Misztikus

Egy blogbejegyzés nem egy stand up comedy-műsorszám. Szóval nem szoktam hozzákölteni az eseményekhez, mindent úgy írok le, ahogy megtörtént.

Az viszont tény, hogy az évek folyamán kialakult egy egyfajta "blogger-énem", ami azt jelenti, hogy bizonyos dolgokon biztosan nem gondolkodnék el úgy, ahogy szoktam, ha nem írnék blogot.

Hogy aztán mennyire jön át a "poén", vagy a "tanulság", azt már ugye nem tudhatom...:)

---

Középiskolás korom óta szeretek zenét hallgatni fordítás közben. Még egy tanulásmódszertan-tanár mondta, hogy ezzel nincs is semmi gond, mert megszűri a háttérzajokat.

Szombaton is így dolgoztam, és elég jól tudtam haladni.

De sikerült úgy kalimpálnom a telefonomon, hogy beállítottam a Bereczki-Szinetár páros egyik duettjét csengőhangnak.

Amikor kolléganőm felhívott, hogy el tud vinni a plázába, meg is lepődtem, de elfelejtettem visszaállítani.

Így aztán nagyon romantikus volt, amikor Gergő kollégaával az autó eladását bonyolítottuk, és megszólalt a telefonom, hogy "Te vagy nekem az élet, a fény..." Majd még egyszer, mert újra hívott, akit kinyomtam...:)

Tudom-tudom, sokak szerint már az is botrányos, hogy ilyen zene egyáltalán van a telefonomon...:)

---

Ha már romantika. Tegnap délután útban az Árkádból hazafelé majdnem a sofőr mellett álltam. Ez csak azért zavart egy kicsit, mert hátrébb bőven lett volna még hely, de mindenki beállt előre-középre.

Aztán észrevettem, hogy a mögöttem-mellettem álló lány ahogy veszi a levegőt, meleg lehelete izmos karomba ütközik.

Aztán majdnem hangosan felröhögtem, hogy Buksi kutyám, amikor megvitatjuk az élet nagy dolgait... Nos, az ő lehelete kb. ilyen meleg. A szája viszont büdösebb, ez egyértelmű!:)

---

Meghalt egy pályamunkás a tegnapi Forma-1-futamon...

Tudom, hogy fatális véletlen folytán, de ilyennek ekkor sem szabadna megtörténnie...:(

---

A tegnapi bejegyzés szombatról szóló részét Móninak szerettem volna ajánlani. Az a nap percről-percre igazolta azokat a dolgokat, amikről szoktunk beszélgetni.

Aztán nem írtam bele az "ajánlást". 

Hogy most mégis leírom, annak az az oka, hogy tegnap este, már a bejegyzés facebookos közzététele után küldött egy üzenetet.

Megkérdezte, hogy mi újság velem. Mert nem írtam új posztot blogra. Aztán amikor elolvasta, írt nekem egy érdekes dolgot.

Érdekes, hogy nyolc hónap után, a hagyatéki tárgyalás után két nappal sikerül eladni az autót.

Ez olyan... Fura... Gondviselés-szaga van. Szerintem is.

És még hozzáteszem, hogy pénteken a munkahelyi büfében megvettem az első "neves"  kólát. Anya felirat volt rajta.

Ez még akkor is meglepett, ha Anyut sokféleképpen hívtam, de anyának éppenséggel soha...

---

Roppant bogaras fiatalember vagyok.

Vannak kajáldák, ahonnan csak egy adott kaját vagyok hajlandó megenni.

Buszon nem szívesen ülök le idegenek mellé.

A reggelek-esték amolyan "rituálé-szerűek", mármint nagyjából ugyanúgy történik minden. És ez nem is baj.

De rengeteg ilyen bogaram van...:)

Amennyire szétszórt és trehány vagyok, meglepő, de például ha sok elintéznivalóm van, szeretem legalább nagyjából kisakkozni, hogy melyik nap mit fogok intézni.

És akkor amolyan puzzle-szerűen a végére helyükre kerülnek a dolgok. Vagy nem...

Ma reggel 6-kor kászálódtam ki az ágyból. 

Kávéztam, rádiót hallgattam, aztán elindultam a buszra.

Igen ám, de ahogy a heti teendőkön gondolkodtam, sikerült felemás cipőt felvennem...:D

Tavaly már egyszer bemutattam ezt a bravúrt, most annyi volt a különbség, hogy én vettem észre, és nem más. 

Majdnem hazajöttem a Honvéd ligetből cipőt cserélni.

Na de tényleg annyi történt, hogy már igencsak esedékes lenne a cipővásárlás, és azt nézegettem, hogy melyik cipőm az, ami még kényelmes, és még nem vállalhatatlanul kopott.

És az "elbambulással" simán összejött a baleset...:)

---

Tesóm pont tegnap küldte át betegségem németnyelvű wikipedia-szócikkét.

Megnyugodtam, hogy talán elég sok mindent tudtam róla eddig is. 

És mivel feketén-fehéren le van írni, hogy a hozzám hasonló betegségben szenvedők -szenved a rosseb...:)- nagy százaléka valamilyen szinten értelmileg is sérült, ez is sok mindent megmagyaráz. 

De komolyan...:)

---

Kollégám feltett ma nekem egy elég érdekes kérdést.

Ezt most így ciki lenne leírni, főleg a válaszom miatt...:$

Nem vagyok Szepesi Nikolett, hogy mindenről írjak, gátlások nélkül.

A rossz nyelvek szerint Niki olyan dolgokról is írt, amik meg sem történtek.

És most nem feltétlenül az edző bácsi nyelvére gondolok...

---

Holnap vívó-bemutató, szerdán bank meg posta, csütörtökön okmányirod. APEH meg hétfőn.

Oda nem siet az ember...:)

Mondom én, hogy lassanként helyükre kerülnek a dolgok...

Jók legyetek!

Puszik, pacsik, éljenek a csajok!:)