni, már Sportért is voltam. És tényleg eltettek nekem egyet.:)

---

Valamit ebédelnem kéne.

Aztán Forma-1 Monacóból, meg Debrecen-Fradi, meg ETO-Fradi női kézilabda Magyar Kupa-döntő.

Szóval lesz mit nézni.:)

Meg fordítgatnom is kéne...:)

És mára ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Nevetni a vesztesnek is szabad

Kedden reggel a munkahelyi íróasztalomon megtaláltam az előző blogbejegyzés "puskáját". Most meg az épp aktuálisat hagytam el. Szóval ismét csak improvizálok...:)

---

Egy kolléganőm megkérdezte tőlem, hogy kellett-e fizetni a lányoknak az előző bejegyzésben említett "ölelkezős" képekért.

Nincs ezzel gond, észrevettem volna, ha rosszindulat lapult volna a kérdés mögött. Akkor mondjuk úgy hangzott volna a kérdés, hogy "Te fizettél azért, hogy ezek a lányok ölelkezzenek veled?". 

Egy kis magyarázat: ezt a dolgot afféle "bátorságpróbaként" fogtam fel. Mármint most odamegyek, ha oké a dolog, akkor lesz egy jó fotó a gokartozás illusztrálásához, ha elhajtanak a csudába, akkor pedig nem vesztettem semmit.

És ha okés a dolog, akkor talán bátrabban merek próbálkozni élesben, ha valakinek el szeretném kérni a telefonszámát, meg szeretném hívni egy italra, vagy ilyesmi...

Túlspilázom a dolgot? Lehet... Mindenesetre ha eszembejutnak például a szórólap-osztogató lányok, akik közül nagyjából 10-ből 6 inkább kikerül, minthogy nekem is a kezembe nyomna egy bulimeghívót, parám valamennyire indokoltnak is tűnhet...

Hehe... Telefonszám-elkérésre egyébként volt is példa a héten...De erről majd később!:)

---

Jenson Button napra pontosan egy évvel idősebb nálam. Ő egyszeres Forma-1-világbajnok. Én életemben egyszer vezettem gokartot. Nincsenek véletlenek.:)

Ja, és Lewis Hamilton Nicholas nevű mozgássérült öccsének ugyanaz a betegsége, mint nekem...:)

Bibííí! :P

---

Hétfőn este irkáltam egy egykori iskolatársammal. Helyesebben kettővel is.

Egyikük, akinek édesanyja egyébként együtt dolgozott Anyuval a kórházban - egyébként néha úgy érzem, hogy mindenki a kórházban dolgozik...:) -, azt írta nekem, hogy nagyon tisztel azért, ahogyan gondolkodom, ahogyan a blogon írok, hogy mindenben próbálom a jót észrevenni.

Nagyon jól esett, hogy ezt így leírta.

És így kell élni. És így szeretnék élni, bár bőven van még mit csiszolni rajta(m)...

De ma például pont én meséltem valakinek a pozitív gondolkodásról. Meg is lepődtem magamon...:)

---

Kedd. Ajándék poszterrel jelent meg a Nemzeti Sport: az egyik felén az ETO magyar bajnok focistái, a másikon a bajnok és BL-győztes kézislányok csapatképe szerepel.

Hm.... 32 évesen talán már kinőttem abból, hogy posztereket ragasszak a falra. 

De azért kettőt vettem az újságból!:)

És... És este felhívott egy munkatársnőm, hogy a postán sorban állva látta, hogy van ETO-poszter az újságban, és megkérdezte, hogy megvan-e, vagy megvegye-e nekem.

És ez nagyon jól esett...:)

Ja, és kettőkor leléptem melóból. 

Igazából semmi különösebb oka nem volt, csak boltba kellett mennem, meg kicsit betelt a hócipőm.

Volt egy kis lelkiismeret-furdalásom is, hogy minek megyek el előbb, tudnék mit csinálni, el tudnék menni boltba később is, blablabla, meg stb...

Aztán a buszmegállóban összefutottam a néhány poszttal lentebb bicikliző vörös hajú Verával, akivel aztán majd' egy órát beszélgettünk a Mátyás téren.

És innentől fogva nem volt egy szem lelkiismeretfurdalásom sem...:)

---

Aki valamennyire ismer, vagy csak olvassa ezt a blogot olvassa, az tudja, hogy nagyon mélyről jöttem vissza az utóbbi hónapokban.

Mondjuk a visszajövés az nem is a megfelelő kifejezés.

Sokkal "magasabbra" kell eljutnom, mint ahol voltam... 

És ezek az apró momentumok, amikről ma is írtam már, mind-mind rengeteget adnak nekem.

Köszönet érte.

---

Van egy lány... Akinek kedvessége, stílusa, szelíd-szolíd vagánysága, humora, mosolya... Szóval tulajdonképpen az egész nő úgy ahogy van, lenyűgöz. Ez most amolyan nyálas kifejezés?:) Nem érdekel...

Bármiről merek vele beszélgetni, bármivel kapcsolatban merek vele poénkodni, mintha évek óta ismernénk egymást.

Eddig azt mondtam, hogy szeretem, ha megnevettetek egy lányt, mert az olyan jó.:)

Most azt mondom, hogy megnevettet, és ez még jobb...:)

És tényleg nem fogok mentegetőzni, szóval ez most semmiképpen nem szerelmi vallomás, vagy ilyesmi.

Csak "pusztán" jó, hogy van. Nagyon jó.

És hogy ki ő? 

Az "mindegy"...

Nagyon kevés embernek meséltem róla.

És ez nem baj...:)

---

Hazatérve bekészítettem a sereket a hűtőbe, megcsináltam a szendvicseket az útra, gázóra-állást diktáltam, és pihengettem. 

---

Szerda. A "nagy nap".

A változatosság kedvéért ebéd után távoztam a munkahelyemről.

Hazajöttem, kipakoltam a táskámból a felesleges cuccokat, bepakoltam a sört és a szendvicseket, és indultam a vasútállomásra, mert 16.15-kor indult a vonatunk Budapestre, az ETO-Debrecen Magyar Kupa-döntőre.

Nagyon jó volt a vonatút.

Sörözgettünk-nótáztnk-bohóckodtunk.

Sörözgettünk... Wehe... Azt hiszem, kb. hat dobozzal ittam meg, mire odaértünk, mert a stadionba ugye nem lehet bevinni... (ennek még lesz jelentősége...)

Persze könnyen voltunk, mert a vonaton vécére menni könnyebb, mintha busszal mentünk volna...

Viszonylag későn, 20 éves korom után kezdtem el dohányozni, így nekem újdonságként hatott a budiban dohányzás.

Egy révais sráccal zárkóztunk be, de a miheztartás végett Torrente után szabadon leszögeztem, hogy "csak semmi buzulás..." :)

Aztán egy mozdonycserés boxkiállás alkalmával a minket kísérő készenlétisek megengedték, hogy rágyújtsunk a vonat ajtajában- ha már leszállni nem volt szabad...:)

Az egyenruhás hölgyeknek hálából elénekeltük a TNT Rendőrnő című dalát is. Hát, nem voltak túl lelkes közönség...:)

A hírek szerint vonattal 400-an keltünk útra, Győrben pedig összesen 3.300 jegy fogyott. Tehát elég szép számban tiszteletünket tettük Kispesten.

A vonulás közepette nekem két Pesten tartózkodó ismerősömnek is kellett jegyet adnom, de szerencsére megtaláltuk egymást.

A meccset aztán a szokásos stadionbeli cimborákon kívül Melindával néztem végig. Aki ahogy számolom, meg gondolkodom rajta, családtagjaimat leszámítva a leghosszabb ideje, nagyjából 14 éve része kisebb-nagyobb intenzitással az életemnek...:)

És nem volt sör a stadionban...

Üdítőt meg nem. 

Meccsen semmiképpen. Az nem az a hely....:)

Szóval nagyon jó volt a hangulat, nagyot szurkoltunk. Nem tudom, hogy ez mennyire jött át a tévében, de szerintem hazai pályát teremtettünk.

1-0-ás félidei győri vezetés után aztán mégis kikaptunk 2-1-re. 

A Loki francia légiósa, Adamo Coulibaly két gólt szerzett.

Egyes hírek szerint nem kizárt, hogy ő nyáron Győrbe igazol, hát nem lennék szomorú...:)

Nyilván jó lett volna megnyerni a kupát, de a vereség ellenére nem volt olyan világvége-hangulatom, mint a 2009-es döntő után.

Egy bajnokcsapatnak ugyebár könnyebben megbocsát az ember!:)

Több volt ebben a meccsben, az első félidő alapján nyerhettünk volna, de a második félidő tényleg gyalázatos volt...

Jaj: meg kell említenem a médiában nagy előszeretettel szapult "futballhuligánokat" is: le a kalappal előttük! Egyrészt nagyon nagyot szurkoltak, másrészt nekem is rengeteget segítettek.

Mert hát valljuk be, egy stadion kapaszkodók-lépcsőkorlátok nélküli állóhelyes szektora nem egy magamfajta Little-kóros fiatalembernek való.

De mindig volt valaki, aki segített a lépcsőn, vagy szólt a mellette állónak, hogy nyújtsa a kezét... Nagyon rendesek voltak, na... Kész csoda, hogy szünetben vissza tudtam menni a helyemre, nélkülük ez nem sikerült volna...

A meccs után aztán eltévedtem.

Történt ugyanis, hogy a Pesten élő Melindával elbeszélgettünk, majd ahol elbúcsúztunk, megindultam a tömeg után.

Igen ám, de ők nem a vasútállomásra, hanem a parkolóba mentek.

Aztán teljesen rossz irányba indultam el.

Egy ponton már felhívtam az időközben a vasútállomásra érő cimbiket, hogy meghalok, megfagyok, ennyi volt. 

Aztán megnyugtattak, hogy egy óra múlva indul a vonat, kérjek meg egy járókelőt, hogy igazítson útba.

És leszólítottam egy asszonyt és a lányát, akik mit ad Isten, pont a vasútállomásra mentek.

Nekem olyan érzésem volt, mintha egész Kispestet megkerültük volna, tök más irányból értem az állomásra...:)

Ja, és nem győzöm hangsúlyozni, már a meccs alatt teljesen kijózanodtam, ekkorra konkrétan a kiszáradás fenyegetett, a nálam lévő tictac mentette meg az életemet.

És a srácok valahonnan egy doboz sört is kerítettek nekem, szóval nem haltam szomjan sem...:)

Olvastam, hogy egy amúgy ugyancsak mozgássérült szurkolótársam lekéste a vonatot, és a csapat cseh légiósa, a különböző fórumokon csak győri hentesként emlegetett Marek Strestík hozta haza autójával.

A hazaút már sokkal nyugisabban telt, de a beszélgetés-bohóckodás azért ott is megvolt.

Fél 2 körül értünk a vasútállomásra.

Fogtam egy taxit, és hazajöttem.

Az ilyenkor szokásos "jóéjt-sör" természetesen elmaradt.

Helyette megittam egy flakon ásványvizet.:)

---

Csütörtökre szabit kértem. Mégis felébredtem olyan 5 óra körül. 

Aztán visszaaludtam, de 7 után tényleg felkeltem.

És nem csináltam semmit. 

Tévéztem, gépeztem, olvastam.

De nem mentem se postára, se benzinkútra...

Ebédre sütöttem bundás kenyeret, aztán aludtam délután 1-től fél 5-ig.

És nagyon jól esett...:)

A vacsora lidl-s keksz volt..:)

Este megnéztem a Wolfsburg-Lyon női foci BK-döntő végét. Így pont láttam a németek győztes gólját! Külön öröm, hogy így -ha jól tudom a csapat egyetlen légiósaként- a magyar Jakabfi Zsanett is BL-győztes.

Zöld-fehér, magyar, és Bajnokok Ligája-győztes. Idén ezek a fogalmak összetartoznak...:)

---

Dórinak meg ötös lett a szakdolija!

Ennek nagyon örülök. És büszke is vagyok rá.

És tudtam!:)

---

Péntek. A másfél nap kiesés után elég sok függőben lévő dolog volt, de szerencsére majdnem mindent sikerült elintézni.

Elég jól bírtam a strapát, annak ellenére, hogy azért még nyomokban tartalmazok egy kis fáradtságot!:)

Hm... Elkértem egy munkatársnőm telefonszámát. 

Annyira aranyos volt...:) Megkérdezte, hogy odaírja-e a nevét is a cetlire...Mintha tucatjával gyűjtögetném a telefonszámokat...:)

Fél 4 tájban egy kolleginám hazadobott, most pedig blogolok...

És ha lány lennék, ma lenne a névnapot. Jobb ez így!:)

---

Annak idején én is írtam Erőss Zsolt hegymászó balesetéről, mely után gyakorlatilag saját kérésére amputáltatta a lábát, hogy folytathassa a hegymászást.

Most úgy tűnik, hogy egy újabb 8000 méter feletti expedíció során fiatal társával együtt meghaltak.

Nem tudom, hogy mit gondoljak...

Lehet felelőtlenségről beszélni, hogy Erőss nem hallgatott a "jelre", és így két kisgyereke apa nélkül fog felnőni.

De az elhivatottság, a fanatizmus sérülése után jó adag daccal fűszerezve olyan hőfokon éghetett benne, hogy szerintem azt mi közönséges földi halandók igazából fel sem foghatjuk...

 Nyugodjon Békében!

---

Holnap reggel lesz egy németórám, aztán elballagok az ETO Parkba ebédelni, meg postára.

Délután 4-kor ETO-MTK éremátadással, utána meg elvileg lesz valami banzáj a fiúk tiszteletére a Városházánál.

Meg BL-döntő: Bayern München-Borussia Dortmund.

Ha tudom, nézem, ha nem tudom, nem nézem.

Teljesen mindegy, ki nyer, de azért inkább Hajrá, Dortmund!:)

Az ugyancsak a hétvégén megrendezésre kerülő Forma-1-es Monacói Nagydíj valahogy "egy kicsit" jobban érdekel...:)

Meg lesz fordításos meló is...:)

Most meg szerintem kádban olvasás lesz...:)

---

Jaj, mennyit írtam?!:)

Gyorsan be is fejezem mára!

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

Kispirics a pálmát viszi

Azért ez nem semmi egy hosszú hétvége volt. Folyamatosan voltam valahol, vagy történt velem valami. Jó és rossz dolgok egyaránt, de azért a jók voltak többségben!:)

Szombaton délután Edit hazaért a barátnőzésből, összeszedett, és elmentünk az ETO Shopba jegyet venni a kupadöntőre egy "tiszteletbeli ETO-s" ismerősömnek, Zsófinak.

Aztán Lidl. Hogy vegyek mosogatószert, meg ezt-azt. Aztán mindent vettem, kivéve mosogatószert.:)

Este elkezdtem nézni a tévében az Eurovíziós Dalfesztivált, de a pontozás kezdetekor bealudtam...

ByeAlex a 10. helyen végzett, nagyon szép teljesítmény! És bármennyire is morogtam a dala miatt, a végére valamennyire meg is tetszett!:)

Közben sógornőm kiment a vasútállomásra tesóinkért, és kimentek Tétre.

---

Vasárnap reggel egy kis telefonálgatás után kiderült, hogy lesz ETO-piac. Tesóm bejött Tétről, és kimentünk.

Találkoztunk Lui barátommal és édesanyjával, és vettünk is egyet s mást.

Például kínai műanyag büdös papucsot.

Meg mosogatószert!:)

Aztán ittunk egy kávét kedvenc mobil kávézónkban, és hazaballagtunk.

Ebédrendelés, ebéd, csendespihenő.

Aztán megérkezett Lui, meg Edit és tesói, és Komárom felé vettük az irányt: gokartozni mentünk.

Nem indult valami kellemesen az utazás, az autóból valamiféle fura hang jött, a műszerfalon meg valami hibaüzenet is megjelent.

Hazafelé meg ma már egyik sem volt tapasztalható, így megnyugodtam.

Beértünk a gokartpályára, és egy fura dologra lettem figyelmes: végzett előttünk egy csoport, és az egyik lányban kolléganőmet véltem felfedezni.

Bukósisak-levétel és hajigazítás közepette, nagyon romcsi volt.:)

Aztán persze kiderült, hogy nem a kolléganőm volt. Ráadásul szlovák volt. Vagy szlovákul beszélő felvidéki magyar...:)

Tesómék mentek először egy fél órát.

Majd kis szünet következett. 

Szerencsére hagytam magam rábeszélni, és én is mentem egy 10 perces futamot.

Tetszett.

Minden nagyon szokatlan és új volt. 

Még sosem volt a fejemen bukósisak.

Eleinte a két pedál két lábnak is soknak tűnt.

Nagyon jól meg voltak jelölve nyilakkal a kanyarok, az első körben mégis belecsapódtam a gumifalva, halvány fogalmam nem volt, merre járok a pályán.

Aztán ahogy ráéreztem a gáz, fék, motorfék, ideális ív témájára, már élveztem is a dolgot.

Furcsa, hogy sokkal simábban bevettem egy kanyart, ha a lehetőségekhez képest izomból betettem a gépet, és nem óvatoskodtam.

Igen, bénáztam. Volt, hogy két pedált nyomtam egyszerre. A legjobb időm kb. duplája volt a többiekének.

DE nem remegett a lábam, nem fájt semmim, szóval nem reménytelen a helyzet. Azért a győrzámolyi pályán nem mernék menni, az azért más kávéház...:)

---

A büfé személyzetével, a kiszolgálással egyáltalán nem voltam elégedett.Ritkán látott vendégek vagyunk arrafelé, és megértem, hogy a törzsvendégeké az elsőbbség, de ez azért néha túlzás volt, amit leműveltek....

Mindenesetre fogunk még menni oda gokartozni. Kicsit "amatőrebb" a téma mint Zámolyon, nekem pont ezért kedvezőbb egy kicsit.

---

Valami fesztivál-szerűséget is rendeztek az objektumban.

Amikor kimentünk cigizni, akkor vettük  észre, hogy két csaj a keze ügyébe kerülő motorokat-autókat mossa, és fényképezik is őket.

Mi - Edit egyik öccsével - bár járművet nem mosattunk, fotózásra azért bejelentkeztünk...:)

Hát khm... Alig mertem odamenni. 

Aztán gondoltam miután először gokartoztam, ezt is meg kell próbálni.

A lányok kedvesek és közvetlenek voltak. 

Tiszta zavarban voltam, beálltam közéjük, még csak lopni sem mertem a távolságot, mint Tarmo Kink egy szabadrúgás előtt... Aztán ők bújtak...:) Jó volt... :$ Olyan grid girl-feeling.:)

Úgy volt, hogy megvárjuk az este sztárvendégét, a címben szereplő örökbecsű Kispirics-et előadó Blues Company-t, de a koncertet elmosta az eső, meg a vihar.

"Esik az eső, a k.rva p.csába!"-ahogy mondotta vala énekesük egy koncetfelvételen!:)

---

Irgalmatlanul cudar körülmények között, de élményekkel feltöltődve indultunk haza.

De nem aggódtam, Edit tényleg nagyon ügyesen vezet.

Még az sem zavarta meg a kedvemet, hogy 2-0-ra kikapott az ETO a Honvéd otthonában. Ez most abszolút belefért, főleg úgy, hogy tudomásom szerint eléggé NBII-es kerettel játszottunk.

Szerdán kupadöntő, hétfő helyett pedig szombaton ETO-MTK, bajnokavatással, és ha jól tudom, akkor ingyenes lesz.

Bevártuk a téti kitérővel visszatérő tesómat, picit tévéztünk-beszélgettünk, aztán lefeküdtünk aludni.

---

Ma kevésbé vidám program következett.

Elkészült Anyu síremléke, azt néztük meg, fizettük ki, meg ilyenek...

Szép lett nagyon.... Már amennyire egy sír szép lehet, amire Anyu neve van felírva... :(

Hazamentünk, megkajáltunk, leraktuk az egyik kocsit, a másikkal visszajöttünk Győrbe, ahol egy igazi logisztikai bravúrt hajtottunk végre.

Tesóm ma éjszakás, így időben vissza kell érnie Ausztriába.

Kitettük a vasútállomás közelében, majd Edittel betettük itt a garázsba a Fiatot.

Aztán elmentünk a buszmegállóhoz.

Ha jön időben busz, tesómmal megy vissza, ha nem, akkor picit feljön hozzám, és a két órával későbbi vonattal megy vissza.

Jött busz: velünk együtt ért a megállóba.

Így nem hogy Edit is elérte a vonatot, de még egy jó 20 percet beszélgettünk a vonaton indulás előtt.

Aztán hazajöttem.

Picit rendezkedni kéne, de már szerintem pihi lesz, elég fáradt vagyok.

A pötyögést is befejezem.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Önkívület

Elhagytam a bejegyzés jegyzetét...:( Szóval improvizálnom kell, de nem baj, megoldom! Van más választásom?:) Nagy ugye...

Vannak rajta nevek, érdekesnek nevezhető kulcsszavak, szóval ha ismerős találta meg, akkor égni fogok, mint a Reichstag!

Na, mindegy is, több is veszett Mohácsnál- ahogy mondani szokás...

---

Még mindig a hétvégi események hatása alatt vagyok. De tényleg... Főleg a focimeccs! Oké, hogy "csak" magyar foci, kicsit sárgább, kicsit savanyúbb... De az az érzés, egyszerűen leírhatatlan, teljes extázis!:)

És pont a Fradi ellen...

Megspékelve azzal, hogy a szünetben a csajok megmutatták a BL-trófeát... Ez így ebben a formában nem hiszem, hogy még egyszer meg fog ismétlődni!

---

Hétfőn ugye nem mentem dolgozni.

Este Kék fényt néztem. A műsor hozta a szokásos hátborzongató formát, nem voltak benne túl szívderítő riportok!

Amúgy is nagyüzem van a magyarországi bíróságokon: a Szita Bence-gyilkosság, a soproni lőtéri öldöklés, meg a romagyilkosságok pere is zajlott a héten.

Bulvár: Szebeni István a királyi tévé híradójában káromkodott -vagyis nagymamám szavaival élve ez nem káromkodás, hanem szimplán csúnya beszéd volt...:)-, Demcsák Zsuzsa meg kuncogott egy haláleset hírének beolvasása közben!

Hogy mik vannak...

---

Kedden visszatértem a munka frontjára!

Rögtön beigazolódott, hogy jobb, hogy hétfőn nem dolgoztam: még mindig alig-alig volt hangom!

Tényleg nehezemre esett a beszéd!

Ennek ellenére elég sokáig voltam melóban. Nap végén a főnököm hazadobott, és mondta, hogy igyak meg egy gyógysört.

Ez volt a terv!

Aztán inkább mostam egy adagot!

Valakinek nincs kedve segíteni zoknit válogatni?:)

---

Hosszú évek után megváltoztattam a délutáni cigiszünetem időpontját!

És milyen jóól tettem!:)

---

Szerda. Munka után cimborával elmentünk az ETO Parkba, és elhoztuk a jövő szerdai kupadöntőre a jegyeket!

Idén nem indít a klub szurkolói buszokat, viszont a hírek szerint különvonattal megyünk Kispestre! Na, az azért nem lenne gyenge!:)

Aztán elmentem vásárolni, majd hazaindultam.

Elég nehéz volt a szatyrom, gondoltam megállok a Borvirágnál egy sörre!

De egy sör nem sör, így aztán megittam még egyet!

Közben beszélgettem egy jót kolleginával telefonon, hallgattam a híradót, meg a körülöttem lévő bácsik sztorijait. Szóval teljesen jól elvoltam.

Úgyhogy kértem is egy harmadik sört.

Itthon meg ittam egy negyediket!

Ez így most tök durván hangzik, de nem volt az, nagyon jól esett!:)

Fürdéskor viszont telibe trafáltam a sípcsontommal a kád szélét. Na, az annyira nem esett jól!

Aztán tévéztem, virslit főztem, és el is telt a nap!

---

Csütörtök. "Elég ciki, hogy Európa Liga-döntő volt, a Nemzeti Sport címlapján meg egy szar magyar kézilabdacsapat edzője látható."-írta egy "agyas" kommentelő a Nemzeti Sport facebook-oldalán.

A címlapon természetesen Ambros Martin, a BL-győztes ETO edzője szerepelt.

Az EL-döntőn egyébként a Chelsea nyerte az egykori magyar edzője, Gutmann Béla által 100 nemzetközi kupagyőzelem nélüliségre kárhoztatott Benfica ellen. Akiknek pedig Fehér Miki miatt szorítottam...

Szóval ja! Volt olyan, a héten, hogy volt iskolatárs szurkolótársam rámírt, hogy lájkoljak egy oldalt, és védjem meg az ETO-t a fradisták ellenében.

A lájk ment, a "védés" nem. Addigra belefáradtam...

Jellemző, hogy az öt hónapra eltiltott Marek Strestik anyja is besokallt: egy fórumon gyakorlatilag lemajmozta a fia megkésett belépője után bokatörést szenvedett brazil Leonardot. 

Ettől a klub, és a játékos mellett természetesen én is elhatárolódom. De azért a Fradit továbbra sem szeretem...:)

---

Kaptam kölcsön két ETO-mezt. 

Egyet a '90-es évek elejéről, a másikat a '90-es évek végéről.

Elvileg megvételre ajánlották őket, gyakorlatilag szemezgetek velük. Mindketten "pályára léptek" NB1-es meccsen.

Az első szexhez hasonlítanám a helyzetet. Nem, nem azért, mert nem merem őket felpróbálni.

Izgulok, és megilletődött vagyok "jelenlétükben".

Időutazás.

De azért face-ra majd lövök fel képeket. Az első szex esetében ettől majd megkíméllek benneteket!:)

---

Reggel volt egy tök mókás szitu.

Egy kolleginával beszélgettem, egy másik pedig figyelte a beszélgetésünket, közbeszólogatt, mosolygott, nagyon aranyos volt.

Én ezt este facebook üzenetben le is reagáltam.

Írtam már szakdolgozatot, cikkeket, levelek tucatjait, most pötyögöm a 635. blogbejegyzésemet. Szóval írásban azért valamennyire tudok kommunikálni.

Ennek ellenére valami akkora hülyeséget írtam este a csajnak, szegény először biztos komplett idiótának gondolt...

Szerencsére valamennyire mentettem a menthetőt. 

A lányt tegnap nem láttam, ma reggel viszont mosolyogva köszönt, szóval talán nincs harag!:)

Egyébként nem bunkó voltam, vagy sértő. Pusztán idióta.

Lehet, hogy nem is kellett volna írnom a lánynak.

De kellett! Mert úgy gondolom, ha tetszett egy mosoly, egy helyzet, azt le kell reagálni. Ha egy embert esélyed van jobban megismerni, vagy csak beszélgetni vele egyet, akkor meg kell próbálni! Csak nem ilyen hülyén....:)

---

Péntek. ETO-különszám a Nemzeti Sportban! Ritkaság az ilyen, jól indult a nap!

Unokáim is látni fogják!:)

Úgy volt, hogy délután egy kolleginával elmegyünk a Smukiba egyet kávézni, ha már úgyis el kell mennem a sálamért.

Ez most elmaradt. De valamikor remélhetőleg bepótoljuk!:)

Történelmi esemény: beszélgettem valakivel. Csak később tudtam meg, hogy nem azzal beszélgettem, akire gondoltam, hanem az ikertesójával. Na, így sem jártam még!:)

Este meg a gép előtt ücsörögve hirtelen bevillant, hogy na, mindjárt végez délutános kolléganőm, és mehet haza pihenni!:)

Ilyet utoljára Anyuval "éreztem", mikor közeledtünk 3 órához, amikor végezni szokott a munkahelyén...:( :)

---

Ma dolgoztam. Annyi minden összejött a héten, hogy kellett a szombat, hogy valamennyire utolérjem magam.

De nincs nagy gond, hétfőn nem dolgoztam, hétfőn nem dolgozom, szóval előbbre hoztam a hosszú hétvégét!:)

2-ig voltunk.

Aztán elmentem a plázába.

Lottó, tippmix.

Sógornőm hazahozott, most barátnőjével találkozik.

Aztán elmegyünk ETO Parkba még egy jegyért, meg vennem kell ezt-azt.

Holnap ETO Piac. Ha lesz. Lesz?:)

Meg gokart Komáromban, de szerintem csak néző leszek!

Hétfőn meg kimegyünk Écsre, telefonált a sírköves, hogy elkészült Anyu sírja...:(

---

Látszik, hogy gazdasági válság van: úgy látom, a női fehérnemű-gyártók mostanában igencsak spórolnak az anyaggal!:)

Hála érte annak a Magasságosnak!;)

---

Jaj: este Eurovíziós Dalverseny-döntő: ByeAlex a finálében!

Eleinte nem tetszett ez a dal, aztán már meghallgatom.

A mezőny gyengesége okán pedig szerény véleményem szerint tényleg kifejezetten az esélyesek közé tartozik.

De hogy győzhet-e, az nem zenei, sokkal inkább geopolitikai kérdés!

Szóval majd meglátjuk!:)

---

Mára ennyi.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

BAJNOKCSAPAT!!!

Jól indult a tegnapi sportnap. 

Alonso nyerte a Spanyol Nagydíjat, sőt Räikkönen is dobogóra állhatott, Vettel viszont nem.:)

Aztán megérkezett hozzám egy cimbora, egy sör mellett megnéztük a Debrecen-Vidi meccs első félidejét. A Debrecen kihagyott egy tizenegyest, a Vidi vezetett idegenben, szóval nem úgy nézett ki, hogy már tegnap ünnepelhetünk az ETO Parkban.

Aztán fordított, és 2-1-re nyert a Loki. Már "csak" az ETO-nak kellett megvernie a jó formában lévő Ferencvárost.

Az utcán sétálva már láttuk, hogy rengetegen leszünk a meccsen. A hivatalos nézőszám 13.700 lett, nem hangzik rosszul!:)

Annak külön örülök, hogy két kedves kollegina is ott volt a nézőtéren!

A parkolóban a Fradi-szurkolók kézimeccseken megszokott rigmusa ütötte meg fülünket: "Ki a f*szom az az Anita?"

Nos, megválaszoltuk a kérdést: Görbicz Anita a világ legjobb kézilabdázónője, nem mellesleg szombat óta BL-győztes!:)

Viszonylag hamar beértünk a stadionba, volt olyan ismerősünk, akinek jóval többet kellett sorban állnia.

A meccs...

Hát őőő... Gyomoridegem volt, majd megőrültem. 

Küzdelmes, kifejezetten jó meccs volt, ferencvárosi lesgól, kapufa, összesen három piroslap...

A szünetben a kézislányokat köszöntöttük, a Fradi-tábor persze kifütyülte őket. Nem lepődtem meg. 

Aztán elérkezett a meccs 60. perce.

Én voltam a soros "sörhozó". Már épp sorra kerültem volna, amikor hatalmas örömujjongást hallottam.

Mondom nem hiszem el, hogy akkor lövünk gólt, amikor épp sörért mentem.

Rohantam vissza veszettül, és akkor láttam, hogy tizenegyeshez jutottunk.

Tizenegyeshez. 

Amit ugye be is kell lőni. 

Ami az ETO-nak ebben a bajnokságban viszonylag ritkán sikerült.

De ezúttal Völgyi Dani nem hibázott!

A hátralévő 30 percben szurkoltam-izgultam, de a lefújásig másokkal ellentétben nem ejtettem ki a számon a Bajnokcsapat kifejezést.

Aztán csak letelt az öt perc hosszabbítás is. 

ÉS BAJNOK LETT A GYŐRI ETO FC LABDARÚGÓCSAPATA!

Nem tudom megfogalmazni... Leírhatatlan érzés fogott el!

Röhögtem-üvöltöttem-sírtam, volt ott minden!:)

A sálammal törölgettem az örömkönnyeket...

A sállal, amin a HÁROMSZOROS MAGYAR BAJNOK felirat szerepel, és azt röhögtük, hogy még a meccs előtt is árulták.:)

Nem mentem le a pályára ünnepelni, a tribünről figyeltem a történéseket. 

És egyfolytában csörgött a telefonom...:)

Az utolsók között hagytam el a Stadiont. Hazaballagtam, majd jött Gergő barátom, sörözgettünk-beszélgettünk, meg rendeltünk hambit.

Egy óra után ment haza, én akkor még egy ráadás sör mellett emésztgettem a fejleményeket!

Észrevettem, hogy ismétlik a tévében a meccsünket, és kb. a 87. percben kapcsolódtam be. 

De az ünneplésnél már aludtam...:( :)

Ez olyan hajnali 3 magasságában történt...

---

Egyik ismerősöm azt mondta nekem szombaton, hogy kövezzék meg, de elcserélné a kézilabda-csapat BL-győzelmét a fiúk bajnoki címéért.

Sarkos megfogalmazás, én ezt azért nem mondanám.

Jó, hogy mindkét cím Győrbe került.

De tény, hogy a focisták győzelmét sokkal inkább magaménak érzem.

Ez persze azért is természetes, mert az ő meccseikre járok.

Egyébként elkeserít a városban valamennyire tapasztalható foci vs. kézilabda-szurkolói ellentét.

Nem értem, hogy ez miért jó.

Véleményem persze van a témáról, de ez most az öröm és boldogság időszaka.:) 

Erre a témára meg majd máskor igyekszem visszatérni.

---

Ja, és lehet, hogy fóbiám van, de a netes fórumokon hihetetlen ellenszenv övezi az ETO sikereit.

A ferencvárosi Leonardo bokatörése okán most éppen "favágók" vagyunk, ja és ez a csapat minden idők legrosszabb magyar bajnok labdarúgócsapata.

De ha minden idők legrosszabb magyar bajnok labdarúgócsapata három fordulóval zárás előtt megnyeri a bajnokságot, az nem vet jó fényt a többi csapatra. Szerintem.:)

És igen, tisztában vagyok vele, hogy "csak" a magyar bajnokságban végeztünk az élen.

De a Győri ETO-nak nem a Bundesligát, vagy a Primera Divisiont kell megnyernie.:)

Apropó: tegnap a Barcelona is bajnok lett.:)

Láttam a lehetséges BL-selejtező-ellenfeleket. Elég veretes névsor, de ezen meg nem kell előre idegeskedni.:)

---

Tippmix: megtettem a két ETO-győzelmét, a Lokiét, meg hogy Sir Alex Ferguson győzelemmel búcsúzik az Old Traffordtól. 

Ezek bejöttek.

És akkor a már ugyancsak bajnok Juventus nem verte meg a Cagliarit...:/

---

Bréking: hétvégén az ETO Parkban játsszák a Fradi-MTK-t. 

Hogymikvannak...:O :)

---

Úgy beszéltem meg a munkahelyemen, hogy ma később megyek dolgozni.

Aztán úgy alakult, hogy nem mentem.

Reggel 7-kor keltem.

Nagyon fáradt voltam, hangom egy szál se, jobbnak láttam itthon maradni.

A héten majd bőven lesz mód túlórázni...

Itthon voltam, pihengettem, délután elugrottam Nemzeti Sportért.

Nem vagyok valami jól, fáj a vállam. Pedig nem emlékszem rá, hogy elestem volna.

Meg a fenekem is fáj.

Mármint a csont, vagy mi... :) Ennek sem tudom az okát...:)

Folytatom a semmittevést-pihengetést-regenerálódást.

Meg háziasszonykodok: mosok, meg mosogatok.

Aztán holnap reggel megyek dolgozni!

---

Görbicz Anita ma ünnepli 30. születésnapját. 

1983. május 13-án, pénteken született Veszprém,ben.

Az ifjú tehetségből mára legenda lett.

És Bajnokok Ligája-győztes.

És tegnap óta Vincze Ottó menyasszonya. Csak hogy bulvárkodjak is egy kicsit!:)

Isten éltessen sokáig, Görbe!

---

És HAJRÁ, ETO!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:) 

Eddig jó

Minden bizonnyal lehetne a cím egy kicsit euforikusabb. De azért még az események közepén járunk.:) 

Az ünneplés is lehetett volna euforikusabb, de erről majd később! 

Azt azért szögezzük le mindjárt az elején, hogy 2013-BAN BAJNOKOK LIGÁJA GYŐZTES A GYŐRI AUDI ETO KC NŐI KÉZILABDACSAPATA!

Jó ezt leírni!:)

---

Pénteken -majdnem- minden úgy alakult, ahogy elterveztem. 

Előbb leléptem a munkahelyemről, gyorsan elintéztem a dolgomat a bankban. Aztán bementem a Vendelinbe, a befizetnivaló csekkeket összerendezni, meg a tippmix-szelvényeket összerakni.

Aztán irány a posta. 

Volt előttem kb. öt várakozó ügyfél, gondoltam addig gyorsan feladom a lottót meg a tippmixet.

A "kedvenc" postáskisasszonyomhoz kerültem, karót nyelt p*csa, már bocsánat...

Persze nem ment simán a dolog, mert Alonso győzelmére valamiért nem lehetett fogadni. Ekkor meg megijedtem, hogy történt vele valami a szabadedzésen. Szerencsére semmi. Így viszont továbbra is rejtély, hogy miért volt lezárva ez az esemény, vagy kitétel, vagy micsoda...:)

Az ügyintézések után Adrival és húgával találkoztam. Az Insomnia nevű, eddig számomra ismeretlen helyre ültünk be. Vagyis ki...:)

Jól eldumáltunk, finom volt a melegszendvics, meg a limonádé, szóval nagyon jól telt a délután...:)

Viszont jött egy hatalmas nagy zuhé, ami akkor is tartott, amikor távoztunk, sikerült sz*rrá ázni, de viszonylag jól viseltük a megpróbáltatást.:)

Érdekes dolog ez a fiú-lány barátság...:) Katámmal simán előfordul, hogy egy teraszon ücsörögve ő hívja fel a figyelmemet egy helyes csajra. Vagy kerek popsira...:)

De most is megtörtént, hogy a lányok a vizespólós szépségverseny közepette szóltak, hogy nézzem meg azt a "fehér felsős lányt"! Elég kellemesen rátapadt a ruha, mit ne mondjak! :)

Hazatérve megint olyan sz*r érzésem volt...

Kezdődik a Barátok közt, de jó lenne felhívni Anyut, és elmesélni neki, hogy miket bohóckodtunk a lányokkal...

De a telefon néma maradt... :(

---

Szombat reggel lementem boltba. Vettem kenyeret. meg Nemzeti Sportot.

Tegnap óta kedvenc napilapom új arculattal jelenik meg.

Ez is erősítette bennem, hogy meglesz a BL, mert a régi dizájn nem hozott szerencsét, az újnak működnie kell.:)

Érdekes összefüggés, mi?:)

Reggel tartottam egy németórát, érdekeset boltoltunk, mivel nem volt időm elmenni boltba, sörben kértem az óra árát. Meg a jövő hetet is. Elfogytak a készletek...:(

Aztán pihentem-olvastam-kajáltam, és sörrel felpakolva indultam a Városházához kivetítős meccsnézésre.

Odaérve döbbenten tapasztaltuk, hogy nincsenek  (!) kikészítve székek, szóval álló meccsnézés, ami azért elég méltatlan komponálás a szervezők részéről...

Menjünk át a Smukiba!

De előtte hívjuk fel, kérdezzük meg, van-e még hely, érdemes-e odamenni.

Kinek van meg a száma? 

Nekem. Mert nekem mindenhol vannak ismerőseim!:D

Felhívtam, volt hely, mentünk.:)

Söröztünk, ettem egy szelet pizzát, elbohóckodtunk, és persze megnéztük a meccset is! 23-22-re nyert az ETO a Larvik ellen, és ezzel BL-győztes!

Annyira kijárt már ez ennek a csapatnak!

Annyira kijárt már ez Görbicz Anitának! Talán ő érdemelte meg ezt a legjobban, ha lehet ilyet mondani!

Meg is könnyeztem az eredményhirdetést! Tök fura, mert jókedvem volt, meg minden, aztán egyszer csak meghatódtam. Bőgtem. Örömkönnyek! Végre!:)

Itthon vettem észre, hogy az egyik sálamat Smukinál felejtettem, úgyhogy a jövő héten valamelyik be kell ugranom meló után egy kávéra. A fenébe!:)

Elballagtam a buszhoz.

Ami persze az orrom előtt ment el. 

Vártam a következőt. 

Aztán rám jött, hogy pisilnem kell.

Hazáig biztosan nem bírtam volna ki, így elsiettem egy viszonylag eldugott helyre megsérteni a közszemérmet.

Ez még az este folyamán kétszer előfordult.

Három csapás. Életfogyt. Haha...:D

Nem, nem dicsekvésből írom, büszke sem vagyok rá, de ennek dramaturgiai jelentősége lesz a történetben.:)

A buszon is történt emlékezetes dolog, elkértem egyik legkedvesebb kolleginám telefonszámát.

Esküszöm semmi hátsó szándék nem volt bennem, csak feltett kérdésére szóban könnyebb volt válaszolni...:)

Itthon megittam még egy sört, válaszoltam facebook-üzikre, majd elindultam a Városházához, a csajok fogadására...:)

Barátaimmal nagyon jó helyet sikerült elcsípnünk, közel voltunk a színpadhoz.

Igen ám, de ismét csak pisilnem kellett. 

Átvágtam a tömegen, elintéztem az elintéznivalót. Azon mérgelődtem, hogy nem találok vissza az ismerőseimhez.

De útközben leragadtam egy másik ismerősnél, plusz a helyszínt biztosító egyik mentős srácot is ismerem...:)

Nos... Az ünneplés jó volt, szép volt, meg minden, de nekem kissé laposnak tűnt. Meg Audi-, és várospropagandának. 

Többet vártam...

De persze ettől függetlenül öröm volt, van! És boldogság!:)

Telt-múlt az idő, és újra pisilnem kellett.

Elindultam hát, de egy faszi megállított.

A kezembe nyomott egy sört. Mert látott a Smukiban meccset nézni, és ismeri a társaságunkban lévő csajt.

Bár Anyu megtanított rá, hogy idegenektől ne fogadjak el semmit, most kivételt tettem. Egy sör mindig jól jön.

Szóval elvonultam pár órával korábbi rejtekhelyemre megkönnyebbülni.

Egy srác is követte példámat. 

Közben megszólalt, hogy ő engem ismer.

Majdnem eldobtam ami a kezemben volt, ugyanis fogalmam sem volt róla, hogy ki az a srác...:)

Kiderült, hogy általánosban kettővel járt alattam, és a járásom alapján azonosított be...

Tizenhét év után, pisilés közben megismer egy srác, akiről nekem sajnos fogalmam sincs, hogy kicsoda. Ez ám a nem semmi!

Ja, és azt is a sráctól tudtam meg, hogy újra mennek a buszok. Ha nem mondja, taxival jöttem volna haza.

Ráadásul egy busszal mentünk vele és családjával, így még tudtunk beszélgetni egy picit.

Az anyukája azt hitte, hogy én egy másik mozgássérült fiú vagyok. Aki egyébként azt hiszem öt osztállyal alattam járt. 

Hát igen, jól tartom magam!:D

Itthon persze bontottam még egy sört, és elintéztem pár telefont.

Beszéltem egyik rendszeres olvasómmal, Ildivel is. 

Pár hete számot cseréltünk, de persze nem így akartam felhívni, fél(?)részegen az éjszaka közepén, de ezt a pisilős sztorit el kellett neki mesélnem.:)

Aztán éjfél körül eszembe jutott, hogy iszom még egy sört.

Aztán eszembe jutott, hogy nem kéne, mert még viszonylag tűrhető állapotban vagyok, nem kéne szétcsapnom magam. "Holnap is nap lesz..."

Aztán eszembe jutott, hogy éhes vagyok.

Olyan negyed 1 magasságában nekiálltam bundáskenyeret sütni.

Fura, de józanon sem vagyok ennyire magabiztos a tűzhely mellett, tök simán elkészültek...:)

Vizet ittam hozzá, meg bevettem egy Algoflexet.

Meg Showder klubot néztem DVD-ről.

---

Ma időben keltem, elszaladtam Sportért.

Azt olvasgattam, meg tévéztem, pihengettem.

Most majd lassan ebédelni kéne.

Aztán 2-től Forma-1 Spanyol Nagydíj!

Utána meg hamarosan el is kéne indulni a Stadionhoz.

18.30-kor ETO-Fradi, és állítólag rengeteg nézőt várnak.

Szünetben a futballklub és a szurkolók köszöntik a BL-győztes lányokat!

A meccs után pedig...

Ezt majd meglátjuk.

Meg majd elmesélem!:)

Na de mára ennyi is voltam.

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Érintő

Ma csütörtök van. A hét négy reggelén mindig más időpontban sikerült felkelnem, fél 5 és 6 közötti a szórás. De legalább az esti elalvással nincsenek gondjaim mostanában.:)

---

Poénkodatok én azzal, hogy "-Mire gondolsz, Goszi? - Hát mi másra gondolnék, mint a pinára?" Bár ez nem is annyira poén.:D

Megakadhat a szemem egy formás cicin, popsin, mert hát pasiból volnék, vagy mi a szösz...

De a legjobban tényleg az hiányzik, hogy "hiányozzak valakinek". Ha nagy szavakat szeretnék használni.

Tényleg szívom magamba a felém irányuló "szeretet-bonbonokat", amiket nem tudok eléggé megköszönni. Sok erőt merítek belőlük...:)

---

 Lassan majd tényleg megkerülhetetlen lesz, hogy meséljek valakiről!:)

De egyelőre nem szeretnék.

Nem azért, mert tudom, hogy ő is olvas, vagy közös ismerőseink is esetleg olvashatják. 

Amit meg írnék róla, azt már amúgy is leírtam neki is, szóval nem lenne nagy meglepetés.

Annyi legyen elég, hogy nagyon örülök neki, hogy megismertem!:)

---

Tegnap felhívott apám telefonon. 

Nagyon érdekes beszélgetés volt.

Megkérdezte, hogy befizettem-e a csekket, amit adott.

Mondtam neki, hogy még nem, mert összevártam az én csekkjeimmel, és majd együtt feladom őket.

És többet nem ad nekem csekket, mert még ezt sem lehet rám bízni...

Apa csak egy van...

---

Tegnap meló után meccsre mentem, az ETO-Vidi Magyar Kupa-elődöntő visszavágóját játszották.

A Fehérváron megszerzett 2-0-ás előny birtokában kissé talán túl tartalékosan álltunk fel, ami majdnem meg is bosszulta magát, mert a Videoton már 2-0-ra vezetett.

Aztán a meccs 92. percében jött Tarmo Kink, és belőtte a továbbjutást jelentő gólt!

Nem voltunk valami sokan a meccsen - a Nemzeti Sport 3500 nézőt ír -, szóval túlzás lenne azt állítani, hogy felrobbant a stadion, de természetesen volt nagy öröm!

Bár nekem konkrétan halálfélelmem volt, három cimborával lógtunk egymás nyakában örömünkben, és kevésen múlott, hogy lezuhanjunk az előttünk lévő sorba. És persze én lettem volna a kupac alján!:)

Aztán volt még egy érdekes tömegjelenet a győri rendezők meg a fehérvári játékosok között, ezt inkább nem kommentálnám...

Azok után, hogy az Újpest-meccs után 400 ezer forintra bűntették a klubot a szurkolók sportszerűtlen viselkedése miatt, most milliós büntetésre, és 2-3 zártkapus meccsre számítok... Ha már a Videoton volt az ellenfél...

Meséltem annak idején, hogy nem sokkal Anyu temetése után apámon felhúzva magam nem mentem ki a Debrecen elleni meccsre. Teljesen felesleges hiszti volt, gyakorlatilag csak magammal szúrtam ki! 

De most május 22-én este 8 órától Győri ETO FC-Debrecen Magyar Kupa-döntőre megyek Kispestre, a Bozsik-stadionba, szóval mégiscsak látom idén is játszani a Lokit!:)

Aznapra a késői kezdés miatt nem kell szabi, de másnapra biztosan!:)

A meccs után egyik szurkertárssal felfedeztünk egy eddig ismeretlen krimót, ott megittunk egy sört, majd hazaindultunk.

Itthon még egy levezető sör, net, vacsi, meg egy jó nagy szunya...

---

Reggel a buszmegállóban beszédbe elegyedtem a szomszéd sráccal. Amikor jött a busz, nem is figyeltük hányas, ő hazaindult, én felszálltam.

Persze nem 14-es volt.:)

Arra nem jöttem rá, hogy hányas buszon vagyok -okos busz rulez!:)-, de még a pánikgomb megnyomása előtt rájöttem, hogy bevisz a Révai utcába.

Ahol már évek óta nem jártam, szóval érdekes volt....:)

---

Elég sok volt a meló, baromira lefáradtam.

Történt még egy apró, de számomra mégis emlékezetes dolog, de inkább ezt sem írom le, mert egyrészt az érintettet nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni, másrészt meg azt sem akarom, hogy kiröhögjetek, vagy azt mondjátok, hogy ciki, meg de gáz, meg ilyenek!:)

Meló után akartam menni bankba, meg postára.

Bankba nem értem oda időben, postára meg nem volt kedvem elmenni.

Inkább hazajöttem pötyögni!:)

Holnap persze rövidnapos a bank, de ezt a dolgot a héten mindenképpen el kell intéznem. 

Így a tervek szerint ebéd után lelépek melóból, intézek bankot, postát, tippmixet-lottót, és végül, de nem utolsó sorban találkozom egy ismerősömmel, akit már nagyon régen láttam.

Szombat reggel tanítok, aztán útjára indul a sportdömping: kézilabda BL-döntő - óriáskivetítő a városházánál!:)-, Debrecen-Vidi, ETO-Fradi, és persze Forma-1 Spanyol Nagydíj!

Szóval nem gyenge hétvége lesz!:)

És nem tudom, mikor fogok tudni írni legközelebb, de majd igyekszem jelentkezni!:)

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)

"A győztesek soha nem adják fel..."

"Ez a két óra mindkét győri csapat szempontjából az egész szezonra nézve meghatározó lehet, remélem, jól alakulnak a dolgok..."

Ezt a mondatot a tegnapi bejegyzésemben írtam le. És hát úgy néz ki, hogy eddig jól állunk, focistáink és kézislányaink is olyan eredményt értek el, ami igencsak biztató.

Van miben hinni, van mire optimistának lenni, de persze továbbra is csak szerényen!:)

---

Tegnap ugye 16.45-kor kezdődött a kézimeccs, amit Lui barátommal és a nagyrészt az elődöntő alatt megismert társasággal néztünk meg a Vendelinben.

Larvik-Győri Audi ETO KC 21-24 (13-12)

Az ETO tud ennél jobban is játszani, mégis előnnyel várhatjuk a veszprémi visszavágót.

Veszítettünk már BL-döntőt idegenben nyert első meccs után, a Larvik is jutott már tovább hazai fiaskó után, szóval észnél kell lenni! De nagyon bizakodó vagyok! 

A meccset román bírók vezették, akiktől az ismert nemzeti ellentétek, valamint a Valcea kiejtése okán kicsit tartottam. 

Eleinte meglepően korrektek voltak, de aztán elég alaposan megfújták a hazai pályát a norvégoknak, az első félidő végén például dudaszó utáni góllal szerezték meg a vezetést. De szerencsére ezt most elbírtuk.

A második félidő vicces volt. Nagyon bekezdett a Larvik, 17-13-ra ellépett. 

Majd megérkezett tesóm, vonatra indulás előtt benézett hozzánk egy kicsit. A győri lányok rögtön egy 6-0-ás sorozattal köszöntötték.:)

Szóval óvatos vagyok, de nem félek a visszavágótól. Martin mester van annyira jó edző, hogy a tanulságokat levonva megtalálja a nyerő taktikát a visszavágóra.

Újpest FC- Győri ETO FC1-2 (1-0)

Focistáink meccséből egy percet sem láttam, csak LiveScore-on követtem a történéseket a telefonom segítségével.

És a végeredmény kiszurkolásában segítségemre volt Móni kollegina!;)

Nem, nem a maga fizikai valójában! Az történt, hogy már vagy 10 perce azt írta ki a telefon, hogy 1-1 az állás a 90. percben.

Egy focimeccs ugye 90 percig tart, ez releváns. De egy perc nem tarthat 10 percig. 

És amikor már sokadszor léptem be, hogy megjelent-e már a végeredményt jelző FT felirat, elkezdtem szuggerálni, hogy az a második 1-es alakuljon át 2-essé, ne az legyen, hogy kihúztuk döntetlenre. 

És lőn: a 93. percében Marek Strestik betalált.:) Állítólag lesről. De ez nem érdekel...:)

Mondom, nem láttam -még- a meccset, de fotó alapján azért annyira nem volt egyértelmű a szitu!:)

Jaj, mekkorát ordítottam örömömben a Szent István úton, Te jó ég!:)

A tényállás a következő: 

Szombat délután BL-döntő. 

Vasárnap 16.30-kor Debrecen-Vidi, 18.30-kor ETO-Fradi. Ha a Debrecen legyőzi a Vidit, mi meg a Ferencvárost, zsebben a negyedik bajnoki cím!

Ha ezt a szünetben megspékelhetnénk a BL-győztes lányok köszöntésével...

Nos, hát sporttörténelmet írhatnak lányaink és fiaink, arany betűkkel a 109 éves ETO krónikájába!:)

---

Meccs előtt, alatt és után ment ám a hülyeség!:)

Nem tudom, hogy indult, de Lady Gaga számokat kezdtünk solrolni. Összejött kb. hat...:D

Meg ment az agymunka, hogy szombaton hol nézzük a veszprémi meccset- már akik ezúttal nem mennek az Arénába.

Az egyik srác szólt, hogy ő sem megy.

De ciki volt, mert már megadta a múltkor a telefonszámát, elfelejtettem a nevét.

Egy-két perc késéssel beugrott, amit úgy jeleztem neki, hogy megcsengettem. Velem szemben ült, és felvette. Mondtam neki, hogy csak én vagyok, beugrott a neved.

Erre basszus felállt, közölte, hogy bocs, hátrébb kell mennie, mert nem hall.

És hátrébb ment, mire tényleg leesett neki, hogy a vele szemben ülő sráccal beszél telefonon.:)

Jogvégzett fiatalemberrel beszélünk, persze ő sem az a "könyvmoly-típus"... :)

Volt még egy "közös ismerősös kicsi a világos" sztori is. 

Átélni hatalmas volt, sírtam a röhögéstől.

Elmesélni nem különben. Leírva viszont nem hiszem, hogy ütne a sztori, úgyhogy inkább nem fárasztalak vele Benneteket...:)

Itthon még azért egy levezető sörikét elfogyasztottam, fürdés, Algoflex, vacsi, ásványvíz, és olyan 11 óra magasságában nyugovóra is tértem.

---

Reggel fél 6-kor keltem, a szokásosnál egy órával később, de ez így volt betervezve.

Vettem Sportot, persze most egy élmény ránézni még a címlapra is, archiválni is fogom ezt az újságot.

Nyolcra értem be dolgozni. Nem siettem..:)

Érdekes módon a károgó vészmadár emberkék most elkerültek...:)

De ha a negatívumokat le szoktam írni, elmesélem azt is, hogy volt olyan kollégám, aki felhívott, hogy nézte a meccseket, és tetszett neki, amit látott. 

És szerinte sem volt les Strestik gólja...:)

---

Ma is sokáig, háromnegyed 5-ig voltam. 

Rengeteg volt a dolog, nagyon gyorsan telt az idő.

Közben Dévényi Tibi bácsi nyomdokaiba léptem.

Kajarendelő lapot lehetett tőlem nyerni.

Mellbedobással.;)

---

Autó-vevőjelölt nem jelentkezett.

Biztosítóban sem voltam, azt is még pótolni kell!

Szerdán ETO-Vidi Magyar Kupa-elődöntő visszavágó.

Meg posta, bevásárlás, ügyintézés, ilyenek..

Hétvégén meg felmegyünk a hegyekbe.

Ha nem is a hegyekbe, de a csúcsra törünk.

Jaj de nagyon várom már!

Tűkön ülök, esküszöm!:)

Mára ennyi!

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)

Nem teljesen normális kerékvágás

A múltkori "különkiadás" után immáron vissza a normális kerékvágásba!

A fejemben egyébként valamennyire kezd körvonalazódni egy újabb hasonló bejegyzés az életemben valamiért fontos szerepet játszó lányokról, de ezt azért még hagyom ülepedni!:)

A normális kerékvágás pedig így Anyák napján igencsak relatív. A tegnapi nap tükrében tartottam tőle, hogy a mai bejegyzésben fogok művelni egy kisebb érzelmi ámokfutást, de szerencsére aludtam egyet a történtekre...

---

Szóval ott tartottam, hogy kedd este. Kiesett a Real Madrid a Bajnokok Ligájából! Ennek örültem, bár kissé visszafogottan, mert másnap még hátra volt a Barcelona visszavágója. És hát... Na igen... Úgy ki lehet esni, ahogy a Real tette a Dortmund ellenében, ugyanez nem mondható el a Barca Bayern elleni búcsújáról...

---

Szerda. Munkaszüneti nap. Részemről a házimunka ünnepe.:) Roppant büszke voltam magamra, hogy szinte mindent sikerült megcsinálnom, amit elterveztem.

Elpakoltam egy adag téli ruhát, kimostam egy másik adagot, rendet raktam, porszívóztam, valamennyire eligazítottam a fürdőszobát, főztem ebédre zacskós levest, sütöttem este bundás kenyeret...

A blogolás előtti csendespihenő miatt sajnos a Senna-film kimaradt...:(

A bundáskenyér pedig elég kalandosra sikeredett, fröccsent olaj a kezemre, az arcomra is, és én hülye a forró serpenyőből kivett villával csíptem fel egy kis tojás-mardékot, így a számat is megégettem... :( :D

Este meg ugye Barcelona-Bayern.

0-3 a végeredmény. Összesítésben 0-7.

Jelen pillanatban sajnos jobb csapat a Bayern. Még ennyivel is.

És nem kizárt, hogy korszakváltásnak lehettünk szemtanúi...:(

---

Csütörtökön ismét nem sikerült a tervezett időpontban felkelni. Negyed 7-kor riadtam fel, de azt nem vágom, hogy az ébresztőt mikor és hogyan nyomtam ki...

A pocim sem volt valami jó formában. Egy jó félórát várakozva megnyugodtam, hogy ennek az előző esti bundáskenyér az oka, nem pedig valamiféle vírus.:)

Így aztán elindultam dolgozni. 

Ismét "gyilokpornó" nap volt. De ez már kezd "normális" lenni.

Tesóm hazajött, értem jött, hazadobott.

Kaptam egy nagyon aranyos levelet a gázszolgáltatómtól.

Beszámoltak benne a rezsicsökkentésről, hogy idén eddig pártunknak és kormányunknak hála 6000 forintot spóroltam meg. Meg küldtek egy csekket 3500 forintról... Csak a rend kedvéért...:)

---

Voltál már úgy valakivel kapcsolatban, hogy úgy érezted, hogy ő igazából nem olyan, amilyennek mutatja magát? 

Mármint pozitív értelemben. 

Aztán egy spontán megnyilvánulásából rájössz, hogy igazad van.

Nem, ettől nem vagyok faszagyerek, egyszerűen jól esett a felismerés. 

Egyfajta önigazolás, hogy azért nem látom teljesen rosszul az embereket.:)

---

Péntek.

Meló után elmentem a plázába. Lottó, tippmix, CBA.

A lottón nem nyertem, a tippmixem már elszállt.

A CBA-ban meg majdnem előtört belőlem a hisztis picsa. De nem hagytam kibontakozni.:)

Történt ugyanis, hogy a szeletelt kenyerek közül egyet levéve három elindult a szélrózsa minden -vagyis csak három...:)-irányába...

Egyik kezemben a bevásárlókosárral kaptam a három kenyér után. Kettőt sikerült is elkapnom. 

A harmadik meg leesett. Mellettem állt egy hölgy. Aki nem segítettem, hanem elugrott, hogy "Jáááj fiatalember..." 

És itt most nem arról van szó, hogy szegény roki Gáborkának "illenék" segíteni. De tahók azért ne legyünk már, na!:)

A kasszánál meg rájöttem, hogy nincs nálam szatyor. Venni nem tudtam, a hátizsákom meg tele volt. 

Komolyan gondoltam, hogy otthagyom az egészet a g*cibe, már elnézést!:)

Én alapból képtelen vagyok vásárláskor normálisan elpakolni, de most tényleg bepánikoltam...:)

Lenyugodva felnyaláboltam a cuccokat, bementem kedvenc cipőboltomba, és vettem egy- szatyrot. Probléma megoldva.:)

És képzeljétek el, egy lány után sem fordultam meg a plázában!:O

Ennek volt/van oka, de ezt most nem fejteném ki bővebben... De NEM vagyok szerelmes...:)

Ez más...:)

A plázából kiérve meg jött a telefon, hogy van érdeklődő az autóra. Hétfőn találkozunk.

---

Itthon kajáltam, fürödtem, pakolásztam, meg raktam össze a cuccokat, amiket Écsre akartam vinni.

Már majdnem vége lett a Barátok közt-nek, és indultam volna a vidékibe.

Amikor a számítógép kikapcsolása közben egy hatalmas csattanás kíséretében elszállt az áram az egész lakásban.

Na, tesómmal azt beszéltük meg, hogy a kocsi árának egy részéből veszünk nekem egy számítógépet. Én meg persze elkezdtem "agyalni", hogy az autót még el sem adtuk, a gép meghalt. 

Sőőt, lelki szemeimmel elképzeltem, hogy a tévé, a PlayStation, a rádió, a digibox, a lámpák, úgyszintén... Fő az optimizmus!:)

Az alsó szomszéd sráccal visszanyomtuk lent a biztosítékot, így a lakásban lett áram- a nappalit leszámítva.

Szombaton aztán tesóm felmászott a lakásban lévő biztosíték-szekrényhez, így nappaliban is lett áram. És az is kiderült, hogy egy spotlámpa égett ki/durrant el, szóval nem a számítógép adta meg magát. De ez csak tegnap este lett világos...:)

---

Az utolsó busszal, a 22.45-össe mentem ki Écsre, kellően idegbetegen, világvége-hangulatban...

Apám már aludt, mire hazaértem. 

Tévéztem, olvastam, nem nagyon tudtam aludni.

Szombaton aztán fél 7-kor keltem, időközben befutottak tesómék, és 7-kor indultunk Zalába, unokatesómékhoz. 

Igazából a nagybátyámékhoz, mert unokatesókkal nem találkoztunk, de így szoktam mondani.

Ezek a zalai utak kiskorom óta a vidámságról szoktak szólni, most először mentünk Anyu nélkül...

És hát ennek megfelelően elég furcsa is volt hangulat...

Először Orosztonyba mentünk, apám szüleinek sírjához, aztán Felsőrajkra nagybátyámékhoz.

Beszélgettünk, ettünk-ittunk... Elvoltunk...

Tesómmal és Edittel azért elsétáltunk a közeli fa "várba" is, és most én is megmásztam- ha jól emlékszem, életemben először...

Fél 5 körül indultunk haza. A szokásosnál valamivel később.

Écsen még egy kicsit szusszantunk, aztán indultunk tovább Győrbe. Tesómék meg aztán Tétre.

De előtte kimentünk Anyuhoz a temetőbe.

Apu nem jött velünk.

Ez engem személy szerint kicsit furán érintett.

Akkor miért nem mondtam neki, hogy jöjjön?

Nem éreztem "feladatomnak", hogy szóljak apámnak, hogy jöjjön ki Anyám, azaz a felesége sírjához.

És még az sem lehet kifogás, hogy "siettünk vissza Győrbe", mert haza tudtuk volna vinni, abban biztos vagyok.

A tegnapi nap tanulságait leszűrve elmondhatom, hogy apám kovács létére olvasott, művelt ember, de érzelmi intelligencia szempontjából... Nos, hagy némi kívánnivalót maga után...

---

Este tévéztem, olvastam, és vacsoráztam vajas fonott kalácsot fél liter kakaóval. 

Jaj, de régen ettem ilyet...:)

---

Ma reggel ismét elmentem a plázába.

Bevásároltam a CBA-ban, meg voltam fodrásznál.

Ezúttal volt nálam szatyor. Most az egyik szalámin nem volt vonalkód... :) Pff... Várhattam pár percet...:)

A hajammal meg nem vagyok elégedett, lehetne rövidebb is, azt hiszem, ideje lesz visszatérni a megszokott fodrászomhoz...

Most majd hamarosan lesz még egy fürdés, rendelek valami kaját, aztán délután irány a Vendelin.

Larvik-ETO BL-döntőt nézünk, az ezzel párhuzamosan zajló Újpest-ETO focimeccset nmem látom.

Ez a két óra mindkét győri csapat szempontjából az egész szezonra nézve meghatározó lehet, remélem, jól alakulnak a dolgok...

A sörrel meg ezúttal óvatosan kell bánni, holnap eseménydús napnak nézek elébe...:)

---

De mára ennyi.

Jók legyetek!  

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)