2010. szeptember 22., szerda

Szívbajok- meg más is

Nyugi! A cím ellenére pozitív az alaphangulat. De csak - viszonylag - röviden. Mai események, bár az időrend kissé esetleges.
Szívbaj 1.: kaptam egy SMS-t a banktól, ahol a hitelt felvettem, hogy péntekig esedékes lenne befizetnem az esedékes törlesztőrészletet. A baj csak az, hogy 15-én átutaltam. És baromira megijedtem, hogy rossz helyre ment, vagy nem írtam be valamit a megjegyzés rovatba, vagy ilyesmi.
Felhívtam az ügyfélszolgálatukat, nyomkodtam a gombokat szorgalmasan - érintőképernyős telón hatalmas élmény... :)-, végül a "nálunk folyószámlával nem rendelkező adósunk" menüpont alatt célba értem, és tudtam beszélni egy ügyintéző hölggyel. Kért egy nyolcjegyű azonosítót, amiről azt sem tudtam, hogy mi az. Végül elég volt az a telefonszám, amire az smst kaptam. A lényeg: a határidőről értesítenek, a beérkezésről nem. Ügyfélközpontúság rulez! :/
---
Szívbaj 2.: már a postán van a levél, amit az APEH-től kaptam. Holnap eldől, hogy elfogadták-e a részletfizetési kérelmemet az illeték tárgyában. Ezen majd holnap izgulok... :)
---
"Szívbaj" 3.: meséltek kollégáim egy lányról, aki az egyik üzemrészünkben dolgozik. Szerintük ő az általam lányokról eddig elmondottak szerint nagyon bejönne nekem. Elmondták, hol ül, merre kell figyelni, hogy néz ki, stb. És ma arra jártam, pakolászott, jött velem szembe. Rám köszönt, és úgy, hogy soha nem beszéltünk még, végig mosolygott. Elbűvölően. Amikor elmeséltem a ruházatát, kiderült, jól sejtettem, rá gondoltak.
Ezzel kapcsolatban csak két dolog: az jutott eszembe, hogy ha alapjáraton ilyen kedves, mosolygós, milyen lehet azokkal, akiket ismer, és szeret...
A másik: van egy kis gyermeke. Majd' 30 évesen, jelenlegi munkahelyemen ismertem meg először olyan Anyukákat, akik nem olyan... Hogy mondjam? Anyák és nők, én korosztályom, stb. Azért nagyjából gondolom érthető... ;)
---
Visszaigazoltam a csajt facebookon, akiről a múltkor meséltem. Másnap már törölt is az ismerősei közül... Érdekes...
---
Autómentes nap volt ma Győrben. Nem igazán tudtam róla, csak meló után, hazafelé menet vettem észre, amikor feltűnt, hogy a buszokon le vannak takarva a jegylyukasztók.
Jobban belegondolva icipicit meg is látszott a forgalmon. Nem is baj, de ahhoz nagyon sok mindennek kellene változnia, hogy ez a hétköznapokban általánosan működhessen...
---
Ennyi. Jók legyetek!
Puszik, pacsik, éljenek a csajok! ;)

Nincsenek megjegyzések: