Van ugye két állandó "rovat", a Vegyesfelvágott, és a Vide(J)ó. Most nem indítok egy harmadikat, de volt már ez a cím, és most újra előveszem, ezúttal tökéletes francia helyesírással. :)
Meg amúgy is elég gyakran tör rám mostanában ez az "ezt már valamikor átéltem"- érzés, de ez már egy másik történet - lenne... :)
Tegnap egy elég fárasztó nap után értem haza, és amint bekapcsoltam a gépet, elkezdett csörögni a telefonom. Kata hívott, beszéltünk kb. fél órát, és már a vonalban várakozott - bátyámmal együtt temetésre hazaérkező - Edit sógornőm. Ezután pedig az alattunk lakó srác jelentkezett be, hogy német leckét kellene írni. Magyarul írjam meg neki a német háziját! :) Igeragozás präteritumban! Remek volt, egészen elszoktam tőle. Egy kivételével mindegyikre emlékeztem kapásból! :) A telefonok végére egyébként már fájt a fülem, és tiszta hülyeség, de újra eszembe jutottak a régi szép call centeres idők. Semmi pénzért nem mennék vissza, nem csinálnám újra, de nagyon szerettem ott, azokkal az emberkékkel dolgozni... :)
Majd este egy kollégám kérésére - de nem neki :) - esküvői zenéket keresgéltem. Esetemben kifejezetten perverziónak számít, hogy szeretek lassú, szerelmes számokat hallgatni, közben jó esetben ábrándozni, rossz esetben agyalni, így megint elég komolyan odavertem a saját hangulatomnak... :)
A nap zárásaként videón megnéztem egy riportot, ami a Napló vasárnapi adásában került adásba. A téma: két szlovák városban is betonfallal választották el a cigánytelepet a többi lakó házaitól... Kétszer is megnéztem, érdekes volt, és tanulságos. A véleményemet nem írom le, mert nem akarom, hogy rasszistának tűnjek... :) Csak annyit jegyeznék meg ismételten bátortalanul, hogy mozgássérültként én is egyfajta "kisebbség" tagja vagyok, és nem a többségnek kell hozzánk alkalmazkodnia, hanem fordítva. Például nem várhatom el, hogy minden egyes lépcső helyére lejtőt szereljenek. Ennyi. A példa kellőképp hülye, de a lényeg benne van...
És most pár dologban kapcsolódnék az előző poszthoz:
Egyre valószínűbb, hogy Lunde tényleg Győrbe igazol, sőt ikertestvére is követheti. Furcsa ez a fordított irányú játosvándorlás, nem ehhez vagyunk szokva, de azért egy próbát megér! Ja, és Víg Vivi és Oguntoye Viki Pálinger cseréjeként bármilyen tehetségesek is, - egyelőre nem BL-szintűek. Úgyhogy: Katrine, Győr venter på dig! :D
A márciusi magyar-orosz meccsről még mindig semmi infóm! Tök jó lenne tudni, hol lehet itt Győrben jegyet venni rá...
Melegétkezési utalvány: tegnap hallottam a tévében, hogy a Tesco bizonyos termékekre elfogadja. De hogyan válogatják szét a kasszánál mondjuk a hírben említett konzerveket és helyben sült péksütiket a többi terméktől? Ez nagyon nem világos... Remélem nem sz*roznak, mindenre elfogadják és ennyi!
Mondjuk: az előző bejegyzésben idegesítően sokszor írtam le ezt a szót. Így visszaolvasva engem is zavar, de nem írom át. Ma mondjuk csak - khm...:) - kétszer írtam le. Azt hiszem. :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)
Meg amúgy is elég gyakran tör rám mostanában ez az "ezt már valamikor átéltem"- érzés, de ez már egy másik történet - lenne... :)
Tegnap egy elég fárasztó nap után értem haza, és amint bekapcsoltam a gépet, elkezdett csörögni a telefonom. Kata hívott, beszéltünk kb. fél órát, és már a vonalban várakozott - bátyámmal együtt temetésre hazaérkező - Edit sógornőm. Ezután pedig az alattunk lakó srác jelentkezett be, hogy német leckét kellene írni. Magyarul írjam meg neki a német háziját! :) Igeragozás präteritumban! Remek volt, egészen elszoktam tőle. Egy kivételével mindegyikre emlékeztem kapásból! :) A telefonok végére egyébként már fájt a fülem, és tiszta hülyeség, de újra eszembe jutottak a régi szép call centeres idők. Semmi pénzért nem mennék vissza, nem csinálnám újra, de nagyon szerettem ott, azokkal az emberkékkel dolgozni... :)
Majd este egy kollégám kérésére - de nem neki :) - esküvői zenéket keresgéltem. Esetemben kifejezetten perverziónak számít, hogy szeretek lassú, szerelmes számokat hallgatni, közben jó esetben ábrándozni, rossz esetben agyalni, így megint elég komolyan odavertem a saját hangulatomnak... :)
A nap zárásaként videón megnéztem egy riportot, ami a Napló vasárnapi adásában került adásba. A téma: két szlovák városban is betonfallal választották el a cigánytelepet a többi lakó házaitól... Kétszer is megnéztem, érdekes volt, és tanulságos. A véleményemet nem írom le, mert nem akarom, hogy rasszistának tűnjek... :) Csak annyit jegyeznék meg ismételten bátortalanul, hogy mozgássérültként én is egyfajta "kisebbség" tagja vagyok, és nem a többségnek kell hozzánk alkalmazkodnia, hanem fordítva. Például nem várhatom el, hogy minden egyes lépcső helyére lejtőt szereljenek. Ennyi. A példa kellőképp hülye, de a lényeg benne van...
És most pár dologban kapcsolódnék az előző poszthoz:
Egyre valószínűbb, hogy Lunde tényleg Győrbe igazol, sőt ikertestvére is követheti. Furcsa ez a fordított irányú játosvándorlás, nem ehhez vagyunk szokva, de azért egy próbát megér! Ja, és Víg Vivi és Oguntoye Viki Pálinger cseréjeként bármilyen tehetségesek is, - egyelőre nem BL-szintűek. Úgyhogy: Katrine, Győr venter på dig! :D
A márciusi magyar-orosz meccsről még mindig semmi infóm! Tök jó lenne tudni, hol lehet itt Győrben jegyet venni rá...
Melegétkezési utalvány: tegnap hallottam a tévében, hogy a Tesco bizonyos termékekre elfogadja. De hogyan válogatják szét a kasszánál mondjuk a hírben említett konzerveket és helyben sült péksütiket a többi terméktől? Ez nagyon nem világos... Remélem nem sz*roznak, mindenre elfogadják és ennyi!
Mondjuk: az előző bejegyzésben idegesítően sokszor írtam le ezt a szót. Így visszaolvasva engem is zavar, de nem írom át. Ma mondjuk csak - khm...:) - kétszer írtam le. Azt hiszem. :)
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése