"Üzemszünet" után

Már tegnap reggel szerettem volna új bejegyzést írni, de sajnos képtelen voltam belépni. Lehet, hogy a blogspot is ünnepelte október 23-at? Elképzelhető, legalábbis abban az egy órában, amikor én próbálkoztam...
Szóval tegnap reggel hazamentem Écsre. Annyit változtattam a rossz(abb) időre való tekintettel, hogy nem a vidékiben, hanem a kórháznál szálltam fel a buszra. Előtte pedig a Hollóban ittam egy kávét. :)
Otthon pihengettem, olvastam, tévéztem, Anyuékkal beszélgettem, szóval a szokásos relax volt... Aztán ma jöttem vissza ETO-meccsre, de haladjunk csak szépen sorjában... :)
Az elmúlt héten eléggé a foci volt a középpontban. Kedden megnéztem a Debrecen-Fiorentinát, ahol a Loki 4-3-ra kikapott. Jó kis meccs volt, így ki lehet kapni. Szerdán ETO-Kaposvár Magyar Kupa-meccs volt, 1-1 a vége, unalmas, gyenge meccsen. Ma ugyanebben a párosításban bajnoki mérkőzést rendeztek, hiába bíztam a javításban, a végeredmény ismét 1-1, a mutatott játék szintén unalmas, gyenge, kiábrándító... De még így is negyedikek vagyunk. A mellékelt képet ma készítettem egy ifjú szurkolótársamról, szerintem nem kell kommentár. Aranyos... :)
Hazafelé ballagva nagyon kellett pisilnem, így betértem a Borvirágba, ahol az illendőség kedvéért azért még egy sört megittam, és megnéztem, ahogy a Fradi kikap Kecskeméten 3-1-re. Jaj, de mocskos egy dolog ez a káröröm! :D
Csütörtökön pedig céges foci volt a Győr Arénában, és hát... Két dolog volt újdonság: műfüvön játszottunk (ami tetszett), és palánk is tartozik a pályához (ez is tetszett, de unatkozni nem volt időm, kellemesen elfáradtam). A formám javul, de az elégedettségtől messze vagyok... Mindenesetre egy régi álmom teljesült: védtem fejjel! Egy hosszú labdát fejeltem ki oldalra. És nem, nem rúgtak fejbe... :D
Ennyit a fociról... A Forma-1 kapcsán pedig csak annyit, hogy az egykori Ferrari-csapatfőnök, Jean Todt lett a FIA (Nemzetközi Automobil Szövetség) elnöke, egyik tanácsadójának pedig Frank Tamást, Baumgartner egykori menedzserét, a Hungaroring Zrt. elnökhelyettesét választotta. Ami a sportdiplomáciát tekintve nem egy rossz hír... Mármint a Magyar Nagydíj jövőjét tekintve...
Elindult a tévéreklámokban is látható retró-autósorozat. Kéthetente fog megjelenni, és minden újság mellékleteként egy volt szocialista "autócsoda" 1:43-as modellje lesz az ajándék. Az első szám bevezető áron 690 forintba került, meg is vettem, egy 1500-as Lada volt a melléklet. A bökkenő az, hogy ezután 2000 forintba fog kerülni, ami azért sok, bármennyire is kisgyerekkorom óta vágytam ilyen kisautóra. És a modell minősége is kifogásolható, munkatársaimmal "ízekre szedtük", bár nálunk magas a mérce... :) Szóval a fene tudja, arra még alszom párat, amíg eldöntöm, hogy beállok-e a gyűjtők sorába...
Holnap Győrben leszek, délelőtt a "hét képe"-ként látható Andi nagyobbik fiát, illetve Fanni nagyobbik öccsét nézem meg, ugyanis az ETO Parkban fognak focizni. Aztán pihi.
A jövő hét? Szerdán Rékával tartjuk szokásos "szeánszunkat" a Segafredoban, csütörtökön a már említett pannonhalmi Okmányiroda, pénteken pedig... Meló után céges foci, majd egy kis készülődés után buliii! Szombatról előre hoztuk, remélem, nem fog semmi közbejönni... Adri szülinapját ünnepeljük, kb. a Pirate-ban, de ez még nem tuti. Amúgy aznap lesz tesóm születésnapja is, remélem, ő is befut... :)
Szombatra pedig F1-es "idényzáró bulit" terveztünk, de ez az időpont-egyeztetés nehézsége miatt valószínűleg elmarad...
Amúgy most olyan tök fura kedvem van... Nem jó, nem rossz, olyan fura... Várok valamit, vagy történni fog valami? Fogalmam sincs, majd meglátjuk... És akkor majd beszámolok... :)
Ma pedig áttérünk a téli időszámításra, és egy órával többet alszunk... Nem tudom, meséltem-e már, de évekig képtelen voltam megjegyezni, hogy mikor merre is tekerjük az órát. Míg pár éve egy német tévéműsorban megmondták a tutit: tavasszal előkerülnek a garázsból a sörpadok, ősszel pedig vissza. Ennek megfelelően állítjuk az órát is előre, majd vissza.
Mint ahogy egy nap 24 óra, egy rekesz sör pedig pontosan 24 üveget jelent.
Ilyen egyszerű az egész, nem kell túlbonyolítani a dolgokat.
Hogy az élet néha mégis milyen baromira bonyolult tud lenni? Na, az már egy másik kérdés...