Nem szoktam itt munkahelyi dolgokkal foglalkozni, de ez a hét nagyon kemény volt... Mivel úgymond "játékok" gyártásával foglalkozunk, javában zajlik a karácsonyi hajrá, nem unatkozunk. És ezt most nem panaszkodásból írom. Pörgés van, nagyon észnél kell lenni...
Fülembe jutott, hogy a szerelősoron dolgozó lányok közül többen "MC DC"-ként emlegetnek. Őőő... Őt én is fel szoktam emlegetni, mint hozzám hasonló járású fiatalembert. Ha barátaim/ismerőseim viccelődnek ebben a témában, azt elfogadom. De ha számomra ismeretlen emberek viccelődnek ezzel, az már picit zavar, mert nem is ismernek, azt sem tudják, milyen ember vagyok, akkor meg ne poénkodjanak ezzel... És hogy még egyet csavarjak a dolgon: ha ismerős hív így a hátam mögött, az azért gáz, mert nem ismer annyira, hogy tudja: a szemembe is mondhatná, akkor kevésbé zavarna. :)
És igen, azzal is tisztában vagyok - tapasztalat -, hogy engem rengetegen ismernek látásból, van ez az adottság/állapot/betegség (?) amivel "kirívok a tömegből".
Vannak ennél nagyobb gondok is a világban, lehet, túllihegem a dolgot, de talán értitek, miért írtam le, és miért zavar, egy kicsit...
---
Facebookon összeakadtam egy német kollégával. Képeim között felismerte az ETO-mezt, és rákérdezett. Én meg írtam neki, hogy az bizony az, sőt ama bizonyos felvétel Stuttgartban készült. Ami tőlük ugye nincs is messze, sőt közel van, de pontos kilóméteradatot nem tudok. És azóta elhülyéskedünk ott face-en, valamennyire nemnormális a srác, de nagyon bírom. :)
És mivel magyarul tanul a fiú, most olyan magyar zenéken agyalok, amik német számok feldolgozásai, illetőleg olyan videókon, amelyekből ragadhat rá valami... :D
Ja, és nem tudom, hogy mondják németül, hogy bejelölni valakit... :)
---
Az nb1.hu fórumán nyílt egy olyan szoba, ahol mindenki írhat magáról, hogy egy picit a nicknevek mögé láthassunk. Leírtam egyebek mellett azt is, hogy segédeszköz nélkül közlekedő mozgássérült vagyok, ennek ellenére szeretek védeni. Az egyik srác erre azt írta, hogy tisztel engem ezért. Na, ez a gúnyolódás után a másik véglet. Élhető, lehetőleg teljes életet szeretnék élni, mindenki fogadjon el olyannak, amilyen vagyok, és ennyi. Batyus barátomtól tudom, hogy minden példa sántít egy kicsit. Persze, hogy jól esik, ha tisztelnek, de nem érzem, hogy kellene. Akiknek talán példa lehetnék, ők azok a hozzám hasonló járású fiatalok, akik otthon ülnek, és tévéznek, várják a rokkantnyugdíjat, és "nem tudok dolgozni, meg szórakozni járni, apa-anya megmondta". De ők, mivel nem mozdulnak ki, ezt nem is látják, nagy ívben nem érdekli őket, így ez az oldal is rövidre van zárva...
---
Másodállás: sok a kétség. Bizonytalan. Lakáshitelt törlesztek, nem nagyon ficánkolhatok, a főállásomra kell minden energiát-időt fordítani. Az új lehetőség nagyon jól hangzik, de tele van kib*szott kérdőjelekkel. Ezért necces a dolog. És mivel haver ajánlotta, nem merem felhívni, hogy visszamondjam... Húzom az időt...
---
Rongyszőnyeg: sógornőm építő, és nagyon jó ötlete alapján vettem az előtérbe amolyan lábtörlő rongyszőnyeget. Praktikus, csak éppen mindig elakadok benne, berántom az ajtó alá, stb. Szóval még szoknom kell. Egy puffot is behoztunk Écsről, príma kis olvasó-tévéző helyem lett így. :)
---
Újságos: újságosunk határozatlan ideig nem fog újságot árulni! :)) Ez azért vicces, nem? Azt mondta neki a nagykeres, hogy ad 20 darab többszáz forintos IKEA-katalógust, meg két-két napilapot. Ha jól fogynak a katalógusok, akkor mehet a csere. Persze szerződést bontottak, teljesen jogosan. Így most az újságosnál szinte mindent lehet kapni - csak épp újságot nem... :)
---
ETO: kikaptunk 3-0-ra Kaposváron. Ott rohadjanak meg, ahol vannak. Ez már botrány, nem is idegeskedek rajta. Kocsmában voltam, ahol hang nélkül ment a tévé, így követtem az eredmény alakulását. De velem volt két nagyon aranyos lány is, így igazából nem nagyon rázott meg a dolog. Amúgy a csajok capuccinot ittak, én pedig hosszú kávét, meg almalevet szódával. :)
Az esti ismétlést persze nem néztem meg...
Nagyon kellemes kis kora estében volt részem, remélem, lesz még ilyen...
---
Most majd megyek ki Écsre. Anyunak tegnap volt a névnapja, ezért azon gondolkodom, milyen virágot tudok gond nélkül hazavinni busszal kézben, esetleg hátizsákban... De majd megoldom...
---
Ennyi mára.
Jó hétvégét Nektek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)
Fülembe jutott, hogy a szerelősoron dolgozó lányok közül többen "MC DC"-ként emlegetnek. Őőő... Őt én is fel szoktam emlegetni, mint hozzám hasonló járású fiatalembert. Ha barátaim/ismerőseim viccelődnek ebben a témában, azt elfogadom. De ha számomra ismeretlen emberek viccelődnek ezzel, az már picit zavar, mert nem is ismernek, azt sem tudják, milyen ember vagyok, akkor meg ne poénkodjanak ezzel... És hogy még egyet csavarjak a dolgon: ha ismerős hív így a hátam mögött, az azért gáz, mert nem ismer annyira, hogy tudja: a szemembe is mondhatná, akkor kevésbé zavarna. :)
És igen, azzal is tisztában vagyok - tapasztalat -, hogy engem rengetegen ismernek látásból, van ez az adottság/állapot/betegség (?) amivel "kirívok a tömegből".
Vannak ennél nagyobb gondok is a világban, lehet, túllihegem a dolgot, de talán értitek, miért írtam le, és miért zavar, egy kicsit...
---
Facebookon összeakadtam egy német kollégával. Képeim között felismerte az ETO-mezt, és rákérdezett. Én meg írtam neki, hogy az bizony az, sőt ama bizonyos felvétel Stuttgartban készült. Ami tőlük ugye nincs is messze, sőt közel van, de pontos kilóméteradatot nem tudok. És azóta elhülyéskedünk ott face-en, valamennyire nemnormális a srác, de nagyon bírom. :)
És mivel magyarul tanul a fiú, most olyan magyar zenéken agyalok, amik német számok feldolgozásai, illetőleg olyan videókon, amelyekből ragadhat rá valami... :D
Ja, és nem tudom, hogy mondják németül, hogy bejelölni valakit... :)
---
Az nb1.hu fórumán nyílt egy olyan szoba, ahol mindenki írhat magáról, hogy egy picit a nicknevek mögé láthassunk. Leírtam egyebek mellett azt is, hogy segédeszköz nélkül közlekedő mozgássérült vagyok, ennek ellenére szeretek védeni. Az egyik srác erre azt írta, hogy tisztel engem ezért. Na, ez a gúnyolódás után a másik véglet. Élhető, lehetőleg teljes életet szeretnék élni, mindenki fogadjon el olyannak, amilyen vagyok, és ennyi. Batyus barátomtól tudom, hogy minden példa sántít egy kicsit. Persze, hogy jól esik, ha tisztelnek, de nem érzem, hogy kellene. Akiknek talán példa lehetnék, ők azok a hozzám hasonló járású fiatalok, akik otthon ülnek, és tévéznek, várják a rokkantnyugdíjat, és "nem tudok dolgozni, meg szórakozni járni, apa-anya megmondta". De ők, mivel nem mozdulnak ki, ezt nem is látják, nagy ívben nem érdekli őket, így ez az oldal is rövidre van zárva...
---
Másodállás: sok a kétség. Bizonytalan. Lakáshitelt törlesztek, nem nagyon ficánkolhatok, a főállásomra kell minden energiát-időt fordítani. Az új lehetőség nagyon jól hangzik, de tele van kib*szott kérdőjelekkel. Ezért necces a dolog. És mivel haver ajánlotta, nem merem felhívni, hogy visszamondjam... Húzom az időt...
---
Rongyszőnyeg: sógornőm építő, és nagyon jó ötlete alapján vettem az előtérbe amolyan lábtörlő rongyszőnyeget. Praktikus, csak éppen mindig elakadok benne, berántom az ajtó alá, stb. Szóval még szoknom kell. Egy puffot is behoztunk Écsről, príma kis olvasó-tévéző helyem lett így. :)
---
Újságos: újságosunk határozatlan ideig nem fog újságot árulni! :)) Ez azért vicces, nem? Azt mondta neki a nagykeres, hogy ad 20 darab többszáz forintos IKEA-katalógust, meg két-két napilapot. Ha jól fogynak a katalógusok, akkor mehet a csere. Persze szerződést bontottak, teljesen jogosan. Így most az újságosnál szinte mindent lehet kapni - csak épp újságot nem... :)
---
ETO: kikaptunk 3-0-ra Kaposváron. Ott rohadjanak meg, ahol vannak. Ez már botrány, nem is idegeskedek rajta. Kocsmában voltam, ahol hang nélkül ment a tévé, így követtem az eredmény alakulását. De velem volt két nagyon aranyos lány is, így igazából nem nagyon rázott meg a dolog. Amúgy a csajok capuccinot ittak, én pedig hosszú kávét, meg almalevet szódával. :)
Az esti ismétlést persze nem néztem meg...
Nagyon kellemes kis kora estében volt részem, remélem, lesz még ilyen...
---
Most majd megyek ki Écsre. Anyunak tegnap volt a névnapja, ezért azon gondolkodom, milyen virágot tudok gond nélkül hazavinni busszal kézben, esetleg hátizsákban... De majd megoldom...
---
Ennyi mára.
Jó hétvégét Nektek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)
2 megjegyzés:
Bármilyen cserepes virágot mondjuk? Aminek nem olyan magas a szára+levele...;)
Egy kicsi, de nagyon szép cserepes virágra esett a választás, plusz illatgyertya! :)
Megjegyzés küldése