Rendhagyó módon egy Forma-1-futam közben írom ezt a bejegyzést. Kíváncsi vagyok, végzek-e vele leintés előtt.:)
Szokás szerint elhagytam a blogpuskát, írtam egy másikat, aztán megtaláltam az elsőt. És a kettő baromira nem fedte egymást. Úgyhogy ezúttal a kettőből ollózok össze egyet. Érdekes lesz.:)
---
Hétközben voltak meglepően filozofikus gondolataim.
Ezeket kihagyom. Egyvalamit azért leírok: említettem legutóbb, hogy hiányzik az életemből egy igazán "bizalmi" ember.
Ez így van. De ez a hét megmutatta, hogy rengeteg emberre számíthatok. És ez jó.
Tesóm meg sógornőm ha itthon van, az meg olyan, mintha "töltőn lennék". Érzelmileg. Ez most olyan érzelgős. De vállalom.:)
Ja, és szeretem, ha bíznak bennem. Bárki, bármilyen tekintetben. Jól esik az ilyesmi az embernek...
---
Múlt vasárnap meglepő módon minden a tervek szerint alakult.
Sütöttem pogácsát, meg pizzát, mostam, takarítottam, fordítottam...
Este meg meccseket néztem. Sajnos kiesett a Siófok...:( Azért jobban szeretek Siófokra meccsre menni, mint Pápára...:(
És kiértékeltem a közvéleménykutatást is. Elvesztettem a fogadást, mert többet isszák tejjel a nescafét, mint amennyien vízzel. Ezt nem gondoltam volna...:O :)
---
Hétfő. Lassan telő tipikus hétfő. Este kávéfőző vízkőtelenítés. Meg Kék fény.
Másra nem emlékszem...:)
---
Kedd. Gergő kollégával rövid napot tartottunk. Ez azt jelenti, hogy nem túlóráztunk, időben, fél 4-kor leléptünk.
Aztán itthon döglöttem.
---
Eddig izgalmas, mi?:)
A hét második fele fordulatosabb lesz ám, mindenesetre ide beszúrom a sportrovatot.
Az NB1-be a Siófok és az Eger helyett a Mezőkövesd, és a Felcsút jutott fel. Nem semmi páros.:)
Gőzerővel dolgoznak az ETO megerősítésén.
Több játékos képben van, köztük a Kecskemét salvadori légiósa, Burgos, valamint a Ciprusról hazatérő magyar-brazil Leandro.
Utóbbi csak azért érdekes, mert ha jól emlékszem, neki volt edzője a Fradiban Pintér. Kapcsolatuk nem volt felhőtlen. Pityő egyszer állítólag "műbrazil köcsög"-nek szólította...:D
És jövőre Nike-mezben játszik az ETO. Nem rossz, szeretem ezt a márkát, bár a Puma valamennyire különlegesebb volt.
Mindesetre öt év után beruházok egy mezre, már megvan a tervezett felirat meg mezszám is.:)
Vízilabdában BL-győztes a szerb Crvena Zvezda csapata.
Ezt csak azért írom le, mert a Nemzeti Sport úgy fogalmazott, hogy a szerb csapat triplázott, csakúgy, mint a Bayern München.
És csakúgy, mint a Győri Audi ETO KC.
Ha már magyar sportnapilap, illett volna hozzátenni...:)
---
Szerda. 2-kor leléptem melóból, mert másnap volt a hagyatéki tárgyalás.
Mostam egy adagot, sütöttem bundáskenyeret, meg összeszedtem az Écsre szánt cuccokat. Meg vártam tesómat, akivel aztán kocsival kimentünk Écsre.
---
Csütörtök. Nem tudom, valahogy nem szeretem apám ébresztését... Olyan "laktanya-feeling". Bár sosem voltam katona...:)
Reggel 8-kor kezdődött a hagyatéki. Ami nyilván alapból nem egy vidám dolog.
De a közjegyző néni...
Rosszul mondta Anyu nevét. Születési idejét. Anyja nevét... Picit felhúzta az agyamat... Kissé tapintatlannak éreztem...
Mindig kijavítottuk.
És kiköpette a rágómat.
Oké, hivatalos helyen tényleg taplóság rágózni, de szerintem fizettünk neki annyit, hogy ezt elviselje... Ha már olvasni nem tud...:(
Kb. 40 perc alatt végeztünk, találkoztunk sógornőmmel, bevásároltunk apánknak, aztán mentünk vissza Écsre.
Átbeszéltük az átbeszélnivalókat.
Apu kissé kicsinyes és rugalmatlan volt, dehát ez már annyira nem lep meg...
"Kicsit" nyomasztó volt a hangulat. Közben felhívott kolléganőm, aki nem tudta, hogy szabin vagyok, hogy rendelek-e ebédet. Ez tök jól esett...:)
Aztán kimentünk a temetőbe. És jöttünk vissza Győrbe.
Immáron apánk nélkül.
Jó sok helyen voltunk bevásárolni, meg kajáltunk-kávéztunk is.
És megvettem Szepesi Nikolett Én a szexmániás című könyvét.
Bulvár, pletyka, sztárhegyek. Legalja. "Pénzt kap azért, hogy leírja, mekkora ribanc." Mondják sokan.
Én mégis kíváncsian kezdtem el olvasni a könyvet.
Kíváncsi voltam, hogy van-e valami a dolgok mögött. Mármint valami mögöttes tartalom, vagy ilyesmi.
Legfőképpen az illúziórombolás érintett mélyen. Egy sportoló elvileg példakép...
Mindamellett ugyanolyan ember, mint egy postás, egy vasutas, vagy épp egy szakács.
A könyv mégis letehetetlen.
Azt sosem fogjuk megtudni, mennyi benne a fikció, de hogy érdekes, az biztos.
Este tesóm visszament Ausztriába.
Én megnéztem a Magyarország-Kuvait meccset tévében. 1-0-ra nyertünk a Győrben rendezett meccsen. Nem mentem ki, mert sejtettem, hogy mozgalmas nap lesz, amit ki kell pihenni.
A pihenés persze nem sikerült, mert tesómmal indulása előtt megittunk egy kávét, amitől totálisan felébredtem. És fél 2-ig olvastam...
És közben virtuálisan hazakísértem melóból egy kolléganőmet. Gyártól-házig...:)
És most majdnem írtam neki, hogy megkérdezzem tőle, hogy ez melyik nap történt.
Aztán rájöttem, hogy vissza lehet keresni a beszélgetésünket...:)
---
Péntek. Későn mentem dolgozni. És korán eljöttem...:)
Mivel nem tudtam elaludni, csak fél 7-kor keltem fel. 8 után értem be dolgozni.
Aztán 2-kor eljöttem, mondván úgyis dolgozom szombaton....:)
Gondoltam rá, hogy hülyeség, lenne mit csinálni, de aztán nem bántam meg a távozást!:)
Huh... Ezt hogy írjam le?:)
Szóval reggel kabátban meg pulcsiban indultam el itthonról.
Délután a pulcsit beraktam a táskámba, és kabátban szálltam fel a céges buszra.
Egy látásból ismert leányzó ült le mellém.
Megkérdezte, hogy nincs-e melegem. Meg adott zsepit.
Nem vagyok hozzászokva kvázi idegenektől az ilyen közvetlenséghez.
Bár nyilván nem lehettem egy esztétikus látvány, izzadtam, mint a lovak...:)
Mindenesetre a vidékiig elbeszélgettünk.
De a nevét nem sikerült megtudnom. És nem azért lenne érdekes, mert megkeresném facebookon.
Vagyis nem elsősorban azért...:)
Aztán még összefutottam egy volt tanítványommal is...:)
---
Szombat. Csudanap. Nem tudok rá mást mondani.
Időben, már 7 előtt beértem dolgozni.
Úgy terveztem, hogy 2-ig maradok. De Gergő kolléga telefonált, hogy van érdeklődő az autóra, 4-re a plázánál kell lennünk.
Meló után is a plázáig mentem, ahová egy kolléganőm vitt el. Sőt még szendvicset is kaptam tőle. Meg mekis kupont.:)
A Lipótiban ittam egy almafröccsöt, meg feladtam a lottót.
Tippmixet most nem, mert nem tudtam kiizadni magagamból egy értelmes szelvényt.
Amikor mentem fizetni, a pincércsaj azt mondta, hogy "Szia! Mi újság? Régen láttalak!".
Néztem körbe, hogy kinek mondja. Nekem mondta...:)
Aztán elmentem a Mekibe ebédelni.
A pultos srác a járásomat látva töltött nekem üdítőt, meg ki akarta vinni a tálcát az asztalomhoz...:)
Ez a kedvesség is nagyon jól esett...:)
Hazajöttem, Gergő jött, aztán vittük a kocsit a plázához.
Egy szimpatikus srác jött a sógorával.
A sógornak is Puntója van, ugyanaz az évjárat.
Ment vele egy kicsit, azt mondta, jobb mint az övé.
Teljesen korrektek voltak, sikerült megegyezni, megvették az autót...:( :)
Az előző eladási kísérlet ugye elég mély nyomot hagyott bennem, meg apám is sürgette már, hogy adjuk el végre a kocsit.
Szóval teljesen megkukultam, jó, hogy Gergő ott volt, és menedzselte a dolgokat. Ezúton is köszönet érte.
Nagyon vicces volt az utolsó alku, már leokéztam egy alacsonyabb árat, szerencsére nem hallották meg!:)
Tényleg feleslegessé vált ez az autó, el kellett adni...
De nagyon fog hiányozni, sok emlék, élmény kötődik hozzá...:(
Amikor végeztünk, elmentünk a Smukiba egy sörre.
Hm... Olyan helyes pultoslány volt....:)
Teljesen összezavart.... Ezressel fizettem, és ezerből kértem vissza....:$ :D
Onnan meg átmentünk egy pizzériába.
Ott is kedves-mosolygós pincérlány volt, szinte szerelmes lettem!:)
Jóóó nagy, és nagyon finom pizzát ettem.
Aztán Gergő hazadobott.
Azt terveztem, hogy "ökör iszik magába"-sörözést tartok.
De olyan szinten tele voltam, hogy csak vizet tudtam inni. Meg alig bírtam megmozdulni.
Szóval inkább lefeküdtem aludni...:)
---
Kezdek aggódni magam miatt...
Hétköznap nem bírok felkelni.
Hétvégén meg aludni...
Négykor (!!!) felébredtem.
Olvastam picit, elaludtam, aztán 7-kor felkeltem.
Délután elmentem a plázába.
Kajáltam, vettem Sportot, meg egy pendrive-ot.
Még sosenem volt pendrive-om.
Meg cipőt akartam venni.
De a Humanicban nem volt normális talpú cipő, csak ilyen vékony izé.
Az meg az én lábamon kb. egy hétig bírná....
Semmi gond,el kell mennem a kedvenc plázás cipőboltomba.
Meg a Lipótiba. Ha már...:)
---
Homokzsák. Gát. Vízállás. Kitelepítés. Duna. Döbbenet.
Nagyon durva, hogy ez történik. Itt, velünk, nálunk.
Hihetetlen az összefogás, most tényleg egy egész ország mozdult meg.
Ami nem tetszik, hogy ezt a dolgot is sikerült átpolitizálni...:/
És olvastam egy Csernus-nyilatkozatot.
Sok erőt, optimizmust, és pozitív hozzáállást kívánt a károsultaknak.
A kommentelők persze nekiestek a dokinak, hogy "persze, és ki ad pénzt a pozitív hozzáálláshoz?" Meg hasonlók...
Pedig teljesen igaza van.
Nagy csapás egy ilyen tragédia.
De ha valaki nem hisz a talpraállásban, nem is fog neki sikerülni.
---
Huh...
A jövő hét kemény lesz!
Kell mennem okmányirodába, bankba, biztosítóba, postára, APEH-ba...
Meg cipőt venni.
Egy munkatársam és csapata pedig volt sulimban tart kerekesszékes vívóbemutatót, amit nem szívesen hagynék ki...
---
Utolsó kör.
Nagyon tudok!:)
Köcsög Vettel...:/
Na, befejeztem...:)
Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok!;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése