2010. május 28., péntek

Péntek, az én napom (is lehetne)

Vééégre péntek! :) Szeressük! :) Egészen ki lehet bírni ezeket a négy napos heteket! Mondjuk mostantól a hétköznap délutánok icipicit kötöttebbek lesznek, ugyanis lesz két németes tanítvány. Dehát jelen helyzetben minden ilyen lehetőséget meg kell ragadni!
Az MSN viszont nem működik... :S
Na, akkor hát kezdjük...
Szlovákia: a magyar Országgyűlés elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, ami lehetővé teszi a határon túl élő magyarok számára, hogy az anyaország állampolgárai legyenek. Vicces, hogy pont Vona Gábor, a Jobbik elnöke nem szavazott, mert "elnézte a szavazás időpontját". Az már kevésbé vicces, hogy a szlovákok nem késtek a válasszal: elfogadtak egy olyan törvényt, mely szerint aki saját akaratából kéri egy másik ország állampolgárságát, a szlovákot automatikusan elveszíti... EU 2010... :/
Mondjuk egy szlovákiai magyar barátom már többször elmondta, hogy minden egyes itthoni "hőzöngést" kamatostul kapnak vissza... És lőn...
Sport. Holnap magyar-német válogatott meccs lesz Pesten. A Sport1-en már ajánlják is a közvetítést, ki van írva a képernyőre, hogy HUN-GER. Ami ugye németül azt jelenti, hogy éhség. Ez majdnem olyan, mint amikor a Haladás-Kaposvári Rákóczi meccsen az volt kiírva az eredmény elé, hogy HAL-RÁK. Mondom: ki a tököm a játékvezető: a vizipók? :D
Az ETO készül az Európa Ligára. Nyilvánosságra hozták a lehetséges ellenfelek listáját. Grúziában ugye már otthon éreznénk magunkat, emellett van például azerbajdzsáni és izraeli csapat is. Mondjuk, ha szerencsék lesz, mehetünk Lengyelországba, Horvátországba, esetleg Nyitrára. Bár ez utóbbi a fentiek ismeretében necces lenne... Új igazolásokról is jönnek infók: a kapuba a paksi Csernyánszky, és egy szlovák fiú, mezőnybe a vidis Sifter, a kecskeméti Montvai, a pápai Abwo, na meg persze a Fradiból állítólag hazatérő Ferenczi nevét emlegetik. Persze, ezek még csak pletykák. És olvasóim jó nagy hányadát nem érdeklik! :) De én leírom! Mert önző vagyok! :P Ja, és állítólag új mezünk lesz! De ezt nem írom le, mert bennfentestől hallottam, és nem akarok pofont kapni tőle! :)
Jaj, két tévhitet el kell oszlatnom magammal kapcsolatban!
Nem vagyok alkoholista! Laci barátom MSN-en rögtönzött egy blogkritikát. Ebben leírta, hogy "és napjaidat keretbe foglalják a sörözések". :) Több munkatársam pedig egyfolytában azzal olt, hogy alkoholproblémáim vannak... :/ Őőőő tény, mostanában elég gyakran ülünk be cimborákkal sörözgetni ide-oda. De ez azért nagyon bízom benne, hogy az alkoholizmustól még messze van. Ha el akarnám viccelni, azt mondanám, hogy "antialkoholista vagyok. Az alkoholistákat gyűlölöm. De a szesszel semmi bajom." Viszont ezt nem akarom elviccelni. Sajnos nagyon is tudom, hogy mi az az alkoholizmus. Látom, túl gyakran is... Erről viszont többet nem akarok írni. Bocsi. És ott nem arról szól a történet, hogy a haverokkal x óra alatt megiszik y üveg sört. De ez tényleg nem ide tartozik. MSN-en próbáltam már mesélni róla valakinek. Aztán delete és egy hosszú e-mail lett a vége. Személyesen pedig a történet poénos szálát próbálom megragadni. De ez mindent egybevetve nem vicc. Kurvára nem...
Ja, és Casanova sem vagyok. Nagy örömömre mostanában több, nálunk dolgozó lányt ismertem meg, eddig nem nagyon jártam ki hozzájuk beszélgetni. Most ezen kicsit változtattam. De ez nagyon nem jelenti azt, hogy "Casanova" lennék, vagy mit tudom én... És egyébként ennek a négy-öt lánynak egytől-egyik barátja, esetleg férje van, tehát. Tehát ennyi. De tényleg rendesek, kedvesek, aranyosak. És örülök, hogy új emberkéket ismerek meg. De ennél többről tényleg nincs szó...
Kata mesélte, hogy a múltkor szóba kerültem egy beszélgetésben. Azt mondta valakinek, hogy egy mozgássérült lányt próbáljak meg megismerni, rossz már, hogy így egyedül vagyok. A lány, akivel beszélgetett, erre állítólag azt mondta, hogy ez hülyeség, mert vagyok annyira kedves és jó fej srác, hogy ép lány mellett is megtalálom a boldogságot, csak keressek szorgalmasan.
Tök jó, és köszönöm mindenkinek, hogy így a szíveteken viselitek a sorsomat. De tényleg... :)
És a saját előítéleteimet is felül kell bírálnom. Az történt ugyanis, hogy Gerej kolléga kirakott a Pláza-Mekinél lévő buszmegállónál. A járdára fellépve akkorát zakóztam, hogy csak na... És egy "divatlapból" kilépett csilli-villi topcsaj rögtön felállt, odasietett, és megkérdezte, hogy jól vagyok-e. Ilyen esetben a jóllét nagyon relatív tud ám lenni... :)
És a "nem vidám" rész következik...
Holnap temetésre megyek, ezt már írtam. Holnap reggel megyek haza, délután mise, majd Teri néni temetése... :(
Szerdán pedig egy munkatársam édesanyjának lesz a temetése. Oda is elmegyek. A srác anyukája ugyanabban a betegségben halt meg, amiben nagymamám tíz évvel ezelőtt. Tudom, mit csinált(ak) végig, tudom, min ment(ek) keresztül... Sajnálom őt.... Kutya kötelességemnek érzem hogy ezen a magam szerény kis módján támogassam őt gyászában...
És ha még ez nem lenne elég: egyik főiskolai csoporttársnőmről most tudtam meg, hogy sclerosis multiplexet diagnosztizáltak nála... 27 évesen az ember lánya járjon bulizni, szüljön gyereket, utazgasson... De ne egy ilyen szörnyű betegség ellen küzdjön gyógytornán, uszodában... Miért ilyen kegyetlen az élet?????
Lehet idegeskedni azon, hogy mondjuk lekésted a buszt. Vagy azon, hogy megáztál. Vagy azon, hogy megbotlottál a járdán, elestél, és kiröhögtek.
Lehet idegeskedni rajta.
De felesleges.
Túl kevés az idő rá...

Nincsenek megjegyzések: