2010. szeptember 6., hétfő

Alvós

Tesóm szlengjében szerepel a fenti kifejezés. Nagyjából olyan napot jelent, amikor nem dolgozik, de semmi más programot sem szervez magának, mert fáradt, tehát: alvós.
Én ebből szerveztem magamnak az eltelt három nap alatt - ha összeadjuk, akkor kb. kettőt. :)
Ugye azt már részben említettem, hogy péntek este úgy aludtam el, mint akit fejbe lőttek. Se Barátok közt, se svéd-magyar: alvás.
Még szerencse, hogy sógornőm felhívott, hogy a nagy rohanásban benéznek egy kicsit, aztán mennek is tovább Ausztriába. Így egy picit tudtunk beszélgetni, bátyámat meg is köszöntöttem névnapja alkalmából, amiről egyébként el is feledkezett volna. Csak az a vicces, hogy soha de soha nem szólítjuk egymást keresztnevünkön, csak akkor ejtem ki a Viktor nevet vele kapcsolatban, amikor mondjuk olyan helyen keresem, ahol nem tudják, hogy ő a testvérem, és ez kb. fordítva is így van...
Szombaton elég hamar lementem Sportért, aztán vártam Anyut. E-mailt írtam, spontán blogoltam, és unaloműzés gyanánt megittam négy kávét... Persze csak lightosan, sok kávé, sok cukor... :)
Aztán hazamentem Écsre, Apu-Anyu, kutyu, macsek, családi idill két napig... :)
Átfutottam két hétnyi Kisalföldet, három HVG-t, és aludtam, aludtam, aludtam... Szombaton délután asszem négy, vasárnap olyan két órát.
Megnéztem az X-faktort. Érdekes, és más mint a Megasztár, de tetszik. Utóbbi nagyot bukhat, ami elég gáz, főleg, hogy legenda-ként hirdetik magukat...
Csak részben kapcsolódik ide: a Barátok köztöt az esélyegyenlőség jegyében feliratozzák, a siketek és nagyothallók nagy örömére. De a műsorhoz kapcsolódó Sorozatkvízben a győztesek nevét csak kiírják. Magyarul a vakok már annyira nem esélyegyelőek. Fura, legalábbis nekem.
Vasárnap estefelé jöttem vissza, egy újabb romantikus vígjátékot néztem meg, ezúttal a Szakíts, ha bírsz című mozit Jennifer Aniston-nal a főszerepben. Egész jó volt, kis limonádé. És a fő tanulság, hogy mindig a pasik a bunkók és a rosszak...
És még iwiweztem, és facebook-oztam is. Az iwiwen barangolva rájöttem, hogy naiv vagyok, és hiszékeny, és még talán optimista is... Pf... :) Na, mindegy...
A facebook pedig egyre jobban tetszik. Pörgős, interaktív, zsír... :) Bár a kedvenc tevékenységek, könyvek, zenék felvétele egyelőre meghaladja szellemi képességeimet, fogalmam sincs, hogyan kell(ene). De megoldom.
Este kaptam egy LÁJK-ot, így csupa nagy betúvel. "Csak egy lájk", meg négy éve nem is beszéltünk személyesen, de azért tök jól esett...
Pár napja álmodtam valakivel... Annyira de annyira jó volt... Ilyen ágyikóban együtt tanulós, nevetgélős-beszélgetős álom. Amiből szar volt felébredni, és belegondolni abba, hogy eléggé irreális álom volt...
Túléltük a hétfőt. Nem fáj semmin, kipihentem magam, semmin nem idegeskedek, a kezemen a seb szépen javul - ha minden jól megy, pár héten belül újra kapuskesztyűt kell rá húzni! :) -, úgyhogy most a körülményekhez képest jól vagyok. Sok minden letisztult. Vidámabb nem lettem, de legalább vagyok, és elvagyok.
A héten valamikor Rékával találkozunk, péntek este pedig ETO-Loki. Ennyi a fix program, a többi még homályos. Holnap meg még Magyarország-Moldova, azon nem kéne elaludni. :)
Ennyi mára.
Puszik, pacsik, jók legyetek!

Nincsenek megjegyzések: