A címről mindjárt bővebben is, előbb azonban elmesélem, hogy működik a digitális tévé! Hétfőn este spinning után átjött Balu és Kata, és beállítottuk a kütyüt. Százvalahány csatorna, köztük többféle HBO, Viasat History, és a régóta nagyon vágyott Sportklub. Apró szépséghiba, hogy egyelőre a videóra van kötve, annak egyik csatornájaként elég nehézkes nézni, de ez csak ideiglenes megoldás! Köszi, Balu! ;)
"A futball nem pusztán élet és halál kérdése: sokkal több annál."- mondotta egy bizonyos Bill Shankly nevű úriember, és ezúttal Olaszországban bizonyították be, hogy ez mennyire igaz. A milánói Internazionale csapata az AS Romával van nagy harcban az aranyért. A milánói piros-kékek a hétvégén egy másik római csapattal, a Lazioval mérkőztek. Nos, ők viszont annyira utálják a városi rivális csapatot és szurkolóit, hogy ezúttal becsülettel szurkoltak is- csapatuk ellenfelének, csak hogy ne az AS Roma hódíthassa el a szezon végén a scudettót. Az Inter persze nyert is, így lépéselőnyben várja a folytatást, mit ad Isten, ma pont Inter-Roma meccset rendeznek.
Én mondjuk azért lehetek bajban, mert az utolsó fordulóban Győrben ETO-Vidi meccset rendeznek, és nagyon nem szeretném, hogy a fehérváriak pont itt ünnepeljék fennállásuk első bajnoki címét. Tegnap egyébként hazai pályán kaptak ki 1-0-ra az MTK-tól, a Debrecen pedig győzött, vezet a tabellán. Van esély rá, hogy a Videoton klubházának falán az első bajnokcsapat számára elkészített tabló továbbra is üres marad. És nem, nem hullajtanék krokodilkönnyeket, ha ennek érdekében az ETO kikapna a Debrecentől. :)
Tegnap viszont nyertünk! :) Elég furcsa időpontban, kedden este 8-kor rendezték az ETO-Fradit. Három szurkolótársam feljött hozzánk, és kis sörözés után ballagtunk ki a stadionba. Szakadt az eső, az ETO 10 perc után 2-0-ra vezetett, és a végén 2-1-re nyertünk. :) És elégedetten jöttem haza, az első félidőben rég várt és régen látott szép, mindamellett eredményes játékot nyújtott a csapat. Idén szerintem még nem is volt olyan, hogy a győrio játékos egyedül vezeti a kapura a labdát, én pedig helyemről felugorva szorítok a gólért. Ami persze nem jött be, két találatunk távoli bomba után született. :)
A meccs után is megittam még két sört, és való igaz, nagy élmény legyőzni a Ferencvárost! :)
Ma találkoztam volna egy csajszival, aki pénzügyi tanácsokkal látott volna el, de fáradt vagyok, ezért lemondtam... Utána meg mellékalimpáltam a híváslistában, és véletlenül felhívtam őt Anyám helyett... Még jó, hogy nem úgy szóltam bele, hogy "Szia Anyu, mizujs?" Mert szerencsére a két hangot elég nehéz összetéveszteni. :)
Ma meg még modemcsere is volt, elvileg gyorsabb lett a net. Még nem érzem. :)
Postán is kaptam meghívót egykori pesti iskolám, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon öregdiák-találkozójára. Azaz valaki még tényleg emlékszik rám. Vagy benne vagyok az adatbázisban. :) Huh, tényleg nagyon sokat köszönhetek annak a sulinak, nélkülük nem tartanék ott ahol. Ha egyáltalán tartok valahol, ez is annyira relatív. Naponta volt tesióra - ott mozgásnevelés néven futott -, hetente kétszer úsztunk, sokat kirándultunk, önállóságot tanultunk. Viszont 6-tól 11 éves koromig a szüneteket kivéve havonta jártam csak haza. Ez azért nem volt akkora örömmámor... És szerencsére felsőbe már Győrbe járhattam, de az már egy másik történet. :)
Szóval szerintem ott leszek, és beszéltem egy pesti ismerősömmel, mondta, hogy alhatok náluk, és a rendezvény előtt vagy után megejthetünk egy sörözéses-VB-meccsnézős-nosztalgiázós estét. Az lesz a BDF-es öregdiák-találkozó! :)
Szakad az eső... És utálom! Szép nyarat akarok, meleget és napsütést! Októberig! :)
Mára ennyi.
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése